Nyugdíjszakértő: Nagyon nagy reccsenést fog majd okozni, amikor a Ratkó-unokák nemzedéke elmegy nyugdíjba
2025-ben lépne életbe Magyarországon egy nagyszabású nyugdíjreform, az ezzel kapcsolatos intézkedések tervezésénél sajtóinformációk szerint vizsgálni fogja a kormány a nyugdíjkorhatár további emelésének lehetőségét is, mivel a 2030-as évek közepére a GDP-arányos kiadások várhatóan emelkedni fognak. Erről kérdeztük Farkas András nyugdíjszakértőt, a NyugdíjGuru News alapító-főszerkesztőjét.
- A tervek szerint 2025-ben lépne életbe egy, a nyugdíjrendszert jelentősen módosító jogszabály, a reform első lépéseként 2023 végéig készítenek egy nemzetközi tanulmányt is, amely mindezt megalapozza majd. Ennek kapcsán merült fel, hogy meg kellene vizsgálni a nyugdíjkorhatár további emelésének lehetőségét is. Hogyan látja, mennyire lenne indokolt 2025-től a korhatár emelése?
- A rövid válaszom az, hogy semennyire. Ráadásul egyelőre ez még nem a kormányzat javaslata, hanem egyszerűen csak közeledik az a határidő, amit Ön is említett, hogy 2025. március 31-én már be kellene vezetni a magyar jogrendszerbe ezt a változtatást, aminek a konkrét elemeiről még semmi sem került nyilvánosságra. Arról viszont már jó lenne valamit tudni, hogy kit bíztak meg az említett tanulmány elkészítésével, főleg, hogy a reform a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv forrásaihoz való hozzáférés egyik feltétele is. Az EU ugyanis azt javasolta, hogy 13 másik európai uniós tagállamhoz hasonlóan Magyarország is fontolja meg, hogy a 65 éves korban várható további élettartamtól tegye függővé a jövőben a nyugdíjkorhatárt*.
Egyébként annak a logikája, hogy a várható további élettartam alakulásától tennénk függővé a nyugdíjrendszert, viszonylag egyszerű, hiszen ha hosszabb ideig élünk, akkor az ne a nyugdíjas életünk hosszát növelje, hanem az aktív életünkét. A magyar nyugdíjreform így nyugodtan tartalmazhatja majd ezt a megoldást, de ez nem jelenti azt, hogy az elkövetkezendő 15-20 évben emelkedne emiatt a nyugdíjkorhatár, mivel nem ez veszélyezteti a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, hanem rengeteg más mértéktelenség.
Az én álláspontom szerint két dologhoz kell azonnal hozzányúlni, amelyek nagy mértékben javíthatnák a nyugdíjrendszert. Az egyik, hogy nagyon sok méltánytalanságot okoz az, hogy a nyugdíjemelés kizárólag az inflációhoz kötött, mert minden olyan évben, amikor a nemzetgazdasági átlagkereset növekedése meghaladja az infláció növekedését, a nyugdíjak automatikusan relatíve egyre kisebbek lesznek az átlagkeresetekhez képest. Ennek következtében van egy elszegényedési csúszda a rendszerben, amit úgy lehetne megfogni, hogy a nyugdíjemelés során lenne egy külön elem a rendszerben, ami lehetővé tenné, hogy attól is függjön a nyugdíjemelés, hogy melyik évben állapították meg az érintett személynek a nyugdíját. A második pedig az lenne, ha a foglalkoztatói nyugdíjpillért végre Magyarországon is bevezetnénk. Ez minden európai uniós államban működik, csak nálunk nem. A bevezetés felé tett első lépés lehetne az önkéntes nyugdíjpénztári tagság munkáltatói támogatását szochómentessé tenni, ezáltal a munkáltatók is érdekeltté válnának a dolgozóik nyugdíjmegtakarításainak támogatásában. Fogalmam sincs, hogy egy külföldi szakértő ezeket látja-e, lehet, hogy teljesen más dolgokra fognak majd rámutatni, de az biztos, hogy a nyugdíjkorhatár 65 éves korban várható további élettartamhoz kötése egy szépen hangzó, de a nyugdíjrendszer valódi problémáit még csak nem is karistoló megoldás lenne.
- Ezek szerint Ön nem látja olyan égető problémának, hogy a 2030-as évek közepére arányaiban még több nyugdíjas lesz, és hogy ettől fenntarthatatlanná válik az egész nyugdíjrendszer?
- Az, hogy a magyar társadalom öregszik, az abszolút kétségbevonhatatlan tény. Jelenleg a 65 évesnél idősebb lakosság aránya 20,81%, ezt a tavalyi népszámlálásból pontosan tudjuk. Ez 2030-ra 24,6%-ra növekedhet, tehát majdnem minden negyedik magyar 65 évesnél idősebb lesz, 2050-60 körül pedig már közel egyharmad lesz ez az arány. Ez tehát egy tényleges folyamat, amit mindenképpen kezelni kell, de a nyugdíjkorhatár ennek csak egy összetevője.
Ez nem egy azonnal végrehajtandó intézkedés, de természetesen egy nyugdíjreform részét képezheti, mert kell egy átmeneti időszak, általában egy évtizedet szoktak hagyni arra, hogy ilyen nagy horderejű változások végbemenjenek. Ennek megfelelően azt mondhatná a magyar kormányzat, hogy mondjuk 2035-től a várható további élettartamhoz kötjük a nyugdíjkorhatárt. Ez könnyedén bekerülhet egy ilyen reformba, de hangsúlyozom, hogy ez jelen pillanatban nem a lényegi kérdéseket érintő reformintézkedés lenne.
- Több írásában is utalt már arra, hogy a nyugdíjban töltött átlagos élettartam mellett egy nagyon fontos tényező az egészségben töltött átlagos élettartam is, ami például a magyar férfiaknál bőven 65 év alatt van. Ezt a problémát hogyan lehetne kezelni? Hiszen hiába élnek tovább az emberek, ha közben annyira megromlik az egészségi állapotuk, hogy nem lesznek alkalmasak a munkavégzésre.
- Teljesen jogos a kérdés. Ez az egészségben várható további élettartam, amit az angolok csak HALE-nek neveznek (health adjusted life-expectancy), és ez valóban tragikus Magyarországon.
A statisztika szerint nem tartoznak már ebbe a kategóriába azok, akik a klasszikus, krónikus betegségekben szenvednek, amelyek többsége zavaró, sokszor fájdalmas, de nem halálos, tehát ezekkel még sokáig együtt lehet élni.
- Viszont a munkaerőpiacon való elhelyezkedés tekintetében már komoly problémát jelenthetnek.
- Amennyiben a 65 évesnél idősebb dolgozókra nőne a jövőbeni munkaerőigény, akkor igen, azonban ez egyáltalán nem biztos. Mert ehhez olyan munkáltató is kell, aki értékeli az idős munkaerőt. Jelen pillanatban kevesebb, mint 10 százaléka dolgozik az öregségi nyugdíjasoknak, valahol 170 ezer körül van a számuk. Az egészségben várható élettartammal nyilván kezdeni kell valamit, de nem a nyugdíjrendszer terhelését enyhítené, ha az egészségben várható élettartam javulna, mert ez inkább azt jelentené, hogy a férfiak nem halnak meg túlságosan korán.
Ha ezen sikerül javítani, akkor mindjárt a demográfiai folyamatok sem lesznek annyira tragikusak, mint amilyennek most kinéznek. Ez pedig azt is jelentené, hogy több férfi élheti meg a nyugdíjas kort olyan egészségi körülmények között, hogy akár tovább is tud dolgozni a nyugdíjkorhatár betöltését követően. Jelen pillanatban a férfiakat jobban sújtja a betegségekkel való küszködés, a nők csak idősebb korban szembesülnek ezekkel a problémákkal. Ez az egyik olyan téma, amivel szintén foglalkozni kell, de ez már egy egészségügyi reformnak a kérdése, nem a nyugdíjrendszeré.
* A Pénzügyminisztérium lapunkhoz eljutatott levelében azt írja: A hivatkozott cikkükben megjelent értesülés kacsa. A nyugdíjkorhatár emelése jelenleg nincs a kormány napirendjén.
