SZEMPONT
A Rovatból

Hadházy Ákos: Magyar Péter reakciója, illetve a híveinek a reakciója is kérdéseket vet fel

A független képviselő a Diákhitel-szerződések ügyéről azt gondolja, a kormánypropaganda nélküle is foglalkozna vele. A szavazóknak viszont fontos megmutatni, hogy egy kormányváltás után nem a fideszes módi folytatódna. A saját politikai sorsa pedig nem érdekli.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. október 04.



Csütörtökön az Átlátszó teljes terjedelmében nyilvánosságra hozta azt a 2021-es KEHI-jelentést, amiben több olyan szerződést is kifogásolnak, amiket a Diákhitel Központ Magyar Péter vezetése alatt kötött. Ezek jellemzően a közbeszerzési értékhatár, vagyis 15 millió forint alatti szerződések, és a KEHI jelentése arra utal, hogy túlárazottak lehetnek, illetve az ezeket elnyerő cégek nem valódi versenyen juthattak a megbízáshoz. A jelentés ugyanakkor semmilyen további lépést nem javasol, bár a KEHI szerint most, évekkel később rendőrségi nyomozás indult az ügyben. Magyar Péter szerint valódi munkáért fizettek, a KEHI rendkívüli vizsgálatát annak idején csak azért rendelték el, hogy sakkban tarthassák vele, amikor megromlott a házassága Varga Judittal, most pedig a Fidesz érdeke, hogy mindezt újra elővegyék, és Rogán Antal propagandistája mindenki, aki ebben részt vesz, beleértve az Átlátszó munkatársait is.

Magyar keményen kritizálja a gyanús szerződések ügyét hónapok óta napirenden tartó független képviselőt, Hadházy Ákost is.

Ő tegnap is megosztotta az Átlátszó cikkét, mire kommentek tucatjai vetették fel, mi értelme ennek, nem árt-e vele a kormányváltás céljának, és egyáltalán, mit akar elérni. Ezekről beszélgettünk a képviselővel.

– Valóban annyira súlyos az ügy?

– Az Átlátszó által megkapott dokumentum, a KEHI jelentése az, ami újabb információkat ad ehhez az ügyhöz és újabb kérdéseket vet fel – és ezek nagyon fontos kérdések.

Sajnos az érintett reakciója, illetve a híveinek a reakciója is kérdéseket vet fel.

Itt az ellenzék jelenleg legnagyobb szereplőjéről van szó, ezért nyilván nagyon meg kell gondolni, hogy mit mondunk. Én a dokumentum, a hozzám is eljutott vizsgálati anyag alapján szeretnék részletesebben foglalkozni ezzel az üggyel.

– Miközben ebben az ügyben ön és Magyar Péter szemben állnak egymással, más ügyekben szolidárisak. Ön elmegy a szombati tüntetésre. Magyar Péter is megemlítette önt a köztelevízióban, mint olyan személyt, akit évek óta nem hívtak oda.

– Magyar Pétert az ellenzék részének tartom, annak nem örülök, hogy bizonyos kommentjei szerint én nem vagyok az. Nyilván ezeknek a szerződéseknek a tartalma, és nem kis részben az arra adott reakciók a pártjától távol tartanak engem. Tény azonban, hogy nagyon sokan reménykednek az ő fellépésében, és ezt nem lehet negligálni. Azokban a lépésekben, amiket azért tesz, hogy a választások körülményei megváltozzanak, és elsősorban itt a propagandáról van szó, abban teljesen természetes, hogy támogatom. Ezt eddig is leírtam, és ebben nincsen változás. De ez nem azt jelenti, hogy ezzel az üggyel ne kellene foglalkozni.

Ha azt szeretnénk, hogy ez az ország máshogy működjön, és az ellenzék is másként működjön, mint a Fidesz, akkor azt az egyet nem tehetjük meg, hogy ezeket a kérdéseket nem tesszük fel.

– Sokan úgy gondolják, hogy akár a kormányváltást is veszélyeztetheti, hogy egy ilyen témát napirenden tart.

– Szerintem ennek nincs semmi köze a kormányváltáshoz. A kormányváltás attól függ, hogy van-e még 4-500 ezer ember, akit át lehet állítani az ellenzék oldalára. Ez látszólag kevés, a valóságban viszont nagyon sok. Két esetben van erre bármi remény: az egyik az, ha el tudjuk érni, hogy a kormánypropaganda ne működhessen úgy, ahogy eddig működött. A másik feltétel pedig az, hogy elhiszik-e a választók, hogy vége van annak a rendszernek, amelyben a kényes kérdéseket – ha minket érintenek – a szőnyeg alá söpörjük. Azzal a mentalitással le kell számolni, hogy a túloldalon minden rossz, de a mi oldalunkon nem merülhet fel semmi, vagy amennyiben felmerül, azt elhallgatjuk. Ha ezt meghaladjuk, akkor van esély a kormányváltásra.

Azok, akik eddig hittek Magyar Péterben, akiket nem érdekel, hogy mit és hogyan csinált korábban, azok természetesen, akkor is fognak hinni benne, ha én másfél évig másról sem beszélek, csak erről.

De nem kell kormánypártinak lenni ahhoz, hogy valaki válaszokat várjon ezekre a kérdésekre.

– Az viszont tény, hogy ez az ügy nagyon kapóra jön a Fidesznek, Magyar Péter pedig azt mondta, ha így folytatja, még a köztévébe is behívják.

– Szerintem nem kellek én ahhoz, hogy ezzel foglalkozzanak,

a KEHI-jelentés ott volt a fiókban, nem véletlenül. Ebben a rendszerben mindenki zsarolhatóvá válik.

Ha pedig véletlenül meghívást kapnék az állami tévébe, azzal élnék, de egészen más dolgokról beszélnék. Egyébként nagyon rossz megközelítésnek tartom, ha azt mondjuk, hogy ne beszéljünk az igazságról, mert azt a kormánypropaganda felhasználhatja. Az ellenzék tulajdonképpen ezt csinálta 14 éven keresztül. A kormánypropaganda, én ezt a saját bőrömön tapasztaltam, akkor is el tudja határolni a szavazóit egy ellenzéki vezetőtől, ha annak nincsenek valódi ügyei. Ilyenkor egyszerűen kreálnak ügyeket. Óriási tévedés tehát azt gondolni, hogy nem beszélünk bizonyos dolgokról, és akkor majd a propaganda megkímél minket, és nem fog tudni foglalkozni velünk.

– Büntetőjogilag milyen súlyosnak vélelmezi Magyar Péter érintettségét?

– Ezt vizsgálják a jogászaink. Számomra egy a fontos, hogy minél több ember érezze úgy, lesz egyszer kormányváltás, és hogy az ellenzékben nem a fideszes módi lesz. Ugyanezeket a kérdéseket megkaptam akkor is, amikor szocialista párti politikusok ügyeivel foglalkoztam, és akkor is elmondtam, hogy mik az indokaim, és pontosan ugyanezeket az indokokat kell mondanom.

– A Facebook-oldalán nagyon sok kritikát kap Magyar Péter híveitől. Ez annak a jele, hogy a magyar társadalomban nagyon erős a futballszurkolói logika?

– Ezt úgy hívják a pszichológusok, hogy a csoporthoz tartozás. A csoporthoz való viszony alapján nagyjából az emberek három nagy csoportra oszthatók. Az elsőben az egyéneknek nagyon-nagyon fontos, hogy milyen csoporthoz tartoznak, ahogy egy Fradi-ultra is kritikátlanul kitart a csapata mellett. Van egy másik csoport, amelyiknek fontos ez a kapcsolódás, de megfogalmaz kritikát, és ha úgy látja, megpróbálja megjavítani azt a csapatot, ha nagyon úgy látja, akkor ott is hagyja, de nem azonnal. És nyilván van egy harmadik csoport, akiknek nem különösebben fontos, hogy kihez tartoznak. Ők azok, akik „jó focit” akarnak látni. Egyik csoport sem elítélendő. Magyarországon valóban talán sajnos a kelleténél nagyobb a vonzódás az erőskezű, egyedül döntő vezetők iránt, és ez is az egyik oka annak, hogy itt tartunk.

– Gondolom, hogy azzal rögtön számolt, amikor ezt az ügyet elindította, hogy az első csoporthoz tartozók szemében minden bizonnyal erősen csökkenni fog az ön népszerűsége, hacsak nem egyenesen ellenszenvessé válik.

– Ha engem érdekelt volna a népszerűségem vagy a saját sorsom, akkor én most a Fidesz szekszárdi frakciójában ülnék, az is lehet, hogy alpolgármester lennék, annál tovább azért biztos nem mennék.

Engem nem nagyon érdekel a politikai sorsom. Engem az érdekel, hogy próbáljuk ezt a rendszert megváltoztatni, mert most már itt nem kormányváltásról, hanem rendszerváltásról kell, hogy szó legyen.

És tudomásul veszem, hogy lesznek, akik elfogadják az egyszerű magyarázatokat, miszerint én azért foglalkoztam ezzel az üggyel, mert saját pártot akarok alapítani, mert nekem kell a hatalom. Ezért szomorú vagyok, de ezzel nem tudok mit kezdeni.

– Tehát sikeresen csak a második és a harmadik csoporttal tud kommunikálni ebben az esetben.

– Nyilván. Bár azt gondolom, hogy az „ultrák” is nagyon tiszteletreméltó csoport, akik nagyon bíznak az új pártban. Ahogy azok is, akik tudják, hogy vannak javítandó dolgok, és azt is tudják, hogy nem vezet sehova, ha a mi oldalunkon felmerülő kérdésekkel nem foglalkozunk.

– Ön szerint mi várható el, mit kell tennie Magyar Péternek, ha beigazolódnak a vele szemben vélelmezett vádak?

– Azt tudom, hogy mit kellene tennie egy demokráciában. Ugye ahol most vagyunk, az nem demokrácia, bár ettől még nem biztos, hogy ebben az esetben más lenne az elvárható. Mindenesetre egyelőre annyit szeretnék mondani, hogy az csalódás, ahogyan kezelte ezt az ügyet.

– A szombatra, az állami televízió előttre tervezett tüntetésről kérdezném még. Emlékszem, hogy ön többször is nyilatkozta az MTVA-val kapcsolatban, hogy akkor lesz változás, ha oda több százezer ember elmegy.

– Maradjunk annyiban, hogy nagyon sok ember kell, valóban. Nyilván az az első feltétel, mert akkor lesz változásnak esélye. Persze nyilván, ha egyszer nagyon sok ember megjelenik, az még nem azt jelenti, hogy Papp Dánielt azonnal leváltják, azonban az elindíthat egy folyamatot, ha azt is látjuk, hogy ezek az emberek el tudják hitetni, hogy tényleg komolyan gondolják, hogy addig nem nyugszanak, amíg ezt a célt el nem érjük. De ha azt gondoljuk, hogy nem lehet eredményt elérni, akkor menjünk haza.

Csak akkor érhető el változás, ha világossá tesszük: addig nem nyugszunk, amíg ezt el nem értük.

Ebben az esetben minden hatalommal szemben lehet eredményt elérni. Ukrajnában is le tudták váltani az oroszok bábját. Nem egy nap alatt, hanem pár hónap alatt. Ott pár hónapot kellett a Majdanon tüntetni.

– De amit a Majdanon csináltak, az forradalom volt.

– Nem, nem. Én sokszor elmondtam, hogy hibrid rezsimben élünk, és ebben a hibrid rezsimben hibrid forradalomra van szükség. Ezt meg szokták mosolyogni sokan. Ettől függetlenül egy forradalomnak is attól függ a kimenetele, hogy hányan vesznek részt benne. A hibrid forradalom sikere is ettől függ. Hogy mennyire kitartóak és mennyire elszántak, akik részt vesznek benne. Természetesen a hibrid forradalom egy békés forradalom, ott nincsen erőszak, viszont vannak nagyon határozott tömegek, és annak nagyon határozott vezetők.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Megtört a lojalitás lánca: Zárug Péter Farkas szerint ezért hagyták magára Orbán Viktort a milliárdosai
Az elemző szerint a Fidesz gazdasági hátországának támogatása a választási vereség után elapadt. A konfliktus oka, hogy a lojalitás a hatalmi pozíción alapult, és mivel a remény elveszett Orbán Viktor visszatérésére, a gazdasági szereplők már nem finanszírozzák a pártot.


Zárug Péter Farkassal Benyó Rita beszélgetett a VálaszOnline podcastjában a Fidesz választási vereség utáni helyzetéről és a párt jövőjéről. Az elemző szerint a Fidesz nem nézett szembe a történtekkel, és a hétvégi kongresszus sem a megújulásról, hanem egy cég belső ügyeinek rendezéséről szól.

Zárug Péter Farkas szerint a Fidesz egy céghálóként működik, amelynek tulajdonos-ügyvezető igazgatója Orbán Viktor, a párt pedig most egy hatalmas piaci bukást szenvedett el.

Úgy látja, a cég „fogyasztóit elvesztette, lemérgezte”, de még egy bocsánatkérő közleményt sem adott ki.

„Úgy csináltak, mintha ez egy párton belüli dolog lenne, cégen belül kell rendezni a dolgokat, és először cégen belül rendezzük, aztán majd utána meglátjuk” – fogalmazott.

Állítása szerint a párton belül ugyan voltak kritikus hangok, de a választókkal azóta sem kommunikáltak érdemben. „Akik ott maradtak, azok irányába mi a mondás?” – tette fel a kérdést.

Az elemző szerint a párt a választók felé a „védvonal” kommunikációján és a Mi Hazánkkal közösen szervezett tüntetéseken kívül nem tudott mást felmutatni. Úgy véli, a Fidesz most a belső ügyeit rendezi, aminek semmi köze a magyar konzervativizmushoz vagy a polgári értékekhez.

A párt visszatérését a polgári vonalhoz kétségesnek tartja. A Fidesz jelenlegi állapotát úgy jellemezte: „szotyit  köpködve, zsebredugott kézzel billegek elő, és mondom, folytatjuk”.

Hozzátette, a polgári-nemzeti irányt maga Orbán Viktor cserélte le egy plebejus vonalra. „Én értem a paraszti erőkultuszt, de nem így indultunk el” – jegyezte meg. Zárug szerint „most ezen nem is kell már idegesítenie magát egy normális, polgári gondolkodású konzervatívnak. Ez egy cégügy.”

Zárug kitért Navracsics Tibor helyzetére is, akit tisztességesnek tart, amiért elmondta, hogy 65 százalékban ért egyet a Fidesz politikájával, de hiányolja, hogy a fennmaradó 35 százalékról sosem beszélt. Úgy látja, a mérsékelt fideszesek politikai jövője bizonytalan. „Ezeknek a meglévő pislákoló politikai fénye Orbán mellett teljes vaksötétbe tart” – vélekedett.

A Fidesz szervezeti átalakítását, amelynek keretében az önkormányzati hálózatra helyeznék a hangsúlyt, szintén cégszervezési kérdésnek tartja. Szerinte a 106 iroda fenntarthatatlan, ezért a karcsúsítás logikus lépés. „Elszálltak a táncos évek, gyerekek, most akkor a hét szűk esztendőre kell berendezkedni” – mondta.

A párt jövője szerinte a következő önkormányzati választáson dől el. „Ha ott egy DK-típusú, óriási visszazuhanás van, amihez a Fidesz esetében már elég, ha 20% alatti lesz ez az eredmény, akkor megpecsételődött a sorsa.”

Arra a kérdésre, hogy a TISZA Pártnak érdeke lenne-e egy előrehozott önkormányzati választás, Zárug azt mondta, hogy bár a politikai logika ezt diktálná, a jogállamiság elveivel ez ellentétes lenne. Szerinte a fennálló mandátumokat nem lehet politikai érdekek alapján megszüntetni. Úgy látja, a jelenlegi helyzetet csak egy átfogó alkotmányozási folyamattal lehet rendezni.

Arról, hogy Orbán Viktor miért nem vonul vissza, az elemző azt mondta, a miniszterelnök nem teheti meg, mert ő birtokolja a „céget” és annak minden titkát. „Orbán Viktor nem tud Boross Péter lenni, aki nagy idők nagy tanújaként, szimbolikus tanácsadással és mégiscsak ellentétes oldali rendszerváltóként háttérbe tud vonulni” – állította. „Le kell szerveznie a brigád levonulását, és le kell szerveznie, hogy ez a cég azért egy történelmi veresség után ne a büntetőjog alá kerüljön” – fejtette ki.

A párt jelenlegi állapotát egy temetéshez hasonlította. „Egy 16 évig hegemónként kormányzó pártnál, amelyiknek az utolsó egy hónapjában ezer milliárdok esnek ki a szekrényéből, szerintem a 10%-os lét is temetés.” „A Fidesz mint brand egyenlő a koponyás bélyeggel, hogy vigyázz, méreg” – fogalmazott.

A Fidesz-közeli vagyonok eltűnését azzal magyarázta, hogy a vereség megtörte a lojalitás láncát.

A rendszer alapja a hatalmi pozíció volt, és mivel a remény elveszett arra, hogy Orbán visszakerüljön a korábbi helyzetébe, a gazdasági szereplők már nem érzik kötelességüknek a párt finanszírozását. „Ott vannak a milliárdok, de nincs remény. Igaz? Nincs remény” – tette hozzá.

Az elemző nem ért egyet azzal, hogy a Fidesz rendszere egy kártyavár lett volna. Szerinte egy erős rendszer volt, amelynek egyetlen gyenge pontján sikerült áttörni, ami az egész szerkezetet szétpattintotta.  A belső káoszról szólva ironikusan megjegyezte: „Mráz Ágoston hajat növesztett, kontaktlencsét vett és hippiként járja a fesztiválokat, hogy ne ismerjék föl. Tehát, hogy itt teljes végórák vannak.”

A belső kihívó hiányát azzal magyarázta, hogy a potenciális utódjelöltek látják, hogy a megmaradt szavazóbázis még mindig Orbánhoz hűséges, másrészt pedig intézményi fogságban érzik magukat. „Ez egy súlyosan bántalmazott agyi állapot” – összegezte.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Friss elemzés: Komoly hibákat vétett a Tisza-kormány, ennek még ára lesz
A Political Capital elemzése szerint a TISZA-kormány több vitatott lépést is tett, például a parlamenti szabályok fellazításával. Bár a népszerűségük töretlen, a hibáknak később politikai következménye lesz.


Miközben a közvélemény-kutatások történelmi előnyt mérnek a TISZA-nak, aközben gyűlnek a vitatott döntések: nem távozott egyetlen célkeresztbe került intézményvezető sem a határidőre, a Házszabály átmeneti fellazítása a Fidesz-éra eszköztárát idézi, és a vendégmunkás-szigorítás gazdasági feszültségeket kelt. A kérdés nem az, lesz-e ennek ára, hanem az, hogy mikor – írja a Political Capital friss elemzésében.

A leglátványosabb törésvonal az állami csúcsintézményeknél rajzolódik ki. A Magyar Péter által szabott május 31-i ultimátum eredménytelenül telt el, egyetlen, a Fidesz által kinevezett csúcsvezető sem mondott le. A határidő lejárta után a miniszterelnök ugyan egyeztetett az államfővel a Sándor-palotában, de ott nem tudott előállni kész jogi csomaggal a leváltásukra, csupán az alkotmánymódosítás előkészítésének szándékát jelentette be.

Az ügy azért bír kiemelt jelentőséggel, mert ez az egyik első, kézzelfogható ígéret, amelyen a kormány cselekvőképessége lemérhető.

A módszerek körüli viták a parlamenti eljárásoknál is előkerülnek. A TISZA-kormány egy javaslattal átmenetileg, 2026 végéig megemelné a sürgős és kivételes eljárások számát az Országgyűlésben, amit a befagyasztott uniós források minél gyorsabb lehívásával indokol.

Eközben a törvényjavaslatok továbbra is jellemzően egyéni képviselői indítványként kerülnek a Ház elé, noha ezt a gyakorlatot az ellenzék tizenhat éven át bírálta. Ezek a lépések, még ha hatékonysági célok is vezérlik őket, erősíthetik azt a vélekedést, hogy az új kormány is a fékek és ellensúlyok rendszerének gyengítésében érdekelt.

A személyre szabott jogalkotás vádja a miniszterelnöki ciklusok korlátozásánál csúcsosodott ki. Bár a lépés közjogilag védhető, politikailag támadási felületet ad, mivel visszamenőleges hatályúként és Orbán Viktor kizárását célzó intézkedésként is keretezhető. Az elemzés szerint egy 2026-tól induló korlátozás stratégiailag tisztább lett volna.

A stratégiai kockázatok mellett azonnali gazdasági súrlódások is jelentkeznek a vendégmunkások ügyében. A kampányban ígért teljes leállás helyett a kormány egy szigorítást vezetett be, amelynek értelmében szombattól nem adnak ki újabb vendégmunkás-tartózkodási engedélyeket. A lépés heves reakciókat váltott ki gazdasági szereplőkből, a Master Good nevű cég például beruházások leállításával fenyegetőzött.

Valójában a TISZA ugyanúgy a migrációellenesség csapdájában vergődik, mint korábban a Fidesz, amely szintén nem talált egyensúlyt a szigorú retorika és a gazdasági érdekek között.

Mindezt olyan kisebb, de sokasodó operatív zökkenők keretezik, mint a rapid igazságügyiminiszter-váltás vagy a kormányzati szereplők elhamarkodott kijelentései miatti kommunikációs helyreigazítások. Ezek önmagukban csekély súlyúak, de ha menetrendszerűvé válnak, ronthatják a kormány professzionalizmusába vetett bizalmat.

Május 9-én megalakult az új Országgyűlés, majd május 13-án megszűnt a több mint hat évig fennálló veszélyhelyzet, ami szimbolikusan a rendeleti kormányzás végét jelentette. A politikai figyelem ezt követően az állami csúcsintézmények, kiemelten Sulyok Tamás köztársasági elnök sorsára és a május 31-i ultimátum felé fordult.

Az elmúlt napokban két, a következő hónapok hangulatát meghatározó lépés történt: szombattól a kormány szigorította az EU-n kívüli vendégmunkások beléptetését, majd kedden benyújtotta a Házszabály átmeneti fellazításának tervét. Közben az intézményvezetői távozások elmaradtak, és az államfői egyeztetés után csak az alkotmánymódosítás előkészítésének szándéka hangzott el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr András a Fidesz-kongresszusról: A győri Ceaușescu-pillanat már intő jel volt, de ez a röpirat és Orbán beszéde együtt minden kétséget eloszlat
A politikus a közösségi oldalán értékelte a Fidesz kongresszusát, ahol szerinte a volt miniszterelnök megnyilvánulásai a valóságtól való elszakadást mutatták. Orbán Viktor a vereség okait külső ellenségekre keni, miközben a valódi ok a 16 évnyi korrupció és a lezüllesztett állam.
F. O - Fotó: - szmo.hu
2026. június 14.



Fekete-Győr András Facebook-posztban fejtette ki véleményét a Fidesz kongresszusán elhangzottakról és Orbán Viktor politikai röpiratáról. A politikus azzal kezdte bejegyzését, hogy volt benne némi kíváncsisággal vegyes aggodalom, hogy a párt képes lesz-e bármiféle politikai innovációra a választási vereség után. „Lesz-e bennük akár csak egy pillanatnyi önreflexió? Lesz-e bármi új a gyűlöletkampányokban, a hazudozásban, a félelemkeltésben, vagy legalább megpróbálják-e eljátszani, hogy értik, mi történt az országgal?”

A politikus a volt miniszterelnök kongresszusi röpiratából idéz:

„A 2026-os választási vereségben vastagon benne voltak a saját hibáink is (...), ám a döntő tényező a velünk szemben manőverező négy ellenséges hadtest ereje és összehangolt támadása volt. Soros-világ + Brüsszel + ukránok + multinacionális cégek = vereség.”

Fekete-Győr szerint ebből a két mondatból világosan kiderül, hogy semmit

nem tanultak a vereségből, és nem értették meg, a magyarok miért zavarták el őket.

Úgy véli, Magyarország nem külső erők, hanem a Fidesz-kormányzás miatt fordult ellenük.

„Hanem miattuk. A felfoghatatlan mértékű korrupciójuk miatt. Az elmebajra hajazó hatalmi arrogancia miatt. Az ipari méretű hazudozás miatt. A szétrohadt magyar állam, a lezüllesztett egészségügy, a széteső oktatás, a kizsigerelt gyermekvédelem és a tizenhat évnyi következménynélküliség miatt.”

A poszt kitér arra is, hogy Orbán Viktor arról beszélt, a Tisza-kormány van „bántalmazó kapcsolatban” az országgal. „Mondja ezt úgy, hogy

magyarok milliói ünneplik könnyek között, egymás nyakába borulva hónapok óta, hogy végre kiszabadultak az Orbán-rezsim tizenhat évig tartó bántalmazó kapcsolatából.

A bukott miniszterelnök régi szokásához híven azzal vádolja az ellenfelét, amit valójában ő maga követ el.”

Fekete-Győr azt írja, sokáig racionális politikai szereplőnek tartotta Orbán Viktort, aki csak cinikusan eljátssza, amit a Rogán-művek a szájába ad. „De egyre inkább úgy tűnik, hogy addig ismételgette a saját hazugságait, amíg végül ő maga is elhitte őket.”

„A győri Ceaușescu-pillanat már intő jel volt, de ez a röpirat és a mai beszéd együtt minden kétséget eloszlat: Orbán Viktor politikailag teljesen elvesztette a kapcsolatát a valósággal.”

A bejegyzés végkövetkeztetése, hogy „Orbánnal nincs megújulás. Orbán nélkül viszont nincs Fidesz.”

„A feladat tehát világos: minél gyorsabban el kell takarítani ennek a bukott, valóságát vesztett, megújulásra képtelen rezsimnek a maradékát, hogy 2030-ra végre ne a Fidesz és a zsebnáci segédcsapata legyen az ellenzék Magyarországon, hanem egy tisztességes, hiteles és párbeszédképes politikai oldal! A NER-t a kormányból már leváltottuk, most az ellenzékből is le kell váltani!” – zárul a poszt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Többször kellett volna megvezetnünk őket” – Orbánt nem hozta zavarba a menekülttábor ügye
A Fidesz kongresszusra időzítette Magyar Péter a leleplezést: az Orbán-kormány titokban valóban elrendelte egy menekülttábor építését Vitnyéden. A volt miniszterelnök szerint ezzel azonban csak az uniót akarták félrevezetni.


„Többször kellett volna megvezetnünk őket” – magyarázta Orbán Viktor a Fidesz-kongresszus előtt, hogyan lehetséges, hogy a migránsellenes Fidesz-kormány a legnagyobb titokban menekülttábort készült nyitni Vitnyéden a kormányzati dokumentumok szerint, amiket reggel Magyar Péter hozott nyilvánosságra.

A volt miniszterelnök szerint ez az egész csak egy nagy átverés része volt.

Gulyás Gergely azt mondta, az  Európai Unió Bírósága napi egymillió eurós bírság megfizetésére kötelezte Magyarországot, a kormányhatározat pedig ennek nyomán, a tárgyalásokhoz volt „egy taktikai eszköz”. Arra a kérdésre, hogy a hazugság része-e a politikai kultúrának, Gulyás azt válaszolta, „a hazugság nem része, de az ország érdekének képviselete az része.”

Orbán Viktort is megkérdezték, hogy a táborral tulajdonképpen az Európai Uniót akarták-e becsapni. A volt miniszterelnök úgy válaszolt,

„Mégiscsak egy kultúrország lennénk. Ne azt a szót használjuk, hogy becsapjuk. Nem, hívjuk úgy, hogy kitaktikázzuk.”

A lényeg azonban az szerinte, hogy „Magyarországon ma nincsen semmilyen migránstábor, nincs egyetlen migráns sem”.

Ferenczi Orsolya azonban felháborodott azon, hogy a kormány teljesen mást kommunikált a nyilvánosság felé. „A probléma itt az, hogy itt ezt így kezelték” – fogalmazott.

A Fidesz kongresszusra érkező politikusokat persze nem csak a vitnyédi menekülttáborról kérdeztük, hanem arról is, Orbán Viktor mit jelent most a Fidesznek.

A teljes videó

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk