SZEMPONT
A Rovatból

Mennyire kell félnünk az ukrán atomerőművek elleni támadásoktól?

Egyértelmű, hogy nagyon veszélyes volt az, ami Zaporizzsjában történt. A Zaporizzsja erőmű sokkal biztonságosabb, mint a csernobili volt. A fejlettebb technológia azonban nem véd meg a célzott tüzérségi támadásoktól.

Link másolása

A reggel, de az egész eddigi ukrajnai háború egyik legdermesztőbb híre volt, hogy az orosz hadsereg támadást intézett a zaporizzsjai atomerőmű ellen, minek következtében egy épület ki is gyulladt. A támadások közben sokáig nem lehetett egyértelműen tudni, hogy maga az erőmű megsérült-e.

Az első jelentés az erőmű egyik alkalmazottjától érkezett, aki a Telegramon azt írta, hogy az orosz erők tüzet nyitottak a létesítményre, és „reális nukleáris veszély áll fenn Európa legnagyobb atomerőművében".

Az ukrán külügyminiszter hajnali 3:30-kor erősítette meg a jelentéseket, és a Twitteren azt írta, hogy az orosz hadsereg „minden oldalról támadja a Zaporizzsja Atomerőművet, Európa legnagyobb atomerőművét. Egy épület már kigyulladt." Azonnali tűzszünetre szólított fel, hogy a tűzoltók megfékezhessék a lángokat.

Nem sokkal később az ukrán állami sürgősségi szolgálat arról számolt be, hogy az üzemben a sugárzás „a normál határokon belül" volt, és az üzemben a tűz körülményei „normálisak" voltak. A tűz az erőmű előtti épületben keletkezett.

Később arról számoltak be, hogy az erőmű harmadik reaktorát hajnali 3:26-kor kontrolláltan leválasztották, így az erőmű hat egysége közül csak egyetlen, a negyedik, ami még mindig működik.

Az erőműben történt incidensről szóló jelentések hatására az ázsiai pénzügyi piacokat zuhanással reagáltak, és az olajárak tovább emelkedtek.

Végül a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is megerősítette, hogy a lángok nem üzemi épületben csaptak fel.

Eddig a hátborzongató krónika. Biztos  vagyok benne, hogy nem volt ma reggel olyan hírolvasó ember Európában, akit nem az foglalkoztatott volna, mennyire vagyunk veszélyben, ha rendszeresen lövöldöznek az ukrajnai atomerőművekben.

Az általam felkutatott források szerint egyértelmű, hogy nagyon veszélyes volt az, ami Zaporizzsjában történt. A szerencsétlenségnek számtalan forgatókönyve van, ráadásul maga a szituáció önmagában is nagyon kockázatos. Ezeket az atomerőműveket ugyanis nem háborús körülményekre tervezték. Még a hidegháború legsötétebb éveiben Oroszországban építettek föld alá atomreaktorokat, melyeket fizikailag roppant nehéz szétlőni, de igazság szerint, amikor a biztonsági kockázatokat mérlegelték, maximum a terrortámadás volt az, amit reálisan számításba vettek. Volt is ilyen támadás,

1982-ben, a malville-i atomerőmű egyik épülő reaktorába csapódott be négy páncéltörő rakéta. A támadást egy környezetvédő szervezet követte el, célja az atomerőmű építésének megakadályozása volt.

De ha egy ilyen rakéta működő blokkba csapódott volna bele, annak a következményei beláthatatlanok is lehettek volna.

Hogy is működik egy ilyen erőmű? Az atomreaktorok olyan szerkezetek, amelyekben a nukleáris láncreakció kontrollált módon tartható fenn. Ennek során neutronok ütköznek a hasadóanyag atomjaival, amelynek hatására szétbomlanak az atommagok, több neutront szabaddá bocsátva. Ez energiafelszabadítással járó folyamat. Azaz a fűtőelemek radioaktív bomlása során nagy mennyiségű hő szabadul fel. Mit jelent, hogy kontrollált módon tartható fenn a nukleáris reakció?

Azt, hogy az atombombával ellentétben, a láncreakciót radioaktivitást elnyelő anyagokkal szabályozzák.

A reaktorokban levő fűtőelemek ugyanis, kontroll nélkül olyan szinten túlmelegedhetnének, hogy az egész reaktormag a nagy hő hatására megolvadhat, ami egy sor megállíthatatlan folyamatot indíthat el. Például, ha a hőcserélésre szolgáló vízkör megsérül, radioaktív gőz juthat a levegőbe. De persze a reaktor akár fel is robbanhat, ahogy Csernobilban megtörtént. A láncreakció le is állítható, a megfelelő szabályozó eszközökkel (az orosz reaktorokban jellemzően grafitrudakkal),

azonban hosszú időbe telik, amíg egy működő erőművet a passzív biztonság olyan szakaszába hozunk, amely nem igényel további emberi beavatkozást. Ugyanis amikor egy reaktor leáll, a radioaktivitás maradék hője exponenciálisan csökken, mégis nagyon meleg marad, és öt évig hűtést igényel, mielőtt száraz beton tárolóedényekbe lehetne tölteni, ahol a tartályon kívüli levegő természetes keringése már elegendő a további hűtéshez. A reaktor leállítása idővel fokozatosan csökkentheti a kockázatokat, de nem oldja meg az azonnali problémát.

Bár maguk a reaktorok alapos mechanikai védelemmel rendelkeznek, tehát az épületet rendkívül ellenálló, vastag betonfal veszi körül, de természetesen ez a védelem elsősorban a reaktor robbanása elleni védelemként szolgál, tüzérségi támadás ellenire nem. Persze az extrém falazatot nem könnyű átütni, lerombolni, de sajnos egy több napos ostromban már erre is lehetne esély. Ami aggasztó, azok a másodlagos veszélyforrások. Ezeket a Greenapeace minap kiadott közleménye alapján sorolom fel:

  1. A Zaporizzsja erőmű, mint minden reaktor, forró, erősen radioaktív üzemanyaggal, állandó elektromos energiát igényel a hűtéshez, még akkor is, ha leáll. Amikor a villamosenergia-hálózat meghibásodik, vannak tartalék dízelgenerátorok és akkumulátorok, a hűtési energia biztosítására, de hosszabb ideig tartó megbízhatóságuk nem garantálható. A zaporizzsjai vészhelyzeti dízelgenerátorok becsült üzemanyag-készlete csak hét napra elegendő. Tehát egy katonai támadás során bekövetkező áramszünet esetén, egy hét után a már leállított reaktor is túlmelegedhet, és akár egy csernobilihez hasonló katasztrófa így is bekövetkezhet idővel.
  2. A 2017-es hivatalos adatok szerint Zaporizzsjában 2204 tonna fűtőelem van, melyek közül 855 tonna a rendkívül sérülékeny, kiégett fűtőelemek részére épített medencékben volt. Aktív hűtés nélkül fennáll a veszélye annak, hogy túlmelegednek, és elpárologtatják a vizet, majd olyan pontra hevülhetnek, ahol az üzemanyag fém burkolata elolvadhat. így a szabad levegőre kerülhet a radioaktív sugárzás.
  3. A Zaporizzsja, mint minden működő atomerőmű, komplex támogató rendszert igényel, beleértve a képzett személyzet állandó jelenlétét, az energiát, a hűtővízhez, a pótalkatrészekhez és a berendezésekhez való hozzáférést. Az ilyen támogató rendszerek súlyosan veszélybe kerülnek egy háború alatt.
  4. A legrosszabb esetben, ha a reaktor védőburkolatát robbanások pusztítanák el és a hűtőrendszer meghibásodna, mind a reaktor, mind az üzemanyag-medence radioaktivitása szabadon kiszabadulhat a légkörbe. Ez azzal a kockázattal jár, hogy az egész üzem megközelíthetetlenné válhat a magas sugárzási szint miatt, ami a felügyelet nélkül hagyott többi reaktor és üzemanyag-medence felmelegedéséhez és az eltalált reaktorhoz hasonló események sorozatához vezethet. Ezen sorozatos katasztrófák mindegyike nagy mennyiségű radioaktivitást terjeszthet különböző szélirányokba több hét alatt. Európa nagy részét, beleértve Oroszországot is, legalább évtizedekig és több száz kilométeres távolságra lakhatatlanná teheti. Ez egy valódi rémálom-forgatókönyv, potenciálisan sokkal rosszabb, mint a 2011-es Fukushima Daiichi katasztrófa, de még az 1986-os csernobili katasztrófánál is nagyságrendekkel halálosabb. Nyilván erről az opcióról írta Ukrajna külügyminisztere, Dmitro Kuleba pedig azt írta péntek hajnalban a Twitteren, hogy „ha ez az erőmű felrobban, az tízszer nagyobb lesz, mint a csernobili volt."
  5. Azt tudni kell, minden szakember egyetért abban, hogy a Zaporizzsja erőmű sokkal biztonságosabb, mint a csernobili volt. A fejlettebb technológia azonban nem véd meg a célzott tüzérségi támadásoktól.

A bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökség mindenesetre naponta ad ki közleményeket és tart sajtótájékoztatókat, hogy tájékoztasson a kialakult helyzetről. Ma délelőtti sajtótájékoztatójukon megerősítették, hogy mind a hat reaktor biztonsági rendszere sértetlen, és radioaktív anyag nem került ki a levegőbe. A személyzet végzi a munkáját, ahogy azt Rafael Grossi főigazgató megfogalmazta, az „abnormálisan normális" körülmények között.

Ukrajnában a lezárt csernobilin kívül jelenleg négy működő atomerőmű van: a dél-ukrajnai atomerőmű Juzsnoukrajinszk város közelében, a hmelnickiji atomerőmű és a a Sztir folyó partján működő rivnei atomerőmű észak-nyugaton, illetve a most elfoglalt, dél-keleti országrészben, a Dnyeper folyó víztározójának partján található zaporizzsjai atomerőmű. Csernobil nem üzemel, de azt is elfoglalták az oroszok.

Atomerőművek Ukrajnában

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: A fideszeseket Mr. Nobodynak, Senki úrnak hívják az Európai Parlamentben
A politikus szerint a Fidesz képviselői csak felveszik a pár száz milliós fizetést, és egyébként semmit nem csinálnak. Azt mondja, érdemes összehasonlítani, milyen emberek vannak pártja EP-listáján, és kik alkotják a Fideszét.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

Magyar Péter szerint március 15-én és április 6-án már bebizonyította mozgalma, hogy vannak vidéki támogatói és nem csak egy „belpesti médiahekkről” van szó. Szerinte a vidéken élőket többek között őszinteséggel lehet megszólítani, nem pedig „lejönni dzsippel és megmondani, hogyan kellene élni”.

A politikustól megtudtuk, hogy 538 jelentkezőből választották ki másfél nap alatt azokat, akik az internetes szavazás után pártja EP-képviselőjelöltjei lehetnek majd.

„Van olyan, aki hat nyelven beszél. (...) Egyedül több nyelven beszél, mint a Fidesz-frakció húsz év alatt az Európai Parlamentben. Ami nem nehéz persze: százszor nulla az nulla, hiszen tudjuk, hogy a legtöbb semmilyen nyelven nem beszél.

Mr. Nobodynak, Senki úrnak hívják őket az Európai Parlamentben, akik felveszik a pár száz milliós fizetést évente és egyébként semmit nem csinálnak.”

Magyar szerint figyeltek a nők arányára, a jelentkezők életkora is fontos szempont volt, ahogy az is, hogy legyen víziójuk.

„Össze kell hasonlítani a Fidesz EP-listáját Deutsch Tamással az élen, meg a mi EP-listánkat. Szerintem ha nem is a pártokról beszélünk, akkor elég könnyű eldönteni, hogy az ember kire szavaz”

– tette hozzá Magyar Péter.

A teljes beszélgetést és a békési országjáróról készült beszámolót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Tegyenek börtönbe, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at, és akkor nem nekik lesz kétharmaduk, hanem nekünk háromnegyedünk
A TISZA Párt alelnöke bohócnak nevezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, miután Lánczi Tamás azt írta egy posztban Magyarnak: börtönbüntetés jár annak, aki tiltott külföldi támogatást használ fel.

Link másolása

Megalakulása óta az első vizsgálatot indította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal, írja azt rtl.hu. A kormány kezdeményezésére februárban létrehozott intézmény a kormánypárti Magyar Nemzet egyik cikkére hivatkozik. Az állami hírügynökséggel azt közölték: a lap információi alapján felmerül a gyanú, hogy „ugyanaz a külföldi és magyar szereplőkből álló érdekkör” próbál beavatkozni a magyar választásokba, amelyik a 2022-es választás előtt Márki-Zay Péter mozgalmát támogatta.

A hivatal Magyar Péter nevét nem említette, de a Tisza Párt alelnöke tegnap Facebook-posztban reagált. Azt írta, a vizsgálat vele kapcsolatban indult. Azt javasolta Lánczi Tamásnak: kérdezze a Fideszt, „évente hány milliárd forintot költenek 2015 óta az amerikai kampányguruknál, a gyűlölet propaganda mestereinél”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője erre szintén a közösségi médiában reagált: felhívta Magyar Péter figyelmét arra, hogy „amennyiben egy jelölt vagy jelölő szervezet tiltott külföldi támogatást használ fel, az három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Magyar Péter ma a Békés megyei Mezőhegyesen kampányolt, innen üzent Lánczinak Tamásnak:

„Innen is üzenem neki, hogy irtó nagy bohóc. Kit akar börtönbe tenni, engem? Vagy a magyar népet? Mit gondol, hogy tényleg azt el fogják fogadni az emberek egy ordas kamu alapján, amit a propaganda állít, majd engem börtönbe rakjanak?

De tegyen börtönbe, szerintem annál jobb lesz, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at. És akkor nem nekik lesz kétharmaduk hanem nekünk háromnegyedünk.”

A Magyar Nemzet csütörtökön azt írta, hogy Magyar Péter mozgalma mögött a Bajnai Gordonhoz köthető DATADAT nevű cégcsoport állhat, erre az egyesület honlapjának adatvédelmi tájékoztatójában találtak nyomokat. A cégcsoport ügyvezetője szerint hazugság, ami a Magyar Nemzetben megjelent.

„Sosem találkoztam velük, sem Magyar Péterrel, sem a hozzá kötődő párttal, sem a hozzá kapcsolódó egyesülettel soha semmilyen viszonyt nem ápoltunk”

- mondta Szigetvári Viktor, aki szerint azért szerepeltek az adatvédelmi tájékoztatóban, mert a Magyar Péter által átvett egyesülettel volt kapcsolatuk régebben.

Szigetvári Viktor azt mondta, nem tartnak a vizsgálattól, és együttműködnek majd a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, ha felkeresik őket.

A szervezettel kapcsolatban épp tegnap terjesztett be határozattervezetet az Európai Parlament öt frakciója. Eszerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása és működése sérti a szabad és tisztességes választások elvét. Arra szólítanák fel az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a korábbi döntését és függessze fel a Magyarországnak adott támogatásokat, amíg az összes korábban támasztott feltételt nem teljesíti a kormány. A tervezetről jövő héten szavazhat az Európai Parlament.

Az RTL Híradójának riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Eljön az ember közéjük és nem lejön egy dzsippel, és megmondja, hogyan kéne élni
Elkísértük Magyar Pétert vidékre, az országjárása első állomására. Egy résztvevő azt mondta, utoljára ilyen zizegés a rendszerváltás környékén volt Békés megyében.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 18.


Link másolása

„Olyan bebetonozott dolgok vannak az országban, amit egy úgymond friss erőnek kell valamilyen szinten megoldani” – mondta lapunknak Magyar Péter Békés megyei országjáró rendezvényének egyik résztvevője. A férfi szerint két éve az ellenzéki összefogás nem működött.

Két másik résztvevő ezt úgy fogalmazta meg, hogy „teljesen elkopott az ellenzék”. Szerintük „utoljára ilyen zizegés a rendszerváltáskor volt itt Békésben”.

„Én MZP-s vagyok, de mindenki szimpatikus, aki Orbánt le akarja váltani” – mondta a rendezvényre lányával érkező nő. A tinédzser lapunknak úgy fogalmazott: nagyon reménykedik abban, hogy Magyar változást tud hozni az országnak.

„Meggyőzött minket. Aki itt van, szerintem annak a nagy részét meggyőzte”

– jelentette ki a gyűlés végén egy férfi.

A politikus orzságjárásának első állomásáról készült beszámolónkat itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Majdnem összeverte a dühös tömeg az Emirates alkalmazottait” – Beszámoló egy magyartól, aki 20 órán át a dubaji reptéren ragadt
Egy minden bizonnyal mesterségesen előidézett vihar miatt kaotikus állapotok alakultak ki, teljesen megbénult a közlekedés. Olyanok is akadtak, akik négy napon át vesztegeltek a reptéren, mire felszállt a gépük.
Láng Dávid - szmo.hu
2024. április 19.


Link másolása

Volt kollégánk, Csákvári Péter egy hackerversenyre utazott az Emirátusokba, amit egy jachton rendeztek meg. Az eredetileg tervezett kezdési időpont előtti este viszont nem várt fejlemények történtek.

„A főszervező felső körökből kapott tájékoztatást arról, hogy este 8-kor elkezd esni az eső, és 24 órán keresztül vihar lesz. Ez az illető hozzátette azt is, hogy generált viharról van szó, amit felhővetéses technikával idéznek elő.”

Erre korábban mindig büszkék voltak, most azonban, hogy ekkora káosz lett belőle, Péter szerint már tagadják, hogy bármi közük van hozzá, sőt büntetés is jár érte, ha valaki ezt mondja. „Pedig az intenzitásából ítélve egyértelmű, hogy emberi beavatkozás állt mögötte” – teszi hozzá.

Azzal egyébként alapvetően nem lenne baj, ha esik az eső, az igazi problémát az okozta, hogy nem tudott elfolyni, mert a homokkő nem ereszti át a vizet.

Magát a vihart kollégánk a 62. emeletről nézte végig, elmondása szerint „kegyetlenül durva volt”, az egész felhőkarcoló beázott. És ő még szerencsésnek mondhatta magát, egy másik szállodában lakó ismerőse egy teljes napig áram nélkül volt, el se lehetett őt érni. Végül csónakkal menekítették ki és helyezték át máshová.

Voltak olyan utcák, ahol derékig vagy egyenesen fejmagasságig ért a víz, de mivel Dubajban szinte mindenkinek van legalább egy, vagy inkább több terepjárója, a helyieknek ez pont nem okozott akkora nehézséget. A taxiközlekedés viszont teljesen leállt, a metrók és a villamosok se közlekedtek, tehát a turisták már közel se mondhatták ennyire szerencsésnek magukat.

„A rendezvényt áttették egy nappal későbbre és rendben lement, hiszen eleve vizen volt. Az igazi problémák másnap kezdődtek, amikor realizáltam, hogy még mindig nincs közlekedés, nekem viszont ki kellene jutnom a 30 kilométerre lévő reptérre. Be is pánikoltam teljesen.”

Végül úgy sikerült taxit fognia, hogy a bőröndjére állva kiugrott az autópályára, aminek hatására megállt neki valaki. A sofőr egyébként megnyugtatta, hogy más is csinált már ilyet. A reptérre kiérve aztán kiderült számára, hogy akiket ott ért a vihar, azok azóta is ott vesztegelnek, ekkor már harmadik napja.

„Két gépnyi magyar torlódott fel, elképesztő idegállapotban volt mindenki. Kicsit a Terminál című filmhez hasonlított a helyzet, ráadásul információt se kaptunk senkitől. Amint megjelent valaki Emirates-egyenruhában, azonnal egész tömeg rohanta le, kezdte el rángatni és üvöltözni vele, szóval gyorsan el is tűntek mindig.”

Nagyjából félóránként csúsztatták egyre későbbre a gépek indulási idejét, ez ment 20 órán keresztül. Étel- és italkuponokat ugyan kaptak, de idővel a vendéglátóhelyek készletei is elkezdtek kifogyni.

Egészen szürreális szituációk is adódtak: „Egyszer átírták a gépünket a tel-avivi gépre, majd amikor mindenki felhördült, visszaírták Budapestre. Ekkor viszont az Izraelbe tartók akadtak ki nagyon, úgyhogy végül újra átírták Tel-Avivra, mondván, hogy nagyon kiabáltak, menjenek ők. Ezután viszont a magyarok is majdnem összeverték őket.”

A gépek egyébként rendelkezésre álltak, inkább a személyzet hiányával volt probléma, a fenti esetben is őket rakták át végül a Tel-Avivba tartó járatra. Ezután újabb 6 órán át tartó várakozás következett az éjszaka közepén – aludni a legtöbben egy percet se tudtak –, mígnem ma reggel 8-kor egyszer csak felkiáltott valaki, hogy „B2-es kapu!” Erre már csak szkeptikusan legyintettek, de tényleg ott állt a gép, sőt, személyzet is volt hozzá.

„Amikor megbizonyosodtunk róla, hogy nem viccelnek, mindenki elkezdett tapsolni és ordibálni örömében.”

Végül délután fél 4 körül landoltak Budapesten. Bár időjárás okozta késés esetén általában vis maiorra hivatkozva megtagadják a légitársaságok a kártérítést, Péter szerint ebben az esetben ez az érv aligha fog megállni.

„Nem lehet vis maior egy olyan vihar a sivatag közepén, ami 4 nappal később is megbénítja a közlekedést, szóval mindenképpen rámegyünk egy csoportos perre.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk