Magyar Péter: Olyan emberek jelentkeztek, hogy a kollégáim majdnem elsírták magukat, kiket kell kihúzni ebből az 538-ból
„Mi nem kivénhedt, bukott politikusokat küldünk Brüsszelbe” - közölte a Tisza Párt új alelnöke, aki szerint tevékeny és proaktív, szorgalmas és a hazájukat szolgálni akaró embereket szeretnének küldeni az EP-ba.
Magyar Péter nemrégiben bejelentette, hogy a Nemzeti Választási Iroda nyilvántartásba vette Tisztelet és Szabadság (Tisza) Pártját, így indulhat a június 9-i választáson. Az új alelnök azt is közölte, hogy 538-an pályáztak Európa Parlamenti képviselőségre a pártjuknál, így a tervezett 10 helyett 21 jelölt lesz majd a listájukon, ahogy a Fidesz EP-listáján is.
A politikus pénteken a Klubrádióban Bolgár Györggyel beszélgetett, és többek között az EP-választás is szóba került. A műsorban elmondta, hogy idehaza formabontó módon választják ki a jelölteket. Külföldön hasonlóan járt el Macron Franciaországban: "A civil kurázsi bevonása, az önszerveződés és a valódi polgári részvétel a demokrációban - ez egy nagyon jó példa" - tette hozzá.
Miután pártjával elindítottak egy pályázatot, hogy lehet jelentkezni képviselőnek, kevesebb mint két nap alatt 538 pályázat érkezett. A kollégái már elkezdték a feldolgozást is.
"Olyan színvonalas pályázatok érkeztek, több nyelven beszélő fiatal és idős emberektől, különböző szakterületeken, tapasztalattal, diplomációban, művészetekben, műszaki tudományokban, jogban, közgazdaságtanban, hogy a kollégáim majdnem elsírták magukat, hogy ilyen embereket kell kihúzni ebből az 538-ból,
hogy végén legyen húsz olyan jelöltünk majd egy szóbeli meghallgatás után, ahol a magyar emberek majd dönthetnek arról, hogy milyen sorrenben kerülhetnek fel a párnak az EP listájára"
- magyarázta Magyar Péter.
"Mi nem kivénhedt, bukott politikusokat küldünk Brüsszelbe"
- tette hozzá. Megemlítette Deutsch Tamást és Gyürk Andrást, róla hozzátette, hogy róla senki nem tudja, hogy kicsoda, de ötödik ciklusát tölti Brüsszelben és milliárdokat "lapátolt már haza".
A Tisztelet és Szabadság Pártja tevékeny és proaktív, szorgalmas és a hazájukat szolgálni akaró embereket szeretnének küldeni, akik a magyar szakembereket segítik.
Majd megemlítette, hogy pénteken bejelentették azt is, hogy várják a függetlenként indulni akaró önkormányzati képviselők és polgármesterek jelentkezését is. Nyittottak arra, hogy akik hasonló elveket vallanak, átláthatóvá tennék a rendszert, azokkal szívesen leülnek egyeztetni és ha szeretnék, akkor mögéjük állnak. Mert tudják, hogy mennyire fontos, hogy jelen legyenek a helyi nyilvánosságban, és így ők is tudnak helyi mintákat adni arra, hogy hogyan fog kinézni az ország, amit majd esetleg velük tudnak majd vezetni.
Magyar Péter nemrégiben bejelentette, hogy a Nemzeti Választási Iroda nyilvántartásba vette Tisztelet és Szabadság (Tisza) Pártját, így indulhat a június 9-i választáson. Az új alelnök azt is közölte, hogy 538-an pályáztak Európa Parlamenti képviselőségre a pártjuknál, így a tervezett 10 helyett 21 jelölt lesz majd a listájukon, ahogy a Fidesz EP-listáján is.
A politikus pénteken a Klubrádióban Bolgár Györggyel beszélgetett, és többek között az EP-választás is szóba került. A műsorban elmondta, hogy idehaza formabontó módon választják ki a jelölteket. Külföldön hasonlóan járt el Macron Franciaországban: "A civil kurázsi bevonása, az önszerveződés és a valódi polgári részvétel a demokrációban - ez egy nagyon jó példa" - tette hozzá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Egy dolog egészen biztos: ma éjjel Orbán Viktor és a NER főbűnösei hatványozottan rosszabbul fognak aludni”
– ezzel a mondattal reagált Fekete-Győr András a közösségi oldalánRuff Bálint miniszteri jelölésére.
A Momentum alapítója, volt pártelnök ezzel arra a szerdai bejelentésre reagált, miszerint Magyar Péter a megalakuló TISZA-kormány Miniszterelnökséget vezető miniszterének a Partizán Vétó című műsorából ismert jogászt, Ruff Bálintot kérte fel.
Fekete-Győr a posztjában azt írta, a döntés sokak számára hordozza a reményt, hogy „a régóta áhított rendszerváltás és a NER bűnöseinek kíméletlen felelősségre vonása ezúttal remélhetőleg nem silányul olcsó kampányígéretté”.
Fekete-Győr szerint: "Reménykeltő látni, hogy egy olyan ember tölti majd be az új kormány egyik legfontosabb kulcspozícióját, aki a Vétó adásaiban hosszú időn át, megalkuvás nélkül képviselte a politikai kultúraváltás és az elszámoltathatóság gondolatát. Aki még az utolsó adásban is kérlelhetetlenül érvelt amellett, hogy a felelősségre vonás soha nem képezheti politikai alku tárgyát, valódi rendszerváltás ugyanis csakis kőkemény igazságtételre épülhet!"
A leendő miniszter első intézkedései között említette az ügynökakták mielőbbi megnyitását, a lehető legkevesebb kitakarással, valamint egy Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal felállítását.
Fekete-Győr András ehhez kívánt a leendő miniszternek „rendíthetetlenséget, a rendszerváltó reformokhoz és egy új, tisztességes választási rendszer megalkotásához államférfiúi bölcsességet, az elmúlt tizenhat év romjainak és mocskának eltakarításához pedig fáradhatatlan kitartást!”
„Egy dolog egészen biztos: ma éjjel Orbán Viktor és a NER főbűnösei hatványozottan rosszabbul fognak aludni”
– ezzel a mondattal reagált Fekete-Győr András a közösségi oldalánRuff Bálint miniszteri jelölésére.
A Momentum alapítója, volt pártelnök ezzel arra a szerdai bejelentésre reagált, miszerint Magyar Péter a megalakuló TISZA-kormány Miniszterelnökséget vezető miniszterének a Partizán Vétó című műsorából ismert jogászt, Ruff Bálintot kérte fel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ebbe a választási folyamatba nagyon durva külföldi beavatkozás történt” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a választási vereség után adott első hosszú interjújában. A tárcavezető a Telex-nek nyilatkozva Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, az ukrán kormányt és a brüsszeli intézményeket is megnevezte, mint akik a magyarországi kormányváltásban voltak érdekeltek.
Szijjártó szerint „továbbra is reális veszély az, hogy a Brüsszelben tapasztalható háborús pszichózis eluralkodik Magyarországon”.
Arra a kérdésre, hogy tart-e saját fiainak besorozásától, úgy felelt, „ez nem egy végletekig a valóságtól elrugaszkodott megközelítés. Egy háborús világkorszak közeledik, a világ számos pontján reális háborús veszély van. Nemcsak a saját családom miatt, hanem az egész ország miatt tartok attól, hogy a béke nem lesz mindig adott”
A kampány fő üzenetei között szerepelt, hogy a Tisza Párt győzelme háborúba sodorná az országot. A Fidesz a kampányban végig azzal érvelt, hogy a Tisza Párt győzelme háborúba sodorná az országot. Szijjártó ezt azzal indokolta, hogy „az Európai Néppárt durván háborúpárti, a Tisza pedig ennek a frakciónak a tagja”.
„Ebbe a választási folyamatba nagyon durva külföldi beavatkozás történt” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a választási vereség után adott első hosszú interjújában. A tárcavezető a Telex-nek nyilatkozva Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, az ukrán kormányt és a brüsszeli intézményeket is megnevezte, mint akik a magyarországi kormányváltásban voltak érdekeltek.
Szijjártó szerint „továbbra is reális veszély az, hogy a Brüsszelben tapasztalható háborús pszichózis eluralkodik Magyarországon”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Behívták egy ablaktalan szobába és megzsarolták az Erste vezetőjét a jegybankban - állítja Simor András volt MNB-elnök
Simor András szerint az egyik jegybanki alelnök így kényszerítette őt arra, hogy távozzon az Erste Group felügyelőbizottságából 2023-ban. Eddig hallgatott, de most mindent elmondott az ATV Egyenes adás című műsorában. Szerinte ami történt, bűncselekmény.
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt arról, miért mondott le 2024 januárjában az Erste Group Bank bécsi, anyabanki felügyelőbizottsági tagságáról, mindössze hat hónappal azután, hogy a mandátumát újabb három évre meghosszabbították. Mint mondta, eddig nem beszélt a lemondása okairól, mert nem akart senkinek bajt okozni. „De most már azt hiszem, hogy ha elmondom az igazságot, azzal csak annak okozok bajt, aki megérdemli” – fogalmazott.
Simor András elmondása szerint a történet 2023 decemberében kezdődött. Nem sokkal azután, hogy nyilvánosan kritizálta a Matolcsy György vezette jegybankot, az Erste Bank Magyarország vezérigazgatója, Jelasity Radován felkereste őt egy „nagyon kellemetlen ügyben”.
„Megkérdeztem, miről van szó, jó viszonyban voltunk egymással.” A volt jegybankelnök állítása szerint a magyar Erste vezére elmondta neki, hogy behívták őt Magyar Nemzeti Bankba, ahol az egyik alelnökkel kellett tárgyalnia, aki a pénzügyi felügyeletet is vezeti.
A megbeszélésre, Simor elmondása alapján, egy „ablaktalan, zárt, biztonsági helyiségbe” vitték Jelasity Radovánt, a telefonját pedig le kellett tennie a titkárnőnél.
A beszélgetésen a jegybanki alelnök állítólag közölte a bankvezetővel, hogy „ameddig én az Erste Group bécsi felügyelőbizottságának tagja vagyok, addig a bankfelügyelet rendkívül szigorúan és nagyon kellemetlenül fog eljárni az Erste Bank Magyarországgal szemben”.
„Lefordítva magyarra, ezt én úgy hívom, hogy zsarolás” – jelentette ki Simor, hozzátéve, hogy bár nem jogász, de megnézte a büntető törvénykönyvet. „Én azt gondolom, hogy ez hivatali visszaélés, amit három évig terjedő szabadságvesztéssel büntet a törvény” – mondta.
A volt MNB-elnök elmondása szerint a történtek után elgondolkodott, mi a teendő, és arra jutott, hogy nem kárt akar okozni a banknak, hanem hasznot hozni, ezért döntött a lemondás mellett. De néhány hetet gondolkodott rajta. „Azt mondtam, hogy most karácsony és újév között a fű sem fog nőni, tehát nem kellett sietni a döntésemmel.”
Azonban amikor januárban felhívta telefonon Jelasity Radovánt, a vezérigazgató arról számolt be neki, hogy karácsony és újév között „elkezdett a bankfelügyelet mindenféle szokatlan adatokat kérni a banktól, és szokatlan vizsgálatokat indított”.
Simor szerint amikor az Erste munkatársai az MNB-s kontaktjuknál érdeklődtek a szokatlan eljárásról, azt a választ kapták: „a te főnököd pontosan tudja, mit kell mondania az én főnökömnek, hogy ez az egész abba maradjon”.
„Akkor döntöttem el, hogy nekem jobb, ha lemondok” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy miért nem tett feljelentést, Simor azt válaszolta, hogy az elkövetők szerinte gondosan jártak el. „Egy olyan helyiségbe vitték őt be, amit nem lehet lehallgatni, a telefonját kint letették vele, tehát ezt bármikor le fogják tagadni” – magyarázta.
Hozzátette, a szokatlan adatigényléseket és vizsgálatokat viszont „többen is észlelték”. Kijelentette: „Én nem fogok feljelentést tenni, mert úgy gondolom, hogy nem én voltam az, akit ott megzsaroltak.”
Simor András arról is beszélt, hogy lemondása után megkereste őt az Európai Központi Bank két vezetője, mert aggódtak, hogy a mandátum közepén történő távozása a bankon belüli problémákra utalhat.
„Mondtam nekik, hogy itt félreértés van: nem a bank miatt mondtam le, hanem a bank védelmében mondtam le” – idézte fel a beszélgetést.
Elmondása szerint amikor elmesélte nekik a teljes történetet, a videókonferencián résztvevő vezetőit sokkolták az elhangzottak. „Néztek rám, mint borjú az új kapura, hogy mit akarok mondani” – fogalmazott. A reakciójuk Simor szerint az volt: „ne haragudjak, de ők ilyet Európában – pedig egyik sem nyeretlen kétéves volt – még nem hallottak.”
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt arról, miért mondott le 2024 januárjában az Erste Group Bank bécsi, anyabanki felügyelőbizottsági tagságáról, mindössze hat hónappal azután, hogy a mandátumát újabb három évre meghosszabbították. Mint mondta, eddig nem beszélt a lemondása okairól, mert nem akart senkinek bajt okozni. „De most már azt hiszem, hogy ha elmondom az igazságot, azzal csak annak okozok bajt, aki megérdemli” – fogalmazott.
Simor András elmondása szerint a történet 2023 decemberében kezdődött. Nem sokkal azután, hogy nyilvánosan kritizálta a Matolcsy György vezette jegybankot, az Erste Bank Magyarország vezérigazgatója, Jelasity Radován felkereste őt egy „nagyon kellemetlen ügyben”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Simor András: Zsarolással kényszerítette ki a lemondásomat a Magyar Nemzeti Bank egyik alelnöke
Simor András volt jegybankelnök az ATV-ben beszélt az Erste Group felügyelőbizottságából való távozásának valódi okáról. Állítása szerint az egyik MNB alelnök megfenyegette az Erste magyarországi vezetőjét, hogy megnehezíti a bank működését, ha ő a posztján marad.
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt arról, miért mondott le 2024 januárjában az Erste Group Bank bécsi, anyabanki felügyelőbizottsági tagságáról, mindössze hat hónappal azután, hogy a mandátumát újabb három évre meghosszabbították. Mint mondta, eddig nem beszélt a lemondása okairól, mert nem akart senkinek bajt okozni. „De most már azt hiszem, hogy ha elmondom az igazságot, azzal csak annak okozok bajt, aki megérdemli” – fogalmazott.
Simor András elmondása szerint a történet 2023 decemberében kezdődött, amikor az Erste Bank Magyarország vezérigazgatója, Jelasity Radován felkereste őt egy „nagyon kellemetlen ügyben”.
„Megkérdeztem, miről van szó, jó viszonyban voltunk egymással.” A volt jegybankelnök állítása szerint a bankvezető elmondta neki, hogy behívták a Magyar Nemzeti Bankba, ahol az egyik alelnökkel kellett tárgyalnia, aki a pénzügyi felügyeletet is vezeti.
A megbeszélésre, Simor elmondása alapján, egy „ablaktalan, zárt, biztonsági helyiségbe” vitték, a telefonját pedig le kellett tennie a titkárnőnél.
A beszélgetésen az alelnök állítólag közölte a bankvezetővel, hogy „ameddig én az Erste Group bécsi felügyelőbizottságának tagja vagyok, addig a bankfelügyelet rendkívül szigorúan és nagyon kellemetlenül fog eljárni az Erste Bank Magyarországgal szemben”.
„Lefordítva magyarra, ezt én úgy hívom, hogy zsarolás” – jelentette ki Simor, hozzátéve, hogy bár nem jogász, de megnézte a büntető törvénykönyvet. „Én azt gondolom, hogy ez hivatali visszaélés, amit három évig terjedő szabadságvesztéssel büntet a törvény” – mondta.
A volt MNB-elnök elmondása szerint a történtek után elgondolkodott, mi a teendő, és arra jutott, hogy nem kárt akar okozni a banknak, hanem hasznot hozni, ezért döntött a lemondás mellett. De néhány hetet gondolkodott rajta. „Azt mondtam, hogy most karácsony és újév között a fű sem fog nőni, tehát nem kellett sietni a döntésemmel.”
Azonban amikor januárban felhívta telefonon Jelasity Radovánt, a vezérigazgató arról számolt be neki, hogy karácsony és újév között „elkezdett a bankfelügyelet mindenféle szokatlan adatokat kérni a banktól, és szokatlan vizsgálatokat indított”.
Simor szerint amikor az Erste munkatársai az MNB-s kontaktjuknál érdeklődtek a szokatlan eljárásról, azt a választ kapták: „a te főnököd pontosan tudja, mit kell mondania az én főnökömnek, hogy ez az egész abba maradjon”.
„Akkor döntöttem el, hogy nekem jobb, ha lemondok” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy miért nem tett feljelentést, Simor azt válaszolta, hogy az elkövetők szerinte gondosan jártak el. „Egy olyan helyiségbe vitték őt be, amit nem lehet lehallgatni, a telefonját kint letették vele, tehát ezt bármikor le fogják tagadni” – magyarázta.
Hozzátette, a szokatlan adatigényléseket és vizsgálatokat viszont „többen is észlelték”. Kijelentette: „Én nem fogok feljelentést tenni, mert úgy gondolom, hogy nem én voltam az, akit ott megzsaroltak.”
Simor András arról is beszélt, hogy lemondása után megkereste őt az Európai Központi Bank két vezetője, mert aggódtak, hogy a mandátum közepén történő távozása a bankon belüli problémákra utalhat.
„Mondtam nekik, hogy itt félreértés van: nem a bank miatt mondtam le, hanem a bank védelmében mondtam le” – idézte fel a beszélgetést.
Elmondása szerint amikor elmesélte nekik a teljes történetet, a videókonferencián résztvevő vezetőit sokkolták az elhangzottak. „Néztek rám, mint borjú az új kapura, hogy mit akarok mondani” – fogalmazott. A reakciójuk Simor szerint az volt: „ne haragudjak, de ők ilyet Európában – pedig egyik sem nyeretlen kétéves volt – még nem hallottak.”
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt arról, miért mondott le 2024 januárjában az Erste Group Bank bécsi, anyabanki felügyelőbizottsági tagságáról, mindössze hat hónappal azután, hogy a mandátumát újabb három évre meghosszabbították. Mint mondta, eddig nem beszélt a lemondása okairól, mert nem akart senkinek bajt okozni. „De most már azt hiszem, hogy ha elmondom az igazságot, azzal csak annak okozok bajt, aki megérdemli” – fogalmazott.
Simor András elmondása szerint a történet 2023 decemberében kezdődött, amikor az Erste Bank Magyarország vezérigazgatója, Jelasity Radován felkereste őt egy „nagyon kellemetlen ügyben”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
