SZEMPONT
A Rovatból

Hiába noszogatják a problémás gyerekeket, kizuhannak az oktatásból

A legproblémásabb gyerekeket mentené meg a Híd-program, de a tanároknak nem adtak módszertani segítséget, mindenki saját belátása szerint foglalkozik a diákokkal.


Egy-két év alatt akarja megmenteni a kormány a legproblémásabb gyerekeket, nehogy végleg eltűnjenek az oktatásból. Ezért elindították a Híd-programot, de a tanároknak semmilyen módszertani segítséget nem adnak. Az iskolák mégis szívesen jelentkeznek, mert így legalább minden tanárnak kijön az óraszáma.

Közben a kormány nem is vizsgálja, működik-e a dolog, leginkább úgy tűnik, hogy nem. A korai iskolaelhagyás folyamatosan nő, és egyre távolabb kerülünk az EU-s vállalásunktól.

A Híd-programot azért indította a kormány, hogy megpróbálja az oktatási rendszerben tartani azokat a diákokat, akik végzettség nélkül hullanak ki belőle. Nem véletlenül törekednek erre, hiszen Magyarország vállalta, hogy 2020-ig tíz százalék alá szorítja a korai iskolaelhagyók arányát. Ők azok a 18-24 éves fiatalok, akik legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkeznek, és nem tanulnak. Mielőtt részletesebben belemegyünk a Híd-programba, lássuk, mennyire állunk közel a kitűzött cél eléréséhez!

Röviden: egyre kevésbé.

Az Eurostat adataiból látszik, hogy Magyarország, még ha hullámzott is a teljesítménye, sokáig jobb volt az EU-átlagnál. 2013-ban viszont ez megfordult, és 2016-ban már 12,4 százalék volt a korai iskolaelhagyók aránya, szemben a 10,7-es EU-átlaggal. Összehasonlításképp, a szlovákoknál ez az arány 7,4, a cseheknél 6,6, a lengyeleknél 5,2, a szlovénoknál 4,9 százalék volt. Az EU-tagállamok közül hat országot, a máltaiakat (19,6 százalék), a spanyolokat (19 százalék), a portugálokat (14 százalék), a bolgárokat (13,8 százalék), az olaszokat (13,8 százalék) és a románokat (18,5 százalék) előztük meg tavaly. Az országon belül is jelentős eltérések vannak:

miközben Közép-Magyarországon évek óta tíz százalék alatt van a korai iskolaelhagyók aránya, Észak-Magyarországon tavaly majdnem 20 százalék volt.

A kormány 2014-ben alkotott egy középtávú stratégiát a végzettség nélküli iskolaelhagyás ellen, amiből az Európai Bizottság hiányolta a megfelelő ágazatközi koordinációt és a világos megvalósítási tervet, ezért kétségesnek látta, hogy működőképes lesz-e. Ebből a stratégiából is kiderült, hogy a kormány jórészt az újonnan indított Híd-programtól reméli a helyzet javulását. Új intézkedésként említették még például az Ifjúsági Garancia Programot (itt képzésiköltség-támogatásra, lakhatási támogatásra és hasonlókra pályázhatnak a korai iskolaelhagyók), az egész napos iskolát, a duális szakképzést és néhány általánosságot, mint ez is: “a felnőttképzés támogatásában a veszélyeztetett célcsoportok prioritásként kezelése”.

Még egy hely, ahová kitolhatják a gyerekeket

Az első Híd-osztályok 2013-ban indultak, összesen 1518 diákkal. Az iskolákat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) és a Szakképzési Centrumok jelölik ki a jelentkező iskolák közül. Hogy miért küzdenek maguktól a problémás gyerekekért, arról később még szó lesz.

Idén 2373-an vannak a programban, de tavaly és tavalyelőtt háromezernél is több diákot vontak be.

A Híd-programnak több része van. A Híd I. azoknak szól, akik elvégezték a nyolc osztályt, de nem vették fel őket semmilyen középiskolába, és még tankötelesek. Őket egy évig, 8-10 fős kiscsoportban egyrészt a továbbtanulásra, másrészt közvetlenül a munka világára próbálják felkészíteni, például azzal, hogy munkahelyeket látogatnak velük. Ebben a tanévben 83 diákot vontak be a Híd I.-be, ami elég kevés. Bognár Mária oktatáskutató szerint azért, merta Híd I.-be olyanok iskolázhatók be, akiket máshová nem vettek fel. Mivel sokkal több középiskolai férőhely van, mint gyerek, ezért a legtöbben azért bejutnak valahová, még ha utána ki is hullanak.

A híd-programosok többsége a Híd II.-be jár. Ebben azok vehetnek részt, akiknek nincs alapfokú végzettségük, de van legalább hat osztályuk. Itt nem feltétel, hogy tanköteles korúak legyenek. A Híd II.-nek van egy- és kétéves változata is, a célja pedig, hogy a diákok befejezzék az általános iskolát, és képesek legyenek elkezdeni a szakképzést. Elvileg nagy hangsúlyt fektetnek a szakmaszerzéshez szükséges kompetenciák fejlesztésére és az alkalmazható tudás megszerzésére.

"
Hetedikben behívott az általános iskolai igazgató, hogy nem akar megsérteni, de a következő évben már nem szeretnék, hogy hozzájuk járjak.

“Felajánlotta, hogy a nyolcadikat megcsinálhatnám a Híd-programban” – mesélte egy budapesti fiú, aki így került át szakiskolába. Azt mondta, azért tették ki az általánosból, mert “világéletében rossz gyerek volt”, többször is bukott, ezért örült, hogy vele egykorúakkal járhat tovább.

Egy társa szerint annyiból jó volt a Híd, hogy a tanárok türelmesebbek voltak velük, ezért szívesebben jártak be órára, mint a korábbi iskoláikban.

Viszont bárki el tudta végezni. “A vizsga annyiból állt, hogy leültettek minket, megkaptuk a kérdéseket, és elénk tették a könyveket, hogy írjuk ki belőlük a választ. Ez szinte minden tantárgyra igaz volt” – mondta. Élvezte, hogy kevesebb órára kell bejárnia, de szerinte volt olyan tanár, aki leíratott velük egy mondatot az óra elején, aztán hagyta, hadd csináljanak, amit akarnak.

Tavaly szeptemberben elindították a kétéves Szakképzési Hídprogramot is, több mint 1500 diákkal, így most már ez a Híd-program legnépesebb része. Nekik már ösztöndíj is jár, az első évben havi nyolcezer, a másodikban tízezer forint, és a program végén a 8 osztály mellé részszakképesítést kapnak. “Tudjuk, hogy sok érintett gyerek van a környéken, ezért döntöttünk úgy, hogy beindítjuk” – mondta egy kelet-magyarországi iskola igazgatója, aki azt reméli, ősztől engedélyt kapnak a Híd-programra.

Megkeresték az általános iskolákat, hogy vannak-e olyan diákjaik, akik betöltötték a 15 évet, nincs nyolc osztályuk, és szívesen átadnák őket. Az igazgató szerint rengeteg ilyen diák van, és az iskolák nem nagyon ragaszkodnak hozzájuk.

Ez nem meglepő, az iskolák többsége próbál megszabadulni a problémás gyerekektől, amire megvannak a technikák a magántanulói státusztól a kirúgásig.

Nem is nézik, hogy működik-e

A Híddal kapcsolatban kezdettől fogva sok szakértőnek voltak fenntartásaik. Először is az merült fel, hogy ha egy diák évek óta iskoláról iskolára jár, folyamatosan bukdácsol, és a tanárok nem tudnak vele mit kezdeni, vajon mitől változna meg a helyzet egy-két plusz év alatt.

Az egyik, már idézett budapesti diák a Híd után szakmát kezdett tanulni, de nem múltak el a korábbi magatartási gondjai. Összeveszett a tanárokkal, kiabált velük, az igazgató pedig csak nevetett rajta. Hamarosan mennie kellett az iskolából. Végül sikerült szakmát szereznie, ma már a vendéglátásban dolgozik, de szerinte ezt nem a Hídnak köszönheti, hanem saját magának.

"
A Híd arra jó, hogy a gyerekek egyáltalán csináljanak valamit. De a szakmaszerzéshez semmi köze

– mondta.

abcug_2

“Híd program… nagyon nagy volt a fluktuáció ebben az esztendőben, tehát már nem is azok a gyerekek járnak ide, ebbe a két osztályba, akik annak idején beiratkoztak, és rengeteg lemorzsolódás volt az iskolai hiányzások miatt. Tehát pontosan azt folytatták, azt a hozzáállást, amit az általános iskolában, ami miatt kimaradtak” – idézte az Emmi háttérintézménye, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) egy felzárkóztató programokat működtető szervezet munkatársát. Egy hasonló területen dolgozó dél-alföldi forrásunk elfekvőnek nevezte az általa ismert Híd-programot.

Az OFI azt is felvetette, hogy a Híd-osztályok könnyen szegregálhatják a roma tanulókat. “Az átmenetileg elkülönített felzárkóztatás után a tanulók reintegrációja a fősodor tanulási intézményekbe borzasztóan nehéz, és az esetek döntő többségében nem is történik meg” – írták.

A kiskunhalasi Vári Szabó István Szakképző Iskolában 2013-ban indult az első Híd. A kétéves programot végül egy év után le kellett fújni, mert minden gyerek kihullott. Két évvel később már az egyéves programot indították, eddig ez volt a legsikeresebb:

a tíz résztvevőből csak öten hullottak ki, a többiek ma is a szakképzésben tanulnak.

A tavaly ősszel indult Szakképzési Hídprogram viszont megint kudarcnak tűnik: Zsoldos László igazgatóhelyettes szerint kevesen fogják sikerrel zárni az első évet. “Próbáljuk felhívni a diákok figyelmét, hogy nincs más lehetőségük alapfokú végzettséget szerezni, mégis hiányzik belőlük a motiváció” – mondta Zsoldos.

Mártonfi György, az OFI munkatársa 2014-2015-ben vizsgálta egy megyeszékhely Híd-programját. Itt összesen 65 diák vett részt a programban, közülük 25-en az első, 8-an a második évben abbahagyták, 7-en annyit hiányoztak, hogy ki kellett iratkozniuk, és csak 24-en fejezték be sikerrel.

Ez persze csak pár példa, de az országos helyzetről nincsenek számok. Az Emmi legalábbis kérdésünkre azt írta, nincs adata arról, hogy “hány olyan tanuló vett részt a Híd- programokban, aki a programhoz való csatlakozása után szakmát, illetve érettségit szerzett”.

Kíváncsiak voltunk, készült-e bármilyen más minisztériumi vizsgálat a Híd hatékonyságáról. Kiderült, hogy az első év után, 2014-ben készítettek kérdőíves kutatást a résztvevő diákok körében, de nagy újdonságokra nem sikerült fényt deríteni. “Megerősítést nyert, hogy a programban résztvevő tanulók szociális és tanulási hátránnyal küzdenek. Számukra ezért a törvényben szereplő 8-12 fős csoportlétszámok biztosítják az egyéni fejlesztés és mentális támogatás lehetőségét, amelyet a programban résztvevő pedagógusok általában példaértékűen végeztek” – írta a minisztérium az Abcúgnak.

Úgy csinálják, ahogy tudják

“A kisebb osztálylétszám miatt sokkal könnyebb csoportbontást csinálni, projektmódszert alkalmazni, vagy bármi mást, ami nem frontális oktatás” – mondta Zsoldos László, aki szerint ők próbálnak is élni a kínálkozó lehetőséggel.

Csakhogy a Hídban résztvevő tanárok semmilyen módszertani segítséget nem kapnak. Mindenki saját belátása szerint foglalkozik a nehezen kezelhető, sokszor magatartászavaros, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekekkel.

A Híd kerettanterve a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. (FSZK) által 2008 és 2011 közt fejlesztett Dobbantóra épül. Ez egy egyéves szakiskolai előkészítő program volt, amely a sajátos nevelési igényű gyerekeket készítette fel a többségi oktatásban való részvételre. A Dobbantó sikerességét széles körben elismerték, de a már idézett OFI-s dokumentum szerint “megvan a kockázata annak, hogy a Dobbantó sikerességét biztosító feltételek a szakiskolákban nem állnak majd rendelkezésre”.

A Dobbantóban megvolt az, ami a Hídból hiányzik: a résztvevő tanárokat külön felkészítették egy személyközpontú, diákokat segítő szemléletre.

“Érzékenyítettük a tanárokat, hogy eleve elfogadással forduljanak a nehéz helyzetben levő gyerekekhez” – mondta Bognár Mária, a Dobbantó vezetője. “Fontos volt, hogy maximum 4-5 pedagógus foglalkozott egy csoporttal, hiszen ezek a gyerekek sosem tudtak bizalmi kapcsolatot kiépíteni a tanáraikkal, nem tudták megismerni őket. Amikor a Híd elindult, erre egyáltalán nem figyeltek. Sok helyen azokat a tanárokat vonták be, akiknek nem jött ki az óraszámuk, akkor is, ha így tíz-tizenöten tanítottak a csoportban”. Bár Bognár ma már nem követi a Híd alakulását, a helyzet nem sokat változott. Zsoldos László szerint az ő iskolájuk is jórészt azért jelentkezett a Hídra, mert csökkent a tanulói létszámuk, és kellett az óraszám a tanároknak.

Bognár azt mondta, a köznevelési törvény 2011-es elfogadásakor még próbált küzdeni, hogy továbbvigyék a Dobbantót, de hiába dicsérte mindenki a programot, a kormány nem tartott rá igényt. Hogy miért, azt senki sem indokolta meg, szerinte egyszerűen azért, mert az előző kormány alatt fejlesztették ki. Bognár úgy tudja, a Híd inkább azokban az iskolákban működik jól, ahol korábban Dobbantó is volt.

Ráadásul a Dobbantót folyamatosan monitorozták, amiről több jelentés készült. Az utolsó, összegző tanulmány szerint javult az iskolák szervezeti működése (bizalom, kommunikáció, stb.), az igazgatók sikerorientáltabbak, vállalkozó szelleműbbek lettek, a tanárok egyre inkább a kompetenciafejlesztés felé fordultak, a tanulók úgy érezték, személyre szabottan törődnek velük. Egy másik, pályakövetéses vizsgálatban alaposan végignézték azt is, hogyan teljesítettek és hogy érezték magukat a régi dobbantós diákok az iskolában, ami szintén jó eredményt hozott. “Ez egy 850 milliós program volt, aminek a felét a tananyag kifejlesztésére, a másik felét pedig az iskolák felkészítésére és az iskolai megvalósításra fordítottuk. Ez a hatalmas eszközrendszer eltűnt a semmibe, bár az interneten minden hozzáférhető” – mondta Bognár.

Ha még több ilyen cikket olvasnál, kövesd az Abcúgot a Facebookon!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Küldje börtönbe, és majd meglátja, mi történik” - Iványi Gábor ügyében üzent a debreceni milliárdos Orbán Viktornak
Forronganak az indulatok az Iványi Gábor elleni vádemelés miatt. Felföldi József szerint a hatalom morális csődben van, innen már nincs lejjebb.


Felföldi József debreceni üzletember Facebook-posztban reagált arra, hogy az ügyészség vádat emelt Iványi Gábor lelkész és hét társa ellen. Bejegyzésében egyenesen Orbán Viktor miniszterelnöknek üzen, és az eseményt a kormányfő „morális csődjének utolsó mementójának” nevezi. Felföldi szerint „Innen már szerintem nincs lentebb.”

Az üzletember úgy látja, egy olyan 74 éves lelkipásztor kerülhet börtönbe, aki egész életében az elesetteket segítette, méghozzá egy „lökdösődésért”. Álláspontja szerint Iványiék csupán megvédték magukat egy „előre megrendelt kormányzati boszorkányüldözéssel” szemben, amikor a NAV munkatársai kutatást akartak tartani a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) központjában.

Felföldi szerint mindez éles ellentétben áll azzal, hogy más, a kormányhoz köthető ügyek szereplői szabadlábon vannak. „Bezzeg a pedofil Kaletától kezdve az MNB-t kifosztó Matolcsy-klánon át, a hivatalos nemzeti tolvajig (Mészáros Lölő) a teljes Fidesz-maffia szabadlábon élvezheti az életet” – írja, hozzátéve, hogy ez szerinte mindent elmond az Orbán-rezsimről.

A posztban Felföldi személyesen a miniszterelnököt szólítja meg, feltéve a kérdést:

„Mondja Viktor, ha belenéz a tükörbe, őszintén tud-e válaszolni arra a kérdésre, hogy mi maradt önben az egykori hitből és erkölcsből?”

Emlékezteti Orbánt, hogy egykor éppen Iványi Gáborra bízta gyermekei megkeresztelését, most pedig a parancsára mozgatott hatóságok „feszegetik az igazságszolgáltatás határait” vele szemben.

Az üzletember szerint Iványi Gábor azért vált a hatalom célpontjává, mert élő ellenpéldája mindannak, amit a kormány képvisel. Úgy véli, a lelkész megtestesíti az igazi kereszténységet.

„Nem véletlenül támadja őt. Ő egy élő példa. Egyben ellenpélda. Példa arra, mit is jelent kereszténynek lenni. És az önök tökéletes ellenpéldája. A kereszténység nem hatalom és nem félelem. A kereszténység nem egy elit klub.

Isten mindenkit szeret. Nem csak azokat akiket önök el- és befogadnak a társadalom szűk szegletéből. Iványi Gábor az élő parázsa mindannak, amiről ön és rendszere csak beszél. És aztán soha nem a szerint cselekednek.”

Felföldi azzal zárja sorait, hogy az emberek nem fogják hagyni, hogy Iványi életművét megsemmisítsék, és egyenesen figyelmezteti a miniszterelnököt. „Küldje börtönbe, és majd meglátja, mi történik.”

A Központi Nyomozó Főügyészség csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt emelt vádat Iványi Gábor és hét "társa", köztük Gurmai Zita (MSZP), Donáth Anna (Momentum) és Szél Bernadett volt országgyűlési képviselők ellen.

A vád szerint 2022. február 21-én, a NAV Dankó utcai székházban tartott házkutatása során erőszakosan próbálták megakadályozni a pénzügyőrök munkáját. Az ügyészség szerint a helyszínen lévők Iványit a NAV-osok sorfala felé kezdték tolni, hogy bejussanak az épületbe.

A hivatalos személy elleni erőszak bűntettéért a törvény szerint a csoport vezetőjére 5–10 év, míg a résztvevőkre 2–8 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Az ellenzéki politikusok és a MET képviselői az eljárást mindvégig politikailag motiváltnak nevezték, és tagadták, hogy erőszak történt volna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Frész Ferenc a Tisza adatbotrányáról: Számomra nem tűnik egyértelműen feltörésből származó adathalmaznak, inkább manipuláltnak, összeállítottnak tűnik
Egy alapos vizsgálathoz azonban hetek vagy hónapok kellenek, minden más propaganda - mondja az ország egyik legismertebb kibervédelmi szakembere, aki korábban a kormányzati rendszerek védelméért felelt. Azt javasolja, aki érintett, cseréljen jelszót.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. november 05.



200 ezer felhasználó adatai kerülhettek ki a Tisza Világ applikációból, és ez most a legerősebb kampánytéma. Orbán Viktor azt állítja, átvizsgálták a kiszivárgott adatokat, és megállapították, hogy azok Ukrajnába kerülhettek, ami nemzetbiztonsági kockázat. A miniszterelnök azonnali vizsgálatot rendelt el. A kormánypárti sajtó pedig már azzal riogat, hogy akár a regisztrálók bankkártyaadatai is az ukránoknál lehetnek. Magyar Péter szerint nem adatszivárgás történt, hanem adatlopás. A rendszereiket hónapok óta támadják, és ez orosz mintát követ. A Tisza Párt elnöke szerint a hatalomnak állhatott érdekében az applikáció feltöretése, hogy így bizonytalanítsák el a Tisza-szavazókat, és akadályozzák meg az előválasztást, amihez épp ezt a felületet használták volna. Magyar Péter szerint ennek ellenére az előválasztást megtartják.

Hogyan lehet kideríteni, mi az igazság? Ki állhat az adatszivárogtatás vagy az adatlopás mögött? Erről beszélgettünk Frész Ferenc kiberbiztonsági szakemberrel, aki 2015-ig a kormányzati szervek kiberbiztonságáért felelős Nemzeti Biztonsági Felügyelet kibervédelmi központjának vezetője volt.

— Mi valószínűsíthető a Tisza Világ applikációval kapcsolatban, adatszivárgás vagy adatlopás történt?

— Ha az adatbázis naplóállományait szakértők megvizsgálják, ezekből látszani kell, történt‑e nagy tömegű adatlekérés, voltak‑e jogosulatlan hozzáférési kísérletek, milyen mintázatok utalnak online támadásra. Ha nincs ilyen minta, akkor valószínű, hogy az adatok máshonnan származnak, például egy korábbi mentésből, egy elemzésre összeállított adathalmazból vagy egy betöltésre előkészített állományból.

Számomra nem tűnik egyértelműen feltörésből származó adathalmaznak.

Én is inkább azt feltételezem, hangsúlyozom: feltételezem, hogy nem egy online feltörésből származó „dumpról” van szó, hanem egy elemzésre vagy biztonsági mentésként tárolt, akár USB‑re vagy merevlemezre kimentett adathalmazról.

— Akkor itt nem klasszikus „hekkerekről” van szó, hanem lehetett belső ember?

— Simán lehet insider. De amíg erre utaló konkrét nyom nincs, ez hipotézis marad. A vizsgálat mindig hipotézisekkel indul, amelyeket az adatok igazolnak vagy cáfolnak. Nincs „jóslás”, csak módszeres kizárás és bizonyítás.

— Hogyan zajlik ez a módszeres feltárás?

— Az adatkezelés teljes életútját feltérképezzük: hogyan keletkezik az adat, hol és hogyan kezelik, mikor és hogyan semmisítik meg. Ha például egy irodai gép merevlemezén lévő mentés a releváns forma, akkor nem az online alkalmazás feltörését vizsgáljuk elsődlegesen, hanem az adott gépet, és azt, hogy ki fért hozzá fizikailag és logikailag, jogosultan vagy jogosulatlanul, mikor, és mit mutatnak a naplók. Így lehet a normál folyamatokat leválasztani a rendellenes eseményekről.

— Az is jelenthet valamit, hogy nagyon kerek szám, pontosan 200 ezer adat?

— Igen, ez gyanús lehet. Többen kérdezték, hogy ez a teljes adatbázis‑e? Szerintem a teljes állomány nem feltétlenül csak 200 000 rekordból állna.

Nekem inkább manipulált, összeállított adathalmaznak tűnik.

Lehet, hogy arra jogosult személy rakta össze egy adatsorba valamilyen elemzési célból, vagy betöltéshez készítette elő, lehet üzemeltető, fejlesztő is, de az is lehet, hogy különböző forrásokból „összeragasztották”.

— A kormányoldal szerint az ukránokhoz is eljuthattak az adatok, míg Magyar Péter azt állítja, az oroszok keze van az akcióban. Ennyire gyorsan, ilyen kevés információ után felelősen ki lehet ilyesmiket jelenteni?

— Szerintem nem. Informatikai rendszerek ellen folyamatosan vannak támadások és próbálkozások. Nagyjából előre is jelezhető, mely geolokációkból érkezik sok automatizált kérés. Napi működés mellett a robot‑hálózatok aktivitása mérhető Észak‑Koreából, Kínából, thaiföldi, amerikai, orosz IP‑címekről, stb. De ezek mögött jellemzően nem ül valaki és célozza a magyar rendszert, hanem automaták keresik a gyengeségeket.

Első ránézésre így könnyű azt mondani, hogy „orosz” vagy „ukrán”, de ez nem feltétlenül tükrözi a szándékot.

— Tehát attól, hogy egy IP‑cím adott helyre utal, még nem biztos, hogy onnan irányult a támadás?

— Gyakran használnak proxikat, VPN‑eket, Tor‑hálózatot, vagy feltört átjárókat, hogy máshonnan érkezőnek tűnjön a forgalom. A forrás azonosítása, az attribúció, kifejezetten nehéz, mert egy felkészült támadó eltakarja a saját IP‑jét, vagy „darkwebről”, láncolt proxykon keresztül jön. A támadások forrásának visszafejtéséhez nemzetközi együttműködés kell: a megtámadott ország kiberbiztonsági hatósága megkeresi a következő ország hatóságát, akik az ottani eszköz tulajdonosáig mennek, és így tovább. Ez nagyon nehéz és hosszadalmas munka, jellemzően a lánc első olyan pontjáig jutunk el, ahol már csak egy köztes proxy látszik.

— Gondolom, ez drága is, tehát csak nagyon nyomós érdek esetén viszik végig.

— Alapvetően igen. Ha nincsenek előre kialakított, két‑ és többoldalú együttműködési protokollok a kiberbiztonsági központok között, az adatcsere esetleges. Ráadásul egy felkészült támadó a nyomait el is tüntetheti.

— Tehát egy‑két nappal a kiszivárgás vagy lopás nyilvánosságra kerülése után nagy valószínűséggel nem lehet kijelenteni, honnan jött.

— Az elején legfeljebb hipotézisek vannak. A szakma ezt „gyors triázsnak” hívja: a szakértők „konzílium” jelleggel áttekintik a nyomokat, és meghatározzák, milyen hipotéziseket érdemes vizsgálni. Aztán az elemzés igazolja vagy cáfolja ezeket.

— Nyissunk egy zárójelet: az elhíresült esetnél, amikor a magyar külügy rendszereibe az orosz titkosszolgálatok bejárkáltak, annak az eredetét minden kétséget kizáróan bizonyítani tudták?

— Úgy tudom, igen. Készült erről hivatalos levél, ha jól emlékszem, 2021‑ben, amelyben az illetékes szakszolgálat vezetője a Külgazdasági és Külügyminisztérium vezetését tájékoztatta, forrást és eseményeket is megnevezve.

Ez nem feltételezés volt, hanem kivizsgált eset.

A részleteket nem verték nagydobra, de ott nagy bizonyossággal állították, hogy az FSZB‑hez és a GRU‑hoz köthető hacker‑csapatok álltak a támadások mögött.

— Térjünk vissza a Tisza Világ applikációra: ez akkora horderejű ügy, hogy azonnal kormányzati szintű vizsgálatot kellett indítani?

— Szerintem minden ilyen ügyben így kellene eljárni. Ugyanígy kellett volna kezelni anno a KRÉTA‑ügyeket is, és ugyanilyen erővel kellett volna ráugrani a VBÜ‑re, a Védelmi Beszerzési Ügynökség esetére is, amikor ott történtek incidensek.

Most a kampányban sajnos gyakran eszközként használják a kiberbiztonságot olyanok, akik nem értenek hozzá.

Emlékszik a banki csalások esetére? Ott is ukránokat neveztek meg felelősként a politikai kommunikációban. Ez viszont nem szakmai állítás, hanem propaganda.

— Elvárható‑e, hogy ha kampánycélból ugrottak rá az ügyre, de nem az elvárt eredmény születik, akkor azt is nyilvánosságra is hozzák?

— Nem hiszem, hogy teljesen transzparensen fogják kommunikálni. Abban bízom, hogy a hatóságok szakmai szempontból fogják lefolytatni a vizsgálatot, és ha elég információ áll rendelkezésre, meg is tudják állapítani a történteket. De a kommunikáció ritkán teljes körű.

— Mennyi idő kell egy ilyen vizsgálathoz? Most nagyjából öt hónap van a választásokig.

— Gyors elemzéssel hamar látszik, van‑e elég adat érdemi vizsgálathoz. Ha igen, 1–2 hét alatt eredményt hozhat az első kör. Ha nemzetközi együttműködés kell, például szolgáltatóknál, más országoknál további adatgyűjtés, akkor hónapokig is elhúzódhat.

— De az is lehet, hogy nem vezet eredményre.

— Előfordulhat, igen.

— Ahogy a bűncselekmények kivizsgálásakor is az az első kérdés, hogy „cui prodest”, fel kell tenni a kérdést, hogy egy választási kampány kellős közepén kinek az érdeke egy párt adatbázisát feltörni és nyilvánosságra hozni?

— Ez az egyik első kérdés a támadóprofil‑építésnél: kinek állhatott érdekében.

A motiváció vizsgálata a módszertan része.

Emellett nézzük az infrastruktúrát, a bejutás módját, a használt eszközöket. Még ha ez önmagában nem is azonosítja az elkövetőt, leszűkíti a kört és jellemzi a támadás típusát.

— A kormány azt mondja, ukrán nyomokat találtak. Ez mennyire hihető?

— Ez inkább propaganda. A „ukrán nyomok” állítás gyakran arra épül, hogy vannak ukrán fejlesztők vagy ukrán IP‑címek a forgalomban.

De ukrán, orosz, kínai, amerikai IP‑címek minden nagy rendszer naplóiban megjelennek a folyamatos szkennelés miatt.

Ebből önmagában semmilyen szándék nem következik.

— Az viszont bizonyított, hogy oroszok beavatkoztak például a Brexitbe, a francia, holland, román választásokba. Ez alapján nem valószínűbb, hogy inkább orosz érdek állhat mögötte?

— Az orosz félnek lehet motivációja, de nem csak nekik. Az információs hadviselésben, dezinformáció, zavarkeltés, szürkezónás beavatkozások, több szereplő is lehet érdekelt. Ez már geopolitikai elemzés kérdése. Kézenfekvő, hogy az ellenzék gyengítése bizonyos aktoroknak kedvez, de ez nem kizárólag orosz–ukrán kérdés.

— Attól tartok, hogy itt sosem fogjuk megtudni az igazságot, mert ez senkinek sem érdeke.

— Könnyen lehet, hogy politikai szinten marad az ügy. Mindazonáltal mindenkinek azt javaslom,

aki érintett lehet, hogy változtasson jelszót, állítson be erős, lehetőleg többfaktoros hitelesítést az összes online fiókján, és ne használja mindenhol ugyanazt a jelszót.

Erről kellene beszélnie egy felelős vezetésnek is, nem egymásra mutogatni.

— Jól sejtem, hogy öt hónappal a választások előtt ez az eset még csak egy könnyű nyári teadélután az angolkisasszonyoknál, jöhetnek durvább dolgok?

— Simán lehet. De ebben nincs semmi újdonság: a kampányok idején rendszeresek az ilyen próbálkozások. Emlékezhetünk a ’98‑as választások környékén az MSZP levelezőszerveréhez való hozzáférés ügyére is, már akkor volt hasonló.

— Ezekkel komolyan alá lehet ásni valamelyik politikai erő iránti bizalmat?

— Akkor, ha tömegesen jelennek meg az érintettek ellen célzott támadások, például fiókfeltörések, közösségi profilok elfoglalása, bankszámlás csalások, és ezeket összekötik a mostani incidenssel. Nem akarok ötleteket adni, de ha „felfújják a lufit”, akkor lehet politikai hatása. Ugyanakkor ez általában zavarkeltés, vihar a biliben.

— Állampolgárként teljesen védtelennek érzem magam. Ha Romániában vagy Moldovában történik valami hasonló, ott keményen fellépnek a hatóságok...

— Valóban, voltak határozott lépések a régióban. Nálunk is vannak kiváló szakemberek a titkosszolgálatoknál és a rendvédelemben, napi szinten foglalkoznak ilyen ügyekkel. Amit most érez, a közbizalom megingását, gyakran az a támadás célja maga. Szakmailag van kapacitás és tudás, de a politikai akarat és a transzparens kommunikáció sokat számít. Ugyanis, a korábban említett példákkal szemben Magyarországon most fordított a helyzet: nem a kormányt kell megingatni, hanem az ellenzéket gyengíteni, de a vektorok ugyanabba az irányba mutatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András: A TISZA adatbázisát nem kiszivárogtatták, hanem ellopták, valószínűleg egy hekkertámadás során
Az Oroszország-szakértő szerint a „szivárgás” szót tudatosan használja a kormánymédia, de egy ekkora adatbázis nyilvánosságra kerülése csak szándékos cselekmény eredménye lehet.


Rácz András történész és Oroszország-szakértő egy tízpontos elemzésben fejtette ki véleményét a TISZA Párt adatszivárgási ügyéről.

Szerinte az eset a magyar politikai intézményrendszer súlyos sérülése, egyértelmű szuverenitási és nemzetbiztonsági kérdés, amely a választások befolyásolására irányul.

Mint írta, a nemzetbiztonság és az állami szuverenitás védelmével foglalkozó intézményeknek „azonnali, kiemelten fontos dolguk van” a történtekkel.

A szakértő a Facebook-bejegyzésében hangsúlyozza, hogy

a TISZA adatbázisát nem „kiszivárogtatták”, hanem ellopták, valószínűleg egy hekkertámadás során.

Úgy véli, a „szivárgás” szó használata a kormánymédia részéről tudatos, mivel az gondatlanságot sugall, holott egy ekkora adatbázis nyilvánosságra kerülése szerinte csak szándékos cselekmény eredménye lehet. „Egy kétszázezres adatbázis teljes kikerülése a netre nem szivárgás, ilyen nem tud véletlenül történni. Ez csak szándékos lehetett” – írja Rácz András.

Elemzésében kitér arra, hogy a kormány és a TISZA Párt is külföldi szereplőt sejt az ügy mögött, ám míg a kormánymédia ukrán, addig Magyar Péter orosz érintettségről beszél.

Rácz András szerint a kormányzati narratíva egy komoly logikai bukfencet tartalmaz.

Úgy látja, Kijevnek egyáltalán nem állna érdekében kárt okozni a TISZA Pártnak, hiszen egy esetleges TISZA-kormány az EU-hoz való viszony normalizálására törekedne, ami Ukrajna számára is kedvező lenne az Orbán-kormány politikájával szemben.

„Ha egyáltalán igaz az, hogy van ukrán állami érintettség a Tisza Világ applikáció fejlesztése mögött, akkor igen nehezen érthető, hogy ugyanezennek az ukrán államnak miért lenne érdeke, hogy kárt okozzon annak a TISZA pártnak, aminek a rendszerét éppen fejleszti” – teszi fel a kérdést. Ezzel szemben Oroszországnak szerinte egyértelmű érdeke fűződne egy ilyen támadáshoz, hiszen azzal egyszerre gyengítené a Fidesz legfőbb kihívóját és rontaná Ukrajna reputációját is.

A történész gyanúsnak tartja a kormányzati propagandamédia reakcióidejét is. Állítása szerint az, hogy a kormánymédia egy hosszú ünnepi hétvégén, szinte órák alatt képes volt lehozni a hírt, ellenőrizni az adatok valódiságát és biztonságosságát, majd felépíteni egy teljes kampányt, rendkívül valószínűtlen.

„Összességében nagyon nehezen hiszem el, hogy ez spontánul alakult így péntek délutántól kezdve, és mindenki hirtelen megszakította a hosszú hétvégéjét, IT-sek, vezető kommunikátorok, döntéshozók, »talpas« propagandisták, stb” – fogalmaz. Sokkal valószínűbbnek tartja, hogy a kormányzat már jóval a nyilvánosságra kerülés előtt birtokában volt az adatoknak, és a netre való feltöltés csak a fedést szolgálta a már előre megtervezett kampány elindításához. „A kormányzat egy részében ez az adatsor valószínűleg már jóval péntek előtt megvolt, a netre való feltöltés pedig csak a fedést szolgálta” – írja.

Rácz András szerint árulkodó jel az is, hogy a Fidesz kommunikációjában és belső köreiben semmilyen jelét nem látni annak, hogy egy hasonló hekkertámadástól tartanának.

Nincsenek extra kiberbiztonsági óvintézkedések, ami arra utalhat, hogy a kormánypárt biztos abban, hogy a támadó kizárólag a politikai ellenfelüket célozta, és tőlük nem kell tartaniuk. Végezetül kiemeli, hogy a kormánymédia munkatársai teljes nyugalommal használják a jogellenesen megszerzett, különlegesen védett személyes adatokat, noha ez bűncselekménynek minősül.

„A propagandisták valamiért mégis teljes nyugalommal használják az adatbázisban szereplő neveket, pedig egyértelműen jogszerűtlen az egész”

– zárja posztját Rácz András, hozzátéve, hogy „ezzel – a jövőbeli esetleges büntetőjogi felelősségre-vonás mellett – saját magukat is beárazzák a kormánymédia munkatársai.

Az ügy előzménye, hogy október elején már napvilágot látott egy hír egy kisebb, mintegy húszezer nevet tartalmazó adatcsomag kikerüléséről a Tisza Világ applikációból, ami miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) hivatalból vizsgálatot indított. Ezt követte október 31-én egy jóval nagyobb, körülbelül 200 ezer adatsort tartalmazó fájl publikálása a LeakBase.la nevű oldalon. Az eseményekre reagálva Orbán Viktor november 3-án azonnali vizsgálatot rendelt el, a hatóságok pedig a nemzetbiztonsági szolgálatok és a Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet bevonásával kezdték meg a tényfeltárást, jelezve, hogy „külföldi érintettség is valószínűsíthető”.

Az ügyben két fő narratíva csap össze. A Szuverenitásvédelmi Hivatal gyorsjelentésében ukrán hátterű fejlesztőcégek, például a kárpátaljai PettersonApps részvételét hangsúlyozta, amit a kormánypárti média azóta is napirenden tart. Ezzel szemben Magyar Péter és a TISZA Párt következetesen szervezett orosz hekkertámadásról beszél, amelynek célja a párt lejáratása. Egyik fél sem mutatott be eddig a nyilvánosság számára meggyőző technikai bizonyítékot az állításai alátámasztására.

Az ügy azóta új fordulatot vett, miután a kormánypárti oldalon elkezdték felhasználni a kiszivárgott adatokat. Németh Balázs, a Fidesz politikusa egy videóban egy TISZA-aktivista háza elől jelentkezett be, utalva arra, hogy ismeri a lakcímét, a Mandiner pedig arról írt, hogy a listán aktív bírák adatai is szerepelnek. Mivel a politikai véleménynyilvánítás különleges adatnak minősül, annak engedély nélküli terjesztése a Büntető Törvénykönyv szerint szabadságvesztéssel is büntethető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Önök nem békepártiak, hanem orosz csicskák” – Pottyondy Edina nyílt levélben válaszolt Orbán Balázsnak
Orbán Balázs azután találta be a humoristát, hogy legújabb videójában terítékre került az a mesterséges intelligencia által generált videó is, amelyben Orbán Viktor Amerika Kapitányként, Szijjártó Pókemberként, Lázár János pedig Vasemberként pózol.


„Az a megtiszteltetés ért, hogy az ország leggyávább embere, a miniszterelnök politikai igazgatója és a Fidesz kampányfőnöke belém mélyesztette méregbe mártott fogait” - írta szerda reggeli Facebook-bejegyzésében Pottyondy Edina.

Orbán Balázs Pottyondy legutóbbi videója miatt ment neki a humoristának. A videóban ugyanis terítékre került az a Szijjártó Péter TikTokjára feltöltött, mesterséges intelligencia által generált videó is, amelyben Orbán Viktor Amerika Kapitányként, Szijjártó Pókemberként, Lázár János pedig Vasemberként pózol. Pottyondy ezzel kapcsolatban hosszasan kifejtette, hogy szerinte a videóban szereplő hősök személyisége nincs összhangban a kormánypárt politikusainak karakterével.

Erre reagált aztán Orbán Balázs, a Fidesz kampányfőnöke, aki háborúpártiként jellemezte Pottyondyt és azt is pedzegette, vajon saját gondolatokat közvetít a tartalmaiban vagy „rendesen megfizetik ezért a munkásságáért”.

Orbán Balázs posztjára Pottyondy egy nyílt levélben regált.

„Bármennyire is hihetetlen, engem egy cseppet sem zavar, ha a miniszterelnököt kitalált mesehőshöz hasonlítják. Csak azt nem értettem, hogy miért éppen Amerika Kapitányt találták erre a legalkalmasabbnak, amikor Döbrögitől Gollamon át egészen Káig, A dzsungel könyve legendás kígyójáig bőven akadt volna olyan karakter, aki jobban illik a Főnihez”

- írta Pottyondy.

Hozzátette:

kicsit zavarban van, hogy ezt épp Orbán Balázsnak kell magyaráznia, aki „még az ‘56-os forradalomból is azt a tanulságot vonta le, hogy fegyverrel nem szállunk szembe a zsarnok, imperialista birodalommal. Ugyanis Amerika Kapitány az a hős, aki a legreménytelenebb helyzetben is a harcot választja, és az utolsó leheletéig küzd a gyilkos agresszorral szemben. Ahogy Önök mondanák, Amerika Kapitány egy háborúpárti karakter”.

Kiemelte: nem azt fejtegette korábban, hogy jobboldali politikusok ne lehetnének pozitív szereplők, hanem azt, hogy szerinte túlzás Lázár Jánost „sikeres cégvezetőként és feltalálóként” ábrázolni, Szijjártó Péterről pedig szerinte nem a „vicces, kedves, barátságos Pókember” jut az ember eszébe. A kormányzati szereplők popkulturális beállítását ezért kifogásolja.

Azt is kifejtette: nem érti, Orbán Balázs hol talált utalást arra, hogy szakítsuk meg a diplomáciai kapcsolatainkat az illiberális országokkal.

„Pusztán arra hívtam fel a figyelmet - ahogy ezt Kitti barátnőmnek is mondtam, amikor súlyos párkapcsolati válságban volt -, hogy mindig van középút a »leszopni« és a »nem beszélni vele« hozzáállás között”

- fogalmazott.

A háborúval kapcsolatos álláspontokról azt írta, nem kéri számon a „békepártiságot”, viszont szerinte „az erőszaktevő mellé állni nem erőszakellenes álláspont”.

„Önök nem békepártiak, hanem orosz csicskák. Nem a békét akarják, hanem Putyin győzelmét óhajtják. És még csak az sem érdekli Önöket, hogy hány magyar katona életébe kerül az elégtelen felszerelés vagy a légvédelem hiánya, a civil áldozatokról nem is beszélve”

- fogalmazott Pottyondy, aki szerint abban egyetértenek, hogy a háborús pszichózis életekbe kerül, és súlyos gazdasági károkat okoz.

„Amiben viszont eltér a véleményünk, hogy szerintem a háborús pszichózisban nem Európa és a liberálisok, hanem Moszkva szenved. Putyint még Trump sem tudta rábírni a fegyverszünetre, de nyilván Ön erre is azt fogja mondani, hogy csak azért, mert az európai vezetők és a libsik nem engedték. Hahaha. Mókás kis szőrpamacs maga, Balázs!”

- jegyezte meg.

A posztban kitér arra is, hogy a személyére vonatkozó sorokat - bár tudja, hogy Orbán Balázs sértésnek szánta - megtiszteltetésnek veszi.

„Az Ön megvetése számomra egyszerre jutalom és elismerés. Ezt úgy tudom viszonozni, hogy felhívom becses figyelmét arra, hogy a napokban megjelenő könyvemben van egy hosszabb elbeszélés egy 2031-ben zajló ukrán-magyar háborúról, amelyben Önnek is a jelentőségéhez és a jelleméhez mért szerep jutott. Remélem, hogy megkarcolja a cinizmusból, aljasságból, önhülyítésből és szolgaságból eszkábált szamovárt, amit a személyisége helyére növesztett”

- fogalmazott.

A poszt végén pedig megjegyezte: nagyon jó a kép, amit Orbán Balázs róla talált, ehhez külön gratulál. „Nagyvonalú, igazi konzervatív úriemberhez méltó gesztus” - tette hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET: