SZEMPONT
A Rovatból

Farkas András: Nálunk biztosan nem lesz a romániaihoz hasonló, 40%-os nyugdíjemelés

A nyugdíjszakértő szerint a magyar nyugdíjak még így is magasabbak maradnak, mint Romániában, az átlagnyugdíj jövőre elérheti a 227 ezer forintot. De a rendszer sok sebből vérzik, a nagyon szegény nyugdíjasok egyre lejjebb csúsznak.


Péntektől kapják kézhez a mintegy 2,5 millió magyar nyugdíjas az emelt összegű nyugdíjat. Mivel az idén januári 15 százalékos emelésnél magasabb lett az éves infláció, ezért az év elejéig visszamenőleg minden nyugdíjas további 3,1 százalékos korrekciót kap novemberben, ami Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentése szerint átlagosan 78 ezer forint többletet jelent ebben a hónapban.

Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News online portál alapító-főszerkesztője szerint azonban ennél jóval magasabb volt a magyar nyugdíjasok inflációérzékelése.

– Az idei inflációt figyelembe véve mennyire lehetnek most elégedettek a nyugdíjasok?

– Van esély arra, hogy az idei nyugdíjasinfláció nem lesz sokkal magasabb, mint a kormányzat által becsült 18,5 százalék. Bár az általam ismert összes szakértői elemzés és a saját véleményem szerint is inkább 19,1-19,5 százalék között lehet majd a valójában mérhető nyugdíjasinfláció erre az évre, de ez csak jövő februárban derül ki, ám erre az esetleges 0,5 százalékos különbözetre már nem számíthatnak a nyugdíjasok.

Azonban a nyugdíjasok szubjektív inflációérzékelése nem 18,5 százalék 2023-ra vonatkozóan, hanem inkább 30-40 százalékos, ami elsősorban a boltokban lévő rettenetes árakban jelentkezett.

Márpedig a nyugdíjasok jelentős része a teljes nyugdíját élelmiszerre, rezsire és gyógyszerekre költi. A nyugdíjasszervezetek nehezményezik is, hogy minden nyugdíjemelés körülbelül egyharmada azonnal visszamegy az állami költségvetésbe, hiszen ők is fizetik az áfát, meg kell fizetni az élelmiszerárakban jelentkező kiskereskedelmi különadót, a jövedéki adókat, vagyis minden 100 forint nyugdíjemelésből 30-35 forint azonnal vissza is kerül az államhoz. Ezért reálisabbnak tartottak volna most egy 4-4,5 százalékos emelést.

– Vagyis az átlagosan 78 ezer forint nem kompenzálja teljes mértékben a nyugdíjasok megemelkedett kiadásait visszamenőleg?

– Ez az összeg eleve egy kicsit túlzás. Abból indultak ki ugyanis, hogy vették a jelen pillanatban érvényes átlagnyugdíjat, ami 210.800 forint a KSH szerint, holott a januári emelés utáni átlagnyugdíjat kellene alapul venni, ami csak 208.500 forint volt. Előbbi számot az idén frissen nyugdíjazottak húzták fel, de ők még nem részesültek az év eleji 15 százalékos emelésben. Ezért valójában az alacsonyabb összegre kellene vetíteni az emelést, hiszen ezeket az összegeket korrigálták további 3,1 százalékkal. Vagyis ha a mostani korrekció alapjának a 208.500 forintot vesszük, akkor

az átlagnyugdíj körülbelül 6500 forinttal lesz magasabb, és ennek a tizenegyszeresét kapják meg most a nyugdíjasok, ami jóval közelebb van a 70 ezer forinthoz, mint a 80 ezerhez.

– Jövőre 6 százalékos inflációval számol a kormány, emiatt ekkora lesz a nyugdíjemelés mértéke is 2024 januárjában. Mennyire lehet reális ez az inflációs várakozás annak tükrében, hogy az ideit is jóval alábecsülték, ráadásul jövőre 15 százalékos minimálbér-emelés jöhet, de jelentősen emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója is?

– Sokan talán már elfelejtették, de 2023-ra még 5,2 százalékos inflációt várt a kormány, amit decemberben egy kormányrendelettel gyorsan megváltoztattak 15 százalékra. És látjuk, hogy még ez a feltételezés sem volt elég. A 2024-re várható 6 százalékos inflációs előrejelzés azonban a jelenlegi elemzői várakozások szerint még úgy is tartható, ha figyelembe vesszük az említett, egyébként inflációnövelő tényezőket is.

– A januárban esedékes 6 százalékos emelés forintban kifejezve mit jelent majd az átlagnyugdíjnál?

– A mostani emelés után 214.500 forint körül lesz az átlagnyugdíj, és ha ezt emeljük 6 százalékkal, akkor

januártól az átlagnyugdíj meg fogja haladni a 227.000 forintot.

Bár ez nagyon jól hangzik forintértékben, de az infláció emelkedése miatt valójában ez az összeg éppen hogy csak tartja majd az értékét. Szerintem azonban érdemes inkább a mediánnyugdíjjal számolni. Ez a jelenlegi 186.000 forintos összeg az, aminél a magyar nyugdíjasok egyik fele kevesebbet, a másik fele pedig többet kap. A novemberi korrekció után ez emelkedik 191.000 forint fölé, jövő januártól pedig az újabb 6 százalékos emeléssel meghaladhatja a 203.000 forintot. Vagyis végre a mediánnyugdíj átlépheti a 200.000 forintos határt.

– A magyar nyugdíjak európai összevetésben hol helyezkednek el a rangsorban?

– Sajnos nem sokat büszkélkedhetünk a nyugdíjakkal kapcsolatban. A fogyasztási korrekcióval megállapított európai rangsorban változatlanul az utolsó harmadban kullogunk, csak néhány ország van mögöttünk. Egy esetleges nyugdíjreform kapcsán felmerülő nyugdíjrendezés erőteljesen ráférne Magyarországra. De ne felejtsük el, hogy a magyar nyugdíjrendszer soha nem lehet jobb, mint a hazai gazdaság állapota. Tehát

amíg a magyar keresetek európai összevetésben szintén az utolsó harmadban szerepelnek, addig a nyugdíjak sem lehetnek ennél jobbak.

Vagyis az ország állapotánál nem lehet jobb a nyugdíjrendszer állapota sem.

– Egy 2022-es kimutatás szerint a román nyugdíjak még biztosan alacsonyabbak voltak a magyarnál. Azonban a napokban 40 százalékos nyugdíjemelést jelentett be a szomszédos ország. A jövő szeptembertől érvénybe lépő vaskos emelésnek köszönhetően megelőznek minket a románok?

- Érdemes tudni a román nyugdíjrendszerről, hogy jelenleg mindenféle szempontból mögöttünk vannak. Egy jóval nagyobb országról beszélünk, ahol most 5 millió nyugdíjas él, ami nagyjából a duplája a magyar nyugdíjasok számának. Ehhez képest a jövő évi magyar nyugdíjkassza 6019 milliárd forint, míg a 2024-re, a 40 százalékos emelés után tervezett romániai kassza még mindig csak 11.000 milliárd forint lesz. Vagyis

a kétszer annyi román nyugdíjasra még a 40 százalékos emelés után sem jut fejenként annyi pénz, mint nálunk, azaz még a jelentős emelés után is alacsonyabbak maradnak a romániai nyugdíjak a magyarokhoz képest.

Egyelőre azonban még nem látszik, honnan fogják Romániában előteremteni azt az összeget, ami fedezi ezt az óriási emelést. Arról nem is beszélve, hogy milyen hatása lesz majd ennek az ottani inflációra. Egyelőre az biztos, hogy a januárra tervezett 13,8 százalékos emelést szerintem végre tudják majd hajtani.

– Magyarországon is átfogó nyugdíjreform készül, melyet 2025. március 31-ig törvénybe kell foglalni. Az ehhez szükséges nemzetközi szakértői vizsgálatok idén év végére készülhetnek el. Itthon is a romániaihoz hasonló léptékű reform és nyugdíjemelés történhet?

– Biztosan nem. A nyugdíjreformról szóló uniós egyeztetések kapcsán két téma került előtérbe. Ezek közül az egyik az volt, hogy a magyar nyugdíjkorhatár jövőbeni meghatározását kössük a 65 éves korban várható további élettartam meghatározásához és ez innentől kezdve legyen automatikus, ne pedig politikai döntés legyen a jövőben. Ezt már 13 ország csinálja az Európai Unióban, vagyis különösebb politikai és demográfiai kockázat nélkül be lehet vezetni nálunk is. A másik javaslat pedig a hazai nyugdíjrendszer méltánytalanságaink enyhítésére vonatkozott. Utóbbival kapcsolatban nem sok konkrétum szivárgott ki. Véleményem szerint ebben az esetben a nyugdíjemelési eljárás méltánytalanságainak elhárításáról lehet szó. Ha így van, akkor a szolidaritás elve is újra megjelenhetne a magyar nyugdíjrendszer vezérlőelvei között.

Ez azt jelenthetné, hogy a rendszer nem hagyja a nagyon szegény nyugdíjasokat az elszegényedési csúszdán egyre mélyebbre esni,

hanem megpróbálja különféle jövedelemtranszferekkel a legkisebb nyugdíjban részesülőket jobban támogatni a nyugdíjemelések során. Mindezt úgy, hogy lehetőleg ne a magasabb nyugdíjjal rendelkezőket megillető forrásokból vonjon el. Erre tökéletes lehetne például a 13. havi nyugdíj visszavezetése miatt okafogyottá váló nyugdíjprémiumra félretett összegek egyfajta szolidaritási alappá alakítása,

– Ha már nyugdíjreform: véleménye szerint van olyan eleme bármely jól működő európai rendszernek, amit érdemes lenne átvenni itthon is?

– Először is fontos lenne tanulmányozni az összes jól működő, de legalábbis a magyarnál jobban működő rendszert. Nagyon hiányzik a hazai rendszerből, hogy nálunk nincs foglalkoztatói nyugdíjpillér. Magyarországon óriási túlsúlyban van az állami nyugdíj, emellett van egy viszonylag gyenge öngondoskodási pillér, és

hihetetlen mértékben kezd hiányozni a foglalkoztatói pillér, ami minden modern nyugdíjrendszerben fontos része az öregségi nyugdíjrendszernek.

A foglalkoztatói pillér lényege, hogy a munkáltató felelőssége is megjelenik a dolgozók nyugdíjának biztosításában. Jó példa lehet előttünk a nemrég kialakított lengyel modell, amit a brit minta alapján hoztak létre. A briteknél ugyanis minden olyan munkavállaló, aki elmúlt 20 éves és évi legalább 10 000 fontos keresettel rendelkezik, a bruttó keresete 5 százalékát beutalja egy foglalkoztatói nyugdíjalapba, amit a munkáltató a kereset 3 százalékával egészít ki, ehhez pedig az állam 1 százalékos adótámogatással járul hozzá. Képzeljük el, hogy ez mekkora összeget jelent, mire az ember nyugdíjba megy. De ugyanilyen fontos lenne a magyar nyugdíjskála kiegyenesítése is.

Jelenleg ugyanis az első 20 ledolgozott év után a nyugdíjszámítás során a szorzó 53 százalék, míg a második 20 év esetében már csak 27 százalék,

ami nem éppen arra sarkallja az embereket, hogy minél tovább maradjanak a munkaerőpiacon és minél később menjenek nyugdíjba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Kibasznám a válogatottból az összes mentálisan alkalmatlan sztárt” – Csernus Imre ezzel a feltétellel vállalná el a válogatott felkészítését
A lélekbúvár szerint a sztárjaink mentalitásával van a legnagyobb baj. A nagyképűségük a hajrában kishitűségbe és kapkodásba csapott át, fájó vereség lett a vége.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 17.



Csernus Imre pszichiáter egyetlen, kőkemény feltétellel vállalná el a magyar labdarúgó-válogatott mentális felkészítését, miután a csapat drámai körülmények között bukta el a világbajnoki pótselejtezőt Írország ellen. A szakember az Indexnek adott interjújában nem rejtette véka alá a véleményét.

„Egy feltétellel: ha kib*szhatnám a válogatottból a mentálisan alkalmatlan sztárokat. Ha erre ön azt mondja, hogy ezzel lefejeznénk a csapatot, én azt felelem, meglehet, de máskülönben nem vállalnám el.”

Csernus szerint a magyar válogatott nem a 96. percben, hanem már a 40. perc környékén elvesztette a sorsdöntő vb-selejtezőt, amikor 2-1-es vezetésnél Szoboszlai Dominik vezérletével a csapat elkezdett alibifutballt játszani. „Ahelyett, hogy 2–1-es vezetésünk után kinyírtuk volna a padlóra került ellenfelet” – fogalmazott a pszichiáter, aki szerint

a csapat nem győzelemre, hanem a vereség elkerülésére játszott, amivel lényegében feltámasztotta az íreket.

A szakember a játékosok mentális hozzáállását is élesen kritizálta. „Sajnos az a benyomásom, hogy a sztárjainkra jellemző a nagyképűség. És ha szorul a hurok, a nagyképűség egy pillanat alatt átcsap önmaga ellentétébe: kapkodásba, kishitűségbe, kudarckerülésbe.”

Úgy látja, a csapatra ólomsúlyként nehezedett a négy évtizedes sikertelenség terhe és a közvélemény elvárása.

„A játékosokban a megfelelési kényszer görcsösségbe csapott át. Ahelyett, hogy folytatták volna a futballt, amit remekül kezdtek el a meccs elején, inkább már a tizedik, majd a negyvenedik percben hozzáfogtak a visszaszámláláshoz.”

A vasárnapi, Puskás Arénában rendezett mérkőzésen a magyar csapat Lukács Dániel és Varga Barnabás góljaival kétszer is vezetett, mégis Írország nyert 3–2-re Troy Parrott mesterhármasával, aki a győztes gólt a 96. percben szerezte. A vereséggel Magyarország sorozatban tizedik alkalommal maradt le a világbajnokságról, míg Írország pótselejtezőt játszhat.

Csernus a győztes mentalitás hiányát „magyar betegségnek” nevezte, párhuzamot vonva a 2000-es sydney-i olimpia női kézilabda-döntőjével,

ahol a válogatott hatgólos előnyről szenvedett vereséget. Ellenpéldaként hozta fel a portugálokat, akik aznap este 9–1-re kiütötték Örményországot, és a norvégokat, akik 4–1-re verték Olaszországot, jelezve, hogy más nemzetek nem bízzák a véletlenre a sorsdöntő meccseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Deák Dániel: A Fidesznek nem érdeke támadni a tiszás jelölteket, mert akkor Magyar Péter le tudná cserélni őket
A kormánypárti politikai influenszer arról is írt, hogy a Tisza sok helyen belpesti jelöltekkel akar nyerni vidéki körzetekben. Szerinte többek között ez is bizonyítja, hogy a párt egyértelműen baloldali.


Deák Dániel politikai influenszer a Facebook-oldalán elemezte a Tisza Párt képviselőjelöltjeit. A posztban öt pontban foglalta össze véleményét a jelöltállítás folyamatáról és a jelöltek személyéről.

Az influenszer szerint a jelöltállítás folyamata kapkodó, miután a párt mobilalkalmazása csődöt mondott. Azt állítja, „több száz millió forintért fejlesztettek ukránokkal mobilalkalmazást Magyar Péterék, azon keresztül akarták kiválasztani a jelöltjeiket. Ez az alkalmazás azonban csődöt mondott, kétszázezer tiszás személyes adatai kerültek Ukrajnába.” Deák Dániel szerint Magyar Péter ezért egy honlapon keresztül mutatja be a jelöltjeit, és az „előválasztást” senki sem ellenőrzi, vélhetően már eldőlt, ki hol indul.

Második pontjában Deák arról ír, hogy a Tisza Párt jelöltjei helyben nem beágyazottak, „ejtőernyőztetettek”. Úgy fogalmaz: „Nemzetközi és hazai kutatások is bizonyítják, hogy főként a vidéki körzetekben kiemelten fontos, hogy az adott jelölt helyben beágyazott legyen. Ez a Tiszánál sok esetben nem érvényesül, jó példa erre Nagy Ervin baloldali színész, aki Fejér megye 4-es számú választókörzetében indul, úgy, hogy ugyan Dunaújvárosban született, de életvitelét tekintve ő egy újlipótvárosi baloldali ember. Ez hasonlít a 2022-es ellenzékre, ők is belpesti embereket indítottak el vidéki körzetekben, akik ki is kaptak.”

Az elemző szerint a jelöltek és a program is baloldali. Álláspontja szerint „Eddig, amikor például a genderaktivista Bódis Kriszta kiállt a bevándorlás vagy Nagy Ervin Ukrajna finanszírozása mellett, Magyar Péter azzal védekezett, hogy ők nem a Tisza politikusai, így nem a Tisza álláspontját képviselik. Innentől kezdve azonban ezek a túlságosan is baloldali emberek a Tisza jelöltjei, így amit ők képviselnek, az a Tisza álláspontja is egyben. Innentől kezdve még világosabb lesz, hogy a Tisza valójában egy baloldali párt.”

Deák Dániel úgy véli, a jelöltek „Brüsszelből könnyen irányítható emberek” lesznek, akik szerinte teljesíteni fogják a brüsszeli elvárásokat Ukrajna, a háború, az adóemelések vagy a migráció ügyében. Véleménye szerint ezt a Tisza eddigi politikusai is világossá tették, és felidézi Tarr Zoltán, a párt alelnökének kijelentését, miszerint ha mindent elmondanának a terveikből, abba belebuknának.

Végül Deák Dániel arról ír, hogy a Fidesznek nem érdeke most támadni a jelölteket. Állítása szerint ez értelmetlen lenne, mert így Magyar Péter még le tudná cserélni a népszerűtlen jelölteket. A Fidesznek szerinte majd akkor lesz érdeke rávilágítani a tiszás jelöltek gyenge pontjaira, ha már nem lehet őket lecserélni.

A Tisza Párt eredetileg a Tisza Világ mobilalkalmazáson keresztül tervezte a képviselőjelöltek kiválasztását, azonban a folyamatot később a nemzethangja.hu weboldalra helyezték át. Magyar Péter november 17-én ígérte a körzetenkénti jelölt-jelöltek bemutatását, a végleges névsor bejelentését pedig november 30-ra időzítették. Az alkalmazást érintő adatvédelmi ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) október 7-én hivatalból indított vizsgálatot, miután előbb egy körülbelül 18 ezer, majd egy 200 ezer fős lista is felbukkant az interneten. A hatóság jogellenesnek minősítette a kiszivárgott személyes adatok további közzétételét. Kormányközeli lapok ukrán fejlesztőkről írtak, a vizsgálat tényét pedig a független sajtó is megerősítette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: A Tisza jelöltlistája legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását
A politológus megjegyezte, hogy általános vélemény szerint ez lesz a Tisza Párt számára a legnehezebben megugorható része a kampánynak. Azt is állítja: most szűnt meg a Tisza egyszemélyes párt lenni.


Kedd délelőtt Török Gábor is reagált arra, hogy hétfő éjjel nyilvánossá vált, kik a Tisza Párt képviselőjelölt-jelöltjei szűk 5 hónappal a 2026-os országgyűlési választás előtt.

A politológus Facebook-oldalán megjegyzi, hogy erről a folyamatról gondolta a legtöbb elemző azt, hogy „a választási kampány egyik legnehezebben megugorható része lesz az ellenzéki párt számára”. Szerinte az elmúlt választási kampányidőszakokhoz képest kuriózumnak számít, hogy „Orbán Viktor a saját hangján (vagyis oldalán) foglalkozott az ellenzéki jelöltekkel, mondván, hogy nincs itt semmi látnivaló, ez a régi baloldal.”

Hozzátette: „Magyar Péter ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a jelöltek átlagemberek, civilek. Ha megnézzük a listát, az első benyomás inkább az utóbbi értelmezéshez áll közelebb,

és legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását: a többség érdemi politikai múlt nélküli embernek látszik, bár nyilván a kormánymédia hamar megtalálja majd az ő értelmezésükhöz fontos szálakat, kapcsolatokat.”

Török arra is kitért, mit tart a legfontosabbnak a jelöltállításban: „A lényeg azonban nem ez, hanem az a tény, hogy ettől a pillanattól kezdve megváltozik a Tisza helyzete: közel háromszáz ember hivatalosan is a párthoz tartozik, erősíti vagy gyengíti a szervezetet. A Tisza ezzel – a nyilvánosság felé is – megszűnt egyszemélyes vagy pár emberes politikai vállalkozásnak lenni, annak minden előnyével és hátrányával.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Schultz Nóra: Eddig Magyar Pétert képzelték a választók minden "ismeretlen induló" helyére, most meg kell barátkozniuk a valódi jelöltekkel
Az a nagy kérdés, ez hogyan sikerül – mondja az elemző, aki szerint az előválasztás hasznos tapasztalatokat jelent azoknak is, akik alulmaradnak, miközben egy győzelem az ismertebb tiszásoknak is magabiztosságot adhat.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. november 18.



Nyilvánosságra került a névsor: kiderült, ki az a több mint 300 ember, akik közül a következő hetekben a szavazók kiválaszthatják, kik induljanak 2026-ban egyéniben a Tisza Párt színeiben. Mindenhol legalább egy (de sok helyen kettő is) nő a jelöltek közül. Valóban civilek, az eddigi politikától érintetlen embereket ismerhettünk meg, van közöttük orvos, közgazdász, a legtöbben magasan képzettek és nincsenek híján a nemzetközi tapasztalatoknak sem.

Az mindenképpen elmondható, hogy képzettség és tapasztalat terén magasra tette a lécet a Tisza. Az már más kérdés, hogy hogyan lesznek a kiváló értelmiségiek politikusokká. Ezt majd a következő hónapokban látjuk meg. A jelöltállításról, annak tanulságairól és a feladatokról Schultz Nóra politológussal beszélgettünk.

— Az eredeti tervekhez képest heteket csúszott a jelöltek bemutatása. Miért volt ilyen nehézkes ez a folyamat?

— Ez relatív, hogy nehézkesnek tekintjük‑e: a magyar politikában nincs kőbe vésett időpont, amikor be kell jelenteni a képviselőjelölteket. Hivatalosan a kampány indulását, a jelöltállítás törvényi keretét az ajánlóívek felvétele jelöli ki. Ezt az időpontot tehát a TISZA maga tűzte ki, és én úgy látom, most az a koncepció, hogy a november 30‑át mindenképp tartani akarják, és minél szűkebb időtartam alatt próbálják megrendezni az előválasztást. Amit erről mondtak, az elsősorban arról szól, hogy nem szeretnék, ha a közösség túlzott támadásoknak és feszültségeknek lenne kitéve.

— Ruszin‑Szendi Romulusz, Rost Andrea, Nagy Ervin is elindul. Az olyan helyeken, ahol „nagy nevek” lépnek pályára, van‑e értelme velük szemben még másokat is indítani?

— Szerintem nem csak az számít, hogy ne tegyék ki a párt vezetőit egy esetleges előválasztási vereségnek. Arról is szó van, hogy ki kell nevelniük egy új politikusi generációt: olyan embereket, akik most kezdenek politizálni.

Az éles kampányhelyzet a legjobb iskola: aláírásgyűjtés, meggyőzés, mozgósítás.

Most túljelentkezés van: 315 embert mutatnak be a 105 helyre. Így sokakról kiderül, alkalmasak‑e közéleti, politikai szerepre akár országgyűlési, akár más szinteken, vagy a kampányokban; kormányra kerülve is sok pozíciót kell majd feltölteni. Ez tehát plusz funkció: nem mindenkinél a győzelem a végcél, hanem a tanulás és belépés a tiszás politikai világba. Emellett az ismert jelölteknek is hasznos az előválasztás: győztesek lehetnek. Rost Andrea még soha nem volt politikus, Ruszin‑Szendi Romulusz sem választott politikusként dolgozott korábban. Egy előválasztási győzelem magabiztosságot és ismertséget ad, erre a híresebb tiszásoknak is szükségük van.

— Sejthetően Hadházy Ákos körzetében mégsem indítanák Bódis Krisztát, a korábbi hírekkel ellentétben. Hadházy Ákosnak érdekes a viszonya a TISZÁ‑val: más utat járnak, mégis jól kiegészítik egymást, elismerik egymás munkáját. Azon sem lepődnék meg, ha a legeslegutolsó pillanatban a tiszás jelölt visszalépne Hadházy javára.

— Én is ilyesmit olvasok ki abból, ha végül nem egy annyira erős jelölt lesz itt a TISZA részéről, mint Bódis Kriszta, aki a korábbi ellenzéki szavazók értékrendjével, munkájával, hangulatával, szóhasználatával, ügyeivel nagyon illik a portfóliójukba – erős jelölt lett volna Hadházyval szemben. Meglátjuk. Lehet hivatkozni olyan mérésre a 21 Kutatóközponttól, ahol egy ismeretlen tiszás is legyőzte volna Hadházyt. Hadházy hozott olyan mérést amelyben ő nyert volna, és most a Republikon Intézet friss népszerűségi kutatásában a top 3 politikus: Hadházy Ákos, Karácsony Gergely, Magyar Péter, ebben a sorrendben. Valószínű, hogy a TISZA időt hagy erre, és Bódis Krisztát nem teszik ki annak, hogy később vissza kelljen lépnie.

— Kéri László mondta többször, több helyen, hogy amikor megjelennek a jelöltek, akkor kezdődhetnek a párton belüli nagy konfliktusok is. És persze, ahogy már láthattuk, abban a pillanatban, hogy kikerülnek a nevek, támadhat a Fidesz. Emlékszem, Forsthoffer Ágnes jóformán haza sem ért Kötcséről, már megindult ellene a sajtóhadjárat. Mindkét fronton, belül is, és kívül is viharokra kell készülni. Vajon felkészültek erre?

— Igen. Amit tudok, részben háttérbeszélgetésekből, hogy

a TISZA arra kéri a jelölt-jelölteket, ne folytassanak negatív kampányt.

Ezt megerősíti, amit Magyar Péter nyilvánosan is kért: a közösségétől, a TISZA‑szigetek közösségeitől, hogy szeressék és támogassák a jelölteket akkor is, ha az első körös belső szavazás után a számukra legkedvesebb nem jut tovább, maradjanak elkötelezettek. Csalódás biztosan lesz egyes jelöltek részéről, de kifelé sokkal inkább baráti versengést kommunikálnak. Ezen keresztül tudás és „nevelődés” történik, nem pedig a teljes választási kampányt idéző véres küzdelem.

— És a külső támadások?

— Emiatt is fontos, amit Magyar Péter állít: olyan emberek is vállalnak szerepet, akikről korábban azt gondolhattuk, hogy a munkájuk vagy egzisztenciájuk miatt nem tennék. Ez az ország hangulatában fontos váltás lehet, és sokaknak reményt, bizodalmat adhat az ellenzéki oldalon.

— Példát is mutathatnak? Lehet, hogy ezután olyanok is mernek megszólalni, akik eddig nem?

— Igen.

— Én például sokszor tapasztaltam a TISZA rendezvényein is, hogy meg akartam kérdezni valakit, de azt mondta: sajnálja, olyan helyen dolgozik, hogy nem mondhat semmit, nem mutatkozhat kamera előtt. Ez megváltozhat?

— Úgy gondolom, igen. Magyar Péter személye és üzenete már ez volt: „Ne féljetek.” A saját példájával is megmutatta, hogy a Fideszt elhagyva bizonyos szempontból lehet sikeresebbé válni, nagyobb pályát befutni a politikában, ezzel sokaknak részben feloldozást, részben példát adott, akár a Fidesz elhagyására, akár a politikai szimpátia megváltoztatására. Ha pedig tényleg azt a hangulatot tudják mutatni, hogy hétköznapi emberek, akikkel a boltban, a piacon, az orvosnál találkozunk, sőt maga az orvos vagy a tanárnő is felvállal politikai szerepet, az a pártpolitikai részletektől függetlenül, alapjaiban változtathatja meg a magyar társadalom politikai bevonódottságát.

A politizálás sokáig tabu volt. Ha a TISZA alulról jövő, új arcokat hoz be, mélyebb közösségi szinten élhetik át az emberek, hogy a politika róluk is szól, és ez önmagában izgalmas fejlemény.

— Térjünk vissza az előválasztásra. Két forduló lesz, egy belső kör, majd a másodikban mindenki szavazhat, aki regisztrál. Az adatlopási ügyek után fenyegeti‑e veszély az előválasztást? Tarthatunk-e attól, hogy káosz lesz?

— Nem szeretnék előre spekulálni vagy hangulatot kelteni. Az biztos, hogy Magyar Péteréknek nagyon fontos lesz kommunikálni a magas részvételt, mert ez önmagában legitimációt épít a jelöltjeik mögé.

Nem csak az a cél, hogy ellenzékibb központokban nagy számokat érjenek el, hanem hogy minden választókerületben elmondható legyen: valós, sok ember részvételével született döntés.

Kérdés, sikerül‑e online elég embert aktivizálni. Az, hogy pusztán online lesz az előválasztás, újdonság: négy éve sátraknál is lehetett szavazni, zajlott utcai kampány is. Fontos a módszertan: az első körben rangsorolás lesz. A nagyon megosztó jelölteknek nehezebb lesz így jól szerepelni; azok jutnak előnyhöz, akiknek nincs nagy ellenzőtáboruk.

— A Tisza applikációjából kikerültek 200 ezer ember adatai. Mi a biztosíték, hogy rendben lezajlik az online szavazás?

— A szavazás a Nemzet Hangja felületén lesz. Eddig ezzel nem volt gond. A Nemzet Hangja szavazás problémamentesen lezajlott. Most persze beárnyékolja a TISZA applikáció körüli felfordulás, de a Nemzet Hangja korábbi folyamatai rendben voltak, bízom benne, hogy most sem lesz visszaélés vagy hiba.

— Kormánypárti és független elemzők is mondták, hogy a TISZA első lendülete csillapodni látszott az utóbbi időben. Egy ilyen „mozgalmi” dömping, ahol egyszerre zajlik az előválasztás első és második fordulóval, miközben az országjárás sem áll le, képes lehet újra turbófokozatra kapcsolni a pártot?

— Az országjárás önmagában, például amit Győrben láttunk, ugyanazt a közösségi erőt és mozgósítási potenciált mutatta, mint amit az elmúlt másfél évben megszoktunk. Közben a sajtó némileg érzéketlenné válik az ilyen eseményekre, mert sok van belőlük, de ezekben óriási munka van: önkéntesek mozgósítása, szervezés, technika, promóció. Minél tovább dolgoznak, annál nagyobb eredmény egy‑egy esemény. Nagy kérdés lesz, hogy amikor lesznek jelöltek, a közvélemény‑kutatások, amelyek eddig is készültek, és nagyon erősnek mérték az ismeretlen tiszás jelöltet is, így maradnak‑e.

Az volt a benyomásom, hogy amikor egy ismeretlen tiszás és egy ismert fideszes között kellett választani, sok ellenzéki válaszadó kicsit odaképzelte Magyar Pétert az ismeretlen helyére. Most viszont meg kell barátkozniuk a valódi helyi jelölttel.

Erre érdemes figyelni, nem csak az országos, hanem az esetleg kikerülő helyi mérésekben is, hogyan alakul ez a tendencia.


Link másolása
KÖVESS MINKET: