SZEMPONT
A Rovatból

„Nem túlzás kapudrognak tekinteni az elektromos cigarettákat”

Franciaországban még idén betiltják az eldobható párologtatókat, vagy ahogy ott nevezik a puffokat. Mucsi János tüdőgyógyász szerint a legnagyobb baj az elektronikus cigarettákkal, hogy nikotint tartalmaznak, a gyártóknak ugyanis az az érdekük, hogy újra és újra megvegyék a termékeiket.


Franciaországban betiltják az eldobható párologtatókat, a rendelkezés még idén hatályba léphet. A francia kormányfő szerint az ott puffként ismert termékek a fiatalok számára kaput jelentenek a dohányzáshoz. Magyarországon nikotintartalmú dohányterméket vagy dohányzást helyettesítő más terméket is csak kizárólag a nemzeti dohányboltokban lehet vásárolni. Az interneten azonban számtalan magyar nyelven is elérhető oldal kínál ilyeneket, így akár gyerekek is könnyen hozzájuthatnak ezekhez. Dr. Mucsi Jánossal, a gödöllői Erzsébet Gondozóház tüdőgyógyászával beszélgettünk.

– Az elektromos cigaretták ellen a leggyakrabban megfogalmazott érv, hogy valójában nem tudjuk, milyen anyagok vannak ezekben a termékekben. Ez valóban így van?

– Azt tudjuk, hogy a többségükben nikotin van. Emellett különböző ízesítő anyagok, valamilyen vizes oldószert is tartalmaznak, de lehetnek bennük rákkeltő anyagok, nehézfémek is.

Igazából, az egyik fő probléma az elektronikus cigarettákkal, hogy nikotint tartalmaznak, és emiatt függőséget okoznak.

Ráadásul nagyon jelentős lehet a nikotintartalmuk, és nem olyanok, mint egy hagyományos cigaretta, amiből körülbelül nyolcat-tízet szippantanak, majd elnyomják. Ezekkel akár nikotinmérgezést is elő lehet idézni. Sokáig a hagyományos cigarettáról sem tudtuk, hogy milyen káros hatásai lehetnek. Nagyjából 70-80 évnek kellett eltelnie, mire sikerült bizonyítani a rákkeltő hatásukat. Messze nincs még elég tapasztalatunk az elektronikus cigaretták hatásairól, de az biztos, hogy nem ártalmatlanok. Pláne nem egészségesek.

– ElfBar, puff, vape - ezek a különböző elnevezések lényegében ugyanolyan elven működő termékeket jelölnek, vagy van köztük lényegi különbség?

– Ezek nagyjából hasonló eszközök, amelyek egy nem túl magas hőfokon elpárolgó oldatot hevítenek fel, ebből pára keletkezik, és ezt szívják be a fogyasztók. Hogy melyik gyártó éppen milyen nevet ad ezeknek, az attól függ, milyen néven ismerik meg a fiatalok.

Az egyik célcsoportot ugyanis pont azok a fiatalok jelentik, akik még nem dohányoznak, a termékeket pedig különböző dizájnos, színes formában, különböző ízesítéssel hozzák forgalomba.

A másik felhasználó réteget azok a felnőttek jelentik, akiknek szükségük van nagy mennyiségű nikotinra, de nem akarnak füstölni, mert azt gondolják, hogy az elektronikus cigaretta kevésbé káros. Ebben lehet, hogy igazuk van, de azt nem tudjuk, hogy ezek a termékek pontosan milyen veszélyekkel járnak. A nikotinfüggőségüket pedig ezek nem fogják megoldani. Sőt, mivel nincs határ, akár sokkal erősebb függőséggel is járhatnak.

– Mi a helyzet azokkal a termékekkel, amikben nincs nikotin?

– Ezek nem okoznak függőséget, tehát elvileg a fogyasztók bármikor abba tudják hagyni.

Ilyenek azonban csak elvétve vannak, a gyártók nem forszírozzák, mert nekik az az érdekük, hogy minél többször vegyék meg a terméküket.

A nikotinfüggőség pedig erősebb, mint az alkoholfüggőség, nehezebb leszokni róla.

– Az elektromos cigarettákra valóban kapudrogként tekinthetünk?

– Nem túlzás annak nevezni ezeket, mert megnyitják az ajtót a fiatalok számára a dohányzás felé. Körülbelül 15 éve volt egy felmérésünk Gödöllőn, amiből az derült ki, hogy a 18 éves fiatalok 80 százaléka már legalább egyszer rágyújtott. Minden negyedük függő volt, azaz minden nap rágyújtottak legalább egy cigarettára a felmérést megelőző 30 napban.

Akik pedig minden nap rágyújtottak, azoknak több mint a fele már kipróbált valamilyen kábítószert is.

Tehát az elektronikus cigaretták nemcsak a dohányzás felé nyitják ki a kaput, hanem igenis más drogok felé is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tóth Ildikó: Harminc TEK-es rohanta le Orbán Viktor szomszédjának kertjét egy riasztó miatt
Tóth Ildikó üzletasszony egy interjúban mesélte el, hogy a TEK emberei egyszer reflektorokkal vették körbe a házát. Az eset egy lemerült kültéri riasztó furcsa hangja miatt történt.


Tóth Ildikót a Cápák között befektetőjeként ismerte meg a közönség, majd ő volt, aki Hadházy Ákosnak küldött képeket a NER-feleségek luxuséletéről. A 24.hu-nak adott interjúban beszélt arról, milyen volt Orbán Viktor szomszédjának lenni, és megosztotta véleményét a rendszerhez köthető nők költekezési szokásairól.

Az üzletasszony állítása szerint Orbán Viktor valójában már két éve nem lakik a Cinege úti ingatlanban, Lévai Anikó azonban időnként megjelent ott. Bár ő maga sosem járt a házban, barátai elmondása alapján úgy tudja, az egy nagyon elegáns, miniszterelnökhöz illő ingatlan, tele 20. század eleji magyar festők képeivel. Tóth Ildikó nem számít arra, hogy a volt miniszterelnök visszaköltözik a házba, sőt, jóslata szerint más sors vár rá.

„Komolyan azt gondolom, hogy nem fog beköltözni ebbe a házba, sokkal inkább egy büntetés-végrehajtási intézetbe. Az lesz a következő címe” – mondta.

Lévai Anikóval való kapcsolatáról elmondta, hogy udvariassági köszönőviszonyban vannak, gyakran találkoztak a kerületben. Úgy jellemezte a volt miniszterelnök feleségét, hogy teljesen más életet él, mint a NER-hez köthető többi nő. Nem járt testőrökkel, nem volt nála luxusholmi, a külsőségek nem fontosak neki – állította. De hozzátette, hogy Lévai Anikó a család tokaji birtokát és földjeit imádja, és egy olyan több kilométer hosszú pincéről is tud, amely tele van muzeális borokkal, és amelyről úgy tudta, Lévai Anikó tulajdonában van.

Az üzletasszony szerint a szomszédokat is megfigyelték. Egy esetet is felidézett, amikor egy lemerült riasztó furcsa hangja miatt harminc TEK-es jelent meg a kertjükben reflektorokkal. Bár úgy véli, hogy ez normális dolog, mert egy miniszterelnök tudni akarja, kik a szomszédai.

Elmondása szerint a környéken lakik Tanács Zoltán és Magyar Péter is, korábban pedig Orbán Ráhel is a közelben élt. Azt is megemlítette, hogy nemrég látta, amint Orbán Gáspár pakolja ki a holmikat a Cinege úti házból.

Tóth Ildikó beszélt arról is, hogy dühös, amiért a rendszerváltáskor dédelgetett reményeit elárulták. Szerinte az Orbán-család vétke ez.

A luxuskiadások is szóba kerültek, ezek közül Hatvanpusztát említette, ami különösen bántotta, de más pletykákat is megosztott.

Elmesélte egy Louis Vuitton-eladó történetét Várkonyi Andrea költekezéséről, ami szerinte még az eladót is megdöbbentette. Összehasonlításként Katalin hercegnét hozta fel, aki szerinte jóval visszafogottabban öltözködik. A NER-feleségektől pedig hiányolta a társadalmi szerepvállalást, amit például a francia elnök feleségénél látni vél.

Üzleti tapasztalatairól szólva elmondta, hogy a NER-esekkel soha nem üzletelt, mert „életveszélyesek”. Egy külföldi befektetőnek segített egy Tiborcz Istvántól vásárolt Andrássy úti ingatlan ügyében, de állítása szerint minden lehetséges negatívum előjött a tranzakció során. Azt is elárulta, milyen módszerrel lehetett szerinte kivédeni a cégfelvásárlási kísérleteket: egy külföldi, EU-s cég bevonásával kivédhető volt szerinte.

Arról, hogy miért kezdett el képeket küldeni a volt független országgyűlési képviselőnek, Hadházy Ákosnak, azt mondta, nem tartja magát árulónak. Elmondása szerint ők nem a barátai, és nem is ismerősei, és ő ugyaúgy felháborodott rajtuk, mint bárki más.

A célja az volt, hogy a nehezen érthető korrupciós ügyek helyett kézzelfoghatóvá tegye a luxizásukat. Úgy véli, egy 15 milliós táska történetét mindenki megérti, ellentétben az eltűnt uniós százmilliókról szóló cikkekkel.

A NER-feleségekről alkotott véleménye lesújtó. Szerinte köztük nem igazán találni művelt értelmiségi nőket, sokan csak a könnyű élet reményében házasodtak. Állítása szerint a nők között egészségtelen rivalizálás folyt, egymásra licitálva költötték a pénzt. Ezt szomorúnak tartja, mert a magyar történelem tele van olyan nemesi feleségekkel, akik tettek a hazájukért.

Az interjú végén beszélt arról is, hogy családja, különösen az édesanyja, rettegett a leleplezések következményeitől. A jövőbeni szerepvállalásáról elmondta, nincsenek politikai ambíciói, de amíg igazságtalanságot lát, hallatni fogja a hangját, akár a jelenlegi hatalommal szemben is.

Via: 24.hu-nak


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Videón a nagy szópárbaj Hegedűs Zsolt és Takács Péter között a parlamentben
A miniszter napirend előtt beszélt az egészségügy állapotáról. Takács válaszolt neki, de kinevették és le is keverték. Hegedűs kapott szót megint, és beszólt a volt államtitkárnak, ezután lett csak igazán puskaporos a hangulat.


Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a parlament keddi ülésén beszélt az egészségügy helyzetéről és megújításáról. Napirend előtti felszólalása elején kijelentette, a magyar egészségügyről ma csak őszintén érdemes beszélni, majd egy súlyos diagnózissal kezdte mondandóját.

Mint mondta, egy olyan rendszert örököltek, amelyben túl sok beteg vár, túl sokáig, az emberek bolyonganak az ellátás szintjei között, miközben orvosok, ápolók és szakdolgozók tízezrei hiányoznak.

A kórházakban szavai szerint évtizedes műszaki, pénzügyi, szervezeti és bizalmi adósság halmozódott fel.

„Ki kell mondanunk, a magyar egészségügy nagyon beteg” – fogalmazott a miniszter.

„Miért hagyja, hogy a Tisza frakció folyamatosan verbálisan bántalmazzon?” – Takács Péter, a Fidesz volt egészségügyi államtitkára már a felszólalása legelején félbeszakította magát a parlament keddi ülésén.

A teremben azután forrósodott fel a hangulat, hogy Takács két mondata is általános derültséget és vastapsot váltott ki a Tisza soraiból: „Az emberek nem szeretik, ha hülyének nézik őket.”

Majd rögtön utána ez is elhangzott: „Az emberek a realitások talaján hozzák majd meg a döntéseiket.” Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a válaszában a gyógyszeráfa-csökkentésről azt mondta, az a költségvetésnek 7 milliárd forintjába került, majd odaszólt Takácsnak, hogy a sógorától megkérdezhetné, mennyi pénz 8 milliárd forint.

A Tisza-frakció felállva tapsolta meg a minisztert.

Itt láthatjátok a szenvedélyektől sem mentes vitát:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: Vége a Tisza mézesheteinek, politikai hiba volt a Polgár Judit-eset
A politikai elemző a Medián-kutatásra reagálva írt a Tisza Párt jelenlegi helyzetéről. Szerinte most már adatokkal is alátámasztható, hogy a kormánypárt népszerűsége megtorpant.
DKA - szmo.hu
2026. július 27.



Török Gábor politikai elemző a Medián friss közvélemény-kutatásának eredményére reagált röviden egy Facebook-posztban. Szerinte a párt népszerűségének csökkenése most már számokkal is igazolható.

„A »megtorpanás«, a »mézeshetek vége« most már adatokkal is alátámasztható. A teljes népességben májusban 61 százalékon állt a Tisza, a Polgár-eset után most 57. A Fidesz 2010-2026 között soha nem volt ilyen magasan sem, ráadásul mindenki tudta, hogy a csökkenés előbb-utóbb elkerülhetetlen, de azért érdemes rögzíteni: ez tényleg politikai hiba volt.”

A Medián hétfőn publikált felmérése azután készült, hogy Magyar Péter Polgár Juditot szerette volna felkérni köztársasági elnöknek, a sakknagymester azonban nem vállalta ezt a szerepet. A kutatás szerint a Tisza Párt támogatottsága a teljes népesség körében a májusi 61 százalékról 57 százalékra esett vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: A Fidesz helyzete több szempontból rosszabb, mint az MSZP-é volt 2010-ben
A politikai elemző a Tisza-kormány mellett az ellenzékbe került Fidesz helyzetét is értékelte. Szerinte a párt megújulásképtelensége miatt nincs esélye megszólítani a Tisza-kormányból esetleg kiábránduló szavazókat.


Török Gábor politikai elemző hétfő este hosszan elemezte a Facebookon a Tisza-kormány és a Fidesz politikai helyzetét. Először arról fejtette ki bővebben a gondolatait, amit már hétfő reggel is megírt a friss Medián-kutatásra reagálva: a Tisza Párt mézeshetei véget értek.

Úgy látja, a kormányzás szempontjából valóban ez történt, mert a választásokat követő „bab is hús” korszak után

eljött az idő, „amikor már sakkozni, mérlegelni, néha korrigálni kell”.

Olyan időszak következik, amikor a kormány nem támaszkodhat csak az elmúlt 16 év bírálatára, miközben a választói elvárások jelentősek és sokfélék, az ígéretek és a lehetőségek között pedig nagy a távolság.

A politológus szerint „valóban új szakasz jön a kormányzásban”, ahogy ez a korábbi, tavaszi kormányváltások után is történt 1990-ben, 1994-ben, 1998-ban, 2002-ben és 2010-ben.

A 16 évig kormányzó Fidesz és KDNP helyzete viszont Török szerint „több szempontból rosszabb, mint az MSZP-é volt 2010-ben”.

Ugyanakkor hozzáteszi, hogy ez a szemléletbeli váltás „mindaddig politikailag nem igazán érdekes, amíg nem lesz olyan politikai erő, amely ki tudja használni a kormányzás nehézségeit, problémáit, a széttartó választói igényeket”.

Az elemző szerint a jelenlegi helyzet és a korábbi kormányváltások utáni időszakok között komoly különbség van, mivel korábban mindig volt egy vagy több erős ellenzéki párt, amely „okkal, valós reménnyel” várta a kormányból kiábránduló szavazókat. „A kínálat most nagyon más képet mutat” – írja.

Úgy véli, „a Mi Hazánk erősödésének van realitása”, de a hozzájuk hasonló radikális pártok felett „mindig volt egy üvegplafon”.

Török szerint a baloldali térfél „szinte teljesen üres: egyelőre csak hamva van, de híre nincs”. Egy új, életképes jobboldali párt megalakulását vagy a Tisza Párt szakadását pedig olyasminek tartja, ami „legfeljebb a politikai fantáziákban létezik”.

„Amíg tehát nem tudjuk, hogy honnan jöhet (jöhet-e egyáltalán) ennek a ciklusnak a potenciális váltópártja/kihívója, valójában – ebben az értelemben – a mézeshetek nem érnek véget.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk