Lakner Zoltán: A magyar társadalom már túl van Orbán Viktoron, ami egy fantasztikus dolog és nagy tette Magyarországnak

Laczó Adrienn ügyvéd a Kontroll.hu-nak adott interjúban beszélt a Magyar Péter kampányában ígért „Orbán-bábok” eltávolításáról, ami szerinte jó úton halad. Az ügyvédnő, akit egy civil kezdeményezés köztársasági elnöknek javasolt, a beszélgetés elején tisztázta a jelölésével kapcsolatos félreértéseket. „Nem ezt mondtam. Azt mondtam, hogy ha érkezne felkérés, azt fontolóra venném. De nem érkezett felkérés” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a jogi feltételeknek – 35. életév betöltése, büntetlen előélet – egyébként megfelel.

Az új államfő megválasztásának folyamatáról szólva kifejtette, hogy a jelenlegi 30 napos határidő nem tesz lehetővé széles körű társadalmi egyeztetést, de a Tisza Párt láthatóan figyel arra, hogy a jelölt ne kötődjön sem korábbi pártokhoz, sem közvetlenül hozzájuk. Laczó Adrienn szerint a jelenlegi, gyenge hatáskörű köztársasági elnöki poszt esetében nincs sok értelme a közvetlen választásnak. Úgy véli, ha egy új alkotmány bevezetné a közvetlen elnökválasztást, azzal párhuzamosan a jogköröket is bővíteni kellene.

A legfőbb ügyész múlt szerdai lemondásával kapcsolatban elmondta, büszke arra, hogy az ő ügyvédi irodája fordult hivatalosan az ideiglenes államfőhöz, hivatalvesztési eljárás megindítását kérve Nagy Gábor Bálinttal szemben. Elismerte, hogy a miniszterelnök parlamenti felszólalása valószínűleg nagyobb súllyal esett latba, de úgy gondolja, a beadványuk is számított. „A lemondó nyilatkozatában azért odaszúrt nekünk is egyet-kettőt, ezért gondolom, hogy olvasta” – jegyezte meg.

Laczó szerint a lemondással a volt legfőbb ügyész elkerülte, hogy hivatalvesztéssel, „csúfosan leváltsák”, és így ügyészként a rendszerben maradhat, méghozzá a Legfőbb Ügyészség főosztályvezetői státuszában.

Az Aranykonvoj-ügy kapcsán kifejtette, reméli, hogy a legfőbb ügyész távozásával megszűnik az a személyi akadály, ami eddig gátolta a mélyebb nyomozást. Álláspontja szerint az egész intézkedéssorozat megalapozatlan volt. „Ezt nemcsak utólag látjuk, hanem ezt azok, akik a döntéseket hozták, az elején látniuk kellett, hogy semmilyen alap nincsen a pénzszállítmánynak a feltartóztatására és ezeknek az állampolgároknak a lefogására” – mondta.

„Mert napnál világosabb, hiszen az ő saját aznap reggeli nyilatkozatából tudjuk, hogy tudott erről az akcióról, készült rá, és hogyha számomra világos, hogy ez alaptalan, akkor számára is világos kellett, hogy legyen” – fogalmazott.

A parlament előtt lévő, vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló törvényjavaslatról Laczó Adrienn elmondta, hogy a hivatal a vártnál jóval erősebb, tényleges nyomozati és vádemelési jogkörrel is rendelkezne, lényegében speciális ügyészségként működne. A létrehozását politikai döntésnek és a választási kampány egyik legfontosabb ígéretének tartja, aminek legitimitását az ügyészi szervezettel szembeni általános bizalmatlanság adja.

A vagyonvisszaszerzés kapcsán azonban felhívta a figyelmet a gazdasági kockázatokra is. Példaként Mészáros Lőrinc cégbirodalmát említette, ahol tízezrek dolgoznak.

Épp ezért okosan kell csinálni, bár mivel egy ilyen büntetőeljárás hosszú ideig tart, ezt a problémát nem három hónap alatt kell majd megoldani.

Laczó szerint az elején fontos a gyorsaság, mert ha a vagyont vissza akarjuk szerezni, akkor azt időben el kellene kapni. Utána már azért lesz egy kis idő arra, hogy tisztességesen megalapozzák a gyanúsítást és a vádat.

„Azt semmiképp nem szeretném látni, hogy most lóhalálában nekiállnak többé-kevésbé megalapozatlan vádakat összebarkácsolni, amik aztán bedőlnek a bíróságon. Annál rosszabbat nem tehetünk a társadalom igazságérzetének, mintha azt látják, hogy ezek a mindenki által ismert esetek a végén felmentésekkel zárulnak.” - fogalmazott.

Szerinte a gyanúsítottaknak nem lesz érdeke, hogy segítsék az eljárásgyorsását, kivéve ha valamilyen egyességet kötnek velük. „Azt gondolom, hogy ezekben az ügyekben például a Vagyonvisszaszerzési Hivatal bőven fog élni ezzel az eszközzel, egyidejüleg elvárja, hogy a vagyon vissza is kerüljön.”

Az Alkotmánybíróság átalakulásával kapcsolatban kifejtette, hogy a hamarosan távozó hat-hét bíróval komoly átrendeződés várható. Szerinte azonban a személycseréknél is fontosabb lenne, hogy a testület visszakapja azokat a jogköröket, amelyeket a Fidesz-éra alatt elvettek tőle, különösen a normakontroll szélesebb körű kezdeményezésének lehetőségét.

„Ha újra lenne lehetőség szélesebb körben kezdeményezni az Alkotmánybíróság eljárását, az nyilván őket is lépéskényszerbe hozná” – állította.

Az igazságszolgáltatás egészének reformját hosszadalmas és összetett folyamatnak látja. Véleménye szerint a rendszer alapjaiban rossz, „bele van kódolva a kontraszelekció” és egy „elképesztően nehézkes, bürokrata, hivatalnok szemléletet” vár el a bíróktól.

A Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének elmozdításával kapcsolatban szkeptikus. Szerinte a kormány által választott megoldás, miszerint a bírói testületnek kell kezdeményeznie a visszahívást, kockázatos.

Úgy véli, a bíróságok vezetőinek kérdése nem a bírák magánügye, hanem az egész társadalomé.

„Parádésan jelentkezett be Orbán Viktor Tusványoson a végkimerült Thürmer Gyula szerepének átvételére” – írta Tóka Gábor választási szakértő a Vox Populi Facebook-oldalon. A szakértő szerint Orbán Viktor nem összeomlást, hanem tudatos stratégiát hirdet, és „húsz százalékos támogatottságról indítja kifutó termékének maratonját”. Tóka úgy látja, a Fidesz középtávon egy 10-20 százalékos pártként stabilizálódhat, hacsak „nem szól közbe az igazságszolgáltatás”.

A posztban Tóka Gábor a Munkáspártot 1989-ben megalakító Thürmer Gyula stílusához hasonlítja Orbán Viktor új politikai szerepét, emlékeztetve arra, hogy Thürmer milyen sokáig képes volt a politika margóján megélni. Orbán Viktor egyetlen hátrányának Thürmerrel szemben azt nevezi, hogy „neki az igazságszolgáltatástól van a legtöbb félnivalója.” A szakértő hozzáteszi, már előre készült arra, hogy sokan a Fidesz megsemmisüléséről fognak írni, de ő nem osztja ezt a véleményt, sőt, ha fogadni lehetne erre, „óriásit kaszálnék rajta”.

A poszt szerint sokak számára érthetetlen, hogyan szavazhat bárki a Fideszre, akinek van erkölcsi érzéke, de a szakértő a korábbi kétharmadok tapasztalatai alapján nem számol a párt eltűnésével.

Amíg ez nem következik be, a Fidesz működésének káoszba dőlése sem rendíti meg a pártot alapjaiban. Tóka szerint Orbán nemtörődömnek bizonyult abban, hogy a kormányhatalom elvesztése után biztosítsa a pártapparátus és a propagandamédia fenntartását, de „ettől még ott maradt kb. másfél millió szavazó”, akinek „abszolút tetszeni fog, hogy Orbán ellenállást hirdet egy új autokráciával szemben.”

Ez a tartalék lehetővé teszi, hogy „Orbán simán kihúzhatja jó pár évig egy 10-15-20 százalékos párt vezetőjeként. Persze csak akkor, ha nem szól közbe az igazságszolgáltatás.” Egy ilyen Fidesszel viszont „még nagyon sokáig senki nem akar majd koalícióra lépni”, ami akadályozni fogja egy versengő pártrendszer kialakulását.

Tóka Gábor elemzése Orbán Viktor szombati, tusnádfürdői beszéde után jelent meg, ahol a Fidesz elnöke ellenzéki politikusként nyíltan meghirdette az „ellenállási politikát”. A választási vereség után a párton belül is megindult a szembenézés, egy tusványosi pódiumbeszélgetésen L. Simon László és Navracsics Tibor is a párt leegyszerűsítő kommunikációját és a belső kritika elfojtását tette felelőssé a bukásért.

Orbán Viktor nemcsak hibáztatja a fiatalokat, hanem egyenesen hülyének nézi őket – értékelte a volt miniszterelnök tusványosi beszédét a HVG-nek Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. Az elemző szerint iszonyatos lenézés van abban, ahogy Orbán a kampányban soha nem látott aktivitást mutató fiatalokról beszél.

A szakértő szerint Orbán Viktor útmutatást ígért, de ehelyett csak egy homályos párhuzamokkal tarkított helyzetleírást adott a saját táborának. A beszédéből nem derült ki, hogy a Fidesz mit fog tenni a jövőben, az okfejtés végletekig zavaros volt, ami Virág szerint „kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy fogalmuk sincsen arról igazából, hogy mit kellene csinálni.”

Az elemző a Tisza-kormányt Venezuelához hasonlító párhuzamot is bírálta, szerinte az a választók többségének „teljesen értelmezhetetlen volt.”

A tusványosi beszéd közvetlen előzménye az a szerdai sajtótájékoztató volt, ahol Orbán Viktor bejelentette, a Fidesz „ellenállást” hirdet a „tiszás önkényuralommal” szemben. Ezt azután közölte, hogy az ügyészség az NKA-ügyben házkutatást tartott a párt szerverközpontjában, és szervereket foglalt le. A Fidesz a héten választotta meg Bóka Jánost új frakcióvezetőjének, miután Gulyás Gergely lemondott.

A párton belüli feszültségeket jelzi, hogy Tusványoson volt fideszes kormánytagok, köztük Navracsics Tibor és L. Simon László is élesen kritizálták a párt elmúlt évekbeli politikáját. A lemondott Gulyás Gergely pedig végül el sem ment a rendezvényre.

Forradalom zajlik Magyarországon, de felvetődik a kérdés, hogy egy tekintélyuralmi rendszert le lehet-e bontani a demokratikus játékszabályok feszegetése nélkül – ezt a dilemmát járja körül az osztrák Die Presse friss vezércikke, amelyet a HVG szemlézett.

Mint írják, az új kormány 80 nap alatt messzebbre jutott az állam átalakításában, mint azt sokan egy teljes ciklustól remélték. Olyan, az orbáni évekből ismerős módszerekhez nyúlnak, mint az alkotmány átírása, hogy megszabaduljon a köztársasági elnöktől. Azonbn ha a hatalomváltás után le lehet cserélni államfőt és bírákat, azzal a Tisza pont azt a hatalommegosztást gyengítheti, amit elvileg erősíteni szeretne.

ami visszaütött, amikor anélkül jelölte államfőnek Polgár Juditot, hogy előtte egyeztetett volna vele.

A lap úgy látja, a Fidesz szétverése jól halad, és

Erre reagálhatott a volt miniszterelnök, amikor Tusványoson ellenállásra szólított fel.

A cikk szerint a „Tisztítótűz” legnehezebb része az állami és a kormányközeli cégek összefonódásának megszüntetése lesz, ami gazdaságilag fájdalmas átmenettel járhat.

A Die Presse egyébként már a kormányváltás előtt is rendszeresen és kritikusan foglalkozott a magyarországi helyzettel.