Ismét az uniós szégyenpadra kerül a magyar gazdaság, komoly következményei lehetnek
Ahogy az várható volt, az Európai Bizottság javasolta Magyarországgal szemben a túlzottdeficit-eljárás megindítását, több más tagállammal együtt. Az ügy különlegessége, hogy erről a magyar elnökség alatt ülésező pénzügyminiszteri tanács fog dönteni jövő héten kedden - írja a hvg.hu.
Június közepén az Európai Bizottság közölte, hogy Belgium, Franciaország, Lengyelország, Málta, Olaszország, Szlovákia és Magyarország költségvetése túlzott hiányt mutat, ezért javasolni fogják az eljárás megindítását. Ez kedden meg is történt, és a brüsszeli testület a tagállamok elé utalta az ügyet.
Az indoklás szerint:
A túlzottdeficit-eljárás célja, hogy az uniós országok korrigálják a deficit és/vagy az államadósság túlságosan magas szintjét. Az eljárást akkor indíthatják el, ha a tagállam megsérti a GDP 3%-ának megfelelő deficithatárt, vagy fennáll ennek a veszélye; illetve ha megsérti az adósságszabályt, azaz az államadósság szintje meghaladja a GDP 60%-át, és nem csökken kielégítő ütemben.
Az eljárás során az érintett országnak korrekciós intézkedéseket és politikákat tartalmazó tervet kell benyújtania. Ha egy tagállam tartósan megszegi ezeket az előírásokat, előírhatják, hogy a GDP legalább évi 0,5%-ának megfelelő költségvetési kiigazítást hajtson végre, amíg a hiány a GDP 3%-a alá nem csökken.
A túlzottdeficit-eljárás alkalmazását az Európai Bizottság a koronavírus-járvány és az azt követő gazdasági helyreállítási időszak négy évére felfüggesztette, most azonban újraindították.
Az ügy rávilágít arra is, mennyire hiányzik a magyar gazdaságból a mintegy 10 milliárd eurónyi helyreállítási alap, amelyhez az ország még mindig nem férhet hozzá a korrupcióellenes előírások teljesítésének hiánya miatt.
A magyar elnökség idején Varga Mihály (nyitóképünkön) feladata lesz az uniós pénzügyminiszterek július 16-i ülésén levezetni ezt a napirendi pontot. Ekkor tárgyalják majd az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásait is, amelyek részletesen összefoglalják, hogy Magyarországnak milyen intézkedéseket kell tennie a hiány mérséklésére.
Az úgynevezett „uniós szégyenpad” eljárásban Magyarország már részt vett egyszer, közvetlenül a 2004-es csatlakozás után, és 9 év kellett a lezáráshoz. 2013-ban a Fidesz-kormány nagy sikerként ünnepelte, hogy kikerült az ország az eljárás hatálya alól.
