KULT
A Rovatból

Ezért indította Putyin a háborút? – A Fordulópont: A bomba és a hidegháború a legjobb tartalom most a Netflixen

Nem gondoltam volna, de hosszú idő óta a Fordulópont: A bomba és a hidegháború Netflix dokumentumsorozat a legjobb tartalom a streaming szolgáltató kínálatában. Sokkal jobb, mint az idei Oppenheimert majmoló próbálkozások. A kilenc részes monstrum minden pillanata arany, még ha néha kicsit részrehajló is.
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2024. március 19.



Brian Knappenberger nem most kezdte a szakmát, ez a sorozat immár a sokadik megálló a filmográfiájában, és mégis tudott újat mutatni. A 2021-es Fordulópont: 9/11 és a terrorizmus elleni harc után nekiállt a következő dokumentum projektjéhez. A sorozat minden porcikáján érezni a profi hozzáállást. Alapos, kerek, érdekes történelemlecke. Remek kiegészítés azoknak, akik imádták az Oppenheimert, és még többet meg akarnak tudni ennek a pusztító eszköznek a hátteréről és használóiról.

Szuper archív felvételekkel dolgozik és összefüggő, összetett, koherens narratíva jellemzi a részeket.

Mintha minden része önálló dokumentumfilm lenne, amelyek a végén szépen összeállnak egy tökéletes kirakóssá. Minden epizód egy ukrán-orosz háborús felvétellel kezd, majd visszautazunk a múltba, hogy kontextusba helyezzük azt.

Arra azért készüljön fel mindenki, hogy a kilenc rész mindegyike hosszabb, mint egy óra, és annyira leköti az ember figyelmét, mint egy modern sorozat. Kevés az a doksi, aminél alig vártam, hogy nézhessem a következő részt. De itt alig bírtam magammal, és vártam, hogy felszívhassam ezt a tömény történelemleckét. Hiába látunk rengeteg ismert történelmi tényt, mindig tud újdonságot mondani, sőt még a feszültséget is sikerül fenntartani egész magas színvonalon.

Szó szerint aggódtam a keletnémet tűntetők testi épségéért a tiltakozások közepette. Izgultam, vajon úgy járnak-e a litván tüntetők vagy mint a Tienanmen téri sorstársaik.

De a legnagyobb történet egyértelműen az idei Oscar-díj sztárjáé: az atombombáé. A hihetetlen pusztítás mértéke, amit okoz és az egyre fejlődő technológiáknak köszönhető sokszoros romboló ereje, ami mellett a hirosimai atombomba eltörpül. A képernyő előtt is rémisztő volt a bombakísérleteket nézni. Illetve láthatjuk a fegyver használatának szívfacsaró következményeit is. Persze semmi sem hibátlan, a sorozat meglehetősen Ukrajna-párti nézőpontot képvisel – mondjuk ez nem csoda, ha olyan szörnyeteg van a mérleg másik oldalán, mint Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin.

Nem akarok spoilerezni, mert tényleg nagyon ügyesen építették fel a narratívát, minden elismerésem a forgatókönyvírónak és a vágónak. A grafikonok, a vizuális elemek és az archív felvételek olyan profizmust és realisztikus hatást keltenek, amelyet ritkán látok. Hogyan is kezdődik a Fordulópont?

Mint említettem, minden rész elején az ukrán-orosz konfliktus egy kis szeletét kapjuk, majd jön a feketeleves. Az első epizód rögtön egészen a II. világháborúig megy vissza, végigkövetjük a náci Németország bukását, majd a japán császárság utolsó napjait. A Hirosimában és a Nagaszakiban ledobott atombombák bevetésének feltételezett okait.

Majd megjelenik a nagy vörös szovjet medve, és amint véget ér a világháború, gyakorlatilag kezdődik a hidegháború.

Egy ritkán látott szemszöget is bemutatnak nekünk, az Amerikában élő japán származású emberek sorsát is megismerhetjük, akiket Pearl Harbour bombázása után az amerikaiak összegyűjtöttek és koncentrációs táborokba zártak. Ezt a nézőpontot ennyire őszintén még nem nagyon láttam. A másik erős pillanata az első résznek az atombomba bevetésének következménye. Azoknak a története, akik túlélték a támadást – még éltek, de már halottak voltak.

Ezt folytatták a kegyetlen szovjet történelemmel, hogyan jutott hatalomra Joszif Visszarionovics Dzsugasvili alias Sztálin. Bemutatják a szintén ritkán taglalt Holodomort és a nagy terror időszakát. Sztálin gyakorlatilag több orosz lakost ölt meg, mint ellenfelei összesen. Majd jönnek az új hatalmi alapok. Mit köszönhetünk a hidegháborúnak? A Pentagont és a CIA létrehozását, a berlini fal felépítését és annak geopolitikai következményeit, a világ egyik legbonyolultabb logisztikai akadályának a leküzdését: a berlini légihidat, a NATO és a Varsói szerződés létrejöttét.

Látjuk a kommunista Kína születését és szörnyűségeit.

Majd jönnek szintén erős pillanatok az első szovjet atombombának köszönhetően. Klaus Fuchs, Harry Gold és David Greenglass tetteit, a Manhattan-projekten dolgozók meghurcolását, valamint az egyik dramaturgiai csúcspontot, a Rosenthal-tárgyalások kálváriáját, amely egyszerre kegyetlen, ijesztő és szívszorító rész. Kitérnek a kommunista üldözésre Hollywoodban: Lee Grant és Dalton Trumbo neve lehet ismerős egyeseknek. Milyen lehetett a vörös félelem tetőpontján Amerikában élni? Ahol Joe McCarthy szenátor és Roy Cohn ügyvéd (Donald Trump egykori mentora) álhírekkel és demagóg filozófiával küldtek halálba sokakat.

Megismerhetjük a felháborító hidrogénbomba-tesztek háttereit a Marshall-szigeteken, melyek elképzelhetetlen következményekkel és áldozatokkal jártak az őslakosokra nézve.

Említik a Kim Philby nevével fémjelzett kémjátszmát, ő volt az, akit Guy Pierce alakított az HBO Maxon fent található remek Kém a csapatban sorozatban.

Kitérnek a CIA titkos kormánypuccsaira, a kubai nukleáris krízisre, az orosz-amerikai proxy háborúkra.

Az orosz vezetőket is górcső alá veszik Sztálintól, Nyikita Hruscsovig, Leonyid Brezsnyev is szóba kerül, de persze ne feledkezzünk meg a Nobel-békedíjas Mihail Gorbacsovról sem. Később a szária Borisz Jelcinre is koncentrál, és majdnem két részt kap a jó öreg Putyin papa és rémtettei. Ez alatt az idő alatt megismerjük a 1991-es litván „lázadást”, ami ijesztően sok áldozatot követelt, majd a Szovjetunió teljes széthullását és annak okait.

Az ukrán történelemmel is megismertetnek minket az utolsó részekben, ugyan megint csak erősen nyugati szemmel.

Ez lehet egyeseknek kicsit túl politikai lesz, de hát a történelem és a politika kéz a kézben jár. Érdekes módon a magyar függetlenedésről vagy az 1956-os forradalomról nem igazán esik szó, csak margón meg vannak említve.

Nagyon jól összerakott, érdekes, feszültségekkel teli és nagyon jól fogyasztható dokumentum-sorozat a Fordulópont: A bomba és a hidegháború. Örülök, hogy láttam és mindenkinek csak tanácsolni tudom, hogy nézze meg, illetve nézesse meg a gyermekeivel. Remek interjúk, érdekfeszítő archív felvételek, kegyetlen emberi történetek és drámák jellemzik.

Már csak azért is érdemes megnézni, hogy kicsit jobban átlássuk a jelen korunk geopolitikáját: az orosz agresszió teljesen kiszámítható volt.

Annyira sok arra utaló jel halmozódott fel, hogy Ukrajnát meg fogja támadni Oroszország, hogy az már ijesztő. Kilométerekről lehetett látni lehetett a múltbeli sérelmeitől megszabadulni vágyó megalomán pszichopata diktátor, Putyin törekvéseit, hogy a nagy orosz birodalom újra felemelkedhessen. Persze azt ne felejtsük el, hogy nyugati szemüvegen át készült a sorozat, így érthető egy elfogadható mennyiségű politikai részrehajlás is. Ami persze nem jelenti azt, hogy hiteltelen lenne A Fordulópont : A bomba és a hidegháború, csak helyén kell kezelni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Megszólalt Krasznahorkai László: Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni
A Nobel-díjas író pár mondatban reagált ma a díjra, az azt követő jókívánságokra, és meg is köszönte az olvasóinak őket. Záporoznak is a kommentek a poszt alá.


Néhány napja jelentették be, hogy Krasznahorkai László kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat, akkor volt egy rövid nyilatkozata, de azóta nemigen szólalt meg az író. Most a közösségi média oldalán írt pár sort a követőinek a maga fanyar humorával:

„Krasznahorkai László hálás az Elkerülhetetlen Véletlennek, hogy ennyi embernek okozott örömöt. Köszöni a jókívánságokat. Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni”
– írta a Facebookon.

A kommentek túlnyomó része pozitív reakciókat tartalmaz, köszönik a könyveket, az olvasás élményét, és gratulálnak a frissen díjazott írónak:

"Pont a mester kötetét olvasva kaptam a híreket. Hát persze hogy boldogság."

"Itt Erdélyben is nagy volt az öröm. Egy könyves kávézóban dolgozom, jó volt elsőnek két német egyetemi hallgatónak elújságolni a hírt, hallottak a szerzőről!"

"Mikor évekkel ezelőtt egy brit könyvtárban dolgoztam karbantartóként, mindig megpróbáltam becsempészni a Wenckheim báró hazatér angol nyelvű, keménykötésű kiadását az ajánlott irodalom polcra, de valaki mindig észrevette és visszatették. Végig nekem volt igazam. Gratulálok a díjhoz!"

"Igen, végre önfeledten lehetett örülni, egy időre ki lehetett lépni a nyomasztó, nehezen elviselhető mindennapjainkból. Köszönjük!"

"Hatalmas öröm és boldogság,hogy egy magyar ember ismét feltette hazámat a kultúra felső polcára.Szívből gratulálok,jó egészséget és kreatív energiákat kívánok az elkövetkezendő időkre is!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Aktnaptárt készít Tóth Enikő új főszerepében - egy pikáns darab a Játékszín színpadán
A darab a bátorságról és egy női közösség erejéről szól, és a világ számos helyén színpadra állították már. De Tóth Enikő egy másik tabudöntögető színdarabban is játszik, ami a menopauzáról szól.


Tóth Enikő nagy dobásra készül: a Játékszín Naptárlányok című előadásának egyik főszerepét viszi, amelyben egy kisvárosi női közösség aktnaptárt készít egy nemes ügyért. „Van egy női közösség, amelynek tagjai egy nemes ügy mellett elindítanak valamit, és rendkívül bátor döntést hoznak a kissé színtelen kis életükben.” – mondta erről a Blikknek.

A Naptárlányok Tim Firth műve, amelyet egy valós történet ihletett: Angliában, Yorkshire-ben egy női klub tagjai jótékonysági aktnaptárt készítettek, hogy pénzt gyűjtsenek egy barátnőjük férje emlékére és a leukémiakutatás támogatására.

A darab a barátságról, a közösség erejéről, az önelfogadásról és a veszteség feldolgozásáról mesél, sok humorral és megható pillanattal.

A színpadi jelenetek a pikáns szituációkat játékosan, ízléssel oldják meg: a szereplők a „kényes” pillanatokban hétköznapi tárgyakkal – teáskannákkal, süteményekkel, virágokkal – takarják el magukat, miközben egyre nagyobb önbizalommal állnak ki az ügyük mellett. A történet a 2000-es évek elején bemutatott, nagy sikerű film után került színpadra a 2000-es évek végén, és azóta világszerte számos színház műsorán szerepelt.

A mi kis falunk című sorozatban Zömbiknét alakít Tóth Enikő a Menopauza című darabban is brillírozik, és erős visszajelzéseket kap a nézőktől.

„Nagyon sok nőnek hozott megkönnyebbülést, hogy például a menopauzáról beszélünk a színpadon, ráadásul humorral, öniróniával, de közben úgy, hogy belefacsarodhat az emberek szíve.

Sok hölgy mondta, hogy az előadás után a férje már jobban érti, miért volt olyan a változókorban, amilyen. A nők szemében meg azt a boldogságot látom, hogy megértve érzik magukat, van bennük egy felszabadult érzés” - fogalmazott Tóth Enikő a Blikknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk