Tíz perc alatt ugrott 42 fokra a hőmérséklet – nem a napsütés, hanem egy zivatar kellett az új országos melegrekordhoz

Fekete-Győr András Facebook-posztjában arra kért mindenkit, hogy ne nevessen a „bukott miniszterelnökön”, mert szerinte mindenki máshogy dolgozza fel a veszteséget. Példaként említi, hogy van, aki tüntetést szervez, mécsest gyújt, feketébe öltözik, lemond a frakcióvezetésről vagy a Sándor-palotánál virraszt.

Ezzel szemben, írja, Orbán Viktor a gyászfeldolgozás egy egészen más formáját választotta: „kiposztolt egy fekete szívet, majd úgy döntött, átrepüli az Atlanti-óceánt, hogy egy kényelmes amerikai VIP-páholyból gyászolja végig a foci-világbajnokság két elődöntőjét és döntőjét.”

A bejegyzés ezután komolyra fordulva egy ellentmondásra hívja fel a figyelmet. Fekete-Győr azt írja, egyvalamit nem ért.

A politikus felidézi, hogy a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata még „az átmenet két zavaros évtizedének” nevezte a rendszerváltás utáni húsz évet, a 2010-es választást pedig „szavazófülkékben véghez vitt forradalomnak”.

„Most akkor a fülkeforradalom mégsem volt forradalom? A régi rendszer mégsem volt leváltandó? Gyurcsány mégsem diktátor volt? A Nemzeti Együttműködés Rendszerére pedig tulajdonképpen semmi szükség nem volt?” – sorolja a kérdéseket.

A posztot egy gúnyos megjegyzéssel zárja: „Szörnyen traumatikus felismerés lehet. Szerencsére lesz három világbajnoki mérkőzése és egy kényelmes VIP-páholya, hogy feldolgozza. Nagyon drukkolunk neki, hogy a döntőig valahogy átvészelje ezt a rettenetes időszakot. Küldjük az energiát, Viktor, ne add fel!”

Fekete-Győr András posztja a Parlament által hétfőn elfogadott, 17. Alaptörvény-módosításra reagál, amelynek értelmében megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása. A Fidesz a napot a „magyar demokrácia gyásznapjának” nevezte, frakcióvezetőjük, Gulyás Gergely pedig lemondott.

Orbán Viktor ugyanaznap egy Facebook-posztban a „Demokratikus Magyarország 1990–2026” felirattal és egy fekete szívvel búcsúzott, majd elutazott az Egyesült Államokba, hogy a helyszínen tekintse meg a labdarúgó-világbajnokság keddi és szerdai elődöntőit, valamint a vasárnapi döntőt.

Puzsér Róbert a Facebookon elemezte Gulyás Gergely bejelentését, amellyel lemondott a Fidesz frakcióvezetői posztjáról. A publicista szerint Gulyás hivatalos indoka, hogy a 12 éves mandátumkorlát miatt mondott le, nem állja meg a helyét.

„Nem értem: miért ne lehetne? Azért, mert Gulyásnak nem jutott jobb kifogás az eszébe?” – teszi fel a kérdést. Puzsér felveti, hogy a képviselői fizetés megtartása motiválhatta Gulyást abban, hogy a frakcióvezetéstől megváljon, de a mandátumától nem. Szerinte Gulyás kinevezése Orbán Viktor utasítására történt, és az elmúlt időszakban egyértelmű volt, hogy Gulyásnak nagyon terhes ez a pozíció.

A posztban az áll, a Fidesz politikusai az elmúlt húsz évben sosem merték visszautasítani az Orbán Viktor által rájuk osztott feladatot. „Akkor vettek fel akármilyen mandátumot, és akkor mondtak le arról, amikor uruk és parancsolójuk így rendelkezett” – írja Puzsér.

Képtelenségnek tartja, hogy Orbán májusban kinevezi, majd júliusban lemondatja Gulyást egy szerinte „filléres magyarázattal”. A publicista arra a következtetésre jut, hogy Gulyás Gergely távozását nem Orbán határozta el, mert már nincs hatalma a Fidesz frakcióvezetőjének személyéről dönteni.

Gulyás Gergely hétfőn, a parlament rendkívüli ülésének kezdetével egy időben tartott sajtótájékoztatón jelentette be lemondását. Indoklása szerint „a legnagyobb ellenzéki frakciónak nem lehet olyan vezetője”, aki a tervezett közjogi korlátok miatt a 2030-as választáson már nem indulhat.

A Fidesz–KDNP frakciója aznap bojkottálta az ülést. A lépést a kormány alaptörvény-módosítási csomagjával, többek között Sulyok Tamás köztársasági elnök tervezett elmozdításával indokolták.

Hadházy Ákos permetezés közben fejtette ki a véleményét az Alaptörvény 17. módosításáról, és arról, hogy mennyire van valóságalapja annak, hogy Orbán Viktor „focimeccsre menet temette a demokráciát”.

A politikus négy pontban foglalta össze a véleményét.

Sulyok Tamás köztársasági elnök és Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke eltávolítását „abszolút okénak” tartja, ahogy az új korrupcióellenes hatóság felállítását is. Előbbiekről azt írta: „egy bűnszervezet legfontosabb és legelvtelenebb kiszolgálói ne csodálkozzanak”.

A képviselői mandátumkorlátozást ugyanakkor „felesleges és gáz” intézkedésnek nevezte, még akkor is, ha egy populista javaslathoz méltón népszerű lehet.

Hadházy szerint bár csak 10 évig volt képviselő, „egy utolsó pillanatban odabiggyesztett módosítással így is gondoskodott a kormány arról, hogy soha ne lehessek egy valódi, demokratikus választáson megválasztott magyar parlament tagja”.

A poszt nagyobb részében a mandátuma utolsó napján megfogalmazott gondolatait idézte, amelyeket most még inkább érvényesnek tart.

„A most megalakuló parlament - köszönhetően az ellenzékre leadott 3,4 millió szavazatnak - nyilvánvalóan LEGITIM. Azonban ne felejtsük el, hogy a nagyszerű eredmény ellenére paradox módon ez MÉGSEM VALÓDI, NEM TISZTESSÉGES VÁLASZTÁSOKON MEGVÁLASZTOTT országgyűlés. Ha az lett volna, nagyon máshogy nézne ki az összetétele. De így a propaganda, a klasszikus választási csalások és a piszkos, Fidesz által diktált választási rendszer eredményeként gyakorlatilag egy EGYPÁRTI parlament jött létre, VALÓDI ELLENZÉK NÉLKÜL” - idézte saját magát.

Hadházy szerint a Fidesz egy „bűnszervezet maradványa”, a Tisza Párt pedig egy arányosabb választási rendszerben jóval kevesebb szavazatot kapott volna. Úgy véli, a valódi vitáknak a frakción belül kell lezajlania.

A politikus szerint a rendszerváltás még csak most kezdődik, és olyan mérföldkövek jelzik majd a sikerét, mint egy új választási törvény vagy alkotmányozási folyamat.

Schlanger Márton politikai elemző szerint a Fidesz frakcióvezetőjének távozása mögött az állhat, hogy megbukott a képviselőcsoportban, mert nem tudott érvényesíteni egy észszerű politikai manővert – írta a Népszava. A Republikon Intézet kutatója úgy véli, Gulyás Gergely azt a logikus politikai lépést javasolta, hogy a Fidesz képviselői tiltakozásul egységesen adják vissza a mandátumukat.

Az elemző teóriáját alátámasztja, hogy Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a parlamentben arról beszélt, információi szerint Gulyás valóban felvetette a frakciónak az egységes mandátum-visszaadást, de ezt a képviselők leszavazták.

Gulyás később az ATV-ben azt mondta, nem szavaztatta meg a frakciót a mandátumok visszaadásáról.

A lemondás körüli belső zavart jelzi az is, hogy míg Gulyás Gergely este az ATV-nek azt mondta, már múlt pénteken tájékoztatta Orbán Viktort a döntéséről, addig Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója a sajtóból értesült a hírről, amit „megdöbbenéssel és erős ellenérzésekkel” fogadott.

Gulyás Gergely távozásával megindult a találgatás az utódlásról.

Ilyen lehet például a korábbi megafonos Szűcs Gábor vagy Szentkirályi Alexandra is, bár utóbbi jelölését Gulyás este cáfolta.

A szakértő a Fidesz teljes parlamenti bojkottját is kényszerpályának tartja. Úgy látja, a lépés indokolt, mert a pártot „pusztítja” a parlamenti részvétel, nem találnak fogást a Tiszán, így nem tudnak labdába rúgni az Országgyűlésben. Bár a kivonulás felületvesztéssel jár, Schlanger szerint a Fidesznek van elég más felülete, a rossz parlamenti szereplésük miatt pedig a bojkott nem jelent számukra nagy veszteséget.

Magyar Péter a parlamentben azt üzente a távozó politikusnak: „Ön mától szabad ember”.

Hétfőn az Országgyűlés a Fidesz–KDNP képviselőinek távollétében szavazta meg az Alaptörvény 17. módosítását, amely többek közt megszünteti Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását és 12 évben maximálja a képviselők mandátumát. A Fidesz a szavazást megelőzően „Stop önkény!” jelszóval tüntetést is szervezett, a szavazás napján pedig fekete ruhában bojkottálta az ülést, a jogállamiság sárba tiprásának nevezve a történteket.

Gulyás Gergely hivatalos indoklása szerint azért mond le, mert a mandátumkorlát őt személyesen is kizárja a jövőbeli politikai versenyből, és olyannak kell vezetnie a frakciót, aki a következő választáson is elindulhat. Döntését a jogállamiság melletti kiállásként is bemutatta: „Nem kívánok asszisztálni a demokratikus jogállam végéhez”.