„El vagyok keseredve, miből lesz energiánk?” – így látják a paksiak az atomerőmű leállítását
A paksi atomerőművet 44 éves működése alatt még sohasem kellett teljesen leállítani, most viszont nincs más megoldás. A helyiek közül többen tartanak az áramhiánytól, ugyanakkor sokan már takarékoskodni kezdtek az energiával. Helyszíni riportunk.
A Duna rekordalacsony vízállása miatt a Paksi Atomerőmű fokozatos teljesítménycsökkentésbe kezdett, majd a kormány jelezte: ha a vízszint eléri a kritikus –134 centimétert, a blokkok teljes leállása is elkerülhetetlenné válhat. Magyar Péter az erőműben tartott sajtótájékoztatóján az Orbán-kormányt hibáztatta. A miniszterelnök felidézte, Orbán Viktor 2023-ban még azzal érvelt az akkumulátorgyárak mellett, hogy az ország vízkészletei bőségesek.
„Ez sokévi trehányság következménye” - mondta egy paksi kérdésünkre, szerintük ki a felelős a történtekért.
A többség viszont a természetet okolja, „Én nem hibáztatok egy politikust sem. Erről nem tehetnek, erről az időjárás tehet” – mondta egy helyi lakos.
Az erőmű dolgozói arról beszéltek, szerintük nekik ugyanúgy be kell majd járniuk, mint eddig. „Nem tudjuk, mert még sose volt ilyen, de eddig nem volt róla szó, hogy csökkentett létszámmal működnénk. Hogyha nem mennek a blokkok, például amikor főjavítás is van, a karbantartásnak akkor is bent kell lenni, az üzemeltetésnek is, úgyhogy én bízom benne, hogy nem lesz home office” – magyarázta egyikük.
A mostani vízszint őket is meglepte. Egyikük elmondta, a hidegvizes csatornát évtizedekkel ezelőtt az elmúlt száz év legalacsonyabb vízállásánál is méterekkel mélyebbre tervezték, de azzal senki nem számolt, hogy a Duna vize valaha annyira alacsony lesz, mint most. Hozzátette, az alternatív megoldás a hűtőtorony lenne, de „az maximum egy új építésű erőműnél lehetne kivitelezni, ennél már nem.”
Vannak, akik félnek az áramhiánytól. „El vagyok keseredve. Hát, miből lesz energiánk?”
A többség ugyanakkor már alkalmazkodott a kormány által kért energiatakarékossághoz. „A légkondit nem kapcsolom be, nagy mosást meg fagyasztást nem ilyenkor üzemeltetem” – sorolta egy nő. Mások a redőnyök leengedésével védekeznek a hőség ellen, vagy a klímát ventilátorra cserélik.
A teljes riport
A Duna rekordalacsony vízállása miatt a Paksi Atomerőmű fokozatos teljesítménycsökkentésbe kezdett, majd a kormány jelezte: ha a vízszint eléri a kritikus –134 centimétert, a blokkok teljes leállása is elkerülhetetlenné válhat. Magyar Péter az erőműben tartott sajtótájékoztatóján az Orbán-kormányt hibáztatta. A miniszterelnök felidézte, Orbán Viktor 2023-ban még azzal érvelt az akkumulátorgyárak mellett, hogy az ország vízkészletei bőségesek.
„Ez sokévi trehányság következménye” - mondta egy paksi kérdésünkre, szerintük ki a felelős a történtekért.
A többség viszont a természetet okolja, „Én nem hibáztatok egy politikust sem. Erről nem tehetnek, erről az időjárás tehet” – mondta egy helyi lakos.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fekete-Győr András: Amit most Bóka János és Németh Balázs művel, még a fideszes képmutatás megszokott szintjéhez képest is gyomorforgató
A politikus a közösségi oldalán bírálta Bóka Jánost és Németh Balázst az energiaválsággal kapcsolatos nyilatkozataik miatt. Fekete-Győr szerint a Fidesz 16 évnyi mulasztását próbálják a mindössze három hónapja hivatalban lévő Tisza-kormányra hárítani.
Büntetőjogi felelősségre vonást sürget Fekete-Győr András a Vadhajtások szerkesztői és Bede Zsolt ellen. Állítása szerint a kormánypárti aktivisták egy országos energiaválság közepén a villamosenergia-hálózat tudatos túlterhelésére buzdítják az olvasóikat.
Fekete-Győr András Facebook-posztban fejtette ki véleményét, amelyet azzal a szóval kezdett: „Hányinger.”
Szerinte, „amit most Bóka János és Németh Balázs művel, még a fideszes képmutatás megszokott szintjéhez képest is gyomorforgató.”
A politikus Bóka János és Németh Balázs nemrég tett kijelentéseire reagált. Felidézi, hogy Bóka szerint a Tisza-kormánynak előre kellett volna látnia a helyzetet, Németh Balázs pedig arról ír, hogy Gajdos László vagy Kapitány István miniszter bukik-e bele a válságba.
Fekete-Győr felteszi a kérdést: „Elhiszitek ezt a két cinikus gazembert?”
A poszt szerint a felelősséget éppen azon a Gajdos Lászlón akarják elverni, aki korábban a Nyíregyházi Állatparkot vezette, miközben Fekete-Győr állítása szerint Bóka János miniszterként akadályozta az uniós források beérkezését, Németh Balázs pedig a közmédiában segített elfedni a korábbi kormány mulasztásait.
Azt írja, évek, sőt évtizedek óta látható volt a probléma: „Repedezett a föld, süllyedt a talajvíz, kiszáradtak a kutak és a vizes élőhelyek.” Hozzáteszi,
a szakértők és az állampolgárok is figyelmeztettek, hogy megfelelő vízgazdálkodás és energetikai fejlesztések nélkül katasztrófa lesz.
„Tizenhat évük volt felkészíteni Magyarországot” – írja a Fidesz-kormányzásról, de szerinte ehelyett „szétlopták az országot, hagyták lerohadni a létfontosságú infrastruktúrát”. Felidézi, hogy Orbán Viktor a zöld szemléletű politikusokat a görögdinnyéhez hasonlította: „kívül zöld, belül vörös”, ezzel kinevetve a környezetvédelmi figyelmeztetéseket.
Fekete-Győr szerint most úgy tesznek, „mintha az alig három hónapja hivatalban lévő kormánynak kellett volna néhány hét alatt pótolnia mindazt, amit ők tizenhat éven át elmulasztottak…”
A politikus szerint most „nemzeti összefogásra és felelősségteljes cselekvésre van szükség”, de a válság után elvárja a hatóságoktól, hogy tárják fel a mulasztások felelőseinek körét.
A posztot azzal a követeléssel zárja, hogy a hatóságok mihamarabb vizsgálják meg a Vadhajtások szerkesztőinek és Bede Zsoltnak a büntetőjogi felelősségét a hálózat túlterhelésére való buzdítás miatt.
„A válságot most együtt kell átvészelnünk. Utána viszont minden döntésnek, minden mulasztásnak és minden uszításnak következményekkel kell járnia!” – zárul a bejegyzés.
Büntetőjogi felelősségre vonást sürget Fekete-Győr András a Vadhajtások szerkesztői és Bede Zsolt ellen. Állítása szerint a kormánypárti aktivisták egy országos energiaválság közepén a villamosenergia-hálózat tudatos túlterhelésére buzdítják az olvasóikat.
Fekete-Győr András Facebook-posztban fejtette ki véleményét, amelyet azzal a szóval kezdett: „Hányinger.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ezermilliárdos terv a vízhiány ellen: egyharmad Balatonnyi vizet engednének a tájba
Timár Gábor geofizikus szerint a belvízelvezető csatornákon keresztül kellene a téli nagyvizeket a talajba juttatni. A módszerrel hatékonyan lehetne pótolni a talajvizet és enyhíteni az egyre súlyosabb nyári aszályokat.
Mintegy ezermilliárd forintos indítóköltséggel és évi 500–700 millió köbméter víz tájba juttatásával kellene elkezdeni Magyarország vízpótlását egy geofizikus szerint, aki a jelenlegi, szavannákra emlékeztető állapotok visszafordítására tett javaslatot. Timár Gábor, az ELTE Természettudományi Karának munkatársa a 24.hu-nak vázolta fel a tervet, amelynek sürgősségét a Duna történelmi mélypontja és a Paksi Atomerőmű emiatti teljesítménycsökkentése is alátámasztja.
A szakértő szerint a megoldást az jelentené, ha a belvízelvezető csatornákat a víz kivezetése helyett annak beszivárogtatására használnánk, kihasználva a téli nagyvizeket.
A cél az, hogy a talaj, mint a leghatékonyabb víztározó, feltöltődjön. Timár Gábor szerint már a következő télen el kellene kezdeni a munkát.
„Legalább egyharmad Balatonnyi vizet kellene már a következő télen a tájba juttatni, az már észrevehető segítség lenne jövő nyáron. 500–700 millió köbméter évente – ez a beugró szint” – hangsúlyozta.
A talajban tárolt víz a mélybe nyúló gyökerű növények számára hónapokig elérhető, a párologtatásuk pedig hűti a környezetet és segíti a helyi zivatarok kialakulását.
A terv az agrárgyakorlat átalakítását is megköveteli. A geofizikus szerint fel kellene hagyni a szántóföldi gazdálkodással az Alföld olyan laposabb régióiban, mint a Sárrét és a Kis-Sárrét, ahol ehelyett tavasszal elöntött, nyárra kiszáradó réteket, legelőket kellene fenntartani.
Országosan a regeneratív talajgazdálkodásra való áttérést sürgeti, amely a talaj takarásával (mulccsal, növénymaradékkal) védekezik a párolgás ellen. A szakértő a jelenlegi helyzet drámaiságát azzal érzékeltette, hogy a fedetlen talajok miatt gyakorlatilag megszűnt a harmatképződés.
„Június közepétől augusztus közepéig szinte nincs harmat az Alföldön. Ilyesmi a szavannákra jellemző” – mondta.
Emellett arra is figyelmeztetett, hogy a gazdálkodók már a nem megújuló rétegvízkészleteket is öntözésre használják, ami hosszú távon fenntarthatatlan.
A vízpótlási terv aktualitását az elmúlt napok eseményei adják. Hétfőn a Duna vízállása Paksnál rekordalacsony, mínusz 106 centiméteres szintre süllyedt, ami miatt a Paksi Atomerőmű kénytelen volt csökkenteni a blokkok teljesítményét. Kedden Budapesten is negatív vízállási rekord dőlt meg, komoly fennakadásokat okozva a hajózásban. Az atomerőmű pénteken a névleges teljesítményének közel felén, 960 megawatton üzemelt a kritikus vízhelyzet miatt.
A jelenlegi vízhiányos állapotok mélyen gyökereznek a magyar vízgazdálkodás történetében. A 19. és 20. században a fő cél a vizek minél gyorsabb levezetése volt: a folyószabályozásokkal, a lápok és mocsarak lecsapolásával a gazdálkodás alá vonható területek növelése volt a cél.
A belvizet károsnak tartották, és a teljes rendszer arra épült, hogy a többletvizet azonnal elvezesse az országból. A klímaváltozás azonban átírta a szabályokat, és ma már a víz megtartása lenne a legfontosabb feladat, de a szemléletváltás a jogszabályok és a gyakorlat szintjén is várat magára.
A 2026-os nyári aszály az egész országban éreztette hatását.
Több vízügyi körzetben is a legmagasabb fokozatú készültséget rendelték el, a helyzet pedig több településen annyira kritikussá vált, hogy a honvédségnek kellett lajtoskocsikkal vizet osztania, például Szadán. A krízis a politikai vitákat is fellobbantotta: a Paksi atomerőmű teljesítménycsökkentése és az általános vízhiány miatt is élénk közéleti vita zajlott. A szakértők szerint a probléma egyik oka az elöregedett víziközmű-hálózat, amelynek felújítása évi több százmilliárd forintot emésztene fel.
Mintegy ezermilliárd forintos indítóköltséggel és évi 500–700 millió köbméter víz tájba juttatásával kellene elkezdeni Magyarország vízpótlását egy geofizikus szerint, aki a jelenlegi, szavannákra emlékeztető állapotok visszafordítására tett javaslatot. Timár Gábor, az ELTE Természettudományi Karának munkatársa a 24.hu-nak vázolta fel a tervet, amelynek sürgősségét a Duna történelmi mélypontja és a Paksi Atomerőmű emiatti teljesítménycsökkentése is alátámasztja.
A szakértő szerint a megoldást az jelentené, ha a belvízelvezető csatornákat a víz kivezetése helyett annak beszivárogtatására használnánk, kihasználva a téli nagyvizeket.
A cél az, hogy a talaj, mint a leghatékonyabb víztározó, feltöltődjön. Timár Gábor szerint már a következő télen el kellene kezdeni a munkát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szent-Iványi István a Külügyi Intézetről: rettegésben tartották a munkatársakat, Feledy Botond lehet az új vezető
Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár szerint menesztették Gladden Pappint a Magyar Külügyi Intézet éléről. A politikus egyúttal súlyos vádakat is megfogalmazott az amerikai vezető intézményvezetési gyakorlatáról. Feledyvel szerinte „végre jó kezekbe kerül az Intézet”.
Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár egy ma közzétett bejegyzésben számolt be arról, hogy vezetőváltás történt a Magyar Külügyi Intézet élén. „Na végre!” – kezdte a posztot.
Szerinte „Orbán Anita külügyminiszter bejelentette, hogy a mai nappal megszűnik Gladden Pappin megbízatása a Magyar Külügyi Intézet vezetésére.”
Azt írta, a döntés híre megkönnyebbülést okozott a hazai külpolitikai szakértői körökben. Szent-Iványi szerint a miniszter barátságosan búcsúztatta az amerikai vezetőt, ami szerinte nem volt indokolt Pappin tényleges tevékenysége alapján, a gesztus mögött „inkább diplomáciai megfontolások állhattak”. A volt államtitkár szerint ennek oka, hogy „Pappin jó kapcsolatokkal rendelkezik a MAGA mozgalomban és különösen J.D. Vance alelnökhöz van közeli baráti kapcsolata.” Úgy véli, erre tekintettel kaphatott Pappin nem megérdemelt méltatást. A posztban súlyos állítások is szerepelnek az intézet belső működéséről.
Szent-Iványi azt írja, „az igazság az, hogy [Pappin] egy közeli munkatársával valóságos rémuralmat gyakoroltak az Intézetben.”
Állítása szerint ez a két ember „valóságos politikai komisszárként” irányította a működést, az épületet bekamerázták, és folyamatosan figyelték a munkatársakat, akik ezért csak az udvaron mertek vele szabadon beszélni. Azt is írta, hogy „minden dokumentumot, írásos anyagot, közleményt Google fordítóval ellenőriztek, alaposan belenyúltak, átírtak.” Szent-Iványi szerint „valósággal rettegésben tartották a munkatársakat”, akik kérték a segítségét Pappin eltávolításában. A bejegyzés egy másik, még jobb hírnek nevezi, hogy értesülései szerint új vezetője lehet az intézetnek.
„A városban terjedő értesülések szerint kiváló új vezetője lehet az Intézetnek a jövő héttől Feledy Botond személyében.”
A volt államtitkár méltatta Feledy felkészültségét és elemző készségét. Azzal zárta sorait, hogy ha valóban ő lesz a vezető, „akkor végre jó kezekbe kerül az Intézet”. Gladden Pappin 2023 tavaszán, a Magyar Külügyi Intézet újjászervezésekor került az intézmény élére. A Szent-Iványi által említett bejelentést tevő Orbán Anita idén májusban lett külügyminiszter, így hatáskörébe tartozik a döntés. A távozás időzítését ugyanakkor árnyalja, hogy a Magyar Hang már két hónappal ezelőtt arról írt, hogy Pappin a választásokat követően „csendben lelépett” az intézet éléről. A mostani bejegyzés így vagy a távozás hivatalos megerősítésének napját jelöli, vagy egy új fejleményt a korábbi sajtóértesüléshez képest. Cikkünk megjelenéséig hivatalos kormányzati közlemény a vezetőváltásról nem jelent meg. Pappin kinevezésekor a kormányzat célja az volt, hogy megerősítse kapcsolatait az amerikai konzervatív körökkel, szoros kapcsolatot ápol a Republikánus Párt Trump-féle szárnyával. A kormányközeli sajtó rendszeresen sikerként számolt be nemzetközi szerepléseiről, például a Müncheni Biztonsági Konferencián való fellépéséről.
Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár egy ma közzétett bejegyzésben számolt be arról, hogy vezetőváltás történt a Magyar Külügyi Intézet élén. „Na végre!” – kezdte a posztot.
Szerinte „Orbán Anita külügyminiszter bejelentette, hogy a mai nappal megszűnik Gladden Pappin megbízatása a Magyar Külügyi Intézet vezetésére.”
Azt írta, a döntés híre megkönnyebbülést okozott a hazai külpolitikai szakértői körökben. Szent-Iványi szerint a miniszter barátságosan búcsúztatta az amerikai vezetőt, ami szerinte nem volt indokolt Pappin tényleges tevékenysége alapján, a gesztus mögött „inkább diplomáciai megfontolások állhattak”. A volt államtitkár szerint ennek oka, hogy „Pappin jó kapcsolatokkal rendelkezik a MAGA mozgalomban és különösen J.D. Vance alelnökhöz van közeli baráti kapcsolata.” Úgy véli, erre tekintettel kaphatott Pappin nem megérdemelt méltatást. A posztban súlyos állítások is szerepelnek az intézet belső működéséről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A budapesti főtájépítész szerint a paksi atomerőmű nehézségei nem váratlanok, hanem a régóta ismert klímaforgatókönyvek beigazolódásai. Azt írta, a vízmegtartás tervei évek, a megvalósításuk évtizedek alatt készülhet el, miközben az Alföld sivatagosodik.
Bardóczi Sándor budapesti főtájépítész szerint a paksi atomerőmű működési nehézségei a Duna rekordalacsony vízállása miatt nem váratlan események, hanem a klímamodellek által régóta jelzett kockázatok beigazolódásai. A főtájépítész egyúttal hibás iránynak tartja a Duna magyarországi szakaszának vízlépcsőzését, mert az állítása szerint súlyos ökológiai és közművesítési kockázatokkal járna.
„Kiderült, hogy Paks nem tud működni a jó előre jelzett klímaforgatókönyvekben régóta nagy valószínűséggel bekövetkező dunai kisvizekben, miközben hőhullámok, hőkupolák sújtják a felperzselt tájat” – írta.
A főtájépítész elképedve olvassa azokat a nyilatkozatokat, amelyek azonnali terveket és kivitelezést kérnek számon a kormányon az aszály megfékezésére. A kormányt sürgető nyilatkozatokra reagálva úgy fogalmazott: „A magyar közbeszéd egyik legkárosabb, ha nem a legkárosabb jelensége, hogy politikusok elhiszik vagy inkább elhitetik: ilyen rendszereket azonnal meg lehet változtatni, a vízmegtartásra azonnal, egy-két hónap alatt lehet terveket csinálni, és mégis miért nem kivitelezik már ezen a nyáron?” A valóság ezzel szemben az, hogy a tervezés, az engedélyeztetés és a közbeszerzések lebonyolítása évekig tart.
Bardóczi szerint a klímaváltozás hatásai minden eddiginél erőteljesebben jelentkeznek a mezőgazdaságban, az erdőkben, a települési zöldinfrastruktúrában, a vízfolyásoknál és a közműhálózatokon. „A klímaváltozás hatásai minden eddiginél jobban rúgták rá az ajtót a mezőgazdaságra, erdeinkre, települési zöldinfrára, kisvízfolyásainkra, tavainkra, városainkra, épített infrastruktúránkra, vízhálózatunkra, elektromos hálózatunkra” – fogalmazott. A másik legkárosabb jelenségnek a rezsicsökkentést tartja, amely a pazarlást ösztönözte, és azt a látszatot keltette, hogy korlátlanul áll rendelkezésre víz és áram. „A másik legkárosabb jelenség az a politikai termék, amit rezsicsökkentésként vezettek be” – írta.
Felidézte azt a közel 60 éves szakmai javaslatot, amely szerint a folyók menti mélyfekvésű, belvizes területeket ki kellene vonni az intenzív művelésből, és ökológiai kiegyenlítő felületekké (kaszálókká, legelőkké, vizes élőhelyekké) kellene alakítani. Ezek a területek hűtenek, párologtatnak, talajt regenerálnak, és hozzájárulnak a csapadékképződéshez. Az agrártárca ezt a gondolatot még tíz éve is kinevette, a támogatási rendszer pedig ma sem ezt ösztönzi. Ennek következményeként most sivatagosodik az Alföld. „Sivatagosodik a felszántott, eketalp betegséggel küzdő nagy magyar Alföld. Mi tettük tönkre” – áll a posztban.
A főtájépítész szerint a Duna magyarországi vízlépcsőzése nem összehasonlítható az osztrák példával, mivel a két folyószakasz földrajzi adottságai teljesen eltérőek. „Az osztrák Duna szakaszon 100 km-enként 42 m-t lejt a Duna medre, a magyaron 7-8 m-t” – mutatott rá. A magyar szakaszon a duzzasztás óriási gátemelésekkel, közműátépítésekkel és a vízbázisok veszélyeztetésével járna. A Gabcikovo-Nagymaros terv teljes kiépítése szerinte egy „200 éves megtérüléssel járó beruházás lenne”, ami állítása szerint tíz év alatt mocsárrá változtatná a Szentendrei-ágat.
„Tíz év alatt annyira feliszapolná a szentendrei ágat, hogy az mocsárrá változna” – írta, hozzátéve: „Fincsi ugye? Hatás-ellenhatás.”
Alternatívaként a mederszűkítő műveket javasolja, amelyekkel kisebb beavatkozással is lehetne vízszintet emelni és vizet juttatni a mellékágakba. „Medve és Dömös között erre készült is tanulmányterv 2004-ben, ott hét db mederszűkítéssel decimétereket lehetne emelni a folyón” – emlékeztetett.
A posztban kitér az erdőgazdálkodásra, a Balaton beépítésére és a városi zöldfelületek helyzetére is. Szerinte a természetközeli erdőket nem fakitermelő helyként, hanem biodiverzitás-rezervátumként kellene kezelni, a Balatonnál pedig önmérsékletre lenne szükség újabb jachtkikötők és lakóparkok helyett. A városi zöldfelületek szerepét így írja le: „A települési zöld kritikus infrastruktúra”. Hozzátette, hogy aszály idején a fák öntözése életvédelmi kérdés, ilyen időszakban „a pázsitnak nincs létjoga. De a műfűnek sincs.” A fák árnyéka nélkül ugyanis a hőség halálos lehet. „Ha nincsenek fák, akkor árnyék sincs és abba emberek fognak belehalni.”
Bardóczi Sándor azzal zárja gondolatait, hogy a valódi változásokhoz idő kell. „A jó tervek évek, a megvalósítás évtizedek, a fejben átállás több emberöltő.”
Ugyanakkor figyelmeztet, hogy az elpazarolt évtizedek miatt már nincs sok időnk: „Sajnos nincs már nagyon időnk” – írta.
A posztot azzal fejezte be: „De úgy tűnik katasztrófák kellenek ahhoz, hogy elkezdjünk másképpen gondolkodni…”
Bardóczi Sándor budapesti főtájépítész szerint a paksi atomerőmű működési nehézségei a Duna rekordalacsony vízállása miatt nem váratlan események, hanem a klímamodellek által régóta jelzett kockázatok beigazolódásai. A főtájépítész egyúttal hibás iránynak tartja a Duna magyarországi szakaszának vízlépcsőzését, mert az állítása szerint súlyos ökológiai és közművesítési kockázatokkal járna.
„Kiderült, hogy Paks nem tud működni a jó előre jelzett klímaforgatókönyvekben régóta nagy valószínűséggel bekövetkező dunai kisvizekben, miközben hőhullámok, hőkupolák sújtják a felperzselt tájat” – írta.
A főtájépítész elképedve olvassa azokat a nyilatkozatokat, amelyek azonnali terveket és kivitelezést kérnek számon a kormányon az aszály megfékezésére. A kormányt sürgető nyilatkozatokra reagálva úgy fogalmazott: „A magyar közbeszéd egyik legkárosabb, ha nem a legkárosabb jelensége, hogy politikusok elhiszik vagy inkább elhitetik: ilyen rendszereket azonnal meg lehet változtatni, a vízmegtartásra azonnal, egy-két hónap alatt lehet terveket csinálni, és mégis miért nem kivitelezik már ezen a nyáron?” A valóság ezzel szemben az, hogy a tervezés, az engedélyeztetés és a közbeszerzések lebonyolítása évekig tart.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
