HÍREK
A Rovatból

Micsoda? Templomi szolgálatért és a hűségért is pluszpont jár az egyetemi felvételin

Érdemes odafigyelni az új pontszámítási rendszer részleteire, elképzelhető, hogy nem várt plusz pontokkal is gazdagodik, aki egyetemre szeretne menni.


Az egyetemi felvételi korábbi egységes, központi pontszámítási rendszerét 2024-től új, intézményközpontú szemlélet váltja fel. Az összesen megszerezhető 500 pontból továbbra is 400 pont adható majd a középiskolai és érettségi eredményekre, vizsgaátlagokra, azonban az ezeken felül megszerezhető 100 többletpontot felváltotta az úgynevezett intézményi pontok rendszere.

Korábban minden egyetem minden karán és szakán ugyanaz a pluszteljesítmény ért többletpontokat,

2024-től az egyetemek saját hatáskörben döntenek arról, mire adnak többletpontokat, és mennyit. A pontszámok pedig nemcsak egyetemenként, hanem akár szakonként is eltérők lehetnek.

Eddig például az ország összes egyetemén egységesen 40 pontot ért egy felsőfokú (C1-es) nyelvvizsga, most már Eötvös Loránd Tudományegyetemen 50 egységet adnak érte.

Új szempontok is bekerültek a rendszerbe, és az intézményi pontok alatt olyan teljesítményért, oklevélért, sőt helyzetért is járhat pluszpont, ami korábban nem volt a felvételi része.

A Dunaújvárosi Egyetemen például 15 pont jár a 100-ból arra, ha a jelentkező családtagja az egyetemen végzett, ehhez pedig nem kell más, csak egy jogviszony-igazolás. Az egyetem rögtön 100 pluszponttal jutalmazza azokat, akik olyan középiskolában végeztek, amivel az intézménynek stratégiai együttműködési megállapodása van. A Soproni Egyetemen, ha a jelentkező állandó lakcíme Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Veszprém vagy Komárom-Esztergom megyében van (és ezt lakcímkártyával igazolja), 100-ból 50 pontot meg is kap.

A Hallgató Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azzal a feltétellel támogatta a területi szempontokat figyelembe vevő, valamint az intézményi identitáshoz kötődő jogcímeket, hogy a különböző jogcímek összpontszáma nem éri el a sikeres emelt szintű érettségire, nyelvvizsgára vagy tudományos, sport- vagy művészeti versenyen elért helyezésre járó pontszámot.

Az új rendszerben pontszámítási értéket hordoz a regionalitás vagy alumni mellett a felvételi előkészítők elvégzése is. Azaz a jelentkezők, ha a megjelölt egyetem által indított felkészítőn vesznek részt, ugyancsak nagyszámú többletponttal gazdagodhatnak. Azonban az ilyen egyetemi előkészítők nagy része fizetős – írja az rtl.hu.

A Debreceni Egyetemen is van olyan kar, ahol a nyári tábor vagy a nyolcalkalmas szakkör 10-10 pluszpontot ér, azonban az emelt szintű érettségi szakkör ára 14 ezer forint.

Az intézményi pontok mellett azonban számos egyéb újítás is lesz az idei felvételiben. A fenti elemek mellett olyan teljesítményekért is járhat pluszpont, amikért korábban nem: alapfokú nyelvvizsga – korábban csak a középfokú és annál magasabb szintű vizsgák számítottak, résznyelvvizsga – 2024-ig csak a komplex, azaz egyszerre sikeres szóbeli és írásbeli nyelvvizsga ért pluszpontokat, diák-önkormányzatban betöltött tisztség – van olyan intézmény, ahol már ez is többletpontot ér idén, templomi szolgálat vagy egyházi iskolában szerzett érettségi –

az egyházi felsőoktatási intézmények figyelembe veszik a korábbi hitéleti tevékenységeket is,

munkatapasztalat – ez korábban csak a mesterképzésre jelentkezőknél volt szempont, most azonban alapképzés esetén is figyelembe vehetik.

A májusban érettségiző évfolyam az első, ahol a diákok már a 2020-ban felmenő rendszerben bevezetett új Nemzeti alaptanterv mentén tanultak, így idén kerülnek ugyanis először a diákok elé a friss NAT alapján összeállított feladatsorok is. Változik a magyar, a történelem és a természettudományos tantárgyak feladatsorainak összetétele is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán kirúgja Polt Pétert, és Tuzson Bence lesz a legfőbb ügyész
Polt Péternek 2028-ig tart a megbízatása. A Tisza Párt vezetője korábban még arról írt, hogy Szájer József lehet a poszt várományosa.


„Orbán rövidesen kirúgja a haverját, Polt Péter legfőbb ügyészt, akinek 2028-ig tartott volna a megbízatása” - írta szombat délután Magyar Péter a Facebookon. A Tisza Párt vezetője azt is megnevezte, aki tudomása szerint Poltot követheti a posztján.

„A korábbi hírekkel ellentétben nem Szájer Józsefet, hanem Tuzson Bence jelenlegi alibi igazságügyi minisztert helyezi Orbán a számára és a Nemzeti Együttbűnözés Rendszere számára életbe vágó pozícióba.”

„Polt kirúgása egyrészt Pintér Sándor belügyminiszter teljes elszigetelődését mutatja, másrészt azt is, hogy a bukás előtt álló miniszterelnök már a legközelebbi erős embereitől is tart és igyekszik a választás előtt minden fontos pozícióba új, zsarolható és így irányítható szereplőket helyezni” - tette hozzá Magyar.

„Az nyilván fel sem merül, hogy Polt Péter a feleségének a Nemzeti Bank kirablásában való esetleges felelőssége miatt távozik megalázó módon, a megbízatásának lejárta lelőtt.

Tuzson Bencének és a kapkodva kinevezésre kerülő további Orbán-janicsároknak azt üzenem, hogy ne tervezzenek hosszú távra” - zárja a bejegyzést a politikus.

Magyar Péter decemberben még arról posztolt, hogy értesülései szerint Szájer József lehet a következő legfőbb ügyész:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Forrnak az indulatok a pápaválasztás körül: Erdő Péter és Macron neve is felmerült egy befolyásolási ügyben
Emmanuel Macron állítólag nyomást gyakorolt az öt francia bíborosra, hogy befolyásolják a konklávét. Ugyanakkor Erdő Pétert nevezték meg, aki erről a bíborosoknak beszámolt a Vatikánban. Erdő cáfolta mindezt.


Négy nap múlva kezdődik a pápaválasztó konklávé, ahol a bíborosok Ferenc pápa utódjáról döntenek. Az esemény előtt azonban egy vitatott ügy borzolta a kedélyeket: Emmanuel Macron francia elnök és Erdő Péter bíboros neve is felmerült a nemzetközi sajtóban.

A Le Monde francia lap arról számolt be, hogy Macron kapcsolatba lépett az öt, pápaválasztásra jogosult francia bíborossal. A Tribune Chrétienne katolikus lap szerint

a francia elnök célja az volt, hogy megakadályozza a guineai bíboros, Robert Sarah megválasztását.

A lap úgy tudja, Macron azt szerette volna elérni, hogy az öt francia bíboros – akik Ferenc pápához közel álló, progresszív irányvonalat képviselnek – közösen lépjenek fel a konzervatív nézeteiről ismert Sarah ellen.

A sajtóban az is megjelent, hogy Erdő Péter tájékoztatta a Vatikánban tanácskozó bíborosokat a kapcsolatfelvételről. Ennek alapját egy április 22-én, a pápa halálának másnapján közzétett bejegyzés adta egy Stornsen nevű X-felhasználótól. A bejegyzés így fogalmazott:

„Erdő bíboros Emmanuel Macron és az öt francia bíboros közötti kapcsolatfelvételről számol be, hogy elállják Sarah bíboros útját”.

A Le Monde ezt az állítást ellenőrzés nélkül közölte, majd több francia és olasz lap is átvette.

Az olasz jobboldali sajtó hevesen reagált: a La Verità szerint Macron még a pápát is ki akarja választani, míg a Libero már arról írt, hogy „Macron meghiúsítja a konklávét”.

A Le Figaro április 25-én közölt cikkében megerősítette, hogy Macron valóban fogadta az öt francia bíborost, de azt nem, hogy összefogtak volna Sarah bíboros ellen. A francia lap azt is cáfolta, hogy Erdő Péter bármilyen formában összefüggésbe hozható lenne az üggyel. Egy későbbi cikkükben ismét hangsúlyozták, hogy az információ nem helytálló.

A Le Figaro munkatársa megkereste Erdő Pétert is, aki a következőképpen reagált:

„Sarah bíborosról és a francia elnökről soha nem mondott ilyet, ez egyáltalán nem igaz”.

Habsburg-Lotharingiai Eduárd Károly, Magyarország vatikáni nagykövete az Indexnek megerősítette, hogy a hír teljesen valótlan. Mint mondta:

„Ez az információ teljesen hamis, a Le Monde által átvett álhír”.

Hozzátette: a Vatikánban és Rómában senki nem foglalkozik a témával, mivel a bíborosok a pápaválasztásra készülnek.

Ferenc pápa húsvéthétfőn hunyt el. A 133 fős konklávé május 7-én ül össze a Sixtus-kápolnában, hogy megválassza az új pápát. Két bíboros egészségügyi okok miatt nem vesz részt a szavazáson, egy pedig pénzügyi visszaélések miatt visszalépett. A nemzetközi sajtó Erdő Pétert az esélyes jelöltek között tartja számon.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Kezdődik a balatoni rémálom: máris lerobbant a Tópart IC, leszállították az utasokat
Szombat délelőtt már két Tópart IC is lerobbant, az utasokat Szabadbattyánnál leszállították. A MÁV szerint műszaki hiba okozza a 30–70 perces késéseket.


Szombat délelőtt több nehézség is adódott a balatoni vasúti közlekedésben. A MÁV közlése szerint

a Nagykanizsáról 9:19-kor a Déli pályaudvarra induló Tópart InterCity (IC 857) műszaki ok miatt 30–35 perces késéssel közlekedik.

Később a másik irányba tartó járatnál is probléma lépett fel.

A Déli pályaudvarról 11:35-kor Nagykanizsára induló Tópart InterCity (IC 844) Székesfehérvártól 50–70 perces késéssel közlekedik, szintén járműhiba miatt

– írta a vasúttársaság a honlapján.

A 24.hu egyik olvasója arról számolt be, hogy Szabadbattyánnál leszállították az utasokat a vonatról.

A tapolcai sebesvonat sem úszta meg a műszaki problémákat: ott mentesítő autóbuszokat kellett beállítani a járat pótlására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Videó: ukrán drónhajó semmisített meg egy orosz vadászgépet
A támadásról készült videón jól látszik a végzetes találat pillanata. A rakétát egy titkos ukrán egység indította.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 03.



Az ukrán védelmi hírszerzés különleges egysége, a 13. csoport egy drónhajóról indított rakétával csapott le egy orosz Szu–30-as vadászgépre Novorosszijszk kikötőjénél – jelentette a DIU. A támadásról videó is készült, amelyen jól látható a találat, valamint a lángba borult roncs zuhanása is.

A közlemény szerint a támadáshoz egy R–73-as légiharc-rakétával felszerelt ukrán drónhajót (USV) használtak. A rakéta eltalálta a gépet, amely a levegőben kigyulladt, majd a tengerbe zuhant.

„Történelmi csapást hajtottak végre a 13. csoport, a DIU különleges egységének katonái, egy felszíni platformról indított rakétával. Az agresszor orosz állam többcélú vadászgépe, amelynek becsült költsége mintegy 50 millió dollár, a levegőben lángba borult, és végül a tengerbe zuhant, egyenesen a kegyetlen Neptun birodalmának fenekére”

– olvasható az ukrán hírszerzés közleményében.

Az Ukrainska Pravda emlékeztetett: a DIU tavaly hivatalosan bejelentette, hogy megkezdte az infravörös irányítású, szovjet gyártmányú R–73-as rakéták integrálását a Magura típusú drónhajókra. Ez a fejlesztés már tavaly decemberben is sikeres volt, amikor két orosz Mi–8-as helikoptert semmisítettek meg vele.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET: