New York Times: A „Nyugat”, mint egységes fogalom megszűnt létezni, Európa érzelmi sokkban küzd az új korszak kihívásaival
Trump néhány hét alatt elérte azt, amit a Szovjetuniónak az egész hidegháború alatt nem sikerült. Az érzelmi megrázkódtatás Európában óriási, és az előttük álló feladat is hatalmas - írja elemzésében az amerikai lap.
A New York Times vezércikke szerint a Szovjetunió egyik fő célja évtizedeken át az volt, hogy „leválassza” az Egyesült Államokat Európáról. Trump most néhány hét leforgása alatt „olyan ajándékot nyújtott Moszkvának, amelyről a hidegháború alatt és azóta is csak álmodhatott.”
Még nem világos, milyen messzire megy el Oroszország felkarolásában és hagyományos szövetségeseinek elhagyásában. De lehet, hogy „a Nyugat” mint egységes fogalom megszűnt létezni - írja az amerikai lap.
Amerika a második világháború óta központi szerepet játszott abban, hogy Európa szabad és virágzó kontinens legyen. A „Nyugatra” úgy tekintett a világ, mint egyetlen statégiai szereplőre, de most úgy tűnik, ez az eszme kiüresedett. Most van Európa, van Oroszország, van Kína és van az Egyesült Államok. Az amerikai elnök láthatóan egy új világrend kialakításán dolgozik, és a feltörekvő autokratákhoz hasonlóan akadálynak tekinti a háború utáni intézményeket és szövetségeket.
A New York Times úgy fogalmaz: az érzelmi megrázkódtatás Európában óriási.
Európa sokkban van, elhagyatottságérzéssel küzd, döbbenten figyeli az amerikai politika éles fordulatát, és azzal a hatalmas feladattal szembesül, hogy sürgősen megerősítse saját védelmét.
Mindez a lap szerint Németországra volt a leginkább destabilizáló hatással. A háború után az amerikai segítséggel újjáépült Németország számára ugyanis Amerika mindig a stabilitás garanciája volt. A németek közül sokan árulásként élik meg, hogy az új amerikai kormány a jelek szerint támogatja az AfD-t, amelynek több tagja nyíltan szimpatizál a náci korszakkal.
A német konzervatív kancellár, Friedrich Merz most úgy fogalmazott: „Legfontosabb feladatom Európa megerősítése, hogy fokozatosan valódi függetlenséget érjünk el az Egyesült Államoktól.” Hozzátette, hogy a Trump-adminisztráció „nagyjából közömbös Európa sorsa iránt.”
Németország három eddig tabunak számító kérdésben is változásra készül: megszabadulna az amerikai befolyástól, mérlegelné a francia nukleáris védelem kiterjesztését Berlinre, és növelné az államadósságot a gyors katonai fejlesztések érdekében.
Emmanuel Macron francia elnök a héten arról beszélt, hogy az Egyesült Államok politikája „visszafordíthatatlan változásokat” hoz Európa számára. „Gyors és közös finanszírozásra van szükség az európai védelem megerősítéséhez” – mondta.
Ha Franciaország és Németország katonai együttműködése felgyorsul, és Nagy-Britannia is bekapcsolódik – amire Keir Starmer miniszterelnöksége alatt jó esély van –, akkor Európa az amerikai lap szerint megszabadulhat „gazdasági óriás, katonai törpe” imázsától. De mindez nem megy egyik napról a másikra.
Egyelőre nem világos, hová vezet Trump Putyin iránti elnéző politikája. De a New York Times idézi Simon Schama történész szavait: „Ha jutalmazzuk az agressziót, az garantálja a következő agressziót.” Azt írják, Putyin valódi célja jóval túlmutat Ukrajnán, szétzúzná a NATO-t és az Európai Uniót, és véget vetne annak, amit a Nyugat világuralmának tekint.
A New York Times vezércikke szerint a Szovjetunió egyik fő célja évtizedeken át az volt, hogy „leválassza” az Egyesült Államokat Európáról. Trump most néhány hét leforgása alatt „olyan ajándékot nyújtott Moszkvának, amelyről a hidegháború alatt és azóta is csak álmodhatott.”
Még nem világos, milyen messzire megy el Oroszország felkarolásában és hagyományos szövetségeseinek elhagyásában. De lehet, hogy „a Nyugat” mint egységes fogalom megszűnt létezni - írja az amerikai lap.
Amerika a második világháború óta központi szerepet játszott abban, hogy Európa szabad és virágzó kontinens legyen. A „Nyugatra” úgy tekintett a világ, mint egyetlen statégiai szereplőre, de most úgy tűnik, ez az eszme kiüresedett. Most van Európa, van Oroszország, van Kína és van az Egyesült Államok. Az amerikai elnök láthatóan egy új világrend kialakításán dolgozik, és a feltörekvő autokratákhoz hasonlóan akadálynak tekinti a háború utáni intézményeket és szövetségeket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagy Feró a Békemeneten adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a Szőlő utcai ügyben érintett lányok kerestek pénzt, tehát „mindenki jól járt”. A kijelentését később sem vonta vissza, sőt, több alkalommal is kiállt mellette. Az RTL Híradónak annyit azért elismert, hogy „lehet, kicsit túllőtt a célon”, de továbbra is azt gondolja, hogy nem mondott olyat, ami ne lenne vállalható. Időközben felmerült az is, hogy Őrbottyánban visszavonják a díszpolgári címét, de ez sem érintette különösebben.
A történtekre Udvaros Dorottya is reagált, és a Magyar Hangnak adott interjúban elmondta a véleményét.
„Nem hiszem, hogy Nagy Ferónak másokra kellene várnia, adja vissza magától a Kossuth-díját.”
A Kossuth-díjas színésznő és a Nemzet Színésze szerint Nagy Feró „szörnyű kijelentése” után nem méltó a kitüntetésre.
„Miért kell megvárnia, amíg tízen erre kérik, nem az lenne a legtermészetesebb, hogy egy ilyen nyilatkozat után magától lemond az elismerésről? Kedves Nagy Feró, ne várjon másokra, adja vissza a díjat” – fogalmazott Udvaros.
Szerinte a zenész kijelentései a kihasznált és bántalmazott lányokról felháborítóak, és még az egyre durvább közbeszédben is különösen kegyetlenek.
„Nagyon felzaklatott az ügy, botrány, hogy ma elhangozhat egy ilyen mondat, ahogy Nagy Feró későbbi kijelentései is szörnyűek. Azt mondja, hajlandó bocsánatot kérni, mintha ez valamiféle kegy lenne, de ahhoz már nem elég bátor, hogy viselje a szavai következményeit.”
„Ne mások javaslatára és védelmére várjon, a saját lelkében tegyen rendet, kérjen bocsánatot és adja vissza a Kossuth-díjat. Így talán még megőrizheti a méltóságát” – mondta a színésznő.
Nagy Feró a Békemeneten adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a Szőlő utcai ügyben érintett lányok kerestek pénzt, tehát „mindenki jól járt”. A kijelentését később sem vonta vissza, sőt, több alkalommal is kiállt mellette. Az RTL Híradónak annyit azért elismert, hogy „lehet, kicsit túllőtt a célon”, de továbbra is azt gondolja, hogy nem mondott olyat, ami ne lenne vállalható. Időközben felmerült az is, hogy Őrbottyánban visszavonják a díszpolgári címét, de ez sem érintette különösebben.
„Az orosz válasz: nyet-nyet-nyet-nyet” – ezért hiúsult meg a budapesti Trump-Putyin csúcs Gyarmati István szerint
Az oroszok megijedtek, de végül kijátszották Trumpot – mondja a szakértő. Amíg nem lesz komoly és hihető az amerikai elnök elszántsága a szankciókra vagy a fegyverszállításokra, addig az oroszok egyetlen lépést sem tesznek.
Egy hét alatt hatalmasat fordult Trump orosz-politikája. Nemrég még Orbán Viktor arra számított, hogy történelmi békecsúcsot tartanak Budapesten Ukrajna ügyében, az orosz és az amerikai külügyminiszter előkészítő telefonbeszélgetése után azonban mindez teljesen lekerült a napirendről. Sőt, Trump a korábbiaknál sokkal erősebb szankciókat jelentett be a Lukoil és a Rosznyeft ellen, ami Magyarország energiaellátását is érzékenyen érintheti. A Bloomberg azóta kiderítette, hogy az oroszok arra számítottak, Trump megenyhült a Donbász teljes átengedése ügyében, az amerikaiak viszont ragaszkodtak a tűzszünethez a jelenlegi frontvonalak mentén.
Mi okozhatta ezt a hatalmas féleértést? Mi motiválta Trump lépéseit, és mire játszottak az oroszok, amikor először lelkesen üdvözölték a békecsúcsot, majd hajthatatlannak bizonyultak az alapvető kérdésekben? Erről beszélgettünk Gyarmati István volt diplomatával, biztonságpolitikai szakértővel.
– A fejlemények tükrében megalapozott volt-e egyáltalán a budapesti csúcstalálkozó terve?
– Ha az amerikai elnök bejelent valamit, azt komolyan veszi, akkor igen. Donald Trumpnál viszont más a helyzet, ezek szerint nem kell mindent komolyan venni, amit mond. Persze ő komolyan gondolta, csak aztán az események talán elgondolkoztatták, meg beléptek a tanácsok is a történetbe. Trump esetében úgy működnek a dolgok, hogy a nagy bejelentéseket nem feltétlenül egy előre megtervezett sajtóértekezleten teszik, ahol a sajtóközleményt 25 szakértő átnézi előzetesen, hanem, mondjuk adott esetben Donald Trump ott ül az irodában, vagy az ágyában a számítógép mellett, és úgy érzi, csinálni kéne valami nagyon fontosat, mint ahogy Malacka érezte a bizonyos dalban, ezért beírja valamelyik közösségi médiára, hogy mit gondolt éppen, és abból máris politikai bejelentés lesz. Szerintem ebben az esetben is ez történt.
Meggondolatlanul fellelkesedett azon, hogy ez a drága Vlagyimir milyen szépen beszélt vele, és bejelentette, hogy most lesz egy csúcstalálkozó, anélkül, hogy átgondolta volna, mivel jár ez.
Aztán ebből amerikai politika lett, mert ha az elnök valamit bejelent, akkor az úgy van. El is kezdődtek a biztonsági szolgálatok előkészületei. Szerencsére Marco Rubiot jelölte ki Trump, hogy előkészítő tárgyalásokat folytasson, nem azt az idióta Steve Witkoffot. Rubio, aki szerintem talán a legjobb külpolitikusa Trump környezetének, két és fél órát telefonált Szergej Lavrovval, és Lavrov meg azt csinálta, amit régen Gromiko szokott, az egykori „Mr. Nyet”, és elmondta, hogy szó sincs megegyezésről. Rubio visszament, és elmondta ezt az elnöknek. Közben az is kiderült, amikor Volodimir Zelenszkij ott volt, hogy ő sem hajlandó elfogadni ezeket a feltételeket, és nyilvánvalóan az európai vezetők is mind interveniáltak Trumphoz. Ez még neki is sok volt, így elhalasztották a csúcstalálkozót.
– Nyilván az orosz tárgyalási pozíció egy hatalmas nagy „nem”-mel kezdődik.
– És azzal is végződik.
– A diplomáciában szokás, hogy mindenki először megteszi a maga tétjeit, aztán valahol középen találkoznak. Tehát ha az oroszok az elején azt mondják, hogy „nem”, abból – ellentétben sok más esettel – a végén is csak egy „nem” lehet?
– Az oroszoknál általában igen, most különösen. Donald Trump sajnos azt a hibát követte el, és nem először, hogy nyerő helyzetből vereséget szenvedett. Az egész csúcstalálkozó ötlete Putyin részéről azért merült fel, mert megijedt attól, hogy Trump és az európaiak bevezetik az úgynevezett másodlagos szankciókat. Trump rábeszélte Indiát, ami óriási dolog, hogy álljon be a sorba és ne vegyen orosz olajat, Japánt is rábeszélte, az új miniszterelnök is támogatni fogja ezt. Kína nem tudja pótolni: vesz ugyan orosz olajat és gázt, de nem tudja átvenni azt a mennyiséget, amit India nem vesz meg; nincs hozzá sem szállítási kapacitása, sem igénye. Szívességből nem fogja a Jangce folyóba önteni az orosz olajat. A másik, amitől az oroszok megijedtek, az a Tomahawk. Trump „készenlétbe helyezte” őket. Putyin egész akciója arról szólt, hogy ezt a két veszélyt elhárítsa, és úgy tűnik, sikerült is neki, legalábbis egyelőre „bepaliznia” Trumpot, hogy ne tegye meg azt, amit kilátásba helyezett.
Pedig ez nyerő helyzet volt, hiszen Putyin megijedt tőle.
Ez a vesztes amerikai pozíció így is marad mindaddig, amíg nem lesz komoly és hihető Trump elszántsága a szankciókra vagy fegyverszállításokra. Addig az oroszok egyetlen lépést sem tesznek.
– Trump már többször is belesétált ebbe a csapdába.
– Igen, többször. A leglátványosabban Alaszkában, ott szó szerint sétált bele, de volt több telefonos megbeszélés is. Valaki csinált egy grafikont arról, hogyan alakultak az orosz légitámadások Ukrajna ellen, és bejelölte azokat az időpontokat, amikor Putyin találkozott vagy telefonon beszélt Donald Trumppal. Kivétel nélkül mindegyik alkalom után megugrottak az orosz légitámadások. Trump nem külpolitikus, másrészt azzal dicsekszik, hogy életében egyetlen könyvet sem olvasott el, valószínűleg Kennan már túl hosszú lenne neki.
– Meg kell-e annyira ijedni a Tomahawkoktól, amikor Ukrajna hónapról-hónapra fejleszt ki elég komoly robotrepülőgép-kapacitást Amerika nélkül is?
– Az ukrán stratégia most úgy néz ki, bár nem hirdették meg, hogy orosz olajipari létesítményeket támadnak. Egyes számítások szerint az orosz finomítói kapacitás 18%-a már működésképtelen, és már ez is elég ahhoz, hogy komoly üzemanyaghiány lépjen fel Oroszországban. Megtiltották a benzinexportot, de egyes területeken így sem lehet benzint kapni, hosszú sorok vannak, sok idő után ismét a kutaknál. Ezt valahogy elviseli az orosz gazdaság, az ukránok pedig ezt akarják tovább folytatni. A Tomahawkok erre jók: mélységi csapásmérésre alkalmasak, nagyon pontosak, nagy robbanóerejűek, pontosan erre a célra valók. Azt szokták mondani, helytelenül, hogy az orosz nép mindent elvisel. Talán ezt még igen, de a gazdaságnak, a fegyvergyártásnak probléma lesz, és igazán nagy gond akkor lesz Oroszországban, amikor a hadsereg üzemanyag-ellátása válik problémássá. Ezt szeretnék elérni az ukránok nagyon helyesen, jó taktika, és ehhez kellenek a Tomahawkok.
– Ha Trump végül rájön, mire használták fel, elképzelhető, hogy a Tomahawkok mégis megérkeznek Ukrajnába?
– Abszolút, erre várunk. Kérdés, eljött-e már ez a pillanat: Trumpot már többször átverték. Normális ember egy átverés után felismeri a mintát, kettő-három-négy-öt után pedig muszáj lenne. Ráadásul fokozódik rajta a nyomás otthon. Nem gondolom, hogy például a külügyminisztere most már szó nélkül helyeselne neki, különben nem úgy tárgyalt volna, ahogy tárgyalt.
– Vajon még mi lehetett a két külügyminiszter beszélgetésében? Elképzelhető, hogy az oroszok a NATO-val kapcsolatos követeléseikhez is ragaszkodtak, hogy vonuljon vissza az 1997-es határai mögé? Ez még napirenden van?
– Abszolút napirenden van. A beszélgetés két és fél órás volt, de felezzük meg a tolmácsolással miatt. Akkor is jó másfél óra érdemi beszélgetés. Lavrovval nagyon nehéz tárgyalni, mert nem tud igent mondani; főleg semmit sem mond, csak nemet. Szerintem Rubióék idáig biztos nem jutottak el. Úgy gondolom, kizárólag az orosz–ukrán háborúról beszéltek; ott adta elő az elvárásait az amerikai külügyminiszter: azonnali tűzszünet ott, ahol a csapatok vannak, területcserével és így tovább azok, amiket szoktak, amik talán még mindig túl engedékenynek tűnhetnek, de már lehetett volna velük mit kezdeni. Biztonsági garanciákról is biztosan szó volt, de erről az oroszok hallani sem akarnak, és még néhány más dologról. Az orosz válasz pedig: nyet-nyet-nyet-nyet.
– Mikor kerülhet sor valódi tárgyalásra, akár amerikaiak és oroszok, de leginkább oroszok és ukránok között? Hány évig lehet húzni még egy ilyen háborút?
– Attól függ, mi történik a háborúban. Ha Trump „durcáskodik”, és az amerikaiak kivonulnak az egészből, az egy dolog. Ha odaadja a Tomahawkokat, az meg egy másik. Hetek alatt lehetne fegyverszünetet teremteni, ha Trump valóban beizzítja ezeket a fenyegetéseket vagy lehetőségeket. De ha minden így marad, még évekig is eltarthat.
Egy hét alatt hatalmasat fordult Trump orosz-politikája. Nemrég még Orbán Viktor arra számított, hogy történelmi békecsúcsot tartanak Budapesten Ukrajna ügyében, az orosz és az amerikai külügyminiszter előkészítő telefonbeszélgetése után azonban mindez teljesen lekerült a napirendről. Sőt, Trump a korábbiaknál sokkal erősebb szankciókat jelentett be a Lukoil és a Rosznyeft ellen, ami Magyarország energiaellátását is érzékenyen érintheti. A Bloomberg azóta kiderítette, hogy az oroszok arra számítottak, Trump megenyhült a Donbász teljes átengedése ügyében, az amerikaiak viszont ragaszkodtak a tűzszünethez a jelenlegi frontvonalak mentén.
Mi okozhatta ezt a hatalmas féleértést? Mi motiválta Trump lépéseit, és mire játszottak az oroszok, amikor először lelkesen üdvözölték a békecsúcsot, majd hajthatatlannak bizonyultak az alapvető kérdésekben? Erről beszélgettünk Gyarmati István volt diplomatával, biztonságpolitikai szakértővel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Görög Zita is üzent Nagy Ferónak: Bízom benne, hogy átgondolja szavait, mert tetteinek súlya alapvetően befolyásolhatja a közélet tisztaságát
A modell-műsorvezető a zenész több, a Szőlő utcai ügyről tett kijelentésére is reagált. Végül meghívta Ferót Lánczi Zsuzsa, az Árvácska Alapítvány nemrég elhunyt alapítójának búcsúztatására.
Görög Zita sem hagyta szó nélkül Nagy Feró szavait a Szőlő utcai ügy kapcsán. Mint megírtuk, a Beatrice frontembere még a múlt heti Békemeneten mondta el a véleményét, amin aztán több ismert ember is felháborodott. Többek közt úgy fogalmazott: „Ő csak kereste a pénzt ezzel, lányokat futtatott, a lányok is keresnek pénzt, mindenki jól járt, nem?” A kijelentését később sem vonta vissza, sőt, több alkalommal is kiállt mellette.
A közéleti kérdésekben gyakran megszólaló Görög Zita korábban már elmondta, mit gondol a Szőlő utcai botrányról. Most Instagram-oldalán osztott meg egy hosszú sztori-sorozatot, amely csak 24 órán keresztül látható. Terjedelmes sorait kifejezetten Nagy Ferónak címezte.
„Tiszelt Nagy Feró! Engedje meg, hogy reagáljak a Szőlő utcai ügyben elhangzott szavaira, miszerint »mindenki jól járt, nem?« Erkölcsileg rendkívül aggályos, ha egy gyermekotthon vezetője visszaél pozíciójával és gyermekvédelmi intézményben felnőtt, kiszolgálatott fiatalokat futtat prostituáltként. Ezek a lányok a társadalom védelmet igénylő tagjai, életük legnehezebb szakaszán vannak túl, család, biztonság és önbizalom nélkül”
– kezdte a modell-műsorvezető.
Ezután kitért arra, hogy a prostitúcióval kapcsolatos hazai és nemzetközi kutatások szerint a nők túlnyomó többsége nem önszántából, hanem kényszer, traumatizáló élethelyzet, kizsákmányolás vagy gazdasági kényszer miatt kerül ebbe a körbe. Mint írja, a prostitúció "szabad választása" társadalmi mítosz, hiszen a legkiszolgáltatottabb, legvédtelenebb nők örében a gazdasági kényszer, az erőszak, a gyermekkori trauma és a kapcsolati manipuláció meghatározó tényező.
„A vezető feladata minden körülmények között a fiatalok védelme, támogatása, értékrendjük, önbizalmuk erősítése, nem pedig kihasználásuk vagy kényszermunka, emberkereskedelem szervezése, akár anyagi előnyért, akár bármilyen más érdekből. Egy ilyen emberi cselekedet az emberi méltóság, az emberi jogok és az erkölcs szempontjából mély, helyrehozhatatlan rombolást jelent, és hosszú távú lelki károkat okoz az áldozatoknak.”
Görög Zita szerint erkölcsileg, jogilag és emberileg is súlyosan elítélendő, ha valaki ebben a pozícióban visszaél hatalmával, és vagy fiatalkorúakat vagy fiatalokat kényszerít eladhatóvá, kiszolgáltatottá tenni önmagukat.
„Ez sérti a bizalmat, az emberi méltóságot, az önrendelkezés jogát – mindezt olyan helyzetben, ahol az érintett személyek védelme lenne a feladat. Az ilyen cselekedet nem csupán jogsértő, hanem szembemegy az alapvető társadalmi, erkölcsi normákkal”
– írja a műsorvezető.
Nagy Feró arra is utalt, szerinte senki nem kényszerített prostitúcióra akaratuk ellenére fiatalokat a Szőlő utcai intézményben, hiszen ha így lett volna, bementek volna a rendőrségre és elmondták volna ezt. Görög Zita erre úgy reagált, hogy az intézményi nevelésben felnövekvő gyermekek gyakran a nevelőkhöz tudnak érzelmileg kapcsolódni, mert a családi mintáik hiányosak vagy károk. Ha viszont a nevelők visszaélnek ezzel a bizalommal, az súlyosan sérti a gyermekek érzelmi stabilitását és kötődési képességét.
„Ez a visszaélés gyakran rejtve marad, mert a fiatalok félnek, vagy nem tudják, hogyan jelezzék a problémát, illetve sokszor nem is érzik problémának, hiszen bíznak abban a felnőttben, aki eddigi életükben figyelmével kitüntette őket.”
Felhívta a figyelmet arra, hogy mennyire fontos a nevelői szerepben dolgozók felelősségteljes és etikus magatartása, valamint a gyermekvédelem és a társadalmi támogatási rendszerek fejlesztése a sérülékeny gyermekek biztonságáért és jövőjéért.
„Fontos, hogy a közszereplők, akiknek nagy társadalmi hatása van, sohasem relativizálják az áldozatok helyzetét vagy az elkövetők felelősségét. Bízom benne, hogy átgondolja szavait, mert tetteinek súlya, főként ebben a kiemelten érzékeny témában alapvetően befolyásolhatja a közélet tisztaságát”
– üzente a Beatrice frontemberének.
Feró azt mondta, ő „próbálta megvédeni” azokat a lányokat, akik felnőttek már, és „ha segítségre szorulnak, akkor szóljanak” neki, mert a kapcsolatai révén segítene rajtuk. Erre a modell ezt írta:
„Kedves Feró! Ezek után nem ön lesz, akinek szólni fognak, mert eddig sem mertek szinte senkinek, épp ezért marad fedve ezeknek a bűnöknek a többsége.”
Görög Zita végül meghívta Nagy Ferót Lánczi Zsuzsa, az Árvácska Alapítvány október 18-án elhunyt alapítójának búcsúztatására.
„Ő azokért a fiatalokért tett és dolgozott, akik az intézményekből kikerülve keresték helyüket a világban. Tisztelettel kérem, kísérje velem el Zsuzsát utolsó útjára, ezzel leróhatja tiszteletét egy olyan ember iránt, aki egész életét áldozta mindazokért, akiknek a lelkében zúgó viharokat csak kevesek értették.”
– zárta Instasztori-sorozatát a modell.
Görög Zita sem hagyta szó nélkül Nagy Feró szavait a Szőlő utcai ügy kapcsán. Mint megírtuk, a Beatrice frontembere még a múlt heti Békemeneten mondta el a véleményét, amin aztán több ismert ember is felháborodott. Többek közt úgy fogalmazott: „Ő csak kereste a pénzt ezzel, lányokat futtatott, a lányok is keresnek pénzt, mindenki jól járt, nem?” A kijelentését később sem vonta vissza, sőt, több alkalommal is kiállt mellette.
Zsiga Melinda: Borzalom, hogy ilyen emberek irányíthatják az országot! Mi kell még ahhoz, hogy észrevegyék, le kell váltani ezt a rendszert?
A kick-box bajnok úgy látja, nagyon sok mindenen kell változtatni a gyermekvédelmi rendszerben. Ahhoz, hogy ne történhessen meg többé olyan, mint a Szőlő utcai ügy, szerinte kormányváltásra is szükség van.
Megrázó vallomást tett gyerekkoráról Zsiga Melinda amatőr és profi kick-box bajnok a Magyar Hang Szendvicsgeneráció podcastjában, amelyet a 24.hu szemlézett.
Elmondta, hogy vér szerinti anyja a születésekor lemondott róla, három hónapos koráig kórházban volt, majd csecsemőotthonba került, később pedig Marcaliban három nevelőszülői családban nőtt fel. Az első családhoz testvérével és egy másik gyerekkel együtt került, de amikor a szülőknek született saját gyermekük, visszaadták őt és a testvérét, mert ennyi gyerekről nem tudtak gondoskodni. A második családnál elmondása szerint éheztették és szíjjal verték.
„Abban az érzésben nőttem fel, hogy nem álltak ki mellettem”
– mondta Zsiga Melinda.
A gyermekotthonokban felnőttként tapasztaltak alapján azonban azt mondja, vannak gyerekek, akik sokkal rosszabb helyzetekben nevelkedtek, mint ő.
„Látjuk, hogy milyen rendszer van, mikor elviszik a gyerekeket prostituáltnak például, annyira kiszolgáltatott helyzetben vannak egy nevelőintézetben, hogy azt gondolom, az sokkal rosszabb helyzet, mint amiben én voltam.”
A rendszer problémáit szerinte jól mutatja, hogy az ő esetében is a gyám mindig azt láthatta, hogy minden rendben van a nevelőszülőknél, mivel előre lehetett tudni, mikor lesz a szokásos havi ellenőrzés.
„Én, aki az első családomra egyáltalán nem emlékszem, átkerülök egy másik családhoz, honnan tudjam, hogy mi a normális: ha vernek vagy ha nem vernek? Honnan tudjam, hogy erről lehet beszélni vagy sem?”
A másik családjáról azt gondolja, szerették őt, „csak hát mindenkinek más a szeretetnyelve”. Felnőttként fel is kereste volt nevelőszüleit, és azt tervezi, hogy az első nevelőcsaládjával is felveszi a kapcsolatot, mert érdekli a múltja. A vér szerinti anyjával is találkozott már, akit nagyon kedves, jó személyiségű embernek tart. Tőle tudta meg, hogy vér szerinti apja már nem él.
A kick-box bajnok rendszeresen jár motivációs előadásokat tartani állami gondozottakhoz és javítóintézetekbe. Szerinte az állami gondozásból kikerő gyerekek csak kallódnak, miután kikerülnek onnan 18 évesen, nem tudnak mit kezdeni magukkal, egyedül.
„Nagyon nagy szerencsém volt a lelkierőm miatt, de nagyon nehéz az államisoknak. Mindig arra kérem az embereket, legyenek hozzájuk türelmesebbek, megértőbbek, kedvesebbek, mert fogalmuk sincs, min mennek keresztül, hogy ami a nevelőotthonban van, az mennyire megterheli őket. Hogy vannak olyan srácok, akik annyira elkeserednek, hogy öngyilkosok akarnak lenni, mert azt hiszik nem fogják túlélni ezeket az éveket. És nincs mellettük senki. 90 százalékukban az a bizonyítási kényszer, ami bennem van, nincs meg. De nekem is rengetegszer volt olyan, hogy nem akarok élni, hogy miért kell élnem, hogy utálom az anyámat, amiért megszült, hogy nincsen senkim. Ők ugyanígy vannak. Iszonyatosan nehéz”
– mondta Zsiga Melinda.
Két éve a Szőlő utcai nevelőintézetben is járt, ahol megdöbbentette a szögesdrót, az egyenruha és az egyenköszönés, illetve hogy nem beszélhetett négyszemközt a gyerekekkel. A nemrég kiderült botrányról ezt mondta:
„Szerencsétlen gyerekek, akik ilyen kiszolgáltatott helyzetben vannak, és még ezt kapják? Iszonyatosan vágynak a szeretetre, és ezzel visszaélnek ilyen szemétláda emberek, akiknek hatalom van a kezében.
Egyáltalán, hogy hatalmat kaphatnak, undorító. Ezt az egész rendszert leváltanám, hogy ha lenne rá lehetőségem. Nem csak azokat, akik most ebben benne vannak, hanem az ő ismeretségi körüket kiiktatnám innen, akinek bármilyen köze van ehhez a rendszerhez. Betenném őket ugyanilyen javítóintézetbe, nevelőotthonba, börtönbe, és ugyanezt megcsináltatnám velük, hogy érezzék, milyen, amikor ilyen kiszolgáltatok helyzetben vannak.”
A sportoló nem érti, „hogy lehet, hogy még most se mer erről senki se beszélni”.
„Ez borzalom! Hogy ilyen lehet Magyarországon, hogy ilyen emberek irányítsák ezt az országot, hogy ilyen embereknek legyen hatalom a kezében”
– mondta.
Szerinte nem is csoda, hogy az állami gondozásból kikerülő gyerekek a rossz utat választják: „Csodálkozunk, ha ezek után erőszakolnak, lopnak, csalnak, hazudnak, hogy bűnözők lesznek ezek után? Csoda, ha öngyilkos akar lenni?”
A kick-box bajnok szerint nagyon sok mindenen kell változtatni a gyermekvédelmi rendszeren. Ahhoz pedig, hogy ne történhessen meg többé olyan, mint ami a Szőlő utcai intézményben, kormányváltásra is szükség van. Mint mondta, nem szeretne politizálni, de szerinte ez elengedhetetlen.
„Mert látjuk, kik irányítják az országot, ki van az ország élén. Most az lenne a legjobb megoldás – ugye jövőre választások vannak –, ha az emberek végre látnák azt, hogy mi folyik ebben az országban, hogy ez egyre rosszabb. Ez nem pénz kérdése, csak annyi kellene, hogy az emberek végre kinyissák a szemüket, hogy az egészségügyben mi van, hogy az oktatásban mi van, hogy a kórházakban milyen állapotok vannak, hogy a nevelőotthonokban, nevelőintézetekben mi folyik.
Mi kell még ahhoz, hogy észrevegyék, le kell váltani ezt a rendszert? Mindenkit, aki körülöttük van? Mit várunk még? Hogy egyre rosszabb legyen? Komolyan jövőre ugyanezt az embert meg akarják választani? Vagy aki a közelében van?
Nem akarhatják ezt a gyerekeiknek, saját maguknak sem. 1500 forintból akarják etetni a gyerekeket? Ez komoly? Hogy be akarsz menni a kórházba, és csak fél évre, egy éve rá kapsz időpontot, hát addig meg is halhat az ember? Ha be is jutsz, akkor valamilyen fertőzést elkapsz? Nem mersz elmenni a vécére, nem mersz befeküdni az ágyba, hogy körülbelül moslékot kapsz enni” – fejtette ki a gondolatait.
Azt is mondta: ha neki is nevelőotthonban kellett volna felnőnie, majd utána onnan kijönni és elkezdeni a saját életét, nem tudja, túlélte volna-e.
„Lehet, hogy én is öngyilkos akartam volna lenni. Vagy prostituált lettem volna, mert azt gondoltam volna, nincs más megoldás, nem tudok máshogy érvényesülni. Nincsen senkim, semmin, nincs hol lakni, hát akkor hogy jut előre az ember?”
Zsiga Melinda emellett arról is beszélt, hogy roma származása miatt is rengeteg probléma érte az életében. Második nevelőcsaládjában az egyik nagymama például nem tudta elviselni, hogy egy roma van a környezetében. Ma már felvállalja a száramzását, és úgy érzi, kötelessége kiállni másokért is.
A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:
Megrázó vallomást tett gyerekkoráról Zsiga Melinda amatőr és profi kick-box bajnok a Magyar Hang Szendvicsgeneráció podcastjában, amelyet a 24.hu szemlézett.
Elmondta, hogy vér szerinti anyja a születésekor lemondott róla, három hónapos koráig kórházban volt, majd csecsemőotthonba került, később pedig Marcaliban három nevelőszülői családban nőtt fel. Az első családhoz testvérével és egy másik gyerekkel együtt került, de amikor a szülőknek született saját gyermekük, visszaadták őt és a testvérét, mert ennyi gyerekről nem tudtak gondoskodni. A második családnál elmondása szerint éheztették és szíjjal verték.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
