SZEMPONT
A Rovatból

„Ha azt érezzük, hogy furcsa tüneteink vannak, ami akár Covid is lehet, csinálunk egy gyorstesztet”

Ausztriában ingyenesen lehet gyorsteszthez jutni, és a Sparban adják a szintén ingyenes PCR-tesztet. Ott is rengeteg az oltásellenes, mégis sokan támogatják a kötelező oltás bevezetését. Helyzetkép Orbán laboratóriumából.
Fischer Gábor - szmo.hu
2021. december 14.



Osztrák beszélgetőpartnerem egy kicsi faluban lakik, az Őrség magyar oldalán. Ő maga osztrák, felesége azonban magyar, így ismeri mindkét ország viszonyait. Hivatása mellett aktívan részt vesz a falu életében, évek óta önkéntes tűzoltó, aminek Ausztriában nagy hagyománya van. Először tűzoltó bajtársaival együtt állt be önkéntesnek egy ottani tesztállomásra. Ennek jó egy éve. Azóta, kis szünetekkel rendszeresen végzi ezt a munkát is.

– Önkéntesként végzed a tesztállomáson a munkát?

– A legelején igen. Tavaly decemberben, akkor is lezárások voltak. Úgy gondolták, hogy a lezárások után tömeges tesztelést csinálnak. Az volt a cél, hogy minél többen menjenek el tesztelni, hogy minél hamarabb ki lehessen szűrni és behatárolni a megbetegedéseket, hogy karanténnal elejét vegyük a járvány terjedésének. Ez tavaly december óta megy. Azt olvastam, hogy Dániában még többet tesztelnek, de azért Ausztriában is elég sok tesztet végeznek. Úgy volt az elején, hogy a kis falvakban is volt - ahogy itt Ausztriában hívják - tesztutca. És akkor én is részt vettem a munkában. Az adminisztrációban, mert akinek nincsen egészségügyi végzettsége, az természetesen nem végezheti magát a tesztelést. Olyan március körül – a pontos időpontokat nem tudom – azt találták ki, hogy mindenki kap havonta tíz ingyenes gyorstesztet.

Az elején ezek a tesztutcák társadalmi munkában működtek, ami azt jelenti, hogy azért pár eurót kaptunk óránként. De gyakorlatilag ingyen csináltuk. Azután már fizetett önkéntesként dolgoztam, ott azért adtak rendesen pénzt. Ausztria szövetségi állam, ahol tartományonként más és más gyakorlat van. Van olyan tartomány, ahol maga a szövetségi állam is fenntart tesztutcát. Én szeptember végéig dolgoztam tesztutcában, és akkor megszűnt.

Érdekes, hogy ide főleg Magyarországról jöttek, mert közel a határ, és azért is, mert ez a teszt mindig is ingyenes volt.

Az elején nagyon mentek a gyorstesztek, aztán augusztusban már elkezdték a PCR teszteket csinálni. Ezt laborba kellett küldeni és egy nappal később volt meg az eredmény. De az a teszt is mindig ingyenes volt.

– A tesztutcáknál is volt egy kvóta, hogy egy ember mennyi tesztet végeztethet, mint az otthoni teszteknél?

– Nem volt ilyen, csak a hazavihető gyorstesztnél volt adott a havi tízes mennyiség. Azt TB kártyára adták, gyógyszertárban.

De itt nem volt semmilyen korlátozás. Ha úgy gondoltad, hogy naponta mész tesztelni, akkor naponta mentél. És ahogy mondtam, ezt befejezték, bezárták a tesztutcákat szeptember végén, mert úgy gondolták, hogy már nincs szükség rá. S akkor ezeket a PCR teszteket áttették a SPAR üzletekbe. Szerintem havonta három PCR-tesztet kérhetsz.

Beleköpsz egy csőbe, azt ott leadod, és emailben jön az eredmény egy nappal később. Itt Burgenlandban december elsején újranyitották a tesztutcákat. Most megint dolgozom. Most egyelőre csak gyorsteszteket csinálunk, mert a PCR-teszt rendszer Ausztriában túl van terhelve, néha csak három nap múlva jön az eredmény, aminek nincs értelme, mert akkor már a teszt érvényessége is lejárt. December közepéig csinálunk gyorsteszteket. Szinte kizárólag magyarok jönnek most is.

– Mi történik Ausztriában, ha nálatok valakinek pozitív lesz a tesztje?

– Először is, ha azt érezzük, hogy furcsa tüneteink vannak, ami akár Covid is lehet, akkor csinálunk egy gyorstesztet. Ez már többször előfordult. És nemcsak mi csináljuk így.

Akinek van otthon gyorstesztje és kicsit felelősségteljes, az ha valami olyasmit érez, csinál otthon egy gyorstesztet. Ez nagyjából benne van a köztudatban.

Ha valakinek pozitív lesz a tesztje, otthon kell maradnia, és fel kell hívnia a 1450-es számot, ez az egészségügyi szolgálat, és akkor kijön valaki.

– És fel is veszik azt a telefont rögtön?

– Igen, felveszik.

– Ezt innen hallani újdonság.

– Egy évvel ezelőtt még Ausztriában is komoly problémák voltak ezzel a forródróttal, emlékszem, édesapám édesanyámat akarta teszteltetni, mert nagyon rosszul volt, és úgy gondolta, hogy ez akár az is lehet, ez volt tavaly decemberben. Órákon keresztül próbálta hívni a számot, nem vették fel. Mára azonban már ez rendesen működik.

– Ok. Ott tartottunk, hogy felhívja a számot, fel is veszik, és utána kijönnek.

– Igen. Vagy az otthonában csinálnak egy másik tesztet, vagy elküldik egy olyan tesztutcára, ahol nem kell kiszállni az autóból, hanem az ablakon keresztül megcsinálják a teszt levételét. Ha pozitív lesz az eredmény, akkor a járási kapitányság küld egy végzést, hogy tíz napig nem hagyhatod el a lakásodat.

– A sok teszt, a korai felismerés adott esetben a túlélési esélyeket is növelheti.

– Persze. Ausztria messze elmarad Magyarország mögött a halálesetekkel, nálunk ilyen tizenegyezer körül van az össz halottszám a Covid által, nem úgy, mint Magyarországon, hogy harmincötezernél tart már.

– Minek tulajdonítod a különbséget?

– Csak azt tudom mondani, amit olvastam én is.

Az biztos, hogy a két ország lakosságának egészségi állapota különbözik. Nem hiszem, hogy az osztrák orvosok lennének ügyesebbek. A másik, hogy itt azért van pénz az egészségügyben, nem úgy, mint Magyarországon.

De azért tudni kell, hogy például a tesztutcára nálunk is alig van pénz. Előfordult, hogy én vettem nyomtatópapírt a saját pénzemből például. A számítógépekhez a klaviatúrákat mi visszük, meg az egereket, mert egy éve nem képes a tartomány arra, hogy szállítson egereket. Vagy például olyasmi, hogy kapjunk mondjuk egy vizet inni, az nincs. Sörpadokon dolgozunk.

– Ilyen hidegben is, szabad ég alatt?

– Nem, egy csarnokban vagyunk, egy kisebb rész be van fűtve. De nyáron nagyon meleg volt, az is előfordult, hogy a csarnokban harminc fok fölött volt.

– Mi a helyzet az oltástagadókkal?

– Például a múlt hétvégén negyvenezres tüntetés volt Bécsben. Linzben még egy hidat is lezártak a tüntetők, a rendőrségnek kellett feloszlatnia a tüntetést. Itt az FPÖ (Szabadságpárt) nagyon ellene van ennek az egésznek. A pártelnök azt javasolta, hogy ha valaki covidos lesz, akkor szedjék ezt a ló féregtelenítőt.

– Ivermectin.

– Igen.

– Biztos orvos...

– Igen, persze. Hát éppen érettségije van, semmilyen más végzettsége nincsen.

– Tehát nálatok is a szélsőjobb, ami az oltásellenesek szavazataira hajt.

– Igen. Illetve abból a Waldorfos antropozófiás irányból is nagyon erős az oltásellenesség. Én ezt úgy magyarázom, hogy Rudolf Steiner írásaiban benne van ez a felsőbbrendűség, Übermensch. Egy Übermensch meg nem halhat meg a Covidtól.

Ez az összeesküvéses dolog odáig fajul, hogy az FPÖ egészségügyi szóvivője a múlt heti tüntetésen azt mondta, hogy az intenzív osztályok a kórházakban nem covidosokkal, hanem oltottakkal vannak tele. És ez az ember orvos. Tehát az elmebajnak nincs határa. Meg is van az eredménye, egyre agresszívebbek lesznek az emberek. Felső-Ausztriában paprikasprayt adnak a kórházi személyzetnek, hogy megvédjék magukat az egyre gyakoribb fizikai támadásoktól.

– Vannak hivatalosan publikált adatok a kórházban ápolt oltott/oltatlan arányról?

– Igen. És most úgy néz ki, hogy az intenzív osztályokon 85-15 százalék az arány, ahol az oltatlanok teszik ki a többséget. Ez a tizenöt százaléknyi oltott az általában nagyon idős, vagy például túlsúlyos.

– Tehát ez egy napi szinten szolgáltatott adat.

– Igen, csak azért keresni kell...

Az osztrák kormány kommunikációja rendkívül ügyetlen. Mert például ezekkel a számokkal is lehetne érvelni. De ez nagyon félremegy Ausztriában is. Mismásolás van, meg hülyeségeket beszélnek.

Most például az egészségügyi miniszter beszélt a tévében egy interjúban. Semmi konkrétumot nem mondott, csak lózungokat. Így nem fogok meggyőzni embereket. Azt hallottad már, hogy kötelező lesz az oltás?

– Igen. Milyen ennek a fogadtatása? Azonkívül, hogy az ellenzők tüntetnek.

– Végeztek erről is felmérést. Az osztrákok hetven százaléka mellette van.

– Nagyjából azok, akik már beoltatták magukat.

– Hát valószínűleg igen. De tudod, én azt mondom, ha most még önként adatod be, akkor nem lesz kötelező. Itt van a lehetőség. Én is már háromszor be vagyok oltva, élek, nem érzem, hogy Bill Gates irányítana.

– Neked van olyan ismerősöd, aki elvből nem akarja beoltatni magát?

– Vannak, akik kivárnak. Az mRNS vakcina helyett a hamarosan forgalomba kerülő hagyományos, elölt vírusos technológiával készült oltóanyagra várnak. Ilyet tudok. De határozottan oltáselleneseket a környezetemben nem ismerek. De ez a kivárás, ez van, igen.

– Mi az oka annak, hogy feloldották a szigorú kijárási korlátozásokat?

– Egyértelműen gazdasági okai vannak. Mindenki csődbe fog menni, ha zárva marad továbbra is minden. Jön a karácsony.

– Ti például hogy vészelitek át a lezárásokat?

– Nálunk nincs nagy változás. A feleségem home office-ban van tulajdonképpen évek óta, havonta kétszer bemegy Pestre, de egyébként itthon dolgozik. Én fordítok, szintén itthon. De tudok olyanokat, akik otthon ültek végig.

Tudod, itt volt ez a Kurzarbeit. Ami azt jelentette, hogy az állam kifizeti a bérének egy bizonyos részét, ha a cég nem bocsátja el. Ezek az emberek lehet, hogy csak egy-két órát dolgoztak egy héten, de tulajdonképpen csak otthon ültek és nem csináltak semmit.

Például a sógorom, ő járni szokta a világot, mert autóvásárokon standépítéssel foglalkozik. Ő például egy évig otthon ült.

– Az így adott pénz mennyi volt a rendes fizetéshez képest?

– Kicsivel kevesebb volt. De például az üzletek is mindig kérhettek támogatást. Ha vállalkozó voltál és nem kerestél pénzt, akkor az egész rezsid térítését kérhetted háromezer euróig, havonta.

– Amikor elkezdted ezt a munkát, nem tartottál attól, hogy te is megfertőződsz, ha ennyi ember között forgolódsz?

– Nem. Én soha nem féltem ettől az egésztől. Ahogy utólag kiderült, mi az elsők között voltunk, akiken keresztülment a betegség. Én önkéntes tűzoltó vagyok, tudod.

– Igen, tudom.

– Volt a faluban egy buli még tavaly február végén. És éppen hazajött egy srác Ischglből. Ott volt síelni. Már megvoltak a tünetek, de azt gondolta, hogy megfázott síelés közben. Tulajdonképpen az egész falun keresztülment a betegség. A fiam meg én biztosan megfertőződtünk, mert közvetlenül mellette ültünk, ki is jöttek a tünetek utána, és vicceltünk is, hogy biztosan most koronásak vagyunk, haha. Bár mi nem csináltunk akkor tesztet, mert nem is volt, de sok más tűzoltónál állapították meg később, hogy ők koronásak voltak, tehát feltételezem, hogy mi is. Szóval a tüneteink megvoltak, de nincs papírunk erről. De én soha nem féltem ettől. Mindig feltételeztem, hogy nálam nem lesz súlyos következménye. És tudod, ha tűzoltóskodsz, hát persze, a tűzoltók is szoktak félni, de hát... akkor alapvetően kicsit hülye vagy.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Deák Dániel: A Fidesznek nem érdeke támadni a tiszás jelölteket, mert akkor Magyar Péter le tudná cserélni őket
A kormánypárti politikai influenszer arról is írt, hogy a Tisza sok helyen belpesti jelöltekkel akar nyerni vidéki körzetekben. Szerinte többek között ez is bizonyítja, hogy a párt egyértelműen baloldali.


Deák Dániel politikai influenszer a Facebook-oldalán elemezte a Tisza Párt képviselőjelöltjeit. A posztban öt pontban foglalta össze véleményét a jelöltállítás folyamatáról és a jelöltek személyéről.

Az influenszer szerint a jelöltállítás folyamata kapkodó, miután a párt mobilalkalmazása csődöt mondott. Azt állítja, „több száz millió forintért fejlesztettek ukránokkal mobilalkalmazást Magyar Péterék, azon keresztül akarták kiválasztani a jelöltjeiket. Ez az alkalmazás azonban csődöt mondott, kétszázezer tiszás személyes adatai kerültek Ukrajnába.” Deák Dániel szerint Magyar Péter ezért egy honlapon keresztül mutatja be a jelöltjeit, és az „előválasztást” senki sem ellenőrzi, vélhetően már eldőlt, ki hol indul.

Második pontjában Deák arról ír, hogy a Tisza Párt jelöltjei helyben nem beágyazottak, „ejtőernyőztetettek”. Úgy fogalmaz: „Nemzetközi és hazai kutatások is bizonyítják, hogy főként a vidéki körzetekben kiemelten fontos, hogy az adott jelölt helyben beágyazott legyen. Ez a Tiszánál sok esetben nem érvényesül, jó példa erre Nagy Ervin baloldali színész, aki Fejér megye 4-es számú választókörzetében indul, úgy, hogy ugyan Dunaújvárosban született, de életvitelét tekintve ő egy újlipótvárosi baloldali ember. Ez hasonlít a 2022-es ellenzékre, ők is belpesti embereket indítottak el vidéki körzetekben, akik ki is kaptak.”

Az elemző szerint a jelöltek és a program is baloldali. Álláspontja szerint „Eddig, amikor például a genderaktivista Bódis Kriszta kiállt a bevándorlás vagy Nagy Ervin Ukrajna finanszírozása mellett, Magyar Péter azzal védekezett, hogy ők nem a Tisza politikusai, így nem a Tisza álláspontját képviselik. Innentől kezdve azonban ezek a túlságosan is baloldali emberek a Tisza jelöltjei, így amit ők képviselnek, az a Tisza álláspontja is egyben. Innentől kezdve még világosabb lesz, hogy a Tisza valójában egy baloldali párt.”

Deák Dániel úgy véli, a jelöltek „Brüsszelből könnyen irányítható emberek” lesznek, akik szerinte teljesíteni fogják a brüsszeli elvárásokat Ukrajna, a háború, az adóemelések vagy a migráció ügyében. Véleménye szerint ezt a Tisza eddigi politikusai is világossá tették, és felidézi Tarr Zoltán, a párt alelnökének kijelentését, miszerint ha mindent elmondanának a terveikből, abba belebuknának.

Végül Deák Dániel arról ír, hogy a Fidesznek nem érdeke most támadni a jelölteket. Állítása szerint ez értelmetlen lenne, mert így Magyar Péter még le tudná cserélni a népszerűtlen jelölteket. A Fidesznek szerinte majd akkor lesz érdeke rávilágítani a tiszás jelöltek gyenge pontjaira, ha már nem lehet őket lecserélni.

A Tisza Párt eredetileg a Tisza Világ mobilalkalmazáson keresztül tervezte a képviselőjelöltek kiválasztását, azonban a folyamatot később a nemzethangja.hu weboldalra helyezték át. Magyar Péter november 17-én ígérte a körzetenkénti jelölt-jelöltek bemutatását, a végleges névsor bejelentését pedig november 30-ra időzítették. Az alkalmazást érintő adatvédelmi ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) október 7-én hivatalból indított vizsgálatot, miután előbb egy körülbelül 18 ezer, majd egy 200 ezer fős lista is felbukkant az interneten. A hatóság jogellenesnek minősítette a kiszivárgott személyes adatok további közzétételét. Kormányközeli lapok ukrán fejlesztőkről írtak, a vizsgálat tényét pedig a független sajtó is megerősítette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: A Tisza jelöltlistája legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását
A politológus megjegyezte, hogy általános vélemény szerint ez lesz a Tisza Párt számára a legnehezebben megugorható része a kampánynak. Azt is állítja: most szűnt meg a Tisza egyszemélyes párt lenni.


Kedd délelőtt Török Gábor is reagált arra, hogy hétfő éjjel nyilvánossá vált, kik a Tisza Párt képviselőjelölt-jelöltjei szűk 5 hónappal a 2026-os országgyűlési választás előtt.

A politológus Facebook-oldalán megjegyzi, hogy erről a folyamatról gondolta a legtöbb elemző azt, hogy „a választási kampány egyik legnehezebben megugorható része lesz az ellenzéki párt számára”. Szerinte az elmúlt választási kampányidőszakokhoz képest kuriózumnak számít, hogy „Orbán Viktor a saját hangján (vagyis oldalán) foglalkozott az ellenzéki jelöltekkel, mondván, hogy nincs itt semmi látnivaló, ez a régi baloldal.”

Hozzátette: „Magyar Péter ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a jelöltek átlagemberek, civilek. Ha megnézzük a listát, az első benyomás inkább az utóbbi értelmezéshez áll közelebb,

és legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását: a többség érdemi politikai múlt nélküli embernek látszik, bár nyilván a kormánymédia hamar megtalálja majd az ő értelmezésükhöz fontos szálakat, kapcsolatokat.”

Török arra is kitért, mit tart a legfontosabbnak a jelöltállításban: „A lényeg azonban nem ez, hanem az a tény, hogy ettől a pillanattól kezdve megváltozik a Tisza helyzete: közel háromszáz ember hivatalosan is a párthoz tartozik, erősíti vagy gyengíti a szervezetet. A Tisza ezzel – a nyilvánosság felé is – megszűnt egyszemélyes vagy pár emberes politikai vállalkozásnak lenni, annak minden előnyével és hátrányával.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A Fidesz teljesen átrajzolta Budapest választókerületi térképét - összegyűjtöttük, ki hová tartozik most
A Tisza választókerületenként közzétette a jelöltjeit, csakhogy sokan nem tudják, most melyik választókerületbe tartoznak, idén ugyanis minden a feje tetejére állt. Segítünk eligazodni.


Tavaly novemberben még csak döbbenten nézték a képviselők a térképeket, hogyan szabdalják fel a körzetüket, júliusra azonban a Nemzeti Választási Iroda közzétette a végleges utcalistát is a főváros új választókerületi beosztásáról. A tavaly december 31-én hatályba lépett törvénymódosítás értelmében Budapesten 18 helyett már csak 16 országgyűlési egyéni választókerület van, miközben az agglomerációt lefedő Pest vármegyében 12-ről 14-re nőtt a számuk.

A változás talán Dél-Pesten a leglátványosabb, ahol tíz év után szétválasztották az eddig egy körzetet alkotó Csepelt és Soroksárt. Az új, 9-es számú körzet központja Csepel lett, de a kerülethez olyan, korábban teljesen máshová tartozó területeket csatoltak, mint a XI. kerületi Budapart, a IX. kerületi ferencvárosi rendezőpályaudvar környéke és Pesterzsébet egy része.

De a belső pesti kerületeket sem kímélte az átrajzolás: a korábban egyben kezelt, erős ellenzéki bázisnak számító VI. és VII. kerületet gyakorlatilag több körzetre bontották, a VIII. és IX. kerületet pedig nagyrészt egybeolvasztották. Újpestet (IV. kerület) egyszerűen kettévágták, részeit pedig két, politikailag teljesen más hangulatú szomszédhoz, a XIII. és a XV. kerülethez csatolták.

A kormányoldal a módosítást a lakosságszám-változások miatti aránytalanságok megszüntetésével indokolta, mivel a törvény legfeljebb 20 százalékos eltérést enged a körzetek lélekszáma között.

„A helyzet egyszerű: Budapest lakosságszáma az elmúlt évtizedben jelentősen lecsökkent, míg a fővárosi agglomerációé nőtt” – áll a Fidesz-frakció közleményében. Független elemzések ugyanakkor úgy látják, hogy a határok ilyen mértékű átszabása és az ellenzéki, illetve kormánypárti szavazóbázisú területek „keverése” egy szoros országos választási eredmény esetén a kormánypártoknak kedvezhet.

A változásokat az érintett politikusok is döbbenten fogadták. „Ma arra ébredtem, hogy hirtelen négy körzet képviselője lettem” – mondta a Telexnek Kunhalmi Ágnes, a XVIII. kerület eddigi MSZP-s képviselője, miután régi körzetét négy új választókerület között osztották szét.

A Tisza hétfő éjjel közzétette, hogy az egyes válaszótkerületekben kik pályáznak az egyéni képviselőjelölti mandátumra. Csakhogy nem könnyű követni, egyáltalán ki hová tartozik. Ebben próbálunk most segíteni.

Melyik terület hová tartozik?

Budapest 1. OEVK (központ: V. kerület)

Mely kerületrészek tartoznak ide: az I. kerület teljes egésze, továbbá az V., VI., VII., XI. és XII. kerület egyes – belső – részei; a körzet átnyúlik a Dunán.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Tanács Zoltán (a Tisza programalkotásért felelős vezetője)

Budapest 2. OEVK (központ: VIII. kerület)

Mely kerületrészek: a VIII. és IX. kerület túlnyomó része, kiegészítve az V. kerület egy részével

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Bódis Kriszta (a Tisza szakértője)

Budapest 3. OEVK (központ: XII. kerület – Hegyvidék)

Mely kerületrészek: a XII. kerület és a XI. kerület egy része összevonva.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Magyar Péter 

Budapest 4. OEVK (központ: II. kerület)

Mely kerületrészek: a II. kerület egésze (a korábbi, III. kerületi átnyúlások megszűnnek)

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 5. OEVK (központ: VI. kerület – Terézváros)

Mely kerületrészek: a VI. kerület nagy része, Erzsébetváros (VII.) belső zónájának kiválása után a körzet a XIII. kerület bizonyos részeivel egészül ki.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 6. OEVK (központ: XIV. kerület – Zugló)

Mely kerületrészek: a XIV. kerület egésze a bázis, ehhez társul Külső‑Erzsébetváros (VII. külső része) és a XV. kerületből (Újpalota) egy kisebb szelet.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Velkey György László (Magyar Péter kabinetfőnöke)

Budapest 7. OEVK (központ: X. kerület – Kőbánya)

Mely kerületrészek: Kőbánya a mag, a körzethez csatlakoznak a szomszédos, kőbányai–zuglói–józsefvárosi határsáv egyes részei (Józsefvárosból is kerül át terület).

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 8. OEVK (központ: XIX. kerület – Kispest)

Mely kerületrészek: a XIX. kerület mellett átkerül ide a József Attila‑lakótelep (IX. ker.), valamint a XVIII. kerületből a Havanna‑, Lakatos‑, Szent Lőrinc‑lakótelep és Liptáktelep.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 9. OEVK (központ: XXI. kerület – Csepel)

Mely kerületrészek: Csepel az alap, ehhez csatolták a XI. kerületi BudaPartot, a IX. kerületi ferencvárosi rendezőpályaudvar környékét és a XX. kerület (Pesterzsébet) Gubacs–Erzsébetfalva részét. Soroksár (XXIII.) leválasztva átkerült a 16. OEVK‑ba

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 10. OEVK (központ: XXII. kerület – Budafok‑Tétény)

Mely kerületrészek: a XXII. kerület nagy része és a XI. kerület délnyugati sávja

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Kulcsár Krisztián (volt MOB‑elnök)

Budapest 11. OEVK (központ: III. kerület – Óbuda)

Mely kerületrészek: Óbuda–Békásmegyer (III.) túlnyomó része kerül ebbe a körzetbe (a korábbi IV–XIII. vegyes körzet helyett).

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 12. OEVK (központ: XIII. kerület)

Mely kerületrészek: a XIII. kerület döntő része; Újpestet (IV.) kettévágták, egyik fele ehhez a körzethez került.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 13. OEVK (központ: XV. kerület – Rákospalota–Pestújhely)

Mely kerületrészek: a XV. kerület bázisterülete, Újpest (IV.) másik fele ehhez a körzethez került

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 14. OEVK (központ: XVI. kerület)

Mely kerületrészek: a XVI. kerület mellett a X. kerület egy sávja, továbbá a XVIII. kerületből Erzsébet‑ és Bélatelep.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 15. OEVK (központ: XVII. kerület – Rákosmente)

Mely kerületrészek: a XVII. kerület egésze (ez az egyetlen budapesti körzet, ahol 2022‑ben a Fidesz nyert; a mostani átrajzolás ezt a körzetet is érinti, de továbbra is rákosmenti központú).

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Porcher Áron (fővárosi képviselő).

Budapest 16. OEVK (központ: XXIII. kerület – Soroksár)

Mely kerületrészek: Soroksár (XXIII.) és Pesterzsébet (XX.) nagy része egy körzetbe került; Kispest felé a 8. OEVK vette át a kapcsolódó részterületeket.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Tarr Zoltán (EP‑képviselő, a párt alelnöke).

Ha cím alapján szeretné ellenőrizni, hogy Ön melyik új OEVK‑ba tartozik, használja az NVI honlapján közzétett (2025. július 3‑án frissített) részletes, utcára lebontott listát és térképet, amit ITT TALÁL


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Schultz Nóra: Eddig Magyar Pétert képzelték a választók minden "ismeretlen induló" helyére, most meg kell barátkozniuk a valódi jelöltekkel
Az a nagy kérdés, ez hogyan sikerül – mondja az elemző, aki szerint az előválasztás hasznos tapasztalatokat jelent azoknak is, akik alulmaradnak, miközben egy győzelem az ismertebb tiszásoknak is magabiztosságot adhat.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. november 18.



Nyilvánosságra került a névsor: kiderült, ki az a több mint 300 ember, akik közül a következő hetekben a szavazók kiválaszthatják, kik induljanak 2026-ban egyéniben a Tisza Párt színeiben. Mindenhol legalább egy (de sok helyen kettő is) nő a jelöltek közül. Valóban civilek, az eddigi politikától érintetlen embereket ismerhettünk meg, van közöttük orvos, közgazdász, a legtöbben magasan képzettek és nincsenek híján a nemzetközi tapasztalatoknak sem.

Az mindenképpen elmondható, hogy képzettség és tapasztalat terén magasra tette a lécet a Tisza. Az már más kérdés, hogy hogyan lesznek a kiváló értelmiségiek politikusokká. Ezt majd a következő hónapokban látjuk meg. A jelöltállításról, annak tanulságairól és a feladatokról Schultz Nóra politológussal beszélgettünk.

— Az eredeti tervekhez képest heteket csúszott a jelöltek bemutatása. Miért volt ilyen nehézkes ez a folyamat?

— Ez relatív, hogy nehézkesnek tekintjük‑e: a magyar politikában nincs kőbe vésett időpont, amikor be kell jelenteni a képviselőjelölteket. Hivatalosan a kampány indulását, a jelöltállítás törvényi keretét az ajánlóívek felvétele jelöli ki. Ezt az időpontot tehát a TISZA maga tűzte ki, és én úgy látom, most az a koncepció, hogy a november 30‑át mindenképp tartani akarják, és minél szűkebb időtartam alatt próbálják megrendezni az előválasztást. Amit erről mondtak, az elsősorban arról szól, hogy nem szeretnék, ha a közösség túlzott támadásoknak és feszültségeknek lenne kitéve.

— Ruszin‑Szendi Romulusz, Rost Andrea, Nagy Ervin is elindul. Az olyan helyeken, ahol „nagy nevek” lépnek pályára, van‑e értelme velük szemben még másokat is indítani?

— Szerintem nem csak az számít, hogy ne tegyék ki a párt vezetőit egy esetleges előválasztási vereségnek. Arról is szó van, hogy ki kell nevelniük egy új politikusi generációt: olyan embereket, akik most kezdenek politizálni.

Az éles kampányhelyzet a legjobb iskola: aláírásgyűjtés, meggyőzés, mozgósítás.

Most túljelentkezés van: 315 embert mutatnak be a 105 helyre. Így sokakról kiderül, alkalmasak‑e közéleti, politikai szerepre akár országgyűlési, akár más szinteken, vagy a kampányokban; kormányra kerülve is sok pozíciót kell majd feltölteni. Ez tehát plusz funkció: nem mindenkinél a győzelem a végcél, hanem a tanulás és belépés a tiszás politikai világba. Emellett az ismert jelölteknek is hasznos az előválasztás: győztesek lehetnek. Rost Andrea még soha nem volt politikus, Ruszin‑Szendi Romulusz sem választott politikusként dolgozott korábban. Egy előválasztási győzelem magabiztosságot és ismertséget ad, erre a híresebb tiszásoknak is szükségük van.

— Sejthetően Hadházy Ákos körzetében mégsem indítanák Bódis Krisztát, a korábbi hírekkel ellentétben. Hadházy Ákosnak érdekes a viszonya a TISZÁ‑val: más utat járnak, mégis jól kiegészítik egymást, elismerik egymás munkáját. Azon sem lepődnék meg, ha a legeslegutolsó pillanatban a tiszás jelölt visszalépne Hadházy javára.

— Én is ilyesmit olvasok ki abból, ha végül nem egy annyira erős jelölt lesz itt a TISZA részéről, mint Bódis Kriszta, aki a korábbi ellenzéki szavazók értékrendjével, munkájával, hangulatával, szóhasználatával, ügyeivel nagyon illik a portfóliójukba – erős jelölt lett volna Hadházyval szemben. Meglátjuk. Lehet hivatkozni olyan mérésre a 21 Kutatóközponttól, ahol egy ismeretlen tiszás is legyőzte volna Hadházyt. Hadházy hozott olyan mérést amelyben ő nyert volna, és most a Republikon Intézet friss népszerűségi kutatásában a top 3 politikus: Hadházy Ákos, Karácsony Gergely, Magyar Péter, ebben a sorrendben. Valószínű, hogy a TISZA időt hagy erre, és Bódis Krisztát nem teszik ki annak, hogy később vissza kelljen lépnie.

— Kéri László mondta többször, több helyen, hogy amikor megjelennek a jelöltek, akkor kezdődhetnek a párton belüli nagy konfliktusok is. És persze, ahogy már láthattuk, abban a pillanatban, hogy kikerülnek a nevek, támadhat a Fidesz. Emlékszem, Forsthoffer Ágnes jóformán haza sem ért Kötcséről, már megindult ellene a sajtóhadjárat. Mindkét fronton, belül is, és kívül is viharokra kell készülni. Vajon felkészültek erre?

— Igen. Amit tudok, részben háttérbeszélgetésekből, hogy

a TISZA arra kéri a jelölt-jelölteket, ne folytassanak negatív kampányt.

Ezt megerősíti, amit Magyar Péter nyilvánosan is kért: a közösségétől, a TISZA‑szigetek közösségeitől, hogy szeressék és támogassák a jelölteket akkor is, ha az első körös belső szavazás után a számukra legkedvesebb nem jut tovább, maradjanak elkötelezettek. Csalódás biztosan lesz egyes jelöltek részéről, de kifelé sokkal inkább baráti versengést kommunikálnak. Ezen keresztül tudás és „nevelődés” történik, nem pedig a teljes választási kampányt idéző véres küzdelem.

— És a külső támadások?

— Emiatt is fontos, amit Magyar Péter állít: olyan emberek is vállalnak szerepet, akikről korábban azt gondolhattuk, hogy a munkájuk vagy egzisztenciájuk miatt nem tennék. Ez az ország hangulatában fontos váltás lehet, és sokaknak reményt, bizodalmat adhat az ellenzéki oldalon.

— Példát is mutathatnak? Lehet, hogy ezután olyanok is mernek megszólalni, akik eddig nem?

— Igen.

— Én például sokszor tapasztaltam a TISZA rendezvényein is, hogy meg akartam kérdezni valakit, de azt mondta: sajnálja, olyan helyen dolgozik, hogy nem mondhat semmit, nem mutatkozhat kamera előtt. Ez megváltozhat?

— Úgy gondolom, igen. Magyar Péter személye és üzenete már ez volt: „Ne féljetek.” A saját példájával is megmutatta, hogy a Fideszt elhagyva bizonyos szempontból lehet sikeresebbé válni, nagyobb pályát befutni a politikában, ezzel sokaknak részben feloldozást, részben példát adott, akár a Fidesz elhagyására, akár a politikai szimpátia megváltoztatására. Ha pedig tényleg azt a hangulatot tudják mutatni, hogy hétköznapi emberek, akikkel a boltban, a piacon, az orvosnál találkozunk, sőt maga az orvos vagy a tanárnő is felvállal politikai szerepet, az a pártpolitikai részletektől függetlenül, alapjaiban változtathatja meg a magyar társadalom politikai bevonódottságát.

A politizálás sokáig tabu volt. Ha a TISZA alulról jövő, új arcokat hoz be, mélyebb közösségi szinten élhetik át az emberek, hogy a politika róluk is szól, és ez önmagában izgalmas fejlemény.

— Térjünk vissza az előválasztásra. Két forduló lesz, egy belső kör, majd a másodikban mindenki szavazhat, aki regisztrál. Az adatlopási ügyek után fenyegeti‑e veszély az előválasztást? Tarthatunk-e attól, hogy káosz lesz?

— Nem szeretnék előre spekulálni vagy hangulatot kelteni. Az biztos, hogy Magyar Péteréknek nagyon fontos lesz kommunikálni a magas részvételt, mert ez önmagában legitimációt épít a jelöltjeik mögé.

Nem csak az a cél, hogy ellenzékibb központokban nagy számokat érjenek el, hanem hogy minden választókerületben elmondható legyen: valós, sok ember részvételével született döntés.

Kérdés, sikerül‑e online elég embert aktivizálni. Az, hogy pusztán online lesz az előválasztás, újdonság: négy éve sátraknál is lehetett szavazni, zajlott utcai kampány is. Fontos a módszertan: az első körben rangsorolás lesz. A nagyon megosztó jelölteknek nehezebb lesz így jól szerepelni; azok jutnak előnyhöz, akiknek nincs nagy ellenzőtáboruk.

— A Tisza applikációjából kikerültek 200 ezer ember adatai. Mi a biztosíték, hogy rendben lezajlik az online szavazás?

— A szavazás a Nemzet Hangja felületén lesz. Eddig ezzel nem volt gond. A Nemzet Hangja szavazás problémamentesen lezajlott. Most persze beárnyékolja a TISZA applikáció körüli felfordulás, de a Nemzet Hangja korábbi folyamatai rendben voltak, bízom benne, hogy most sem lesz visszaélés vagy hiba.

— Kormánypárti és független elemzők is mondták, hogy a TISZA első lendülete csillapodni látszott az utóbbi időben. Egy ilyen „mozgalmi” dömping, ahol egyszerre zajlik az előválasztás első és második fordulóval, miközben az országjárás sem áll le, képes lehet újra turbófokozatra kapcsolni a pártot?

— Az országjárás önmagában, például amit Győrben láttunk, ugyanazt a közösségi erőt és mozgósítási potenciált mutatta, mint amit az elmúlt másfél évben megszoktunk. Közben a sajtó némileg érzéketlenné válik az ilyen eseményekre, mert sok van belőlük, de ezekben óriási munka van: önkéntesek mozgósítása, szervezés, technika, promóció. Minél tovább dolgoznak, annál nagyobb eredmény egy‑egy esemény. Nagy kérdés lesz, hogy amikor lesznek jelöltek, a közvélemény‑kutatások, amelyek eddig is készültek, és nagyon erősnek mérték az ismeretlen tiszás jelöltet is, így maradnak‑e.

Az volt a benyomásom, hogy amikor egy ismeretlen tiszás és egy ismert fideszes között kellett választani, sok ellenzéki válaszadó kicsit odaképzelte Magyar Pétert az ismeretlen helyére. Most viszont meg kell barátkozniuk a valódi helyi jelölttel.

Erre érdemes figyelni, nem csak az országos, hanem az esetleg kikerülő helyi mérésekben is, hogyan alakul ez a tendencia.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk