Megszólalt Moszkva, csak épp Iránt és a támadást Izrael ellen nem említette szó szerint
Mint ahogy azt is kihagyta, hogy Oroszország Irántól vásárolt drónokkal támadja hónapok óta Ukrajnát. Az iráni drón- és rakétatámadást „veszélyes eszkalációnak” nevezik, és minden érintett felet önmérsékletre szólítanak fel.
Önmérsékletre szólítja fel Moszkva a közel-keleti konfliktusban részes feleket és aggodalmát fejezi ki a térségben bekövetkezett újabb veszélyes eszkaláció miatt - közölte az orosz külügyminisztérium az Izrael elleni iráni rakéta- és dróntámadással kapcsolatban.
"Kifejezzük rendkívüli aggodalmunkat a térségben bekövetkezett újabb veszélyes eszkaláció miatt. Többször figyelmeztettünk arra, hogy a Közel-Keleten, elsősorban a palesztin-izraeli konfliktusövezetben kialakult számos válság megoldatlansága, amelyeket gyakran felelőtlen provokatív akciók szítanak, a feszültség fokozódásához vezet.
Minden érintett felet önmérsékletre szólítunk fel. Bízunk benne, hogy a régió államai politikai és diplomáciai eszközökkel oldják meg a fennálló problémákat. Fontosnak tartjuk, hogy ehhez a konstruktívan gondolkodó nemzetközi szereplők is hozzájáruljanak" - olvasható az orosz diplomáciai tárca honlapján közzétett állásfoglalásban.
Az oroszok azt nem említették, hogy szoros katonai kapcsolatot ápolnak az iráni vezetéssel. A Fehér Ház szerint Irán tavaly augusztus óta több száz drónt szállított Oroszországnak.
Az amerikaiak szerint az Irán és Oroszország közötti katonai megállapodás mindkét irányba működik, Irán több milliárd dollár értékű katonai felszerelést kért Oroszországtól, köztük helikoptereket és radarokat.
"Oroszország példátlan védelmi együttműködést ajánlott Iránnak, többek között rakéták, elektronika és légvédelem terén"
- közölték még tavaly.
Irán vasárnapra virradóra rakéta- és dróntámadást indított Izrael ellen, válaszul arra, hogy izraeli repülőgépek április elején lerombolták az iráni konzulátust Szíriában.
Önmérsékletre szólítja fel Moszkva a közel-keleti konfliktusban részes feleket és aggodalmát fejezi ki a térségben bekövetkezett újabb veszélyes eszkaláció miatt - közölte az orosz külügyminisztérium az Izrael elleni iráni rakéta- és dróntámadással kapcsolatban.
"Kifejezzük rendkívüli aggodalmunkat a térségben bekövetkezett újabb veszélyes eszkaláció miatt. Többször figyelmeztettünk arra, hogy a Közel-Keleten, elsősorban a palesztin-izraeli konfliktusövezetben kialakult számos válság megoldatlansága, amelyeket gyakran felelőtlen provokatív akciók szítanak, a feszültség fokozódásához vezet.
Minden érintett felet önmérsékletre szólítunk fel. Bízunk benne, hogy a régió államai politikai és diplomáciai eszközökkel oldják meg a fennálló problémákat. Fontosnak tartjuk, hogy ehhez a konstruktívan gondolkodó nemzetközi szereplők is hozzájáruljanak" - olvasható az orosz diplomáciai tárca honlapján közzétett állásfoglalásban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rogán-Szendrei Cecília 20 millióért árul egy apró szőlőt Tihanyban
A most eladásra kínált rész egy nagyobb birtokhoz tartozik, amelynek háromnegyedét tavaly 125 millióért vette meg. Az ügylet a termőföldekre vonatkozó szabályok miatt nyilvános.
Alig egy évvel azután, hogy egy nagyobb területtel bővítette tihanyi birtokát, Rogán-Szendrei Cecília most elad belőle egy részt: 200 négyzetméternyi szőlőt kínál 20 millió forintért. Az adásvételről szóló hirdetményt a termőföldekre vonatkozó szabályok miatt kellett közzétenni – írta a 444.hu.
A Tihany Óvár városrészében található ingatlan hivatalosan szőlő művelési ágú, a szerződés nyilvános, hogy bárki élhessen elővásárlási jogával.
Az üzletasszony tavaly 125 millió forintért vásárolta meg egy szomszédos, bő 2000 négyzetméteres ingatlan háromnegyedét, amivel gyakorlatilag megduplázta a víz felé a már meglévő nyaralótelkét.
A most eladásra kínált 200 négyzetméteres darab ennek a tavaly megszerzett, nagyobb birtoknak a része.
Az ingatlan körül korábban voltak vitás ügyek. Az eredeti házat 2022-ben bontották le, az új építkezésről pedig Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő számolt be többször is. A politikus szerint a munkálatokat paravánnal próbálták eltakarni.
A kormányhivatal 2022-ben örökségvédelmi bírságot szabott ki és leállította a kivitelezést, de a tiltást később feloldották.
Később a képviselő egy olyan tűzivíztározóról is posztolt, ami szerinte feltűnően hasonlít egy medencére.
Alig egy évvel azután, hogy egy nagyobb területtel bővítette tihanyi birtokát, Rogán-Szendrei Cecília most elad belőle egy részt: 200 négyzetméternyi szőlőt kínál 20 millió forintért. Az adásvételről szóló hirdetményt a termőföldekre vonatkozó szabályok miatt kellett közzétenni – írta a 444.hu.
A Tihany Óvár városrészében található ingatlan hivatalosan szőlő művelési ágú, a szerződés nyilvános, hogy bárki élhessen elővásárlási jogával.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hamarosan drágul az előfizetésed, ha Telekom-, Yettel-, vagy One-ügyfél vagy, mutatjuk a dátumokat
A Telekomnál és a Yettelnél július 1-jétől, a One-nál szeptember 1-jétől lép életbe a 4,4 százalékos díjemelés, és a 2026 előtti szerződéseket érinti. Az első, már emelt díjakat tartalmazó számlákat az ügyfelek augusztusban kapják meg.
Július elsejétől 4,4 százalékkal emeli a Magyar Telekom és a Yettel a régebbi előfizetések havidíját, őket ősszel a One is követi majd, a változás pedig már az augusztusi számlákon is látszani fog.
A három nagy hazai szolgáltató inflációkövető díjkorrekciót alkalmaz, amelynek mértékét a Központi Statisztikai Hivatal által a 2025-ös évre megállapított éves fogyasztói árváltozáshoz kötik
– közölték a cégek az MTI-vel.
A Magyar Telekom és a Yettel esetében a díjváltozás 2026. július 1-től lép életbe, és a 2025. december 31. előtt létrejött lakossági, flottás és üzleti szerződések havidíjait érinti.
A Telekomnál az első, már emelt díjakat tartalmazó számlákat augusztusban kapják meg az ügyfelek.
A Yettelnél a július 1-jét követő első számlában még csak a díjváltozás időarányos része jelenik meg, a teljes, megemelt havidíj pedig az augusztus 3-át követő számláktól lesz érvényben.
A Yettelnél azoknál a díjcsomagoknál, ahol az adatkeret nem használható fel teljesen az EU-ban, a díjkorrekcióval együtt a felhasználható roaming adatkeret is nő.
A One később, 2026. szeptember 1-jétől érvényesíti a 4,4 százalékos emelést, de csak a 2025. november 14. előtt bevezetett lakossági mobil, flotta, valamint kisvállalati mobil és vezetékes havidíjas szolgáltatásoknál. A cég kiemelte, hogy a korrekciót a kedvezmények nélküli havi előfizetési díjra érvényesítik, a meglévő havidíjkedvezményeket nem érinti. A lakossági vezetékes díjcsomagoknál (televízió, internet, telefon) 2026-ban nem lesz automatikus inflációkövetés, de a portfólió-egységesítés miatt – ami várhatóan augusztus 1-jétől lép életbe – egyes tarifák és kedvezmények megszűnhetnek, ami néhány ügyfélnél szintén áremelkedéssel járhat.
A díjkorrekció egyik szolgáltatónál sem érinti a forgalmi díjakat, vagyis a perc- és SMS-díjak, valamint az extrák és kiegészítő adatjegyek ára változatlan marad.
A drágulás oka, hogy lejárnak azok az önkéntes vállalások, amelyekkel a cégek korábban mérsékelték az áremeléseket.
A Telekom 2026. június 30-ig felfüggesztette az inflációkövető díjkorrekciót, míg a Yettel eddig a dátumig egy, a díjkorrekció mértékével megegyező fix összegű kedvezményt biztosított ügyfeleinek.
Július elsejétől 4,4 százalékkal emeli a Magyar Telekom és a Yettel a régebbi előfizetések havidíját, őket ősszel a One is követi majd, a változás pedig már az augusztusi számlákon is látszani fog.
A három nagy hazai szolgáltató inflációkövető díjkorrekciót alkalmaz, amelynek mértékét a Központi Statisztikai Hivatal által a 2025-ös évre megállapított éves fogyasztói árváltozáshoz kötik
– közölték a cégek az MTI-vel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid: Az M1-es autópálya lezárása ebben a formában nem találkozik a közérdekkel
A közlekedési miniszter szerint a korábbi kormányzat feloldott egy korlátozást, ami lehetővé tette a koncesszornak a szokásosnál jóval hosszabb útszakaszok lezárását. Szerinte ez a lépés a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető cég magánérdekeit szolgálja ki a közérdek helyett.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter egy Facebook-videóban beszélt arról, hogy az M1-es autópályán tapasztalható hatalmas torlódások hátterében a korábbi kormányzat által megváltoztatott szabályozás áll, amely a koncesszor magánérdekeit szolgálta ki a közérdekkel szemben.
Kifejtette, hogy
az M1-es esetében nem állami beruházás zajlik, mivel az autópályákat 35 évre koncesszióba adták, így a lezárásokról, a forgalmi rendről és a munkálatok ütemezéséről nem a magyar állam, hanem a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz kötődő cég dönt.
Vitézy felidézte a korábbi műszaki előírásokat: „korábban hatályos útügyi műszaki előírások szerint az autópályákra vonatkoztak olyan szabályok, hogy egy ütemben csak 8 kilométer hosszan lehet ilyen félpályás tereléssel lezárni autópálya szakaszokat, és utána pedig kell egy olyan szakasz, ahol a normál autópálya kialakítás van, és utána lehet csak újabb lezárásokkal érinteni ezeket. Ezeket a szabályokat a koncesszor számára a tavalyi évben feloldották, és engedélyezték a számukra, hogy összességében majdnem 40 kilométer hosszan lezárások legyenek az M1-es autópályán.”
„Ez nem az államnak lesz olcsóbb, hiszen az állam koncesziós díja előre meg van határozva, ez a koncesszornak lesz ettől olcsóbb” – mutatott rá a miniszter.
Szerinte a jelenlegi gyakorlat a magánérdekeket szolgálja ki.
„Ez a lezárás ebben a formában azt gondolom, hogy nem találkozik a közérdekkel.
Ez is egy tipikus példája annak, hogy hogyan szolgáltak ki a korábbi kormány a Mészáros Lőrinc és Szíjj László nevével fémjelzett autópálya-koncessziónak a magánérdekeit. Hiszen minden ilyen beruházásnál igaz az, hogy minél hosszabban van lezárva, minél több helyen lehet egyszerre munkát végezni, az annál olcsóbb lesz.”
A miniszter elismerte, hogy a helyzetet nem lehet azonnal megváltoztatni, mert sok helyen már felszedték a régi burkolatot, és a hatósági engedélyeket is kiadták. Ennek ellenére a nyárra azt kérte a cégtől, hogy több személyzettel és gyors beavatkozással próbálják segíteni a forgalmat és elkerülni a torlódásokat.
„Igyekszünk visszatérni ahhoz a rendhez, hogy a közérdeket szolgáljuk és ne a magánérdeket, és csökkentsük az egyszerre lezárható szakaszokhoz az M1-es autópályán, de ezt egyik napról a másikra nem tudjuk megtenni.”
Múlt pénteken hajnalban két súlyos baleset is történt az M1-es autópályán Győr közelében, ami után a miniszterelnök azonnali jelentést kért a terelések biztonsági helyzetéről, Vitézy pedig soron kívüli vizsgálatot rendelt el. A jelentést az MKIF tájékoztatása szerint a Magyar Közút készíti. Az üzemeltető MKIF közölte, a tragédia szabályosan kiépített munkaterületen történt, és a terelés műszakilag megfelelt az előírásoknak.
Az M1-es autópályán jelenleg is zajlik a 2x3 sávosra bővítés és egy intelligens leállósáv kiépítése, ami miatt több szakaszon is terelések lassítják a forgalmat. Az év első felében több, jelentős torlódást okozó baleset és teljes útzár is volt a sztrádán, ami folyamatosan napirenden tartotta a munkaterületek hosszáról és biztonságáról szóló vitát.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter egy Facebook-videóban beszélt arról, hogy az M1-es autópályán tapasztalható hatalmas torlódások hátterében a korábbi kormányzat által megváltoztatott szabályozás áll, amely a koncesszor magánérdekeit szolgálta ki a közérdekkel szemben.
Kifejtette, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hankó Balázs az egyetlen fideszes, aki nulla forintot költött a kampányára
A volt miniszter kampányelszámolásában minden pénzügyi soron nulla forint szerepel a Hivatalos Értesítő szerint. Ezzel ő az egyetlen a Fidesz–KDNP jelöltjei közül, aki nem használta fel a több mint 1,7 milliós állami támogatást.
Nulla forint közpénzt költött a választási kampányára Hankó Balázs – legalábbis ez derül ki a csütörtökön megjelent Hivatalos Értesítőből, ahol újabb 25 Fidesz–KDNP képviselőjelölt állami támogatásokról szóló beszámolóját közölték.
A listán Hankó az egyetlen, aki minden pénzügyi rubrikába nullát írt, miközben a többi jelölt többnyire milliós nagyságrendű dologi kiadást számolt el
A közzétett táblázat szerint korábban már 76 kormánypárti jelölt elszámolását közölték, és további öt politikusnál még hiányzik a végső határozat.
Az egyéni jelöltek a kampányra fejenként 1 724 402 forintos állami támogatást kaptak kincstári kártyán, amelynek felhasználásáról tételesen be kellett számolniuk.
A beszámolókban a személyi kiadások összege kivétel nélkül mindenkinél nulla forint volt.
A hivatalos elszámolások ugyanakkor csak a kincstári kártyán keresztül mozgó tételeket mutatják. A kormánypárti értelmezés szerint a rendszer a számlafegyelem miatt átlátható, a civil és ellenzéki szereplők szerint viszont ezek a kimutatások nem fedik le a teljes kampányt, mivel a pártközponti kommunikációs költések vagy a harmadik szereplőkön keresztüli finanszírozás nem jelenik meg bennük.
Kiderült, hogy Mága Zoltán hegedűművész körei egy olyan félmilliárdos támogatásért folyamodtak, amelynek célja a pályázat szerint is a „nemzeti oldal” választási sikerének segítése volt.
Hankó Balázs neve az elmúlt hetekben többször is felmerült a Nemzeti Kulturális Alap körüli botrányokban. Egy bennfentes vádjai szerint a minisztériumban felső utasításra igyekeztek eltitkolni egy 17 milliárdos támogatási keret részleteit. A korábban említett, Mága Zoltán köreinek szánt félmilliárdos támogatás odaítélését a botrány kirobbanása után visszavonták.
Nulla forint közpénzt költött a választási kampányára Hankó Balázs – legalábbis ez derül ki a csütörtökön megjelent Hivatalos Értesítőből, ahol újabb 25 Fidesz–KDNP képviselőjelölt állami támogatásokról szóló beszámolóját közölték.
A listán Hankó az egyetlen, aki minden pénzügyi rubrikába nullát írt, miközben a többi jelölt többnyire milliós nagyságrendű dologi kiadást számolt el
