Magyar Péter egy Facebook-videóban reagált Szijjártó Péter egy elszólására, amelyben a külügyminiszter Magyarország uniós tagságáról beszélt.
A közösségi médiában hétfőn kezdett terjedni egy videófelvétel, amelyen Szijjártó Péter mondata úgy hangzik, mintha azt mondaná, „Magyarországot kívül kell tartani az Európai Unión”.
A teljes kontextus alapján valószínűsíthető, hogy a külügyminiszter Ukrajnára, vagy a kormány által gyakran használt „Magyarországot a háborún kívül kell tartani” fordulatra utalhatott.
A TISZA Párt alelnökének véleménye szerint azonban a külügyminiszter elárulta a kormány valódi szándékait.
Magyar Péter azzal kezdi mondandóját, hogy Szijjártó, akit „az orosz külügyminiszter táskahordójának” és „az orosz Barátság-érdemrend büszke tulajdonosának” nevez, elszólta magát.
Szerinte ez nem az első ilyen „beismerés”, és felidézi, hogy Orbán Viktor is csak „egy tétova igennel” válaszolt volna az uniós bennmaradásra, Lázár János pedig szövetséget ajánlott a Huxitot nyíltan támogató Mi Hazánknak.
Magyar szerint vannak vitatható kérdések, mint a gazdaság vagy az egészségügy állapota, és elvárná, hogy Orbán Viktor ezekről vitázzon vele, de szerinte a miniszterelnök fél ettől. Ezzel szemben vannak olyan dolgok, amiket a Tisza vezeteője szerint „vitatni életveszélyes”.
„Magyarország helye Európában van. Pont. Az Európai Unióban és a NATO-ban. Mi magyarok nem szeretnénk elképzelni Magyarországot az Unión kívül. Olyat, hogy kívül tartani az Európai Unión Magyarországot csak az mondhat, aki nem ismeri az országot. Aki nem látta hazánkat az elmúlt években. Aki nem látta a leépülő kórházakat, az elszegényedő embereket, a konténeriskolákat, a szétszakadt hazát, a járhatatlan utakat és a reményvesztett vidéket” – idézi Magyar, aki hozzáteszi, ő látta az országot, és úgy látja, az
„keletről nyugatig, kis településtől a lakótelepekig szomjazza Európát.”
Magyar szerint szerint a magyar emberek arra vágynak, hogy megerősítsék az ország helyét a nyugati szövetségi rendszerben, és hogy a „Putyin-barát kormány” ne tegye ki az országot háborús kockázatnak. Úgy véli, az emberek azt akarják, hogy a nekik járó uniós forrásokat „ne kártyázza el a korrupt orbáni hatalom”, és hogy végre megérkezzenek a mezőgazdasági és fejlesztési támogatások.
Ezután a kormány vezetőihez, és a Mi Hazánk elnökéhez intézett kérdéseket:
„Szijjártó Péter, Orbán Viktor, Lázár János, Toroczkai László. Olyan jól élünk mi, hogy nincs szükségünk Európára? Olyan nagy biztonságban vagyunk mi, egy háborúban álló ország határán, hogy nincs szükségünk az európai szövetségi rendszerre? Olyan jól sikerülnek az orosz mutyijaitok, hogy ezért érdemes feláldozni egy ország működését, fejlődését?”
Magyar szerint a kormány eladja az ország jövőjét, amit azzal támaszt alá, hogy állítása szerint „ki-be járnak az orosz hekkerek a külügyminisztériumban”, orosz tanácsadók dolgoznak a Fidesz kampányában, és orosz kémek vannak az országban. Úgy véli, a kormány orosz módszereket használ, például dezinformációs kampányokat, hogy „megfélemlítsenek, összezavarjanak és elhallgattassanak mindenkit”. Példaként a TISZA Párt jelöltjeiről terjesztett vádakat említi, amelyek szerinte minden valóságot nélkülöznek.
„Innen is üzenem minden fideszes képviselőjelöltnek és minden kampányban dolgozó fideszes embernek. Gondolják meg jól, meddig mennek el a kampányban. Gondolják meg, hogy mi az a pont, ahol már nem lehet azt mondani, hogy ez csak politika. Mert van egy határ, ahonnan nincs visszaút. És ez a határ közelebb van, mint gondoljátok”
– mondta.
Azt is kijelentette, hogy „Szijjártó Péter előbb hívja fel Lavrov orosz külügyminisztert egy uniós megbeszélés után, mint a saját feleségét”, és hogy a kormány lejáratta Magyarországot a szövetségi rendszereiben. Arra szólított fel, hogy ha a kormány ki akarja vezetni az országot Európából, akkor a választóknak kell őket kivezetni a hatalomból. Azt ígéri, hogy 13 nap múlva megbukik az „orosz bábállam terve”, és olyan kormányt alakítanak, amely a magyar érdekek mentén, de az európai szövetségi rendszerben fog dolgozni, hazahozza az uniós forrásokat, és csatlakozik az Európai Ügyészséghez.
Magyar Péter egy Facebook-videóban reagált Szijjártó Péter egy elszólására, amelyben a külügyminiszter Magyarország uniós tagságáról beszélt.
A közösségi médiában hétfőn kezdett terjedni egy videófelvétel, amelyen Szijjártó Péter mondata úgy hangzik, mintha azt mondaná, „Magyarországot kívül kell tartani az Európai Unión”.
A teljes kontextus alapján valószínűsíthető, hogy a külügyminiszter Ukrajnára, vagy a kormány által gyakran használt „Magyarországot a háborún kívül kell tartani” fordulatra utalhatott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Láttam, hogy ebből baj lesz” - Orbán Viktor a G-napról és Simicska Lajosról vallott Hajdú Péternek
A NER egyik legfontosabb szakításáról kérdez Hajdú Péter a Beköltözve című műsorának előzetesében, ahol ezúttal rendhagyó módon a miniszterelnökhöz látogat Felcsútra. Orbán Viktor elárulja, hogy egy idő után ő már számított arra, hogy Simicska Lajossal kötött barátsága véget érhet.
Csütörtök este 19 órától kerül adásba a Beköltözve Hajdú Péterhez legfrissebb része, amelyben Orbán Viktor miniszterelnök lesz a vendég. A műsor formabontó lesz, ugyanis ezúttal nem Hajdú Péter látja vendégül beszélgetőtársát, hanem a kormányfő meghívására ő költözik be a politikus felcsúti otthonába. A műsor előzetese kedden került ki az internetre, aminek elején Orbán személyes videóban hívja meg magához Hajdút, majd a háza kapujában fogadja őt. A videót a Blikk is szemlézte.
Az előzetesben felbukkan a miniszterelnök egyik esküvői fotója is, amiről így beszélt: „Fiatalság, bolondság! Ez esküvői fotó. Én szerencsés ember vagyok, mert az embernek végül is az életben két dologban kell, hogy szerencséje legyen: a feleségével, meg a munkájával. Ha ezt a kettőt a Jóisten megsegíti, akkor rendben van”. Hozzátette, szerencsésnek tartja magát, mert „86-ban meghoztam az első, életem legjobbjának bizonyuló döntését a feleségemmel kapcsolatban, és 90-ben meghoztam a munkámról azt a döntést, amit a mai napig elhozok”.
Ezután Hajdú Péter a 2015-ös G-napra kérdezett rá, amikor egy szövetség és egy barátság ment tönkre, amire szavai szerint senki sem számított.
„Engem leszámítva. Nekem nem volt döbbenetes” – reagált Orbán Viktor.
A miniszterelnök Simicska Lajosról szólva kifejtette:
„láttam, hogy ebből baj lesz, és előbb-utóbb ennek lehet valami durva, szimbolikus szakítása. És hát ismerve a barátomat, ez elég durvára és szimbolikusra sikerült”.
A műsorvezető azt is felvetette, hogy bár harcban állunk Brüsszellel, a magyar gazdaságnak szüksége lenne az uniós pénzekre, ezért nem lehetne-e elszívni a békepipát. Erre a kormányfőtől az a válasz érkezett:
„Az én taktikám nem a békepipa, hanem a tomahawk”.
A promó végén Hajdú Péter azt a kérdést teszi fel, hogy
ha csak a töredéke igaz annak, amit a volt Nemzeti Bank-elnök Matolcsy Györgyről és fiáról hallani, akkor hogyhogy nincsenek még börtönben.
Erre az előzetesben már nem érkezik válasz. A teljes beszélgetés csütörtökön 19 órától lesz látható a Frizbi TV Youtube-csatornáján.
Az előzetest itt láthatjátok:
A videó itt
Csütörtök este 19 órától kerül adásba a Beköltözve Hajdú Péterhez legfrissebb része, amelyben Orbán Viktor miniszterelnök lesz a vendég. A műsor formabontó lesz, ugyanis ezúttal nem Hajdú Péter látja vendégül beszélgetőtársát, hanem a kormányfő meghívására ő költözik be a politikus felcsúti otthonába. A műsor előzetese kedden került ki az internetre, aminek elején Orbán személyes videóban hívja meg magához Hajdút, majd a háza kapujában fogadja őt. A videót a Blikk is szemlézte.
Az előzetesben felbukkan a miniszterelnök egyik esküvői fotója is, amiről így beszélt: „Fiatalság, bolondság! Ez esküvői fotó. Én szerencsés ember vagyok, mert az embernek végül is az életben két dologban kell, hogy szerencséje legyen: a feleségével, meg a munkájával. Ha ezt a kettőt a Jóisten megsegíti, akkor rendben van”. Hozzátette, szerencsésnek tartja magát, mert „86-ban meghoztam az első, életem legjobbjának bizonyuló döntését a feleségemmel kapcsolatban, és 90-ben meghoztam a munkámról azt a döntést, amit a mai napig elhozok”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Buda Péter a Gundalf-ügyről: Ha kivizsgálás nélkül, büntetlenül eltűnik, az egy olyan seb, amiből a magyar demokrácia soha nem fog felgyógyulni
A 24.hu szakértőket kért arra, hogy vágjanak egy kis rendet a Tisza Párt körüli titkosszolgálati kavarás káoszában. Gatter László szerint Gundalfnak jogi értelemben nincs félnivalója, viszont az ügyet soha nem fogják kivizsgálni, aminek Buda szerint végzetes következményei lehetnek a harmadik magyar köztársaságra nézve.
Gundalf néven ismertté vált fiatal informatikus megszólalásával tovább bonyolódott a Tisza Párt munkatársai ellen indított nyomozás, melynek részleteit és lehetséges következményeit Buda Péter biztonságpolitikai szakértő és Gatter László ügyvéd, a Fővárosi Bíróság korábbi elnöke elemezte a 24.hu-nak.
Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozó Iroda századosa a nyilvánosság előtt beszélt a titkosszolgálat által az NNI-re gyakorolt nyomásról, majd a kormány egy megvágott videót tett közzé Gundalf meghallgatásáról, azt sugallva, hogy az informatikust beszervezték az ukránok. Gundalf ezt követően a 444.hu-nak adott interjúban azt állította, szándékosan félrevezette a hatóságokat.
Buda Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a hétfői interjú után két fő következtetés vonható le. Egyrészt úgy véli,
„az interjú a fiatal informatikussal kapcsolatos kémvádat nem tisztázta minden kétséget kizáróan, de nem is erősítette – sőt, valamelyest még gyengítette is”, mivel Gundalf egy sikeres poligráfos vizsgálatra hivatkozott.
A szakértő ugyanakkor kiemelte, érdemes átgondolni, hogy ha az informatikus dolgozott is idegen titkosszolgálatokkal, az feltehetően Ukrajna védelmében történt, nem pedig Magyarország ellen.
„Olyan vád, hogy Magyarország ellen kémkedett volna a fiatal, még a meghallgatás során sem hangzott el”
– vélekedik Buda Péter.
Másrészt szerinte erősödött az a hipotézis, hogy a Gundalf beszervezésével próbálkozó, Henry nevű személy magyar állami háttérrel dolgozhatott.
„Az interjú során sem szűnt meg az a rossz érzése az embernek, hogy a magyar állami hatóságok az ügynek ezt a második szálát nem akarják kivizsgálni” – mondta a szakértő, aki szerint ez azért lehet, mert „a magyar állam valamilyen szinten érintett ebben a kérdésben”.
Gundalf szavahihetőségével kapcsolatban Buda Péter óvatosságra intett, mondván: „Nyilvánvalóan nem kell és nem is szabad pusztán azért elfogadni valamit, mert valaki azt mondja, pláne akkor, hogyha gyakorlatilag azt állítja, hogy az előző alkalommal végig hazudott”. Ugyanakkor hozzátette, hogy a fiatalember állításai között vannak olyanok, mint a poligráfos vizsgálat ténye és eredménye, amelyek állami szervek segítségével könnyen ellenőrizhetőek lennének.
A szakértő szerint az Alkotmányvédelmi Hivatalnak nem lett volna szabad manipulált felvételeket nyilvánosságra hoznia, amíg nem tudja egzakt módon bizonyítani az állításait. Véleménye szerint a döntés a videó közzétételéről nem szakmai, hanem politikai szinten született, majd hozzátette: „Kizártnak tartom, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai ne tiltakoztak volna kézzel-lábbal ez ellen”.
Az ügy dekonspirálódása miatt a szakmai eljárásnak gyakorlatilag vége. „Olyan szinten dekonspirálódott az eljárás, hogy attól eredményeket várni már nagyon-nagyon nehéz lenne” – emelte ki Buda, aki szerint
az ügyet propagandacélra használták fel. Arra a kérdésre, hogy ez mennyire rengeti meg a titkosszolgálatokba vetett bizalmat, úgy felelt: „Sajnos maximális mértékben”. Úgy látja, „a titkosszolgálatokat a politika jelenleg lábtörlőnek használja, emiatt elvesztik a hitelüket, és ebből a politika sem jön ki jól”.
Ezzel a véleménnyel Gatter László is egyetértett. „Meglep, hogy egy ilyen ügy titkosságát feloldotta, és a nyilvánosság elé tárta azt az Alkotmányvédelmi Hivatal, ezzel pedig lejáratta magát” – mondta az ügyvéd, aki szerint „ez alkalmas arra, hogy aláássa a titkosszolgálatokba vetett bizalmat”. Az eljárást megengedhetetlennek és a titkosszolgálati működés elveivel ellentétesnek tartja. „Tették ezt azért, hogy megpróbálják befeketíteni ezt a fiatalembert és megpróbáljanak belőle egy ukrán kémet gyártani” – fogalmazott.
Gatter László szerint Gundalfnak jogi értelemben nincs félnivalója. „Ezt helyesen mondta a hétfői interjúban: olyan szempontból nincs félnivalója, hogyha a kormány nyilvánosságra hozta a meghallgatás részleteit, annak megszűnt a titkossága” – magyarázta. Az ügyvéd szerint a meghallgatás nem minősül sem tanú-, sem gyanúsítotti vallomásnak, így az informatikus bármit mondhatott. „Valószínűleg információt akart szerezni így a hivatal, egyébiránt nehéz értelmezni ezt a meghallgatást” – vélekedett, és elképzelhetőnek tartja, hogy Gundalf „hülyét csinált a titkosszolgálatokból”.
Arra a kérdésre, hogy kiderülhet-e valaha a teljes igazság, Gatter László pesszimistán válaszolt.
„Soha nem fogunk tisztán látni. Biztos vagyok benne, hogy nem fogják tudni ezt kivizsgálni, még egy esetleges Tisza-győzelem esetén sem”
– mondta a Fővárosi Bíróság egykori elnöke.
Ezzel szemben Buda Péter úgy gondolja, egy kormányváltás esetén az új vezetés megpróbálna az ügy végére járni. A biztonságpolitikai szakértő szerint a Henry-szállal kapcsolatban több bűncselekmény is felmerülhet, a legsúlyosabb a választás rendje elleni bűncselekmény. Buda Péter szerint ha az ügy következmények nélkül marad, az a magyar demokrácián maradandó sebet ejt.
„Ha ez a kémügy kivizsgálás nélkül, büntetlenül, szankciók nélkül el tud tűnni, el tud halványulni, akkor az a magyar demokrácián egy olyan seb, amelyből szerintem soha nem fog felgyógyulni”
Gundalf néven ismertté vált fiatal informatikus megszólalásával tovább bonyolódott a Tisza Párt munkatársai ellen indított nyomozás, melynek részleteit és lehetséges következményeit Buda Péter biztonságpolitikai szakértő és Gatter László ügyvéd, a Fővárosi Bíróság korábbi elnöke elemezte a 24.hu-nak.
Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozó Iroda századosa a nyilvánosság előtt beszélt a titkosszolgálat által az NNI-re gyakorolt nyomásról, majd a kormány egy megvágott videót tett közzé Gundalf meghallgatásáról, azt sugallva, hogy az informatikust beszervezték az ukránok. Gundalf ezt követően a 444.hu-nak adott interjúban azt állította, szándékosan félrevezette a hatóságokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jeszenkszy Géza: Olyan szervilis hangnem Szijjártó és Lavrov között, amit még a kommunista korszak magyar külügyminiszterei is legfeljebb a hatvanas, hetvenes években használtak
A volt külügyminiszter a VSquare által nyilvánosságra hozott hangfelvételekre reagált, amelyeken Szijjártó Péter orosz kérésekre ígér közbenjárást.
„Valami rosszat mondtam?” – kérdezte Szijjártó Péter magyar külügyminiszter orosz kollégájától, Szergej Lavrovtól egy 2024 augusztusában lehallgatott telefonbeszélgetésen. A hívásról, amelyben Lavrov egy Kreml-közeli oligarcha rokonának sorsáról érdeklődött, az RTL Híradó is beszámolt egy nemzetközi oknyomozó-csoport által megszerzett hangfelvétel alapján.
A beszélgetésben az orosz külügyminiszter arra kérte Szijjártót, segítsen levenni Aliser Uszmanov oligarcha testvérét, Gulbahor Iszmailovát az Európai Unió szankciós listájáról. A magyar miniszter a felvétel szerint lelkesen igent mondott, és megígérte, hogy „természetesen segít, mégpedig a szlovákokkal együtt”. A nő hét hónappal később, 2025 márciusában valóban lekerült a listáról.
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró szerint a hangfelvétel súlyos bizonyíték. „Ez az első konkrét bizonyíték arra, hogy nemcsak arról van szó: a magyar kormány a szlovákokkal kiegészülve olyan lépéseket tesz, és próbál szankcióktól megmenteni oroszokat, amelyek az orosz érdekeket szolgálják, hanem ez direkt orosz kérésre, illetve az oroszokkal egyeztetve történik” – magyarázta. Az újságíró szerint a beszélgetés hangvétele is árulkodó: egy nyugati biztonsági tisztnek megmutatva a felvételt, az illető úgy reagált, ha nem tudná, kik beszélnek, azt hinné, egy tartótiszt ad utasításokat az ügynökének.
Az ügyre a politikai élet szereplői is hevesen reagáltak. Jeszenszky Géza volt külügyminiszter szerint Magyarország gyakorlatilag szövetségest váltott. Úgy fogalmazott, a magyar és a szlovák kormány „olyan szervilis hangnemben” lobbizik az orosz érdekekért, „amit szerintem még a kommunista korszak magyar külügyminiszterei is legfeljebb a hatvanas–hetvenes években használtak”.
Szijjártó Péter nem tagadta a beszélgetés létét, de a lehallgatást és annak nyilvánosságra hozását botránynak tartja. „Óriásbotrány. Egy nagyon durva óriásbotrány, hogy külföldi titkosszolgálatok folyamatosan lehallgatták a telefonhívásaimat” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a felvétel választások előtti kiszivárogtatása „minden idők legdurvább, legsúlyosabb, leggátlástalanabb titkosszolgálati beavatkozása a magyar parlamenti választásba”. A miniszter azzal védekezett, hogy Iszmailovának jogalap nélkül kellett volna a listán maradnia, és szerinte a diplomácia lényege éppen a párbeszéd fenntartása.
A Demokratikus Koalíció szerint a külügyminiszternek azonnal le kell mondania. Rónai Sándor, a párt politikusa azt mondta: „végre bizonyíték is van rá, hogy Szijjártó Péter hazaárulást követett el”, és szerinte bebizonyosodott, hogy Vlagyimir Putyin utasításait követte, miközben „közvetlenül az orosz külügyminiszter rángatta őt dróton”.
Arató László brüsszeli újságíró szerint a magyar kormány azért lehetett sikeres az orosz személyek érdekében folytatott lobbiban, mert az EU-nak sokszor fontosabb volt egy-egy szankciós csomag elfogadása, mint néhány név miatt megakasztani a folyamatot.
A nemzetközi oknyomozó cikkből az is kiderül, hogy Szijjártó nemcsak Lavrovval, hanem az orosz energiaügyi miniszterrel is rendszeresen egyeztetett, sőt, esetenként kérés nélkül is felajánlotta a segítségét szankciókkal fenyegetett orosz bankok ügyében. Az ügynek pedig Panyi Szabolcs szerint várhatóan lesz még folytatása.
„Valami rosszat mondtam?” – kérdezte Szijjártó Péter magyar külügyminiszter orosz kollégájától, Szergej Lavrovtól egy 2024 augusztusában lehallgatott telefonbeszélgetésen. A hívásról, amelyben Lavrov egy Kreml-közeli oligarcha rokonának sorsáról érdeklődött, az RTL Híradó is beszámolt egy nemzetközi oknyomozó-csoport által megszerzett hangfelvétel alapján.
A beszélgetésben az orosz külügyminiszter arra kérte Szijjártót, segítsen levenni Aliser Uszmanov oligarcha testvérét, Gulbahor Iszmailovát az Európai Unió szankciós listájáról. A magyar miniszter a felvétel szerint lelkesen igent mondott, és megígérte, hogy „természetesen segít, mégpedig a szlovákokkal együtt”. A nő hét hónappal később, 2025 márciusában valóban lekerült a listáról.
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró szerint a hangfelvétel súlyos bizonyíték. „Ez az első konkrét bizonyíték arra, hogy nemcsak arról van szó: a magyar kormány a szlovákokkal kiegészülve olyan lépéseket tesz, és próbál szankcióktól megmenteni oroszokat, amelyek az orosz érdekeket szolgálják, hanem ez direkt orosz kérésre, illetve az oroszokkal egyeztetve történik” – magyarázta. Az újságíró szerint a beszélgetés hangvétele is árulkodó: egy nyugati biztonsági tisztnek megmutatva a felvételt, az illető úgy reagált, ha nem tudná, kik beszélnek, azt hinné, egy tartótiszt ad utasításokat az ügynökének.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Friss megállapodás: Magyarországot megkerülve juthat amerikai gáz Ukrajnába
Görög, bolgár, román, moldáv és ukrán hálózatüzemeltetők egységesítették a gázszállítási feltételeket. A döntés megnyitja az utat a görög terminálokba érkező amerikai LNG Ukrajnába történő továbbszállítása előtt.
Megszületett egy, az Európai Bizottsággal közösen kidolgozott megállapodás a Vertikális Gázfolyosó használatáról, amely érdemben növelheti az amerikai cseppfolyósított földgáz szállítását Közép- és Délkelet-Európa felé, éppen akkor, amikor a magyar kormány bejelentette, hogy ősztől leállítja a földgáztranzitot Ukrajna felé.
Az új útvonal így Magyarországot megkerülve biztosíthatná az ukrán ellátást.
A Vertikális Gázfolyosó rendszerét a görög, bolgár, román, moldáv és ukrán hálózatüzemeltetők, valamint a görög–bolgár összekötő vezetéket működtető ICGB fogja össze. A projektet az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma és az Európai Bizottság is támogatja, az elmúlt hónapokban pedig már konkrét lépések is történtek a vonzerejének növelésére, például jelentős díjkedvezményeket vezettek be.
Az elképzelés lényege, hogy októbertől a teljes útvonalon új, napi, havi, negyedéves és éves tranzitkapacitás-termékeket vezetnek be, méghozzá egységesebb, uniós szabályokhoz igazított és a szereplők szerint „rendkívül versenyképes” tarifákkal.
Egy görög gázpiaci szereplő szerint a lépés megnyithatja az utat a görög terminálokba érkező amerikai LNG továbbszállítása előtt, és fellendítheti a Görögországból Ukrajna felé tartó gázáramlást
A megállapodás akkor válhat fontossá, ha Magyarország valóban leállítja a harmadik negyedévtől a vezetékes földgázszállítást Ukrajna felé, amit a kormány egyrészt Magyarország energiabiztonságával és a tározók feltöltésével, másrészt az állítólagos „ukrán olajblokáddal” magyaráz.
Az ukrán külügyi szóvivő szerint viszont a lépés jelentős bevételkiesést okozna Budapestnek. „Jelenleg ez az import nem állt le… ha leállítja, … a magyar gazdaságot és a magyarokat több mint egymilliárd dollártól fosztja meg” – közölte.
Megszületett egy, az Európai Bizottsággal közösen kidolgozott megállapodás a Vertikális Gázfolyosó használatáról, amely érdemben növelheti az amerikai cseppfolyósított földgáz szállítását Közép- és Délkelet-Európa felé, éppen akkor, amikor a magyar kormány bejelentette, hogy ősztől leállítja a földgáztranzitot Ukrajna felé.
Az új útvonal így Magyarországot megkerülve biztosíthatná az ukrán ellátást.
A Vertikális Gázfolyosó rendszerét a görög, bolgár, román, moldáv és ukrán hálózatüzemeltetők, valamint a görög–bolgár összekötő vezetéket működtető ICGB fogja össze. A projektet az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma és az Európai Bizottság is támogatja, az elmúlt hónapokban pedig már konkrét lépések is történtek a vonzerejének növelésére, például jelentős díjkedvezményeket vezettek be.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
