Nem csábítja haza a külföldön dolgozó magyar orvosokat a béremelés
Bár a kormány arra számít, hogy a múlt héten bejelentett orvosi béremelés visszahozhatja külföldről a magyar doktorokat, a Népszava által megkérdezett szakemberek elmondása szerint erre nem sok esély van.
Az OECD adatbázisa szerint a legtöbb magyar orvos Németországban, Norvégiában, Svédországban, Angliában és az Egyesült Államokban dolgozik.
• Németországban a friss diplomások 46-58 ezer eurót kereshetnek évente, míg a legalább 10 éves gyakorlattal rendelkező orvosoknál ez az összeg 87 ezer euró. A legképzettebb, idősebb orvosok bére 400 ezer euró is lehet.
• Dániában a kezdő orvosok fizetése 71-103 ezer euró között mozog.
• Svájcban az újonc szakemberek 69 500-87 ezer euró közötti összeget kaphatnak.
• Angliában az átlag orvosfizetés 36-63 ezer euró között van, de a bónuszokkal együtt akár 50 százalékkal magasabb is lehet ez az összeg.
Szabó János, a németországi Nordenhamban dolgozó háziorvos azt mondta a lapnak, hogy azok a magyar kollégái, akik ugyancsak Németországban dolgoznak, megdöbbentek, amikor megtudták, milyen törvény készült az orvosi jogállásról. Elmondása szerint
"egyikük sem érezte úgy, hogy most aztán haza kéne rohannia. Sőt, a törvény megszavazása óta mind többen érdeklődnek Magyarországról, hogyan lehetne kijutni".
Szabó János évente 548 ezer eurót keres háziorvosként, saját számítása szerint ez tizenkétszer több pénz, mint ami a Magyarországon praktizáló kollégáinak a fizetése. Azt mondta, akkor is Németországban maradna, ha nem keresne ennyit, mert a betegellátás jól szervezett.
Nyilatkozott a lapnak Dr. Tóth Árpád, aki Magyarországon korábban kórházigazgató volt, de már hét éve a norvég egészségügy tanácsadója, elemzője, emellett sürgősségi alapellátásban ügyel is. Ő azt is mondta, hogy a pénz nem minden, a munkakörülmények még a magas fizetnésnél is fontosabbak. Norvégiában szintén jól működik az egészségügyi ellátórendszer, például nem fordulhat elő az, hogy könyörögni kell egy laborvizsgálatárt. Ott a járvány alatti átvezényelhetőség is máshogy működik: az érintett orvosnak önkéntesen vállahatja el, hogy átmegy-e dolgozni más kórházba, emellett pedig a kórházak és a helyhatóságok egyetértése is kell ehhez. Tóth Árpád az elsők között regisztrált önként a járvány legelején kisegítő szolgálatra, de eddig még senki nem szólt, hogy szükség lenne rá. A norvég kórházakban belső átirányításokkal, átképzésekkel tudják biztosítani a megfelelő létszámot.
Az sem elhanyagolható szempont, hogy
"az új hazai orvosbértábla 2023-ra elérhető legmagasabb összegét itt nagyjából egy tíz éve dolgozó (40-43 éves) szakorvos napi hét és félórás munkaidővel megkeresi. Magyarországon ennyi gyakorlattal az új bértábla szerint is legfeljebb a felét kaphatná meg.
