SZEMPONT
A Rovatból

Iványi Gábor: Azzal nem lehet szavazatokat nyerni, hogy átgázolnak rajtunk

Az Oltalom Karitatív Egyesületnek 71 millió forintot dobtak össze az adójuk 1%-át felajánlók, de a pénzt az utolsó fillérig elvonta a NAV. Iványi egyháza viszont ennél sokkal többre, 1,3 milliárd forintra jogosult. Kérdés, vajon ezt megkapják-e?


Néhány nappal ezelőtt derült ki, hogy a NAV az 1 százalékos felajánlásokat is elvonta Iványi Gábor jótékonysági szervezetétől. Az Oltalom Karitatív Egyesület összesen 71 millió forintra lett volna jogosult, amit több mint 7500 ember adott össze, ebből azonban a fennálló köztartozásukra hivatkozva egy fillért sem kaptak.

Mindez azután történt, hogy a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek (MET) járó állami normatívából három hónapja 125 millió forintot inkasszóztak, augusztusban 175 milliót, nemrég pedig 384 milliót, ezzel lényegében csődközelbe juttatva a szervezetet.

A dolgozók utoljára júliusban kapták meg a teljes munkabérüket, de már akkor is csak részletekben. Az összesen 1000 alkalmazott 8-10 százaléka a kialakult helyzet miatt már felmondott.

Akik még kitartanak, azok főként a MET-nek járó 1 százalékos felajánlásokba kapaszkodnak. Az egyháznak 700 millió forintot dobott össze 73 ezer ember, amit a vonatkozó törvény szerint az állam majdnem a duplájára, 1,3 milliárd forintra egészít ki a január végi kifizetéskor.

Legalábbis papíron. Az Oltalom 71 millió forintjának elvonása után viszont joggal merül fel a kérdés, mi a helyzet akkor, ha a NAV hasonló indoklással az 1,3 milliárdra is ráteszi a kezét?

Megkérdeztük a fentiekről Iványi Gábort, aki azt mondta, a civil szervezeteknek járó 1 százalék valóban a NAV közvetítésével érkezik, a másik 1 százalék viszont elvileg tőlük függetlenül, a Miniszterelnökségen keresztül jut el az egyházakhoz.

„Ha megjelenik az összeg a számlánkon, fennállhat a veszélye annak, hogy rögtön elvonják, tartok is kicsit ettől, de bízom az ellenkezőjében” – fogalmazott Iványi, aki szerint többen javasolták nekik, hogy csináljanak egy külön egyesületet, amibe átviszik ezt a pénzt, de mivel az egyház a kedvezményezettje, erre nincs törvényes lehetőségük.

„Muszáj kockáztatnunk, és azt reméljük, hogy ebből az összegből minden hátralékot, az elmaradt béreket is ki tudjuk egyenlíteni, sőt talán még marad is belőle” – tette hozzá.

Fizetésekre jelenleg kizárólag az egyéni adományokat tudják fordítani. Szeptember közepén közzétett kiáltványuk óta nagyjából 100 millió forint jött össze az erre a célra létrehozott krízisalapban, ami ugyan nem kis pénz, de az egyhavi nettó bérköltségüknek még a felét sem fedezi.

Iványi szerint amikor Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár az anyagi nehézségeik elmélyüléséről beszél, nem említi meg, hogy ő volt az egyik legbuzgóbb abban, hogyan csavarja ki a kezükből a forrásokat.

„Nem mi gazdálkodtunk felelőtlenül, eleve megcsonkítva kaptuk meg a bennünket megillető pénzt. Több mint 10 éven át úgy működtünk, hogy nem kaptuk meg a kiegészítő normatívát, sem az oktatási, sem a szociális területen. Kész csoda, hogy egyáltalán a nettó béreket ki tudtuk fizetni.”

Mekkora még a tartozás?

Iványi szerint a NAV összesen másfél milliárd forint körüli összeget emlegetett, ennek több mint a felét már befizették. Ugyanakkor álláspontjuk szerint az állam is tartozik nekik, mivel éveken át törvénytelenül tartotta vissza az embereket attól, hogy felajánlhassák adójuk 1 százalékát a MET-nek.

Ebben az ügyben pert fognak indítani, de ez nem hoz azonnali eredményt, jóval hosszabb lesz a kifutása. Bár kezdeményezték, hogy számoljanak el egymással, az állam nem hajlandó elismerni a saját tartozását.

Az 1,3 milliárd forintot tehát elméletileg januárban kaphatja meg a MET, de az is kérdés, elvonják-e tőlük továbbra is a havi normatívát, ezzel ellehetetlenítve, hogy fizetést adjanak a dolgozóiknak. Iványi szerint ez az egyik lehetőség, a másik pedig az, hogy magukba szállnak és belátják, mekkora hibát vétenek, ha szétverik az általunk működtetett rendszert.

„Nincsenek olyan intézmények, amelyek át tudnák venni az általunk ellátottakat. Egyrészt mindenki tele van, másrészt nem is tudnák ugyanazt nyújtani, hiszen mi például sajátos nevelési igényű gyerekekkel is foglalkozunk, aprólékosan megállapítva mindenkiről, milyen tennivalók szükségesek velük kapcsolatban.

Vidéken hasonló a helyzet: akadnak olyan térségek, ahol több mint 30 helyről szedjük össze busszal a gyerekeket, ami nem feladatunk, de ha nem tennénk, ezek a gyerekek nem tudnának eljutni az iskolába. Emellett mindenki kap nálunk háromszori étkezést, a családjaik pedig rendszeresen élelmiszercsomagokat, ami szintén nem lenne kötelességünk. Ha ellehetetlenítenek bennünket, ezt más biztos nem tudná biztosítani.”

A hajléktalanokkal Iványi szerint hasonló a helyzet: a többi szálló mind tele van, már most sem elegendőek a rendelkezésre álló férőhelyek. Ha be kellene zárniuk a Fűtött Utcát – márpedig be kell, ha továbbra se tudnak fizetést adni a dolgozóiknak –, ezek az emberek más lehetőség híján az utcán próbálnak majd meg menedéket találni.

Arra a kérdésre, mennyire bízik abban, hogy az októberi normatívát már nem vonják el tőlük, Iványi azt feleli: erre 50-50 százalék az esély, nem tud ennél biztosabbat mondani. Ugyanakkor a kormányra utalva hozzáteszi azt is:

„Nem hiszem, hogy a szavazóik elvárnák tőlük, hogy bennünket sanyargassanak. Igaz, hogy mindig az dominálja a cselekedeteiket, mivel lehet szavazatokat nyerni, de szerintem azzal nem lehet, hogy átgázolnak rajtunk és szétverik ezt a rendszert. Az emberek megértik, hogy értük dolgozunk, ráadásul a legszegényebbek körében, ahol mi végezzük a munkánkat, a Fidesz támogatottsága 90 százalék felett van.”

Egyelőre egyik napról a másikra élnek, így azzal kapcsolatban se tud konkrétumot mondani, hogyan érintené az intézmények működését, ha októberben sem kapnának pénzt az államtól. (A MET által fenntartott MÁV-telepi iskola egyik tanára például azt nyilatkozta korábbi riportunkban, hogy ha akkor sem kapnának fizetést, újabb 3 pedagógus állna fel biztosan, így lehetetlenné válna az órák megtartása.)

„Október 10-én lenne esedékes a következő kifizetés, annyi biztos, hogy 11-én tartok majd egy sajtótájékoztatót” – összegez Iványi, majd még annyit mond: „Számolhatnék a legrosszabb forgatókönyvvel is, de miért ne gondolhatnám, hogy az utolsó pillanatban észbe kapnak és azt mondják, »rendben van, üljünk le tárgyalni«? Erre utaló jelzés viszont eddig nem érkezett, az elmúlt évek tapasztalata inkább az, hogy még a levelekre sem válaszolnak.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Fluor a kivégzős AI-videóról: Szégyellje magát mindenki, akinek ehhez a gusztustalan szarhoz köze van!
A rapper is elítélte a Fidesz Budapest Facebook-oldalán megjelent videót. Nem ő volt az első, aki kiakadt a legújabb háborús AI-videón.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. február 19.



Közéleti vihart kavart az a mesterséges intelligenciával készült kampányvideó, ami csütörtökön jelent meg a Fidesz Budapest Facebook-oldalán. A felvételen egy kislány az édesanyját kérdezi, mikor jön haza az apja, miközben a párbeszédet háborús képsorok szakítják meg, bemutatva a férfi kivégzését.

A videó Fluorhoz is eljutott, aki korlátozott ideig elérhető Instagram-történetében reagált a látottakra, vette észre a 24.hu.

„Szégyellje magát mindenki, akinek ehhez a gusztustalan szarhoz köze van!”

– írta a rapper.

Korábban a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter a közösségi oldalán posztolt a videóról. Szerinte a Fidesz ezzel minden határt túllépett.

„Amit most tettek Orbánék, az a legalapvetőbb emberi és erkölcsi normákat tiporja sárba. Gyerekekkel, kivégzéssel, félelemkeltéssel játszani, ez nem politika, ez lelketlen manipuláció! Gyomorforgató, megbocsáthatatlan és mélységesen felháborító” – fogalmazott a politikus, aki a videó eltávolítását és bocsánatkérést követelt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Romsics Ignác: Előbb-utóbb kiderül, hogyan került közel a Kremlhez az Orbán-rezsim
Romsics Ignác történész új könyvének bemutatóján fejtette ki véleményét az Orbán-kormány és a Kreml viszonyáról. Úgy véli, a közeledés okai idővel kiderülnek majd a hivatalos iratokból.


A rómaiak rettegése, hogy Hannibal már a kapuknál van, a 21. századi Európában is ismerős lehet, csak a fenyegetés jellege más – ez derült ki Romsics Ignác új kötetének bemutatóján. A Hannibal ante portas című könyv arról szól, miért érezhetik magukat ismét veszélyben az európai polgárok a világpolitikai átalakulások közepette. A budapesti Inga Kultúrkávézóban a Széchenyi-díjas történésszel Magyari Péter, a Válasz Online újságírója beszélgetett – írta a Telex.

Romsics szerint a történelemnek nincsenek az egzakt tudományokéhoz hasonló szabályai, de szabályszerűségei igen. Ilyen tendencia például, hogy a szegényebb térségekből a jómódúbbak felé áramlanak az emberek. A múlt ismerete a jelent segít megérteni; az ókori görög történetíró, Thuküdidész alapelve, miszerint egy feltörekvő hatalom előbb-utóbb konfliktusba kerül a meglévővel, máig használatos az elemzők között.

A történész szerint a vezetők személyisége sosem lényegtelen. Bár a politikusoknak földrajzi és gazdasági kényszerekkel kell szembenézniük, képesek gyorsítani vagy fékezni a folyamatokat. Romsics a magyar történelemből Bethlen István példáját hozta fel, aki a keleti fronton szerzett tapasztalatai miatt próbálta lebeszélni Horthyt az oroszok elleni mozgósításról, sikertelenül.

A történész szerint a demokratikus hatalmak szorosabban követik a globális normákat, mint az autokráciák, példaként a Clinton- és az Obama-adminisztráció békésebb működését említette Donald Trump törekvéseivel szemben.

Az Európai Unió jövőjével kapcsolatban Romsics elmondta, hogy ő maga a szorosabb integráció híve. Úgy véli, a hazai választók áprilisban arról dönthetnek, hogy egy mélyebb integrációt képviselő vagy egy nemzeti projektben gondolkodó politikai erőnek adnak bizalmat.

A kötet másik része Magyarország nyugati megítélését vizsgálja a londoni Economist, a párizsi L’Express, a hamburgi Der Spiegel és a svájci Die Weltwoche cikkein keresztül 2010-től napjainkig. Romsics arra jutott, hogy Magyarország a méretén és súlyán felül szerepel ezekben a lapokban, de megosztóan.

Míg az első három lap egyre negatívabban ítéli meg a magyarországi politikai helyzetet, a jobboldali-populistaként leírt Weltwoche hasábjain Orbán Viktor nem ritkán Európa megmentőjeként tűnik fel. A történész egy személyes tapasztalatot is megosztott: míg régebben Franciaországban Nagy Imrét, Bartók Bélát és Puskás Ferencet ismerték, nemrég egy pincér Orbán Viktort és Tarr Bélát sorolta fel neki.

A Hannibal okozta ókori rettenethez hasonló kelet-európai tapasztalatot A tizedes meg a többiek szállóigéje foglalja össze: „már a spájzban vannak az oroszok”. Romsics kifejtette, Orbán Viktor megítélése a nyugat-európai értelmiség körében elsősorban az orosz kapcsolatok miatt negatív.

„Sokan próbálják megfejteni, mi módon került közel a Kremlhez az Orbán-rezsim” – mondta Romsics, hozzátéve, hogy az okoknak előbb-utóbb ki kell derülniük a tárgyalási feljegyzésekből vagy a tolmácsok memoárjaiból, bár valószínűleg nem mostanában.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Putyin Trianonja: Rácz András szerint az orosz elnök ugyanabba a csapdába sétált bele, mint akkoriban a magyar vezetés
Rácz András Oroszország-szakértő elemezte a Kreml pszichológiáját a sikertelen genfi tárgyalások után. A birodalmi nosztalgia miatt Moszkva kompromisszumképtelen, ami a háború folytatását garantálja.


„Előre lehetett tudni, hogy az égvilágon semmi értelme nem lesz” – mondta Rácz András Oroszország-szakértő a 24.hu-nak az amerikai közvetítéssel zajlott genfi orosz-ukrán tűzszüneti tárgyalásokról, amelyek két nap után kézzelfogható eredmény nélkül értek véget. Mind az orosz, mind az ukrán fél nehéznek minősítette utólag az egyeztetést, egyedül a Steve Witkoff és Donald Trump veje, Jared Kushner vezette amerikai tárgyalócsapat beszélt „jelentős előrelépésről.”

A felek elsősorban a kelet-ukrajnai Donbász régió és a zaporizzsjai atomerőmű sorsáról egyeztettek. Moszkva azt követelte, hogy Ukrajna adja fel a keleti régiónak azt a fennmaradó egyötödét, amelyet az agresszor hadserege a már négy éve tartó háború alatt sem tudott elfoglalni. Kijev pedig azt akarta, hogy az oroszok adják vissza az ellenőrzést Európa legnagyobb atomerőműve felett, hogy az USA és Ukrajna közösen üzemeltethesse azt.

Az álláspontok a beszámolók alapján Genfben sem közeledtek.

Rácz András szerint a tárgyalások kilátástalanságát előre jelezte, hogy az orosz delegációt ismét a külpolitikailag teljesen súlytalan Vlagyimir Mengyinszkij volt kulturális miniszter vezette, aki nem a tűzszünethez szükséges kérdésekről tárgyal, hanem hosszú előadásokat tart Oroszország birodalmi szerepéről. A szakértő elmondta: Moszkva számára a tárgyalás nem a háború alternatívája, hanem az eszköze, amivel időt nyer a folytatáshoz, miközben azt a benyomást kelti, hogy ez a konfliktus megoldhatatlan, és ezzel igyekszik kifárasztani a Nyugatot.

Az oroszok számára a háború megnyerése nem Ukrajna megszállását jelenti, hanem az ország alávetését a Kreml akaratának: egy engedelmes kormány hatalomba juttatását és a teljes Donbász elfoglalását. Rácz szerint a putyini elit ugyanabban a pszichológiai helyzetben van, mint a Trianon utáni magyar vezetés: vissza akarják szerezni az elveszett birodalmiságot, és ezért készek komoly áldozatokat is hozni.

A Krím-félsziget 2014-es elfoglalását a Felvidék 1938-as visszaszerzéséhez, a Donbász megszállását Kárpátalja 1939-es megszállásához hasonlította.

„Az idő előrehaladtával egyre drágábbak voltak ezek a kisebb sikerek, de alapvetően sikerek voltak. És akkor ezután jött úgymond a nagy kaland, ami nekünk a Szovjetunió elleni háborúhoz való csatlakozás volt 1941-ben, az oroszoknak pedig Ukrajna teljes körű megtámadása 2022-ben” – magyarázta.

A Kremlhez több szálon kötődő Valdai Vitaklub orosz külpolitikai agytröszt februárban publikált egy jelentést arról, hogy az ukrajnai háború miatt megcsappantak az ország erőforrásai, miközben a szomszédos posztszovjet államok függetlenségi törekvései megerősödtek. Oroszország a technológia és az energiahordozók felvásárlása terén erősen kiszolgáltatottá vált Kínával szemben. Putyinnak és környezetének azonban az ukrajnai háború megnyerése abszolút prioritás, a többi területen elszenvedett befolyásvesztést pedig járulékos veszteségként kezelik.

A harctéri dinamika a patthelyzetet tükrözi. Míg Ukrajna februárban néhány nap alatt 201 négyzetkilométernyi területet foglalt vissza, Oroszországnak a teljes 2025-ös év alatt nagyságrendileg 4600 négyzetkilométert sikerült elfoglalnia, ahol nem volt egyetlen jelentős város sem. Ez olyan, mintha egy támadó fél egy év alatt például a berettyóújfalui járást foglalta volna el Magyarország területéből.

Ukrajna addig tudja folytatni ezt a harcot, amíg a nyugati támogatás kitart mögötte. Jelenleg törés nem látható ezen a téren, csak átrendeződés: tavaly augusztus óta már nem az amerikaiak szállítják a fegyvereket, hanem az európaiak vásárolják meg az amerikai fegyvereket Ukrajna számára. Az USA továbbra is nyújtja a kulcsfontosságú hírszerzési támogatást, Ukrajna pedig a költségvetése 52 százalékát külső pénzügyi támogatásból fedezi.

Az Oroszország-szakértő szerint amíg Vlagyimir Putyin hatalmon van, addig folytatódni fog a háború. A helyzeten az változtathatna, ha Putyin megbetegedne és lemondana, vagy meghalna, ugyanis onnantól lesz mozgástere az új orosz vezetésnek. „Nem biztos, hogy Putyin utódja abbahagyja a háborút, de neki legalább lenne választása – Putyinnak nincs. Minden hozzá közeli forrás arról számol be, hogy az elnök szent meggyőződése: az ő történelmi küldetése megnyerni ezt a háborút.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
A Fidesz kivégzős AI-videója ellen egyelőre senki sem tehet semmit, jogi szürkezónába tartozik
Fidesz a hivatalos kampányidőszak előtt tette közzé a katona kivégzését mutató AI-videóját a Facebookon. Az időzítés miatt jelenleg sem a reklám-, sem a választási, sem a médiahatóság nem tud eljárni ellene.


Valóságos jogi szürkezónába került a Fidesz legújabb, mesterséges intelligenciával készült háborús videója, amelyben egy magyar katonát végeznek ki, miközben a kislánya hazavárja.

A felkavaró tartalommal szemben egyelőre három magyar hatóság is széttárja a kezét: az egyik a politikai reklámok miatt, a másik a kampányidőszak hiányában, a harmadik pedig a Facebook írországi székhelye okán nem tud eljárni.

Ha egy gazdasági társaság jönne elő hasonló hirdetéssel, egyértelműen megsértené a magyar reklámetikai szabályokat, de a politikai reklámok nem tartoznak az Önszabályozó Reklám Testülethez. „Nem etikus dolog a reklámban félelemmel, halállal riogatni vagy, bármi olyan dologgal, ami az emberi méltóságot sértheti, vagy félelmet kelthet,

de hangsúlyozom, eddig tudunk elmenni, mert hivatalosan mi politikai reklámot és politikai tartalmú reklámot nem véleményezünk, a magyar reklámetikai kódex hatálya alá ezek nem tartoznak”

– fejtette ki Gerendi Zsolt, a testület főtitkára.

A politikai hirdetések ügyében a Nemzeti Választási Bizottság lenne illetékes, de a testület csak a hivatalos kampányidőszakban járhat el.

„A hivatalos választási kampány 50 nappal a választás előtt kezdődik, ami még két nap. A Kúria joggyakorlata értelmében csak ebben a szűk időszakban vizsgálhatjuk a politikai hirdetéseket”

– mondta Litresits András ügyvéd, az NVB szocialisták által delegált tagja.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság pedig jelezte, hogy a Facebookot üzemeltető, Írországban letelepedett Metával szemben joghatóság és hatáskör hiányában nem tud eljárni

– írta a 24.hu.

A helyzet február 21-én változhat meg, a hivatalos kampány kezdetével. Ha a hirdetés akkor is fut, az NVB már vizsgálhatja az ügyet, amennyiben valaki kifogást nyújt be.

Litresits András szerint a bizottság megállapíthatja a jogsértést, eltilthatja a jogsértéstől vagy akár bírsággal is sújthatja a hirdetőt, bár hozzátette,

a fideszes többségű testületet ismerve nem tartja reálisnak, hogy elmarasztalják a Fideszt. Alternatívaként a bírósághoz fordulás vagy a Facebooknál történő tömeges bejelentés jöhet szóba.

A videó éles politikai reakciókat váltott ki. A Fidesz Budapest a videó melletti szövegben úgy fogalmazott: „Ez most még csak rémálom, de Brüsszel arra készül, hogy valósággá váljon.” Az ellenzéki oldalon a Demokratikus Koalíció rémhírterjesztés miatt feljelentést tesz. „Ezt a videót mindenhonnan törölni kell, a videó megrendelőivel, elkészítőivel, és terjesztőivel szemben pedig a törvény erejével kell eljárni” – írta közleményében Arató Gergely DK-s képviselő. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke szerint „amit most tettek Orbánék, az a legalapvetőbb emberi és erkölcsi normákat tiporja sárba.” Litresits András szerint a videóra inkább a közveszéllyel fenyegetés vagy annak kísérlete húzható rá.

A gazdasági reklámtörvény tiltja az erőszakos vagy a közbiztonságot veszélyeztető magatartásra ösztönzést, valamint a gyermek- és fiatalkorúak fejlődését károsító reklámokat, de ezek a szabályok a politikai hirdetésekre nem terjednek ki. Az AI-tartalmakra az iparági állásfoglalás szerint az az alapszabály érvényes, hogy a reklám nem lehet megtévesztő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk