HÍREK
A Rovatból

„Mindjárt 3 éves, de olyan kicsi, mint egy csecsemő” - Rengeteg alultáplált gyerek kerül kórházba a súlyos éhínség miatt Afganisztánban

A családok annyira elszegényedtek a gazdasági válság miatt, hogy már ennivalóra sincs pénzük. Sok gyerek rendszeresen kórházi kezelésre szorul, annyira gyenge és rossz egészségi állapotban van.
Fotók: CNN - szmo.hu
2021. december 23.



Szívszorító riportban számol be a CNN arról, hogy milyen súlyos az éhínség Afganisztánban. Az ország gazdasági válsággal küzd, bár a tálib vezetés tagadja, hogy krízishelyzet lenne, csak azt ismerik el, hogy vannak problémák a gazdaságban. Ami már a tálibok hatalomátvétele előtt is gyengélkedett, hiszen nagyrészt külföldi segélyekből tartották fenn, de az augusztusi puccs után az ország dollármilliárdoktól esett el, mivel többek közt a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank is felfüggesztette a támogatását.

A legnagyobb problémát az élelmiszerhiány jelenti, amely miatt milliók éheznek, a lakosság felének, nagyjából 22,8 millió ember élelmezése nincs biztosítva az ENSZ szerint.

A szervezet Világélelmezési Programjának vezetője nemrég úgy fogalmazott: Afganisztánban van jelenleg a világ egyik legrosszabb humanitárius krízise, és már elkezdődött a visszaszámlálás a katasztrófáig.

Mint mondta, minél hamarabb támogatni kell az afgánokat, különben a télen még rosszabb lesz a helyzet, és az ország lakosságának egy jó része elérhetetlenné válik, akiken utána már nem lehet segíteni.

Az éhínség komolyan fenyegeti a kisgyerekeket is: az ENSZ szerint legalább egymillió 5 év alatti gyerek halhat éhen, ha nem javul a helyzet. Sok szülő egyszerűen képtelen etetni a gyerekeit, mert annyira elszegényedtek a válság miatt, hogy alig van pénzük bármire is. Sokan már szinte mindenüket próbálják pénzzé tenni, hogy meg tudjanak élni.

"Nincs munka, nincs bevétel, így ételt sem tudok adni a kislányomnak. Akárhányszor ránézek, elfog a szomorúság"

- nyilatkozta a CNN-nek egy boltos.

Mint mondta, csak vízen és kenyéren élnek, de néha még kenyerük sincs. Hároméves gyermeke, Razia már annyira alultáplált, hogy a bordái és a gerincoszlopa is kitüremkedik a bőre alatt. Nyolc hónapon belül harmadjára kellett novemberben kórházba vinni, annyira rossz egészségi állapotban van.

Hasonlóan szörnyű egy másik kislány, Kamila helyzete is. Ő nemsokára 3 éves lesz, de alig 5 kilót nyom, és olyan kicsi, mint egy újszülött. Ráncos bőre már csak lóg vékony csontjain, mivel már nyolc hónapja alultáplált. Már arra sincs ereje, hogy sírjon, csak befogja a füleit fájdalmában.

Ő is kórházi kezelésre szorul, annyira le van gyengülve. Nagymamája van vele, édesanyja ugyanis beteg, már szoptatni sem tudta kislányát, mert nem volt anyateje.

Az 1 éves Nasrin pedig már olyan súlyosan alultáplált, hogy életének majdnem felét kórházban töltötte.

Édesapja elmondása szerint 10-20 naponta vissza kell menniük a kórházba, hogy ne romoljon tovább a kislány állapota, így már az életük részévé vált a folyamatosan kórházba járás.

Kandahárban, Afganisztán második legnagyobb városában tele vannak a kórházak lesoványodott, alultáplált gyerekekkel, de az ország más részein is nagyon sokan kerülnek emiatt kórházba. Viszont az egészségügyet is megviseli a válság, sok kórházban már a fűtést sem tudják fizetni, ezért kénytelenek fát kivágni, hogy melegen tarthassák a kórtermeket. Az ENSZ szerint szeptember végéig a legtöbb kórház és klinika bezárt, már csak ötből egy van nyitva, és míg a tálib hatalomátvétel előtt 39 kórházban kezeltek koronavírusos betegeket, már csak 3-4 kórház működik ezek közül.

A Ghór tartományi kórházba naponta száz anya és gyerek érkezik alultápláltság vagy betegség, például kanyaró, hasmenés, megfázás és influenza miatt.

Az éhezés elősegíti a betegségek kialakulását: mivel nem táplálkoznak rendesen, könnyebben megbetegedhetnek, elkaphatják a fertőzéseket. Ráadásul mivel sokszor nincs kórház a közelükben, nagy utat kell megtenniük, hogy eljussanak a legközelebbi intézménybe, ez pedig még inkább legyengítheti őket - mondja a Ghór tartományi kórház alultápláltsági osztályának vezetője.

A sovány betegek ellátását nehezíti az, hogy a kórház felszerelés- és gyógyszerkészlete rohamosan fogy. Az alultápláltaknak például már csak tejet tudnak adni. Az osztályvezető szerint az esetek közel 70 százaléka súlyos, de a városon kívüli településeken még rosszabb lehet az arány. Arra figyelmeztet, hogy ha senki nem segít, még súlyosabbá válhat a krízis.

Segélyszervezetek arra hívják fel azoknak az országoknak a figyelmét, akik korábban támogatták Afganisztánt, hogy ne zárják el a pénzcsapot a tálibok miatt, hiszen ezzel az is együtt jár, hogy kiéheztetik az afgán népet. Dr. Paul Spiegel, a Johns Hopkins Egyetem orvosa, - aki a Világélelmezési Program szaktanácsadójaként tett látogatást nemrég Afganisztánban a humanitárius vészhelyzet felmérésére - arra szólította fel az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot és az Európai Uniót, hogy gyorsan hozzanak döntéseket erről, különben túl késő lesz. Mint mondta, megérti, hogy az országok nem ismerik el a tálib vezetést, és így akarják büntetni őket, de szerinte a jelenlegi szankciók nem elég árnyaltak.

"A változás célja jó cél, de megér-e több tízezer halált?" - tette fel a kérdést.

Az Egyesült Államok és az Európa Unió úgy nyilatkozott, hogy az Afganisztánnak szánt pénzeket nemzetközi szervezeteknek juttatják el, hogy a tálibok és az afgán bankok ne férhessenek hozzá. Amerika ugyanakkor a növekvő nyomás közepette bejelentette, hogy felold néhány korlátozást a humanitárius szervezetek által Afganisztánnak nyújtható segélyekre vonatkozóan, aminek köszönhetően több támogatást kaphat az oktatás, így például a tanárok fizetésére is lesz pénz.

Martin Griffiths, az ENSZ sürgősségi segélyezési koordinátora viszont jelezte, hogy már olyan súlyossá vált a helyzet Afganisztánban, hogy csak sürgősségi segélyekkel nem fogja átvészelni a telet.

Az afgán családok, akik nem tudják etetni a gyerekeiket, csak abban bízhatnak, hogy külföldről érkezik annyi segítség, hogy az ország talpra állhasson, és így az ő életük is jobbá válhasson.

"Arra kérem a nemzetközi közösséget, hogy segítsenek minden szegény emberen, aki nincstelen és éhezik. Ha ők nem segítenek nekünk, el fogjuk veszíteni a gyerekeinket"

- könyörgött az alultápláltságtól szenvedő Nasrin édesapja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész: Bárki is próbál vagy próbált vagyont kimenekíteni, nem fog sikerrel járni, visszaszerezzük
A legfőbb ügyész egy interjúban beszélt a választás után felgyorsult nyomozásokról. Szerinte a rezsimváltás légköre segíti a hatóságok munkáját, mert az emberek beszédesebbé váltak.


Interjút adott a 24.hu-nak Nagy Gábor Bálint, akit korábban lemondásra szólított fel Magyar Péter hivatalba lépő miniszterelnök. A legfőbb ügyész beszélt arról, hogy miben más, mint elődje, Polt Péter, és szó esett a többi között arról, hogy voltak-e védett személyek az ügyészségen, és valóban felbátorodott-e a választás után az ügyészi szervezet, arról, hogy létezik-e Zsolti bácsi, a Dubajba menekített Matolcsy-vagyonról, valamint arról, hogy miként viszonyul az elszámoltatáshoz.

Magyar Péter lemondásra felszólító kérésével kapcsolatban Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész kifejtette, visszautasítja a felszólításban lévő implicit állítást.

„Nem tartom helytállónak azt a kijelentést, hogy az ügyészséget, az én tevékenységemet a politika bármilyen szempontból befolyásolta volna”

– jelentette ki. Hozzátette, több évtizedes igazságszolgáltatási pályafutás után, szakmai tapasztalata alapján vállalta el a feladatot. Ennek megfelelően hosszú távra tervez, és mint mondta: „Szeretném a megkezdett szakmai munkát folytatni.”

Arra a kérdésre, hogy érti-e az elődjét, Polt Pétert ért kritikákat, úgy reagált, hogy ő a 2025 júniusában történt megválasztása óta eltelt időszakért tud felelősséget vállalni.

„Nem gondolom, hogy rám bárki azt mondhatná, bárkinek büntetlenséget vagy mentességet biztosítanék. Soha nem tettem ilyet”

– szögezte le. Azt is állította, hogy nem érzett politikai nyomást a munkájára, az ügyészség és a kormányzat között szerinte csak egy törvényes kapcsolat van, amely a jogszabályok megfelelőségének jelzésére korlátozódik.

A magas szintű korrupciós ügyek hiányát firtató felvetésre, melyet Baka András volt főbíró is megfogalmazott, a legfőbb ügyész a büntetőjogi felelősségre vonás szigorú szabályaival érvelt. Úgy fogalmazott: „Minden bűncselekmény mögött van szabálytalanság, de nem minden szabálytalanság minősül bűncselekménynek.” Hangsúlyozta, hogy

a vádhatóságnak kétséget kizáró bizonyosságra van szüksége a vádemeléshez, a korrupciós ügyekben pedig az érdekközösség miatt nehéz bizonyítékokat gyűjteni.

Példaként hozta fel Völner Pál ügyét, akivel kapcsolatban kijelentette: „Nem gondolom, hogy megúszná. Ebben az esetben kétséget kizáró bizonyítékok vannak bűncselekmények elkövetésére.”

Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a választás után az ügyészség hirtelen felbátorodott volna, Nagy Gábor Bálint azt mondta, a nyomozásokat nem a választási naptárhoz igazítják. Ezek az eljárások szerinte már régóta folyamatban voltak, és most jutottak el a látványos szakaszba. Ugyanakkor elismerte, hogy a megváltozott politikai helyzet segítheti a munkájukat.

Azzal, hogy van egy rezsimváltás, és bizonyos emberek most úgy érzik, hogy jobb, ha megszólalnak, az nyilván a mi munkánkat is segítheti.

A Balásy Gyula cégcsoportja körüli vizsgálatokról elárulta, az eljárás egy feljelentés nyomán indult, amely Magyar Péter Partizán-interjúja után érkezett. A nyomozás jelenleg felderítési szakaszban van. A legfőbb ügyész beszélt arról is, hogy a nagy ügyekben a gyanúsítottak között egy idő után versenyfutás indulhat az egyezségkötésért.

„Egy idő után elindul egy versenyfutás, hogy ki tud először egyezséget kötni, és olyan információkat szolgáltatni a hatóságoknak, melyekkel elérheti, hogy előnyösebb elbánásban részesüljön”

– magyarázta a vádalku magyar megfelelőjének logikáját.

A Tisza Párt által tervezett vagyonvisszaszerzési hivatal ötletét jónak tartja, mert szerinte vannak olyan szabálytalanságok, amelyek nem minősülnek bűncselekménynek, de szükség van jogkövetkezményekre.

A NER-es oligarchák vagyonkimentésével kapcsolatos hírekre úgy reagált, hogy a NAV pénzmosás elleni egységéhez érkeztek jelzések, és ezek alapján felderítési szakban lévő nyomozások indultak. A Matolcsy-klán Dubajba menekített vagyonával kapcsolatban magabiztosan nyilatkozott.

Bárki is próbál vagy próbált vagyont kimenekíteni, az a rossz hírem, hogy nem fog sikerrel járni, visszaszerezzük, ha büntetőeljárás van vagy lesz ellene.

A legfőbb ügyész hozzátette, hogy egy Dubajba vitt Ferrarit is „meg fognak oldani”. Az MNB-ügyben folyó nyomozást azért vették át a nyomozó hatóságtól, mert nem kaptak tőlük megnyugtató válaszokat és jogilag értelmezhető tényállást. „És miután nem kaptak semmilyen, jogilag értelmezhető tényállást, ez egy olyan jelzés volt számukra, amire azt mondták, hogy itt valami nem stimmel” – indokolta a rendkívüli lépést. Azt is elmondta, hogy az ügyészség most már tervezi a konkrét eljárási cselekményeket.

Hogyha a kérdése arra irányul, hogy akár még az is előfordulhat-e, hogy egy Matolcsy Ádám börtönbe kerül, akkor igen, amennyiben bűncselekményt követett el.

A kiadatási egyezmény hiányával kapcsolatban megjegyezte, több mint 20 éves tapasztalata alapján „nincsen tökéletes bűncselekmény, és nincsen tökéletes elrejtőzés”.

A Szőlő utcai javítóintézet ügyéről elmondta, már a nyomozás átvételekor látták, hogy valószínűleg lesznek kiskorú sértettek.

Az ügy szerinte rendkívül szövevényes, és a nyomozás során folyamatosan újabb bűncselekményeket tártak fel. A „Zsolti bácsi” néven emlegetett személyről kijelentette: „Nem tudom, hogy ki az a Zsolti bácsi, azt sem tudjuk, hogy létezik-e.” Elmondása szerint a hatóságok alaposan utánajártak a szálnak, de eddig nem tudták megállapítani, hogy létező személyről van-e szó.

Az elszámoltatás kérdésével kapcsolatban ismét a büntetőjog szigorú kereteire hivatkozott. Szerinte felelősségre vonni csak konkrét, Btk.-ba ütköző cselekmény miatt lehet. „Hogyha valamire azt mondjuk, hogy szabálytalan vagy etikátlan volt, de nem ütközött egy Btk.-tényállásba, akkor az nem megúszás, hanem egyszerűen arról van szó, hogy az aktuális Btk. szerint ez nem volt bűncselekmény” – magyarázta. Az Európai Ügyészséghez való csatlakozást egyértelműen támogatja, és mint mondta, ez már évek óta a szakmai álláspontja.

Azt gondolom, hogy jó irány lehet, hogyha csatlakozik Magyarország az Európai Ügyészséghez.

A Magyar Péterrel való találkozójáról elmondta, hangsúlyozta a leendő kormányfőnek, hogy az ügyészségnek ragaszkodnia kell a jogszabályokhoz. Arra a kérdésre, hogy tart-e attól, hogy erőből lemondatják, azt válaszolta: „Nem úgy születtem, hogy legfőbb ügyész szeretnék lenni.” Hozzátette, el tudja képzelni az életét másként is, de sajnálná, ha a megkezdett pozitív folyamatokat nem vihetné végig. A kinevezésével kapcsolatban azt mondta, őt is váratlanul érte a felkérés. „Erről nem engem kell megkérdezni, mert tényleg nem tudom, hogyan kerültem a képbe” – zárta az interjút.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Lemondott az országos kórházi főigazgató, esélyt adna Magyar Péterék jelöltjének
Révész János 2026. május 8-i hatállyal távozik az Országos Kórházi Főigazgatóság éléről. Döntését azzal indokolta, hogy az új kormánynak lehetőséget akar adni a saját vezetőjének kiválasztására.


A kormányváltás küszöbén, 2026. május 8-i hatállyal benyújtotta lemondását Révész János, az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetője. Főigazgatói munkaviszonya június végén szűnik meg.

A csütörtök este bejelentett döntést Révész azzal indokolta, hogy az új kormányzatnak lehetőséget kíván adni a saját elképzeléseinek megfelelő vezető kinevezésére.

„Május 9-ét követően mind a miniszter, mind a miniszterelnök személye változik. Úgy gondolom etikusnak és támogatónak, ha lehetővé teszem, hogy az ágazat új vezetése az általa legalkalmasabbnak ítélt vezetőt mihamarabb megbízza feladatának ellátásával” – írta.

A leköszönő főigazgató üdvözölte azt is, hogy tizenhat év után ismét miniszteri szinten képviseltetik magát az egészségügyi ágazat. Szerinte ez történelmi jelentőségű lehetőség.

„A betegellátás ügye erős politikai támogatottságot kap, a lehetőségkörnyezet bővül. Ez az új keretrendszer – reményem szerint – a valódi strukturális reformok és fejlődés irányába tud hatni” – fogalmazott.

Révész Jánost 2023 decemberében nevezték ki az Országos Kórházi Főigazgatóság élére, miután elődjét, Jenei Zoltánt, valamint az intézmény több más vezetőjét is menesztették.

A vezetőcseréket egy szélesebb körű átszervezés követte, amelynek során a belügyminiszter egyszerre 24 kórházigazgatót mentett fel.

Révész már kinevezése előtt országos ismertségre tett szert, amikor 2023 júniusában a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház főigazgatójaként írásban utasította az intézmény orvosait, hogy a reggeli értekezleteken felállva köszöntsék őt.

Hivatali ideje alatt komoly politikai támadások is érték. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy Facebook-posztban bírálta, amiért irodájában működött a klíma, miközben a kórházakban sokszor embertelenek a körülmények. Magyar Péter azt is állította, hogy Révész megtiltja az egészségügyi dolgozóknak a nyilatkozattételt, és nem ad engedélyt a sajtónak a kórházakban való forgatásra.

A főigazgatóságnak emellett súlyos szakmai konfliktusokkal is szembe kellett néznie. A Magyar Orvosi Kamara élesen bírálta az intézményt a budapesti pszichiátriai ellátás válsága miatt, miután a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetben több orvos is felmondott a vállalhatatlan munkaterhek miatt. A helyzet odáig fajult, hogy márciusban az intézmény főigazgatója, Ézsi Robin is benyújtotta lemondását, és további orvosok is távoztak.

A hatályos jogszabályok szerint az országos kórházi főigazgatót az ágazatért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, így az utódlásról az új kormányzati felállásban születhet döntés.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
OnlyFans-oldalt indított a Kutyapárt volt igazgatója
Nagy Dávid, a párt volt listavezetője a felnőtt tartalmairól ismert platformon gyűjt pénzt a szervezetnek. Az MKKP-nak a választási eredmény miatt kell visszafizetnie a kampánytámogatást, ami 90 jelöltet is érinthet.
F O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 08.



„Magamat és a pártot fogom szidni pénzért, hogy ne menjünk csődbe. Egy-két lábkép bele tud férni” – ezzel a leírással indított OnlyFans-oldalt Nagy Dávid, az MKKP volt listavezetője és lemondott pártigazgatója. A pártnak a korábbi hírek szerint 686 millió forintot kellett volna visszafizetnie, de a legfrissebb kampányelszámolásuk szerint a pontos összeg 643 853 143 forint, így a gyűjtési célt is erre módosították.

A profil indulásakor egy kép volt elérhető, az egy hónapos előfizetés 30 dollárba (körülbelül 9 ezer forintba), a három hónapos kedvezményes csomag pedig 81 dollárba (nagyjából 25 ezer forintba) került.

A szokatlan pénzgyűjtési akciót a Népszava vette észre.

A lépés hátterében az MKKP 2026-os parlamenti választáson elért, 1 százalék alatti eredménye áll, ami miatt a pártnak vissza kell fizetnie a teljes kampánytámogatást.

A Magyar Államkincstár felszólítását követően 15 napjuk lesz a tartozás rendezésére. Nagy Dávid múlt szerdán azt közölte, hogy a felszólítást még nem kapták meg.

A pénzügyi nyomás személyi következményekkel is járt. Nagy Dávid már a választás éjszakáján jelezte, hogy lemond, ha a párt nem jut be a parlamentbe, és a kudarc után távozott is a pártigazgatói posztról.

„Amikor valami nem sikerül, azt el kell ismerni, felelősséget kell vállalni” – indokolta döntését.

Egy későbbi interjúban a párt stratégiai hibáiról is beszélt, szerinte rosszul mérték fel, hogy az embereknek már nem elég az „ne Orbán legyen a miniszterelnök” típusú üzenet.

A kampányhajrát külső konfliktusok is nehezítették, különösen a Tisza Párttal éleződött ki a viszony. Nagy Dávid élesen bírálta Magyar Pétert, amiért szerinte az folyamatosan ellenük uszít, miközben ők éppen a Tisza Pártot próbálták védeni a kormány háborús propagandájával szemben.

„Azért az kurva kemény” – fogalmazott a pártigazgató, amiért szerinte Magyar Péter fideszes szövetséggel vádolta őket.

A külső támadások mellett a pártnak belső feszültségekkel is szembe kellett néznie, miután megjelent Mérő Vera „Ebek ura” című dokumentumfilmje. Ebben volt tagok pénzügyi visszaélésekkel és a belső demokrácia hiányával vádolták a pártvezetést, „megélhetési pártnak” nevezve a szervezetet. Nagy Dávid a filmet a fekete kampány csúcsra járatásának nevezte.

A párt adománygyűjtése a hatalmas összeghez képest lassan halad. Egy május eleji becslés szerint nagyjából 240 millió forintjuk lehetett, vagyis akkor még körülbelül 446 millió forint hiányzott a kasszából. A kampánypénzből finanszíroztak olyan költéseket is, mint egy ajkai kocsma felújítása 1,2 millió forintból, amelyet kampányközpontként és közösségi térként írtak le.

Amennyiben a párt nem tud fizetni, felszámolási eljárás is indulhat ellene. Ilyen esetben a vezető tisztségviselők, valamint a 90 listás és egyéni jelölt egyetemleges helytállási kötelezettsége is felmerülhet.

Kovács Gergely pártelnök ugyanakkor azt mondta, ha kell, „nulla pénzből” dolgoznak tovább.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Sokszor rohadtul féltem” - Az olimpiai bajnok Csipes Tamara attól tartott, hogy lenullázzák politikai véleménye miatt
Az olimpiai bajnok kajakos a Népszavának adott nagyinterjúban beszélt a kormánykritikus megszólalásai miatti szorongásairól. A klasszis sportoló sokáig úgy érezte, 25 éves sportkarrierjét tehetik tönkre a posztjai miatt.
F O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 08.



Volt, aki az utolsó héten, a posztjaim hatására döntötte el, nem a kormánypártra fog szavazni – ezt Csipes Tamara mondta a Népszavának adott nagyinterjúban. A kétszeres olimpiai bajnok kajakozó, aki öt éve fogalmazott meg először nyíltan kormánykritikát, most részletesen beszélt a kiállásával járó félelmekről és a sportközegben tapasztalt reakciókról.

A kajakozó elmondta, hogy a nyílt véleménynyilvánítás közben komoly szorongásai voltak. A sportból élőként tartott attól, hogy egzisztenciálisan ellehetetlenítik.

„Sokszor rohadtul féltem. Én jelenleg csak a sportból élek és ebbe fektettem 25 évet az életemből, ezért volt bennem ez a szorongás, ha úgy érzik, sok vagyok, akkor le tudnak nullázni minden téren”

– nyilatkozta a klasszis sportoló.

A sportoló elmondása szerint a közegében vegyesen fogadták a kiállását. Míg egyesek telefonon úgy köszöntötték, hogy „szia, te kis szabadságharcos”, addig volt olyan sportvezető is, aki negatív példaként említette őt egy sportolótársának. Csipes szerint a sporton belül sokan nem tudtak mit kezdeni a helyzettel, és inkább elkezdték figyelmen kívül hagyni a közéleti megnyilvánulásait.

Azt is hangsúlyozta, hogy az olimpiai életjáradékát nem a mindenkori kormánytól, hanem az adófizetőktől kapja.

„És hát nem Orbán Viktortól, nem a Fidesztől kapom az életjáradékot, ami egyébként a Gyurcsány-kormány alatt is hatályban volt, hanem a magyar emberektől, az ő adójukból.”

Csipes Tamara közéleti szerepvállalása nem most kezdődött, márciusban nagy vihart kavart, amikor élesen bírálta, hogy Rákay Philip felesége, Wieber Orsolya lovagkeresztet kapott. Akkor odáig ment, hogy felajánlotta, eladja saját állami kitüntetéseit, mert szerinte a díjakat sikerült „a nullára degradálni”. Később azt is kifejtette, hogy nem egy-egy díjjal van problémája, hanem a rendszer által felállított mércével.

A mostani interjúban Csipes a sportfinanszírozásról is kritikusan beszélt. Szerinte

a TAO-rendszer kiölte a szponzori kultúra maradékát, és a sport állami függésbe került.

„Ha még az edzőtábort sem tudja kifizetni a szövetség az egyik legeredményesebb sportágban, hova tűnik a pénz?” – tette fel a kérdést.

Az új kormány sportirányítási döntésével, a sport Belügyminisztérium alá sorolásával sem ért egyet. Ugyanakkor jelezte, hogy bizonyos feltételekkel szerepet vállalna az új kormány munkájában.

„Kirakatember nem akarok lenni, ha valamilyen elgondolást hülyeségnek tartok, akkor jelezhessem, legyen bizalom felém, legyen beleszólásom a döntésbe” – fogalmazott.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk