SZEMPONT
A Rovatból

Nyugdíjszakértő: Nagyon nagy reccsenést fog majd okozni, amikor a Ratkó-unokák nemzedéke elmegy nyugdíjba

Farkas András szerint 2040 körül lesz az első olyan pillanat, amikor tényleg nagyon megnehezedik a nyugdíjrendszer finanszírozása, legkésőbb ekkor elkerülhetetlenné válik a nyugdíjkorhatár emelése.
Vermes Ádám - szmo.hu
2023. augusztus 21.



2025-ben lépne életbe Magyarországon egy nagyszabású nyugdíjreform, az ezzel kapcsolatos intézkedések tervezésénél sajtóinformációk szerint vizsgálni fogja a kormány a nyugdíjkorhatár további emelésének lehetőségét is, mivel a 2030-as évek közepére a GDP-arányos kiadások várhatóan emelkedni fognak. Erről kérdeztük Farkas András nyugdíjszakértőt, a NyugdíjGuru News alapító-főszerkesztőjét.

- A tervek szerint 2025-ben lépne életbe egy, a nyugdíjrendszert jelentősen módosító jogszabály, a reform első lépéseként 2023 végéig készítenek egy nemzetközi tanulmányt is, amely mindezt megalapozza majd. Ennek kapcsán merült fel, hogy meg kellene vizsgálni a nyugdíjkorhatár további emelésének lehetőségét is. Hogyan látja, mennyire lenne indokolt 2025-től a korhatár emelése?

- A rövid válaszom az, hogy semennyire. Ráadásul egyelőre ez még nem a kormányzat javaslata, hanem egyszerűen csak közeledik az a határidő, amit Ön is említett, hogy 2025. március 31-én már be kellene vezetni a magyar jogrendszerbe ezt a változtatást, aminek a konkrét elemeiről még semmi sem került nyilvánosságra. Arról viszont már jó lenne valamit tudni, hogy kit bíztak meg az említett tanulmány elkészítésével, főleg, hogy a reform a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv forrásaihoz való hozzáférés egyik feltétele is. Az EU ugyanis azt javasolta, hogy 13 másik európai uniós tagállamhoz hasonlóan Magyarország is fontolja meg, hogy a 65 éves korban várható további élettartamtól tegye függővé a jövőben a nyugdíjkorhatárt*.

Sajnálatos módon a 65 éves korban várható további élettartam Magyarországon több mint négy évvel rövidebb, mint az uniós átlag, és majdnem tíz évvel rövidebb, mint egyes skandináv országok további élettartama. Az a 65 év tehát, ami a mai magyar korhatár, az abszolút belesimul a fősodorba, így jelen pillanatban semmilyen nyomás nincs arra, hogy ezt azonnal meg kéne változtatni.

Egyébként annak a logikája, hogy a várható további élettartam alakulásától tennénk függővé a nyugdíjrendszert, viszonylag egyszerű, hiszen ha hosszabb ideig élünk, akkor az ne a nyugdíjas életünk hosszát növelje, hanem az aktív életünkét. A magyar nyugdíjreform így nyugodtan tartalmazhatja majd ezt a megoldást, de ez nem jelenti azt, hogy az elkövetkezendő 15-20 évben emelkedne emiatt a nyugdíjkorhatár, mivel nem ez veszélyezteti a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, hanem rengeteg más mértéktelenség.

Az én álláspontom szerint két dologhoz kell azonnal hozzányúlni, amelyek nagy mértékben javíthatnák a nyugdíjrendszert. Az egyik, hogy nagyon sok méltánytalanságot okoz az, hogy a nyugdíjemelés kizárólag az inflációhoz kötött, mert minden olyan évben, amikor a nemzetgazdasági átlagkereset növekedése meghaladja az infláció növekedését, a nyugdíjak automatikusan relatíve egyre kisebbek lesznek az átlagkeresetekhez képest. Ennek következtében van egy elszegényedési csúszda a rendszerben, amit úgy lehetne megfogni, hogy a nyugdíjemelés során lenne egy külön elem a rendszerben, ami lehetővé tenné, hogy attól is függjön a nyugdíjemelés, hogy melyik évben állapították meg az érintett személynek a nyugdíját. A második pedig az lenne, ha a foglalkoztatói nyugdíjpillért végre Magyarországon is bevezetnénk. Ez minden európai uniós államban működik, csak nálunk nem. A bevezetés felé tett első lépés lehetne az önkéntes nyugdíjpénztári tagság munkáltatói támogatását szochómentessé tenni, ezáltal a munkáltatók is érdekeltté válnának a dolgozóik nyugdíjmegtakarításainak támogatásában. Fogalmam sincs, hogy egy külföldi szakértő ezeket látja-e, lehet, hogy teljesen más dolgokra fognak majd rámutatni, de az biztos, hogy a nyugdíjkorhatár 65 éves korban várható további élettartamhoz kötése egy szépen hangzó, de a nyugdíjrendszer valódi problémáit még csak nem is karistoló megoldás lenne.

- Ezek szerint Ön nem látja olyan égető problémának, hogy a 2030-as évek közepére arányaiban még több nyugdíjas lesz, és hogy ettől fenntarthatatlanná válik az egész nyugdíjrendszer?

- Az, hogy a magyar társadalom öregszik, az abszolút kétségbevonhatatlan tény. Jelenleg a 65 évesnél idősebb lakosság aránya 20,81%, ezt a tavalyi népszámlálásból pontosan tudjuk. Ez 2030-ra 24,6%-ra növekedhet, tehát majdnem minden negyedik magyar 65 évesnél idősebb lesz, 2050-60 körül pedig már közel egyharmad lesz ez az arány. Ez tehát egy tényleges folyamat, amit mindenképpen kezelni kell, de a nyugdíjkorhatár ennek csak egy összetevője.

2040 körül lesz az első olyan pillanat, amikor tényleg nagyon megnehezedik a nyugdíjrendszer finanszírozása, amennyiben ugyanazok maradnak a feltételek. Ekkor megy el ugyanis nyugdíjba az úgynevezett GYES-korosztály, tehát azok a férfiak és nők, akik 1973 és 1977 között születtek, ez a Ratkó-unokák nemzedéke. Ők az utolsó nagy létszámú korosztály Magyarországon, és ha ők elmennek 65 éves korukban nyugdíjba, akkor az nagyon nagy reccsenést fog okozni, tehát 2040-től biztos, hogy emelni kell.

Ez nem egy azonnal végrehajtandó intézkedés, de természetesen egy nyugdíjreform részét képezheti, mert kell egy átmeneti időszak, általában egy évtizedet szoktak hagyni arra, hogy ilyen nagy horderejű változások végbemenjenek. Ennek megfelelően azt mondhatná a magyar kormányzat, hogy mondjuk 2035-től a várható további élettartamhoz kötjük a nyugdíjkorhatárt. Ez könnyedén bekerülhet egy ilyen reformba, de hangsúlyozom, hogy ez jelen pillanatban nem a lényegi kérdéseket érintő reformintézkedés lenne.

- Több írásában is utalt már arra, hogy a nyugdíjban töltött átlagos élettartam mellett egy nagyon fontos tényező az egészségben töltött átlagos élettartam is, ami például a magyar férfiaknál bőven 65 év alatt van. Ezt a problémát hogyan lehetne kezelni? Hiszen hiába élnek tovább az emberek, ha közben annyira megromlik az egészségi állapotuk, hogy nem lesznek alkalmasak a munkavégzésre.

- Teljesen jogos a kérdés. Ez az egészségben várható további élettartam, amit az angolok csak HALE-nek neveznek (health adjusted life-expectancy), és ez valóban tragikus Magyarországon.

A magyar férfiak négy és fél, míg a nők közel négy évvel kevesebb egészségben várható élettartamra számíthatnak az uniós átlaghoz képest. Ha pedig a skandináv vagy a déli népeket nézzük, ahhoz képest majdnem egy évtizedes a hátrányunk.

A statisztika szerint nem tartoznak már ebbe a kategóriába azok, akik a klasszikus, krónikus betegségekben szenvednek, amelyek többsége zavaró, sokszor fájdalmas, de nem halálos, tehát ezekkel még sokáig együtt lehet élni.

- Viszont a munkaerőpiacon való elhelyezkedés tekintetében már komoly problémát jelenthetnek.

- Amennyiben a 65 évesnél idősebb dolgozókra nőne a jövőbeni munkaerőigény, akkor igen, azonban ez egyáltalán nem biztos. Mert ehhez olyan munkáltató is kell, aki értékeli az idős munkaerőt. Jelen pillanatban kevesebb, mint 10 százaléka dolgozik az öregségi nyugdíjasoknak, valahol 170 ezer körül van a számuk. Az egészségben várható élettartammal nyilván kezdeni kell valamit, de nem a nyugdíjrendszer terhelését enyhítené, ha az egészségben várható élettartam javulna, mert ez inkább azt jelentené, hogy a férfiak nem halnak meg túlságosan korán.

A magyar középkorú férfiak halálozása ugyanis Európában az egyik legpocsékabb. A nagyon rövid várható élettartam legfőbb oka is ez, a 40-60 év közötti férfiak halálozása rettenetesen magas. Ha ezen sikerül segíteni, akkor az nagyon sok mindent megváltoztathat, például a magyar lakosság fogyását is mérsékelheti, amit elég drámaian mutat be a tavalyi népszámlálásnak már az első jelentése is.

Ha ezen sikerül javítani, akkor mindjárt a demográfiai folyamatok sem lesznek annyira tragikusak, mint amilyennek most kinéznek. Ez pedig azt is jelentené, hogy több férfi élheti meg a nyugdíjas kort olyan egészségi körülmények között, hogy akár tovább is tud dolgozni a nyugdíjkorhatár betöltését követően. Jelen pillanatban a férfiakat jobban sújtja a betegségekkel való küszködés, a nők csak idősebb korban szembesülnek ezekkel a problémákkal. Ez az egyik olyan téma, amivel szintén foglalkozni kell, de ez már egy egészségügyi reformnak a kérdése, nem a nyugdíjrendszeré.

* A Pénzügyminisztérium lapunkhoz eljutatott levelében azt írja: A hivatkozott cikkükben megjelent értesülés kacsa. A nyugdíjkorhatár emelése jelenleg nincs a kormány napirendjén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
37 órás utat tettek meg, a fél világot körberepülték az amerikai B-2-es lopakodó bombázók, hogy megsemmisítsék Irán legjobban őrzött nukleáris létesítményeit
Először vetették be a GBU-57 bunkerromboló bombákat, de hogy mekkora sikerrel jártak, egyelőre nem tudni. A támadás előtt nem sokkal a műholdak egy hosszú teherautókonvojt mutattak a legfontosabb iráni nukleáris létesítmény bejárata előtt, ami azt jelzi, az irániak valamire készültek.


Az amerikai hadsereg hat B-2-es lopakodó bombázója Missouri államból indult útnak, és közel 37 órát tettek meg megállás nélkül, hogy csapást mérjenek Irán legfontosabb nukleáris létesítményeire. Az amerikai tisztviselők elmondása szerint a bombázók 12 darab, egyenként 13 600 kilogrammos bunkerromboló bombát dobtak le a Fordóban található föld alatti létesítményre, miközben tengeralattjárókról 30 Tomahawk rakétát indítottak a Natanz és az Iszfahán ellen közelében található célpontok ellen.

Élesben először vetették be a GBU-57 Massive Ordnance Penetratort, az Egyesült Államok egyik legnagyobb és legpusztítóbb nem nukleáris bunkerromboló bombáját.

A fegyver akár 61 méter mélyre is képes behatolni a megerősített föld alatti létesítményekbe, például a betonbunkerbe vagy egy hegy gyomrába, mielőtt felrobban. Mivel a fordói urándúsító létesítmény a hírszerzés szerint ennél is mélyebben volt, egymás után több bombát is ledobtak, így minden egyes robbantással egyre mélyebbre fúródhatott a következő bomba.

Az ENSZ nukleáris megfigyelő szervezete közölte, hogy az amerikai támadás után nem észlelt növekedést a három iráni nukleáris létesítmény környezetében a sugárzási szintben, de hozzátették, hogy tovább vizsgálják a helyzetet.

Hogy az amerikaiak milyen sikerrel jártak, azt egyelőre nem tudni, bár Donald Trump azt mondta, a létesítmények „teljesen és maradéktalanul megsemmisültek”.

Fordóban az irániak több ezer modern centrifugát halmoztak fel, amelyek kulcsszerepet játszanak abban, hogy elérjék a fegyverminőségű, 90 százalékos vagy annál magasabb urándúsítottságot. 2023 márciusában a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség bejelentette, hogy a létesítményben 83,7 százalékos tisztaságú uránt találtak. Ugyanakkor az amerikai hírszerzés információi szerint Irán legfőbb vallási vezetője egyelőre nem adta ki a parancsot egy atombomba elkészítésére. Az Egyesült Államokban még a republikánusokat is megosztotta a beavatkozás ötlete, amit Izrael az elmúlt napokban egyre inkább sürgetett. A fordói létesítmény elpusztításához ugyanis kizárólag az amerikaiaknak volt megfelelő erősségű bombájuk, illetve olyan repülőjük, amely a fegyvert célba juttathatja. Trump kezdetben megpróbálta tárgyalásokra bírni az irániakat, de később már lehetségesnek nevezte a támadást, igaz, arról beszélt, hogy két hetet vár a döntéssel.

A szombat éjszakai bombázás így váratlanul érhette Iránt.

Trump teljes sikerről szóló beszámolójával kapcsolatban azonban kérdéseket vet fel, hogy a Maxar Technologies nevű műholdtechnológiai vállalat az amerikai csapásokat megelőző három napban szokatlan tevékenységet figyelt meg Fordónál. A műholdképek tanulsága szerint június 19-én az irániak 16 teherautót, valamint buldózereket sorakoztattak fel a bejáratként szolgáló alagutak előtt. Másnap ezek északnyugat felé elhagyták a telephelyet. A londoni Open Source Centre elemzése szerint elképzelhető, hogy Irán esetleg egy csapásra készítette fel a létesítményt.

Emellett az iráni Atomenergia Szervezet vezetője, Mohammad Eslami június 12-én arról beszélt, hogy van egy új létesítményük is, amely „teljesen elkészült, és biztonságos, sebezhetetlen helyen található.”

Eslami szerint „amint a centrifugák telepítése és üzembe helyezése befejeződik, megkezdődik a dúsítás.” A nyugati hírszerző szolgálatok egyelőre nem erősítették meg Eslami állításait. David Albright biztonságpolitikai szakértő a New York Times-nak azt mondta, az új létesítmény valószínűleg Natanz-tól délre, a Kuh-e Kolang Gaz La nevű hegy alatt található, amely közel 1600 méterrel van a tengerszint felett – így majdnem 800 méterrel magasabb, mint a Fordót rejtő hegy. Az irániak oda a legújabb centrifugákat akarták telepíteni, amellyel három hónapon belül elegendő nagy tisztaságú uránt tudnának előállítani 19 nukleáris fegyverhez. Kérdés, hogy a projekttel meddig jutottak.

Az amerikai támadás után az irániak bejelentették, hogy válaszcsapásokra készülnek. A Forradalmi Gárda korábbi főparancsnoka, Mohszen Rezaei tábornok, aki tagja Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsának, néhány órával a támadás előtt az állami televízióban figyelmeztetett: ha Trump belép a háborúba, Irán csapást mér a térségben található amerikai katonai bázisokra, tengeri aknákat robbant fel a Perzsa-öbölben, és lépéseket tesz a Hormuzi-szoros lezárására.

Utóbbival Irán súlyos károkat okozhat a globális energiaellátásban. A Hormuzi-szoroson keresztük ugyanis naponta körülbelül 20 millió hordó nyersolaj és olajtermék halad át.

A tankerhajók egy nagyjából tíz kilométer széles folyosót használnak, ami nem sokkal szélesebb, mint a Balaton. Itt jut át a világon felhasznált cseppfolyós gáz harmada, és az olaj negyede.

A folyosót amerikai hadihajók védik, de az elaknásítását csak nehezen tudnák megakadályozni. Amerikának közben arra is fel kell készülnie, hogy közvetlen támadás érheti a térségben állomásozó 40 ezer katonáját. Az általuk használt bázisok mind az iráni rakéták hatósugarában vannak.

Iránnak ugyanakkor nagyon meg kell fontolnia, hogyan válaszol. Ha megtorolja az Egyesült Államok akcióhát, egy nagy háborút kockáztat, amely akár a rezsim összeomlásához is vezethet. Ha viszont semmit sem tesz, akkor oda a tekintélye. A legyengült haderejű, nukláris fejlesztések nélkül maradt ország érdekérvényesítő képessége a töredékére csökkenhet a térségben.

De sokat kockáztat Donald Trump is. Választási ígéretei ellenére egy újabb háborúba vezette Amerikát, aminek a következményeit egyelőre nehéz felmérni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Molnár Áron Novák Katalinnak: Az mennyire inkorrekt, hogy a kegyelmi botrány eltussolása után a mai napig havi 6 millió forintot kapsz az adófizetői forintjainkból?
A volt köztársasági elnök temesvári szereplése után a színész kemény kérdéseket tett fel videóüzenetben. A kegyelmi ügy is újra előkerült.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. június 19.



A temesvári értelmiségi kör kedd esti rendezvényén szokatlanul nagy érdeklődés övezte a meghívott vendéget, Novák Katalint. A volt köztársasági elnök először beszélt nyilvánosan közéleti kérdésekről és saját államfői időszakáról azóta, hogy tavaly februárban lemondott tisztségéről.

Az elmúlt időszakot így jellemezte: „Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem egy pokoli másfél év van mögöttem.” Amikor arról kérdezték a beszélgetés során, hogy mi volt a legnehezebb feladat a hivatali ideje alatt, ironikusan úgy fogalmazott: a kegyelmi jog gyakorlása.

A beszélgetés után a 444 stábja próbált kérdéseket feltenni neki az utcán, ám Novák nem adott konkrét válaszokat.

A felvétel nyomán Molnár Áron, a noÁr mozgalom alapítója saját videóban szólította meg a volt államfőt, vette észre a 24.hu. Ebben több kérdést is feltett Novák Katalinnak:

„Biztos pokoli volt látni, ahogy elvették a tanárok sztrájkjogát. Ahogy a diákokat beidézték a rendőrségre, mert kiálltak a szabad oktatásért. Pokoli lehetett látni, ahogy a kórházakban állnak le a műtétek. Hogy a külögyminisztérium élén Szijjártó Péterrel hogyan próbálja eltussolni, hogy orosz hekkerek feltörték a szervereket. És pokoli lehetett látni a NER gazdagodását, miközben Magyarország az EU legszegényebb országává vált. Erre gondoltál, ugye?”

A színész a kegyelmi ügyet is szóba hozta, amely végül Novák lemondásához vezetett.

„Azért nekünk, magyaroknak lenne kérdésünk: kinek a kérésére, unszolására adtál kegyelmet egy pedofil segítőjének, K. Endrének?” – tette fel a kérdést.

Molnár reagált arra is, hogy Novák a 444-es újságírót inkorrektnek nevezte:

„Az inkorrektséget én sem szeretem. Az mennyire inkorrekt, hogy miután eltussoltátok a kegyelmi botrányt, mai napig havi 6 millió forintot kapsz az adófizetői forintjainkból?”

Végül Varga Judit nevét is megemlítette, aki asztalosként képzeli el a jövőjét, és arra utalt, hogy szerinte Nováknak is érdemes lenne más útra lépnie.

„Követhetnéd barátnéd, Varga Judit példáját, és választhatnál rendes szakmát. Asztalosként készíthetnétek közös asztalt, ahová leültök közösen, szembenéztek a bűneitekkel, és közösen számot adtok róla. Az asztalhoz fát az erdőből tudtok szerezni. Tudod, melyik erdőből…” – fogalmazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor a Pride betiltásáról: Amikor a hatalom a rendőrségen keresztül jogászkodik, annak általában nincs jó vége
A politikai elemző szerint rossz vége lehet annak, ha a hatalom tiltások mögé bújik. Két képpel is üzent: az egyiken Orbán emlékei, a másikon a Pride-ot tiltó határozat szerepel.
F. O. - szmo.hu
2025. június 19.



Török Gábor politikai elemző a Facebookon reagált a rendőrség döntésére, amely betiltotta a Budapest Pride-ot. Bejegyzésében azt írta: „Egy pillanatra sem keverném össze, említeném egy lapon a Fidesz megalakítását és a Pride megtartását. Csak annyit jegyeznék meg, hogy amikor egy hatalom – a rendőrségen keresztül – elkezd jogászkodni és tiltani, az általában nem szokott nagyon sikeres lenni.”

A poszthoz két képet is csatolt. Az egyiken Debreczeni József Orbán Viktorról szóló könyvének egy oldala látható. A szövegben

a miniszterelnök arról ír, hogy a Fidesz megalapítása után a rendőrség kihallgatásra vitte, miután ifjúsági szervezetüket illegálisnak minősítették, holott az „alkotmányos alapokon áll”.

A másik képen a Budapesti Rendőr-főkapitányság csütörtöki határozatának egy részlete olvasható, amelyben betiltják a Pride-ot.

Korábban Karácsony Gergely főpolgármester jelentette be, hogy a főváros a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal közösen rendezné meg az eseményt, amelynek hivatalos neve Budapest Büszkeség lenne. Bár a videó címében Karácsony is Pride-ként említette a rendezvényt, a rendőrségnek írt levelében azt írta, ez „nem Pride”. Kiemelte: „célja pusztán az, hogy a nemzet fővárosa szabad”, valamint azt is, hogy „sem kamionok, sem táncosok nem lesznek, a szexualitás semmilyen formában nem fog megjelenni”.

A BRFK közölte, hogy a bejelentést a gyülekezési törvény alapján bírálják el. A csütörtöki határozatban a rendőrség végül betiltotta a rendezvényt.

Karácsony Gergely szerint a döntés értelmezhetetlen, mivel a rendőrség egy nem létező gyűlésről hozott tiltó határozatot.

(via hvg.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter: A világháború előszobájába léptünk
A szakértő úgy látja, a Közel-Keleten már nem a tárgyalóasztaloknál, hanem fegyverekkel dől el a jövő. Európa szerinte csak figyel, de viselni fogja a következményeket.
F. O. - szmo.hu
2025. június 22.



„Igazam lett...Amerika kilépett az árnyékból. A Közel-Kelet pedig belépett a nyílt háború korába” - írta Facebook-oldalán Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő arra reagálva, hogy Amerika vasárnap hajnalban iráni nukleáris létesítményeket bombázott.

„Az Egyesült Államok ma hajnalban közvetlen csapást mért Iránra, Izraellel összehangoltan, három nukleáris létesítményt támadva. Ezzel Amerika nem csak szövetséges, hanem hadviselő fél lett – egy olyan térségben, ahol eddig a háttérből irányított. Ez a lépés végleg felrobbantja a diplomáciai illúziókat, mert a Közel-Kelet újrarendeződése most már nem tárgyalóasztaloknál, hanem célkeresztekben, harc közben zajlik...”

- fogalmazott a szakértő, hozzátéve, hogy Irán válasza csak idő kérdése, és „nem egyenesen érkezik majd, hanem rakéták, drónok, kibertámadások és proxy-hadseregek formájában Libanonban, Irakban, Jemenben és bárhol a bolygón az USA és Izrael ellen”.

A szakértő kiemelte, hogy a Hormuzi-szoros a hajnal óta ismét a világ egyik legveszélyesebb tengeri útvonala lett.

„Mindeközben: Moszkva elégedetten figyeli a NATO figyelmének szétszóródását, és az olajár emelkedését, Peking vélhetően kihasználja az új helyzetet és vizsgálja, hogyan oszthatja újra globális rendet. És itt jön az, amit fontos megérteni!!! Ez nem három különálló konfliktus. Ez egyetlen stratégiai válságlánc. Ukrajna honvédő háborúja Oroszország ellen. Irán most már nyílt háborúban áll az USA-val és Izraellel. És ugyan Tajvanban még nincs háború, de a kínai fenyegetés nőni fog és emiatt USA-nak már ott is jelen kell lennie...” - írta a szakértő, aki megjegyezte: „Washingtonnak most három térségben kell egyszerre figyelnie, döntenie, erőt mutatnia. És ilyen történelmi nyomás alatt kevés államnak sikerült mindig jól dönteni büntetlenül”.

„Az olaj ára már emelkedik. A migráció új hullámát most nem háborúk, hanem rendszerek összeomlása indíthatja el.

A térség nem a béke, hanem a túlélés logikája szerint mozdul” - tette hozzá.

„És mi, itt Európában? Megint csak figyelünk. A globális játékban nézők vagyunk – de az árát mi is megfizetjük majd. Történelmi ponton vagyunk. És ez még csak a kezdet… NEM VILÁGHÁBORÚ MÉG, DE ANNAK ELŐSZOBÁJÁBA LÉPTÜNK… A Kelet tömb (Oroszország, Kína, Irán, Észak-Korea, Belorusszia) egyre nyíltabban áll szemben a Nyugattal...”

- zárta a szakértő.


Link másolása
KÖVESS MINKET: