SZEMPONT
A Rovatból

„Ha azt érezzük, hogy furcsa tüneteink vannak, ami akár Covid is lehet, csinálunk egy gyorstesztet”

Ausztriában ingyenesen lehet gyorsteszthez jutni, és a Sparban adják a szintén ingyenes PCR-tesztet. Ott is rengeteg az oltásellenes, mégis sokan támogatják a kötelező oltás bevezetését. Helyzetkép Orbán laboratóriumából.
Fischer Gábor - szmo.hu
2021. december 14.



Osztrák beszélgetőpartnerem egy kicsi faluban lakik, az Őrség magyar oldalán. Ő maga osztrák, felesége azonban magyar, így ismeri mindkét ország viszonyait. Hivatása mellett aktívan részt vesz a falu életében, évek óta önkéntes tűzoltó, aminek Ausztriában nagy hagyománya van. Először tűzoltó bajtársaival együtt állt be önkéntesnek egy ottani tesztállomásra. Ennek jó egy éve. Azóta, kis szünetekkel rendszeresen végzi ezt a munkát is.

– Önkéntesként végzed a tesztállomáson a munkát?

– A legelején igen. Tavaly decemberben, akkor is lezárások voltak. Úgy gondolták, hogy a lezárások után tömeges tesztelést csinálnak. Az volt a cél, hogy minél többen menjenek el tesztelni, hogy minél hamarabb ki lehessen szűrni és behatárolni a megbetegedéseket, hogy karanténnal elejét vegyük a járvány terjedésének. Ez tavaly december óta megy. Azt olvastam, hogy Dániában még többet tesztelnek, de azért Ausztriában is elég sok tesztet végeznek. Úgy volt az elején, hogy a kis falvakban is volt - ahogy itt Ausztriában hívják - tesztutca. És akkor én is részt vettem a munkában. Az adminisztrációban, mert akinek nincsen egészségügyi végzettsége, az természetesen nem végezheti magát a tesztelést. Olyan március körül – a pontos időpontokat nem tudom – azt találták ki, hogy mindenki kap havonta tíz ingyenes gyorstesztet.

Az elején ezek a tesztutcák társadalmi munkában működtek, ami azt jelenti, hogy azért pár eurót kaptunk óránként. De gyakorlatilag ingyen csináltuk. Azután már fizetett önkéntesként dolgoztam, ott azért adtak rendesen pénzt. Ausztria szövetségi állam, ahol tartományonként más és más gyakorlat van. Van olyan tartomány, ahol maga a szövetségi állam is fenntart tesztutcát. Én szeptember végéig dolgoztam tesztutcában, és akkor megszűnt.

Érdekes, hogy ide főleg Magyarországról jöttek, mert közel a határ, és azért is, mert ez a teszt mindig is ingyenes volt.

Az elején nagyon mentek a gyorstesztek, aztán augusztusban már elkezdték a PCR teszteket csinálni. Ezt laborba kellett küldeni és egy nappal később volt meg az eredmény. De az a teszt is mindig ingyenes volt.

– A tesztutcáknál is volt egy kvóta, hogy egy ember mennyi tesztet végeztethet, mint az otthoni teszteknél?

– Nem volt ilyen, csak a hazavihető gyorstesztnél volt adott a havi tízes mennyiség. Azt TB kártyára adták, gyógyszertárban.

De itt nem volt semmilyen korlátozás. Ha úgy gondoltad, hogy naponta mész tesztelni, akkor naponta mentél. És ahogy mondtam, ezt befejezték, bezárták a tesztutcákat szeptember végén, mert úgy gondolták, hogy már nincs szükség rá. S akkor ezeket a PCR teszteket áttették a SPAR üzletekbe. Szerintem havonta három PCR-tesztet kérhetsz.

Beleköpsz egy csőbe, azt ott leadod, és emailben jön az eredmény egy nappal később. Itt Burgenlandban december elsején újranyitották a tesztutcákat. Most megint dolgozom. Most egyelőre csak gyorsteszteket csinálunk, mert a PCR-teszt rendszer Ausztriában túl van terhelve, néha csak három nap múlva jön az eredmény, aminek nincs értelme, mert akkor már a teszt érvényessége is lejárt. December közepéig csinálunk gyorsteszteket. Szinte kizárólag magyarok jönnek most is.

– Mi történik Ausztriában, ha nálatok valakinek pozitív lesz a tesztje?

– Először is, ha azt érezzük, hogy furcsa tüneteink vannak, ami akár Covid is lehet, akkor csinálunk egy gyorstesztet. Ez már többször előfordult. És nemcsak mi csináljuk így.

Akinek van otthon gyorstesztje és kicsit felelősségteljes, az ha valami olyasmit érez, csinál otthon egy gyorstesztet. Ez nagyjából benne van a köztudatban.

Ha valakinek pozitív lesz a tesztje, otthon kell maradnia, és fel kell hívnia a 1450-es számot, ez az egészségügyi szolgálat, és akkor kijön valaki.

– És fel is veszik azt a telefont rögtön?

– Igen, felveszik.

– Ezt innen hallani újdonság.

– Egy évvel ezelőtt még Ausztriában is komoly problémák voltak ezzel a forródróttal, emlékszem, édesapám édesanyámat akarta teszteltetni, mert nagyon rosszul volt, és úgy gondolta, hogy ez akár az is lehet, ez volt tavaly decemberben. Órákon keresztül próbálta hívni a számot, nem vették fel. Mára azonban már ez rendesen működik.

– Ok. Ott tartottunk, hogy felhívja a számot, fel is veszik, és utána kijönnek.

– Igen. Vagy az otthonában csinálnak egy másik tesztet, vagy elküldik egy olyan tesztutcára, ahol nem kell kiszállni az autóból, hanem az ablakon keresztül megcsinálják a teszt levételét. Ha pozitív lesz az eredmény, akkor a járási kapitányság küld egy végzést, hogy tíz napig nem hagyhatod el a lakásodat.

– A sok teszt, a korai felismerés adott esetben a túlélési esélyeket is növelheti.

– Persze. Ausztria messze elmarad Magyarország mögött a halálesetekkel, nálunk ilyen tizenegyezer körül van az össz halottszám a Covid által, nem úgy, mint Magyarországon, hogy harmincötezernél tart már.

– Minek tulajdonítod a különbséget?

– Csak azt tudom mondani, amit olvastam én is.

Az biztos, hogy a két ország lakosságának egészségi állapota különbözik. Nem hiszem, hogy az osztrák orvosok lennének ügyesebbek. A másik, hogy itt azért van pénz az egészségügyben, nem úgy, mint Magyarországon.

De azért tudni kell, hogy például a tesztutcára nálunk is alig van pénz. Előfordult, hogy én vettem nyomtatópapírt a saját pénzemből például. A számítógépekhez a klaviatúrákat mi visszük, meg az egereket, mert egy éve nem képes a tartomány arra, hogy szállítson egereket. Vagy például olyasmi, hogy kapjunk mondjuk egy vizet inni, az nincs. Sörpadokon dolgozunk.

– Ilyen hidegben is, szabad ég alatt?

– Nem, egy csarnokban vagyunk, egy kisebb rész be van fűtve. De nyáron nagyon meleg volt, az is előfordult, hogy a csarnokban harminc fok fölött volt.

– Mi a helyzet az oltástagadókkal?

– Például a múlt hétvégén negyvenezres tüntetés volt Bécsben. Linzben még egy hidat is lezártak a tüntetők, a rendőrségnek kellett feloszlatnia a tüntetést. Itt az FPÖ (Szabadságpárt) nagyon ellene van ennek az egésznek. A pártelnök azt javasolta, hogy ha valaki covidos lesz, akkor szedjék ezt a ló féregtelenítőt.

– Ivermectin.

– Igen.

– Biztos orvos...

– Igen, persze. Hát éppen érettségije van, semmilyen más végzettsége nincsen.

– Tehát nálatok is a szélsőjobb, ami az oltásellenesek szavazataira hajt.

– Igen. Illetve abból a Waldorfos antropozófiás irányból is nagyon erős az oltásellenesség. Én ezt úgy magyarázom, hogy Rudolf Steiner írásaiban benne van ez a felsőbbrendűség, Übermensch. Egy Übermensch meg nem halhat meg a Covidtól.

Ez az összeesküvéses dolog odáig fajul, hogy az FPÖ egészségügyi szóvivője a múlt heti tüntetésen azt mondta, hogy az intenzív osztályok a kórházakban nem covidosokkal, hanem oltottakkal vannak tele. És ez az ember orvos. Tehát az elmebajnak nincs határa. Meg is van az eredménye, egyre agresszívebbek lesznek az emberek. Felső-Ausztriában paprikasprayt adnak a kórházi személyzetnek, hogy megvédjék magukat az egyre gyakoribb fizikai támadásoktól.

– Vannak hivatalosan publikált adatok a kórházban ápolt oltott/oltatlan arányról?

– Igen. És most úgy néz ki, hogy az intenzív osztályokon 85-15 százalék az arány, ahol az oltatlanok teszik ki a többséget. Ez a tizenöt százaléknyi oltott az általában nagyon idős, vagy például túlsúlyos.

– Tehát ez egy napi szinten szolgáltatott adat.

– Igen, csak azért keresni kell...

Az osztrák kormány kommunikációja rendkívül ügyetlen. Mert például ezekkel a számokkal is lehetne érvelni. De ez nagyon félremegy Ausztriában is. Mismásolás van, meg hülyeségeket beszélnek.

Most például az egészségügyi miniszter beszélt a tévében egy interjúban. Semmi konkrétumot nem mondott, csak lózungokat. Így nem fogok meggyőzni embereket. Azt hallottad már, hogy kötelező lesz az oltás?

– Igen. Milyen ennek a fogadtatása? Azonkívül, hogy az ellenzők tüntetnek.

– Végeztek erről is felmérést. Az osztrákok hetven százaléka mellette van.

– Nagyjából azok, akik már beoltatták magukat.

– Hát valószínűleg igen. De tudod, én azt mondom, ha most még önként adatod be, akkor nem lesz kötelező. Itt van a lehetőség. Én is már háromszor be vagyok oltva, élek, nem érzem, hogy Bill Gates irányítana.

– Neked van olyan ismerősöd, aki elvből nem akarja beoltatni magát?

– Vannak, akik kivárnak. Az mRNS vakcina helyett a hamarosan forgalomba kerülő hagyományos, elölt vírusos technológiával készült oltóanyagra várnak. Ilyet tudok. De határozottan oltáselleneseket a környezetemben nem ismerek. De ez a kivárás, ez van, igen.

– Mi az oka annak, hogy feloldották a szigorú kijárási korlátozásokat?

– Egyértelműen gazdasági okai vannak. Mindenki csődbe fog menni, ha zárva marad továbbra is minden. Jön a karácsony.

– Ti például hogy vészelitek át a lezárásokat?

– Nálunk nincs nagy változás. A feleségem home office-ban van tulajdonképpen évek óta, havonta kétszer bemegy Pestre, de egyébként itthon dolgozik. Én fordítok, szintén itthon. De tudok olyanokat, akik otthon ültek végig.

Tudod, itt volt ez a Kurzarbeit. Ami azt jelentette, hogy az állam kifizeti a bérének egy bizonyos részét, ha a cég nem bocsátja el. Ezek az emberek lehet, hogy csak egy-két órát dolgoztak egy héten, de tulajdonképpen csak otthon ültek és nem csináltak semmit.

Például a sógorom, ő járni szokta a világot, mert autóvásárokon standépítéssel foglalkozik. Ő például egy évig otthon ült.

– Az így adott pénz mennyi volt a rendes fizetéshez képest?

– Kicsivel kevesebb volt. De például az üzletek is mindig kérhettek támogatást. Ha vállalkozó voltál és nem kerestél pénzt, akkor az egész rezsid térítését kérhetted háromezer euróig, havonta.

– Amikor elkezdted ezt a munkát, nem tartottál attól, hogy te is megfertőződsz, ha ennyi ember között forgolódsz?

– Nem. Én soha nem féltem ettől az egésztől. Ahogy utólag kiderült, mi az elsők között voltunk, akiken keresztülment a betegség. Én önkéntes tűzoltó vagyok, tudod.

– Igen, tudom.

– Volt a faluban egy buli még tavaly február végén. És éppen hazajött egy srác Ischglből. Ott volt síelni. Már megvoltak a tünetek, de azt gondolta, hogy megfázott síelés közben. Tulajdonképpen az egész falun keresztülment a betegség. A fiam meg én biztosan megfertőződtünk, mert közvetlenül mellette ültünk, ki is jöttek a tünetek utána, és vicceltünk is, hogy biztosan most koronásak vagyunk, haha. Bár mi nem csináltunk akkor tesztet, mert nem is volt, de sok más tűzoltónál állapították meg később, hogy ők koronásak voltak, tehát feltételezem, hogy mi is. Szóval a tüneteink megvoltak, de nincs papírunk erről. De én soha nem féltem ettől. Mindig feltételeztem, hogy nálam nem lesz súlyos következménye. És tudod, ha tűzoltóskodsz, hát persze, a tűzoltók is szoktak félni, de hát... akkor alapvetően kicsit hülye vagy.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Ha innen is kiszorulnak a legszegényebbek, akkor végképp földönfutóvá válnak” - az Utcából Lakásba Egyesület az önazonossági törvényről
Kistelepülések sora szűrné ezentúl a beköltözőket, például büntetlen előélethez, érettségihez, szakképesítéshez kötnék, hogy valaki ingatlant vehessen náluk. Kovács Vera szerint mindez elsősorban a szegénységben élőket, azokon belül is a romákat sújthatja.


Van ahol érettségihez vagy szakképesítéshez kötnék a betelepülést, máshol a büntetett előéletűeknek tiltanák meg, hogy ingatlant vegyenek, vagy épp néhány tízezer forintot kérnének el, de olyan település is van, ahol minden egyes kívülről érkező ingatlanvásárlót előzetesen meghallgatna a képviselőtestület.

Mindezeket a helyi önazonosság védelméről szóló új törvényre hivatkozva vezetnék be az önkormányzatok, ami a hivatalos indoklás szerint elsősorban azt akadályozná meg, hogy újabb beköltözők tegyék élhetetlenné a már amúgy is túl sűrűn lakott budapesti agglomerációt vagy a Balaton környékét. A szigorításokat eddig azonban olyan települések tervezik bevezetni, mint Taktaharkány, Újlengyel vagy Vámosszabadi. Az Utcáról Lakásba Egyesület alapító-társelnökével, Kovács Verával arról beszélgettünk, milyen hatással lehet mindez a szegénységben élőkre.

– Feltételezhetjük, hogy a jogalkotó nem gondolt minden következményre.

– Feltételezem, hogy nem. De szerintem ez inkább egy gesztus a szélsőjobbnak, lehetőséget adva arra, hogy a települések kirekesszék az általuk nem kívánatosnak tartott beköltözőket, különösen a szegénységben élőket, ezen belül is a roma embereket. Az a gond, hogy azok a települések védekeznek leginkább ezek ellen a családok ellen, amelyeknek már csak ezek a települések lehetnének éppen megfizethetőek. Így csapdahelyzet jön létre: senki nem akar a legelmaradottabb településekre költözni, hiszen azok hátrányos helyzetűek. Oda azok mehetnének, akiknek nincs más lehetőségük.

Ha innen is kiszorulnak a legszegényebbek, akkor végképp földönfutóvá válnak.

Előfordult, hogy roma családok, teljesen függetlenül anyagi helyzetüktől, nem tudtak házat venni egy településen pusztán etnikai hovatartozásuk miatt.

– Felmerül a másik kérdés, hogyan kerülje el egy eleve szegény település a további gettósodást, ami szociálpolitikai szempontból sem kívánatos.

– Igen, de ezt nem kirekesztéssel, hanem felzárkóztatással kell kezelni. Többféle megoldás lehetséges. A már szegregálódott településeken fontos a munkahelyteremtés, a közműfejlesztés, a célok világos meghatározása. Egyes esetekben, például a Miskolc környéki szegregátumoknál az segíthet, ha ezeket a területeket bekapcsolják a város életébe.

Más esetekben viszont kívánatos lehet a szegregátumok megszüntetése, a lakók integrált környezetbe költöztetése, ahol munka, iskola és infrastruktúra is elérhető.

De minden település más: a földrajzi elhelyezkedés, a lakosságszám, a helyi adottságok meghatározzák, hogy hol melyik beavatkozás a leghatékonyabb. A jó programok azok, amelyekben helyi megvalósítók vesznek részt, és a valódi helyi igényekre reagálnak. Valahol a munkahelyteremtés a kulcs, máshol a szegregált lakóterület teljes felszámolása.

– Egy generációk óta mélyszegénységben élő családnál nem elég a költöztetés vagy a munkahelyteremtés. Szükség van szociális beillesztésre, mentorációra is, hogy valódi esélyt kapjanak.

– Valóban, a helyi igényeket ismerő szervezeteknek kellene ezeket megvalósítani szociális munkával. Ez a munka nagyon összetett. Nem gyámkodni kell felettük, hanem a lehetőségeket kell biztosítani számukra, amelyektől akár generációk óta el vannak zárva, és a részvétel módját is segíteni kell. Például

ha egy gyerek úgy nő fel, hogy a szülei sosem dolgoztak bejelentett állásban, csak napszámban, az teljesen kilátástalan helyzetet teremt. Ilyenkor egyszerre kell foglalkozni a szülőkkel és a gyerekekkel: meg kell tanítani, mit jelent rendszeresen munkába járni, havi fizetést kapni, és a tanulás értékét is meg kell mutatni.

Ez nehéz, mert az eredmények sokszor csak a gyerekeknél vagy unokáknál jelentkeznek.

– Megvan-e ehhez az állami vagy önkormányzati intézményrendszer, illetve a megfelelő civil szervezeti háttér?

– A tudás megvan, de az emberi erőforrás nincs. Állami szinten a legnagyobb ilyen program jelenleg a „Felzárkózó kistelepülések”, melynek a fő pályázója a Máltai Szeretetszolgálat. Ez kívülről nem tűnik átütő sikernek, de a kormány és a Máltaiak nem adnak nyilvánosan adatokat. Ugyanakkor számos civil szervezet, például az Igazgyöngy Alapítvány, vagy a Van Helyed Alapítvány, képes több generációval párhuzamosan dolgozni. Bátonyterenye térségében, Bonyhád környékén és másutt is vannak jó gyakorlatok, amelyeket országos szintre lehetne emelni.

– De ez az intézményesítés még nem történt meg.

– Így van. Ezek jellemzően helyi civil kezdeményezések, legfeljebb néhány településen dolgoznak. A Máltai Szeretetszolgálat „jelenlét” típusú programjai a legkiterjedtebbek, de egységes, országos rendszer nincs.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Mitől ennyire magabiztos Putyin? – A New York Times bemutatta, hogyan változott meg az orosz hadsereg
Putyin Oroszország teljes gazdaságát alárendelte a háborúnak, és sikeresen alakította át a toborzást, a fegyvergyártást, valamint a harcmodort – írja az amerikai lap. Emiatt sokkal jobb pozícióból várhatja találkozását Trumppal, ami számára önmagában is győzelem.


Orbán Viktor arról beszélt a történelmi Trump-Putyin csúcstalálkozó előtt, hogy Oroszország már meg is nyerte az Ukrajna elleni háborút. Bár rajta kívül egyetlen nyugati vezető sem tett ilyen kijelentést, abban egyetértenek az elemzők, hogy Putyin számára már az is hatalmas győzelem, hogy létrejön a csúcs, ami véget vet nemzetközi elszigeteltségének, éket ver a NATO szövetségesek közé, és lehetővé teszi, hogy úgy mutassa be az ukrajnai háborút, mint egy nagyobb konfliktus részét Oroszország és a Nyugat között, amit Oroszország akár meg is nyerhet.

„Bárhová is lép egy orosz katona, az a miénk” - jelentette ki Putyin nemrég külföldi vezetők előtt egy gazdasági találkozón.

De mitől lehet ennyire magabiztos az orosz vezető, akinek a hadserege a háború első időszakában katasztrofális vereségeket szenvedett el? Hogyan tudta megváltoztatni a helyeztetet a csatatéren? És milyen kilátásai lehetnek valójában a háború megnyerésére?

A New York Times terjedelmes cikkében azt írja, Putyin magabiztossága az orosz hadsereg újjáépítéséből fakad. A toborzás, a fegyvergyártás és a harcmodor teljesen átalakult.

Ennek eredményeként Oroszország jelenleg több katonát és fegyvert tud mozgósítani, mint Ukrajna és nyugati szövetségesei. Az orosz veszteségek súlyosak, de a csapatok előrenyomulnak. Mindez csak megerősíti Putyint abban, hogy kitarthat, amíg olyan békemegállapodást nem ér el, ami megfelel az érdekeinek. Kijelentette, ha ez az alaszkai tárgyalásokon nem sikerül, fegyverrel szerzi meg, amit akar.

A lap felidézi, hogy 2022-ben az oroszok a vereség küszöbén álltak. Putyin ekkor elrendelte a második világháború óta az első részleges mozgósítást: 300 ezer embert hívtak be. Emellett fegyencek tízezreit vitték a frontra kegyelemért cserébe. Ez stabilizálta a helyzetet, de komoly társadalmi feszültséget okozott – százezrek menekültek el Oroszországból.

A Kreml ezután változtatott a gyakorlaton, és ma már a pénzre építi a toborzást.

Egy átlagos orosz havi bére körülbelül 330 ezer forint. Egy katona viszont 900 ezer forintot kap havonta. Ehhez jön az akár 11 millió forintos aláírási bónusz, nyugdíj, adósság-elengedés és kedvezményes lakáshitel. Emellett minden harctéri teljesítményt külön megjutalmaznak. Ha valaki kilő egy nyugati tankot, több százezer forint prémiumot kap. Egy HIMARS kilövéséért vagy egy helikopter megsemmisítéséért milliós bónusz jár. Súlyos sérülések – például végtag amputáció vagy vakság – után is komoly kártérítést fizet az állam.

Ezek az ösztönzők százezreket vonzottak a frontra. Egy lábát elvesztő őrmester azt mondta a New York Times-nak, hogy 33 évesen nyugdíjba mehet, és soha többé nem kell dolgoznia. Korábban egy napraforgóolaj-gyárban robotolt, havi 110 ezer forintért. Most Havi 400 ezres nyugdíjat kap majd.

Ezzel a taktikábal Oroszország jelenleg naponta nagyjából ezer katonát toboroz – kétszer annyit, mint Ukrajna.

Átalakították a fegyvergyártást is. A védelmi kiadások ma már aköltségvetés több mint egyharmadát teszik ki. Oroszországé ipara teljesen átállt a háborús termelésre. Putyin hitelekkel árasztotta el a fegyvergyárakat, lazította a munkaügyi törvényeket, és hétvégi, ünnepnapi, éjszakai műszakokat rendelt el.

Jelabugában létrehozták a világ legnagyobb dróngyárát, ahol naponta 80 Geran–2 drónt gyártanak. Az orosz légierő júliusban átlagosan már 200 drónt indított minden éjjel Ukrajna felé. A háború elején ez a szám alig érte el a 40-et.

Putyin a jobb ellátás érdekében harcot hordetett a korrupció ellen. Régi szövetségese, Szergej Sojgu helyére egy közgadászt nevezett ki, Andrej Belouszovot, aki az üzleti világban megszokott módon irányít. Elsődleges célja az ellátási láncok javítása, új technológiák bevezetése, a hadsereg kapcsolatainak elmélyítése az üzleti szférával és a tudományos világgal, hogy Oroszország előnybe kerüljün a csatatéren.

Egyik első intézkedése egy speciális drónegység, a Rubicon felállítása volt, amellyel az ukrán utánpótlási vonalakat támadhatják. Az egység új generációs orosz drónt vetett be, amelyet vékony optikai kábellel irányítottak. Ez a technológia immunissá tette a drónokat a jelzavarásra. A Rubicon drónjai órákig mozdulatlanul feküdtek az utak mellett, majd lesből támadtak minden mozgó célpontot. Belouszov azt is megígérte: októberre külön katonai ágat hoznak létre Drón Erők néven.

Változtattak a harcmodoron is. Az ukrán városokat kisebb gyalogos egységekkel veszik körbe, mezőről mezőre haladnak, sokszor gyalog vagy motorbiciklivel. A védőknek így választaniuk kellett: visszavonulnak, vagy bekerítik őket.

Emellett az idei nyári offenzívában kis, álcázott csoportokat küldtek mélyen az ellenséges vonalak mögé is, ahol romos épületekben vagy szakadékokban rejtőztek, mielőtt összehangolt támadásokba kezdtek. Olekszandr Szirszkij, az ukrán haderő főparancsnoka „teljes beszivárgásnak” nevezte ezt a taktikát.

Mindez oda vezetett, hogy az oroszok fölénybe kerültek az 1200 kilométeres frontvonalon, és az alaszkai tárgyalások előtt sok helyen előre tudtak törni.

A New York Times cikke ugyanakkor rávilágít arra is, hogy mindennek komoly ára volt, Putyin rendszerén belül is megjelentek a repedések. A frontra egyre idősebb és tapasztalatlanabb katonák kerülnek, akiknek az átlagéletkora már eléri a 38 évet. A gazdaság egészét megviseli a hadigazdálkodás, a készletek fokozatosan kimerülnek, az utánpótlás pedig a szankciók miatt akadozik.

De mindeddig Putyin kitartott. Mindent egy lapra tett fel, és úgy tűnik, továbbra is eltökélt, hogy győz Ukrajnában, amit politikai örökségének tekint.


Link másolása
KÖVESS MINKET: