Oroszország államcsődben lehet, ők viszont azt terjesztik, Európában nemsokára autógumikból rakott máglyák lángolnak
A Credit Derivatives Determinations Committee (CDDC) szerda este közölte, államcsőddel ér fel, ha Oroszország ezentúl rubelben fizeti ki a devizakötvények kamatát. A csődkockázati felárak (CDS) piacát szabályozó testület állásfoglalásához az vezetett, hogy az amerikai pénzügyminisztérium utasításainak megfelelően már sem a JP Morgan, sem a Citigroup nem fogadja be az oroszoktól származó, dollár alapú tranzkaciókat, így Oroszország kénytelen rubelben fizetni.
A tényleges államcsődöt a Portfolio szerint a kötvények kifizetésére adott türelmi idő leteltekor, május 4-én mondhatják ki.
De nemcsak az államcsőd fenyegeti az orosz gazdaságot.
Moszkva emiatt 3,25 milliárd rubeles álláskeresési segélyprogramot indít be azok számára, akiket az Oroszországból kivonuló külföldi cégek elbocsátottak. Szergej Szobjanyin blogbejegyzésében azt írta, a munkanélküliek Moszkva parkjaiban, szolgáltató központjaiban, és közegészségügyi intézményeiben dolgozhatnak majd, gyakorlatilag közmunkásként.
A központi bank elnöke, Elvira Nabjullina a parlamenti alsóházában ugyancsak borúlátóan nyilatkozott. Szerinte a szankciók hatása először a pénzügyi piacokon jelentkezett, de mostanára átgyűrűzött a gazdaság sok más szektorára is. Emlékeztetett arra, hogy gyakorlatilag minden Oroszországban gyártott termék importált elemektől függ, amelyekből talán még van a gyáraknak tartaléka, de ezek a készletek végesek.
Az eddigi ellátási láncok megszakadásávak az orosz cégeknek vagy új beszerzési források után kell nézniük, vagy pedig önállátásra kell berendezkedniük.
A nemzetközi tekintélynek örvendő Nabjullina, aki állítólag a háború első napjaiban megpróbált lemondani tisztségéről, arra is felhívta a képviselők figyelmét, hogy a központi bank 600 milliárd dollárnyi valuta- és aranytartalékának közel felét befagyasztották.
A megmaradt tartalék főleg aranyból és kínai jüanból áll. Ez utóbbival aligha stabilizálhatják a rubelt. Ezért a központi bank arra kényszerült, hogy korlátozza a valutakivitelt az országból.
A központilag elrendelt szigorú tőkeszabályozással ugyan sikerült a rubelt talpra állítani az inváziót követő napok összeomlása után, de a bankok egyúttal kamatemelésre kényszerültek, hogy az emberek ne vegyék ki pénzüket, és emiatt megdrágultak a kölcsönök is.
Hétfőn az orosz központi bank weboldalán pedig azt közölte, hogy a fogyasztói árak az egy évvel ezelőttihez képest 16,7%-kal nőttek – írja a New York Times.
Wally Adeyemo amerkai pénzügyminiszter a hét elején egy gazdasági konferencián azt jósolta, hogy az orosz infláció elszáll, miközben zuhan az import, és Moszkvának kevesebb forrása marad mind az orosz gazdaság fellendítésére, mind pedig az ukrajnai invázió folytatására.
A Bloomber amerikai hírügynökség tíz névtelen, bennfentes forrásra hivatkozva azt írta, az orosz politikai, gazdasági és katonai elit egyre nagyobb része érzi katasztrófának az Ukrajna ellen indított inváziót, illetve annak következményeit. Ugyanakkor úgy látják, nincs reális esélye annak, hogy Putyin meggondolja magát az invázióval kapcsolatosan, vagy meginog a hatalma Oroszországon belül.
Az orosz elnök egyelőre a gazdasági helyzetet is teljesen másképp látja. Egy hétfői videókonferencián azt állította, hogy megbukott az Oroszország elleni „gazdasági villámháború” terve, amely a bankrendszer összeomlásával, piaci pánikkal és széles körű áruhiánnyal számolt.
Az orosz elnök továbbra is azt hangoztatja, hogy az Oroszország elleni szankciókkal a Nyugat „sokkal rosszabbul jár.” Az oroszok szerint Európánan máris meredeken emelkedik az infláció, kilőttek az energiaárak, elszabadult a munkanélküliség és zuhan az életszínvonal.
Múlt vasárnap Dmitrij Medvegyev volt államfő a közösségi médiában írt posztjában egyenesen azt jövendölte, hogy
Putyin azt is közölte, hogy az orosz infláció ellensúlyozására a pénzromlás mértékének megfelelően emeli a nyugdíjakat és az állami alkalmazottak bérét. Hozzátette, kész növelni az állami kiadásokat a gazdaság serkentésére, ami arra utal, hogy az energiaexportból származó bevételekkel a Kreml ideig-óráig még képes enyhíteni a szankciók hatását.
Az európai energiavásárlások még most is naponta több mint 800 millió dollárt pumpálnak az orosz gazdaságba a brüsszeli Bruegel gazdasági intézet adatai szerint.