Pénzügyi rémálom: sokat fizethet, aki elmulasztja megkötni a kötelezőt az autójára
A különféle költségeken túl 2023-ban átlagosan több mint 15 százalékkal emelkedett a fedezetlenségi díj. A biztosítási díjak viszont ennél jóval kisebb mértékben nőttek.
Egyre többe kerül a feledékenység az autósoknak: izzasztó költségekbe futhatnak bele azok, akik nem kötötték meg időben a kötelező biztosítást vagy elfelejtették rendezni az éves biztosítási díjat. Az inflációval együtt emelkedő fedezetlenségi díjak mellett pedig más kellemetlen meglepetés is érheti a figyelmetlen autósokat - írja a Bank360.hu.
Legkésőbb december végéig kellett új kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) szerződést kötni azok az autósoknak, akik november végével mondták fel az előző szerződésüket. Az év végi váltás lehetősége közel félmillió magánszemélyt érintett, közülük azoknak kellett jobban figyelni, akik biztosítót váltottak. Nekik a szerződés felmondása után arra is ügyelni kellett, hogy időben, legkésőbb 2022. december 31-ig kössék meg az új szerződést. Ellenkező esetben a gépjármű nem lesz biztosítva, ami jelentős anyagi kockázatot jelent az üzembentartónak. Ugyancsak biztosítás nélkül maradhatnak azok, akik huzamosabb ideig elfelejtik befizetni a biztosítási díjat, és a biztosító felmondja a szerződést, vagy ha egy újonnan vásárolt autóra mulaszt el azonnal biztosítást kötni a vevő.
Bármilyen okból is történjen, a kötelező biztosítás elmulasztása több szempontból is bajt okozhat. Ezek komoly költségekkel járhatnak, sőt, ahogy írják a közleményben, ezeken túl
fedezetlenségi díjat is kell fizetni, ami 2023-ban átlagosan több mint 15 százalékkal emelkedett.
Ezen belül a gépjármű típusától és teljesítményétől függően változik, hogy mennyivel emelkedett tavaly óta a fedezetlenségi díj, amelyet a kockázatviselés nélküli időszakra kell fizetni. A napidíjakat részletesen közlik.
A legnagyobb mértékű növekedés a 71-180 kW teljesítményű autóknál volt, két kategóriában is 16 százalék körüli. Illetve a kisebb teljesítményű 38-50 kW-os autóknál is 14 százalék volt a díjemelkedés mértéke.
A fedezetlenségi díjat egy új kgfb megkötésénél mindenképpen meg kell fizetnünk visszamenőleg arra az időszakra, amikor az autónkra nem volt érvényes kgfb szerződés (hacsak nem volt kivonva éppen a forgalomból).
A lap szerint további indok a kötelező biztosítás befizetése mellett, hogy a biztosítási díjak ennél jóval kisebb mértékben, átlagosan mindössze 5 százalékkal emelkedtek. Az átlagos állománydíj 46,7 ezer forint volt 2022. szeptember végén.
Egyre többe kerül a feledékenység az autósoknak: izzasztó költségekbe futhatnak bele azok, akik nem kötötték meg időben a kötelező biztosítást vagy elfelejtették rendezni az éves biztosítási díjat. Az inflációval együtt emelkedő fedezetlenségi díjak mellett pedig más kellemetlen meglepetés is érheti a figyelmetlen autósokat - írja a Bank360.hu.
Legkésőbb december végéig kellett új kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) szerződést kötni azok az autósoknak, akik november végével mondták fel az előző szerződésüket. Az év végi váltás lehetősége közel félmillió magánszemélyt érintett, közülük azoknak kellett jobban figyelni, akik biztosítót váltottak. Nekik a szerződés felmondása után arra is ügyelni kellett, hogy időben, legkésőbb 2022. december 31-ig kössék meg az új szerződést. Ellenkező esetben a gépjármű nem lesz biztosítva, ami jelentős anyagi kockázatot jelent az üzembentartónak. Ugyancsak biztosítás nélkül maradhatnak azok, akik huzamosabb ideig elfelejtik befizetni a biztosítási díjat, és a biztosító felmondja a szerződést, vagy ha egy újonnan vásárolt autóra mulaszt el azonnal biztosítást kötni a vevő.
Bármilyen okból is történjen, a kötelező biztosítás elmulasztása több szempontból is bajt okozhat. Ezek komoly költségekkel járhatnak, sőt, ahogy írják a közleményben, ezeken túl
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tűzszünet után nyilvános kivégzés – a Hamász nyolc embert lőtt agyon éljenző tömeg előtt
Hétfőn a Hamász nyilvános kivégzéseket hajtott végre Gázában, órákkal az Izraellel kötött békemegállapodás aláírása után – írta a New York Post. A csoport a kivonuló izraeli csapatok után véres leszámolások sorozatába kezdett.
Megrázó felvétel mutatja, ahogy nyolc megvert, bekötött szemű férfi térdel az utcán, majd a fegyveresek az éljenző tömeg előtt mind a nyolcukat lelövik.
A Hamász bizonyíték nélkül azt állította, hogy „bűnözőket és Izraellel együttműködőket” végzett ki, a BBC szerint. Az áldozatok között volt Ahmad Zidan al-Tarabin is, aki állítólag egy rivális milíciának toborzott embereket.
Az izraeli hadsereg kivonulása után a Hamász gyorsan megpróbálta visszaszerezni a gázai ellenőrzést, és lecsapott a konfliktus alatt megerősödött „klánokra”, vagyis családi alapon szerveződő fegyveres csoportokra. A beszámolók szerint a megtorlások már a békemegállapodás aláírása előtt elindultak.
Vasárnap a gázai jelentések 52 halottról számoltak be a befolyásos Dagmoush-klánból, és 12 hamászos fegyveres is meghalt.
A hírek szerint a fegyveresek mentőautókkal rohanták le a klán főhadiszállását.
„Ez mészárlás. Elhurcolják az embereket, a gyerekek sikítanak és meghalnak, felgyújtják a házainkat. Mit követtünk el?” – mondta a klán egyik tagjának lánya az izraeli ynet Newsnak.
Hétfőn Donald Trump amerikai elnök azt sugallta, hogy egy megállapodás részeként jóváhagyta: a Hamász egy ideig saját belátása szerint intézze Gáza belső biztonságát. „Ők tényleg meg akarják állítani a problémákat, és erről nyíltan beszéltek, mi pedig egy időre jóváhagyást adtunk nekik” – mondta az Air Force One fedélzetén. „Közel 2 millió ember tér vissza olyan épületekbe, amelyeket leromboltak, és sok rossz dolog történhet. Azt akarjuk, hogy biztonság legyen. Szerintem rendben lesz. Ki tudja biztosan” – fogalmazott az elnök.
Megrázó felvétel mutatja, ahogy nyolc megvert, bekötött szemű férfi térdel az utcán, majd a fegyveresek az éljenző tömeg előtt mind a nyolcukat lelövik.
A Hamász bizonyíték nélkül azt állította, hogy „bűnözőket és Izraellel együttműködőket” végzett ki, a BBC szerint. Az áldozatok között volt Ahmad Zidan al-Tarabin is, aki állítólag egy rivális milíciának toborzott embereket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Felírtak neki egy orrspray-t, és ennyi volt” – Megszólaltak a Salgótarjánban meghalt csecsemő szülei
A kisbabát korábban többször is kórházban vizsgálták légzési nehézségek miatt. A halál pontos oka egyelőre nem ismert, a hatóságok közigazgatási eljárásban vizsgálódnak, gyanús körülmény nem merült fel.
Vasárnap délelőtt rendőrautók és egy mentő vonult ki Salgótarjánban az Acélgyári útra, ahol hosszabb ideig helyszíneltek. Később kiderült, hogy egy csecsemő halt meg.
A Tények riportjában megszólalt a kisbaba édesanyja is, aki elmondta, hogyan derült ki a tragédia.
„Reggel felkeltünk, a nagyobbik lányom odament hozzá, hogy megpuszilja az arcát, és akkor mondta, hogy a babának nagyon hideg az arca. Ekkor vettem észre, hogy a baba már nem él”
– idézte fel a történteket. Az apa azonnal megpróbálta újraéleszteni a kicsit, de nem sikerült. „Barna, véres váladék jött ki az orrából” – mondta megrendülten.
A rendőrség hosszasan vizsgálódott a helyszínen, de nem találtak semmi gyanúsat, és bűncselekmény gyanúja sem merült fel. Az eset körülményeit közigazgatási eljárás keretében, szakértők bevonásával vizsgálják tovább.
A szülők arról is beszéltek, hogy korábban többször vitték kórházba a kisbabát, mert nehezen lélegzett. Az orvosok végül orrgaratgyulladást állapítottak meg. „Felírtak neki egy orrspray-t, és ennyi volt” – mondta az apa.
A Tények szerint a háttérben akár bölcsőhalál is állhat, amely nem jár előzetes tünetekkel, és amelyre sem a szülők, sem az orvosok nem tudnak felkészülni.
Vasárnap délelőtt rendőrautók és egy mentő vonult ki Salgótarjánban az Acélgyári útra, ahol hosszabb ideig helyszíneltek. Később kiderült, hogy egy csecsemő halt meg.
Lázár a brüsszeli kémügyről: Nem emlékszem rá, hogy pontosan mi történt, de nekem az a dolgom, hogy megvédjem a hazát
A miniszter nem tagadta, hogy Magyarország kémhálózatot működtetett Brüsszelben, amikor ő felügyelte a területet, de szerinte ha a Direkt36-ban megjelentek igazak, a hírszerzőket ki kellene tüntetni.
Lázár János építésügyi miniszter a kaposvári Lázárinfón beszélt a brüsszeli hírszerzési ügyről – írta a Telex. A miniszter maga hozta szóba a témát, és úgy fogalmazott:
„Nem emlékszem rá, hogy pontosan mi történt, de nekem az a dolgom, hogy megvédjem a hazát.”
Hozzátette, ha minden úgy volt, ahogy azt a Direkt36 írta, akkor a magyar hírszerzők munkájáért kitüntetés járna.
A kijelentések apropója a Direkt36 múlt heti oknyomozása a 2015–2017 közötti brüsszeli kémügyről, ami miatt az Európai Bizottság vizsgálatot indított. Az oknyomozó portál azt írta, hogy ebben az időszakban magyar hírszerzők uniós tisztviselőket céloztak meg Brüsszelben. A diplomata fedésben dolgozó magyar hírszerzők megpróbáltak információkat gyűjteni és beszervezni kint dolgozó magyarokat.
Egy magyar bizottsági munkatárs elmondta, hogy 2015 és 2017 között rendszeresen találkozott a brüsszeli magyar Állandó Képviselet diplomatafedésű hírszerzőjével, sokszor parkokban. „Nagyon szimpatikus, okos ember volt. Persze addigra már tudtam, hogy ő diplomatafedésben a magyar hírszerzés embere”. Állítása szerint beszervezési nyilatkozatot is alá akartak vele íratni, cserében támogatást ígértek egy számára kedves szervezetnek. Ő azonban ezt visszautasította.
A hírszerző 2017-ben lebukott, ami miatt a brüsszeli magyar hírszerző hálózat is kompromittálódott. Egy, az eseményeket jól ismerő forrás szerint:
„Súlyos ügy volt. Gyakorlatilag úgy kellett venni, hogy mindenki megbukott. Újra kellett húzni a teljes hálózatot.”
A brüsszeli magyar Állandó Képviseletet 2015–2019 között Várhelyi Olivér vezette, aki jelenleg uniós biztos. Vele Ursula von der Leyen személyesen beszélt a most megjelent cikk miatt. Hogy mi hangzott el, egyelőre nem tudni.
Lázár János építésügyi miniszter a kaposvári Lázárinfón beszélt a brüsszeli hírszerzési ügyről – írta a Telex. A miniszter maga hozta szóba a témát, és úgy fogalmazott:
„Nem emlékszem rá, hogy pontosan mi történt, de nekem az a dolgom, hogy megvédjem a hazát.”
Hozzátette, ha minden úgy volt, ahogy azt a Direkt36 írta, akkor a magyar hírszerzők munkájáért kitüntetés járna.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Oroszország jelenleg is folytatja a különleges katonai műveletét Ukrajnában, mivel nem lát más megoldást – erről Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője beszélt egy sajtótájékoztatón. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az ország továbbra is nyitott a békés rendezésre.
„Oroszország kész a békés rendezésre. Oroszország jelenleg azért folytatja a különleges katonai műveletet, mert nincs más alternatíva”
– fogalmazott Peszkov a TASZSZ hírügynökség jelentése szerint, miután Emmanuel Macron francia elnök azzal vádolta meg Moszkvát, hogy katonailag makacs, és azt is hozzátette: Oroszország „megfizeti az árát”, ha nem „tér vissza a tárgyalóasztalhoz”.
A Kreml szóvivője szerint ez nem változtat azon, hogy Oroszország elkötelezett saját céljai mellett.
„Akár így, akár úgy, Oroszország meg fogja védeni az érdekeit, és eléri a céljait”
– mondta.
Moszkva szerint a céljuk az, hogy Európa minden országának biztonsága egyenlő és oszthatatlan legyen. Peszkov azonban úgy látja, a kijevi vezetés – a Nyugat támogatásával – az, amelyik rendszeresen újabb kifogásokat keres, és elutasítja a tisztességes megállapodás lehetőségét.
Oroszország jelenleg is folytatja a különleges katonai műveletét Ukrajnában, mivel nem lát más megoldást – erről Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője beszélt egy sajtótájékoztatón. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az ország továbbra is nyitott a békés rendezésre.
„Oroszország kész a békés rendezésre. Oroszország jelenleg azért folytatja a különleges katonai műveletet, mert nincs más alternatíva”
– fogalmazott Peszkov a TASZSZ hírügynökség jelentése szerint, miután Emmanuel Macron francia elnök azzal vádolta meg Moszkvát, hogy katonailag makacs, és azt is hozzátette: Oroszország „megfizeti az árát”, ha nem „tér vissza a tárgyalóasztalhoz”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
