Nemcsak a magyar BAC Consulting, hanem egy norvég férfi tulajdonában álló bolgár cég is érintett lehet a Hezbollah felrobbant csipogói ügyében – tájékoztat a 444 a norvég VG-re hivatkozva. Kedden, amikor Libanon-szerte több ezer személyhívó és walkie-talkie robbant fel, a norvég férfi éppen egy Bostonba tartó repülőgépen ült, hogy részt vegyen egy konferencián. Azóta viszont nem regisztrált be az eseményre, és nyoma veszett.
Az ügy több pontja még tisztázatlan, például az, hogy a férfi valóban részt vett-e a csipogók eladásában. Az biztos, hogy a robbanások óta sem a munkahelye, sem az újságírók nem tudták elérni őt. A VG munkatársai több, a konferenciához kapcsolódó szállodát is megkerestek, de eredménytelenül, sőt e-mailek és telefonhívások is válasz nélkül maradtak. Főnöke elmondása szerint
utoljára norvég idő szerint szerda délután küldött egy munkával kapcsolatos üzenetet egy kollégának, és ő is csak egy amerikai újságírótól értesült arról, hogy alkalmazottja érintett lehet a csipogó-ügyben.
Azonnal jelentette az esetet a hatóságoknak.
A norvég férfi bolgár cége egy lehetséges fedőcég volt a Hezbollah fegyvereseihez eljutott csipogók szállítási láncában. A VG egy volt bolgár hírszerző tisztre hivatkozva arról ír, hogy a férfi soha nem járt Bulgáriában, a cégalapításhoz szükséges dokumentumokat pedig az oslói bolgár konzulátuson írták alá.
Kedden több ezer, szerdán pedig további több száz személyhívó és walkie-talkie robbant fel Libanonban, amelyeket a Hezbollah használt.
Az izraeli titkosszolgálat állhat a támadás mögött, amelynek legfrissebb adatok szerint 37 halálos áldozata és több ezer sérültje van.
A felrobbant eszközök egy tajvani gyártó termékei, de a gyártó azonnal jelezte, hogy egy budapesti cég, a BAC Consulting kötött velük szerződést gyártásra és forgalmazásra. Ennek a cégnek az ügyvezetője Bársony-Arcidiacono, aki azt állította, hogy cége nem gyártotta az eszközöket, csupán közvetítőként vett részt az üzletben. A New York Times szerint mind a magyar, mind a bolgár cég az izraeli titkosszolgálat fedőcége lehetett, hogy papíron "megutaztassák" a csipogókat.
Nemcsak a magyar BAC Consulting, hanem egy norvég férfi tulajdonában álló bolgár cég is érintett lehet a Hezbollah felrobbant csipogói ügyében – tájékoztat a 444 a norvég VG-re hivatkozva. Kedden, amikor Libanon-szerte több ezer személyhívó és walkie-talkie robbant fel, a norvég férfi éppen egy Bostonba tartó repülőgépen ült, hogy részt vegyen egy konferencián. Azóta viszont nem regisztrált be az eseményre, és nyoma veszett.
Az ügy több pontja még tisztázatlan, például az, hogy a férfi valóban részt vett-e a csipogók eladásában. Az biztos, hogy a robbanások óta sem a munkahelye, sem az újságírók nem tudták elérni őt. A VG munkatársai több, a konferenciához kapcsolódó szállodát is megkerestek, de eredménytelenül, sőt e-mailek és telefonhívások is válasz nélkül maradtak. Főnöke elmondása szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Koppenhágában: Ha mi ma délután úgy döntenénk, hogy nem adunk több pénzt, Ukrajna megszűnne mint állam
Az uniós csúcson semmiben nem várható döntés. A cél az, hogy a tagállamok tisztábban lássák egymás álláspontját, és az október 23–24-i rendes csúcson már közös állásfoglalást tudjanak kialakítani.
Orbán Viktor a koppenhágai uniós csúcson ismét bírálta Ukrajnát. A miniszterelnök szerint Ukrajna nem szuverén állam: nem tisztázottak a határai, nem tudni pontosan, hányan élnek benne, és önállóan nem képes működni. Úgy fogalmazott, ha az Európai Unió nem adna több pénzt, Ukrajna megszűnne mint állam. Orbán azt is elutasította, hogy az ukrán csatlakozási tárgyalásokat minősített többséggel indítsák el, ne egyhangúan - írta a hvg.hu.
„Szerintem a jogi trükközés nem megy, látok erre vonatkozó nyilatkozatokat, minden bővítési folyamat azonos rendben zajlott eddig. Minden fejezet megnyitásához és lezárásához kellett minden tagállam, ezen nem lehet változtatni.”
A csúcson az uniós védelem ügye is heves vitát váltott ki. Az Európai Bizottság javaslata szerint a keleti határokon drónfalat kellene kiépíteni. Evika Silina lett miniszterelnök arról beszélt, hogy hazájának már vannak kellemetlen tapasztalatai az orosz drónokkal, ezért érzékelőberendezéseket szereztek be, és együttműködnek az ukránokkal. A litván elnök, Gitanas Nauseda szintén cselekvést sürgetett, mert – ahogy fogalmazott – a dokumentumok nem védenek és nem érzékelik a drónokat.
Ezzel szemben a francia elnök, Emmanuel Macron nem támogatta a drónfaltervet. Szerinte inkább korai figyelmeztető rendszerekre, több légvédelmi eszközre és „elrettentő” csapásmérő képességekre van szükség. A német álláspontot Boris Pistorius védelmi miniszter ismertette, aki kiemelte, hogy Ursula von der Leyen drónfaltervéből hiányoznak a részletek, különösen a terjedelmét és a költségeit illetően.
A házigazda, Mette Frederiksen dán miniszterelnök közös európai célokat sürgetett.
„Hadd fogalmazzak nagyon egyértelműen, közös európai célt kell kitűznünk, ellenkező esetben megosztottak leszünk, és nem ez a megfelelő út Európa számára. Ha Európa biztonságáról beszélünk, akkor meg kell haladnunk a nemzeti nézőpontokat, és egy hibrid háborút kell látnunk. És amikor az ukrajnai háborúról van szó, akkor nem egyszerűen egy európai országban, Ukrajnában zajló háborút kell látnunk, hanem egy orosz kísérletet arra, hogy mindannyiunkat fenyegessenek”
– mondta.
A mostani találkozón nem várható döntés. A cél az, hogy a tagállamok tisztábban lássák egymás álláspontját, és az október 23–24-i rendes csúcson már közös állásfoglalást tudjanak kialakítani. Orbán Viktor ebben a kérdésben nincs egyedül, más országok is ragaszkodnak a vétójoghoz: például Görögország Törökország, Horvátország pedig Szerbia esetében.
Orbán Viktor a koppenhágai uniós csúcson ismét bírálta Ukrajnát. A miniszterelnök szerint Ukrajna nem szuverén állam: nem tisztázottak a határai, nem tudni pontosan, hányan élnek benne, és önállóan nem képes működni. Úgy fogalmazott, ha az Európai Unió nem adna több pénzt, Ukrajna megszűnne mint állam. Orbán azt is elutasította, hogy az ukrán csatlakozási tárgyalásokat minősített többséggel indítsák el, ne egyhangúan - írta a hvg.hu.
„Szerintem a jogi trükközés nem megy, látok erre vonatkozó nyilatkozatokat, minden bővítési folyamat azonos rendben zajlott eddig. Minden fejezet megnyitásához és lezárásához kellett minden tagállam, ezen nem lehet változtatni.”
A csúcson az uniós védelem ügye is heves vitát váltott ki. Az Európai Bizottság javaslata szerint a keleti határokon drónfalat kellene kiépíteni. Evika Silina lett miniszterelnök arról beszélt, hogy hazájának már vannak kellemetlen tapasztalatai az orosz drónokkal, ezért érzékelőberendezéseket szereztek be, és együttműködnek az ukránokkal. A litván elnök, Gitanas Nauseda szintén cselekvést sürgetett, mert – ahogy fogalmazott – a dokumentumok nem védenek és nem érzékelik a drónokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Karmelita kolostorban fogadta Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel korábbi német kancellárt, írja az MTI. Az egykori politikus a „Szabadság” című könyvének bemutatója alkalmából látogatott Magyarországra. „Egyszer kancellár, nálunk mindig kancellár” – írta a közösségi oldalán a kormányfő.
Angela Merkel 2005 és 2021 között volt Németország kancellárja. Augusztusban volt tíz éve, hogy elhangzott híres mondata, a „meg tudjuk csinálni”. Ezt követően olyan népvándorlás indult el országa felé, melynek ma is érezni lehet a következményeit.
A Németországot 16 éven át irányító diplomata 2015-ben vett részt hivatalos látogatáson a magyar fővárosban. Merkel napjainkban ritkán jelenik meg a nyilvánosság előtt.
A két politikus találkozójáról készült fotókat itt lehet megnézni:
A Karmelita kolostorban fogadta Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel korábbi német kancellárt, írja az MTI. Az egykori politikus a „Szabadság” című könyvének bemutatója alkalmából látogatott Magyarországra. „Egyszer kancellár, nálunk mindig kancellár” – írta a közösségi oldalán a kormányfő.
Angela Merkel 2005 és 2021 között volt Németország kancellárja. Augusztusban volt tíz éve, hogy elhangzott híres mondata, a „meg tudjuk csinálni”. Ezt követően olyan népvándorlás indult el országa felé, melynek ma is érezni lehet a következményeit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem figyelte az Orbán-kormány a határidőket, kedden rendkívüli ülésen kell tárgyalni a veszélyhelyzet meghosszabbítását
A késlekedés november 14-től legalább három nap joghézagot okozna. Ez azzal is járt volna, hogy az elmúlt években a veszélyhelyzetre hivatkozva hozott összes rendelet hatályát veszíti, és több száz jogszabályt újra kellene elfogadni.
A kormány rendkívüli ülést kér az Országgyűléstől, mert nem figyelte a határidőket. Ha nem lenne ülés október 7-én, a hosszabbításról csak november 17-én szavazhatnának, ami november 14-től legalább három nap joghézagot okozna. Ez azzal is járt volna, hogy az elmúlt években a veszélyhelyzetre hivatkozva hozott összes rendelet hatályát veszíti, és több száz jogszabályt újra kellene elfogadni.
Semjén Zsolt szerdán délelőtt 11:18-kor benyújtotta a kezdeményezést Kövér Lászlónak az október 7-i rendkívüli ülésről.
Az ülésen a november 14-én lejáró háborús veszélyhelyzet 180 nappal történő meghosszabbításáról szóló javaslat általános vitája szerepel. Kövér László emiatt péntek délelőttre összehívta a Házbizottság soron kívüli ülését, ahol a rendkívüli ülésről döntenek.
A HVG szerint a hosszabbítást nem lehet rendkívüli, gyorsított eljárásban tárgyalni. Rendkívüli ülés nélkül a vita csak október 27-én indulhatna, a zárószavazás pedig november 17-én lehetne. Az október 7-i ülés beiktatásával már az október 20-i héten jöhet a zárószavazás, így a hosszabbítás időben hatályba lép.
A kormány azt javasolja, hogy a háborús veszélyhelyzet 2026. május 13-ig maradjon érvényben, vagyis a parlamenti választások utáni időszakig.
Szerdán Magyar Péter is megszólalt az ügyben. Azt mondta, hogy ha a Tisza Párt kormányra kerül, eltörlik a rendeleti kormányzást lehetővé tevő háborús veszélyhelyzetet. Úgy fogalmazott, hogy Európában három országban van háborús veszélyhelyzet: Ukrajnában, Oroszországban és Magyarországon.
Hozzátette, hogy ha a kormány által kihirdetett veszélyhelyzet célja az lenne, hogy felkészítse az országot egy támadásra, megelőzze azt, vagy a lakosság tájékoztatását szolgálja, az üdvözlendő lenne. Szerinte a háborús és a korábbi veszélyhelyzetek arról szóltak, hogy rendeletekkel írjanak felül törvényeket, könnyebb legyen az állami vagyon elvonása, és egyszemélyes irányítás alá kerüljön az ország. Azt mondta, hogy a Tisza Párt ezt nem támogatja, el fogják törölni, és fontosnak tartják, hogy Magyarországnak ütőképes hadserege legyen.
A kormány rendkívüli ülést kér az Országgyűléstől, mert nem figyelte a határidőket. Ha nem lenne ülés október 7-én, a hosszabbításról csak november 17-én szavazhatnának, ami november 14-től legalább három nap joghézagot okozna. Ez azzal is járt volna, hogy az elmúlt években a veszélyhelyzetre hivatkozva hozott összes rendelet hatályát veszíti, és több száz jogszabályt újra kellene elfogadni.
Semjén Zsolt szerdán délelőtt 11:18-kor benyújtotta a kezdeményezést Kövér Lászlónak az október 7-i rendkívüli ülésről.
Az ülésen a november 14-én lejáró háborús veszélyhelyzet 180 nappal történő meghosszabbításáról szóló javaslat általános vitája szerepel. Kövér László emiatt péntek délelőttre összehívta a Házbizottság soron kívüli ülését, ahol a rendkívüli ülésről döntenek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán a drónfenyegetésről: Ha valami berepül Magyarországra, és nem hozzánk tartozik, lelőjük
Arra a kérdésre, hogy meg lehet-e nyitni Ukrajna uniós csatlakozásának folyamatát Magyarország nélkül, a miniszterelnök azt mondta, jogi trükközés nem lehetséges. A tanácskozáson az EU keleti határának megerősítéséről tárgyaltak.
Orbán Viktor Koppenhágában, az informális EU-csúcs előtt válaszolt az újságírók kérdéseire. Az orosz energiáról azt mondta, őt még senki nem kérte meg, hogy hagyjon fel az orosz olaj vásárlásával. Kiemelte, hogy Magyarország szuverén ország, és a földrajzi adottságok miatt itt csak Oroszország jöhet szóba. Szerinte az európai vezetők sokkal agresszívabban feszegetik a témát, mint Donald Trump, aki legutóbb érdeklődött nála az ügyben.
A drónokról azt mondta, a kormány minden katonai együttműködést támogat.
Úgy fogalmazott:
„Ha valami berepül Magyarországra, és nem hozzánk tartozik, lelőjük.”
Ezt a hozzáállást a dán kormányfőnek is javasolta. Dániában a múlt hét második felében több alkalommal is lezárták a reptereket idegen drónok miatt.
Gratulált a moldovai választás győztesének, az Európa-párti PAS-nak, amely az EU-hoz szeretne tartozni. Elmondta, hogy több uniós vezető is jelezte: Moldova helye Európában van. Hozzátette, hogy Moldova csatlakozását nem lehet összekötni Ukrajna esetével.
Megismételte korábbi érveit: jelenleg nem tudni, hányan élnek Ukrajnában, hol vannak a határai, és szuverén-e még az ország.
Szóba került az uniós drónfalról szóló egyeztetés is. Az első hírek szerint Magyarországot Szlovákiával együtt, nem hívták meg, de később megerősítették, hogy a magyar képviselet jelen volt a megbeszélésen.
Arra a kérdésre, hogy meg lehet-e nyitni Ukrajna uniós csatlakozásának folyamatát Magyarország nélkül, a miniszterelnök azt mondta, jogi trükközés nem lehetséges.
Kijelentette, hogy minden bővítési folyamat azonos jogi rendben zajlott, ezen nem lehet változtatni.
Orbán Viktor Koppenhágában, az informális EU-csúcs előtt válaszolt az újságírók kérdéseire. Az orosz energiáról azt mondta, őt még senki nem kérte meg, hogy hagyjon fel az orosz olaj vásárlásával. Kiemelte, hogy Magyarország szuverén ország, és a földrajzi adottságok miatt itt csak Oroszország jöhet szóba. Szerinte az európai vezetők sokkal agresszívabban feszegetik a témát, mint Donald Trump, aki legutóbb érdeklődött nála az ügyben.
A drónokról azt mondta, a kormány minden katonai együttműködést támogat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
