SZEMPONT
A Rovatból

Farkas András: Nálunk biztosan nem lesz a romániaihoz hasonló, 40%-os nyugdíjemelés

A nyugdíjszakértő szerint a magyar nyugdíjak még így is magasabbak maradnak, mint Romániában, az átlagnyugdíj jövőre elérheti a 227 ezer forintot. De a rendszer sok sebből vérzik, a nagyon szegény nyugdíjasok egyre lejjebb csúsznak.


Péntektől kapják kézhez a mintegy 2,5 millió magyar nyugdíjas az emelt összegű nyugdíjat. Mivel az idén januári 15 százalékos emelésnél magasabb lett az éves infláció, ezért az év elejéig visszamenőleg minden nyugdíjas további 3,1 százalékos korrekciót kap novemberben, ami Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentése szerint átlagosan 78 ezer forint többletet jelent ebben a hónapban.

Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News online portál alapító-főszerkesztője szerint azonban ennél jóval magasabb volt a magyar nyugdíjasok inflációérzékelése.

– Az idei inflációt figyelembe véve mennyire lehetnek most elégedettek a nyugdíjasok?

– Van esély arra, hogy az idei nyugdíjasinfláció nem lesz sokkal magasabb, mint a kormányzat által becsült 18,5 százalék. Bár az általam ismert összes szakértői elemzés és a saját véleményem szerint is inkább 19,1-19,5 százalék között lehet majd a valójában mérhető nyugdíjasinfláció erre az évre, de ez csak jövő februárban derül ki, ám erre az esetleges 0,5 százalékos különbözetre már nem számíthatnak a nyugdíjasok.

Azonban a nyugdíjasok szubjektív inflációérzékelése nem 18,5 százalék 2023-ra vonatkozóan, hanem inkább 30-40 százalékos, ami elsősorban a boltokban lévő rettenetes árakban jelentkezett.

Márpedig a nyugdíjasok jelentős része a teljes nyugdíját élelmiszerre, rezsire és gyógyszerekre költi. A nyugdíjasszervezetek nehezményezik is, hogy minden nyugdíjemelés körülbelül egyharmada azonnal visszamegy az állami költségvetésbe, hiszen ők is fizetik az áfát, meg kell fizetni az élelmiszerárakban jelentkező kiskereskedelmi különadót, a jövedéki adókat, vagyis minden 100 forint nyugdíjemelésből 30-35 forint azonnal vissza is kerül az államhoz. Ezért reálisabbnak tartottak volna most egy 4-4,5 százalékos emelést.

– Vagyis az átlagosan 78 ezer forint nem kompenzálja teljes mértékben a nyugdíjasok megemelkedett kiadásait visszamenőleg?

– Ez az összeg eleve egy kicsit túlzás. Abból indultak ki ugyanis, hogy vették a jelen pillanatban érvényes átlagnyugdíjat, ami 210.800 forint a KSH szerint, holott a januári emelés utáni átlagnyugdíjat kellene alapul venni, ami csak 208.500 forint volt. Előbbi számot az idén frissen nyugdíjazottak húzták fel, de ők még nem részesültek az év eleji 15 százalékos emelésben. Ezért valójában az alacsonyabb összegre kellene vetíteni az emelést, hiszen ezeket az összegeket korrigálták további 3,1 százalékkal. Vagyis ha a mostani korrekció alapjának a 208.500 forintot vesszük, akkor

az átlagnyugdíj körülbelül 6500 forinttal lesz magasabb, és ennek a tizenegyszeresét kapják meg most a nyugdíjasok, ami jóval közelebb van a 70 ezer forinthoz, mint a 80 ezerhez.

– Jövőre 6 százalékos inflációval számol a kormány, emiatt ekkora lesz a nyugdíjemelés mértéke is 2024 januárjában. Mennyire lehet reális ez az inflációs várakozás annak tükrében, hogy az ideit is jóval alábecsülték, ráadásul jövőre 15 százalékos minimálbér-emelés jöhet, de jelentősen emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója is?

– Sokan talán már elfelejtették, de 2023-ra még 5,2 százalékos inflációt várt a kormány, amit decemberben egy kormányrendelettel gyorsan megváltoztattak 15 százalékra. És látjuk, hogy még ez a feltételezés sem volt elég. A 2024-re várható 6 százalékos inflációs előrejelzés azonban a jelenlegi elemzői várakozások szerint még úgy is tartható, ha figyelembe vesszük az említett, egyébként inflációnövelő tényezőket is.

– A januárban esedékes 6 százalékos emelés forintban kifejezve mit jelent majd az átlagnyugdíjnál?

– A mostani emelés után 214.500 forint körül lesz az átlagnyugdíj, és ha ezt emeljük 6 százalékkal, akkor

januártól az átlagnyugdíj meg fogja haladni a 227.000 forintot.

Bár ez nagyon jól hangzik forintértékben, de az infláció emelkedése miatt valójában ez az összeg éppen hogy csak tartja majd az értékét. Szerintem azonban érdemes inkább a mediánnyugdíjjal számolni. Ez a jelenlegi 186.000 forintos összeg az, aminél a magyar nyugdíjasok egyik fele kevesebbet, a másik fele pedig többet kap. A novemberi korrekció után ez emelkedik 191.000 forint fölé, jövő januártól pedig az újabb 6 százalékos emeléssel meghaladhatja a 203.000 forintot. Vagyis végre a mediánnyugdíj átlépheti a 200.000 forintos határt.

– A magyar nyugdíjak európai összevetésben hol helyezkednek el a rangsorban?

– Sajnos nem sokat büszkélkedhetünk a nyugdíjakkal kapcsolatban. A fogyasztási korrekcióval megállapított európai rangsorban változatlanul az utolsó harmadban kullogunk, csak néhány ország van mögöttünk. Egy esetleges nyugdíjreform kapcsán felmerülő nyugdíjrendezés erőteljesen ráférne Magyarországra. De ne felejtsük el, hogy a magyar nyugdíjrendszer soha nem lehet jobb, mint a hazai gazdaság állapota. Tehát

amíg a magyar keresetek európai összevetésben szintén az utolsó harmadban szerepelnek, addig a nyugdíjak sem lehetnek ennél jobbak.

Vagyis az ország állapotánál nem lehet jobb a nyugdíjrendszer állapota sem.

– Egy 2022-es kimutatás szerint a román nyugdíjak még biztosan alacsonyabbak voltak a magyarnál. Azonban a napokban 40 százalékos nyugdíjemelést jelentett be a szomszédos ország. A jövő szeptembertől érvénybe lépő vaskos emelésnek köszönhetően megelőznek minket a románok?

- Érdemes tudni a román nyugdíjrendszerről, hogy jelenleg mindenféle szempontból mögöttünk vannak. Egy jóval nagyobb országról beszélünk, ahol most 5 millió nyugdíjas él, ami nagyjából a duplája a magyar nyugdíjasok számának. Ehhez képest a jövő évi magyar nyugdíjkassza 6019 milliárd forint, míg a 2024-re, a 40 százalékos emelés után tervezett romániai kassza még mindig csak 11.000 milliárd forint lesz. Vagyis

a kétszer annyi román nyugdíjasra még a 40 százalékos emelés után sem jut fejenként annyi pénz, mint nálunk, azaz még a jelentős emelés után is alacsonyabbak maradnak a romániai nyugdíjak a magyarokhoz képest.

Egyelőre azonban még nem látszik, honnan fogják Romániában előteremteni azt az összeget, ami fedezi ezt az óriási emelést. Arról nem is beszélve, hogy milyen hatása lesz majd ennek az ottani inflációra. Egyelőre az biztos, hogy a januárra tervezett 13,8 százalékos emelést szerintem végre tudják majd hajtani.

– Magyarországon is átfogó nyugdíjreform készül, melyet 2025. március 31-ig törvénybe kell foglalni. Az ehhez szükséges nemzetközi szakértői vizsgálatok idén év végére készülhetnek el. Itthon is a romániaihoz hasonló léptékű reform és nyugdíjemelés történhet?

– Biztosan nem. A nyugdíjreformról szóló uniós egyeztetések kapcsán két téma került előtérbe. Ezek közül az egyik az volt, hogy a magyar nyugdíjkorhatár jövőbeni meghatározását kössük a 65 éves korban várható további élettartam meghatározásához és ez innentől kezdve legyen automatikus, ne pedig politikai döntés legyen a jövőben. Ezt már 13 ország csinálja az Európai Unióban, vagyis különösebb politikai és demográfiai kockázat nélkül be lehet vezetni nálunk is. A másik javaslat pedig a hazai nyugdíjrendszer méltánytalanságaink enyhítésére vonatkozott. Utóbbival kapcsolatban nem sok konkrétum szivárgott ki. Véleményem szerint ebben az esetben a nyugdíjemelési eljárás méltánytalanságainak elhárításáról lehet szó. Ha így van, akkor a szolidaritás elve is újra megjelenhetne a magyar nyugdíjrendszer vezérlőelvei között.

Ez azt jelenthetné, hogy a rendszer nem hagyja a nagyon szegény nyugdíjasokat az elszegényedési csúszdán egyre mélyebbre esni,

hanem megpróbálja különféle jövedelemtranszferekkel a legkisebb nyugdíjban részesülőket jobban támogatni a nyugdíjemelések során. Mindezt úgy, hogy lehetőleg ne a magasabb nyugdíjjal rendelkezőket megillető forrásokból vonjon el. Erre tökéletes lehetne például a 13. havi nyugdíj visszavezetése miatt okafogyottá váló nyugdíjprémiumra félretett összegek egyfajta szolidaritási alappá alakítása,

– Ha már nyugdíjreform: véleménye szerint van olyan eleme bármely jól működő európai rendszernek, amit érdemes lenne átvenni itthon is?

– Először is fontos lenne tanulmányozni az összes jól működő, de legalábbis a magyarnál jobban működő rendszert. Nagyon hiányzik a hazai rendszerből, hogy nálunk nincs foglalkoztatói nyugdíjpillér. Magyarországon óriási túlsúlyban van az állami nyugdíj, emellett van egy viszonylag gyenge öngondoskodási pillér, és

hihetetlen mértékben kezd hiányozni a foglalkoztatói pillér, ami minden modern nyugdíjrendszerben fontos része az öregségi nyugdíjrendszernek.

A foglalkoztatói pillér lényege, hogy a munkáltató felelőssége is megjelenik a dolgozók nyugdíjának biztosításában. Jó példa lehet előttünk a nemrég kialakított lengyel modell, amit a brit minta alapján hoztak létre. A briteknél ugyanis minden olyan munkavállaló, aki elmúlt 20 éves és évi legalább 10 000 fontos keresettel rendelkezik, a bruttó keresete 5 százalékát beutalja egy foglalkoztatói nyugdíjalapba, amit a munkáltató a kereset 3 százalékával egészít ki, ehhez pedig az állam 1 százalékos adótámogatással járul hozzá. Képzeljük el, hogy ez mekkora összeget jelent, mire az ember nyugdíjba megy. De ugyanilyen fontos lenne a magyar nyugdíjskála kiegyenesítése is.

Jelenleg ugyanis az első 20 ledolgozott év után a nyugdíjszámítás során a szorzó 53 százalék, míg a második 20 év esetében már csak 27 százalék,

ami nem éppen arra sarkallja az embereket, hogy minél tovább maradjanak a munkaerőpiacon és minél később menjenek nyugdíjba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Mehringer Marci: Van sok Marika néni meg Pista bácsi, aki Facebookon leírja, hogy dögöljek meg
Mehringer Marci rengeteg támadást kapott kormánykritikus dalszövege miatt, de szerinte generációjának többsége hozzá hasonló dühöt érez. A 23 éves énekesbe Nagy Feró is beleállt, akiről azt mondja, csak egy megvezetett idős ember.


Mehringer Marcit az X-Faktor 10. évadában ismerhette meg az ország. A fiatal énekes akkor a negyedik helyen végzett. A műsor után zenekart alapított, több dalukkal is szép eredményeket értek el, az igazi sikert számára a 2025-ben megjelent Szar az élet című száma hozta meg. A 23 éves zenész ebben a saját magát és a kortársait érintő problémákról, érzésekről énekel.

A dallal hamar a kormánypárti sajtó célkeresztjébe került, és a közösségi oldalakon is sokan kritizálták részben a szöveg, részben pedig amiatt, hogy egy előadó miért foglalkozik politikai kérdésekkel. De Nagy Feró is többször beszólt neki. Marcival most arról beszélgettünk, hogyan élte meg a negatív kritikákat, és számított-e egyáltalán ekkora visszhangra. De a fiatal zenész azt is elárulta, hogyan látja ma Magyarországot és a saját generációját.

– A Szar az élet című számotok eléggé megosztó, hozzád milyen visszajelzések jutottak el?

– Ennek a dalnak valóban olyan ereje van, ami korábban más számunknak nem volt. Sokkal inkább a figyelem középpontjába kerültünk.

A propagandát leszámítva összességében inkább pozitívak a visszajelzések.

Sokan elmondják, hogy ők is ugyanígy gondolják a dolgokat. De azért van sok Marika néni meg Pista bácsi, aki Facebookon leírja, hogy dögöljek meg.

– Ilyeneket is írnak neked?

– Persze. A Facebookon mostanra azért már az idősebb korosztály van jelen, és talán ez az a platform, ahová leginkább beférkőzött a politika. Sőt, a Facebook kb. már csak politika... tele van a hírportálok cikkeivel. Egyébként a hírekkel többnyire én is ott találkozom, ott olvasok politikai, közéleti tartalmakról. Illetve Facebookon van talán a legtöbb negatív komment is. Az már természetes, hogy mondjuk másfél-kétmillióan megnéznek egy videót, van alatt 3-4 ezer komment, aminek a fele az biztos, hogy ilyen.

– Hogyan kezeled ezeket a negatív kommenteket?

– Őszintén szólva engem ezek nem érintenek meg. Nem tudok most már ezeken izgulni, nem húzom fel magam rajtuk. Az az igazság, hogy az ilyenekhez az ember egy idő után hozzászokik. Másfelől mindenkinek szabad véleményt nyilvánítani: ha valakinek nem tetszik az, amit csinálok, az is teljesen rendben van.

– Mennyire számítottál arra, hogy ekkorát fog menni ez a dal, és hogy ilyen megosztó lesz?

- Nyilván reméltem, hogy nagyot fog menni, de arra nem számítottam, hogy ekkorát. A hatását illetően abszolút nem számoltam azzal, hogy gyakorlatilag mindenhová el fog jutni, és hogy ekkora port kavar majd. Azt gondoltam, hogy azért lesz sok-sok fiatal, aki ezzel rezonálni fog. És abszolút beigazolódott számomra, hogy ami ebben a dalban van, ez a fajta düh, az nem kizárólag bennem él, hanem ez tényleg egy valid érzés a fiatalok többségében. Az az igazság, hogy

nemcsak én, de a legtöbb barátom is ugyanazt éli át: nincs hol laknia, nagyon drága az albi, rossz az oktatás, szar az egészségügy... Igazából ez a dal kigurult belőlem, szóval nem kellett sokat gondolkoznom rajta, könnyen jöttek a szavak.

A legnehezebb része inkább az volt, hogy mi az, amit kiveszünk belőle, merthogy van legalább 50 sor, ami nem került bele, hiszen túl hosszú lett volna. De ezek megvannak, és talán majd egy másik dalban még előveszem. De egyébként most úgy érzem, hogy nem feltétlen szeretnék több hasonló jellegű, kimondottan politika tartalmú dalt.

– Miért?

– Elsősorban azért, mert nem akarom, hogy ez öncélúvá váljon.

Én nem pénzt akarok ezen keresni. A zene számomra a művészetről szól, meg arról, hogy elmondjam, amit érzek, és nem arról, hogy felüljek erre a hype-vonatra.

Egyszer elmondtam, amit akartam, meg ami bennem volt, de számomra egy kicsit furcsa lenne, ha innentől újra és újra arról írnék dalt, ami szar az életben.

– Mondtad ezt a hype-vonatot, és az tény, hogy az utóbbi időben egyre több olyan előadó van, akik akár a zenéikben, akár a színpadi megnyilvánulásaikban foglalkoznak a politikával. A propaganda ezekre művészekre rendre reagál. Te is így jártál. Sőt, téged a nyíltan fideszes Nagy Feró is bekóstolt. Benned hogyan csapódott ez le?

– Az ő esete elég érdekes...

Nem akarom megbántani sem őt, sem a korosztályát, de ő végső soron egy idős ember, akinek a korát szépen kihasználják. Kicsit olyan, mint egy báb, és rossz ezt látni.

Én találkoztam vele, és ő egyáltalán nem egy rosszindulatú figura, csak egy megvezetett idős ember, aki ráadásul valószínűleg még pénzt is kap azért, hogy hülyeségeket beszéljen a tévében. Egy eseményen előttük léptünk fel, és mondtam neki, hogy nyugodtan nézze végig a koncertünket. Ott állt a színpad szélén végig, láttam rajta, hogy amúgy meg élvezi a zenéinket... és közben a médiában meg tök mást kell mondjon, vagy csináljon. Persze ettől még nem akarom az ő felelősségét tompítani ebben az ügyben, de baromi szomorú ezt látni. És

az a legrosszabb az egészben, hogy ő olyan ember, aki egy időben szép dolgokért és nemes célokért lázadt, és most egy nagyon hasonló rendszernek a katonája.

– Egyébként szerinted egy zenésznek mennyire dolga az, hogy politikával foglalkozzon?

– Szerintem egy alkotó embernek mindig kritikusnak kell lenni, hogy képezzünk valamilyen fajta ellenpólust. Én azt gondolom, hogy egy jó zenész örök ellenzéki, akkor is, hogyha egy olyan kormány van éppen hatalmon, akiknek az irányítása alatt jól működik az ország.

Szerintem Magyarországon egy kicsit el vannak csúszva a dolgok, mert azt gondolják az emberek, hogy a politikusok a mi főnökeink. Holott ez pont fordítva van, mert a politikusokat az emberek választják meg, tehát ők vannak értünk, és az volna a feladatuk, hogy azokat a dolgokat, amiket a társadalom szeretne, vagy ami a társadalom számára jó, megtegyék.

A politikusok nem azért vannak ott, hogy majd ők megmondják, mi legyen, ők az átlagembert kellene, hogy képviseljék. De az a probléma, hogy mi magyarok nem ebben szocializálódtunk, és szerintem nekünk, fiataloknak az az egyik fontos feladatunk, hogy ezen a gondolkodásmódon változtassunk.

– Milyennek látod a saját generációdat?

– Alapvetően nagyon fekete-fehérnek. Van az egyik oldal, a teljes nihil, akiknél azt látom, hogy amit érzékelnek a világból, az arra sarkallja őket, hogy semminek semmi értelme, és belecsúsznak ebbe a minden szar állapotba. Ezzel ők elvannak. Emellett pedig ott a másik oldal, akik nagyon ambíciózusak, céljaik vannak, amikor meg akarnak valósítani. Tenni akarnak, jobb emberekké válni és egy jobb helyet csinálni az országból, a világból. Szóval szerintem a mi generációnk ilyen, két véglet, és nem igazán van átmenet. De azt gondolom, hogy az ambíciózus fiatalokból, az akaraterőből szerintem sokkal több van. Illetve

mi fiatalok talán sokkal inkább abba az irányba húzunk, hogy valamiféle kollektív egyetértésben tudjunk majd együtt létezni. Szerintem sokkal kevésbé vagyunk önzőek már, kevesebb az egyén, és sokkal több a kollektíva a fiataloknak a fejében.

Szerintem többet törődünk egymással, szociálisan érzékenyebbek vagyunk, elfogadóbbak és, sokkal jobban érdekel minket környezetük.

– Te, mint Mehringer Marci, egy 23 éves zenész, milyen országban szeretnél élni, milyen Magyarország lenne számodra az ideális?

– Elég egyszerűen meg tudom fogalmazni: egy olyan országban, ahol mindenki embernek érezheti magát, teljesen mindegy, hogy honnan jön, hogy milyen a bőrszíne, milyen a vallása, milyen a szexualitása. Egy olyan szép és szabad Magyarországon szeretnék élni, ahol mind egymásért vagyunk. Ez egy nagyon egyszerű, meg nagyon klisés gondolat, de közben azt gondolom, hogy ennél tényleg semmi sem fontosabb.

Mostanra magyar ember lett, magyar embernek farkasa, ez így nem járja.

Mi nem fideszesek, meg tiszások, meg mi hazánkosok, meg nem tudom, kik vagyunk, hanem a hogy egytől egyig mind magyarok vagyunk. Mindannyian ugyanabban az országban élünk, és bárki is van kormányon, mindenkiért felel. Szomorú, hogy ennyire szét lett szakítva ez a kis ország, ez a kis nép. Szóval egy olyan országban szeretnék élni, ahol ez nincs jelen. Egy szabad Magyarországot szeretnék, ahol mindannyian embernek számítunk.

– Mik a terveid a következő időszakra, várhatóak például új dalok?

– Idén még biztosan kiadunk két dalt, és tervezünk egy nagykoncertet is, de erről egyelőre nem szeretnék többet elárulni. Jövő tavasszal pedig tervben van egy fullos nagylemez is, amit télen fogok tudni befejezni, mert akkor lesz rá időm. Számomra az a legfontosabb, hogy ezzel a lemezzel össze tudjam foglalni az elmúlt időszakot, meg mindent, ami bennem van, az érzéseimet. Hogy ez pontosan mit takar, vagy, hogy lesz-e benne még társadalmi kérdésekkel, problémákkal kapcsolatos gondolat is, az egyelőre maradjon titok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
„Aki embernek hitvány, az politikusnak is” - Civil demonstráció volt a Parlament előtt
A rendezvényt Felföldi József és Tóth-Beeri Szilvia szervezte, felhívásukban jelezve, hogy nem pártpolitikai eseményről van szó.


Nagyjából 60-80 érdeklődő gyűlhetett össze a parlament előtt a szombaton 15 órára meghirdetett demonstrációra. A rendezvényt Felföldi József, a néhány éve még a Fidesszel országos szinten is szimpatizáló debreceni nagyvállalkozó és Tóth-Beeri Szilvia operaénekes, civil aktivista szervezte.

Felhívásukban leírták, hogy az esemény nem pártpolitikai rendezvény, hanem közös kiállás azok mellett az ügyek mellett, amelyek minden magyar embert érintenek.

A tiltakozók többek között a gyermekek jövőjének veszélyeztetését, az iskolák rossz higiéniai állapotát, az állam által ki nem fizetett devizahiteles kártérítéseket, a földmutyikat, az akkumulátorgyárak terjeszkedését és a hazai vállalkozások háttérbe szorítását kifogásolták. A rendezvényen több közéleti szereplő is felszólalt.

A demonstrálók között akadt olyan, aki egy

„Aki embernek hitvány, az politikusnak is” feliratú papírlapot lobogtatott.

Másvalaki azt írta a pólójára, hogy „Tüneti helyett HOLISZTIKUS OKI kezelést!”. A legkarcosabban talán az a férfi fogalmazott, aki egy jókora táblára írva üzent: „Inkább vagyok balsors a Himnuszban, mint balfasz a PEDOFIDESS-ben!”

A rendezvényről fotósunk több képet is készített, amiket itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Egy kicsit bolondos, de kedves srác volt” – Templomba járó, Trump-rajongó mormon család kiválóan tanuló gyereke Charlie Kirk merénylője
A 22 éves Tyler gyerekkora óta templomba járt, okos volt, kedves és csendes az ismerősei szerint. Most egész Amerika róla beszél – és a különös üzenetekről, amiket a golyókra vésett.


Egészen más jövő várt volna Tyler Robinsonra, ha minden a tervei szerint alakul. Charlie Kirk 22 éves merénylője Utah államban, St. George közelében nőtt fel, és már középiskolásként is kitűnt tanulmányi eredményeivel: a közösségi médiában megosztott posztok szerint nagyon jó tanulmányi átlaggal zárt. A Pine View középiskola elvégzése után a Utah Állami Egyetem négyéves ösztöndíjat ajánlott neki, amit egy videóban büszkén fel is olvasott.

Azonban csak egyetlen félévet töltött az egyetemen. A tanulmányi szünet után már nem tért vissza, ehelyett a Dixie Műszaki Főiskolán tanult tovább, ahol az elektronikai képzés harmadéves hallgatója lett. 2022-ben megszerezte a villanyszerelői engedélyt is. Legutóbb egy st. george-i lakóparkban lakott, ahol szomszédai szerint visszahúzódó, csendes fiatalemberként élt, és nem igazán beszélt politikáról.

Robinson korábban a Utah Technológiai Egyetemen is szerzett kreditpontokat középiskolás évei alatt, 2019 és 2021 között. A Utah Valley Egyetemre, ahol a lövöldözés történt, nem járt.

A nyilvántartások alapján pártonkívüliként regisztrált szavazó volt, de soha nem élt szavazati jogával. Szülei, Matthew és Amber Robinson a Republikánus Párt tagjai, és a helyiek barátságos, segítőkész családként ismerték őket. Az apa konyhapultokat és szekrényeket szerel be, az anya szociális munkás. A család aktív tagja a mormon egyháznak.

Egykori ismerősei szerint Robinson mindig csendes volt, de jó fej, aki főleg a videojátékok világában érezte otthon magát.

Egy volt osztálytársa így emlékezett rá: „Nagyon-nagyon benne volt a videojátékokban”, és érdekelte is a játéktervezés. Elmondása szerint ebédidőben kártyázni szoktak az iskolában, és Robinson „egy kicsit bolondos, de kedves srác volt”.

A szomszédságában élő Kristin Schwiermann – aki iskolai takarítóként és egyházi tagként is ismerte a fiút – így emlékezett vissza: „Azt tudom, hogy [Tyler] mindig rendesen viselkedett. Nagyon kedves volt. Okos volt. Úgy hallottam, teljes ösztöndíjat kapott a főiskolára… Teljesen megdöbbentem, hogy ezt tényleg ő tette.”

A rendőrség szerint Robinson szeptember 11-én lőtte le Charlie Kirket a Utah Valley Egyetem egyik rendezvényén. A konzervatív aktivista épp a mormon egyházról beszélt, amikor a tragédia történt. A rendezvényen többek között ezt mondta: „Imádom, hogy a mormonok misszionáriusokat küldenek a világ minden tájára, imádom, hogy milyen udvariasak... a csapatom fele mormon.” Hozzátette: „A mormonok nagyszerű emberek. Hadd mondjam el, hogy én evangéliumi keresztény vagyok, de nem vagyok olyan, aki gyűlöli a mormonokat.” Tyler Robinson és családja az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza mormon közösség tagjai.

A lövöldözés után a rendőrök egy csavarzáras puskát találtak az egyetem közelében, egy erdős területen. A fegyverben lévő lőszerhüvelyeken több felirat is szerepelt. Az egyiken ez állt: „Hé, fasiszta! Kapd el!” Egy másikon az olasz antifasiszta dal sora: „Oh bella ciao, bella ciao, bella ciao, ciao ciao.” Egy harmadik hüvelyen ez volt olvasható: „Ha ezt olvasod, meleg vagy LOL.” A hatóságok szerint a feliratok videojátékokra és mémekre is utaltak, köztük a Helldivers 2 és a Far Cry 6 játékokra, valamint egy Netflix-sorozatra.

Spencer Cox, Utah kormányzója elmondta, hogy a nyomozók egy családtagot is kihallgattak, aki szerint Robinson az utóbbi években egyre inkább a politika felé fordult. Egy nemrég tartott családi vacsorán szóba hozta Charlie Kirk közelgő rendezvényét, és a családtag elmondása szerint azt is kifejtette, miért nem ért egyet az aktivista nézeteivel. A hozzátartozó szerint „Kirk tele van gyűlölettel, és gyűlöletet terjeszt”.

Robinson egykori iskolatársa arról számolt be, hogy korábban ő és a családja is Donald Trump támogatója volt: „Amikor ismertem őt és a családját, igazi Trump-rajongók voltak. Amikor ez történt, azt se tudtam, mi változott meg.”

Pénteken az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyházának vezetői közleményt adtak ki: „Elítélünk minden borzalmas erőszakos cselekedetet világszerte, beleértve a mostani gyilkosságot is Utah államban. Ismételten arra kérünk mindenkit, hogy a különbségek ellenére is a békét és az egységet keressék.” A közlemény zárása így szólt: „Arra buzdítunk mindenkit, hogy utasítsa el az erőszakot, és inkább a megértésre törekedjen. Mindannyian Isten gyermekei vagyunk – ennek tudatában több méltósággal, együttérzéssel és tisztelettel kell bánnunk egymással.”

(via BBC, CNN, New York Post)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina a Charlie Kirk elleni merényletről: Ez az indulat, ez a gyűlölet itt van Magyarországon is
A humoristát nagyon megrázta a konzervatív aktivista szerdai halála. Kirköt egy egyetemi közönségtalálkozó közben lőtték nyakon, esélye sem volt a túlélésre.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. szeptember 12.



„Végtelenül megrázott Charlie Kirk halála” – írja péntek reggeli posztja elején Pottyondy Edina. A jobboldali influenszert szerdán lőtte le egy eddig ismeretlen merénylő. Kirk éppen a Utah Valley Egyetemen tartott közönségtalálkozót, amikor nem sokkal dél után nyakon lőtték. A 31 éves konzervatív aktivista nem élte túl a merényletet.

„Talán azért, mert politikai tartalmakat gyártó influenszer volt. Talán azért, mert miközben nagyjából semmiben sem értettem vele egyet, a gondolatait kifejezetten kulturált módon adta elő. Talán azért, mert kétgyermekes apuka volt. Talán azért, mert alig 31 éves. Vagy azért, mert az infernális gonoszság, ami a halálát okozta, valószínűleg liberális irányból érkezett” - olvasható a humorista bejegyzésében.

„Az, hogy a közélet hova süllyedt az elmúlt évtizedekben, nyilván sokak felelőssége. Lehet joggal mutogatni a szélsőjobbra, a szélsőbalra, Finkelsteinre, a woke radikalizmusra. Lehet hibáztatni a hagyományos médiát, az algoritmusokat, az influenszereket, a társadalom mentális állapotát, a szociális igazságtalanságokat. Lehet vádolni a korszellemet, a kapitalizmust, a Covid-lezárásokat, a jogrendszert. És mindegyikben akad is némi igazság” - tette hozzá az influenszer, aki ezután a megosztottságról ír.

„Ez a szélsőséges megosztottság, amit a politika és a kultúra közösen zúdít az emberre, az az elképesztő indulat, ami világszerte forrong, számtalan tényezőből ered. Aki tényleg szembe akar nézni a valósággal, felteszi magának a kérdést, hogy a felelősség mennyire terheli a saját politikai közösségét”

– írja Pottyondy Edina, aki ezután a közelmúlt eseményeit is felidézi.

„Az elmúlt években egyre több politikai merényletet követtek el Amerikában. Meglőtték Trumpot. Minnesotában két demokrata törvényhozót és feleségeiket lőttek le, az egyik házaspár meghalt. A Képviselőház elnökének férjét kalapáccsal próbálták szétverni, megöltek egy vállalatigazgatót, és most Charlie Kirköt is.”

Pottondy szerint a Kirk halálához vezető indulat hazánkban is jelen van.

„Ne legyen kétségünk: ez az indulat, ez a gyűlölet itt van Magyarországon is, és egész Európában.

A Ficot megtámadó elmebeteg, a Budapesten garázdálkodó antifák, a Budah*ázy-galeri, vagy éppen az ellenzéki kritikust megtámadó propagandista mind ugyanannak a forrongó erőszaknak a jelei. Nem az a megoldás, hogy egyre hangosabban üvöltjük, hogy a másik a hibás. Ha egyáltalán lehetséges a változás, az csak úgy valósulhat meg, ha jobbak, türelmesebbek, nagyvonalúbbak leszünk, mint a tegnapi önmagunk. Különben a pokolra fogunk jutni mindannyian, még mielőtt meghalnánk.”

„Nyugodjon békében Charlie Kirk! És szégyellje magát mindenki, aki a halálán örömködik. És azok is, akik ezt a tragédiát is arra használják, hogy még több gyűlöletet, még több indulatot öntsenek a világra” – zárja a posztot Pottyondy Edina.


Link másolása
KÖVESS MINKET: