Hadházy Ákos jövő hétre is tüntetést hirdetett meg: A rendszer egyre keményebb lesz, újabb és újabb vörös vonalakat fog átlépni
„Határozott, de békés fellépésre van szükség, és ami a legfontosabb: kitartónak kell lennünk, folytatni kell az ellenállást és a nyomásgyakorlást” – írta.
Kedd este messze túlteljesítettük a tervet: egy órán át akartuk lezárva tartani a Margit-hidat, de a tüntetőknek köszönhetően több mint négy óra lett belőle – írja szerdai Facebook-posztjábanHadházy Ákos. Az ellenzéki képviselő korábban egy élő videóban lapunknak elmondta, hogy a tüntetők kedden azt mutatták meg kicsiben, amit nagyban kellene többeknek.
Most arról ír: „Önmagában eredmény, hogy meg tudtuk ezt csinálni: a hatalom keze megremegett, a rendőrök nem mertek hozzánk nyúlni.” Azt azonban gyorsan hozzáteszi: „nagyon fontos, hogy az ellenállás erőszakmentes legyen!”
A független képviselő szerint „határozott, de békés fellépésre van szükség, és ami a legfontosabb: kitartónak kell lennünk, folytatni kell az ellenállást és a nyomásgyakorlást. Pontosabban: el kell kezdeni végre, ha nem akarjuk, hogy az eddiginél is mocskosabb játékszabályok között kelljen elindulni a választásokon. Ha pedig a valóban tisztességes körülményekhez akarunk visszatérni, még többre van szükség. A kedd esti hídlezárás volt a minta. Ilyen és ehhez hasonló akciókat kell szerveznünk, újra és újra, egyre többen és többen!”
Ezután hozzáteszi:
„A jövő héten folytatjuk, a részleteket hamarosan közzéteszem!”
Szerinte erre azért van szükség, mert „a rendszer egyre keményebb lesz, újabb és újabb "vörös vonalakat" fog átlépni, nekünk pedig ki kell lépnünk a komfortzónánkból és szembe kell szállnunk velük!”
Hadházy Ákos ezzel lényegében szembekerült Magyar Péterrel. A Tisza Párt elnöke korábban arról beszélt, hogy szerinte a tüntetés az „óellenzék” módszere, és a Fideszt választáson lehet majd legyőzni.
Kedd este messze túlteljesítettük a tervet: egy órán át akartuk lezárva tartani a Margit-hidat, de a tüntetőknek köszönhetően több mint négy óra lett belőle – írja szerdai Facebook-posztjábanHadházy Ákos. Az ellenzéki képviselő korábban egy élő videóban lapunknak elmondta, hogy a tüntetők kedden azt mutatták meg kicsiben, amit nagyban kellene többeknek.
Most arról ír: „Önmagában eredmény, hogy meg tudtuk ezt csinálni: a hatalom keze megremegett, a rendőrök nem mertek hozzánk nyúlni.” Azt azonban gyorsan hozzáteszi: „nagyon fontos, hogy az ellenállás erőszakmentes legyen!”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Zelenszkij Orbánról: Egyetlen dolog van, amit még nem tett meg
Az ukrán elnök egy interjúban Putyin szövetségesének nevezte a magyar miniszterelnököt, aki szerinte egy dolog kivételével pontosan ugyanazt teszi, mint az orosz elnök. Zelenszkij szerint az Európai Uniónak kell egy B-terv arra az esetre, ha nem sikerülne kivédeni Orbán vétópolitikáját.
Példátlanul éles szavakkal bírálta Orbán Viktort Volodimir Zelenszkij a Politicónak adott, március 11-i exkluzív interjújában, amelyet a 444.hu szemlézett.
Ukrajna elnöke szerint a magyar miniszterelnök ugyanazt teszi, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök, csak éppen egyvalamit nem tett meg: „Nem támadja a területünket rakétákkal vagy drónokkal. És nem küld katonákat” – fogalmazott Zelenszkij.
Az ukrán szerint Orbán Viktor „Putyin szövetségese”, aki mindent blokkol Ukrajnával kapcsolatban, vétózza a Kijevnek szánt pénzeket és fegyvereket, valamint ellenzi Ukrajna európai uniós tagságát. „És ugyanazokat a narratívákat használja, mint az oroszok. Személyesen így jár el” – tette hozzá.
Zelenszkij az interjúban arról beszélt, hogy az Európai Uniónak B-tervvel kell rendelkeznie arra az esetre, ha nem sikerülne kivédeni Orbán Viktor vétópolitikáját, mielőtt Kijev kasszája kiürül.
„Nekünk is és Európának is szüksége van erre a B tervre. Európai partnereink és igaz barátaink tudják, hogy mi nemcsak az ukrán értékeket védjük, hanem egész Európa békéjét is”
– mondta.
Az ukrán elnök a béketárgyalásokkal kapcsolatban hangsúlyozta az amerikai közvetítés fontosságát. „Nem bízunk Oroszországban, de azt hiszem és bízom abban, hogy az amerikaiak tényleg véget akarnak vetni ennek a háborúnak. Remélem, hogy a segítségünkre lesznek, de Oroszországra kellene nagyobb nyomást gyakorolniuk, nem rám” – jelentette ki.
Zelenszkij reagált Donald Trump azon kijelentésére is, miszerint utálja Putyint. „Persze, szerintem kölcsönösen utáljuk egymást. Ebben igaza van Trumpnak, ha nem is mindenben.”
Az elnök egy személyes történetet is megosztott a Trumppal folytatott beszélgetéséről, amely az amerikai biztonsági garanciákat érintette. „Trump elnök azt kérdezte tőlem: bízik abban, hogy a mi biztonsági garanciáink erősebbek lehetnek a NATO-iénál? Azt feleltem: Igen, mert ez ma Önön múlik, elnök úr. Isten adja, hogy erősebb biztonsági garanciákat kapjunk, mint amit a NATO adna. De mi lesz Ön után? És mi lesz, ha én sem leszek?”
Példátlanul éles szavakkal bírálta Orbán Viktort Volodimir Zelenszkij a Politicónak adott, március 11-i exkluzív interjújában, amelyet a 444.hu szemlézett.
Ukrajna elnöke szerint a magyar miniszterelnök ugyanazt teszi, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök, csak éppen egyvalamit nem tett meg: „Nem támadja a területünket rakétákkal vagy drónokkal. És nem küld katonákat” – fogalmazott Zelenszkij.
Az ukrán szerint Orbán Viktor „Putyin szövetségese”, aki mindent blokkol Ukrajnával kapcsolatban, vétózza a Kijevnek szánt pénzeket és fegyvereket, valamint ellenzi Ukrajna európai uniós tagságát. „És ugyanazokat a narratívákat használja, mint az oroszok. Személyesen így jár el” – tette hozzá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Itt a vége, amit eddig állítottak Orbánék, az mind hazugság volt” – Magyar Péter reagált a kormány kórházbezárásokról szóló egészségügyi reformtervére
A Tisza Párt elnöke szerint „a kórház- és szakrendelő bezárásra irányuló Orbán-terv végrehajtását a 2026-os választás után tervezik” – állítja a posztban. A politikus a kórházak megmentésére és a terv megállítására szólított fel.
Magyar Péter a Facebook-oldalán reagált a kormány eddig eltitkolt egészségügyi tervére, amelyről a HVG számolt be csütörtök reggel.
„Itt a vége. (...) Amit eddig állítottak Orbánék, az mind hazugság volt”
– írja a Tisza Párt elnöke.
„Több mint 350 millió forint közpénzen készítették Orbánék ezt a most kiszivárgott radikális kórházbezárási és szakrendelő megszüntetési tervet. A kormányzati források szerint a kórház- és szakrendelő bezárásra irányuló Orbán-terv végrehajtását a 2026-os választás után tervezik” – állítja a posztban.
Bejegyzését egy felhívással zárja, amelyben arra buzdít, hogy április 12-én állítsák meg a kormányt, és mentsék meg a kórházakat és a szakrendelőket.
Ahogy arról beszámoltunk, a Belügyminisztérium 2020-ban rendelt meg egy átfogó egészségügyi tanulmányt a Boston Consulting Grouptól (BCG), amelyet a kormány 2030-ig titkosított. A K-Monitor jogi úton próbálta megszerezni, de az Alkotmánybíróság 2025 áprilisában nem fogadta be a panaszt. Most a HVG szerezte meg az anyagot egy 2020-as egészségügyi kormányzathoz közel álló forrásból. A cikk szerint a reformtervezet radikálisan csökkentené a kórházak és a rendelőintézetek számát, teljesen átszabná a háziorvosi hálózatot és nyitna a magánegészségügy felé.
„A háború leghangosabb éjszakája” – Ismét kilőtt az olajár, miután tankereket robbantottak Irakban, Izrael pedig a Hezbollahot támadja
Irán bosszút esküdött, miután bejelentették, hogy az ország nemzeti infrastruktúrája támadás alatt áll, és már 200 dolláros olajárral fenyegetnek. A térségben több arab ország is légi támadásokat hárított el.
Hordónként 100 dollár fölé ugrott a Brent nyersolaj ára csütörtökön az ázsiai kereskedésben, miközben Irak déli vizein két tartályhajót robbanások értek, a térségben pedig újabb rakétatámadások és légicsapások zajlottak – írta a BBC. A piacokat az sem nyugtatta meg, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség mind a 32 tagállama bejelentette, a kínálati aggodalmakra válaszul rekordmennyiségű, 400 millió hordónyi olajat szabadítanak fel vészhelyzeti készleteikből.
Az amerikai jegyzésű nyersolaj ára szintén 9 százalékkal, 95,27 dollárra ugrott.
Az olajár március 9-én, hétfőn átlépte a 110 dollárt, és azóta erősen ingadozik.
Az árakat a Perzsa-öbölben és környékén eszkalálódó fegyveres konfliktusok fűtik. Iraki hatóságok szerint két külföldi tartályhajót robbanások értek Bászra városában, Umm Qasr kikötője közelében.
Az incidensben egy ember meghalt, 38 embert pedig sikerült kimenteni a hajókról. Az iraki biztonsági tisztviselők előzetes vizsgálata szerint Iránból érkező, robbanóanyaggal megrakott csónakok csapódtak a két tartályhajónak.
A hatóságok az eset után minden terminálon felfüggesztették a műveleteket. A hajók elleni támadások az egész öbölben felerősödtek: Omán 20 tengerészt mentett ki egy thaiföldi zászló alatt hajózó hajóról, miután az támadás célpontja lett.
A tengeri incidensek egy szélesebb katonai eszkaláció részei.
Az izraeli hadsereg az éjszaka folyamán „nagyszabású csapáshullámot” indított a Hezbollah infrastruktúrája ellen. A BBC bejrúti tudósítója a háború kezdete óta a város „leghangosabb éjszakájának” nevezte a történteket.
Izrael azt is közölte, hogy feltartóztatta az Irán és a Hezbollah által indított rakétákat.
Eközben Irán külügyminisztere bejelentette, hogy az ország nemzeti infrastruktúrája támadás alatt áll, beleértve a legrégebbi bankot is, „miközben tele volt alkalmazottakkal”, és bosszút fogadott.
A térségben Szaúd-Arábia, Katar, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek is arról számoltak be, hogy az éjszaka folyamán légi támadásokat hárítottak el.
Irán emellett továbbra is fenyegeti a Hormuzi-szoroson áthaladó hajókat, amely a világ olajszállításának mintegy ötödét bonyolítja, így a hajózás bármilyen zavara azonnal érezteti hatását a globális piacokon. Szerdán Irán arra figyelmeztetett, hogy az olaj ára elérheti a hordónkénti 200 dollárt, ha a támadások fokozódnak.
Hordónként 100 dollár fölé ugrott a Brent nyersolaj ára csütörtökön az ázsiai kereskedésben, miközben Irak déli vizein két tartályhajót robbanások értek, a térségben pedig újabb rakétatámadások és légicsapások zajlottak – írta a BBC. A piacokat az sem nyugtatta meg, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség mind a 32 tagállama bejelentette, a kínálati aggodalmakra válaszul rekordmennyiségű, 400 millió hordónyi olajat szabadítanak fel vészhelyzeti készleteikből.
Az amerikai jegyzésű nyersolaj ára szintén 9 százalékkal, 95,27 dollárra ugrott.
Az olajár március 9-én, hétfőn átlépte a 110 dollárt, és azóta erősen ingadozik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rogán Antal az ukrán pénszállítmányról: A legnagyobb magyar bank egész évben kevesebb eurót és dollárt igényel
„Nemcsak nekünk tűnt fel, hogy itt valami nem stimmel” – mondta a miniszter, aki szerint „ekkora mennyiségre nincs épeszű magyarázat”. Azt is mondta, hogy a magyar választásokba való orosz beavatkozásról szóló információkkal csak a pénzszállítmányról akarják elterelni a figyelmet.
„A legnagyobb magyar bank egész évben kevesebb eurót és dollárt igényel, mint ez az egyetlen ukrán szállítmány” – állította Rogán Antal a győri Mandiner Esten a múlt héten lefoglalt ukrán pénz- és aranyszállítmányról.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője elmondta, hogy mindig is voltak és lesznek készpénz szállítások bankok, pénzintézetek és országok között, de a hatóságoknak feltűnt, hogy nem olyan autóban szállítanak, mint amikor szabályos módon történik a pénzszállítás.
Ráadásul Rogán szerint „nagyságrendileg iszonyatos mértékű különbség volt” a szállított pénzmennyiségben, és „ekkora mennyiségre nincs épeszű magyarázat”. Hozzátette, csak az elmúlt két hónapban egymilliárd dollárt szállítottak Ukrajna felé.
„Nemcsak nekünk tűnt fel, hogy itt valami nem stimmel, ezért azoknak az ukránoknak, akik ebben benne vannak, magyarázatot kell adniuk” – tette hozzá a miniszter az MTI tudósítása szerint.
Az efféle pénzszállítmányok valójában az orosz–ukrán háború 2022-es kitörése óta rendszeresen kelnek át Magyarországon a hatóságok tudtával, sőt, már a háború előtt is jelentős forgalom zajlott: 2021-ben több mint 4,3 milliárd eurónak megfelelő valuta áramlott így Ukrajnába. Korábban az ilyen fuvarokat a Garancsi István érdekeltségébe tartozó cég bonyolította – írta a Telex.
A titkosszolgálatokat is felügyelő miniszter szerint az ukrán titkosszolgálat három éve nem áll szóba a magyarral, ám a szállítmány lekapcsolásának estéjén azonnal felhívták a magyarokat. „Vajon miért?” – tette fel a kérdést Rogán.
Amikor a Fidesz várható választási győzelmének mértékéről kérdezték, a miniszter kitért a válasz elől. „De most nem fogok tippelni” – mondta, majd a közvélemény-kutatásokat bírálta.
Szerinte „a baloldal gátlástalan nyugalommal használja a közvélemény-kutatásokat kampánycélra”, és „a baloldal közvélemény-kutatásai szemenszedett hazugságok”. Ezzel vélhetően a Medián felmérésére utalt, amely a biztos pártválasztók körében 20 százalékos előnyt mért a Tisza Pártnak.
A magyar választások esetleges orosz befolyásolásával kapcsolatos kérdésre Rogán annyit mondott, hogy az „orosz kamu”, amivel a pénzszállítmányról akarják elterelni a figyelmet. Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírója a múlt héten írt arról, hogy az orosz katonai hírszerzés, a GRU megbízásából három ember érkezett Budapestre a választások befolyásolására. A nemzetbiztonsági bizottság hétfőn elismerte, hogy kaptak figyelmeztetést a szövetségesektől az oroszokról.
Rogán egy fenyegetéssel felérő üzenetet is küldött Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a Barátság kőolajvezeték ügyében: ha Ukrajna nem enged a „zsarolásból és az olajblokádból”, Magyarország gátolhatja az országba irányuló villamosenergia-tranzitot.
A miniszter szerint ha valóban lenne technikai probléma, akkor odaengednék a magyar, a szlovák vagy az európai ellenőröket. Meglátása szerint, ha az ukránok el tudják érni, hogy ukránbarát kormány legyen Magyarországon, akkor a Barátság kőolajvezetéket sose nyitják meg és azt is el fogják érni, hogy a Török Áramlat felől érkező földgáz is elzárásra kerüljön, mert ők mindenkit le akarnak vágni az orosz energiáról.
A Telex tudósítása szerint az eseményen Magyar Péter neve csupán egyszer hangzott el, Zelenszkijjel párhuzamba állítva: „az ilyen típusú figurák azzal kezdik, hogy mindent megígérnek, aztán mást csinálnak”. Rogán ezzel az ukrán elnök egy korábbi ígéretére utalt, miszerint nem enged több katonai áldozatot, „most pedig mit csinál? Kényszersorozásokat” – mondta a miniszter.
„A legnagyobb magyar bank egész évben kevesebb eurót és dollárt igényel, mint ez az egyetlen ukrán szállítmány” – állította Rogán Antal a győri Mandiner Esten a múlt héten lefoglalt ukrán pénz- és aranyszállítmányról.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője elmondta, hogy mindig is voltak és lesznek készpénz szállítások bankok, pénzintézetek és országok között, de a hatóságoknak feltűnt, hogy nem olyan autóban szállítanak, mint amikor szabályos módon történik a pénzszállítás.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!