Kaiser Ferenc: Ha egy diktátornál elgurul a gyógyszer, kérdés, hogy lesz-e valaki, aki azt meri mondani, hogy ezt nem csinálhatjuk
Az orosz-ukrán háború újabb fordulóponthoz érkezett. Joe Biden amerikai elnök engedélyezte az amerikai ATACMS rakéták bevetését orosz területeken, ami már önmagában is új szintet jelent a konfliktus eszkalációjában. Moszkva válaszul új nukleáris doktrínát hirdetett, amely alapján erre válaszul akár atomfegyvereket is bevethetnek. Svédországban és Finnországban újra kiadták a lakosság számára szóló útmutatókat, amelyek konkrét túlélési tanácsokat is tartalmaznak egy esetleges atomháborús helyzetre. Oroszország eközben mobil atombunkereket kezdett gyártani, amelyek akár nukleáris csapás esetén is védelmet nyújtanak.
A kérdés az, hogy a katonai erőfitogtatás meddig marad meg a szavak szintjén. Van-e új helyzet? Erről beszélgettünk Kaiser Ferenccel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensével.
– Kérdeztem már korábban is, de most újra megkérdezem: küszöbön a világháború?
– Végül is a szájkarate elválaszthatatlan ettől a konfliktustól. De azért van újdonság. Egy ország nukleáris elrettentéssel akkor fenyegetőzött, ha magát érezte veszélyben. Hódító háborúknál, a saját határain túli háborúknál nem használtak ilyen fenyegetést. A koreai háborúnál persze voltak hangok, hogy bevessék az atomfegyvert, de az a terv végül is a kezdeményező MacArthur tábornok pozíciójába került. Ukrajnában viszont az oroszok ezzel szintet emeltek, mert egy agresszív, területszerző rablóháborút igyekeznek bebiztosítani ilyen fegyverekkel. Könnyen belátható ugyanis, hogy olyan forgatókönyv elég ritkán van a nemzetközi konfliktusokban, hogy az egyik fél gátlás és válogatás nélkül bombázza a másik ország területét, de vérig van sértve attól, ha rálőnek. Az ATACMS rakéták hatósugara 300 kilométer. Figyelembe véve, hogy több mint százezer négyzetkilométert elfoglaltak Ukrajnából az oroszok, nem hiszem, hogy ezekkel HIMARS indítókkal 40-50 kilométernél közelebb mernek menni az arcvonalhoz az ukránok, mert ott már nagyon sok orosz drónba futhatnak.
Ráadásul nagyon komoly amerikai megkötésekkel használhatják ezeket az eszközöket. Megkockáztatom, hogy minden egyes célpontot le kell engedélyeztetni, ráadásul ezekből a rakétákból nincs is sok. Oroszország nyilván teszi, amit ilyenkor szokott, kőkemény fenyegetőzésbe kezdett. Oroszország barátai, illetve az orosz állásponttal megértőbb országok rögtön csatlakoztak ehhez a kánonhoz. Nyilvánvaló, mindig van eszkalációs kockázat, de az eszkalációs kockázatért leginkább az felel, aki az agresszor. És ezt a háborút nem Ukrajna kezdte, mert fura elképzelés, hogy 180 ezer katona betör hozzám, és el akar engem foglalni, és akkor innentől kezdve én vagyok az agresszor. Moszkvában úgy gondolják, hogy Oroszország folyamatosan eszkalálhat, neki szabad behívni, mostani források szerint 100 ezer észak-koreai katonát. Oroszország szövetségesei – Észak-Korea, Irán, de már egyre több információ van arra, hogy Kína is – bármennyi fegyverrel, lőszerrel, sőt Phenjan direkt katonákkal is támogathatja az oroszokat, az rendben van.
Ez mindenképpen új dolog, és ezzel az a baj, hogy kicsit alá is ássa a nukleáris elrettentés hitelességét, mert nagyon sok vörös vonalat átlépett a Nyugat. Nyilvánvaló, hogy ennek a technikának az engedélyezésével sem fogja Ukrajna megnyerni a háborút, mert ahhoz ezrével kellene kilőni ezeket az eszközöket úgy, hogy Ukrajnának valószínűleg csak pár tucat lehet belőlük.
– Bob Woodward War című könyvében részletesen tárgyalja, hogyan próbálta a Biden-adminisztráció megakadályozni, hogy Vlagyimir Putyin taktikai atomfegyvert vessen be Ukrajnában. A könyv szerint az amerikai hírszerzés már 2022 szeptemberében 50%-os valószínűséget adott annak, hogy Putyin nukleáris fegyvert alkalmaz, különösen abban az esetben, ha az ukrán erők bekerítik az orosz csapatokat Herszon városában.
– Ez szerintem hülyeség. Gondoljon bele, ledobok egy atombombát, elvileg orosz területre. Úgy, hogy a saját csapataimnak sincs meg a sugárszennyezés elleni védelme. Ráadásul a fallout, azaz a nukleáris csapadék évtizedekre szennyezné a területet. Most Herszont akarom elpusztítani, az szuper, de hát elvileg én az ukránok barátja vagyok, az ukrán nép megmentője. Ha lyukat akarok ütni az arcvonalon, tehát csak kisebb harcászati töltetet vetek be, akkor egy sugárszennyezett területen kell átküldenem az embereimet. Nyilván le kell utána mosni a technikát.
Az orosz haderő lepukkant állapotát mi sem jelzi jobban, mint hogy tucatjával váltották le korrupció miatt az orosz katonai felső vezetést, és jelenleg katonai előélettel nem rendelkező közgazdász vezeti a védelmi tárcát. Tehát nyilván muszáj valamit reagálni, de most gondoljon bele, hogy Oroszországnak azért a nemzetközi reputációja milyen. Autoriter rezsimeknél nagyon szeretik az oroszokat, de most éppen Breivik nevezte Putyint Európa megmentőjének, amivel rengeteget segített egyébként a Putyin-elleneseknek szerintem. A harmadik világban is nagyon nehéz lenne megmagyarázni, ha egy megtámadott ország területén Oroszország atomfegyvert vetne be, ráadásul egy olyan országban, ami korábban orosz gyarmat volt.
Nyilván Woodward sok mindent ír, neki az a dolga, újságíró.
– Mi változott tavaly óta, hogy ezt a mostani fenyegetést most komolyabban kell venni? Ugyanezek a technikai és geográfiai problémák megvoltak akkor is, megvannak most is.
– Azért mindig abba is bele kell gondolni, hogy ha egy diktátornál elgurul a gyógyszer, kérdés, hogy lesz-e valaki, aki azt meri mondani, hogy ezt nem csinálhatjuk.
– Oroszországban hány lépcsőn kell keresztülmennie egy nukleáris parancsnak?
– Fogalmam sincs. Nyilván az elnök indítja el, gondolom, ennek is végig kell futnia egy láncon. Nagy különbség van egyébként. Az amerikait nagyjából ismerem, az orosszal kapcsolatban azért van néhány kérdőjel, hogy ezt egy személy dönti-e el. A védelmi miniszter, a vezérkari főnök, a hadászati erők parancsnoka azért ott van, tehát több emberen kell átmenni egy ilyen döntésnek. Ha rálőnek az oroszokra atomfegyverrel, azt jelzi a korai előrejelző rendszer, akkor 10-15 perc marad csak visszalőni. De ha ők akarnak megelőző csapást mérni, akkor azért ott kicsit nehezebb, lassabb a folyamat.
– Putyin új doktrínája szerint, közvetlen hadviselő félnek tekinti azt a másik államot, amelynek a fegyverével orosz területre támadnak. Eszerint tegnap óta Oroszország hadban áll az Egyesült Államokkal?
– Az oroszok a belső kommunikációban már nagyon régóta ezt mondják, hogy
Ezzel lehet leplezni azt, hogy Ukrajnában nem olyan gördülékeny az agresszió, mint tervezték. A nagyon sokadik „vörös vonalat” lépte át a Nyugat, meglátjuk, mit válaszol erre Putyin. De ha neki, vagy Peszkovnak, illetve Medvegyevnek hinni lehetne nukleáris kérdésekben, akkor csak Nagy-Britanniát legalább harmincszor megsemmisítették volna az oroszok eddig. A nukleáris fenyegetőzés időről-időre visszajön. Tény, hogy ez a lépés nem volt barátságos a Biden-adminisztrációtól. Azt hozzá kell tenni, hogy az ukránok már évek óta próbáltak erre engedélyt szerezni. Ez most egy fricska volt, nyilvánvalóan picit Trumpék alá pakoltak Bidenék.
