HÍREK
A Rovatból

Kiszámolták, mennyibe kerülhet évente Orbánék hatvanpusztai birtoka

Szakértői becslések és iparági adatok alapján állt össze a kép, mennyibe kerülhet évente az Orbán család hatvanpusztai uradalmának fenntartása. A több mint egymilliárd forintos éves költséget elvben fedezhetné Orbán Győző cégeinek osztaléka.


Évi egymilliárd forint fölé kúszhat a hatvanpusztai uradalom fenntartása a 24.hu számításai szerint. A lap szakértők, saját forrásaik, valamint a kastélyprogram pályázati anyagai segítségével becsülte meg a költségeket.

A majorság őrzése, a parkfenntartás és a személyzet költségei szakértők, pályázati adatok és helyszíni források szerint olyan terhet jelentenek, amelyet az állami pénzcsapok elzárása esetén nehéz elképzelni, hogyan tudna cipelni a tulajdonos Orbán család.

A birtok tízhektáros, parkosított részének gondozása önmagában százmilliós tétel lehet évente.

Egy nagy kertészeti vállalat vezetője szerint egy intenzíven kezelt park éves költsége négyzetméterenként 2000-2500 forinttól indul.

„Ebből kiindulva 250 millió forintba kerülhet Hatvanpusztán a tíz hektáros, azaz százezer négyzetméteres park fenntartása” – számolt a szakember, hozzátéve, hogy ez egy óvatos becslés.

A munkához 5-10 ember folyamatos, kilenc hónapon át tartó munkája szükséges, ami Hadházy Ákos tapasztalataival is egybevág, aki rendszeresen látott kertészeket dolgozni a területen.

A birtok őrzése a legjelentősebb költségtényező lehet.

A 24.hu információi szerint egy átlagos napon húsz biztonsági ember lát el szolgálatot két műszakban, ami a szabadnapok és betegségek miatt legalább 40-50 fős állományt igényel. Ha a bruttó átlagkeresettel számolunk, az éves személyi jellegű kiadás elérheti a 465 millió forintot. A lap helyi forrása szerint a biztonságiakat három különböző, Mészáros Lőrinchez köthető cég foglalkoztatja.

A mindennapi működéshez szükséges személyzet szintén jelentős kiadással jár.

A biztonságiakon felül naponta 15-20 alkalmazott – technikusok, karbantartók, takarítók és szakácsok – dolgozik a rezidencián. A 24.hu egyik informátora szerint a birtok egy szállodához hasonlóan működik, és Mészáros Lőrinc környékbeli szállodáiból rugalmasan tudják mozgatni a munkaerőt.

Ez havi szinten 30-35 ember bérét jelenti, ami piaci alapon számolva évente 280-330 millió forintba kerülhet.

Az épületegyüttes energiaellátását napelempark és hőszivattyúrendszer biztosítja, amelyek szigetüzemként, a közhálózattól függetlenül működnek, a felesleges áramot pedig akkumulátorokban tárolják. Bár a birtok nyilvánosságra került energetikai tanúsítványok alapján évi 65-70 millió forintért lenne fűthető-hűthető, az önellátás miatt a tényleges fogyasztás alacsony. Az energiafüggetlenség kiépítése ugyanakkor rendkívül drága volt, amit a 24.hu korábbi cikke szerint az is jelez, hogy a falakat a piacon az egyik legköltségesebb, beépített szigetelésű téglából húzták fel.

Mindent összevetve a hatvanpusztai uradalom fenntartásának éves költsége óvatos becsléssel is meghaladhatja az egymilliárd forintot.

Források szerint a fenntartásban Mészáros Lőrinc cégei is közreműködnek, miközben az ingatlan papíron Orbán Győző, a miniszterelnök édesapjának tulajdona. Az ő bányászati cégeiből származó, tavalyi több mint 1,3 milliárd forintos osztaléka elvben fedezné a kiadásokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Alig tíz nap után leváltották a frissen kinevezett megyei rendőrfőkapitányt
Pósfai Gábor belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás altábornagy megbízását a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élén. A döntés hátterében a szakszervezetek és az állomány ellenállása állhat.


Bő egy héttel a kinevezése után a belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás rendőr altábornagy megbízatását, akit múlt szerdán neveztek ki a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élére – értesült pénteken a 24.hu.

A Belügyminisztérium érdemben nem indokolta a gyors cserét, a sajtómegkeresésre mindössze annyit közöltek, hogy amennyiben mondandójuk lesz, arról „közlemények útján tájékoztatják a lakosságot”.

A 24.hu információi szerint Tóth Tamást sok bírálat érte tekintélyelvű vezetési stílusa miatt, és az állományon belüli negatív megítélése egy komolyabb leszerelési hullám kockázatát is magában hordozta.

Ezek a kritikák eljutottak Pósfai Gábor belügyminiszterhez is. A Közszolgálati Rendőrszakszervezet alelnöke, Tóth Zoltán megerősítette, hogy ők határozottan ellenezték a kinevezést, és aggályaikat jelezték is a tárcavezető felé. A leváltás tényét a szakszervezeti vezető sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta.

Lapértesülések szerint Tóth Tamás leváltása után Szabó Vendel ezredes lehet Bács-Kiskun rendőrfőkapitánya.

A mostani eset illeszkedik abba a vezetőcseresorozatba, amely Pósfai Gábor miniszteri kinevezése óta zajlik a rendvédelmi szerveknél. A tárca június elején menesztette a katasztrófavédelem és a Büntetés-végrehajtás országos vezetőit, majd a budapesti és az országos rendőrfőkapitányt is.

Az új országos rendőrfőkapitány-jelölt, Mecser Tamás a parlamenti meghallgatásán a szervezet belső működését bírálta.

Szerinte „az ORFK egy távoli, titokzatos galaxis, aminek az intézkedéseit senki sem érti, mert nem látja, hol hasznosul.”

A Bács-Kiskun vármegyei rendőrség élére azután kellett új vezetőt kinevezni, hogy az előző főkapitány, Gulyás Zsolt május 12-én tragikus hirtelenséggel elhunyt. Az így megüresedett posztra került a korábban Budapest rendőrfőkapitányaként, majd a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetőjeként is dolgozó Tóth Tamás, akinek édesanyja, Tóth Józsefné egy 2010-es sajtóhír szerint a kilencvenes évektől a Fidesz gazdasági igazgatója.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hegedűs Zsolt a kétéves kisfiú halála után: Megváltoztatjuk az örökölt, titkolózó rendszert
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kisfiú ügye után ígérte meg az átláthatatlan rendszer felszámolását. A tárcavezető a hibák nyílt beismerésére épülő angol modellt nevezte meg követendő példaként.


„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezekből az esetekből ne tanuljunk” – reagált Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kétéves kisfiú ügyére, egyúttal rendszerszintű változást ígért a hallgatás kultúrája helyett.

Egy oxigénhiánnyal született kisfiú meghalt a tatabányai kórházban, miután a szülők állítása szerint 41 fokos láza ellenére sem tették lélegeztetőgépre, nem kapott infúziót, és az intenzív osztályra sem vitték át. A rendőrség nyomozást indított az ügyben.

Hegedűs Zsolt a halálesettel kapcsolatban közölte, hogy a felelősség megállapítása az igazságszolgáltatás és a szakmai vizsgálat dolga, de a rendszernek mindenképpen tanulnia kell a történtekből.

„Mindent meg fogunk tenni azért, hogy megváltozzon az a rendszer, amit örököltünk, ami sajnos már nagyon mélyen konzerválta az átláthatatlanságot és a hibák eltitkolásának gyakorlatát” – fogalmazott a miniszter.

A tárcavezető egy angliai mintát, a duty of candour intézményét hozta fel követendő példaként, ami az őszinte, kötelező tájékoztatás és a hibák nyílt feltárásának kultúráját jelenti. A brit gyakorlat a betegbiztonsági incidensek utáni nyílt kommunikációt, bocsánatkérést és a tanulságok levonását írja elő.

Hegedűs felidézte, hogy egy általa 2024-ben társszerzőként jegyzett írásban már foglalkozott a témával, de akkor még csak kívülről tudott nyomást gyakorolni a kormányzatra.

Mostani szerepéről azt mondta: „Hatalmas felelősség, hogy mindaz, amit akkor képviseltem — az őszinteség, a hibák feltárása, a tanuló egészségügy, a betegbiztonság elsődlegessége — ne csak cikkekben, Facebook-posztokban és konferenciákon létezzen, hanem a magyar gyakorlat része legyen.”

A kormány a közelmúltban döntött arról, hogy szeptembertől nyilvánossá teszik a kórházi fertőzések adatait. Emellett több kulcsfontosságú intézményben is vezetőváltás történt: új irányítás került a Szent Imre Kórház és a Dél-pesti Centrumkórház élére, az Országos Mentőszolgálatnál pedig a miniszter új, átlátható kommunikációt sürgetett.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Készen állsz?” - kérdezi Dominic Toretto, de Magyar Péter nem találja a sebváltót
A miniszterelnök a Halálos iramban egyik jelenetében bukkan fel új videójában. Ezzel népszerűsíti a Múzeumok éjszakáját.


Magyar Péter miniszterelnök szombat este egy összevágott videóval hívja fel a figyelmet arra, hogy ma van a Múzeumok éjszakája. A kormányfőtől Dominic Toretto kérdezi, hogy készen áll-e gyorsulásra, ő azonban a Közlekedési Múzeum egyik régi kocsijában nem nagyon találja a sebváltót.

„Készen állsz? Irány a Múzeumok éjszakája!” - írja Magyar a mémvideóhoz.

Magyar ma közös sajtótájékoztatót tartott a múzeumban Vitézy Dáviddal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Mégsem nyújtják be a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt a jövő héten
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló javaslatot társadalmi egyeztetésre bocsátják. A döntés azt jelenti, hogy a törvényt nem terjesztik a parlament elé a jövő héten, ahogy azt korábban ígérték.


A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt mégsem nyújtják be jövő héten, előbb egy rövid társadalmi egyeztetés jön. Magyar Péter miniszterelnök szombaton a Közlekedési Múzeum új időszaki kiállításának megnyitóján jelentette be a döntést – írja a Telex az RTL Híradó alapján.

A kormányfő azzal indokolta a halasztást, hogy nagyon sok észrevételt kaptak a javaslatra, ami így csak a konzultáció után kerül a parlament elé.

A céldátum azonban nem változott, Magyar továbbra is bízik a szervezet szeptemberi felállásában: „És nagyon remélem, hogy szeptember elején fel tud állni maga a hivatal” – tette hozzá.

A miniszterelnök szerdán még arról posztolt, hogy a jogszabályokat már a jövő héten beterjesztik. Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel párhuzamosan indítványozta is, hogy jövő hét hétfőre és keddre hívjanak össze rendkívüli parlamenti ülést.

Itt hét olyan törvényjavaslatról szavaznának, amelyek módosítása elengedhetetlen az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez, a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló javaslat azonban nem szerepel a napirenden. Az intézményről annyit lehet tudni, hogy az Országgyűlés alá tartozik majd, elnökét pedig kétharmados többséggel választják meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk