HÍREK
A Rovatból

Közzétette a most induló nemzeti konzultáció kérdéseit a kormány

A kérdőíveket ma kezdik el postázni, augusztus 25-ig lehet visszaküldeni.
MTI - szmo.hu
2021. július 01.



A kormány a Facebook oldalán közzétette a most induló nemzeti kozultáció kérdéseit.

Tizennégy kérdést tartalmaz a kormány következő nemzeti konzultációja, amelynek válaszait augusztus 25-ig küldhetik vissza az emberek. A kérdések érintik a minimálbér szintjét, a családtámogatásokat, a migrációt, a hitelmoratóriumot és az adókat is.

Az első kérdés szerint többen úgy vélik, hogy a járvány után a világ sok tekintetben megváltozott, egy veszélyesebb korszak kezdődött. Magyarországot meg kell erősíteni, hogy meg tudjon felelni az új kihívásoknak. Mások szerint minden újra olyan lesz, mint a járvány előtt, így nincs erre szükség.

"Vannak, akik azt mondják, Magyarország megerősítését a minimálbér megemelésével kell kezdeni. A minimálbért 200 ezer forintra kell emelni, mert ez is biztosítja, hogy a gazdasági növekedésből ne csak a vállalatok, hanem a magyar emberek is részesüljenek. Mások szerint erre nincs szükség" - folytatódik a kérdések sora.

Egy újabb kérdés szerint vannak, akik azt mondják, Magyarországot úgy lehet megerősíteni, ha alkotmányos védelmet adunk a családtámogatásoknak, a munkát terhelő alacsony adóknak és a nyugdíjaknak, hogy válságok alatt egyetlen kormány se vehesse el azokat az emberektől. Mások szerint erre nincs szükség, a válságok árát fizessék meg az emberek.

"Vannak, akik azt mondják, Magyarország megerősítéséhez fontos lenne, hogy arra törekedjünk, Európában Magyarországon legyenek a legkisebbek a munkát terhelő adók. Mások szerint erre nincs szükség, vissza kell térni a Gyurcsány-korszak politikájához, és emelni kellene a munkát terhelő adókat" - a kormány ennek eldöntésére is kéri az embereket.

"Vannak, akik azt javasolják, hogy ha sikerül a kormánynak a gazdasági növekedés mértékét 5,5 százalék fölé emelni, akkor a gyermeket nevelő szülők kapják vissza a 2021. évben befizetett adójukat (az átlagbér adószintjéig), mivel ők viselték a legnagyobb terhet a járvány alatt. Mások szerint erre nincs szükség" - szerepel a konzultációban.

A kérdések sora úgy folytatódik: "vannak, akik szerint a hitelmoratóriumot 2021 szeptemberétől jövő év júliusáig meg kell hosszabbítani, hogy azok a családok és vállalkozások, melyek rászorulnak, továbbra is felmentést kapjanak a hitel visszafizetése alól. A bankok szerint erre nincs szükség, a hitelmoratóriumot meg kell szüntetni és mindenkinek törlesztenie kell".

"Brüsszel a járvány után újra vissza fog élni a hatalmával, eljárásokat indít hazánk ellen, hogy rákényszerítse a magyarokra az akaratát. Vannak, akik azt gondolják, Magyarországnak vállalnia kell a vitákat, és ki kell állnia az emberekért. Mások szerint Magyarországnak engednie kell Brüsszelnek" - tartalmazza a kérdőív.

"Brüsszel új adókat akar ránk kényszeríteni, hogy a multinacionális vállalatok által okozott környezetszennyezés és a klímaváltozás költségeit magasabb rezsiárakon keresztül a magyar családokkal fizettesse meg" - a kormány erről is megkérdezi az emberek véleményét, ahogy arról is: a "Soros György által finanszírozott szervezetek széles körű nemzetközi támadást indítottak Magyarország ellen a gyermekek védelméről szóló törvény miatt. Ez a törvény megtiltja a gyermekekre irányuló szexuális tartalmú propagandát az óvodákban, az iskolákban és a gyermekek számára elérhető médiában."

"Soros György a járvány után újra meg fogja támadni Magyarországot, mert a magyarok ellenzik az illegális migrációt. Vannak, akik szerint ellen kell állni a Soros-szervezetek nyomásgyakorlásának, mások szerint Magyarországnak engednie kell a migrációs vitában" - folytatódik a kérdéssor.

Egy újabb kérdés arról szól: "sokak szerint a járványok korában óriási veszélyt jelent, ha mindenki szabadon beutazhat Magyarországra. Fenn kell tartani annak a lehetőségét, hogy újabb járványhullámok felbukkanása esetén járványügyi korlátozásokat lehessen előírni, és a járványok által sújtott országokból csak egészségügyi vízummal lehessen belépni Magyarországra. Mások szerint a járvány véget ért, a szabad beutazás lehetőségét minden országból korlátlanul biztosítani kell."

"A brüsszeli bürokraták és Soros György szervezetei szerint a járvány utáni években fel kell gyorsítani a bevándorlók behozatalát. A tengeri úton érkező migránsokat pedig kötelezően szét kell osztani az európai országok között. Magyarország kormánya nem támogat semmilyen kötelező szétosztást. A kormány álláspontja szerint a járvány után is csak önkéntes alapon lehet befogadni a migránsokat, és nem lehet kötelező módon szétosztani őket az unió országai között" - tartalmazza a konzultáció, és kitér arra is:: "vannak, akik szerint a járvány utáni két évben járványügyi migránsSTOP-ra van szükség. Teljesen le kell zárni a határokat a migránsok előtt, mert újabb vírusmutációkat hurcolhatnak be Magyarországra. A brüsszeli bürokraták szerint nem szabad visszautasítani a járvány idején érkező migránsok befogadását."

A konzultáció úgy zárul: "a járvány idején látható volt, hogy a nemzetközi piacon nagy küzdelem alakult ki a vakcinákért. Vannak, akik szerint a járványok korában meg kell szüntetni ezt a kiszolgáltatottságot, ezért szükség van magyar vakcinagyárra. Mások szerint erre nincs szükség."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fotógaléria – Egy nappal az alakuló ülés előtt vette át megbízólevelét Szijjártó és Lázár
A hétfői parlamenti ünnepségről távol maradó politikusok a Nemzeti Választási Irodában vették át a dokumentumot. Az átvevők között volt Kocsis Máté és az új KDNP-frakcióvezető, Rétvári Bence is.


Közvetlenül a szombati alakuló ülés előtt, péntek délelőtt a Nemzeti Választási Irodában is átvették megbízólevelüket azok a listáról bejutott politikusok, akik nem vettek részt a hétfői, országházi ünnepségen. A távolmaradók között volt többek között Szijjártó Péter, Lázár János és Kocsis Máté is. Ezzel az országos listáról bejutott, hétfőn távol maradt politikusok közül többen is átvették a megbízólevelüket a szombati alakuló ülés előtt.

A pénteki átadón több ismert politikus is megjelent, akik az új, ellenzéki szerepben készülő Fidesz–KDNP-frakciókban kapnak feladatot.

Szijjártó Péter mellett ott volt Lázár János, aki még korábban jelezte, egy évre vállalja a parlamenti munkát, valamint Kocsis Máté, aki a frakcióvezetői poszt után frakcióvezető-helyettesként folytatja.

Mellettük Tuzson Bence, Hankó Balázs, Pócs János és Németh Balázs is pénteken kapta meg a képviselői munkához szükséges dokumentumot. Az átvevők között volt Rétvári Bence, aki a KDNP frakcióvezetője lesz, Vitályos Eszter, az Országgyűlés leendő fideszes alelnöke, valamint Latorcai Csaba, a KDNP alelnökjelöltje is. A Mi Hazánk Mozgalom részéről Szabadi István vette át megbízólevelét – írta az Index.hu.

Az új Országgyűlés szombaton 10 órakor tartja alakuló ülését,

ahol a képviselők eskütétele után megválasztják a Ház tisztségviselőit, és hivatalosan is megalakulnak a frakciók. Az Országgyűlés Hivatalának napirendi javaslata szerint az ülésen dél körül következik a házelnökválasztás és az alelnökök megválasztása, majd délután a miniszterelnök megválasztása.

Sasvári Róbert László, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke a dokumentumok jelentőségéről beszélt: „A megbízólevél szimbolizálja a felhatalmazást arra, hogy a nemzet szolgálatába álljanak”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Izgulok, persze” – Győrfi Pál felkészült arra, hogy őt is leválthatják
Az Országos Mentőszolgálat szóvivője bevallotta: az új kormányzat és egészségpolitika miatt sok ezer emberrel együtt ő is izgul a jövője miatt. Azt is elmondta, hogy a személye annyira összeforrt a mentőszolgálattal, hogy a szervezetet érő kritikákat is magára veszi.
DP - szmo.hu
2026. május 08.



„Benne van a pakliban”, hogy leváltják, és az sem kizárt, hogy egy nő lesz az utódja – mondta Győrfi Pál a László Lilla vezette Legyen az! című vacsora-talkshow-ban. A szóvivő, aki több mint két évtizede az Országos Mentőszolgálat kommunikációs arca nyíltan beszélt a jövőjével kapcsolatos bizonytalanságokról és a rá nehezedő felelősségről a műsorban, amit az nlc.hu szemlézett.

Győrfi a kormányváltás utáni helyzetet úgy értékelte, hogy az sok ezer egészségügyi dolgozó számára bizonytalanságot hoz.

„Teljesen új kormányzat, teljesen új egészségpolitika és teljesen új állami intézményrendszer alakul ki. Ebben mi lesz az irányvonal? Hát ez most szerintem velem együtt nagyon sok ezer embernek izgalom, úgyhogy izgulok, persze”

– mondta a szóvivő.

Azt sem zárta ki, hogy ha leváltják, női utódja is lehetne.

„Ez abszolút benne van a pakliban. Szerintem egy nő még lehet, hogy olyan szempontból jó választás is lenne, mert ugye, azért mégiscsak az egészségügyben meg az ilyen szolgáltatásokban azért fontos a női habitus, vagy ez a gondoskodó, érzelmes női típus”

– fogalmazott.

Bár elismerte, hogy egy esetleges váltás nem lenne számára könnyű, a józan eszére is hallgat. „Számolok ezzel a lehetőséggel, és valószínűleg túl fogom élni, nem biztos… De ugyanakkor meg a józan eszem azt mondja, hogy szükség van változásra.”

Arról is beszélt, hogy az évek alatt a személye annyira összeforrt a mentőszolgálattal, hogy a szervezetet érő vádakat és kritikákat személyes támadásként éli meg. „Nem tudom szétszedni a dolgot – ha valaki a mentőszolgálatra mond valami rosszat, vagy merül föl valami vád, az egyben Győrfi Pálra is vonatkozik.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor utolsó döntéseinek egyikével a Fradinak kedvezett
A leköszönő kormány a Magyar Közlönyben tette közzé az Orbán Viktor által aláírt határozatot, amely a Ferencvárosi Torna Club állami kötelezettségeinek átütemezését teszi lehetővé.


A leköszönő kormány a tegnap megjelent Magyar Közlönyben egy Orbán Viktor által aláírt döntéssel egyedül a Ferencvárosi Torna Club esetében tette lehetővé az állami kötelezettségek átütemezésének vizsgálatát.

A határozat felkéri a sportügyeket felügyelő honvédelmi minisztert, hogy amennyiben az FTC kezdeményezi az állam felé fennálló kötelezettségeinek időbeli átütemezését, és ezt a jogszabályok lehetővé teszik, vizsgálja meg a kérelem kedvező elbírálásának lehetőségét.

Az általános indoklás szerint szerint a sportszervezetek tevékenysége kiemelt jelentőséggel bír, az elmúlt évek gazdasági kihívásai pedig, mint a koronavírus-járvány, az energiaválság és az orosz–ukrán háború, komoly nehézségek elé állították őket.

Noha a problémát általánosként írják le, a döntés egyedi elbírálást biztosít a Ferencvárosnak. Arra nincs magyarázat, hogy a felsorolt nehézségek miért sújtják jobban a Fradit, mint a többi sportszervezetet.

Az FTC Labdarúgó Zrt. 2025-ös üzleti jelentése szerint alapvető kockázat nem fenyegeti a mindennapokat, de bizonytalansági tényezőt jelentenek a személyi jellegű ráfordítások.

A cég többségi tulajdonosa a Ferencvárosi Torna Club, mellette egy luxembourgi székhelyű cég, a Fotex Holding birtokol 0,01 százalékot. A zrt.-t Orosz Pál vezérigazgató irányítja, az igazgatóságban pedig ott ül Kubatov Gábor is. Felügyelőbizottság nincs, a vezetők járandósága tavaly összesen bruttó több mint 170 millió forint volt.

Az FTC elnöke a Fidesz pártigazgatója, Kubatov Gábor, aki nemrég bejelentette, hogy lemond parlamenti mandátumáról, de követi Orbán Viktort a jobboldal újraszervezésében, és a jövőben még több időt szán a klubra.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gyurkó Szilvia lehet a Tisza-kormány gyermekvédelmi államtitkára
A HVG értesülése szerint a Hintalovon alapítvány vezetőjét, Gyurkó Szilviát kérik fel a gyermekvédelmi terület irányítására. A szakember a Kátai-Németh Vilmos vezette Szociális- és Családügyi Minisztériumban kaphat pozíciót.
F O. - szmo.hu
2026. május 08.



Gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárnak kérheti fel a Tisza-kormány Gyurkó Szilviát, a Hintalovon gyermekjogi alapítvány alapítóját – írta a HVG több forrásra hivatkozva. A szakember, aki telefonon nem erősítette meg, de nem is cáfolta az értesülést, a Kátai-Németh Vilmos által vezetett Szociális- és Családügyi Minisztériumban kaphat pozíciót.

Egy esetleges kinevezés fordulatot jelenthet a gyermekvédelem irányításában, amely az előző ciklusban a Belügyminisztériumhoz tartozott. A terület reformja a Tisza Párt egyik központi ígérete volt a kampányban.

A párt programjában a gyermekvédelmi rendszer azonnali megerősítését vállalta,

beleértve a dolgozók 25 százalékos béremelését, az ágazat működési költségeinek 20 százalékos emelését és a költségvetés felülről nyitottá tételét. Terveik között szerepel a gyermekotthonok 2030-ig történő felújítása, a Gyermekjogi Ombudsman intézményének létrehozása, valamint egy 20 évre visszamenőleges vizsgálat elindítása a rendszerben történt visszaélésekről.

Gyurkó Szilvia, aki jogi diplomája mellett a New York-i Columbia Egyetemen is folytatott gyermekjogi tanulmányokat, és 2016-ban alapította a Hintalovon Alapítványt, régóta a rendszer egyik legismertebb kritikusa. Egy korábbi interjúban a gyermekvédelmi szakellátás súlyos állapotáról beszélt.

„Nagyon komoly bajban van a gyermekvédelmi szakellátás. De ha teljesen őszinték akarunk lenni, az 1997-es gyermekvédelmi törvény hatálybalépése óta sosem volt olyan «aranykor», amikor az előírások mindenütt teljesültek volna az országban” – mondta.

Gyurkó szerint a rendszer egyik legsúlyosabb ellentmondása, hogy bár jogszabály tiltja, mégis minden harmadik gyereket valamilyen anyagi problémával összefüggő ok miatt emelnek ki a családjából.

Gyurkó Szilvia neve a bicskei gyermekotthon ügyében is felmerült. Még 2012-ben, az Eszter Alapítvány munkatársaként hozzá fordult az otthon három nevelője bizonyítékokkal az igazgató által elkövetett szexuális zaklatásokról. Gyurkó a kegyelmi botrány kirobbanása után elismerte, hogy hibát követett el, amikor azt tanácsolta a nevelőknek, hogy ne forduljanak a sajtóhoz.

„Azt hittem, mivel annyira egyértelmű az ügy, hogy nem lehet más a vége, mint az, hogy a bűnös elnyeri méltó büntetését” – idézte fel.

A szakember hozzátette, hogy a sajtónyilvánosság szükségessége súlyos szegénységi bizonyítvány a hazai gyermekvédelemnek.

A pozíció éles kontrasztban állna az előző ciklus gyakorlatával, amelyet Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár neve fémjelzett.

Fülöp volt az, aki megüzente Magyar Péternek, hogy a gyermekvédelmi intézményekben „további »képviselői látogatására« a jövőben nem tartunk igényt, és nem biztosítunk rá lehetőséget”. Ő volt az is, aki adminisztratív okokra hivatkozva megakadályozta, hogy a Tisza Párt adományai célba érjenek, és azzal is bekerült a hírekbe, hogy kivonult a parlament Népjóléti Bizottságának üléséről, ahol a Szőlő utcai botránnyal kapcsolatban vártak volna tőle válaszokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk