SZEMPONT
A Rovatból

Ha megmondják, milyen rákja van III. Károlynak, már arról spekulálnának, hány hónapja van hátra – mondja a szakértő

Bukovszky Zoltán Ákos szerint Károly már a hatvanas évek óta egészségtudatosan él. Meglehet, saját betegségének nyilvánosságra hozatalával is arra szeretné ösztönözni az embereket, figyeljenek oda egészségükre.


III. Károly brit királynál rákot diagnosztizáltak, és felfüggeszti nyilvános szerepvállalását, hogy kezelésnek vesse alá magát, kevesebb mint 18 hónappal édesanyja, II. Erzsébet királynő halála után. A Buckingham-palota hétfő esti bejelentése egy héttel azután történt, hogy a 75 éves uralkodót kiengedték egy londoni kórházból, ahol prosztata-megnagyobbodással kezelték. Daganatos betegségének híre nagy visszhangot váltott ki világszerte.

Az, hogy édesanyjával ellentétben Károly esetében ilyen sokat megtudhatunk egészségi állapotáról, újdonság. Ennek okáról és következményeiről Bukovszky Zoltán Ákost, a királyi családdal kapcsolatos kérdések szakértőjét kérdeztük.

– Azt megszoktuk, hogy a demokráciákban általában a vezetők egészségi állapota nem titok. Az viszont új, hogy a brit uralkodó egészségi állapotával kapcsolatban is ennyire nyíltan kommunikálnak. Mi lehet ennek az oka?

– Ez részben generációs különbség Erzsébet királynő és Károly király között. Erzsébet egy olyan generációból származott, illetve olyan családi háttérből, aminek az volt a mottója, hogy "never complain, never explain", azaz sose panaszkodj, sose magyarázkodj. Neki még valószínűleg régimódi elképzelései voltak, egyrészt a magánéletről, a privát szféráról, másrészt pedig a méltóságról. Nem csodálkoznék azon, ha utólag esetleg megtudnánk valamikor, hogy valamilyen súlyos betegsége volt élete utolsó fázisában, de erről akkor semmit nem lehetett tudni nyilvánosan. Károly király viszont egy következő generáció tagja, tehát az, hogy nyilvánosságra hozták azt, hogy prosztatamegnagyobbodása van, abban az is motiválta az, hogy egészségtudatosabbá tegye az embereket úgy, hogy ő is nyilvánosan beszél a saját betegségéről. Ez meg is mutatkozott abban, hogy a brit National Health Service az NHS honlapján nagyon megszaporodtak a prosztata megnagyobbodással kapcsolatos keresések. Azaz ez működött is.

Az, hogy most nyilvánosságra hozták, hogy a királynál rákbetegséget diagnosztizáltak, ez is a nyíltság, őszinteség jegyében történhetett.

Illetve az feltűnt volna egy idő után az embereknek, illetve a sajtónak, hogy a király eltűnt a nyilvánosság elől, és így legalább az okát is lehet tudni.

– Károly uralkodónak elég új, bár nagyon régóta ismerjük az életét. Azt tudjuk, hogy Erzsébet körül volt egy nagyon nagy kultusz, volt is idő, hogy kialakuljon. Károly helyzete mennyiben más?

– Károlynak még walesi hercegként sokkal korszerűbb prioritásai voltak, mint a királynőnek. Ő már a 60-as 70-es években kezdte felhívni a figyelmet a környezettudatosság, környezetvédelem, holisztikus egészségügy problémájára, amikor az a széles nyilvánosságban még alig szerepelt. Akik Károly királyt szeretik és értékelik, ők más miatt tartják nagyra, mint Erzsébet királynőt. Így Károly király prioritásai közé illik ez a nyitottság, őszinteség, az esendőség felvállalása is. A két uralkodó magánélete közti különbség is szembetűnő. Károly házassága nyilvános módon futott zátonyra, és újra is házasodott. A királynő magánéletével kapcsolatban viszont semmi botrányos nem került nyilvánosságra. Tehát Károly már az élettörténete alapján sem nagyon kerülhetné el, vagy komikus lenne, ha megpróbálná elkerülni azt, hogy nyitottabban, őszintén álljon hozzá az őt körülvevő problémákhoz.

– Tudjuk-e, hogy hol és kik kezelik? Vannak bizonyos kórházak, amelyek ki vannak arra jelölve, hogy a királyi családot ellássák?

– Van egy kórház, ami többször felmerül a királyi család tagjainak az egészségügyi ellátása során. Ez a King Edward VII nevű intézmény. Ez egy londoni magánkórház, amit a királyi család tagjai gyakran igénybe vesznek. A királyi udvartartáshoz hozzátartoznak szakorvosok is, például az ország legkiválóbb szívgyógyászai, és az egyéb orvosi szakterületek elismert képviselői, akik felügyelik a királyi család tagjainak az egészségét. De amennyiben szükséges, akkor kórházba mennek. A korábbi generációkban megtörtént, hogy otthon, a palotában műtötték őket, vagy ott, a palotában szültek. De ez most már nincs így.

– Volt-e korábban említésre méltó betegsége a királynak?

– Volt úgy, hogy lovaspóló közben eltört a karja, de jelentős betegségre nem emlékszem. Már csak azért is, mert ő elég egészségtudatos.

Meglepő módon a homeopátiára esküszik,

folyamatosan próbálja karbantartani az egészségét.

– Kate walesi hercegné? Az ő betegségéről tudunk valamit?

– Azt nem hozták nyilvánosságra, csak annyit, hogy egy hasi műtétet hajtottak végre rajta január 16-án. 13 napot vagy 13 éjszakát töltött kórházban. Huszonkilencedikén, múlt hét hétfőn ment haza a kórházból, és úgy néz ki, hogy húsvétig nem is tér vissza a közéletbe. Emiatt, mivel a felesége beteg volt, Vilmos herceg is távol maradt a közélettől. A karácsonyi szünet után csak egyszer jelent meg a nyilvánosság előtt, hiszen három kisgyerekükkel kell foglalkozni, meg a feleségét támogatni.

Viszont így, hogy a király most eltűnik pár hétre a nyilvánosság elől, a walesi herceg a szerdán már visszatér a nyilvános munkába,

és a windsori kastélyban fog egy beiktatási ceremóniát tartani, illetve este a londoni Légimentőszolgálat adománygyűjtő gálájára megy.

– Ebben a minőségében ő most helyettesíti a királyt?

– Nem. Ez önálló program.

– Van helyettesítési protokoll, hogy ki az, aki Károly helyett a hivatalos programokon megjelenik?

– A király jelenlegi programjait későbbre tolják. Az, hogy egy-egy eseményre elmegy-e helyette Kamilla, egyelőre még nem tudni, hiszen a rákdiagnózissal kapcsolatos hír csak hétfői, viszont a királyi család programjait hónapokra, félévekre előre tervezik meg. Nyilván óriási logisztikai felfordulást okoz, ha Kamilla elmegy néhány programra Károly helyett. Tehát ez valószínűleg most még szervezés alatt áll.

Ami a király helyettesítését illeti, jogilag erre két lehetőség van. Ha nem nagy a baj, mert mondjuk a király külföldön van, vagy beteg, de magánál van, akkor két államtanácsos helyettesítheti egyszerre.

A királyi család tagjai közül hét ember van, aki az államtanácsosi címet birtokolják, és alkalmanként közülük megbíznak kettőt egyszerre, hogy egy-egy programon helyettesítse a királyt, például új nagykövet megbízólevelének átvétele alkalmából.

Viszont, ha nagy a baj, akkor pedig régenst neveznek ki. Ez ugyanaz a személy, aki a királynak egyébként is az örököse lenne.

A Buckingham palota szerint a király más feladatokat továbbra is is ellát, beleértve a miniszterelnökkel való heti találkozóját, valamint a napi iratok áttekintését („piros doboz”), melyet Nagy-Britannia államfőjeként kötelessége megismerni. A tisztviselők azt mondták, hogy nem tervezik államtanácsosok kinevezését helyette.

– Ez a személy ezek szerint csak Vilmos lehet?

– Igen, mindenképpen.

– A rákbetegség nagyon tág spektrum, azt sem tudjuk, hogy pontosan milyen, és azt se tudjuk, hogy milyen állapotban, milyen stádiumban, milyen prognózissal diagnosztizálták?

– Igen, ez így van, de az, hogy ennyit tudunk, ez már jelentős előrelépés II. Erzsébet uralkodásához képest. Illetve még annyi kiderült, hogy Rishi Sunak miniszterelnöknek egy sajtónyilatkozatában az szerepel, hogy

a királyt a betegség korai fázisában diagnosztizálták.

– Ezek szerint lehet, hogy nem olyan rosszak a kilátásai.

– Valamint még az releváns lehet, hogy Nagy Britanniában a rákdiagnózisok egyharmada 75 éves kor fölötti embereknél történik, Károly király pedig 75 éves.

– Teljesen mást jelent egy korai stádiumú és viszonylag könnyen gyógyítható rákfajtával diagnosztizálni valakit, mint egy késői stádiumú, vagy pedig nagyon-nagyon agresszív fajtával. Erről nem tudunk semmit. Ez a bizonytalanság lélektanilag is megjelenhet a közvéleményben, a közéletben is. Nem lett volna-e szerencsésebb ezt egyszer s mindenkorra helyre tenni, hogy pontosan hogy állunk?

– Én azt feltételezem, hogy az érintettnek ez valahol egy egyensúlyozás, a privát szférája és az egészségtudatos misszió között, hiszen melyikünk szeretné, ha a lapok címlapon foglalkoznának valami számunkra is megdöbbentő súlyos betegségünkkel. És még azt is gondolom, hogy ha pontosan tudnánk, hogy milyen rákkal diagnosztizálták, akkor ma délelőtt már annak a rákfajtának a specialistái ülnének a TV stúdiókban, és már arról menne a spekuláció, hogy hány hónapja lehet hátra, meg ilyenek. Nem hiszem, hogy ezt akarná a király, másrészt pedig neki és a családjának ez azért túlzottan kellemetlen lenne. De az, hogy tudjuk, hogy rák, de nem tudjuk, hogy milyen,

sok embert motiválhat arra, hogy elmenjen szűrésre, utána olvasson, hogy mire kell figyelnie.

Mert ha tudnánk, hogy mondjuk fültőmirigyrák, akkor sokan legyintenének rá, hogy ez őket nem érinti. Tehát ebben is lehet egy misszió a király részéről.

– Bár Károly idős ember, de a család genetikáját elnézve még kinézhet neki harminc év uralkodás akár, ha ezt a rákot leküzdi.

– Ez nem egyértelmű. Mert ha a nagyszüleit nézzük, VI. György király 56 évesen halt meg, és az apai nagyapja szintén aránylag fiatalon halt meg. De a szülei viszont sokáig éltek, mindketten, édesanyja 96, édesapja 99 éves koráig élt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Megláttam az árakat, ez nem a magyaroknak szól” - így költöttünk Budapesten augusztus 20-án
Kimentünk a Várkert Bazárhoz, a tömegben kérdeztük az ünnepi rendezvényeken résztvevőket, hogy mit és mennyiért fogyasztanak, vásárolnak. Meglepően különböző válaszokat kaptunk.


Idén tizenötödik alkalommal rendezték meg a Magyar Ízek Utcáját a Várkert Bazárnál, amely mára a Szent István-napi ünnepségek egyik legnagyobb gasztronómiai eseménye lett.

A háromnapos fesztiválon több mint 150 kiállító mutatta be portékáit, az idei év kiemelt tematikája a „Vadat és halat”, a díszvendég pedig Kárpátalja, így a magyarországi vad- és halételek mellett a kárpátaljai konyhával is találkozhattak az érdeklődők.

Stábunk kiment a helyszínre, és megkérdezte az embereket arról, mit vesznek, mit esznek-isznak, és hogy drágának vagy elfogadhatónak találják az árakat:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Hadházy Ákos Hatvanpusztáról: Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát
A műemléki védettségű épületegyüttes lerombolása lehet Orbán egyik banánhéja, amin elcsúszhat 2026 után, állítja a független képviselő, akit kedden újabb incidens ért a birtoknál. Arra is gyorsuló ütemben gyűlnek a bizonyítékok, hogy ami ott épül, az nagyon más, mint egy gazdaság.


Hadházy Ákos szép lassan Hatvanpuszta szakértőjévé képezte ki magát. Amit ugyanis a kormányfő majorságnak, édesapja gazdaságának nevez, arról a független képviselő azt állítja, hogy az valójában Orbán Viktor uradalma, kastélya. Minderről a fényképes bizonyítékok mellett, most már hivatalos, földhivatali papírok is vannak: az állítólagos üzemről lakóépületként készült energetikai tanúsítvány.

Hatvanpuszta eredetileg József nádor, Habsburg főherceg mintagazdasága volt, majd fokozatosan romló állaggal állattenyésztés folyt a falak között. A papíron Orbán Győző tulajdonában álló épületegyüttest, mely elvileg műemléki védettség alatt állt,

a tulajdonváltás után földig rombolták, majd újra felépítették, mai építőanyagokkal, technológiával, megváltozott belső kialakítással és funkcióval.

Bár a tulajdonos-építtető az ott dolgozóktól elveszi telefonjaikat, de mégis egyre több olyan fotó kerül ki, melyek a korábbi és mostani drónfelvételekkel egybecsengően egyre inkább megnehezítik Orbán állítását. Ami korábban sejtés volt csak, és szóbeszéd, például a föld alatti hatalmas hűtőkamrák megléte, az mára bizonyított tény. És vajon mikor kerül elő bizonyíték a ma még szintén csak sejtetett szivarszobáról, és moziteremről? Egyáltalán: hogyan kerül egyre több fotó Hadházy Ákoshoz? Erről is kérdeztük a politikust.

– Amióta Hatvanpusztával foglalkozik, egyre könnyebben küldenek Önnek újabbakat. A forrásvédelmet figyelembe véve mennyit tud elárulni arról, hogyan érkeznek Önhöz ezek a képek?

– Például a tüntetés alkalmával is jutott el hozzám kép, amikor valaki személyesen odajött hozzám. Ez csak az első volt, utána továbbiak is érkeztek, amelyeket már ennek hatására küldtek el.

– Korábban ez elképzelhetetlen lett volna?

– Korábban is láttam képeket, sőt videót is bentről, tehát én tudom, hogy mi van ott bent. Csak hát van az, amit én mondok, és van, amikor képekkel tudom alátámasztani. Az utóbbi nyilván sokkal erősebb, bizonyítékként szolgál. A képek persze nem bizonyítanak mindent, például a lakott részek kérdésében. De például azt az információt, hogy egy nagy széfet is beemeltek, egymástól függetlenül többen is állítják. Ez azért mégis hozzátesz valamit ahhoz, hogy el lehessen dönteni: mezőgazdasági épületről van szó, vagy valami másról.

Az információk, amiket közzéteszek, olyanok, amelyeket adott esetben bizonyítani is tudok.

De természetesen vannak olyan dolgok is, amelyeket elmondanak nekem, csak a forrás nem vállalja, hogy ezek nyilvánosságra kerüljenek.

– Tehát ön ennél többet is tud, de a források némelyike nem járul hozzá, hogy ezt nyilvánosságra hozza?

– Igen, ahogy mondtam: láttam olyan videókat, képeket, amelyeket a forrás nem mert átadni. Például az úgynevezett „Tiszti lakban”, ami konkrétan a miniszterelnöki család lakhelye,

egy hatalmas, antiknak tűnő nagy cserépkályha van, illetve olyan intarziás parketta, amit csak a bécsi Burgban lát az ember.

Ezeket el kell hinni, mert a képeket nem kaptam meg, nyilvánosan nem tudom bemutatni. De például az, amiről korábban csak információként beszélhettem, hogy hatalmas hűtőkamrák vannak az egyik épület alatt, ahol több hónapra vagy akár évre is lehet tárolni élelmiszert, most ezekre már van bizonyíték.

– Vannak olyan információk, amelyek megerősítésre várnak még?

– Igen, például az egyik nagy épületben,

amit ők vendégháznak neveznek, és amiről a miniszterelnök azt állítja, hogy mezőgazdasági üzem, ott több szoba van, moziterem, szivarszoba, és hasonlók.

Ezeket egyelőre nem tudom bizonyítani, mert az ezekről készült képeket nem kaptam meg. A széf jelenléte is ilyen: többen, egymástól függetlenül állították, de bizonyítékom egyelőre nincs róla. Viszont arra már tudtam egy nagyon komoly bizonyítékot bemutatni, hogy ez nem üzem, hanem lakóépület: egy honfitársunk hívta fel a figyelmemet arra, hogy nyilvános adatként elérhető az épület energiatanúsítványa, amely szerint az új épület lakóépületként van besorolva.

– Tehát amit eddig Ön állított, azt most papírral is alá tudja támasztani. De azokról a képekről, amelyeket kap, tudja minden kétséget kizáróan állítani, hogy valóban Hatvanpusztán készültek? Hiszen ha látunk egy alagsort páncélajtóval, az akár máshol is lehet.

– Erről láttam videót, amelyen belépnek egy folyosóra, ami ugyanaz a folyosó, amiről aztán képeket kaptam. Így

a videó elején látható külső nézet összeköthető azzal a belső térrel, melyet a publikálható fotókon láthatunk.

– Tehát ez az az eset, amikor egy olyan videóra tud hivatkozni, amit nem tud megosztani, de látott, és így tudja azonosítani a helyszíneket?

– Igen.

– Említette azt is, hogy a dolgozóktól származó információk szerint az egyik boltozott járat kívülről vastag betonnal van megerősítve, míg belül díszes burkolat van. Erről is van bizonyíték?

– Igen, ezt megerősítette egy olyan drónfelvétel, amit magyar fotósok készítettek, amikor fölé repültek. Azokon jól látszik, hogy ezek a járatok valóban vasbetonnal vannak megerősítve.

– Beszéljünk egy kicsit arról, hogyan készülhetnek ezek a képek. Hiszen tudjuk, hogy az ott dolgozóktól elveszik a telefonokat. Vannak, akik kijátszották ezt, becsempésztek készüléket, és kockáztatták a munkájukat?

– Ez nem olyan nehéz. Ha lead egy telefont, de van egy másik (nekem is kettő van), akkor könnyen megoldható. Az egyik forrásom például elmondta, hogy

volt egy régi telefonja, amit csak zenehallgatásra használt, és az nála maradt, azzal készítette a képeket.

Az éberség természetesen csökkenti a lehetőségek számát, de nem zárja ki teljesen.

– Térjünk rá a műemlék-rombolás ügyére. Itt egy nagyon komoly állítást tett: azt mondta, hogy ez lehet Orbán Viktor egyik „banánhéja”. Meg is mutatta, hogy belül itong van, azon vasbeton, és végül apró tégla. Tehát ön szerint egy műemléket gyakorlatilag porig romboltak. Mennyit lehet kapni egy ilyen rombolásért, és hogyan lehet bizonyítani, hogy ki rendelte el?

– Itt nemcsak műemlék-rombolásról van szó, hanem hivatali visszaélésről is. Egyszerűen nem lehetett volna ezt engedélyezni. Végigjártam ezeket a hivatalos utakat, nem volt könnyű, de kaptam válaszokat a kormányhivataltól. Kiderült, hogy megadták az engedélyt. Aki kiadta az engedélyt, az nyilván vádalkuval majd elmondhatja, ki utasította erre. Hadd ne mondjak most konkrét büntetési tételeket, de nagyon súlyos bűncselekményről van szó.

Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát.

Hatvanpuszta ledózerolása körülbelül ugyanilyen súlyú ügy, mivel kiemelt műemléki besorolású épület volt.

– Beszéljünk egy kicsit a politikai vetületéről is. Orbán Viktor mostanában beszél is Hatvanpusztáról az úgynevezett interjúiban.

– Igen, valószínűleg azért, mert érzékeli, hogy ez ügyben mondania kell valamit. Nyilván mérik, hogy ez a téma a fideszes szavazókat is zavarba hozza, ezért reagál rá.

– Csakhogy mindig ugyanazt mondja: hogy ez egy majorság, és az édesapjáé, kérdezzük meg az édesapját. Aztán amikor megkérdezik, ő nem válaszol.

– Lehet, hogy ma már úgy gondolja, okosabb lett volna hallgatni. Ha nem mentünk volna oda több ezer emberrel, talán még jó ötletnek is tűnt volna. A propaganda sok mindent el tud hitetni, de én hálás vagyok annak a több ezer embernek, aki eljött, és segített leleplezni ezt az ordas hazugságot.

– Attól nem tart, hogy a most meghirdetett bejárásokkal idővel elkopik a téma?

– Ezeket közkívánatra hirdettem meg, sokan jelezték, hogy a nyári szünet miatt nem tudtak eljönni. Szívesen megmutatom nekik. Persze minden téma előbb-utóbb „elkopik”, de a rendszer lényege épp az, hogy újabb és újabb ügyekkel feledtessék az előzőeket. Ez a téma viszont azért került újra elő, mert maga a miniszterelnök hozta fel, nyilván azért, mert azt mérik, hogy ez még a fideszeseket is zavarba hozza. Ezért ez ellenzéki feladat: ne hagyjuk elcsendesedni ezt a témát.

Az interjú után nem sokkal a képviselő újra Hatvanpusztán járt, ahol a biztonsági örök két autóval jelentek meg, és le akartak szorítani az útról. Végül az egyik autójuk járt pórul, és felborult. Az incidensről kétszer is posztolt Hadházy Ákos, a Szeretlek Magyarországnak pedig ezt mondta:

– Mit gondol, mi volt a céljuk ezzel? Megfélemlítés? Vagy több?

– Ha ezt parancsra csinálta a biztonsági őr, akkor igen, a megfélemlítés miatt adták a parancsot. Ha önszorgalomból, akkor lehetett mögötte egy megfelelési kényszer a főnöke felé, de persze szimpla gyűlölet is felém.

– Mit tervez? Feljelentést tesz? Későbbiekben folytatja-e a birtok felderítését, akár egyedül is, vagy inkább visz magával több embert?

– Én azt hiszem, már mindent felderítettem, amit lehet. De igen, a cél az, hogy minél többen személyesen meggyőződjenek arról , hogy mi folyik ott. Ezért is ajánlom fel, hogy aki augusztus elején lemaradt, de szeretné saját szemével látni, hogy mi folyik ott, azt egy újabb időpontban elviszem - akár több alkalmat is szervezhetünk. De egyedül biztosan nem megyek vissza oda.

– Mi lehet a teendő egy új kormány számára ezzel az ingatlannal? Vannak, akik a megnyitásáról beszélnek. Mi ennek a realitása?

– A kérdés az, hogy a rendszerváltás választáson történik-e, vagy egy elcsalt választás után egy hibrid forradalommal, esetleg forradalommal, ha az kell. A cél nyilván az, hogy az elkövetők ne élvezhessék ezt a lopást. Hogy az épület sorsa mi lesz, az más kérdés. Például meg lehet vizsgálni azokat a számlákat, amelyek alapján az autópálya-építésekhez követ vásároltak. Ezeknek jogi következményei is lehetnek, hiszen

a miniszterelnök apja 30-40%-os haszonnal adja el a követ, míg más bányák 3-4%-os haszonnal dolgoznak. Ez nyilvánvaló hűtlen kezelés, és innen el lehet jutni a kastélyig is.

– Ön szíve szerint milyen funkcióban látná Hatvanpusztát 2026 után?

– Például nagyon szép hely lenne egy szanatórium számára. Nagyon alkalmas lenne rá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET: