HÍREK
A Rovatból

Messze meghaladhatja a koronavírus következtében elhunytak száma a hivatalos adatokat az Egyesült Államokban

20 százalékkal többen hunytak el idén Amerikában, mint a megelőző évek hasonló időszakában. De nem mindenkivel a koronavírus végzett. Vagy mégis?


A koronavírushoz köthető minden két halálesethez egy harmadik is kapcsolódik, írja a Science Daily az Amerikai Orvosi Szövetség lapjában (JAMA) hétfőn megjelent kutatásra hivatkozva.

A virginai egyetem kutatóinak vezetésével készült tanulmány szerint az Egyesült Államokban március 1. és augusztus 1. között 20 százalékkal nőtt a halálozások száma az előző évekhez képest. Ez az adat talán nem is meglepő egy világjárvány idején, írja a szaklap. Az már annál inkább, hogy a Covid-19 közvetlenül csak az átlag feletti halálozások 67 százalékáért felelős.

A tanulmány arra utaló bizonyítékokat is tartalmaz, hogy egyes államokban az április-májusi, már akkor is túl korainak vélt újranyitás felpörgethette a júniusi-júliusi megugró esetszámokat.

A tudósok a 2014 és 2020 közötti amerikai halálozási adatok alapján megállapították, hogy az országban az elhunytak száma évről évre nagyjából egységes. Az adatok tükrében kiszámolták, hogy 2020-ra nagyjából hogyan alakulna a várható halálozások száma.

Ezek alapján jöttek rá, hogy az előzetesen kalkulált halálesetek és a koronavírus következtében elhunyt betegeken felüli különbözetben is rengeteg olyan ember lehet, aki közvetve a vírus miatt vesztette életét.

Ide tartoznak az akut vészhelyzetek, a nem megfelelően gondozott krónikus betegségben (pl. cukorbetegség) elhunytak, és az olyan érzelmi válságok, melyek végül túladagoláshoz vagy öngyilkossághoz vezettek.

A tanulmány szerint kimutatható, hogy a pandémia kezdete óta megnőtt a demenciához és szívbetegségekhez köthető halálesetek száma is.

Az olyan államok - köztük New York és New Jersey -, melyeket hirtelen ért a járvány első hulláma, képesek voltak tíz hét alatt ellaposítani a járványgörbét, és csökkenteni a halálozási arányt. Miközben olyan államok, melyek megúszták a járvány első hullámát, éppen ezért korán nyitottak, akár 16-17 hétig is elhúzódó járványgörbét mutattak, mely a tanulmány befejezésének időpontjáig, vagyis augusztus 1-ig sem csillapodott. Ilyen államnak számít többek között Texas, Florida és Arizona is.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor már nem mondja azt, hogy korlátlan ideig szól az amerikai megállapodás az orosz energiahordozókkal kapcsolatos mentességről
Rónai Egonnak a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy amíg Donald Trump az elnök és ő a miniszterelnök, addig ez a megállapodás él. Korábban még korlátlan időtartamú felmentésről beszélt.


Kedd késődélután interjút adott Orbán Viktor Rónai Egonnak az ATV Mérleg című műsorában. A beszélgetés során szóba kerültek a kétoldalú tárgyalások is Donald Trump amerikai elnökkel.

A műsorvezető rávilágított arra, hogy míg a magyar kormány tagjai, személyesen Orbán Viktor és Szijjártó Péter határozottan azt állították, hogy Magyarország szankciómentessége az orosz energiahordozókra vonatkozóan korlátlan, addig nemzetközi lapok és a Fehér Ház is azt állítja, hogy csak egy évre kaptunk felmentést. Rónai azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy le van-e írva bárhova, hogy miben állapodtak meg.

Orbán elmondta, hogy Trump meghallgatta az érveit, kezet fogtak, és azt mondta, „rendben van”. Szerinte ez annyit jelent, hogy „amíg ő az elnök ott, és én a miniszterelnök, ez addig van. Amikor a feltételek megváltoznak, újra kell tárgyalni”.

Mikor Rónai megemlítette, hogy Magyar Péter kormányra kerülése esetén szándéka szerint megváltoztatná a feltételeket, a miniszterelnök úgy reagált: „Nagyon sok sikert kívánok neki. Én csak azt mondom, hogy az amerikai elnök azt mondja: rendben van, megállapodtunk, így lesz, dolgozzátok ki!” Majd megismételte, hogy hatalmon maradásuk idejére a megállapodás érvényes.

Orbán azt is hozzátette a megállapodásról: „Én nem kínáltam ezért semmit, én nem üzletember vagyok”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor szerint többször is felmerült az elnöki rendszer a kormányban, de végül maradt a parlamentáris modell
Minden kétharmad után átbeszélték a lehetőséget, de úgy döntöttek, hogy hozzájuk a parlamentáris rendszer illik a leginkább.


Orbán Viktor miniszterelnök kedd esti ATV-s interjújában beszélt arról, hogy a 2010-es választási győzelem után komolyan felmerült az elnöki rendszer lehetősége. Mint mondta, hosszú, politikatörténeti beszélgetések után végül úgy döntöttek, hogy a parlamentáris rendszer illik hozzájuk leginkább.

A kérdés azonban azóta is időről időre előkerül.

Legutóbb négy éve vizsgálták meg újra, de a vélemény azóta sem változott. Hiába volt „újra és újra kétharmad”, Orbán mindig felvetette, nem kellene-e váltani, de végül maradt minden a régiben.

A miniszterelnök hozzátette: „Fontos a választás, de a választás előtt és után is van élet, ne keverjük össze a fontossági sorrendeket.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lépfeneriasztás Békés megyében: marhavágás közben fertőződött meg egy 70 éves férfi
A járványügyi hatóság azonnal megkezdte a vizsgálatot és a kontaktszemélyek felkutatását. Egyelőre nem tudni, hány emberrel érintkezett a férfi az eset óta.


Bőranthrax-megbetegedést igazoltak egy 70 éves, Békés megyében élő férfinál, derült ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) október 27. és november 2. közötti időszakot vizsgáló járványügyi jelentéséből – írta a Telex.

A férfi a panaszok megjelenése előtt marhát vágott, és az állat feldolgozása közben megsérült a keze. A gyanú bejelentése után a hatóságok azonnal kivizsgálást indítottak, értesítették az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet, és megkezdték a kontaktkutatást, valamint a lehetséges érintettek járványügyi megfigyelését.

A hatósági kivizsgálás célja a fertőzés forrásának pontos feltárása és a további esetek megelőzése. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) bevonása azért kulcsfontosságú, hogy az állati eredetű termékek útját is ellenőrizzék. Jelenleg nem tudni, hogy a beteg férfinak pontosan hány kontaktját kutatták fel, és az ő megfigyelésük milyen eredménnyel zárult.

A lépfenét a Bacillus anthracis nevű baktérium okozza, a betegség állatról emberre terjed. A bőrlépfene a bőr megsebzésével alakul ki: először egy piros göb keletkezik, amiből hólyag lesz, majd annak felfakadása után egy jellegzetes sötétbarna vagy fekete pörk, úgynevezett pokolvar képződik. A pörk környéke vizenyősen-véresen beszűrődik. Az időben felismert betegség antibiotikumokkal, elsősorban penicillinnel jól gyógyítható, és hétköznapi érintkezéssel nem terjed emberről emberre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Sokkolt ez az ítélet” – Jakabos Zsuzsáék mégsem kapják meg a 120 milliót, a Kúria megsemmisítette a jogerős ítéletet
Hosszú pereskedés végére került pont, de nem úgy, ahogy a sportolók remélték. Ügyvédjük szerint a döntés ellentétes a korábbi bírói gyakorlattal.


Precedensértékű ítéletet hozott kedden a Kúria, amely

a jogerős másodfokú ítéletet felülbírálva elutasította nyolc magyar sportoló keresetét, így az államnak mégsem kell kifizetnie a 2022-es Világjátékokon elért eredményeik után járó, csaknem 120 millió forintos jutalmat

– írta a Telex.

A döntés értelmében a kétmillió forintot meghaladó perköltséget is a sportolóknak kell állniuk.

„Sokkolt ez az ítélet, a szóbeli indoklása is. Ami valahogy így szólt: »a sporttörvény felhatalmazása alapján fizetendő állami jutalommal kapcsolatos igény nem hoz létre olyan Ptk.-n alapuló polgári jogviszonyt, amely alapján a kifizetés polgári peres eljárásban a kifizetésre kötelezett alperessel szemben bírósági úton érvényesíthető«. A Kúria szerint az igény ily módon történő érvényesítésére nincs jogi lehetőség, ami ellentétes a korábbi ítélkezési gyakorlattal” – nyilatkozta a sportolókat képviselő Bognár Viktor ügyvéd.

Jakabos Zsuzsa, Verrasztó Evelyn, Balog Gábor, Gyárfás Bence, Senánszky Petra, Szabó Szebasztián, Takács Krisztián és Ugrai Panna azért indított pert, mert a 2022-es birminghami Világjátékok után nem kapták meg a kormányrendeletben rögzített eredményességi jutalmukat. Az ügyben első fokon a bíróság még az alperes államnak adott igazat, elfogadva a Nemzeti Versenysport Szövetség (NVESZ) érvelését, miszerint a kvalifikáció során nem indult el a jutalom feltételéül szabott számú nemzet.

A Fővárosi Ítélőtábla azonban 2025 áprilisában jogerősen megváltoztatta ezt a döntést. A másodfokú bíróság dokumentumokkal alátámasztottnak látta, hogy a versenyeken megvolt a megfelelő számú induló, így a sportolókat megilleti a 119,5 millió forint és annak kamatai. Ezt a jogerős ítéletet támadta meg 2025 júniusában a sportügyekért felelős Honvédelmi Minisztérium felülvizsgálati kérelemmel a Kúrián.

A per tétje jelentős volt: Balog, Takács, Szabó és Gyárfás két váltóban nyert aranyérmet, amiért fejenként 17,5 millió forint járt volna nekik. Senánszky Petra és Ugrai Panna 16,5 millió, Jakabos Zsuzsa 12,5 millió, Verrasztó Evelyn pedig 4 millió forintra számíthatott volna a másodfokú ítélet alapján.

Az ügyet különösen furcsává tette, hogy miközben a kormány a sportot stratégiai ágazatként kezeli, és a 2025-ös, csengtui Világjátékok után járó jutalmakat három hónapon belül kifizette, a három évvel korábbi tartozást vitatta. Ráadásul a 2022-es viadal több versenyszámában más magyar sportolók vita nélkül megkapták a pénzüket.

Bognár Viktor ügyvéd korábban már nyert egy hasonló pert a 2013-as, cali Világjátékok után, akkor a Magyar Olimpiai Bizottsággal szemben érvényesítette a sportolók jutalomigényét. Az ügyvéd a mostani döntés után elmondta, az írásos indoklás kézhezvétele után döntenek az esetleges további jogi lépésekről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk