HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor levelet írt: nem akarja, hogy napirendre kerüljön az olajembargó az EU-csúcson

A kormányfő szerint a jelenleg még nyitott kérdések súlyát tekintve nem valószínű, hogy az Európai Tanács május 30-31-i rendkívüli ülése előtt átfogó megoldás szülessen.


Orbán Viktor miniszterelnök azt javasolja az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek, hogy ne kerüljön napirendre a testület következő, május végi ülésén az Európai Bizottság 6. szankciócsomagra vonatkozó, Oroszországgal szembeni javaslata.

A kormányfő a sajtófőnöke, Havasi Bertalan által az MTI-hez eljuttatott levélben azt írta: a javasolt szankciók az elfogadásuk esetén azonnal súlyos ellátási zavarokat okoznának Magyarországon és aláásnák létfontosságú energiabiztonsági érdekeinket. Hozzávetőlegesen 55-60 százalékkal emelnék az üzemanyagárakat egy olyan időszakban, amikor az energiaárak már így is 40 éves csúcson vannak - tette hozzá Orbán Viktor, rámutatva arra: sem a magyar háztartások, sem pedig a magyar gazdaság egésze nem tud elviselni egy ekkora ársokkot.

Azt írta, Magyarország továbbra is erősen függ az orosz energiaimporttól annak ellenére, hogy az útvonalak és források diverzifikálása érdekében megvalósított nagyszabású beruházások révén az olajimportunkban az orosz ellátás részaránya a 2010-es 90 százalék feletti mértékről 2021-re 64 százalékra csökkent.

"Földrajzi helyzetünkből adódóan Magyarország számára nem lehetséges az orosz olaj kivezetése a finomítói kapacitásaink teljes átalakítása nélkül, ami egyúttal az energiainfrastruktúránkba történő fokozott és felgyorsított beruházások megvalósítását, valamint a gyors zöld átállást is szükségessé teszi"

- áll a levélben, amelyben a miniszterelnök felhívta a figyelmet arra is: mivel a beruházások többsége nem finanszírozható piaci alapon, a szankciók a nemzeti források redundáns fosszilis beruházásokra való átcsoportosítását igényelnék, miközben az erre előirányzott európai uniós források számunkra "csak papíron" elérhetőek.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: bár a bizottság részéről biztató jelzések érkeztek arról, hogy a május 18-án bemutatott REPowerEU Terv megfelelő megoldást nyújt problémáinkra, előzetes értékelésük szerint az nem kezeli konkrétan és átfogóan az általuk felvetett súlyos aggályokat.

Kiemelte, értelmezésük szerint a terv egyik fő célkitűzése elvileg az EU orosz fosszilis energiaforrásoktól való függőségének gyors csökkentése. Ami az olajellátás biztonságát illeti, a terv valóban kitér a kőolajtermék-finomítók korszerűsítéséhez, a meglévő infrastruktúra kapacitásbővítéséhez és a jelenlegi szűk keresztmetszetek kezeléséhez kapcsolódó beruházási igényekre. Azonban a leginkább érintett, tengerparttal nem rendelkező tagállamok számára nem határoz meg pénzügyi keretet. Emellett nem ad iránymutatást az orosz olaj kiváltásával kapcsolatos sürgős beruházási igények finanszírozásának módjára és ütemezésére nézve sem - fejtette ki a kormányfő.

A levélben felhívta a figyelmet arra is, hogy a REPowerEU nem veszi figyelembe a tagállamok energiaellátási szerkezetével kapcsolatos eltérő nemzeti szükségleteket sem.

"Meggyőződésünk, hogy egyértelmű különbséget kell tenni az orosz energiafüggőség csökkentésével kapcsolatos rövid távú beruházási igények és a megújuló energiára való átállás hosszabb távú igényei között"

- írta, hangsúlyozva: ez alapvető fontossággal bír néhány tagállam, például Magyarország számára, hiszen a kettőt nem lehet egyszerre megvalósítani anélkül, hogy ne jelentene súlyos veszélyt energiabiztonságunkra.

A kormányfő hozzátette, emiatt létfontosságúnak tartják, hogy uniós finanszírozás váljon elérhetővé az átmeneti technológiákba és infrastruktúrába történő beruházásokhoz. Előzetes értékelésük szerint nem világos, hogy a REPowerEU milyen mértékben és milyen feltételekkel támogatná ezeket az intézkedéseket.

Rámutatott arra, komoly problémákat vet fel Magyarország számára az, hogy a bizottság a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt (RRF) helyezi a REPowerEU középpontjába, ugyanis az RRF-hitelek igénybevételével az energiafüggőség csökkentése érdekében nem egyformán élhet valamennyi tagállam.

Orbán Viktor kiemelte, az orosz energiától való függés csökkentése érdekében javasolt intézkedések történelmi meghatározottságuk és földrajzi helyzetük miatt a közép- és kelet-európai tagállamok számára jelentik a legnagyobb kihívást. Az eredeti RRF elosztási kulcs alkalmazása, amelyet a COVID-19 világjárvány gazdaságukra gyakorolt hatása által leginkább érintett tagállamok támogatására dolgoztak ki, valójában azzal járna, hogy az erőforrásokat éppen azoktól a tagállamoktól vonják el, amelyeknek a legnagyobb szükségük van rá - írta a kormányfő.

"Oroszország ukrajnai agressziójával szembeni fellépésünk során eddig legfőbb értékünk az egységünk volt. Ennek szellemében támogattuk az előző öt szankciós csomag elfogadását, és működtünk együtt a Bizottsággal annak érdekében, hogy megoldást találjunk a 6. szankciós csomaggal kapcsolatos problémáinkra. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy pragmatikus és eredményorientált megközelítéssel folytassuk az egyeztetéseket" - fogalmazott.

Közölte:

azonban Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy elfogadja a 6. szankciós csomagot, amíg a tárgyalásokon nem sikerül minden kiemelt kérdésre megoldást találni. A megoldásoknak meg kell előzniük a szankciókat

- írta.

Orbán Viktor levelében úgy véli: a jelenleg még nyitott kérdések súlyát tekintve nem valószínű, hogy az Európai Tanács május 30-31-ei rendkívüli ülése előtt átfogó megoldás szülessen.

"Meggyőződésem, hogy konszenzus hiányában kontraproduktív lenne a szankciós csomag vezetői szintű megvitatása. Csak előtérbe helyezné a belső megosztottságunkat anélkül, hogy reális esélyt adna a nézeteltérések feloldására"

- írta a kormányfő, aki ezért azt javasolja, hogy az Európai Tanács következő ülésén ne kerüljön napirendre ez a kérdés.

"Legyen továbbra is prioritás számunkra az Európai Unió egységének megőrzése" - zárta levelét Orbán Viktor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Itt az újabb csapás a Fideszre: hétfőn 18 órától a Facebookon sem jelenhet meg egyetlen politikai reklám sem
Az európai adatok szerint a magyar politikai hirdetésekre fordított összeg 90 nap alatt 5,5 millió eurót tett ki, ami majdnem annyi, mint a nyolcszor népesebb Németországé. Lakosságarányosan Magyarország áll az első helyen az uniós rangsorban.


A Meta

október 6-án, közép-európai idő szerint este 6 órakor leállítja a politikai, választási és társadalmi témájú hirdetések közzétételét az Európai Unióban.

A vállalat már nyáron közölte, hogy októbertől nem engedélyezi ezeket a reklámokat a Facebookon és az Instagramon, mert nem tudna megfelelni az október 10-én életbe lépő új uniós szabályozásnak, amely a politikai hirdetések átláthatóságát írja elő. A Meta – a Google-höz hasonlóan – ezért inkább teljesen lemond az ilyen típusú hirdetésekről.

A tiltás előtt a magyar politikai szereplők látványosan megemelték a költéseiket a Meta felületein. A Political Capital adatai szerint

Magyarországon arányosan és összességében is több pénz ment el politikai reklámokra, mint bármely más uniós országban.

A Meta hirdetéstárának adatai alapján július 3. és szeptember 30. között összesen mintegy 2,2 milliárd forintot fordítottak politikai hirdetésekre Magyarországon. Ebből szeptemberben 1,3 milliárd, az utolsó héten pedig 350 millió forintot költöttek el. A legtöbb pénzt a Fideszhez és kormányközeli szereplőkhöz köthető oldalak hirdetéseire fordították.

A legtöbbet Orbán Viktor oldalának reklámozására szánták: 426 millió forintot, ami a teljes magyarországi költés körülbelül ötöde. A második helyen a megafonos Apáti Bence által alapított Nemzeti Ellenállás Mozgalom állt 372 millió forinttal, a harmadik helyen pedig a Harcosok Klubja oldala. A tízes lista első nyolc helyén kormányközeli oldalak szerepeltek, a 9. és a 10. helyre a DK és Dobrev Klára oldala fért fel.

A TISZA Párt július és szeptember között 11 millió forintot költött politikai hirdetésekre a Meta felületein, ezzel a 33. legnagyobb hirdető lett.

Szeptemberre szűkítve az időszakot Orbán előnye tovább nőtt, miközben a DK és Dobrev Klára oldala a 6. és a 7. helyre került. Az utolsó héten is hasonló maradt a helyzet: ekkor is Orbán oldalára költötték a legtöbbet, a DK oldala pedig a negyedik helyre jött fel.

Az európai adatok szerint a magyar politikai hirdetésekre fordított összeg 90 nap alatt 5,5 millió eurót tett ki, ami majdnem annyi, mint a nyolcszor népesebb Németországé. Lakosságarányosan Magyarország áll az első helyen az uniós rangsorban. A magyar költés négyszerese volt a csehországinak, pedig ott október elején parlamenti választást is tartottak.

A magyar adat a svéd költés csaknem kétszerese, az osztrák hatszorosa, a görög tizenháromszorosa, a portugál pedig huszonháromszorosa volt.

Szeptemberben összesen 3,4 millió eurót, az utolsó héten pedig 900 ezer eurót fordítottak politikai reklámokra Magyarországon. Orbán Viktor oldalának hirdetéseire egy hét alatt 78 millió forintot, vagyis körülbelül 200 ezer eurót költöttek – ez önmagában több, mint amennyit 17 uniós ország összes politikai hirdetője elköltött ugyanebben az időszakban.

Forrás: Lakmusz


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Nem a Coca Cola receptjét hoztuk nyilvánosságra” – A Mészáros-Orbán cikk miatt üzleti titoksértésért feljelentették a Direkt36-ot
A tényfeltáró portál szerint amit ők feltártak, az egyértelműen közügy. Még nem tudni, hogy lesz-e bármilyen eljárás a hatóságok részéről, és az mit fog jelenti számukra.


A Direkt36 szerint Mészáros Lőrinc egyik cége fedezetet adhatott Orbán Győző egyik beruházásához. Az oknyomozó portál egy nyilatkozatot mutatott be, és a vezető szerkesztő szerint a hatvanpusztai beruházásról lehet szó. A Transparency International szerint a dokumentum korrupció gyanúját veti fel. Pethő András, az oknyomozó portál vezető szerkesztője szerint: „Egy nagyon erős bizonyítéka annak, hogy van egy szoros pénzügyi összefonódás a miniszterelnök családja és Mészáros Lőrinc, az ország egyik, ha nem a leggazdagabb embere között.”

A portál hétfő délután már arról számolt be, hogy a cikkük megjelenése után feljelentették őket. Az írták:

"Csütörtökön jelent meg a cikkünk arról, hogy Mészáros Lőrinc egyik cége jelentős segítséget nyújtott Orbán Győzőnek, a miniszterelnök édesapjának egy milliárdos beruházáshoz - több jel szerint a hatvanpusztai építkezéshez.

Mészárosék azt nyilatkozták, hogy üzleti titok megsértése miatt feljelentést tettek. Tehát hatósági eljárást kezdeményeznek az ügyben, minden bizonnyal ellenünk irányulva"

- írják. Majd hozzátették:

"Talán magyarázni sem kell, hogy

amit mi feltártunk, az nem számít üzleti titoknak. Nem a Coca-Cola vagy a Nutella receptjét hoztuk nyilvánosságra. Hanem egy dokumentum révén bizonyítottuk, hogy az ország egyik leggazdagabb embere - aki jelentős részben az Orbán-kormány döntéseinek köszönheti a vagyonát - részese a miniszterelnök apja egyik milliárdos projektjének. Ez egyértelműen közügy".

A tényfeltáró portál eddig még nem kapott hivatalos értesítést a feljelentésről. Nem tudni még, hogy mi van benne, illetve, hogy "követi-e bármilyen eljárás a hatóságok részéről, és hogy ha igen, az mit fog jelenteni a számunkra".


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Már nem tudtuk hova tenni” – Lefolyóba öntötték az anyatejet, mert nem volt, aki elvigye a rászoruló babáknak
Az egyik édesanya szerint úgy érezte, hogy mindenhol le akarták pattintani. Egy újszülött-gyógyász pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a koraszülött kisbabáknak életmentő, hogy anyatejet kaphassanak.


Nem tudták megoldani az anyatej átadását, ezért több litert is a lefolyóba kellett önteni - mondta egy édesanya az RTL Híradónak. Két kismama is elmesélte, hogy az ígéretek ellenére sem mentek el hozzájuk az anyatej-gyűjtőállomásokról a lefejt tejükért, ráadásul kezdetben a védőnők sem tudtak segíteni az ügyben.

Egy anyuka elmondta, hogy neki 3,5 liter van itthon, de volt, hogy az egész fagyasztó tele volt, és már nem tudták hova tenni. Előfordult, hogy a tejben fürösztötték meg a babát. Ő azonban szeretett volna segíteni olyanoknak, akiknek nincs teje, ezért jelentkezett donornak.

"Én azt éreztem, hogy mindenhol le akarnak pattintani"

- mesélte. Először a Heim Pál Gyerekkórház anyatej-gyűjtőállomásán próbálkozott, de kiderült, hogy ott csak Budapesten belül mennek házhoz a tejért.

Azt pedig az anyuka nem tudta vállalni, hogy hetente kétszer, napközben nyolctól délig, minimum 200 milliliter anyatejet ő adjon le.

A házi gyerekorvos ezután a védőnőhöz küldte, aki viszont visszairányította a gyerekorvoshoz. Végül sikerült, és elvégezték a tej leadáshoz kötelező szűrővizsgálatokat. Utána nehezen, de helyben találtak tejtestvért.

Egy másik anya egy blogbejegyzésben írta le a saját hasonló történetét. Neki 35 kilométert kellett volna utaznia az újszülött baba mellett. Szerinte: "hülyének nézik az embert, mert van lehetőség hogy háztól kórházig elvigyék a tejet, mégis azt mondják, hogy próbálja megoldani az édesanya egy újszülöttel vagy még egy nagytesóval karjában a bejutást".

Az édesanyák szerint a védőnők próbálnak segíteni, de nekik sincs megfelelő információjuk.

A kórházfenntartó védőnői főosztályvezető a Híradónak azt mondta, hogy szerinte keverik az anyatejgyűjtő állomásokat a védőnői háztól-házig anyatej szolgálatatással és ez okozhat félreértést.

Az országos anyatejgyűjtő hálózat kb. 12.000 liter anyatejet gyűjtött be tavaly, így szerinte az anyatej eljut az édesanyákhoz.

Egy újszülött-gyógyász azonban azt mondta, hogy ez a mennyiség körülbelül 60 gyermeknek az ellátására lenne elég nullától 6 hónapos korig. A koraszülött kisbabáknak azonban életmentő, hogy anyatejet kaphassanak.

Ahhoz, hogy valaki anyatejdonor legyen szűrővizsgálatok kellenek, hogy megfelelő-e a teje. A leadott tejért jelenleg literenként 5400 Ft-ot a fizet az egészségbiztosító.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Milyen emberek ezek… Gyerekvédelem… tényleg ordítani tudnék” – Lilu kiakadt azon, hogy a Fidesz leszavazta a gyermekvédelmi dolgozók béremelését
Molnár Áron így fogalmazott: „Én mára kicsekkolok innen. Nem tudom, hogy ki az, aki ezek után képes a Fideszre szavazni.”
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2025. október 07.



Mi is megírtuk tegnap, hogy a Fidesz indoklás nélkül leszavazta a gyermekvédelmi dolgozók béremeléséről és a gyermekek napi étkezésére fordított díj emeléséről szóló javaslatot.

A hírre Lilu és Molnár Áron is reagált az Instagramon; történeteik csak korlátozott ideig voltak láthatók. Mindketten csalódottságukat fejezték ki.

Lilu ezt írta: „Milyen emberek ezek… Gyerekvédelem… tényleg ordítani tudnék”.

Molnár Áron a saját felületén így fogalmazott:

„Én mára kicsekkolok innen. Nem tudom, hogy ki az, aki ezek után képes a Fideszre szavazni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk