KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Magyar önkéntesek építenek újabb napiskolát a Himalájában

A Csoma Szobája Alapítvány Kőrösi Csoma Sándor egykori lakhelyének felújításával kezdte, most napenegriával fűthető vályogtanteremre gyűjtenek, hogy így segíthessenek a helyieken.

Link másolása

Hogy törhetnének ki a gyerekek a világ egyik legelszigeteltebb és legkietlenebb szegletéből? Hogyan lehet élhető közösségi tereket varázsolni a világ tetejére, ahol még az áram is luxuscikk, nemhogy a fűtött tanterem? Egyáltalán: mit keresnek magyar vályogvetők a Himaláján? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ a Csoma Szoba Alapítvány legújabb kihívása.

A világhírű magyar polihisztor szellemi örökségét ápoló Csoma Szobája Alapítvány évről-évre próbál helyi igényekkel összehangolt, fenntartható válaszokat adni a Himalája vonulataitól körülzárt kicsi faluban, Zanglában. Az idei, közösségi finanszírozású „digitális téglajegy” kampány kitűzött célja, hogy újabb, napenergiával működő passzív házakat építsenek a ladakhi iskolások számára.

korosi01

Képek: Csoma Szobája Alapítvány, 2017

A Csoma Szobája Alapítvány neve ismerősen csenghet azoknak, akik képben vannak a külföldön aktív magyar civil szervezetekkel, az ökotudatos építészettel, Kelet-Tibettel vagy épp a polihisztor Kőrösi Csoma Sándor életútjával kapcsolatban.

A Csoma Szobája Alapítvány még

2007-ben határozta el, hogy megmenti Kőrösi Csoma Sándor Himalája-beli „otthonát”, a 3500 méter magasan fekvő Zanszkár völgyében található királyi palotaerődöt.

Az erőd többek között arról nevezetes, hogy itt készítette el a tudós Kőrösi Csoma a világ első tibeti-angol szótárát. A kutató közel másfél évig élt a „világ tetején”, a buddhista szerzetesekkel szomszédos kicsiny szobában, a külvilágtól elzárva.

A palota renoválása, a 16. századi műemlék régészeti feltárása, tudományos feldolgozása után

a Csoma Szobája Alapítvány egy napenergiával működő, passzív iskola építésébe kezdett 2012-ben.

Kitartó munkájuknak köszönhetően ma már négy tanterem, egy mellékhelyiség és egy téli tanárszállás áll a zanglai hegyoldalban.korosi05korosi10

Az építészeti megközelítés a civil szervezetet alapító Irimiás Balázs műemlékvédelemi szakértő szemléletéből, érdeklődéséből fakadt. A palota körüli állagmegőrzést követően, ez a megközelítés további kapcsolódási pontot kínált Zangla lakosságával is.

A kezdetben – 2007-ben – egy kalandos biciklitúrával indult, és a ladakhi régió épített emlékei iránti szakmai kíváncsiságból kinövő projekt mára építészeti motivációit, érdeklődését megtartva, a helyi közösség igényeire keres válaszokat az oktatás és környezettudatos megoldások alkalmazásával.

A „napiskola” tantermeinek felhúzása mellett – a helyi mesteremberek és a nyaranta felálló nemzetközi önkéntes csapat munkájának köszönhetően – az Alapítvány a helyi állami iskolába is delegált önkénteseket, kipótolva a nyári időszakban a mezőgazdasági munkák miatt jelentkező tanárhiányt. A kötelező órákon túl, az önkéntesek az iskola után kreatív foglalkozásokkal várják a zanglai gyerkeket, vagy épp a buddhista szerzetesnövendékeknek adnak játékos angolórákat.korosi02korosi09korosi14

Dilemma, hogy egy Budapestről megtervezett épületegyüttes, vagy az elmúlt tíz év tapasztalatai tudnak-e valós válaszokat adni a zanglai emberek életkörülményeire: a fogyasztási cikkeken keresztül begyűrűző globalizációra, a sokáig ismeretlen szervetlen hulladék problémájára vagy akár a közelítő észak-indiai úthálózat okozta gazdasági, turisztikai változásokra.

Az Alapítvány most meghirdetett kampányában további két, napenegriával fűthető vályogtanterem kivitelezésére gyűjt.

Ezúttal azonban a dél-zanglai és a környező falvak diákjai számára keresnek megoldást a télen szünetelő oktatás beindítására a Zanszkár-folyó medréhez közelebb eső Tanpó településén. A kemény – akár mínusz 30 fokos – hidegben, az elnyúló téli szünet lerövidítésével az Alapítvány a kulturális felzárkózásban és a helyi közösségi élet erősítésében egyaránt nagy segítséget nyújthat.

A kampány célja tehát az, hogy legyen egy meleg – jelen esetben napenergiával fűtött – közös tér, ahol össze lehet jönni, mesélni, tanulni egymástól.

Maga az épített szolárkonstrukció (mint beépített üvegfelület mérete és tájolása, a tetőszerkezet enyhe lejtése) is mintát adhat a helyi családok számára, jövőbeli házaik tervezéséhez.

Az Alapítvány ereje éppen ebben rejlik: az időszakos beavatkozások helyett hosszabb távú célkitűzések megfogalmazásában és elérésében. Ezt igazolta két önkéntes téli látogatása is, akik inkognitóban, egy kemény magashegyi túra után érkeztek a hóval borított Zanglába, ahol tapasztalatokat és bizonyosságot szerezhettek az eddig készült iskolaépületek használatáról, a komfortos melegben a nemez szőtteseken tanuló ladakhi gyerekek között.korosi11korosi12korosi13

Aki támogatni szeretné a Csoma Szobája 2017-es Indiegogo kapmányát, az IDE kattintva válthat „digitális téglajegyet”!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Több mint száz éves tapasztalatukkal segítenek a látássérült embereknek
A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetséget több mint száz éve alapították, azóta is az év minden napján kiemelt figyelmet fordítanak a vakok, gyengénlátók érdekeinek képviseletére. Most adód 1%-ával te is támogathatod őket!

Link másolása

A közvetlen környezetünkről elsősorban a szemünkkel szerzünk információt. Ezért, ha valaki elveszíti a látását, kénytelen a többi érzékszervére hagyatkozni, például a hallására, szaglására, tapintására és ízlelésére. Látó emberként elképzelni sem tudjuk, hogy milyen lehet a teljes sötétség, amikor semmit nem látunk a körülöttünk lévő világból. Milyen lehet tapintással anyagokat felismerni és párosítani, vagy szaglással fűszereket, élelmiszereket használni.

A vak és gyengénlátó emberek viszont így járnak iskolába, lesznek szerelmesek és alapítanak családot, így járnak mindennap dolgozni, kikapcsolódni, sportolni. Ahhoz, hogy ezeket a tevékenységeket akadálytalanul tudják elvégezni, sok segítségre van szükségük. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) olyan szolgáltatásokat működtet részükre, amelyek segítik őket ezen mindennapi tevékenységekben.

Adód 1%-ának felajánlásával, most te is hozzájárulhatsz ahhoz, hogy a jövőben is minél többet fejleszthessék a látássérült emberek életminőségét. Alább bemutatjuk őket és munkájukat!

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége megalakulása

A látássérült emberek érdekeit több mint száz esztendeje sikeresen képviselő szövetség 1918-ban alakult, létrehozói olyan értelmiségi vak hadirokkantak voltak, akik az I. világháborúban vesztették el látásukat.  A szövetség többszöri névváltoztatás után 1990-ben vette fel a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) elnevezést. A kezdetben kizárólag a vak embereket támogató szervezet 1960-tól vesz fel gyengénlátó személyeket is tagjai sorába, akikre azonban egészen a közelmúltig nem irányult kiemelt figyelem a szolgáltatások fejlesztése során és az érdekképviselet területén.

A látássérült emberek társadalmi integrációját és érdekvédelmi képviseletét ellátó szervezet első évtizedeinek komoly nehézségei dacára a szövetség folyamatosan fejlődött,

így mára már mintegy 86 ezer látássérült személy érdekeinek a képviseletét látja el.

Főbb tevékenységeik

Évszázados működésük során számtalan különféle tevékenységet végeztek és korról korra megújuló szolgáltatási palettát kínáltak. Ilyenek például az utazási kedvezmények, a vak személyeket foglalkoztató védett üzemek, a vakok személyi járadéka, a látássérült emberekre nézve kedvező munkaügyi szabályozás kiharcolása, az akadálymentesítés mind-mind a szövetség érdekképviseleti munkájának eredménye.

Az elmúlt évszázad sorra jelentkező kihívásaira adott válaszként jött létre a Homérosz Kórus, a Vakok Világa folyóirat, a Braille-nyomda és könyvtár, a szakipari-, a telefonkezelő- és a gyógymasszőr képzés, vakvezetőkutya képzés, a sportkörök, a segédeszközbolt, az informatikai csoport majd az Informatika a Látássérültekért Alapítvány, a tankönyvek speciális formátumú megjelenését biztosító szolgáltatás, a nyelvtanfolyamok, az Okosklub és legújabban a Távszem projekt. Az MVGYOSZ történetéről a Vakok Világa folyóirat hasábjain túl a jeles évfordulókra kiadott kötetek is gazdag ismeretanyaggal szolgálnak. Alább bemutatunk pár tevékenységet részletesen is!

Pótolhatatlan segítség a vakvezetőkutya

Egy látássérült számára a vakvezetőkutya nemcsak egy hű társ, hanem egyben az önálló életvitelhez szükséges segítő is, akivel magabiztosabban közlekedhet, ügyet intézhet, vagy akár dolgozhat, ráadásul a kapcsolatteremtést is megkönnyíti. Kevés kutya felel meg a magas követelményeknek, hiszen nemcsak nyugodtnak, okosnak, barátságosnak kell lenniük, hanem mindenben fegyelmezetten hallgatniuk kell gazdájukra és biztonsággal kell vezetniük őt. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége 1978 óta vakvezetőkutya kiképzésével segíti a látássérült emberek biztonságosabb közlekedését, munkába járását. A kiképzés mellett a tenyésztéssel, kölyökneveléssel és az utógondozással is foglalkoznak. Egy vakvezetőkutya kiképzés közel kétéves folyamat, amelynek költségei meghaladják a 4,5 millió forintot.

Távszem szolgáltatás

A Távszem szolgáltatás abban segít, hogy a nap 24 órájában egy okostelefon vagy táblagép segítségével összekapcsolja a vak vagy gyengénlátó felhasználót az ép látású operátorral, aki a távolból, a látássérült személy okos eszközének kamerája segítségével lát helyette, és segít megoldani különböző szituációkból adódó kérdéseket. Azaz felolvassa a postai értesítőt vagy az élelmiszer nevét, összetevőit és lejárati dátumát vagy segít a bankjegyeket felismerni és sorba rendezni.

Braille- és hangoskönyvek gyártása és kölcsönzése

Azoknak, akik szeretnek olvasni mindig különleges élmény betérni egy könyvesboltba, lapozgatni a friss, nyomdaillatú újdonságok között, beleolvasni egy-egy szépirodalmi kötetbe. A látássérült emberek ugyanúgy szeretnek olvasni, mint látó társaik, csak más módon teszik: Braille-írásos és hangoskönyvek segítségével. A szövetség egyedülálló Braille- és hangoskönyvtárat tart fenn, ahol több mint 1200 tapintható mű áll a látássérült olvasók rendelkezésére.

Hol találom őket?

Budapesten, a Hermina út 47. szám alatt található Sipeki-villa ikonikus épületnek számít a látássérült emberek körében, hiszen több emberöltő óta a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) a székháza. Az évszázad alatt nagyon leromlott épület az elmúlt években megújult, a csodálatos építmény felújítására a kormány 3,5 milliárd forint támogatást adott. A sokat látott épület nemcsak küllemében és belső tereiben nyerte el a már rég megérdemelt formáját, de funkciója és használhatósága is nagy mértékben javult, ráadásul a klasszikus villa mögött egy teljesen új, önálló, többfunkciós szolgáltatóház is felépült, ahol konferenciaterem, Braille-nyomda, ügyfélszolgálat és segédeszközbolt is helyet kapott. Ha ellátogatsz a májusi villa sétáik egyikére, te magad is megnézheted az átalakulását!

Támogassd te is adód 1%-ával a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségét!

Az 1% felajánlást 2024. május 21-ig bármikor benyújthatod, akkor is, ha adóbevallásodat már beadtad.Jónak lenni minden nap jó! Segíts te is könnyebbé tenni a látássérült emberek életét.

Közvetlen bankkártyás adományozás biztonságosan, ide kattintva!

Adományvonal: 13600, az MVGYOSZ kódja a 96-os. A hívás díja 500 Ft.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Kiderült, hogy ki volt a mentős, akit milliók hallottak, ahogy telefonon át segített megmenteni egy három hónapos babát
Berényi Bálint családjában többen is az egészségügyben dolgoznak, így nem volt kérdés, hogy ő is az életmentést választja hivatásául.

Link másolása

Nemrégiben bejárta a netet egy hangfelvétel, melyet az Országos Mentőszolgálat osztott meg. Ezen egy édesanya hallható, aki azért hívta fel a mentősöket, mert a három hónapos babája nem vett levegőt. A csecsemő életét megmentette egy mentésirányító az édesanya segítségével.

Most pedig az is kiderült, hogy ki volt akkor a telefonnál, ki segítette a kétségbeesett anyát és a picit a távolból.

A mentőszolgálat a közösségi oldalán írta:

A mentésirányító, akinek milliók hallották a hangját

"Múlt héten az egész médiát bejárta az a hangfelvétel, amelyen a mentésirányító segítségével egy édesanya 3 hónapos gyermekén végez újraélesztést, sikerrel.

A felvételen Berényi Bálint bajtársunk hangja hallható, aki 2020. január 1-én csatlakozott az Országos Mentőszolgálat bajtársi közösségéhez, mint gépkocsivezető. Azóta elvégezte ápolói tanulmányait is és már mentőtechnikusként teljesít szolgálatot Kistelek Mentőállomáson. Idén új kihívásokat keresett, így kivonulói szolgálata mellett év elején mentésirányítói feladatot vállalt a Szegedi Mentésirányításon.

Bálint családjában többen is az egészségügyben dolgoznak, így nem volt kérdés, hogy ő is az életmentést választja hivatásául. Munkájában a változatosság és a bajtársi közösség motiválja. Köszönjük áldozatos munkáját, további sikereket kívánunk, a mentésben résztvevőknek gratulálunk!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Horgásztragédia: „Feszes zsinórt odafent” – Így búcsúznak a sporttársai a balatoni versenyen meghalt 40 éves férfitól
A férfi pénteken lett rosszul a pontyozó verseny közben. Másfél óráig küzdöttek az életéért, de már nem tudták visszahozni.

Link másolása

Már ezernél is többen nyilvánítottak részvétet a Nemzetközi Balatoni Pontyfogó Kupa (IBCC) posztjánál, amiben közölték: a pénteki verseny közben meghalt egy 40 éves magyar horgász, írja a Blikk. Tót Gergő péntek reggel lett rosszul, és bár gyorsan a helyszínre ért a segítség, az életét a mentőhelikopterrel érkező mentők sem tudták megmenteni másfél óra küzdelem után.

„Feszes zsinórt odafent”

– ilyen és ehhez hasonló mondatokkal búcsúznak sporttársai a horgásztól, akinek párja nem kívánt nyilatkozni a lapnak a férfival történtekről. Értesüléseik szerint Gergő évek óta imádta a horgászatot, több versenyen is indult.

Nemcsak a magyar horgászok, hanem török, orosz, román és német sporttársak is küldtek szomorú üzenetet.

A péntek reggel elhunyt horgászról a Fishing&Hunting televíziós csatorna esti összefoglalójában is megemlékeztek, amit itt lehet megnézni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Valóra vált SMA Tomika egyik legnagyobb álma, a kisfiú hihetetlen tempóban fejlődik
Végre csokit ehetett a gyerek, akit korábban csak pépesített ételekkel tudtak táplálni nyelési nehézségei miatt.

Link másolása

Húsvét után megkapta az életmentő kezelést Galó Tomika, miután összegyűlt az ehhez szükséges 700 millió forint. Az SMA-val küzdő kisfiú azóta rengeteget fejlődött, a napokban pedig az egyik legnagyobb álma is valóra vált: csokit ehetett, írja a Bors

A kisfiúnak korábban komoly gondjai voltak a nyeléssel, ezért az anyukája mindent pépesített számára.

„Nagyon-nagyon sokat nyel félre evés közben, és mivel a felköhögés is nehezített az SMA-s gyerekeknek, ezért sokkal nehezebben birkózik meg a félrenyelt falatokkal.

Tomika egy olyan másfél évvel ezelőttig még pontosan ugyanazt ette, amit mi. Tehát ha egy rántott húst apró darabokra vágtam neki, akkor nagyon ügyesen megrágta, le tudta nyelni, és azt vettük észre, hogy hetek alatt bekúszott a turmixgép az életünkbe” – mondta a lapnak egy évvel ezelőtt Hornischer Anikó.

A korábbi helyzet nemcsak a szülőket, hanem a kisfiút is megviselte.

„Sokszor eltolja a tányért, és szól, hogy "Anya, ezzel csinálj valamit, mert ez nem fog menni”. Ami a legrosszabb az egészben, hogy nagyon vágyik például egy szelet pizzára vagy egy Túró Rudira, de már nem kéri, mert tudja, hogy nem megy.”

Ehhez képest hatalmas a fejlődés már rövid idő alatt is. A kisfiú csokievős posztját itt lehet megnézni:

.


Link másolása
KÖVESS MINKET: