SZEMPONT
A Rovatból

Hettyey András: Ha akarja, a Fidesz ki tudja vezetni Magyarországot az Európai Unióból

A szakértő szerint az Európai Unió és az Orbán-kormányok viszonya most már leginkább egy rossz házasságra hasonlít. Rövidtávon ez biztosan nem vezet magyar kilépéshez, de 5-10 év múlva egyre erőteljesebben vetődhet fel ez a kérdés.


„Ha Brüsszel fütyül is, mi úgy táncolunk, ahogy mi akarunk, és ha nem akarunk, akkor nem táncolunk” – jelentette ki hétfőn Orbán Viktor október 23-i, veszprémi beszédében. Két nappal később Josep Borrell az unió külügyi főbiztosa úgy válaszolt: „senki sem kényszeríti Magyarországot arra, hogy az Európai Unió része legyen”.

A magyar kormány és az EU között az utóbbi években érezhetően egyre feszültebb a helyzet. A Európai Unió visszatartja a hazánknak járó kifizetéseket, miközben Magyarország folyamatos vétókkal lassítja a közösség gördülékeny működését. Hettyey András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi kapcsolatok és diplomácia tanszékének docense szerint azonban nem valószínű, hogy Orbán Viktor kivezetné Magyarországot az Európai Unióból. Legalábbis egyelőre.

– Hová vezethet ez az egyre inkább kiéleződő viszony?

– Amit most látunk, az rövidtávon csak egy szópárbaj, de azért tükrözi a helyzetet, ami kialakult az Orbán-kormányok és az Európai Unió között. Ez egy újabb állomása a két fél közötti elidegenedésnek. Az EU-t és hazánkat összekötik gazdasági érdekek: Magyarország külkereskedelmének háromnegyedét továbbra is az uniós országokkal bonyolítja, és a befektetési tőke 60-65 százaléka is még mindig az Európai Unióból érkezik. Ezen felül sokrétűen profitálunk az uniós tagságból a különböző támogatásoknak köszönhetően, de legalább ennyire fontos, hogy a magyar cégek hozzáférnek egy 450 milliós lélekszámú nyitott, szabad piachoz. Ezek a racionális érdekek, amik Magyarországot a közeljövőben is az Európai Unióban fogják tartani. De efölött

politikai, világnézeti, kulturális és érzelmi téren van egy teljes széttartás, egy harag, egy megszégyenítési kísérlet mindkét irányban.

A miniszterelnök október 23-i szavaiban ez szépen látszódik: mintha az unió egy kényszerítő, külső hatalom lenne, mely az alárendelt Magyarországnak diktálná a tempót és a dallamot. Eközben a másik oldalról pedig kapjuk a kritikát a jogállamisági problémákról, az igazságszolgáltatás és a média helyzetéről, amire mi visszalövünk, hogy az unió gyenge, hanyatlik. Ennek ellenére

rövidtávon ez biztosan nem vezet magyar kilépéshez, de 5-10 év múlva, ha a Fidesz még mindig hatalmon lesz, egyre erőteljesebben vetődhet fel ez a kérdés.

Ekkorra már várhatóan megközelítjük az EU fejlettségi átlagát és emiatt kevesebb támogatás érkezik hazánkba, cserébe tagok lesznek a balkáni országok, ahova több pénzt csoportosítanak át majd a felzárkóztatásra, az esetlegesen egyre szorosabb viszony Kínával pedig mind-mind további érvek lehetnek a kilépés mellett.

– Viszont Magyarországon minden felmérés szerint nagyon magas az emberek körében az Európai Unió támogatottsága. Ennek tükrében mekkora esélye lenne egy esetleges kilépésről döntő népszavazásnak?

– Ezt egyáltalán nem gondolom egy komoly, fajsúlyos akadálynak. Szerintem

a Fidesz a közvéleményt, de legalábbis a saját szavazóit elég sikeresen tudja vezetni és irányítani. Elég csak megnézni azt, hogyan gondolkoztak a Fidesz-szavazók Oroszországról 2008-ban, és hogyan gondolkoznak ma.

15 év alatt hatalmas fordulat következett be: a korábbi szkeptikus, negatív megítéléssel szemben napjainkban jóval pozitívabbak és megengedők. Mindezt úgy, hogy Oroszország az utóbbi másfél évtizedben három háborút indított, ebből kettőt Ukrajna ellen. Ezt a pozitív fordulatot nem nagyon lehet másnak betudni, minthogy a Fidesz eléri ezeket a szavazókat, és nagy mértékben tudja irányítani, hogy mit gondoljanak. Ha ez így van, akkor szerintem

hosszú évek munkájával elő lehet készíteni azt is, hogy érdemes lenne népszavazást tartani az EU-s tagságunkról.

Ráadásul nem kell erről az egész magyar közvéleményt meggyőzni: mozgósítani kell a fideszes szavazókat, akiknek az egyharmada már most is azt gondolja, hogy nem kell nekünk az európai uniós tagság, de népszerű a kilépés ötlete a Mi Hazánk szavazóinak körében is. Amennyiben a fennmaradó fideszes szavazók kétharmadát meg tudják győzni a kilépésről, és az ellenzéki szavazók közül nem megy el mindenki voksolni, akkor nem lenne egy politikai ördöngősség a Fidesz részéről ezt a projektet levezényelni. Éppen ezért nem látom egy jelentős ellenérvnek ebben az ügyben a magyar lakosság EU-pártiságát, mint ahogy ezt szokás emlegetni.

– Ha mégis megtörténne Magyarország kilépése az Európai Unióból, mit érezne ebből egy átlagember az életében?

– Biztos vagyok abban, hogy már a kilépésről szóló kampány is kedvezőtlen hatással lenne a forint árfolyamára. Ezen felül megnőne az infláció, a befektetők nem Magyarországot választanák, hiszen épp azért vagyunk vonzó célpont sok esetben, mert EU-tagok vagyunk. Újra visszaállítanák a határellenőrzéseket, és nem részesülnénk azokból az uniós támogatásokból sem, amikről most az épületek, terek, autópályák mellett elhelyezett kis táblákról értesülhetünk.

– Az Európai Unió is dolgozik a helyzet megoldásán és a „többsebességes Európa” bevezetésének lehetőségét vizsgálják. Apró bökkenő, hogy ezt egyhangú szavazással lehetne csak életbe léptetni, Magyarország pedig biztosan nem szavazna saját érdekei ellen. Mekkora esélye lehet egy ilyen átalakításnak?

– Már ma is „többsebességes Európa” van. Van, aki tagja az eurózónának vagy a schengeni térségnek, mások pedig nem. Akadnak olyanok, akik részt vesznek a közös biztonságpolitikában, de olyan is, aki teljesen kimarad ebből. Magyarország a közös ügyek többségében részt vesz. De az említett változtatások elfogadásába hazánknak komoly beleszólása lenne, úgyhogy egyelőre nem tartom reálisnak, hogy létrejöjjön egy olyan Európai Unió, ahol Magyarország csak a második körben szerepel. Ugyanakkor

a mostani, „egysebességes Európában” már most is a periférián vagyunk.

Nagyon elszigetelődtünk, és a folyamatnak csak egy újabb pontja a legutóbbi lengyel választás. Most is akadnak olyan vélemények, hogy Magyarország ugyan nem lépett ki az Európai Unióból, de a korábbinál már így is sokkal kisebb ráhatása van a konkrét szakpolitikai döntésekre. Ilyenkor pedig marad a legdurvább eszköz a vétó alkalmazása, amiben a magyar kormány nagyon-nagyon aktív és aránytalanul sokat használja. Mindent egybevetve szerintem marad a jelenlegi felállás, azaz ha az EU-ban vagyunk, akkor teljes jogú tagként és a jelenlegi, „egysebességes Európában”.

– Hogyan érintheti Magyarországot a hetes cikkely szerinti eljárásban, hogy Lengyelországban várhatóan kormányváltás lesz, és minden előjel szerint hamarosan Donald Tusk veheti át az ország irányítását? A lengyelek helyére beléphet Magyarország támogatójaként Szlovákia, ahol Robert Fico lett a miniszterelnök?

– 2010 és 2015 között nagyon jó személyes kapcsolata volt Orbán Viktornak Donald Tuskkal. 2010-ben például a megválasztása után az első útja Varsóba vezetett a magyar miniszterelnöknek. Kettejük kapcsolata azonban emblematikus példája a már említett elidegenedésnek, vagyis hogy 2014 után Magyarország folyamatosan elveszíti a barátait a nemzetközi színtéren. Azt látom, hogy ki nem mondva, de

a magyar diplomácia tulajdonképpen lemondott minden olyan európai országról, ahol olyan pártok vannak hatalmon, akikkel nem szimpatizálnak.

A diplomáciának pedig épp az lenne a lényege, hogy azokkal az országokkal is együttműködjünk, akiket nem szívlelünk. Lengyelországhoz képest Szlovákia kisebb, gazdasági problémákkal küzd, Fico korábbi miniszterelnöksége alatt vezették be az eurót, ami talán mutathatja azt is, hogy az ő euroszkepticizmusa nem olyan szintű, mint a magyar kormányé, ráadásul a Fideszhez képest jóval törékenyebb, hárompárti koalícióban vezetheti az országot. Ezek miatt szerintem első körben érdemes kivárni, hogy Robert Fico hogyan pozícionálja magát.

– Hogyan változhat az Európai Unió és Magyarország viszonya a következő év második felében, amikor hazánk lesz az EU soros elnöke?

– Ha változás alatt azt értjük, hogy javul és konstruktívabb lesz a viszony, akkor azt nem tartom valószínűnek. Úgy látom, hogy ez az érzelmi árok a két fél között túl nagy ahhoz, hogy be lehessen temetni, és ezen a jövő júliusban kezdőd soros elnökségünk sem fog változtatni.

Az Európai Unió és az Orbán-kormányok viszonya most már leginkább egy rossz házasságra hasonlít, amit nem lehet tartósan visszafordítani.

Mindenkinek a figyelmébe ajánlom, hogy kövesse azokat a híreket, amikor Magyarország pozitív gesztusokat tesz az Európai Unió felé, például egy közös sikert emel ki, kapcsolódási pontokat hangsúlyoz vagy közös célokat fogalmaz meg. Az elmúlt években jókora nagyító kellett ahhoz, hogy az ember észrevegye ezeket. Amíg ebben nincs változás, addig a nagy, átfogó kapcsolatban sem valószínűsíthető más.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Ha itt nem arról van szó, hogy valami cucc túl lett tolva, akkor Lázár agyát kicserélték a hatvanpusztai Frankenstein-kastélyban
A humorista legújabb videójában Putyin, Kim Dzsongun és Hszi Csin Ping pekingi találkozójáról, Szijjártó Péter részvételéről, Lázár János megszólalásairól, Tarr Zoltán szavairól és a kötcsei eseményekről is beszélt.


Újabb videóban vette górcső alá az elmúlt időszak közéleti eseményeit Pottyondy Edina. A humorista legújabb videójában először Vlagyimir Putyin, Kim Dzsongun és Hszi Csin Ping pekingi találkozójáról beszélt.

„Hát ilyen nyomasztó péniszjárást én legutóbb akkor láttam, amikor egy onlyfans modell egyetlen nap alatt ezer férfival bújt ágyba. A győzelem napi ünnepség és fegyverexpo nem csak egy nosztalgikus elvtársi találkozó volt Japán második világháborús legyőzésére emlékezve, hanem félreérthetetlen jele annak, hogy Donald Trump vámháborús mesterterve és külpolitikai pojácáskodása felbátorította a világ diktátorait. A nagypofájú, hantázó, puncimán, csőcserearcú, drivetter traft lakhajú ingatlanügynök fölényeskedése, hazudozásai, blöffjei és zsarolásai most beárazódtak” – fogalmazott Pottyondy, aki szerint

„ez a pszichotrió egyértelmű üzenet a nyugati világnak: Végetek kutyák! És üzenet Trumpnak: köszönünk mindent elnök úr, további sok sikert a békéhez. A vonulós maffiastiló sem véletlen. Illiberális védjegy. Amit a lemenő nap fényéből nem pótol vissza a viagra, azt gangsztázással oldják meg”.

A humorista Szijjártó Péterre is kitért.

„Az Orbán-család külügyminisztere nem csak együtt vonult a Trump ellen szerveződő koalícióval, hanem alázatosan elfoglalta a helyét az illiberális tornasorban, precízen szemléltetve, hogy mit is jelent utolsó csatlósnak lenni. Mondjuk nem lennék boldogabb attól sem, hogyha az első sorban menetelne, csak legalább azt látnám, hogy a személyes ambíciója túlmutat azon, hogy Lavrov hónaljszőre legyen, és a 14 éves gyerekét is magánrepülőgéppel utaztassa”

– fogalmazott Pottyondy.

A humorista aztán megemlítette a Tisza Párt adóprogramját, Tarr Zoltán szavait és az arra érkező kormányzati reakciót is.

„Van a hatvanpusztai kastélykomplexus ismeretlen célú alagsoránál is van lidércesebb: a Tisza-adó, az új halálkampány, az új nemzetpusztulás, az új démon, a többkulcsos adórendszer. Annyira veszélyes, annyira vállalhatatlan, hogy ilyen van a legtöbb nyugati országban, sőt még Kínában is. És ezt a népnyúzó szörnyűséget próbálják rátolni a Tiszára. Annyira veszélyes, annyira vállalhatatlan, hogy ilyen van a legtöbb nyugati országban, sőt még Kínában is.

És ezt a népnyúzó szörnyűséget próbálják rátolni a Tiszára. Meg persze azt, hogy adót akarnak emelni. És hiába cáfolják Magyar Péterék, hiába mondják el minden alkalommal, hogy nincs ilyen terv, sőt éppen hogy adót akarnak csökkenteni.

A Fidesz már ott tart, hogyha lúd, legyen kövér, elégetnek pár tízmilliárdot nemzeti konzultációra a nem létező Tiszasarcról. Kevésbé zavartatják magukat az igazságtól, mint Győzike a Kodály-módszertől. Annyira köti őket a valóság, mint a Toy Story íróit. Mondjuk nagyban megkönnyítette az állampárt helyzetét, hogy Tarr Zoltán, a Tisza alelnöke egy fórumon elkezdett a politika helyett sunnyogás kell, különben a Fidesz kiforgatja a mondandót kommentbölcsességgel arcoskodni”

– fogalmazott a humorista, aki szerint „ezúttal nem egy ellenzéki Facebook profil, hanem egy kormányzásra készülő párt második embere adta elő a marketing Machiavellit”.

„Értem, hogy Tarr Zoltán azt hiszi, hogy a kiábrándult fideszes visszaábrándul, hogyha nem hall nemzeti lózungot és arrogáns hazudozást. De azért az művészet, hogy egyetlen mondattal sikerült olyan helyzetet teremtenie, hogy az ezer módon adóztató, katát eltörlő, különadókat kivető, világrekord áfát bevezető kormányzat, ami a 15%-os egykulcsos adóra rádobott 10-20-30% inflációt most azzal ijesztgethet, hogy jajaj, mire készül a Tisza” – jegyzi meg.

Pottyondy szerint

„legalább ennyire bizarr, hogy Orbán Viktor azzal akarja visszacsábítani a szavazóit, hogy Tarr Zoltán úgy csavarta a szót, mint digitális harcos a csípőjét egy Rakonczai Imre koncerten, a Főni felháborodik, ha a fideszes know-how-t egy tiszás adja elő, de ha Tarr Zoltán cinizmusa vállalhatatlan, akkor Lázár János ámokfutása hogy nem zavarja őket?”.

A humorista ezután bevágta Lázár János az ATV-ben arról beszélt, hogy a Fidesznek jobb hazugságai vannak, mint a Tiszának, illetve azt is, amikor a Tranziton azt mondta: „Nagyon szépen tudom magyarázni, hogy 15 évig miért nem csináltunk semmit, ez is egy képesség, és a Lázár-infók alkalmasak voltak arra, hogy ezt a képességemet még jobban tökélyre fejlesszem, és más fideszes társaimnak is jó szívvel ajánljam”.

„Be van kólázva, vagy speed, vagy mi a fasz? Ez már lassan a csurran-cseppen klip, csak nem az öreg diktátor, hanem a sunyi segédje kapta az igazságszérumot”

- fogalmaz Pottyondy, majd később hozzátette:

„Ha itt nem arról van szó, hogy valami cucc túl lett tolva, akkor Lázár agyát kicserélték a hatvanpusztai Frankenstein-kastélyban. Ez a fickó egy sima modorú, gátlástalan hazudozó volt. Most meg Kunhalmi Ágnes rossz képességű protekciós unokaöccse”.

A videóban végül a kötcsei események is szóba kerültek. Pottyondy szerint a Magyar-Orbán csatában nehéz eredményt hirdetni.

„A Tisza bemutatta a gazdasági tótumfaktumát, aki egy ex-fideszes államtitkár, az új alelnökét, aki egy nagyon szimpatikus asszony, és Magyar Péter ellopta a show jelentős részét azzal, hogy kordonok és rendőrsorfal mögé szorította a fideszes elitet. Ami eddig exkluzivitásnak és hatalomnak látszott, az most vergődésnek és gyávaságnak, hiába lett 24 év után most nyilvános a kötcsei Orbán-beszéd. A nemzetvezető sem volt különösebben izgi, viszont az nem látszott, hogy zavartatná magát a családja száz és ezermilliárdjaitól, vagy az állandósult gazdasági válságtól, vagy a közszolgáltatások leépülésétől. Pont olyan magabiztos volt most is, mint 5 éve, meg 10 éve, meg 15 éve. Vagy az van, hogy ez a faszi tökéletes színész, vagy egész egyszerűen nem tájékoztatják arról, hogy milyen a közhangulat. Vagy éppen annyira érdekli az ország állapota, mint a finn női biatlonbajnokság” – mondta Pottyondy, aki szerint Orbán Viktor beszédének végén „jött a szokásos keresztapa pillanat”.

„Megint elkattant az öreg, és fenyegetőzött egy sort”

– fogalmaz a humorista.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Akár a patás ördög is jöhet, akkor sem akarom a Fideszt” – ilyen volt Kötcse
A Szeretlek Magyarország videójában megmutatjuk, hogyan zárta el a rendőrség az embereket a Fidesz eseményétől, és az is kiderül, mit gondolnak a Tisza Párt szimpatizánsai Tarr Zoltán mondatairól.


Érdekes helyzet alakult ki vasárnap Kötcsén: egyszerre tartott rendezvényt a településen a Fidesz és a Tisza Párt is. A két esemény a települést is két részre osztotta: egy bizonyos ponton ugyanis kettéválasztották az érkezőket, egyik irányba a tiszások, míg a másikba a fideszesek mehettek.

Magyar Péterék eseménye körül nem voltak lezárások, viszont - ahogy a Szeretlek Magyarország videójában is látni - a kötcsei piknik helyszínét kordonokkal zárták körbe. Így a sajtó sem jutott sokáig, kollégáinkat is már az úton megállították és arrébb terelték. Emiatt némi vita is kialakult a rendőrökkel.

Miután Magyar Péter és a szimpatizánsai megérkeztek Balatonőszödről gyalog Kötcsére, stábunk a Tisza rendezvénye fel vette az irányt.

Magyar Péterrel még útközben, a Tisza-szimpatizánsokkal pedig már Kötcsén beszélgettünk többek között arról: mit gondolna, mit lehet tenni az ellen, hogy a kisebb településeken és az alacsony iskolázottságúak körében még mindig a Fidesz vezet.

„A mi belső felméréseink szerint és szerintem a megbízható felmérések szerint a kistelepüléseken már nagyon-nagyon közeli helyzet van. Van olyan felmérés, ami azt mutatja, hogy teljesen utolértük a Fideszt. De nyilván rengeteg feladatunk van még...”

- fogalmazott kérdésünkre Magyar Péter.

Hasonlóan vélekedtek a szimpatizánsai is: a többségük fontosnak tartja, hogy az ország minden pontjára eljuttassák a Tisza Párt üzeneteit.

Arról is megkérdeztük az embereket, hogy mit gondolnak a Tisza terveiről, például a nemrég bejelentett adóprogram kapcsán.

„Én azt gondolom, hogy amit most a Tisza ígér, az talán megoldható...bár nagyon félek tőle, hogy egyáltalán hogy fogják tudni megoldani. Azért én egy kicsit szkeptikus vagyok. Bár én továbbra is azt gondolom, hogy a Tisza nem ígér olyanokat, amik nem lehetnének betarthatók”

- mondta az egyik Tisza-szimpatizáns.

Az eseményen Tarr Zoltán kijelentéséről is beszélgettünk az emberekkel. A Tisza alelnöke egy belső fórumon beszélt a párt szja-val kapcsolatos terveiről. „Most nem lehet erről beszélgetni. Magunk között természetesen lehet, és majd ha ez kikerül, akkor magyarázkodok, de annak se lesz semmi értelme. Tehát magunk között lehet beszélgetni most, de egyébként nem lehet erről beszélgetni. És számtalan olyan dolog van, amiről nem lehet beszélgetni. Ezért mondjuk azt nagyon határozottan, hogy nagyon sok mindent lehet, választást kell nyerni, és utána mindent lehet. Meg kell nyerni a választást. És ez nem azt jelenti, hogy mindenáron meg kell nyerni, nem azt jelenti, hogy hazudunk, füllentünk, hátba támadunk, hanem ahhoz, hogy eljussunk abba az állapotba, hogy lehessen normálisan beszélgetni, ahhoz meg kell teremteni ennek a feltételeit. Ennek a feltételeit úgy lehet megteremteni, hogy megnyerjük a választást” - fogalmazott Tarr a fórumon.

„Szerencsétlen mondat volt”

- mondta ezzel kapcsolatban a Szeretlek Magyarországnak egy tiszás Kötcsén.

„Annyira, de annyira meg kell gondolni, hogy mit, hogy mondjanak...mert nagyon egyenlőtlenek az erőviszonyok a propaganda és a Tisza között. Amibe bele tudnak kapaszkodni, abba aztán gyökerestől”

- fogalmazott egy másik szimpatizáns. De volt, aki szerint Tarr Zoltán kijelentésének semmilyen negatív hatása nem lesz.

„Én eléggé határozottan szoktam választani pártot. Mondjuk nem sokat választottam, de hogy ezt nem akarom, akik most vannak, az biztos. Akár a patás ördög is jöhet, akkor sem akarom a Fideszt”

- mondta egy másik tiszás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András a lengyelországi orosz drónokról: Nem egy NATO-orosz háború kezdetét látjuk éppen, de goromba provokáció, ami történik
A szakértő szerint az oroszok „harccal történő felderítést” végeznek. A céljuk a NATO válaszkészségének felmérése és politikai feszültségkeltés lehet.


Rácz András Oroszország-szakértő szerint nem egy NATO elleni orosz támadás kezdődött el akkor, amikor orosz drónok hatoltak be Lengyelország légterébe, majd azokat a lengyel hadsereg lelőtte. A szakértő a Facebook-oldalán osztotta meg a véleményét az esetről.

Azt írta: az orosz hadsereg jelenleg nem hajt végre semmilyen szokatlan műveletet, nem közelítik meg a NATO határait, és rakétahordozó bombázóikat sem vetik be.

„Nem egy NATO-orosz háború kezdetét látjuk éppen, nincs tehát ok pánikra. Ezzel együtt goromba provokáció, ami történik”

– fogalmazott Rácz.

Szerinte az is világos, hogy az orosz drónok berepülése szándékos volt. Korábban előfordult már, hogy egy-egy drón technikai hiba miatt sértette meg a lengyel vagy a litván légteret, vagy eltért a pályájáról a légvédelem tüze miatt. Most viszont egy több drónnal végrehajtott, mély behatolás történt – ez más lépték.

A szakértő szerint az orosz fél azt teszteli, mennyire képes a NATO megvédeni a saját légterét. Ezt az orosz katonai szlengben „razvedka bojem”-nek nevezik, vagyis harccal történő felderítésnek.

„Harcérintkezést provokálnak ki – jelen esetben drónokkal –, és azt vizsgálják, milyen reakciót ad a lengyel haderő, milyen reakciót ad a NATO”

– írta Rácz.

Szerinte az incidens akár a szeptember 12–18. között zajló orosz–fehérorosz Zapad–2025 hadgyakorlathoz is köthető. A litván, lett és ukrán hírszerzés is arra számít, hogy az orosz fél információs eszközökkel próbálja majd veszélyesebbnek láttatni a gyakorlatot, mint amilyen az valójában.

Rácz András szerint az oroszok célja lehetett az is, hogy éket verjenek Karol Nawrocki lengyel elnök és Donald Tusk miniszterelnök közé. Ha ez volt a terv, akkor úgy tűnik, nem sikerült: a két politikus – bár eltérő politikai oldalon állnak – együtt reagált a támadásra. A hosszabb távú következmények viszont még nem ismertek.

A mostani eset hatására Rácz szerint felgyorsulhatnak a megbeszélések arról, hogy a NATO-tagállamok kiterjesszék a légvédelmüket az Ukrajnával szomszédos megyékre is. Ez leginkább a Lengyelországgal és Romániával határos területeket érintené. Kárpátalját kevésbé, mert ha a többi térséget lefedi a légvédelem, onnan már nem valószínű, hogy bármi átrepülne – véli a szakértő.

Rácz András figyelmeztetett arra is, hogy a drónok roncsai, illetve a lehulló repeszek a földet érés után is veszélyt jelenthetnek.

„Nemcsak azért, mert akár az üzemanyag maradványai, akár a robbanótöltet (ha volt rajtuk) fel tudnak robbanni. Előfordul az is, hogy az oroszok robbanócsapdákat helyeznek a drónokba, azzal a céllal, hogy a földet ért gépeket megvizsgáló tűzszerészeket megöljék”

– tette hozzá Rácz András.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Szakértők a Tisza adóterveiről: a jelenlegi helyzetben erről nem lehet értelmes párbeszédet folytatni
Vadász Iván, Angyal József és Ruzsin Zsolt elemzi a Tisza személyi jövedelemadóval, vagyonadóval és áfá-val kapcsolatos terveit. Abban mindannyian egyetértenek, hogy egy alapos vitához számok is kellenének, de azokat a Pénzügyminisztérium nem adja ki.


Nemzeti konzultációt indít a Fidesz a Tisza „brutális adóemelési terveivel” kapcsolatban, jelentette be Orbán Viktor. Mindezt egy Index cikkre alapozzák, ami egy „megszerzett feljegyzésre” hivatkozva azt állította, hogy az ellenzéki oárt progresszívvé tenné és megemelné az szja-t. A kormpánypárti portál cikke szerint csak 5 millió Ft éves jövedelem alatt maradna a 15%, 5–15 millió Ft között azonban 22%-ra, 15 millió felett pedig 33%-ra emelnék az adó. Csakhogy az állítólagos „feljegyzésen” semmilyen aláírás nincs, és a gazdaságfejlesztési munkacsoport neve sem stimmel rajta.

Magyar Péter úgy reagált, „természetesen ebből egy szó sem igaz”. Kötcsei beszédekor egyetlen szót írtak a pulpitusra: adócsökkentés. A pártelnök korábban azt ígérte, hogy megtartják az egykulcsos szja-t, sőt, annak mértékét 15%-ról 9%-ra csökkentik. Erről meg is szavaztatták a követőiket. Azonban a pártnak nem jött jól, hogy nem sokkal később egy netre felkerült videó szerint Tarr Zoltán alelnök arról beszélt egy belső fórumon, hogy az egykulcsos adó nem igazságos, de erről még nem lehet értelmesen beszélgetni, mert a Fidesz meggyőzte az embereket, hogy az. Szerinte „számtalan olyan dolog van, amiről nem lehet beszélgetni”, csak a választások megnyerése után. Hozzátette, amit mond, „össze lehet úgy rakni, hogy ebből akár bukás is lehet a választáson”. A Fidesz össze is rakta, és azóta is sok pénzzel hirdetik az ebből készült montázst, azt állítva, hogy a Tisza titokban a „Tisza-adó” bevezetésére készül.

A kialakult helyzetre reagálva Magyar Péter részleteket közölt adócsökkentési terveikről.

Eszerint a mediánbér felett (amelynél ugyanannyian keresnek kevesebbet, mint amennyien többet) maradna a 15 százalékos személyi jövedelemadó, alatta pedig adójóváírás csökkentené az effektív kulcsot. A minimálbérig ez 20 ezer forint pluszpénzt jelentene havonta; havi 420 ezer forintos bruttó keresetig 15 ezer forintot; 420–500 ezer Ft között 10 ezer forintot; 500 és 625 ezer Ft között pedig 5 ezer forintot. 625 ezer forint felett maradna a 15 százalékos kulcs.

Mindezt az ötmilliárd forintnál nagyobb vagyonokra kivetett 1 százalékos vagyonadóból fedeznék. A vagyonba beleszámítanák az ingatlanok mellett a nagyértékű ingóságokat, például jachtokat, magánrepülőket, festményeket, sportkocsikat, valamint a a céges vagyonokat és a külföldön található vagyontárgyakat is.

Eközben csökkentenék az Európa-rekorder ÁFÁ-t is, az egészséges élelmiszerek és a tüzifa esetén 5%-ra, a gyógyszereknél pedig 0-ra,

Arra voltunk kíváncsiak, mennyire reálisak a Tisza nyilvánosságra hozott tervei. Három ismert adószakértővel: Ruszin Zsolttal, Vadász Ivánnal és Angyal Józseffel beszélgettünk.

Szja: több sáv helyett adójóváírás

Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke az adójóváírást bevett megoldásnak tartja: „Nekem semmi bajom vele, és a Fidesz is alkalmaz adójóváírást, tehát a 25 év alattiak SZJA az egy tipikus adójóváírás... Ezek mind-mind nagyon jóváírások.” Arra a felvetésre, hogy mennyire egykulcsos vagy „progresszív” ez a konstrukció, úgy reagált, hogy

a jelenlegi helyzetben erről nem lehet értelmes párbeszédet folytatni, pedig „tiszta, egyenes, őszinte beszédre lenne szükség.”

Angyal József okleveles adószakértő nem ért egyet az adójóváírással, szerinte a jelenlegi rendszerből ugyanis logikusan nem vezethető le. „Számomra ez egy eszetlen, régi DK-s ötlet, amelyet hiba volt a Tisza Párt környékére engedni” - fogalmaz.

A probléma szerinte az, hogy „ma több 0%-os sáv van (egy- és háromgyerekesek stb), és a 0%-os sávon belül 9%-os sávot létrehozni értelmetlen.” Egy háromgyermekes nőre például már nem hatna az új jóváírás, mert a jelenlegi 0%-os kedvezménye nagyobb. Ugyanígy a 25 év alattiakra sem vonatkozna. Angyal József emiatt úgy látja, „ezek politikai, nem szakmai javaslatok.”

Vadász Iván okleveles adószakértő, az Adótanácsadók Egyesületének alelnöke szerint fontos látni, hogy a magyar adórendszer a forgalmi adókra, a közvetett adókra épül. Ebből folyik be a legnagyobb összeg, idén például 8 ezer milliárd forint áfabevételt terveztek. A forgalmi adók közé tartozik az összes különadó is, például a tranzakciós illeték, a közművezetékek adója. Ehhez képest a személyi jövedelemadó bevételek aránya viszonylag kicsi. Ráadául ez az arány tovább csökken, hiszen a kormány nemrég újabb adókedvezményeket vezetett be.

„Ugye most jön az anyák kedvezménye, néhány nap múlva már a gyakorlatban is megjelenik, és ez tovább csökkenti a költségvetés bevételét, lyukat ütve benne.”

A Tisza víziójában a vagyonadó ellensúlyozná a munkát terhelő adók csökkentését.

Vadász megalapozatlannak látja, hogy a vagyonadó a további szja-csökkentést valóban fedezné.

„Jó lenne, ha lehetne vitatkozni, szakmai konzultációt folytatni erről az országban, de most nem lehet, mert mindenből politikai kérdés lesz. Azt a kérdést, hogy az állam működésének költségvetési fedezetét hogyan képzeljük el, nem szabadna ennyire átitatni politikával.”

Vagyonadó, de hogyan?

Angyal József okleveles adószakértő felveti a kérdést, hogy a külföldön tartott vagyon (például máltai bejegyzésű jacht, offshore tulajdon) esetén hogyan történne a felmérés és az adóztatás? „Ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen”.

Vadász szintén úgy látja, a vagyonadó „egy nagyon problémás adónem. Nem is elterjedt a világban.”

„Én nem is hiszem, hogy a költségvetés nagy eredményekre számíthatna ebből, de jól hangzik, és a választók szeretik ezt hallani. De ha pénzügyminiszter lennék, elég szkeptikus lennék.”

Emlékeztet rá, hogy a Bajnai-kormány idején volt már egy ilyen próbálkozás, de azt 2010-ben az Alkotmánybíróság elkaszálta.

„A vagyonadóhoz kell társítani egy másik törvényt is, amit úgy hívnak, hogy vagyonértékelési törvény, mert enélkül nem megy” - mondja. Ugyanis a fő nehézség az értékelés, hogy mi mennyi ér. „Örök kérdés, hogy a sivatagban mi ér többet: egy pohár víz vagy egy aranytömb?”

Az értékelési vitákat a házastársi vagyonmegosztási perekkel illusztrálja. Ha van egy cég, és válás esetén az értékének 50%-át ki kell fizetni a feleségnek, akkor szerinte mindenki össze-vissza beszél. „Tudniillik nagyon sok módon lehet értékelni, tehát a vállalatértékelésre, az üzletértékelésre vonatkozóan vannak szakkönyvek, de ezek arról szólnak, hogy egyik módszernek ez az előnye, a másik módszer ebből a szempontból hatékonyabb, de ebből végtelen számú jogvita lehet.”

Vadász Iván szerint a műtárgyakra értékbecslése is problémás: „van egy Van Gogh festmény, akkor az most éppen mennyit ér?”

Magyarországon erre nincs gyakorlat. Bár az önkormányzatoknál létezik vagyonadó, a telekadó és építményadó, de azt nem a forgalmi értékhez, hanem a területarányhoz igazítják.

A végrehajtás egyik buktatója szerinte az is, hogy még az adóhatóságnak sincsen jogosítványa arra, hogy egy magáningatlanba csak úgy bemenjen, és megnézze, hogy milyen. Ráadásul „egy vagyont könnyű láthatatlanná tenni. Például úgy, hogy külföldre kerül, és külföldön már elég nehéz nyomon követni.” Szerinte nagyon végig kell gondolni, hogy mennyi energiát ölünk ebbe, és szélmalomhacra kényszerítjük-e az adóhatóságot. Vadász összegzése: „az önadózás rendszerében nagyon nehézkesen működik a vagyonadó”.

Ruszin azonban más oldalról közelít: a behajtás kulcsa szerinte a vélelmezési és ellenbizonyítási rend rendezése. „Az ellenbizonyítási jogok szoktak dominálni”. A hatóság vélelmezhet egy vagyonösszeget, de ha ezt vitatná az adóalany, akkor „egyszerű ellenbizonyítást kell letennie. Ilyenkor megfordul újra a bizonyítási teher.” Példaként megemlítette, hogy ez így szokott működni például Dániában.

„A Fidesz mindig attól tartott, hogy a vagyonadó kifejezés az egy politikai öngól, de most nagyon úgy néz ki, hogy társadalmi akarat van ennek a megalkotására” - fogalmaz.

Ruszin szerint később akár lejjebb is lehet hozni a vagyoni küszöböt, és ezáltal megfoghatnák azt a vagyongyarapodást is, amikor valaki semmiből hirtelen milliárdos lesz. Úgy gondolja, az 1%-os mérték sem sok. „Ha éppen 5 milliárdon áll ez a vagyon, akkor az egy 50 milliós összeg évente.” Ennek kifizetése szerinte nem lehet probléma.

Példák a gyakorlatból: repülőgép, cégautó, céges vagyon

Mi a helyzet akkor, ha például a repülőgépet nem közvetlenül a magánszemély, hanem egy cég birtokolja? Vadász gyakorlati példát is hoz egy magánhasználatú, de cégen keresztül kiadott repülőgépre. „Minden attól függ, hogy mit nevezünk vagyonnak”, de ha „a cég az enyém, aminek ugye a repülőgépe van, akkor a cég általam birtokolt részesedése az én vagyonom.” Ha a magánhasználat kedvezményes vagy ingyenes, „az az SZJA törvény szabályai szerint adóköteles jövedelemnek minősül”. Szerencsére „egy repülőgép használatot lehet ellenőrizni, mert ott nem lehet csak úgy röpködni”.

Ruszin szerint a vagyonok valamilyen formában történő megadóztatása egyáltalán nem ritka.

„Mindenhol van szinte a bolygón ingatlanok utáni adó, illetve van illeték, méghozzá örökösödési illeték.”

A fejlett ázsiai országokban ráadásul „elég magasak az örökösödési illetékek”. Dél-Koreában 60%-os örökösödési illeték terheli például a nagyvállalati öröklést; ilyenkor „nem készpénzt kell odaadni”, hanem „különböző technikái” vannak a teljesítésnek, például részvények átadása.

Angyal József szerint egyszerűbb megoldás lenne az osztalékadó emelése. „Miért adózik az osztalék 15%-kal? Meg lehetne emelni 30%-ra az 50 millió forint feletti osztalékoknál”.

Áfa: rossz tapasztalatok

A Tisza több termékkörben áfacsökkentést is emleget. Vadász szerint a korábbi hazai példák óvatosságra intenek: „attól, hogy csökkentjük az áfakulcsot, a fogyasztói árak nem csökkennek”, mert

„a piaci szereplők lenyelik az áfát”,

miközben a költségvetés bevétele csökken. Konkrétumot is mondott: „27 százalékról 5 százalékra vitte le az országgyűlés a lakások áfáját. Azóta is a lakások ára féktelenül emelkedik.” Felidézte a Medgyessy-kormány alatti áfacsökkentést is, amikor az öt százalékos csökkentés ellenére nem változott az ára több terméknek, mert „nem olyan erős a piaci verseny”. Tehát attól, hogy csökkentjük az áfakulcsot, a fogyasztói árak szerinte nem csökkennek, a politikai célt nem érik el, viszont a költségvetés bevétele csökken.

Nem árulják el a számokat

Senki nem vállalkozott arra, hogy megbecsülje, milyen további hiányt okozna a költségvetésnek az adójóváírások rendszere és az áfacsökkentések. Egybehangzóan azt mondták erre, hogy nincsenek nyilvános, értékelhető adatok. Vadász Iván szerint a számokat az ellenzéki pártok sem ismerhetik, mert ahhoz bent kellene ülniük a Pénzügyminisztériumban.

„A jelenlegi kormány minden adatot titkol, még azt is, ami nem képez államtitkot. Én, mint adószakértő sem tudom megnézni például, hogy a több mint 65 féle adóval kapcsolatban milyenek a részadatok. Az adózással kapcsolatos adatállomány is titkos. A Pénzügyminisztériumban elindult néhány évvel ezelőtt egy külön kutatási csoport, de azt is leálltották.”

Ruszin ugyanezt az akadályt emelte ki: „az NGM nem teszi hozzáférhetővé” a részletes adatokat; „csak nagy, nagyon általános költségvetési számokat látunk, a részleteket nem.”

Angyal éppen ezért korainak tartja, hogy a Tisza kijött az adóterveivel, szerinte

„egy ellenzéki adójavaslatnak december 31-ig nincs igazán tere”,

hiszen addig a Fidesz-kormány hozhat új intézkedéseket (most vezették be a háromgyerekes anyák kedvezményét, januártól jön a kétgyerekes anyáké), tehát a helyzet nem végleges.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk