SZEMPONT
A Rovatból

Hettyey András: Ha akarja, a Fidesz ki tudja vezetni Magyarországot az Európai Unióból

A szakértő szerint az Európai Unió és az Orbán-kormányok viszonya most már leginkább egy rossz házasságra hasonlít. Rövidtávon ez biztosan nem vezet magyar kilépéshez, de 5-10 év múlva egyre erőteljesebben vetődhet fel ez a kérdés.


„Ha Brüsszel fütyül is, mi úgy táncolunk, ahogy mi akarunk, és ha nem akarunk, akkor nem táncolunk” – jelentette ki hétfőn Orbán Viktor október 23-i, veszprémi beszédében. Két nappal később Josep Borrell az unió külügyi főbiztosa úgy válaszolt: „senki sem kényszeríti Magyarországot arra, hogy az Európai Unió része legyen”.

A magyar kormány és az EU között az utóbbi években érezhetően egyre feszültebb a helyzet. A Európai Unió visszatartja a hazánknak járó kifizetéseket, miközben Magyarország folyamatos vétókkal lassítja a közösség gördülékeny működését. Hettyey András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi kapcsolatok és diplomácia tanszékének docense szerint azonban nem valószínű, hogy Orbán Viktor kivezetné Magyarországot az Európai Unióból. Legalábbis egyelőre.

– Hová vezethet ez az egyre inkább kiéleződő viszony?

– Amit most látunk, az rövidtávon csak egy szópárbaj, de azért tükrözi a helyzetet, ami kialakult az Orbán-kormányok és az Európai Unió között. Ez egy újabb állomása a két fél közötti elidegenedésnek. Az EU-t és hazánkat összekötik gazdasági érdekek: Magyarország külkereskedelmének háromnegyedét továbbra is az uniós országokkal bonyolítja, és a befektetési tőke 60-65 százaléka is még mindig az Európai Unióból érkezik. Ezen felül sokrétűen profitálunk az uniós tagságból a különböző támogatásoknak köszönhetően, de legalább ennyire fontos, hogy a magyar cégek hozzáférnek egy 450 milliós lélekszámú nyitott, szabad piachoz. Ezek a racionális érdekek, amik Magyarországot a közeljövőben is az Európai Unióban fogják tartani. De efölött

politikai, világnézeti, kulturális és érzelmi téren van egy teljes széttartás, egy harag, egy megszégyenítési kísérlet mindkét irányban.

A miniszterelnök október 23-i szavaiban ez szépen látszódik: mintha az unió egy kényszerítő, külső hatalom lenne, mely az alárendelt Magyarországnak diktálná a tempót és a dallamot. Eközben a másik oldalról pedig kapjuk a kritikát a jogállamisági problémákról, az igazságszolgáltatás és a média helyzetéről, amire mi visszalövünk, hogy az unió gyenge, hanyatlik. Ennek ellenére

rövidtávon ez biztosan nem vezet magyar kilépéshez, de 5-10 év múlva, ha a Fidesz még mindig hatalmon lesz, egyre erőteljesebben vetődhet fel ez a kérdés.

Ekkorra már várhatóan megközelítjük az EU fejlettségi átlagát és emiatt kevesebb támogatás érkezik hazánkba, cserébe tagok lesznek a balkáni országok, ahova több pénzt csoportosítanak át majd a felzárkóztatásra, az esetlegesen egyre szorosabb viszony Kínával pedig mind-mind további érvek lehetnek a kilépés mellett.

– Viszont Magyarországon minden felmérés szerint nagyon magas az emberek körében az Európai Unió támogatottsága. Ennek tükrében mekkora esélye lenne egy esetleges kilépésről döntő népszavazásnak?

– Ezt egyáltalán nem gondolom egy komoly, fajsúlyos akadálynak. Szerintem

a Fidesz a közvéleményt, de legalábbis a saját szavazóit elég sikeresen tudja vezetni és irányítani. Elég csak megnézni azt, hogyan gondolkoztak a Fidesz-szavazók Oroszországról 2008-ban, és hogyan gondolkoznak ma.

15 év alatt hatalmas fordulat következett be: a korábbi szkeptikus, negatív megítéléssel szemben napjainkban jóval pozitívabbak és megengedők. Mindezt úgy, hogy Oroszország az utóbbi másfél évtizedben három háborút indított, ebből kettőt Ukrajna ellen. Ezt a pozitív fordulatot nem nagyon lehet másnak betudni, minthogy a Fidesz eléri ezeket a szavazókat, és nagy mértékben tudja irányítani, hogy mit gondoljanak. Ha ez így van, akkor szerintem

hosszú évek munkájával elő lehet készíteni azt is, hogy érdemes lenne népszavazást tartani az EU-s tagságunkról.

Ráadásul nem kell erről az egész magyar közvéleményt meggyőzni: mozgósítani kell a fideszes szavazókat, akiknek az egyharmada már most is azt gondolja, hogy nem kell nekünk az európai uniós tagság, de népszerű a kilépés ötlete a Mi Hazánk szavazóinak körében is. Amennyiben a fennmaradó fideszes szavazók kétharmadát meg tudják győzni a kilépésről, és az ellenzéki szavazók közül nem megy el mindenki voksolni, akkor nem lenne egy politikai ördöngősség a Fidesz részéről ezt a projektet levezényelni. Éppen ezért nem látom egy jelentős ellenérvnek ebben az ügyben a magyar lakosság EU-pártiságát, mint ahogy ezt szokás emlegetni.

– Ha mégis megtörténne Magyarország kilépése az Európai Unióból, mit érezne ebből egy átlagember az életében?

– Biztos vagyok abban, hogy már a kilépésről szóló kampány is kedvezőtlen hatással lenne a forint árfolyamára. Ezen felül megnőne az infláció, a befektetők nem Magyarországot választanák, hiszen épp azért vagyunk vonzó célpont sok esetben, mert EU-tagok vagyunk. Újra visszaállítanák a határellenőrzéseket, és nem részesülnénk azokból az uniós támogatásokból sem, amikről most az épületek, terek, autópályák mellett elhelyezett kis táblákról értesülhetünk.

– Az Európai Unió is dolgozik a helyzet megoldásán és a „többsebességes Európa” bevezetésének lehetőségét vizsgálják. Apró bökkenő, hogy ezt egyhangú szavazással lehetne csak életbe léptetni, Magyarország pedig biztosan nem szavazna saját érdekei ellen. Mekkora esélye lehet egy ilyen átalakításnak?

– Már ma is „többsebességes Európa” van. Van, aki tagja az eurózónának vagy a schengeni térségnek, mások pedig nem. Akadnak olyanok, akik részt vesznek a közös biztonságpolitikában, de olyan is, aki teljesen kimarad ebből. Magyarország a közös ügyek többségében részt vesz. De az említett változtatások elfogadásába hazánknak komoly beleszólása lenne, úgyhogy egyelőre nem tartom reálisnak, hogy létrejöjjön egy olyan Európai Unió, ahol Magyarország csak a második körben szerepel. Ugyanakkor

a mostani, „egysebességes Európában” már most is a periférián vagyunk.

Nagyon elszigetelődtünk, és a folyamatnak csak egy újabb pontja a legutóbbi lengyel választás. Most is akadnak olyan vélemények, hogy Magyarország ugyan nem lépett ki az Európai Unióból, de a korábbinál már így is sokkal kisebb ráhatása van a konkrét szakpolitikai döntésekre. Ilyenkor pedig marad a legdurvább eszköz a vétó alkalmazása, amiben a magyar kormány nagyon-nagyon aktív és aránytalanul sokat használja. Mindent egybevetve szerintem marad a jelenlegi felállás, azaz ha az EU-ban vagyunk, akkor teljes jogú tagként és a jelenlegi, „egysebességes Európában”.

– Hogyan érintheti Magyarországot a hetes cikkely szerinti eljárásban, hogy Lengyelországban várhatóan kormányváltás lesz, és minden előjel szerint hamarosan Donald Tusk veheti át az ország irányítását? A lengyelek helyére beléphet Magyarország támogatójaként Szlovákia, ahol Robert Fico lett a miniszterelnök?

– 2010 és 2015 között nagyon jó személyes kapcsolata volt Orbán Viktornak Donald Tuskkal. 2010-ben például a megválasztása után az első útja Varsóba vezetett a magyar miniszterelnöknek. Kettejük kapcsolata azonban emblematikus példája a már említett elidegenedésnek, vagyis hogy 2014 után Magyarország folyamatosan elveszíti a barátait a nemzetközi színtéren. Azt látom, hogy ki nem mondva, de

a magyar diplomácia tulajdonképpen lemondott minden olyan európai országról, ahol olyan pártok vannak hatalmon, akikkel nem szimpatizálnak.

A diplomáciának pedig épp az lenne a lényege, hogy azokkal az országokkal is együttműködjünk, akiket nem szívlelünk. Lengyelországhoz képest Szlovákia kisebb, gazdasági problémákkal küzd, Fico korábbi miniszterelnöksége alatt vezették be az eurót, ami talán mutathatja azt is, hogy az ő euroszkepticizmusa nem olyan szintű, mint a magyar kormányé, ráadásul a Fideszhez képest jóval törékenyebb, hárompárti koalícióban vezetheti az országot. Ezek miatt szerintem első körben érdemes kivárni, hogy Robert Fico hogyan pozícionálja magát.

– Hogyan változhat az Európai Unió és Magyarország viszonya a következő év második felében, amikor hazánk lesz az EU soros elnöke?

– Ha változás alatt azt értjük, hogy javul és konstruktívabb lesz a viszony, akkor azt nem tartom valószínűnek. Úgy látom, hogy ez az érzelmi árok a két fél között túl nagy ahhoz, hogy be lehessen temetni, és ezen a jövő júliusban kezdőd soros elnökségünk sem fog változtatni.

Az Európai Unió és az Orbán-kormányok viszonya most már leginkább egy rossz házasságra hasonlít, amit nem lehet tartósan visszafordítani.

Mindenkinek a figyelmébe ajánlom, hogy kövesse azokat a híreket, amikor Magyarország pozitív gesztusokat tesz az Európai Unió felé, például egy közös sikert emel ki, kapcsolódási pontokat hangsúlyoz vagy közös célokat fogalmaz meg. Az elmúlt években jókora nagyító kellett ahhoz, hogy az ember észrevegye ezeket. Amíg ebben nincs változás, addig a nagy, átfogó kapcsolatban sem valószínűsíthető más.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Frei Tamás: A magyar társadalom sose fogja megbocsátani Orbán Viktornak, hogy nekünk ilyenek lettek az oligarcha-családjaink
Új, Kobalt című könyve apropóján adott interjút Frei Tamás a Magyar Hangnak, ahol a regény geopolitikai háttere mellett beszélt Orbán Viktor nemzetközi szerepéről és az ország jövőjéről is.


Az író szerint új könyvének egyik karakterét, egy pocakos, vadászó, NER-milliárdost már több valós személy is magára vette. Elmondása szerint vicces, amikor a „könyv fölött álló kiadók és terjesztők szintjére” befut egy telefon, és egy oligarcha azzal tiltakozik, hogy ő nem is olyan, mint a regényben. „És azt mondja, hogy magamra ismertem, de én nem ilyen vagyok. Hát akkor miért rántottad magadra? Most akkor magyarázzam, hogy nem is ő, hát hiszen ő is mondja, hogy ő nem ilyen” – ecsetelte a helyzet abszurditását. Frei szerint a karaktert Mészáros Lőrinctől Szíjj Lászlóig sok mindenkiből gyúrta össze.

A könyv 2025-ben játszódik, és Orbán Viktor még mindig miniszterelnökként szerepel benne. Frei Tamás a jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve úgy látja, hogy 50-50 százalék az esélye a Fidesz-kormány maradásának. Úgy fogalmazott: „minimum annyi esélyt látok, hogy a Fidesz marad, mint hogy nem.”

Az interjúban Frei Tamás élesen bírálta a magyarországi oligarcha-rendszer kiépítését, amelyet Orbán Viktor legsúlyosabb bűnének nevezett.

„Ez lesz a legsúlyosabb bűne Orbán Viktornak. Nem fogják megbocsátani. A magyar társadalom történelmileg sose fogja megbocsátani. Hogy nekünk ilyenek lettek a... ezek lettek az oligarcha-családjaink” 

– jelentette ki.

Úgy véli, a folyamatot rosszul vitelezték ki, rossz embereket választottak, és ez nem a dél-koreai modell, ahol a legtehetségesebb szereplőket támogatta az állam. Szerinte ezek az emberek abban tehetségesek, hogy megszerezzék a pénzt, de abban már nem, hogy üzemeltessék a megszerzett vagyont. „Pontosan tudom, hogy próbálják a menedzsereket levadászni, hogy ezt a kuplerájt üzemeltessék. Már azt se tudják, mijük van.” Ennek következménye Frei szerint egy rettenetes kontraszelekció, ami miatt a tehetséges emberek elhagyják az országot, ennek következtében millió befektetés nem jön be.

„Tényleg az lesz a legvége, hogy ők meggazdagodtak, és egyébként semmi haszna ebből az országnak nem volt, és nem lesz.”

Frei szerint ezután jön a magyar történelem tipikus tragikuma. „Itt egy-két generációnként mindig lenullázódik ez az ország, ugye? És újrakezdjük, és a Dunába lőjük, és kitelepítjük, és államosítjuk, és privatizáljuk, és reprivatizáljuk, és most majd megint reprivatizáljuk” – mondta, hozzátéve, hogy

a mostani oligarcha-családok második generációjának tagjai tévednek, ha azt hiszik, 40 év múlva is luxuséletet élhetnek.

A világpolitikai helyzetet elemezve kifejtette, hogy a világ egyre inkább az 1600-as évek eleji, harmincéves háború korszakára kezd hasonlítani, ahol az államok nem állandó szövetségi rendszerekben, hanem ügyek mentén, eseti jelleggel működnek együtt. Szerinte a világ egyre több országában egyetlen ember dönt, ami furcsa módon kiszámíthatóbbá teszi a politikát, hiszen elég az adott vezető – például Donald Trump, Hszi Csin-ping vagy Orbán Viktor – szándékait megérteni.

Frei szerint a világ a nagyhatalmak harcának korszaka felé halad, ahol Magyarországnak is döntenie kell majd, kivel van. Példaként említette az akkumulátorgyártást, ahol az amerikai és a kínai technológia versenyez egymással. Állítása szerint eljöhet a pillanat, amikor az országot felhívják.

„Mi van akkor, hogyha majd jön a hívás Trumptól, vagy Hszi Csin-pingtől, hogy kivel vagy, Viktor?” – tette fel a kérdést.

Frei Tamás szerint Orbán Viktor a hozzá hasonló úton járó politikusok, így Donald Trump számára is jelentős szereplő. Úgy látja, Trump jobban figyel Orbánra, mint sok más vezetőre, mert valós példának tekinti arra, „hogy hogy kell egyszemélyes országmenedzserré válni, és ebben mennyire kell vizionárius módon határozottnak és eltökéltnek lenni”,  a cél érdekében akár „maffiamódszerekkel” megsemmisíteni az ellenfelet.

Az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban pesszimista. Úgy látja, Magyarország beleragadt a közepes jövedelmű országok csapdájába, ahonnan a Covid, az ukrajnai háború és a választási költekezések miatt már nem is tud kitörni.

A legrosszabb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az ország visszasüllyed az összeszerelő üzem szintjére, de már nem is magyar, hanem importált, például fülöp-szigeteki munkaerővel, miközben a magyar társadalom 80 százaléka a mindennapi megélhetésért küzd. Feltette a költői kérdést, amit Orbán Viktornak is feltenne: „Jól látom, hogy ön most már föl is adta a reményét, hogy mi ezt megugorjuk, és ezért azt találta ki, hogy visszamegyünk újra az olcsó munkaerő országába?”

Rámutatott, hogy míg Amerikában politikai botrányt okozott, hogy a jövedelmek 8%-át költik élelmiszerre az emberek, addig „Magyarországon ez már majdnem 40%.”

Szerinte a magyar politikai elitből senki nem beszél őszintén az emberekkel a valós helyzetről. „Ezen a vonalon itt én egy hangot nem hallok, aki a magyar emberekkel tényleg őszintén beszél” – jelentette ki.

Az interjú végén a magyar társadalom állapotát Hamvas Béla Az öt géniusz* című műve alapján elemezte. Elmélete szerint Trianon után felborult a történelmi Magyarországot alkotó ötféle embertípus (délias, nyugatias, északi, sztyeppei és bizánci) egyensúlya, és a „sztyeppei magyar” mentalitása került túlsúlyba.

Szerinte az azóta tartó kivándorlás ezt az arányt tovább rontotta, és ez a kulturális-antropológiai eltolódás az ország mélyebb problémája, aminek a megoldása nélkül a gazdaságpolitikai döntések felszínesek maradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a volt kémfőnök: Maga az Orbán-kormány jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot
Telkes András szerint a kormány baráti viszonya Moszkvával és Pekinggel védtelenné tette az országot. A szakértő úgy látja, a szolgálatok ma már nem a nemzetet, hanem a hatalmat védik.


Magyarországon a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot maga az Orbán-kormány jelenti – erről beszélt Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese Kéri László politológus KÉRI KÉRDI című műsorában. A szakértő szerint a titkosszolgálati tevékenység általában azokban a viszonyokban erősödik fel, ahol egy országnak érdekellentétei vannak, a jelenlegi kormányzat felfogásában pedig ezek az ellentétek nem Oroszországgal vagy Kínával, hanem Brüsszellel és a „Soros-birodalommal” szemben állnak fenn.

Telkes úgy látja, hogy azokban az irányokban, ahol a kormányzat barátságot ápol és kevés az érdekellentét, egy kis kapacitásokkal bíró országban a titkosszolgálati munka – a hírszerzés és a kémelhárítás is – visszafogott lesz.

„Tehát így fordulhat elő az, hogy Magyarország tulajdonképpen titkosszolgálati átjáróházzá vált”

– fogalmazott a szakértő.

Példaként említette, hogy Oroszország szabadon hozzáférhetett a Külügyminisztérium informatikai rendszereihez. Ezt arra vezette vissza, hogy a kormány korábban megszüntette az önálló nemzetbiztonsági felügyeletet. Állítása szerint korábban Magyarországnak olyan kibervédelmi képességei voltak, hogy a magyar szakemberek jelezték nyugati partnereiknek az oroszok által alkalmazott új módszereket, de ez a képesség mára jelentősen meggyengült.

Telkes András szerint az orosz témával kapcsolatban látható, hogy „tulajdonképpen egy politikai együttműködés alakult ki a magyar kormány és az orosz hírszerzés között”. Ezt szerinte jól példázza az az eset, amikor az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) közleményt adott ki arról, hogy Brüsszel és Ursula von der Leyen akarja Magyar Pétert hatalomra juttatni. A szakértő felidézte, hogy másnap a magyar külügyminiszter lényegében megerősítette ezt a narratívát.

A nemzetbiztonsági szakértő egy másik példát is hozott az orosz-magyar propaganda együttműködésére. Elmondása szerint a magyar propagandasajtóban jelent meg először az az információ, hogy az ukránok lezuhant orosz drónokból akarnak robbanófejjel ellátott fegyvereket összeszerelni, amelyeket Lengyelország és Románia ellen vetnének be. Ezt a hírt felkapta az orosz külügyi szóvivő, majd egy orosz X-csatorna már arra hivatkozott, hogy az információ a magyar hírszerzéstől származik, végül pedig az SVR is kiadott egy közleményt az állítólagos ukrán provokációról. „Tehát egy ilyen ide-oda pingpongozás volt az információ” – foglalta össze a folyamatot.

Telkes szerint az orosz beavatkozás a jövőben még komolyabb lehet.

Úgy véli, „azzal, hogy létrehozzák ezeket a digitális polgári köröket, egy nagyon széles ajtót nyitnak az orosz szolgálatoknak arra, hogy beavatkozhassanak a magyar választásokba”.

Kifejtette, hogy az orosz szolgálatoknak specializált egységeik vannak arra, hogy valódinak látszó profilokkal és információkkal jelenjenek meg egy másik ország online terében. Szerinte „itt meg lehet jelenni ebben a digitális polgári körös ökoszisztémában úgy, mintha magyarok lennénk, és ebbe el lehet ültetni az orosz érdekeknek megfelelő információkat, úgyhogy ezt mi tulajdonképpen észre se vesszük”.

A szakértő a kínai jelenlétre is kitért. Felidézte, hogy májusban Budapestre látogatott a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú tisztségviselője, aki korábban állambiztonsági miniszter volt, és jelenleg is a pártapparátusban felügyeli ezt a területet. Telkes szerint a politikai tárgyalások mellett a kínai vezető felkereste az Információs Hivatalt is. „Tehát ez számomra azt jelenti, hogy itt egyfajta titkosszolgálati kapcsolatfelvétel is történt Kína és Magyarország között” – mondta. Emellett megemlítette a magyar és a kínai hírügynökségek közötti megállapodást is, amely hírcserét és szakemberek képzését is magában foglalja, ami szerinte szintén tág kaput nyit a kínai befolyásnak.

Telkes András szerint az orosz és a kínai érdekek közösek abban, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsák.

„Azt hiszem, ami közös itt az orosz és a kínai érdekekben az az, hogy egyfelől mindenképpen Orbán Viktor-t hatalomban tartsák, de úgy tartsák hatalomban, hogy Magyarország közben az EU és a NATO tagja maradjon”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország így hídfőállás lehet ezen hatalmak számára.

Az interjú végén a Tisza Párt környékén is feltűnő szakértő arról is beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után mik lennének a legfontosabb teendők a nemzetbiztonság területén. Ezek között említette a szolgálatok feletti parlamenti és politikai ellenőrzés helyreállítását, a politikai felelősségi viszonyok átláthatóvá tételét, valamint a 2010 után keletkezett teljes dokumentáció megmentését és feldolgozását, hogy rekonstruálható legyen, mi történt az elmúlt másfél évtizedben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Elveszi a nyugdíjakat”/ „Ez egy baromság” – Magyar Péter megosztott faluban kezdte új országjárását
Már Magyar Péter érkezése előtt ott voltunk Csákberényben, hogy megtudjuk, hogyan gondolkodnak a Tiszáról és a Fideszről új országjárásának első állomásán. Magyar azt mondta: személyes jelenléttel, őszinteséggel, tájékoztatással lehet a kis településeken győzni.


Magyar Péter a Fejér megyei Csákberényben kezdte legújabb országjárását, amelynek az „Út a győzelembe” nevet adta. A faluban egyesek a migránsoktól és a nyugdíjuk elvesztésétől rettegnek, mások a TISZA Pártban látják a jövőt és a Fidesz-propaganda végét.

„És én megmondom őszintén, én félek a migránsoktól, igen” – jelentette ki egy helyi asszony, aki szerint Magyar Péternek teljesítenie kell, amit „Brüsszelből, a Weberék diktálnak”. A nyugdíjas asszony arról beszélt, hogy ő a kormányváltástól a megélhetését is félti. „Azt beszélik, hogy elveszi a nyugdíjakat, elveszi a 13. havit” – panaszolta, majd hozzátette, hogy bár ez egyelőre csak „szóbeszéd”, szerinte „az előbb-utóbb igaz lesz”. Arra a kérdésre, hogy ki tud-e jönni a nyugdíjából, egyértelmű nemmel felelt.

Mások azonban egészen másképp látják a helyzetet. „Aki ezeket elhiszi, az menthetetlen” – vélekedett egy férfi, aki szerint a Fidesz hazugságait terjeszti.

„A független médiában és a nem állami pénzből fizetett médiában milliószor elhangzik, hogy mi az igazság”

– tette hozzá. Egy nő egyenesen „baromságnak” nevezte a nyugdíjak elvételéről szóló híreket. „Hogyne, ezt mondja a Fidesz. Én nem gondolom, nem hiszem, sőt meg vagyok róla győződve, hogy ez egy baromság” – mondta.

„Munka, munka, munka, személyes jelenlét, őszinteség, emberség, tájékoztatás” – sorolta Magyar Péter, hogy szerinte hogyan lehet győzni a kis településeken.

Üzent a nyugdíjasoknak is:

„látni fogják, hogy ha most 80 ezer forint a nyugdíja, korábban egy év alatt esetleg kap 20 ezer forint pluszt, nálunk meg 7200 forinttal fog többet kapni. A SZÉP-kártya miatt, meg az 50%-os nyugdíjemelés miatt.”

Hozzátette, hogy a propagandát az emberek pénzéből finanszírozzák, de „158 nap múlva majd ez is megszűnik”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Börtön jár érte!” – Magyar Péter keményen üzent a Fidesznek a kirobbant adatbotrány után
A politikus szerint a kormánypárt illegálisan listázza a TISZA szimpatizánsait a megszerzett adatokból. Ezért a törvény szerint akár többéves szabadságvesztés is kiszabható.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. november 06.



A Tisza Világ nevű mobilalkalmazásból egy mintegy 200 ezer sort tartalmazó adathalmaz került nyilvánosságra. Az ügyben a kormányoldal és Tisza Párt teljesen ellentétes magyarázattal állt elő. Erről kérdeztük Magyar Pétert, az ellenzéki párt elnökét, és Menczer Tamást, a Fidesz kommunikációs igazgatóját.

Menczer szerint a tények egyértelműen ukrán szálra utalnak. Állítása szerint a kiszivárgott adatok között két ukrán állampolgár, Miroslav Tokar és egy Andriy Galelyuk nevű férfi is szerepel, akik a PettersonApps nevű ukrán cégnek dolgozva vettek részt az applikáció fejlesztésében és tesztelésében.

„Ezeket az adatokat az ukránok kapták meg és vitték magukkal, és ott van 200 ezer magyar ember adata egy háborúban álló kormánynál, aminek szuverenitási és nemzetbiztonsági vonatkozása van”

– jelentette ki Menczer, aki szerint Magyar Péter korábban letagadta, hogy ukránokkal dolgozott volna. A kormánypárti politikus úgy véli, nem egyszerű behatolásról van szó, hanem együttműködésről.

Ezzel szemben Magyar Péter orosz titkosszolgálati akciót sejt a háttérben, amelynek célja Orbán Viktor hatalomban tartása. „Kinek az érdeke hatalomban tartani Orbán Viktort és a galerijét? Mindenki tudja: az orosz elnöknek és az oroszoknak” – fogalmazott a Tisza Párt vezetője. Szerinte az ukrán neveket és feliratokat az orosz szolgálatok is elhelyezhették az adatbázisban megtévesztésül. Kiemelte, hogy a kormány narratívája folyamatosan változott: először amerikai, majd ukrán fejlesztőkről beszéltek, végül pedig ukrán elkövetőkről.

Magyar szerint a legfontosabb kérdés, hogy ki használja fel az illegálisan megszerzett adatokat. „Érdekes módon mégis az orbáni hatalom használja ezeket az adatokat: az orbáni propaganda listázza ez alapján a civileket, hozza nyilvánosságra művészek, bírók, újságírók nevét, elérhetőségét, címét. Akkor hol vannak itt az ukránok?” – tette fel a kérdést.

A politikus szerint az adatokkal való visszaélés és a listázás bűncselekmény, amelyért a törvény szerint börtön jár. „Remélem, hogy tudják: ezt a magyar hatóságok ki fogják vizsgálni, ha a választásokig nem, akkor utána” – üzente a fideszes politikusoknak.

Magyar Péter azt is állítja, hogy a nyilvánosságra hozott lista manipulált, mivel olyan személyek neve is szerepel rajta, akik soha nem töltötték le az alkalmazást. „Ha valaki manipulálja, akkor nem belül manipulálja, hanem a Karmelitában vagy éppen az orosz nagykövetségen” – tette hozzá.

Magyar Péter és Menczer Tamás a botrányról

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk