Videó: Így reagáltak a Tisza némileg csökkenő népszerűségére az ellenzéki politikusok

Meglepő gyorsasággal rendelték el a nyomozást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által finanszírozott Baross Gábor Tőkeprogrammal kapcsolatos ügyben – mondta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. A szervezet a múlt héten tett feljelentést hűtlen kezelés gyanúja miatt öt magántőkealap finanszírozása kapcsán, amelyekbe összesen 281 milliárd forintnyi állami pénz került.

A jogi igazgató szerint a fejlemény az, hogy „ezúttal nem utaztatták az aktát, hanem meglepő gyorsasággal döntöttek a nyomozás elrendeléséről”. Hozzátette, a feljelentést az ügyészségen tették, az néhány napon belül a Nemzeti Nyomozó Irodához került, ahonnan kedden érkezett a tájékoztatás. „Szintén szokatlan módon e-mailben válaszoltak nekünk, nem is a Cégkapun keresztül” – jegyezte meg.

Ligeti szerint más ügyeikben nem tapasztaltak ilyen gyorsaságot, példaként említette az Orbán Győzőhöz köthető bányatársaságok ügyét, ahol a gyanú szerint az állami megrendeléseknél akár nyolcszoros túlárazással vásároltak kőalapanyagot. Az a június elején tett feljelentésük még mindig „valahol úton van”.

A vizsgálatuk alapja viszonylag egyszerű volt – magyarázta Ligeti Miklós. Állítása szerint csupa olyan cégről van szó, amelyeknek az éves beszámolójukban közzé kellett volna tenniük, hova mennyi pénzt küldenek. „Olyan adatokért pereltünk részben, amelyeknek meg kellett volna jelenniük az éves beszámolóban” – mondta, hozzátéve, hogy ezek az adatok egy idő után eltűntek a frissebb iratokból. Hosszú pereskedés után jutottak hozzá a döntés-előkészítő anyagokhoz, amelyekből arra a következtetésre jutottak, hogy „nem nagyon aggódtak az állami befektetők”.

„A pecsétjükkel, nevükkel hozzájárultak ahhoz, hogy tulajdonképpen elbábozzák, hogy itt minden rendben van. A magatartásuk az lehet, hogy nem tettesi, hanem részesi, de ugyanúgy a hűtlen kezelés körében ítélhető meg” – fogalmazott.

Ligeti egy konkrét példát is említett, amely szerinte jól mutatja a gondatlanságot: „sok esetben az állam, a magyar-fejlesztési bankcsoport, amikor ezekbe a magántőkealapokba pénzt tolt, akkor

tehát lényegileg olyan, mintha ez egy állami zseb lenne, hiszen 70 százalékig az összes kockázata az állami befektetőt terhelte, ehhez képest megelégedett azzal, hogy nem vagy csak nagyon kis százalékot megtestesítően küldött tagokat az irányító testületbe, kért beleszólást a döntéshozatalba”.

Az elszámoltatással kapcsolatban Ligeti azt mondta, nem túlzás a NER-t, az Orbán-rendszert foglyul ejtett államnak titulálni. Úgy látják, hogy a NER prominens döntéshozói sokszor a saját zsebüket tömködték, és ezt büntetőbíróság előtt kell megvizsgálni.

A Magyar Péter által bejelentett átfogó felülvizsgálattal kapcsolatban, amely az Állami Számvevőszéket (ÁSZ) is érinti, Ligeti Miklós azt mondta, a szervezet működésére „igen-igen ráfér az alapos átvilágítás”. Úgy véli, az ÁSZ alulhasználja a lehetőségeit. Amikor például a Transparency azt kérte a számvevőszéktől, hogy vesse össze a kutatási adataikat a pártok kampányköltési bevallásaival, sablonválaszt kaptak. „Akkor jött a rutin válasz, hogy ők egyébként mindent törvényesen tesznek, mi meg általában azt reagáltuk, hogy mi is ettől féltünk, hogy marad minden úgy, ahogy eddig volt” – idézte fel. Elmondta, hogy a Baross Gábor Tőkeprogram ügyében is kérték az ÁSZ vizsgálatát, de azt a választ kapták, hogy megfontolják, és egyelőre egy kisebb, átláthatóbb részterületet vizsgálnak.

Az interjúban szóba kerültek az Eximbankhoz köthető, a kormány által feljelentett nagy értékű, magas kockázatú külföldi projektek is. Ligeti Miklós szerint ezekben az ügyekben is valószínűsíthető a hűtlen kezelés.

„Ezeknél az Exim-sztoriknál is ki fog derülni, hogy semmi nem stimmelt, hogy mindig is tisztában voltak azzal, hogy túl kockázatos, nem indokolható a magyar közpénzekre vonatkozó törvényi szabályok által megjelölt célok fényében, tehát, hogy a közpénzeket elsősorban a magyar közfeladatokra, a magyar emberek érdekeire kell fordítani, hogy áthágták az összes banki kockázatkezelési szabályt, és ha összeadjuk ezeket a különböző elemeket, ha mozaikokat összetoljuk, akkor a kép együttesen megint csak ki fogja adni a hűtlenkezelésnek a tényállás elemét” – fejtette ki.

A jogi igazgató szerint ezekben az esetekben a felelősség nem áll meg a bankok üzleti vezetőinél, mivel szerinte egyértelmű, hogy politikai utasításra cselekedtek. Állítása szerint a nyomozásnak ki kell derítenie, ki adta az utasításokat a pénzek kihelyezésére.

Ligeti szerint ugyanez a helyzet az Eximbank esetében is. „Ezeket valaki utasította, ezek állami pénzkihelyezések. Ezek az intézmények, az MFB csoport, az Exim mind a magyar állam részei, tehát például az Európai Unió statisztikai elszámolása szerint ők költségvetésbe számítanak. Államadósságot sem lehet oda elrejteni, hogy hát az nem is államadósság, az MFB ,meg Exim adósság.”

Tóth Ildikót a Cápák között befektetőjeként ismerte meg a közönség, majd ő volt, aki Hadházy Ákosnak küldött képeket a NER-feleségek luxuséletéről. A 24.hu-nak adott interjúban beszélt arról, milyen volt Orbán Viktor szomszédjának lenni, és megosztotta véleményét a rendszerhez köthető nők költekezési szokásairól.

Az üzletasszony állítása szerint Orbán Viktor valójában már két éve nem lakik a Cinege úti ingatlanban, Lévai Anikó azonban időnként megjelent ott. Bár ő maga sosem járt a házban, barátai elmondása alapján úgy tudja, az egy nagyon elegáns, miniszterelnökhöz illő ingatlan, tele 20. század eleji magyar festők képeivel. Tóth Ildikó nem számít arra, hogy a volt miniszterelnök visszaköltözik a házba, sőt, jóslata szerint más sors vár rá.

Lévai Anikóval való kapcsolatáról elmondta, hogy udvariassági köszönőviszonyban vannak, gyakran találkoztak a kerületben. Úgy jellemezte a volt miniszterelnök feleségét, hogy teljesen más életet él, mint a NER-hez köthető többi nő. Nem járt testőrökkel, nem volt nála luxusholmi, a külsőségek nem fontosak neki – állította. De hozzátette, hogy Lévai Anikó a család tokaji birtokát és földjeit imádja, és egy olyan több kilométer hosszú pincéről is tud, amely tele van muzeális borokkal, és amelyről úgy tudta, Lévai Anikó tulajdonában van.

Az üzletasszony szerint a szomszédokat is megfigyelték. Egy esetet is felidézett, amikor egy lemerült riasztó furcsa hangja miatt harminc TEK-es jelent meg a kertjükben reflektorokkal. Bár úgy véli, hogy ez normális dolog, mert egy miniszterelnök tudni akarja, kik a szomszédai.

Elmondása szerint a környéken lakik Tanács Zoltán és Magyar Péter is, korábban pedig Orbán Ráhel is a közelben élt. Azt is megemlítette, hogy nemrég látta, amint Orbán Gáspár pakolja ki a holmikat a Cinege úti házból.

Tóth Ildikó beszélt arról is, hogy dühös, amiért a rendszerváltáskor dédelgetett reményeit elárulták. Szerinte az Orbán-család vétke ez.

A luxuskiadások is szóba kerültek, ezek közül Hatvanpusztát említette, ami különösen bántotta, de más pletykákat is megosztott.

Elmesélte egy Louis Vuitton-eladó történetét Várkonyi Andrea költekezéséről, ami szerinte még az eladót is megdöbbentette. Összehasonlításként Katalin hercegnét hozta fel, aki szerinte jóval visszafogottabban öltözködik. A NER-feleségektől pedig hiányolta a társadalmi szerepvállalást, amit például a francia elnök feleségénél látni vél.

Üzleti tapasztalatairól szólva elmondta, hogy a NER-esekkel soha nem üzletelt, mert „életveszélyesek”. Egy külföldi befektetőnek segített egy Tiborcz Istvántól vásárolt Andrássy úti ingatlan ügyében, de állítása szerint minden lehetséges negatívum előjött a tranzakció során. Azt is elárulta, milyen módszerrel lehetett szerinte kivédeni a cégfelvásárlási kísérleteket: egy külföldi, EU-s cég bevonásával kivédhető volt szerinte.

Arról, hogy miért kezdett el képeket küldeni a volt független országgyűlési képviselőnek, Hadházy Ákosnak, azt mondta, nem tartja magát árulónak. Elmondása szerint ők nem a barátai, és nem is ismerősei, és ő ugyaúgy felháborodott rajtuk, mint bárki más.

A célja az volt, hogy a nehezen érthető korrupciós ügyek helyett kézzelfoghatóvá tegye a luxizásukat. Úgy véli, egy 15 milliós táska történetét mindenki megérti, ellentétben az eltűnt uniós százmilliókról szóló cikkekkel.

A NER-feleségekről alkotott véleménye lesújtó. Szerinte köztük nem igazán találni művelt értelmiségi nőket, sokan csak a könnyű élet reményében házasodtak. Állítása szerint a nők között egészségtelen rivalizálás folyt, egymásra licitálva költötték a pénzt. Ezt szomorúnak tartja, mert a magyar történelem tele van olyan nemesi feleségekkel, akik tettek a hazájukért.

Az interjú végén beszélt arról is, hogy családja, különösen az édesanyja, rettegett a leleplezések következményeitől. A jövőbeni szerepvállalásáról elmondta, nincsenek politikai ambíciói, de amíg igazságtalanságot lát, hallatni fogja a hangját, akár a jelenlegi hatalommal szemben is.

Via: 24.hu-nak

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a parlament keddi ülésén beszélt az egészségügy helyzetéről és megújításáról. Napirend előtti felszólalása elején kijelentette, a magyar egészségügyről ma csak őszintén érdemes beszélni, majd egy súlyos diagnózissal kezdte mondandóját.

A kórházakban szavai szerint évtizedes műszaki, pénzügyi, szervezeti és bizalmi adósság halmozódott fel.

„Ki kell mondanunk, a magyar egészségügy nagyon beteg” – fogalmazott a miniszter.

„Miért hagyja, hogy a Tisza frakció folyamatosan verbálisan bántalmazzon?” – Takács Péter, a Fidesz volt egészségügyi államtitkára már a felszólalása legelején félbeszakította magát a parlament keddi ülésén.

Majd rögtön utána ez is elhangzott: „Az emberek a realitások talaján hozzák majd meg a döntéseiket.” Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a válaszában a gyógyszeráfa-csökkentésről azt mondta, az a költségvetésnek 7 milliárd forintjába került, majd odaszólt Takácsnak, hogy a sógorától megkérdezhetné, mennyi pénz 8 milliárd forint.

A Tisza-frakció felállva tapsolta meg a minisztert.

Itt láthatjátok a szenvedélyektől sem mentes vitát:

Török Gábor politikai elemző a Medián friss közvélemény-kutatásának eredményére reagált röviden egy Facebook-posztban. Szerinte a párt népszerűségének csökkenése most már számokkal is igazolható.

A Medián hétfőn publikált felmérése azután készült, hogy Magyar Péter Polgár Juditot szerette volna felkérni köztársasági elnöknek, a sakknagymester azonban nem vállalta ezt a szerepet. A kutatás szerint a Tisza Párt támogatottsága a teljes népesség körében a májusi 61 százalékról 57 százalékra esett vissza.