Kína arra kérte Oroszországot, hogy várja meg a téli olimpia végét az ukrajnai támadással – állítja a nyugati hírszerzés
A jelentés alapján kínai tisztviselők már a háború kezdete előtt tudtak arról, mire készül Oroszország Ukrajna ellen, és nem véletlen, hogy Putyin csak az olimpia után rendelte el a támadást.
Kínai tisztviselők február elején azzal a kéréssel fordultak magas rangú orosz tisztviselőkhöz, hogy addig várjanak az ukrajnai invázióval, amíg a pekingi téli olimpia véget ér - derült ki egy nyugati hírszerzési jelentésből, amelyről elsőként a New York Times számolt be.
E szerint a kérés akkor hangzott el, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök Pekingbe látogatott a téli olimpia megnyitójára, és találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Az azonban nem derül ki a jelentésből, hogy a két vezető beszélt-e egymással erről.
A találkozó után Moszkva és Peking közös nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelentették, hogy partnerségüknek „nincs határa”, elítélték a NATO-bővítést, és kijelentették, hogy új globális rendet fognak létrehozni valódi demokráciával.
A jelentés azonban fényt derített arra, hogy kínai tisztviselők már a háború kezdete előtt tudomást szereztek arról, hogy Oroszország meg akarja támadni Ukrajnát.
A kínai és orosz tisztviselők közötti eszmecseréről szóló titkosszolgálati értesüléseket titkosították, egy nyugati hírszerző szolgálat gyűjtötte össze ezeket és készített belőle jelentést, amely amerikai tisztviselők szerint hiteles. A részleteket azonban még pontosítani kell, mivel a különböző hírszerző szolgálatok eltérően értelmezték. Egyelőre nem világos, hogy milyen széles körben osztották meg ezeket az információkat.
Liu Pengju, a washingtoni kínai nagykövetség szóvivője a hírszerzési jelentésre reagálva azt mondta: "Ezek az állítások minden alapot nélkülöző spekulációk, amelyek Kína "befeketítésére" irányulnak.
A nyugati országok már korábban is arra figyelmeztettek, hogy Putyin valószínűleg a téli olimpia után indítja meg az ukrajnai inváziót, hogy ne haragítsa magára a kínai elnököt. Ugyanis amikor 2008 augusztusában a pekingi nyári olimpia idején Oroszország megtámadta Grúziát, Kína ezt nem nézte jó szemmel. Amerikai és európai tisztviselők szerint nem lehet véletlen, hogy most az orosz elnök megvárta az olimpia végét a katonai hadművelet elrendelésével. Az ötkarikás játékok záróünnepsége február 20-án volt, Putyin pedig már másnap újabb orosz csapatokat küldött a kelet-ukrajnai szakadár területekre. Három nappal később, hajnalban pedig el is rendelte a támadást.
Kínai tisztviselők február elején azzal a kéréssel fordultak magas rangú orosz tisztviselőkhöz, hogy addig várjanak az ukrajnai invázióval, amíg a pekingi téli olimpia véget ér - derült ki egy nyugati hírszerzési jelentésből, amelyről elsőként a New York Times számolt be.
E szerint a kérés akkor hangzott el, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök Pekingbe látogatott a téli olimpia megnyitójára, és találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Az azonban nem derül ki a jelentésből, hogy a két vezető beszélt-e egymással erről.
A találkozó után Moszkva és Peking közös nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelentették, hogy partnerségüknek „nincs határa”, elítélték a NATO-bővítést, és kijelentették, hogy új globális rendet fognak létrehozni valódi demokráciával.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bement szoptatni a kórházba, de a babája már nem volt ott, később kiderült, hogy nevelőszülőkhöz került
Egy tatabányai édesanya újszülött kislányát a tudta nélkül vitték el a kórházból. A Babamentők az eljárás jogszerűségét vitatják, vezetőjük szerint „intézményesített gyerekrablás zajlik az országban”.
„Kedden elvitték a kórházból, szerda reggelre közölték: már nincs itt” – ezzel a mondattal szembesült egy tatabányai édesanya, aki február 6-án született egészséges kislányát naponta kétszer járt be a kórházba szoptatni.
A családot nem tájékoztatták arról, hogy a csecsemőt hova és miért szállították el.
A hír hallatán a helyszínre sietett a Babamentő Akciócsoportot vezető Bai László és Juhász-Bauer Ágoston Bálint. Juhász-Bauer tájékoztatása szerint a család nehéz anyagi körülmények között, lakhatási szegénységben él, de két nagyobb gyereküket szeretetben és gondosan nevelik. A család a főispánhoz fordult, de nem fogadták őket. A nagymama a gyámhivatalnál érdeklődött, onnan küldték a helyi hatósághoz, ahol végül annyit közöltek vele, hogy
A gyermekmentő szerint, ha a hatóságnak a család házával volt kifogása, az újszülöttet akkor is családtagnál, például a nagymamánál kellett volna ideiglenesen elhelyezni.
„A törvény is azt írja elő, hogy szegénység miatt nem lehet a szüleitől elszakítani a gyereket, ha az intézkedés mégis indokolt, akkor családon belül kell megoldani az elhelyezést”
– mondta Juhász-Bauer Ágoston Bálint.
Az ügyben megkeresett egészségügyi intézmény, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, valamint a Belügyminisztérium sem adott konkrét választ arra, miért tartották a kórházban a kisbabát, és miért nem tájékoztatják a szülőket. A Belügyminisztérium általánosságban annyit közölt, hogy a „születendő gyermek haza nem adhatóságának megállapítására irányuló gyermekvédelmi hatósági intézkedés” célja, hogy a gyámhivatal már a gyermek születése előtt dönthessen a kórházból való kiadhatóságról. A minisztérium hangsúlyozta, a törvény szerint gyermeket pusztán a család anyagi helyzete miatt nem lehet kiemelni, a veszélyeztetettséget pedig komplexen, többek között a jelzőrendszeri tagok véleményének kikérésével vizsgálják.
A Babamentők szerint az eset nem egyedi. Juhász-Bauer Ágoston Bálint úgy fogalmazott, hogy „intézményesített gyerekrablás zajlik az országban.”
Hivatalos információkra hivatkozva állítják, hogy körülbelül 300 egészséges újszülött és csecsemő rekedt egészségügyi intézményekben, közülük legalább 100 gyermekről a szülei nem mondtak le. Juhász-Bauer Ágoston Bálintnak egy csecsemős nővér azt mondta,
„felsőbb utasításra ezeket a kisbabákat tilos kivennünk, megvigasztalnunk, ha sírnak, nehogy hozzászokjanak a dajkáláshoz”.
Február 14-én a miskolci kórházból volt szükség rendőri beavatkozásra egy csecsemő kiadásához. Pár nappal korábban Szekszárdon egy hat hónapos csecsemőt nem akartak elengedni. Az ügyben eljáró Juhász-Bauer elmondta,
az orvos először kijelentette, nincs egészségügyi indoka a baba kórházi tartózkodásának, majd közölte, hogy talál indokot.
„Figyelmeztettem, mint magánnyomozó, hogy ha ezt megteszi, az okirat-hamisítás bűntett gyanúját fogja megalapozni” – idézte fel a magánnyomozó, aki szerint a többórás küzdelem végén, rendőri és biztonsági őri jelenlét mellett, de végül hazavihették a gyermeket.
A szekszárdi kisbaba édesapja, Pozsonyi László elmesélte, a problémák akkor kezdődtek, amikor epilepsziával diagnosztizált gyermekük gyógyszerét meg kellett rendelni, és az az információ terjedt el róluk, hogy nem adják be neki.
Emellett a feleségének elapadt a teje, és mivel féltek a visszahívásokról szóló hírek miatt a felírt tápszerektől, átmenetileg forralt tehén- és kecsketejjel táplálták a babát, ami konfliktushoz vezetett a családsegítővel és a védőnővel. Az apa szerint a kórházban az egyik orvos indok nélkül tartotta bent a gyereket. „Nekünk semmilyen információt nem adott, nem volt hajlandó megmondani, ki, és mit mondott neki rólunk” – mondta az apa, aki hozzátette, azóta már látják, a kórházi tápszer biztonságos, és ki is váltották. A család most egy pécsi kivizsgálásra vár. „De ezek után hogy menjünk oda? Kérdezem én, most megint ez lesz, hogy ott meg megpróbálják elvenni tőlünk?”
„Kedden elvitték a kórházból, szerda reggelre közölték: már nincs itt” – ezzel a mondattal szembesült egy tatabányai édesanya, aki február 6-án született egészséges kislányát naponta kétszer járt be a kórházba szoptatni.
A családot nem tájékoztatták arról, hogy a csecsemőt hova és miért szállították el.
A hír hallatán a helyszínre sietett a Babamentő Akciócsoportot vezető Bai László és Juhász-Bauer Ágoston Bálint. Juhász-Bauer tájékoztatása szerint a család nehéz anyagi körülmények között, lakhatási szegénységben él, de két nagyobb gyereküket szeretetben és gondosan nevelik. A család a főispánhoz fordult, de nem fogadták őket. A nagymama a gyámhivatalnál érdeklődött, onnan küldték a helyi hatósághoz, ahol végül annyit közöltek vele, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Horvátország nem engedi az orosz olaj szállítását, hiába rendelt a magyar kormány
A Barátság-vezeték január 27-i leállása miatt a MOL tengeri úton, szintén orosz forrásból pótolná a kiesést, egy olyan infrastruktúrán keresztül, amiről korábban a kormány azt állította, hogy alkalmatlan az ország ellátására. A horvát kormány azonban egyértelmű feltételeket szabott.
„Segítünk, de orosz olajat nem adunk” – ezzel az üzenettel fordult Zágráb Budapesthez, miközben a magyar olajellátás a Barátság-vezeték leállása miatt került veszélybe – írja a horvát Index.
A Barátság kőolajvezetéken január 27-én állt le az orosz nyersolaj szállítása Magyarország és Szlovákia felé. Az ukrán fél egy orosz légicsapással magyarázza a kárt, a magyar kormány szerint viszont Kijev politikai okokból nem indítja újra a tranzitot.
A kiesés pótlására Magyarország a horvát Adria-vezetéken keresztül, tengeri úton szerezne be kőolajat, a horvát kormány azonban egyértelmű feltételeket szabott.
Ante Susnjar horvát gazdasági miniszter a lapnak egyértelművé tette álláspontját: „Horvátország nem engedi, hogy Közép-Európa üzemanyag-ellátása veszélybe kerüljön”, de hozzátette:
„Készen állunk segíteni az akut zavar kezelésében, az uniós joggal és az OFAC-szabályokkal összhangban… A Janaf kapacitásai megfelelőek, többé nincs mentség az orosz nyersolaj további importjára.”
Itt kontextusként érdemes tudni, hogy a magyar kormány azért nem volt hajlandó eddig Horvátországon keresztül beszerezni nem orosz olajat, mert álláspontja szerint a Janaf horvát energiavállalat nem tudná megbízhatóan leszállítani azt. A Janaf folyamatosan arról próbálja meggyőzni a MOL-t, hogy megbízható partner, de eddig nem sikerült nekik.
Azonban, mivel Szijjártó Péter külügyminiszter gyakorlatilag saját maga állította, hogy a kormány korábbi fenntartásai nem igazak, amikor azt mondta, hogy a horvátok felőli szállítással is biztonságban lesz az energiaellátás, ezért Magyarországnak semmilyen logikus oka, mentsége nincs arra, hogy a továbbiakban is Moszkvától vásároljon Susnjar szerint.
Csakhogy a bökkenő, hogy a magyar kormány már lépett, Szijjártó bejelentette, hogy orosz olajat rendeltek tengeri úton. „Biztosított az ellátás. A MOL megrendelte a tengeri szállítmányokat, amelyek március elejéig megérkeznek a horvát kikötőbe, ahonnan 5–10 nap alatt Magyarországra hozhatók” – mondta a külügyminiszter.
A magyar álláspont szerint az energiaellátás nem lehet ideológiai kérdés, és Horvátországtól az uniós szabályok betartását kérik. A horvát kormány jelezte, hogy nem segít a Kreml üzletében, de az uniós kivétel miatt valószínűleg muszáj lesz leszállítani az olajat.
Az ellátás biztosítására a MOL 250 ezer hordónyi (közel 40 millió liter) stratégiai készlet felszabadítását kérte. Erre addig van szükség, amíg az első, tengeri úton érkező szállítmányok március elején befutnak a krk-szigeti Omišalj kikötőjébe, ahonnan a finomítókba való eljuttatásuk további 5-12 napot vehet igénybe. Legalábbis akkor, ha a horvátok átengedik.
„Segítünk, de orosz olajat nem adunk” – ezzel az üzenettel fordult Zágráb Budapesthez, miközben a magyar olajellátás a Barátság-vezeték leállása miatt került veszélybe – írja a horvát Index.
A Barátság kőolajvezetéken január 27-én állt le az orosz nyersolaj szállítása Magyarország és Szlovákia felé. Az ukrán fél egy orosz légicsapással magyarázza a kárt, a magyar kormány szerint viszont Kijev politikai okokból nem indítja újra a tranzitot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sorra borulnak az árokba a buszok, hatalmas késések a vasúton – válságos a közlekedési helyzet nyugaton a havazás és a viharos szél miatt
A csúszós utakon sok a baleset, a sínekre dőlt fák és a behavazott váltók miatt pedig a vonatok is késésben vannak. Ráadásul az elakadt járművek mentését is nehezíti az időjárás.
Nyugat-Magyarországon válságos a közlekedési helyzet a havazás, a jeges utak, a viharos szél és a hófúvás miatt – hívja fel a figyelmet a MÁV-csoport a Facebookon.
A legfrissebb jelentések alapján nem kevesebb, mint 16 Volán-busz szenvedett balesetet a havas, jeges úton, többségük árokba csúszott. A legsúlyosabb baleset a 76-os főúton, Zalaegerszegnél történt, ahol egy buszt az árokba sodort az erős oldalszél. Ketten súlyosan, tizen könnyebben megsérültek, több utast pedig a szélvédőn keresztül mentettek ki a tűzoltók.
A GYSEV tájékoztatására hivatkozva közölték, hogy a vasúti közlekedésben is fennakadások vannak:
a vonatok jelentős késésekkel közlekednek, eljutásukat behavazott váltók, a sínpályára dőlt fák akadályozhatják.
A GYSEV több vonalán 15–30, helyenként 30–60 perces késésekre figyelmeztetnek. Reggel a hegyeshalmi határátmenet az osztrák oldali havazás miatt szünetelt, a nemzetközi forgalom 8:45-től indult újra. A Savaria és Scarbantia InterCity vonatok menetrendje napközben fokozatosan állhat helyre, de késések továbbra is várhatók.
A MÁV-csoport szerint az időjárási helyzet egyelőre folyamatosan romlik, és a mentés is nehézkessé vált, mivel az erősítő buszaik sem tudnak minden helyszínt megközelíteni. A hóhelyzet javulásáig nyomatékosan kérik a térségben, különös tekintettel Vas vármegyére, Zala vármegye északi, Veszprém vármegye nyugati, illetve Győr-Moson-Sopron vármegye nyugati részén élőket, hogy csak halaszthatatlan esetben, minden szempontból felkészülten induljanak útnak.
A HungaroMet péntekre a Nyugat-Dunántúl nagy részére másodfokú figyelmeztetést adott ki havazás és hófúvás miatt; Győr-Moson-Sopronban és Vasban 20–25 cm friss hó is hullhat ma, és erős, 60–75 km/h-s széllökésekre kell számítani.
Nyugat-Magyarországon válságos a közlekedési helyzet a havazás, a jeges utak, a viharos szél és a hófúvás miatt – hívja fel a figyelmet a MÁV-csoport a Facebookon.
A legfrissebb jelentések alapján nem kevesebb, mint 16 Volán-busz szenvedett balesetet a havas, jeges úton, többségük árokba csúszott. A legsúlyosabb baleset a 76-os főúton, Zalaegerszegnél történt, ahol egy buszt az árokba sodort az erős oldalszél. Ketten súlyosan, tizen könnyebben megsérültek, több utast pedig a szélvédőn keresztül mentettek ki a tűzoltók.
„Orbán zürichi überluxija k..va drága volt” – Hadházy szerint a külügy öt évre titkosította a költségeket
A külügyminisztérium egy friss törvényre hivatkozva megtagadta a képviselő adatigénylését. Hadházy nem is tudja tovább vinni az ügyet, mivel a Kúria korábbi iránymutatásában az áll, hogy amire a kormány azt mondja, hogy sérti a külpolitikai érdekeit, azt a bíróságok nem írhatják felül.
Hadházy Ákos a Facebookon írt arról, hogy a külügyminisztérium nem adja ki Orbán Viktor svájci útjának részleteit. A független képviselő korábban azt állította, hogy amikor a miniszterelnök Davosba utazott a Világgazdasági Fórumra, Svájc egyik legdrágább hotelében, a zürichi The Dolder Grand szállodában szállt meg, ahol a legolcsóbb szoba is 250 ezer forintba kerül éjszakánként. Hadházy akkor arról számolt be, hogy ezt egy Orbán Viktor Facebook-oldalára felkerült videóban szúrta ki, mert abban látszik az autó navigációján a tartózkodási helyük.
Új posztjában azt írja,
Szijjártó Péter közlése alapján öt évig titkos, hogy mennyiért szállt meg Orbán és tízfős kísérete Svájc egyik legdrágább szállodájában. A képviselő posztjában úgy fogalmazott, sajnálja, de akkor el kell fogadni, hogy „Orbán zürichi überluxija k..va drága volt”
Hadházy szerint a külügyminisztérium az új törvényre hivatkozik, ami szerint „a védett személyek külföldi mozgásával, tartózkodásával összefüggő adatok megismerése megtagadható, ha Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését vagy nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti, azok megismerése iránti igény teljesítését az e bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő adat tekintetében, annak keletkezésétől számított öt évig meg kell tagadni, valamint annak közzétételét mellőzni kell.”
Egyszerűbben: ez annyit tesz, a kormány eldöntheti, hogy melyik külföldi út részleteit titkosítja 5 évre nemzetbiztonsági okokból.
A politikus arról is beszámolt, hogy megkérdezte a Transparency jogászait, mit gondolnak a pereskedés esélyeiről.
„Azt mondták, hogy nagyon kicsi lenne az esélye. Ugyanis
a Budapest-Belgrád szerződés adataiért zajló perben a fideszes befolyás alatt álló Kúria hozott egy olyan gyalázatos indoklást, ami szerint amire a kormány azt mondja, hogy sérti a külpolitikai érdekeit, azt a bíróságok nem írhatják felül. Így azóta ezt az indoklást a még független, alsóbb fokú bíróságok sem merik felülírni”
– idézte a jogászok véleményét Hadházy Ákos.
A képviselő a honvédségi Airbus zürichi útjainak költségeit is firtatta, de a kormányzat érdemi, tételes választ nem közölt a költségekről.
A külügyminisztérium által hivatkozott szabályozást 2024 végén-2025 elején módosították, lehetővé téve, hogy a miniszter Rogán Antal véleménye alapján tagadja meg az adatok kiadását. Szijjártó Péter korábban már hivatkozott erre egy magángépes utakra vonatkozó adatigénylés elutasításakor.
Hadházy Ákos a Facebookon írt arról, hogy a külügyminisztérium nem adja ki Orbán Viktor svájci útjának részleteit. A független képviselő korábban azt állította, hogy amikor a miniszterelnök Davosba utazott a Világgazdasági Fórumra, Svájc egyik legdrágább hotelében, a zürichi The Dolder Grand szállodában szállt meg, ahol a legolcsóbb szoba is 250 ezer forintba kerül éjszakánként. Hadházy akkor arról számolt be, hogy ezt egy Orbán Viktor Facebook-oldalára felkerült videóban szúrta ki, mert abban látszik az autó navigációján a tartózkodási helyük.
Új posztjában azt írja,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
