SZEMPONT
A Rovatból

„Itt a bírói gyakorlat okozott kárt a családoknak, ezért kerültek emberek az utcára, ezért veszítették el az otthonukat, mentek külföldre vagy lettek öngyilkosok”

Bihari Krisztina már két devizahiteles pert nyert meg az Európai Bíróság fordulópontot jelentő devizahiteles ítélete óta. Azt mondja, a korábban elvesztett ügyeket is újra kellene nyitni, mert kiderült, a bíróság tévedett és a családoknak volt igazuk.


Másodszor is teljesen semmissé nyilvánított egy devizahitel-szerződést az egyik magyar bíróság az Európai Unió bíróságának májusban meghozott döntése alapján – mondja Bihari Krisztina ügyvéd, aki az első győztest is képviselte.

Elsőként egy inárcsi asszony nyert, aki 2008-ban 7 millió forintot vett fel az MBH Bank jogelődjétől, az Allianz Zrt.-től.

„Az ügyfelem 7 millió forintot vett föl, 13 millió 400 ezret fizetett vissza. A hölgy a kisnyugdíjából fizette a hitelt egészen 2025 februárjáig. Most visszafizették neki a 6 millió 400 ezres különbözetet és annak kamatát is” – mondja az ügyvéd.

A második nyertes per egy „fordított per”, ott a bank perelte az ügyfelet. A bíróság azonban megállapította, hogy sem kamat, sem költség nem jár a banknak, sőt, az ügyfél túlfizetésben van. Mivel azonban ezt az ítéletet leírt formában még nem vette kézhez Bihari Krisztina, azt nem tudja megmondani, hogy a túlfizetést összegszerűen megállapította-e a bíróság. Mindenesetre az ügyfelével már megállapodott, hogy a túlfizetés visszatérítése érdekében is pert indítanak a pénzintézet ellen.

A két eddigi győzelmet az tette lehetővé, hogy egy 2007-es lízingszerződés kapcsán idén májusban kimondta a luxemburgi bíróság, ha az árfolyamkockázatról adott tájékoztatás nem volt tisztességes, akkor az egész szerződés érvénytelen, és a bankoknak minden, az adósokra jogtalanul hárított többletköltséget vissza kell fizetniük. Kérdés, hogy ez hány embert érinthet abból az egymillióból, akiknek valaha devizahitelük volt.

A 2000-es években a lakosság jelentős része svájci frankban vette fel a lakáshitelét, mert annak kamata jóval alacsonyabb volt, mint a forinthiteleké. A bankok ezeket a konstrukciókat agresszíven hirdették, sok esetben anélkül, hogy valóban figyelmeztették volna az ügyfeleket az árfolyamkockázatokra. Sokan akkor még nem gondolták, hogy egyetlen svájci frankból vett hitel évekkel később akár életre szóló teher lehet.

A 2008-as válság idején azonban minden megváltozott. A forint rohamosan gyengülni kezdett, a svájci frank pedig szinte az égbe szökött. Aki addig 150 forint körüli árfolyamon számolta a havi törlesztőrészletét, hirtelen 250 forint körüli árfolyammal találta szembe magát.

A törlesztőrészletek akár 70–80 százalékkal is megnőttek. A fizetési nehézségek tömegesek lettek, a kilakoltatások száma nőtt, sok család került kilátástalan helyzetbe.

2011-ben a második Orbán-kormány egy radikális lépést tett: bevezették az úgynevezett rögzített árfolyamú végtörlesztést. Ez azt jelentette, hogy a lakosság egyszeri lehetőséget kapott arra, hogy jóval kedvezőbb árfolyamon fizethesse vissza devizahitelét. A svájci frankot például 180 forinton váltották forintra, miközben a piaci árfolyam 250 forint körül járt. A különbözetet nem az adósnak kellett állnia – ezt a bankok viselték. Ez a lehetőség azonban csak azok számára volt valódi opció, akik rendelkeztek elegendő megtakarítással vagy kaptak új forinthitelt a kiváltáshoz. Ez utóbbit a bankok sok esetben nem kínálták fel.

A végtörlesztés lehetőségével végül körülbelül 170 ezer ember tudott élni, miközben nagyjából egymillió lakossági devizahiteles volt az országban. Ez azt is jelenti, hogy mintegy 850 ezer adós – köztük a leginkább rászorulók – kimaradtak ebből a mentőcsomagból.

Néhány évvel később, 2014 végén a kormány már törvényben írta elő a lakossági devizahitelek forintosítását. Az átváltás ezúttal nem kedvezményes, hanem az akkori piaci árfolyamhoz közeli szinten történt, de minden hitel automatikusan átalakult. A svájci frankos hiteleket például 256,47 forintos árfolyamon forintosították. Ez a lépés már kötelező érvényű volt.

Az intézkedés révén a lakosság teljes devizakitettsége megszűnt, a devizahitelek pedig eltűntek a magyar háztartások életéből. Ennek ellenére több ezren döntöttek úgy az elmúlt évtizeden, hogy bíróságra viszik az ügyüket. A 2015-ös forintosítás ugyanis nem törölte el a múltbeli sérelmeket. Az csak annyit jelentett, hogy minden élő devizahitelt forinthitelre váltottak át.

„Az árfolyamrés miatt a jóváírt összegek nem jelentettek valódi segítséget, hiszen a devizaárfolyam-emelkedésből eredő tartozás megmaradt. Aki 130-140 forinton vett fel hitelt, 240-250 forinton kellett törlesztenie. Ez óriási teher volt” - mondja Bihari Krisztina.

A pert indító adósok azt szerették volna elérni, hogy a bíróság mondja ki: amit évekkel korábban aláírtak, az nem volt tisztességes. És ha ezt sikerült bizonyítaniuk, akkor akár az éveken át fizetett többletköltségeket is visszakaphatják.

Ebben a helyzetben robbant óriásit a hír az Európai Bíróság döntéséről. Adódik a kérdés: hogyan változik a döntés következtében a hazai joggyakorlat, kik azok, akik eséllyel perelhetik a bankjukat?

Bihari Krisztina szerint a Kúria úgy értelmezi, hogy az Európai Bíróság döntése csak azokra az ügyekre vonatkozik, ahol maga az úgynevezett kockázatfeltáró nyilatkozat tisztességtelen. Ennek következtében úgy tűnik, vannak bankok, amelyek ellen megnyerhetőek a perek, és vannak, amelyek ellen nem.

„Pontosan meg lehet mondani, mely bankok esetében lehetetlen ma Magyarországon pert nyerni” - fogalmaz az ügyvéd.

Ez azon múlik, hogy a kockázatfeltáró nyilatkozat az adott banknál a Kúria állásfoglalása alapján érvényesnek minősül, vagy sem. Az OTP, az Erste, a K&H, a régi MKB és FHB esetében, főként a jelzálogszerződéseknél a nyilatkozatot érvényesnek tekintik. „Ezeket nem fogja átengedni a Kúria.”

Bihari Krisztina

Bihrai Krisztina azt mondja, a kisebb bankok, például a CIB Bank, a régi Budapest Bank, az Aegon, az Argenta, a kis takarékszövetkezetek, az Allianz Bank, vagy az Unicredit esetében lehet nyerni.

„Csak ilyen ügyeket vállalok én is, mert nem akarom kitenni az ügyfeleimet annak a kockázatnak, hogy elveszítik a pert, és még a perköltségeket is meg kelljen fizetniük adók módjára.”

Szerinte ugyanezt a tapasztalata a magyar joggyakorlatról annak az ügyvédnek is, aki kiharcolta az Európai Bírósá döntését. „Dr. Marczingós László kollégám is mondja: bemegy egy OTP-s ügy miatt, és ott a bíróság ugyanazt az álláspontot képviseli, mint korábban.”

A kisebb bankoknál jelzáloghitelt felvevők mellett az autók deviza-alapú lízingszerződései azok, amelyek még leginkább érvénytelennek minősülhetnek. Az ügyvéd azt mondja, ezeknél még a szerződésben rögzített 120 hónapos futamidő szerinti törlesztőrészleteket sem kell visszafizetni – csak a folyósított tőkét. A többit vissza kell kapniuk az adósoknak.

„Azonban ezeket egyenként kell kiperelni a bankokból. A bankok önként nem fognak a zsebükbe nyúlni, amíg központilag el nem rendelik a visszafizetést. Addig mindenre fognak hivatkozni: elévülésre, jogerőre, bármire, amivel a visszafizetést elkerülhetik.”

Valószínűleg sokakat érdekel, hogy mi a helyzet azokkal, akik korábban nem indítottak pert. Devizahitele a 2015-ös forintosítás után alig valakinek maradt, az viszont már több mint tíz éve volt, és a magyar jog szerint az ilyen perekben az elévülési idő általában öt év. Ez azt jelenti, hogy ha egy hitelt 2015-ben forintosítottak, akkor az abból fakadó polgári igényeket legkésőbb 2020-ig lehetett érvényesíteni.

„Aki 2015–16-ban végtörlesztett, kifizetett mindent: kamatot, költséget, árfolyamot. Pedig világos, hogy csak a tőkét kellett volna visszafizetnie” - mondja Bihari Krisztina. Ő arra számít, hogy a magyar bíróságok újabb uniós ítélet nélkül nem engednek majd az elévülés kérdésében. Csakhogy egy ilyen ügy szintén épp az Európai Bíróságon van, így a helyzet könnyen megváltozhat. Az ügyvédnő azt tanácsolja mindenkinek, várja ki az Európai Bíróság következő döntését, amely tiszta helyzetet teremt majd az elévülést illetően is.

„A kérdés az: az öt év honnan induljon? Szerintem onnan, hogy a fogyasztó tudomást szerzett a jogellenességről. Ha ma tudja meg, hogy neki visszajár pénz, akkor a mai naptól kezdődjön az öt év” - érvel. A bankok és a bíróságok az elévülést mégis számolják, mégpedig az ügyfeleknek kedvezőtlen módon, holott az ügyvédnő szerint még ilyen esetben is csak az eredeti szerződés lejártától lehetne számolni. Azaz valaki hiába fizette ki a bankok által követelt pénzt mondjuk 2018-ban, és azóta hiába telt el több, mint öt év, „ha az eredeti szerződés szerint az utolsó részletet csak 2028-ban kellett volna kifizetnie, csak onnan lehetne számolni az elévülést”. De szerinte arra is lehet hivatkozni, hogy egy semmis szerződésnek elévülési ideje sincs, vagy hogy a forintosított szerződés az előző folytatása. Végső esetben pedig lehet perelni a bíróságokat, arra hivatkozva, hogy kárt okoztak a korábbi döntéseikkel.

„Amit minden fogyasztónak tanácsolok: szólítsa fel a bankját, hogy a tőkén felüli részt fizessék vissza. Mindenki, aki úgy gondolja, hogy az ő szerződése érvénytelen, tegye ezt meg, hogy a jogalap nélkül beszedett összegeket fizessék vissza. Nem fogják visszautalni, de legalább ezzel rögzítjük a kamatszámítás kezdő időpontját, ha perre kerül sor.”

Speciális helyzetben vannak azok, akik időben indítottak pert, csakhogy azt elbukták, mert a magyar bíróságok eddig nem úgy értelmezték az európai szabályokat, mint ahogy most az Európai Bíróság.

„Ez azért nagy probléma, mert rengeteg ilyen szerződés van. A korábbi bírói gyakorlat még érvényesnek tekintette például a gépjárműszerződések zömét, tehát sok ügyfelünknek, nemcsak nálam, hanem a kollégáimnál is, teljes egészében ki kellett fizetni mindent: kamatot, költséget, árfolyamkülönbözetet. Most viszont már azt mondják: bocsánat, akkor is érvénytelenek voltak ezek a szerződések, csak korábban rosszul láttuk.”

Bihari Krisztina szerint az Európai Bíróság mostani ítélete egy 1993-as EGK irányelvet értelmez, tehát ezeket a szabályokat már 2004 óta alkalmazni kellett volna, amikor csatlakoztunk az EU-hoz. Úgy látja, a már megszületett jogerős ítéletek közül rengeteg nyilvánvalóan hibás.

„Rengeteg hasonló ügyem van. Több száz családot képviselek, akik évekkel ezelőtt elveszítették a perüket, mert akkor más volt a bírói gyakorlat. Ha ma indítanánk el ezeket a pereket, ugyanolyan szerződések alapján már nyernénk. A jogszabályok nem változtak, csak a bírói gyakorlat igazodott az uniós joghoz.”

Bihari Krisztina azt mondja, ezekben az esetekben meg kellene engedni a perújítást, mert „itt a bírói gyakorlat okozott kárt ezeknek a családoknak. Ezért kerültek emberek az utcára, ezért veszítették el az otthonukat, mentek külföldre vagy lettek öngyilkosok.”

„Ha valakit jogerősen elítélnek például emberölésért, majd kiderül, hogy nem ő volt az elkövető, azt rehabilitálják. A polgári jogban miért nem lehet ugyanezt megtenni?” - teszi fel a kérdést. „Nem is feltétlenül perújításként nevezném, de valamilyen módon felül kellene vizsgálni ezeket az ítéleteket.” És ez mindenkire vonatkozik: nemcsak azokra, akiknek még folyamatban levő ügyük van, hanem a régen lezárt ügyekre is, azaz az összes devizahitelesnek visszajár a tőke feletti rész, ahogy, az ártatlan embert is bármikor kiengedik börtönéből, ha ártatlansága kiderült.

Bihari Krisztina szerint más pontokon is folytatni kell a jogi harcot. „Az Európai Unió döntésének komoly jelentősége van. Az út még hosszú, mire a mi Kúriánk is belátja, hogy az OTP-s, Erste-s vagy K&H-s szerződések is érvénytelenek. Ezekért tovább kell küzdeni.” Ő és több másik ügyvéd kitartanak amellett is, hogy 2014 óta az összes fogyasztói szerződés alapból érvénytelen, mert minden bank eladási árfolyamon kérte a törlesztéseket, miközben vételi árfolyamon folyósított, miközben pénzváltásra semmiféle megbízást nem kaptak. Azonban, ha az érvényes EU bírósági ítéletek ellenére sem mozdulnak el az ügyek, Bihari szerint van még egy járható út: a Magyar Államot, vagy a bíróságokat kell beperelni károkozásért. De ez egy teljesen új pereskedési forduló lenne.

Azzal kapcsolatban, hogy meddig húzódhat ez a végtelennek tűnő történet, nem túl optimista.

„Van olyan ügyem, amelyben még elsőfokú ítélet sincs, pedig 2012-ben kezdődött. Ezeknek a családoknak viszonylag szerencséjük van, mert lehet, hogy mire ítélet születik, már biztosan megnyerik a pert. De vannak olyan családok is, akiket már másodszor, harmadszor vertek át. Olyanok is, akiknél a 2010-es évek végén elárverezték az ingatlant, és most kezdődhet elölről minden. Azt hittem, 8–10 éven belül lecsengenek a devizás ügyek. Nem így lett. Ott tartunk, ahol 2012–2013-ban: visszakerültünk a startvonalra.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
A roma tanár nyílt levele a cigányozó Lázárnak: Ön épp vasúttal, betonnal, kastélyokkal van elfoglalva, de ne felejtse el, nemzetet csak emberekből lehet építeni
„Én vagyok a bizonyíték arra, hogy téved” – írta többek közt Gáspár Sándor. Erős mondatok egy cigány származású magyar értelmiségitől, a Lázár-beszéd sokaknál kiverte a biztosítékot.


Nyílt levélben tiltakozik Gáspár Sándor, cigány származású tanár Lázár János kijelentései miatt. A fideszes politikus a fórumán azt mondta, hogy „migránsok” híján a vonatok vécéjét a cigányoknak kell takarítaniuk, mert a „magyarok” nem jelentkeznek erre a munkára. Lázár később bocsánatot kért a kijelentéseiért.

"És most sem maradhatok csendben.

Ha esetleg valaki részt vesz egy Lázár Infón, kérem, tolmácsolja az alábbi üzenetemet.?

Válasz Lázár Jánosnak

Tisztelt Miniszter Úr!

Nem azért írok Önnek, mert megsértődtem. A sértődés az gyengék luxusa, és mi, akik a „hátrányos helyzet” címkéjével a homlokunkon végeztük el az egyetemet, már rég megtanultuk: a dühöt nem kiabálásra, hanem teljesítményre kell váltani.

Azért írok, mert Ön az egyik legélesebb eszű magyar politikus, ami még súlyosabbá teszi a bűneit. Ha egy buta ember beszélne így, legyintenék. De Ön pontosan tudja, mit csinál.

Amikor elhíresült mondatában kijelentette, hogy „mindenki annyit ér, amennyije van”, Ön nemcsak egy infeliz, arrogáns mondatot dobott a közbeszédbe. Ön ezzel érvénytelenítette az én szüleim és nagyszüleim életét. Azokét, akik a rendszerváltáskor mindenüket elvesztették, de a becsületüket nem. Tudja, Miniszter úr, én onnan jövök, ahol a „SEMMI” nem választás kérdése volt. Ha az emberi érték mértékegysége a vagyon, akkor Önök egy tollvonással nullázták le azokat, akiknek a napi túlélés volt a legnagyobb teljesítményük.

De ennél is fájóbb az a hideg, technokrata cinizmus, amivel minket használ.

Amikor 2016-ban azzal riogatta a magyarokat, hogy „a cigányokat sem sikerült integrálni”, ezért ne fogadjunk be másokat, akkor minket, magyar állampolgárokat degradált egy elrettentő biodíszletté. Nem partnerek vagyunk az Ön szemében, hanem egy 600 éves „logisztikai probléma”, amit „nem sikerült megoldani”.

És itt érünk el a legveszélyesebb ponthoz: Gyöngyöspatához. Amikor Ön azt mondta, hogy egy jogerős bírósági ítéletet felülírhat az „igazságérzet”, akkor Önök kihúzták a lábunk alól az utolsó védvonalat: a Törvényt. Mi, roma értelmiségiek abban a hitben tanultunk(unk), dolgozunk és fizetünk adót, hogy ebben az országban a jog mindenkire egyformán vonatkozik. Ön azt üzente: a jog addig szent, amíg nem a cigányok javára dönt. Hogy a mi gyerekeink lelki nyomorúsága, a szegregált iskolában elvesztegetett jövője nem ér annyit, mint a többségi társadalom kényelmes hazugsága a „munka alapú” pénzről.

Tisztelt Lázár János!

Ön építési miniszterként most épp vasúttal, betonnal, kastélyokkal van elfoglalva. De ne felejtse el: országot lehet építeni betonból, de nemzetet csak emberekből lehet. Én, aki 30 éves roma tanárember, nem a „probléma” vagyok, és nem is a „kivétel”. Én vagyok a bizonyíték arra, hogy téved.

De amíg Ön a statisztikát látja bennünk és nem a sorsot, amíg a szegénységet karakterhibának tartja, addig Ön lehet nagyon gazdag és nagyon befolyásos , de államférfi sosem lesz.‼️

Üdvözlettel,

Egy magyar polgár, aki történetesen roma"

Egy rövidfilm Gáspár Sándorról:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Így előzte meg a Fideszt a TISZA: a pártnélküliek halmazába tudott beleharapni jókorát, a választás kulcsa egy eddig alvó tömeg kezében van
A 21 Kutatóközpont mérése szerint a Tisza a korábban nem szavazók és a régi ellenzékiek mozgósításával vette át a vezetést. Az április 12-i választás sorsát így az dönti el, ki tudja hatékonyabban megszólítani a pártnélkülieket.


Túlzás nélkül kijelenthető, hogy tektonikus változások történtek 2024-ben a magyar politikában. Már az európai parlamenti választáson is felborultak az erőviszonyok: néhány hónappal a megalakulása után a Tisza közel 30 százalékot szerzett, a Fidesz pedig 45 százalék alatt maradt, amivel az eddigi legrosszabb eredményét érte el a hazai EP-választások történetében. Orbán Viktor miniszterelnök az eredményt mégis sikerként értékelte, szerinte „Ha 45-öt mond, akkor az jobban hangzik, de a 44,6 százalék is Európa-rekord.” Eközben a NER korábbi ellenzéki pártjai mélyen alulmúlták korábbi eredményeiket, és kevés kivételtől eltekintve a megszűnés szélére sodródtak.

A mérvadó közvélemény-kutatások alapján a trendek azóta is folytatódtak: a Tisza stabilan átvette a vezetést a Fidesztől, a kispártok pedig vagy marginális szereplőkké válva küzdenek a túlélésért, vagy már be is jelentették, hogy nem állnak rajthoz az április 12-i választásokon. A pártok népszerűségében tapasztalt jelentős elmozdulás mögött a választói preferenciák ritkán látott mértékű változása áll.

A 21 Kutatóközpont november végi adatfelvétele szerint, amelyet a Telex elemzett Róna Dániel igazgató és Bódi Mátyás, a Választási Földrajz szakértőjének segítségével, Magyar Péter pártja több forrásból táplálkozott. Legnagyobb mértékben az egyébként meglehetősen heterogén pártnélküliek halmazába tudott beleharapni. A 2024-es választások óta a teljes népességen belül 8 százalékot tudtak erősödni azok közül, akik két éve még nem mentek el választani, emellett érdemben szívtak el szavazókat a Momentum, a DK-MSZP-Párbeszéd, valamint a Kutyapárt táborából is.

Eközben a Fidesz tábora a teljes népességen belül lényegében változatlan méretű maradt, igaz, a szavazók egy része lecserélődött. A két nagy párt között nem volt érdemi mozgás, viszont az Orbánékra szavazók egy része (4 százalék) ma már inkább pártnélkülinek mondja magát. Ezt a lemorzsolódást azonban pótolni tudták, hiszen az össztámogatottságukhoz képest nincsenek kevesen (6 százalék), akik azt mondják, két éve nem volt pártjuk, de ma már a Fidesz mellé húznák be az ikszet.

A választás kulcskérdése, hogy a pártnélküli szavazók részt vesznek-e végül a választáson, és mivel lehet őket meggyőzni. A Tisza az ő mozgósításukkal tudott áttörést elérni.

A Fidesz stratégiája szintén a mozgósításra épül, ezt tükrözi Orbán Viktor üzenete is a választás napjának bejelentésekor: „Április 12. A biztos választás!”

A hazai politikai küzdelem mellett a Tisza a nemzetközi beágyazottságát is megteremtette azzal, hogy képviselői 2024 júniusában csatlakoztak az Európai Néppárt parlamenti frakciójához. Az április 12-i választás kimenetele így nagyban függ attól, hogy a két nagy politikai erő közül melyik tudja hatékonyabban megszólítani és az urnákhoz vinni azokat a választókat, akik jelenleg egyik táborhoz sem tartoznak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Már elvették a fegyverét, mégis agyonlőtték – forrong Minneapolis a kórházi ápoló halála miatt, akit szövetségi ügynökök öltek meg
Alex Jeffrey Pretti intenzív terápiás ápoló halála után országszerte tüntetések kezdődtek, Minneapolisban mozgósították a Nemzeti Gárdát, és a férfi halála miatt újabb költségvetési leállás jöhet Amerikában, a demokraták ugyanis nem finanszíroznák tovább az ICE működését.


Földre teperték, elvették a fegyverét, majd tíz lövéssel végeztek vele – a New York Times által ellenőrzött videófelvételek szerint így lőttek le szövetségi határőrök egy 37 éves minneapolisi ápolót, Alex Jeffrey Prettit szombat reggel. A férfi akkor avatkozott közbe, amikor egy ICE ügynök paprikaspray-vel fújt le egy nőt. A halálos lövések után Minneapolisban elszabadultak az indulatok: estére ezrek vonultak az utcára, a hatóságok pedig mozgósították a Nemzeti Gárdát is.

A Whittier negyedben készült felvételeken a New York Times szerint az látszik, hogy Pretti egy paprikaspray-t használó ügynök és egy nő közé lépett, mire őt is lefújták. Egyik kezében a telefonja volt, a másikban semmi. Rejtve viselt fegyverét csak azután találták meg, hogy a földre teperték, és egy ügynök el is vette tőle. Két másik ügynök ezt követően nyitott tüzet rá, hátba lőtték, majd a földön fekve is több lövést adtak le rá.

A CNN elemzése ugyancsak arra jutott, hogy Alex Prettitől már elvették az egyébként szabályosan viselt fegyverét, mielőtt eldördült az első lövés, majd legalább kilenc további.

Körülbelül egy perccel a lövöldözés után, miközben Pretti mozdulatlanul feküdt az utcán, az egyik videón azt hallani, ahogy az egyik ICE-ügynük megkérdezi: „Hol van a fegyver?” Társa, aki megszerezte, odamegy és azt mondja: „Nálam.”

A hivatalos állítások ezzel szöges ellentétben állnak. Szövetségi vezetők, köztük Kristi Noem belbiztonsági miniszter és Gregory Bovino, a határőrségi műveletek irányítója azt állították, Pretti „mészárlásra” készült, a kormányzat pedig belföldi terroristaként hivatkozott rá. A minneapolisi rendőrfőnök, Brian O’Hara szerint azonban Prettinek engedélye volt a fegyverviselésre, és a videók alapján nem látszik, hogy előrántotta volna azt.

Az ABC beszámolója

Egy közeli házban lakó, nevét elhallgató gyermekgyógyász eskü alatt vallotta, hogy a lövések után kirohant segíteni, de az ügynökök először feltartóztatták, és orvosi igazolványt kértek tőle. „Normális esetben nem lettem volna ennyire kitartó, de orvosként szakmai és erkölcsi kötelességemnek éreztem, hogy segítsek ezen az emberen, különösen, mivel az ügynökök közül senki sem segített neki” – mondta, hozzátéve, hogy ő kezdte meg az újraélesztést.

Az eset után zokogva és remegve ment haza. Utána könnygáz szivárgott be az otthonába, így családjával együtt kocsiba ült és elmenekült. „Nem tudom, mikor térek vissza a lakásomba. Nem érzem magam biztonságban a saját városomban" - mondta.

Egy másik szemtanú szintén eskü alatt vallotta: „Olvastam a Belbiztonsági Minisztérium közleményét arról, ami történt, és az hazugság. A férfi nem fegyverrel, hanem kamerával közelített az ügynökökhöz. Csak egy nőnek próbált segíteni felkelni, és ezért a földre teperték.” A tanú szerint Pretti nem tanúsított ellenállást.

„Nem láttam, hogy hozzáért volna bármelyikükhöz – még csak feléjük sem fordult. Nem láttam nála fegyvert. A földre vitték. Négy-öt ügynök fogta le, és egyszerűen lelőtték. Annyiszor meglőtték!” - vallotta.

Alex Jeffrey Pretti a minneapolisi Veteránügyi Kórház intenzív osztályán dolgozott ápolóként, soha nem volt rendőrségi ügye. Szabadidejében hegyikerékpározott, vagy a kutyáját sétáltatta. Ismerősei nyitott, segítőkész emberként írták le. „Arcán szinte mindig mosoly ült” – mondta róla kollégája, Dr. Dimitri Drekonja, aki szerint Pretti elkötelezetten dolgozott betegeiért, és segíteni akart az embereken.

Egy szomszédja, Jeanne Wiener szerint ő volt „a legédesebb, legkedvesebb, legártalmatlanabb, legerőszakmentesebb ember, akivel valaha találkozhatott”. Apja, Michael Pretti azt mondta, két héttel korábban figyelmeztette a fiát: „menj csak tüntetni, de ne keveredj bele semmibe, ne csinálj semmi hülyeséget. És ő azt mondta, tudja.”

Az eset után több városban, például New York-ban, Los Angelesben, San Franciscóban, San Joséban és Oaklandben is több ezres tüntetések kezdődtek, Minneapolisban a hatóságok könnygázt és villanógránátokat vetettek be. A kormányzó utasítására mozgósították a Nemzeti Gárdát, hogy biztosítsák a szövetségi épületek védelmét. A gárdisták láthatósági mellényt viselnek, hogy megkülönböztethetőek legyenek a katonai gyakorlóruhát és símaszkot hordó ICE-ügynököktől.

Jacob Frey, a város polgármestere élesen bírálta a szövetségi jelenlétet. „Hány amerikainak kell még meghalnia vagy súlyosan megsérülnie ahhoz, hogy ennek a műveletnek vége legyen?” – tette fel a kérdést.

John Mitnick, aki az első Trump-kormány idején a Belbiztonsági Minisztérium főügyésze volt, szombat este szintén bírálta korábbi munkahelyét. „Felháborít és zavarba ejt a Belbiztonsági Minisztérium törvénytelensége, fasizmusa és kegyetlensége” – írta a közösségi médiában.

Az ápoló halála komoly politikai következményekkel is járhat, ugyanis a részleges kormányzati leállás szélére sodorta az Egyesült Államokat. Az incidens után kulcsfontosságú demokrata szenátorok sorra jelentették be, hogy nem hajlandók megszavazni azt a kétpárti költségvetési megállapodást, amely a kormányhivatalok finanszírozását biztosítaná a hónap végén lejáró határidőt követően.

Az ok, hogy a csomagban benne van a Belbiztonsági Minisztérium 64,4 milliárd dolláros finanszírozása is, amelyből 10 milliárd dollárt a Bevándorlási és Vámügyi Hivatal, vagyis az ICE kapna – írta a The New York Times. A minneapolisi lövöldözés után a demokraták számára politikailag vállalhatatlanná vált, hogy egy ilyen csomagot támogassanak.

„A szenátusi demokraták nem fogják biztosítani a szavazatokat a költségvetési törvénycsomag továbblépéséhez, ha a Belbiztonsági Minisztérium finanszírozási törvénye is a része” – jelentette ki Chuck Schumer, a demokraták szenátusi kisebbségi vezetője, aki szerint ami Minnesotában történik, az „megdöbbentő” és „elfogadhatatlan bármely amerikai városban”.

„A Trump-adminisztráció és Kristi Noem képzetlen, harcias szövetségi ügynököket küld az utcákra mindenféle elszámoltathatóság nélkül. Elnyomás alatt tartják az amerikaiakat és szembemennek a helyi rendvédelmi szervekkel. Ez egyértelműen nem az amerikaiak biztonságáról szól. Ez amerikai állampolgárok és törvénytisztelő bevándorlók zaklatása” – közölte Catherine Cortez Masto nevadai demokrata szenátor. Mark Warner, Virginia demokrata szenátora a közösségi médiában úgy fogalmazott:

„Nem szavazhatom meg és nem is fogom megszavazni a Belbiztonsági Minisztérium finanszírozását, amíg ez az adminisztráció folytatja városaink erőszakos szövetségi átvételét.”

A republikánusok a demokrata felháborodást látva azonnal vizsgálni kezdték, hogyan lehetne leválasztani a belbiztonsági finanszírozást a csomag többi részéről, hogy legalább a kormányzat többi részének működését biztosítsák.

„Minden lehetőséget vizsgálok” – mondta Susan Collins, a Költségvetési Bizottság republikánus elnöke, aki szerint a csomagban öt másik, létfontosságú törvény is van, amelyek nagy eséllyel átmennének. Collins, aki vizsgálatot sürgetett a lövöldözés ügyében, és arra is emlékeztetett, hogy a mostani javaslat tartalmaz néhány új korlátozást az ICE számára, például pénzt ad deeszkalációs képzésre és megerősíti az ügynökség főfelügyelőjének vizsgálati jogköreit. Szerinte ezek az előrelépések elvesznének, ha a törvényt nem fogadják el.

Ha a szenátusi demokraták végül megakadályozzák a csomag elfogadását, a legtöbb minisztérium és ügynökség működése leállhat a hónap végén. Az ICE azonban hozzáférhetne ahhoz a 75 milliárd dollárhoz, amelyet a republikánusok egy másik belpolitikai törvénycsomagban különítettek el számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor Lázár János bocsánatkéréséről: Új veszélyeket és új mintákat hozott a Fidesz kampányába
A politológus a miniszter két botrányos ügye után fejtette ki a véleményét. A hibázás és a bocsánatkérés is szokatlan a Fideszben, a kettő együtt pedig különösen az.
KÁ - szmo.hu
2026. január 24.



Török Gábor politológus a Facebook-oldalán elemezte azt a helyzetet, hogy Lázár János rövid időn belül kétszer is bocsánatot kért. A politológus szerint

„Mindkét dolog szokatlan a Fidesz kampányában, a kettő együtt pedig különösen: a hibázás és a bocsánatkérés.”

Posztjában kitér arra, hogy miközben az előbbi nyilván nem szándékos, bár szerinte biztosan akadnak, akik azt gondolják, hogy az, addig utóbbi a dolog lényegéből fakadóan csak tudatos lehet.

Török Gábor szerint érdemes értékelni, vagy legalább észrevenni a jelenséget. Azt állítja, hogy ha a kormánypárt kampánya tartalmilag sokat nem is változott a korábbiakhoz képest,

„Lázár János előtérbe tolása sok szempontból új minőséget jelent.” Ez a politológus szerint „új veszélyeket, de új mintákat is” hoz.

A miniszter csütörtökön egy balatonalmádi fórumon arról beszélt, hogy migránsok hiányában „a belső tartalék, a magyarországi cigányság” takarítaná a vonatok mosdóit. Lázár ezt megelőzően azért kért bocsánatot, mert decemberben leszlovákozta a Tisza Párt Vas megyei képviselőjelöltjét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk