Őry Barnabás: Lehetnek olyan növények, amiknek nehezebbé válik a termesztésük, vagy akár el is tűnhetnek az aszály miatt

Magyar Bálint volt a vendége Krug Emília Szinten túl című műsorának, ahol a szociológus, egykori SZDSZ-es miniszter arról beszélt, miért tartja a Fidesz rendszerét egy bűnszervezetnek, és szerinte miért nem lehetséges annak megújulása. Mint mondta, a „maffiaállam” kifejezést már 1999-ben, az SZDSZ küldöttgyűlésén is használta, és úgy érzi, a mostani események őt igazolják.

Szerinte a Fidesz nem tud megújulni, mert az nem egy politikai párt, hanem egy bűnszervezet.

– jelentette ki, hozzátéve, hogy a Fidesz vezetésének cseréjét is ennek fényében kell értelmezni. „Visszaküldte büntetésből Szijjártót, beküldte büntetésből Lázárt, egyébként pedig kicserélte az embereket: golyófogóknak vannak odatéve” – fogalmazott.

Magyar Bálint szerint a rendszer lényege a közös bűnben való részvétel volt, ami mindenkit fogva tartott. Úgy véli, a NER logikája megkövetelte, hogy szinte mindenki korrupt legyen valamilyen mértékig. „A NER lényege az volt, hogy majdnem mindenkinek korruptnak kellett lennie ebben különböző mértékig” – állította. Éppen ezért szerinte nincsenek valódi „dezertálások”, legfeljebb csendes félrevonulások, és ezért nem hisz abban, hogy Navracsics Tibor vagy Bóka János képes lenne egy megtisztult úton továbbvinni a pártot, mert ehhez szembe kellene fordulniuk a rendszer bűnszervezeti jellegével.

A politológus élesen kritizálta az akadémiai-értelmiségi közeget is, amely szerinte nem merte a nevén nevezni a rendszert. Az olyan kifejezéseket, mint a „hibrid rendszer” vagy az „illiberális demokrácia”, félrevezetőnek és a hatalomhoz való idomulásnak tartja. Utóbbiról azt mondta: „egyfelől ott volt a végén a demokrácia, tehát benyalunk a rendszernek, (...) másfelől kikacsintunk, hogy ez egy fosztóképző”.

A bebetonozott vezetők leváltását elkerülhetetlennek nevezte. „Bűnbánó maffiózókra bízni a rendteremtést, vagy a jogállam visszaállítását, ezt nem lehet” – szögezte le.

A legfontosabbnak a választási rendszer arányossá tételét tartja, ami szerinte megakadályozná, hogy egy párt monopolhelyzetbe kerüljön.

Az „aranykonvoj-ügyet” egy rendkívül kézenfekvő és világos ügynek nevezte, ahol szerinte nevetséges felvetés, hogy Orbán Viktor ne tudott volna a történtekről. „Ezt én nevetségesnek tartom már magát a nyelvezetet, amit használnak” – mondta arra a felvetésre, hogy „talán Orbánig is elnyúlnak a szálak”. Úgy véli, több szervezet összehangolt működése elképzelhetetlen a legfelsőbb vezetés tudta és jóváhagyása nélkül. Magyar szerint tucatjával lesznek ügyek, amelyekben el lehet jutni Orbánig is.

Magyar Bálint úgy gondolja: Orbán Viktornak menekülési terve van.

– állította.

Magyar Bálint szerint a Fidesz-kormány orosz befolyás alatt állt, a kapcsolat egy 2009-es „megzsarolt viszonyból” indult. A „nemzeti szuverenitás” hangoztatását álcának tartja.

Úgy látja, Magyarország az EU és a NATO aláásásával „fizetett” Oroszországnak, ami szerinte „nettó hazaárulás”. Azt is állította, hogy amikor Szijjártó Péter orosz kérésre uniós szankciós listák módosítását próbálta elérni, az bűncselekmény volt. „Én szerintem ez egy egyértelműen bűncselekmény, hogy állami magyar nemzeti kompetenciát árusít ki bizonyos anyagi előnyökért cserébe” – mondta.

Kizártnak tartja, hogy Magyar Péter egy „Fidesz 2.0-t” építene. „Én ezt egyszerűen kizártnak tartom. Hogy Magyar Péter Fidesz 2.0, ezt egyszerűen kizárom” – jelentette ki. Szerinte a TISZA sikere abban rejlik, hogy

„Ez a belátás 16 év ilyen önkényuralmi rendszere után, szerintem elég erős akár a baloldali, akár a liberális, akár a zöld, vagy éppen a jobboldali emberekben, hogy talán most egy kis nyugalommal működhet egy ilyen dolog, amikor egyszerűen rendbe teszünk magunkat” – zárta gondolatait.

A TELJES BESZÉLGETÉS

Jámbor András egy Facebook-posztban reagált azokra a vitákra, amelyek a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás körül alakultak ki. Azt írta, „nagyon durva olvasni, hogyan sorjáznak a kommentek a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatásról szóló posztok alatt, amelyek a rászorultságot a »léhűtéssel«, a »lustasággal«, végső soron pedig az állam megkárosításával azonosítják”.

Jámbor szerint az iskolába járó gyerekek közel harmadáról van szó, akik támogatást kapnak, és abszurd lenne azt gondolni, hogy az ő szüleik mind csalók lennének.

Feltette a kérdést: „Vagy azt, hogy a fogyatékossággal élő, az egyszülős családban nevelkedő vagy az SNI-s gyerekek szülei mind problémás emberek?”

A képviselő kitért arra is, hogy a magyar emberek büszkék, és sokszor még akkor sem vallják be, hogy segítségre szorulnak, amikor valóban így van. Képviselői tapasztalataira hivatkozva említette, hogy nem egyszer találkozott nagyon nehéz helyzetben élő családokkal, akik mégis adományoztak, mert úgy gondolták, biztosan van valaki, akinek náluk is rosszabb.

Jámbor szerint pont emiatt hajlamos a társadalom alábecsülni a rászorulók valós arányát.

A posztban konkrét adatokkal támasztotta alá a szegénység kiterjedtségét. „Van olyan járás Magyarországon, ahol a mediánbér 290 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók fele ennél is kevesebbet visz haza.” Ebből azt a következtetést vonta le, hogy ezekben a térségekben a dolgozók több mint fele rászorulónak számít, pedig dolgoznak, sokszor keményebben, mint a milliókat keresők.

Ezzel párhuzamosan bírálta a korábbi családpolitikát, amely szerinte a leggazdagabb 20 százaléknak kétszer akkora támogatást adott a gyerekneveléshez, mint a legszegényebb 20 százaléknak.

Jámbor szerint a családtámogatásnak a gyerekekről kell szólnia, hogy egy tehetség ne vesszen el csak azért, mert rossz helyre született.

A bejegyzést azzal zárta, hogy a gyerekekre közös ügyként, Magyarország jövőjeként kellene tekintenünk, mert minél több esélyt adunk nekik, annál több esélyt adunk magunknak és az országnak is.

A Tisza-kormány szerdán és csütörtökön jelentette be a gyermekenként 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást, amelyet rászorultsági alapon, mintegy 400 ezer gyermeknek juttatnak el. Az adómentes és végrehajtás alá nem vonható juttatás első, 50 ezer forintos részletét a Magyar Államkincstár augusztus 24-ig utalja, a második 50 ezer forint pedig novemberben érkezik iskoláztatási célú utalvány formájában. A jogosultságot már létező ellátásokhoz kötötték a gyors kifizetés érdekében. A bejelentést követően a Fidesz azt kifogásolta, hogy a kampányban ígért 700 ezer helyett csak 400 ezer gyermek kapja meg a juttatást. A vita így akörül forog, hogy a gyorsaság érdekében választott célzás kizár-e „láthatatlan” rászorulókat, illetve hogy a kommentelők egy része miért elégedetlen a szűkített jogosulti körrel.

Azonnali fizikai kármentesítést, a Semcorp-szennyezés teljes tényfeltárását, a civilek bevonását, valamint a szennyezés tényének földhivatali bejegyzését is követelték pénteken a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület által szervezett debreceni tüntetésen, ahol több száz ember tiltakozott a kialakult helyzet ellen, és állt ki a vizek védelme mellett.

A kormányhivatal pénteken minden tevékenységet megtiltott a szeparátorfólia-gyárban, miután egy márciusban vett mintából kimutatták, hogy az alumínium tizenháromezerszeresen lépte át a határértéket a talajvízben, de nagy mennyiségben találtak arzént, cinket, ólmot, kobaltot, kadmiumot, nikkelt, báriumot, krómot, rezet, mangánt és lítiumot is.

„Tudnunk kell, milyen mélyre jutott le a szennyezés, és mekkora az” – jelentette ki Kozma Éva, a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület elnöke, aki szerint a hatóságokat most is ugyanazok vezetik, akik korábban az engedélyeket kiadták.  „El kell távolítani az összes olyan vezetőt, aki ideengedte a szennyező gyárakat és még mindig lojális hozzájuk!”  - jelentette ki.

„Egy egyszeri szennyezés több száz évre veheti el a vizet tőlünk” - emlékeztetett.

A Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület 2024 óta kíséri figyelemmel a Semcorp debreceni gyárának működését, amelynek során több incidenst is dokumentáltak – mondta el a Szeretlek Magyarországnak Nemes Tibor, a civil szervezet alelnöke. Elmondása szerint már 2025 márciusában tűzoltók jelentek meg a gyárnál, mert egy légcserélő berendezés szűrőbetétje izzott és füstölt. A cég ezt azzal magyarázta, hogy a szomszédos CATL-gyár építkezéséről származó por öngyulladást okozhatott. A katasztrófavédelem ezt követő vizsgálata több hiányosságot is feltárt, például a hő- és füstelvezetés elégtelenségét, valamint a tűzjelző hiányát a berendezésből.

Nemes Tibor felidézte, hogy a tavaly júniusi próbaüzem sem volt sikeres, a 16 vizsgált pontból 7 esetében a kibocsátás túllépte a határértékeket, amiért a hatóság felfüggesztette a tevékenységet, augusztusban pedig 1,5 millió forintos bírságot szabott ki.

A következő komolyabb esemény idén februárban történt, amikor egy gőzvarrat meghibásodása miatt az oltóhab elárasztotta az SWS-csarnokot, majd a közeli csatornába szivárgott.

„Már akkor kimutatható volt a Semcorp által használt anyagok jelenléte: megtalálható volt benne az aceton, amit nagyon nagy mennyiségben használnak, talán még NMP is volt a vízben, továbbá nehézfémek, a PFAS-vegyületek (ezek az örökvegyületek), és olyan anyagok is, amelyek az oltóhabra jellemzőek” – részletezte az alelnök.

Ezután vett mintát a kormányhivatal is, amely most közzétette a mért adatokat, így derült ki a határétéket 13 ezerszeresen túllépő alumíniumszennyezés. Hogy érzékeltesse a szennyezés mértékét, Nemes Tibor egy példával élt: „van egy otthoni, 3,6 méter átmérőjű családi medencéd. Ha ebben 13 ezerszeres koncentrációban lenne az alumínium, akkor 21 kiló alumínium lenne a vízben. Vagyis egy komplett alufelni lenne feloldva abban a vízben.”

A szakértő szerint a közvélemény a 13 ezerszeres határérték-túllépésre kapta fel a fejét, de a valódi veszélyt a többi, szintén nagy mennyiségben kimutatott méreganyag jelenti. „Ez a nagyon magas túllépés az alumíniumból volt. Az alumínium bizonyos vízi szervezetekre toxikus, de alapvetően nem egy annyira mérgező anyag” – magyarázta, hozzátéve, hogy ennél sokkal aggasztóbb, hogy más anyagok is a talajvízbe kerültek.

„Egy csomó mérgező anyagra, így arzénre és ólomra is elég jelentős határérték-túllépés volt, amelyek kifejezetten ismert mérgező anyagok” – jelentette ki. Elmondása szerint nikkelre és mangánra is nagyon jelentős értékeket találtak.

Simon Gergely szerint komoly hiányosság, hogy a hatósági közlésekből nem derül ki, mi a helyzet az oldószerekkel. Korábbi kommunikációk alapján szerinte feltételezhető, hogy abból is volt szennyezés, de erről most nincsenek adatok. Emlékeztetett arra, hogy amikor korábban egy közeli vízfolyás zavarossá vált, a helyi Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesülettel (MIAKÖ) közösen végeztek méréseket.

Különösen furcsának tartja, hogy a hatóság az akkori botrány után azt állította, nem észleltek határérték feletti szennyezést, amihez képest mostanra „bőven van azonosított szennyezés”.

A Greenpeace szakértője szerint a legnagyobb probléma jelenleg az információhiány, ugyanis nem tudni, pontosan mekkora területen és milyen mélységben terjedt el a szennyezés. „Pár pont van megadva, sokfajta fémre három pont, alumíniumra pedig több. De az, hogy ez mekkora kiterjedésű, érintheti-e a lakosok kútjait, ez milyen rétegvíz, vagy milyen talajfelszín alatti víz, az nem igazán ismert” – hangsúlyozta. „Itt egy alapos, azonnali kárfelmérésre, egy tényfeltárásra van szükség, és el kell rendelni egy kármentesítést, azt gondolom.”

Szerinte „az könnyedén elképzelhető, hogy az ivóvízbázisokat, azokat a felszín alatti vizeket le kell zárni, amelyekből mondjuk öntöznek vagy locsolnak.”

„Remélhetőleg nem használják sokan ezt a vizet, de mindenképp érdemes megnézni a környékbeli kutakat” – jelentette ki. A kármentesítés időtartamáról szerinte a jelenlegi adatok alapján felelősséggel nem lehet beszélni, mert az a szennyezés mértékétől és kiterjedésétől függ.

Nemes Tibor bízik abban, hogy a Tisza kormány határozottan fellép az ügyben. „Az előző kormánynál mi dollárbaloldaliak, Soros-bérencek, álcivilek voltunk, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megbélyegzett minket” – sorolta. A Tisza-kormány szerinte sokkal nyitottabb.

Megváltoztak a helyi viszonyok is. Papp László debreceni polgármester korábban rémhírterjesztésről beszélt, most viszont kijelentette, hogy a Semcorpnak nincs helye Debrecenben. Ugyanakkor a pénteki tüntetésen Kozma Éva, a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület elnöke arról beszélt, épp a polgármester engedte ide a gyárakat, mert nem tudott vagy nem akart nemet mondani Orbán Viktor „eszement” ötletére. Szerinte amit a polgármester most csinál, csak színjáték, nem felelős városvezetés.

Asbóth Endre korábbi fideszes önkormányzati képviselő pedig arról beszélt, a közgyűlést is fel kell oszlatni.

Nemes Tibor szerint a polgármester a Fidesz gyengülése miatt elvesztette politikai hátországát, ezért kényszerült szerepváltásra.„Most, hogy a Fidesz elbukott, nem felülről mondják meg, hogy mit kell mondani vagy hogyan kell dönteni” – mondta. Úgy véli, a városvezető magára maradt. „Ha meg akarja tartani a pozícióját, akkor most már muszáj felvennie az ellenzéki szerepet” – tette hozzá.

Az alelnök szerint a polgármester kommunikációjában egyfajta „előre menekülés” is megfigyelhető, mivel a 13 ezerszeres szennyezés mértéke már nem eltagadható. „Egy kétszeres túllépést még meg lehet magyarázni, hogy „jaj, volt egy technológiai probléma, de megoldjuk”. De ezt már nem” – magyarázta. Meggyőződése, hogy „ez előbb-utóbb úgyis kiderült volna.”

Arra a kérdésre, hogy ezek a gyárak működhetnének-e tisztán, Nemes Tibor igennel válaszolt, de szerinte ehhez szigorú hatósági fellépésre lenne szükség.

Példaként említette Kínát és Németországot, ahol online monitoringrendszerek és a gyárvezetők büntetőjogi felelőssége biztosítja a szabályok betartását. Ezzel szemben a magyarországi szabályozás szerinte eddig nagyon laza volt. „Nem véletlen, hogy a Fidesz egyik első intézkedése a környezetvédelmi minisztérium megszüntetése volt” – mondta.

Szerinte a hatóságok jogosultságainak Tisza-kormány által beígért helyreállítása elengedhetetlen. Abszurdnak tartja, hogy a jogszabályok szerint akár ötévente is elegendő mintát venni. „A Semcorp még nem is működő gyár, de már képes volt elszennyezni a talajvizet” – figyelmeztetett. Hozzáfűzte: „Ha öt évig hagyjuk működni, és csak utána derül ki a szennyezés, lehet, hogy a kárt már helyre sem lehet állítani.”

Török Gábor politikai elemző a Facebookon latolgatta szombat este, milyen eszközei maradtak az ellenzékbe került Fidesznek a Tisza Párt kétharmados többségével szemben. Szerinte a volt kormánypárt helyzete „finoman fogalmazva is nehéz. Akár azt is mondhatnánk, hogy jelenleg elég reménytelen.”

Úgy látja, hiába lép határt a Tisza-kétharmad az alkotmánymódosítással, a Fidesz hitelessége az alkotmányos demokrácia védelmében a szavazók többsége számára erősen kétséges. Így leginkább csak olyan eszközök jöhetnek szóba, amelyeknek a politikai haszna most csekély, és legfeljebb a politikai helyzet jövőbeli változásakor „érhetnek be”.

Az elemző szerint a legtöbb lehetséges eszköz csak „beszéd, retorika”, ami jelen helyzetben nem sokat ér. A legérdekesebb opciónak a parlamenti képviselet korlátozását vagy teljes felfüggesztését tartja, felidézve, hogy 2006 után a Fidesz–KDNP képviselői – a frakcióvezetőket leszámítva – rendre kivonultak Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felszólalásai alatt. Török szerint a Fidesz akár a 2010 utáni ellenzék által soha meg nem valósított parlamenti bojkottot is alkalmazhatja.

Bár egy ilyen lépésnek sok hátránya lenne, Török egy vitathatatlan előnyt is lát benne. „Ha a Fidesz – kihasználva ezt a pillanatot – korlátozná vagy felfüggesztené a parlamenti munkát, azzal elég gyorsan véget vethetne Magyar Péter látványos parlamenti szerepléseinek – vagy legalább azok magas tematizációs és performatív erejének” – fogalmazott. Hozzáteszi, a kétharmad ettől még „düböröghetne tovább”, de a kormány egy fontos kommunikációs fegyverének ereje korlátozottabbá válna. Ezzel a Fidesz–KDNP elesne attól, hogy vitákat nyerjen a parlamentben, de ez szerinte mostanában amúgy sem igazán opció számukra.

A politikai elemző bejegyzéséhez egy képernyőfotót mellékelt Gulyás Gergely szombat délutáni posztjáról. A Fidesz frakcióvezetője ebben arról írt, hogy a Magyar Péter által „benyújtott alkotmánymódosítás az alkotmányos demokrácia vége és az önkényuralom kezdete Magyarországon.”