HÍREK
A Rovatból

„Ez a szokásos módszere Parragh elnök úrnak” – élesen vitázott az országos és a budapesti iparkamara elnöke

Nagy Elek azon akadt ki, hogy Parragh László annak ellenére javasolt egy törvénymódosítást, hogy azzal a területi kamarák többsége nem értett egyet, és a kamarai rendszerben sem hagyták jóvá.


Személyeskedésbe menő éles szóváltás alakult ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamra (MKIK) pénteki elnökségi ülésén Parragh László, az országos kamara elnöke és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát (BKIK) vezető Nagy Elek között - írja a hvg.hu.

Forrásaik szerint a BKIK elnöke egy nemrég benyújtott törvényjavaslatban szereplő elképzelés miatt szólalkozott össze az MKIK vezetőjével, amely szerint a területi kamaráknak fizetendő kötelező hozzájárulás a jövőben már teljes egészében az MKIK-hoz menne. Most a vállalkozások által befizetett ötezer forintos díjnak csupán a tíz százaléka kerül az országos kamarához, a többi a területi kamaráknál marad.

A törvénymódosítást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be, de a hvg.hu kamarai forrásai szerint Parragh László ötlete volt. Szerinte ezzel egy olyan újraelosztási metódus lépne életbe, amellyel az eddiginél több pénz juthatna a forráshiányos régiók fejlesztésére.

Viszont egyelőre nem tudni, hogy történne ez az újraelosztás, mert az a kamara elnökének magyarázatából és a törvényjavaslatból sem derül ki. A hvg.hu arról ír, hogy egyes kamarai források szerint felmerült egy 60-10-30-as elképzelés, amelyben az MKIK-hoz befolyó 5 ezer forintok 60 százaléka jutna vissza a területi kamarákhoz, tíz százalék továbbra is az országos központnál maradna, a befizetések 30 százaléka pedig a hátrányosabb térségek kamaráinak plusztámogatásaként jelenne meg. Dunai Péter, az MKIK főtitkára pedig egy nyilatkozatában egy olyan verzióról beszél, amelyben az eddig a területi kamaráknál maradó 90 százalékból 5-10 százalék menne központi fejlesztésekre, és a fennmaradó 80-85 százalék osztanák el úgy, hogy több jusson a gyengébb vállalkozói réteggel bíró, forráshiányos megyék kamaráinak.

A módosítás leginkább a központi régióba tartozó kamarák lennének, mert az évi nagyjából 4,3 milliárd forintnyi hozzájárulás 40 százaléka ide folyik be. Ezért is fakadhatott ki a hvg.hu szerint a fővárosi iparkamara elnöke.

A lap úgy értesült, hogy a javaslat kifejezetten a nem túl jó viszonyt ápoló Nagy és Parragh harcáról szól. Nagy nem is cáfolta a szóváltást a hvg.hu megkeresésére. Elmondta, hogy

elsősorban az egyeztetés hiányát rótta fel az országos kamara vezetőjének, aki annak ellenére javasolta a törvénymódosítást, hogy a területi kamarák többsége nem értett egyet vele. A javaslat pedig anélkül került a parlament elé, hogy a kamarai rendszerben nem hagyták jóvá, sőt az újraelosztás módját és mértékét meghatározó részletek sem ismertek. A BKIK vezetője szerint ez az MKIK alapszabályába is ütközik,

mivel az előírja, hogy elnökségi állásfoglalás kell a szervezet működését érintő döntésekhez. Nagy Elek a pénteki elnökségi ülésen szavazást akart a tervezetről, de ezt állítása szerint Parragh azzal utasította el, hogy "nincs miről szavazni, mert a miniszterelnökkel már le van egyeztetve".

"Ez a szokásos módszere Parragh elnök úrnak: tájékoztat, hogy a témát egyeztette valamelyik miniszterrel, vagy a miniszterelnökkel, azzal a téma le van zárva. A kormány gazdasági partnere az MKIK és ha a kamara elnöke valamit mond, akkor joggal gondolhatják, hogy az az MKIK mint testület véleménye. Sajnos, ez távolról sincs így, ezt a nemrég benyújtott törvénymódosítási javaslat is ékesen bizonyítja"

– magyarázta a lapnak Nagy Elek.

A hvg.hu információi szerint a kamarai főtitkárok értekezletén is óriási tiltakozást váltott ki az országos kamara elnökének terve, és még a vele amúgy jó kapcsolatot ápoló kamarai vezetők és a kormánypárti irányítású megyék és városok tisztségviselői is ellenezték a módosítást mindkét fórumon.

A területi kamarai képviselők szerint egy nagyon erős központosításhoz vezetne az, ha a kamarai hozzájárulás teljes összege az országos kamarához kerülne. Ráadásul ez a kamarák vállalkozókkal való kapcsolatának és a befizetési moráljának sem tenne jót.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Amnesty: A kormány mostani megoldása nincs rendben, Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz
A jogvédő szervezet szerint a köztársasági elnök soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében, de neki is joga van a tisztességes eljáráshoz.


Hétfőn megjelent a kormány 17. Alaptörvény módosításra vonatkozó javaslata, amelyből – többek között – az is kiderül, hogyan akarnak megszabadulni Sulyok Tamás köztársasági elnöktől. Sulyok megbízatása az 17. Alaptörvény módosítás hatályba lépését követő napon egyszerűen megszűnik. A kormány szerint erre azért van szükség, mert vele szemben “súlyos bizalomvesztés” van a társadalom részéről és a választók felhatalmazták őket az alkotmányos intézmények működésének helyreállítására.

- Ezekkel nem tudunk vitatkozni. Sulyok Tamás soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében,

és nem tett semmi azért, hogy mindenki úgy érezhesse: egyenlő, szabad és megbecsült tagja a közösségünknek - kezdte közleményét a kialakult helyzettel kapcsolatban az Amnesty International.

A jogvédő szervezet ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, a kormány mostani megoldása nincs rendben, az Alaptörvény-módosítás ugyanis figyelmen kívül hagyja, hogy Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz, és az elmozdítása csak megfelelő törvényi garanciák mellett lehetséges.

Erre a mostani szabályok alapján az ún. “megfosztási eljárás” szolgálna, aminek a megindítására – véleményünk szerint – Sulyok Tamás adott is okot.

A kormány öt napot adott arra, hogy bárki elmondhassa a véleményét, amit az Alaptörvény-módosítás további részeire vonatkozó álláspontjával együtt az Amnesty International is el fog küldeni, zárul a közlemény.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Pócs János: Majka Magyar Péternek írta a „Csurran-cseppent”
A fideszes képviselő a parlament folyosóján erősítette meg a vádjait a miniszterelnök testvére, Magyar Márton ellen. Pócs a becsületsértési feljelentésre reagálva egy Majka-slágerrel is üzent Magyar Péternek.
F. O. - szmo.hu
2026. június 22.



Pócs János szerint nem is kérdés, hogy a miniszterelnök testvére, Magyar Márton fizetett a Szőlő utcai ügy koronatanújának, hogy terhelő állításokat tegyen korábbi kormánypárti politikusokra. A fideszes politikus hétfőn a parlament folyosóján erősítette meg korábbi állításait – írta a Blikk.

Pócs János arra a hírre reagált, hogy Magyar Márton, a Kontroll alapítója becsületsértés miatt feljelentést tervez ellene.

„Egy hét gondolkodás után valamit mondani kell” – fogalmazott a fideszes politikus.

A képviselő szerint egyszerűbb lett volna, ha a Kontroll munkatársai lejönnek hozzájuk, amikor a szerkesztőségük előtt jártak. „Kétszer is ott voltunk a Kontroll szerkesztősége előtt. Ha Magyar Márton meg akar vádolni a rendőrségen, vagy a bíróságon, ott kellett volna megtennie. Azért mentünk oda” – jelentette ki.

A fideszes politikus arról is beszélt, milyen következményekkel kellene járnia az ügynek.

„Minden normális demokráciában, ha egy miniszterelnök, vagy a hozzá köthető személyek igaztalan vádakat terjesztenek a politikai ellenfelükről, annak súlyos konzekvenciái vannak. Reméljük, hogy itt is így lesz” – jelentette ki.

A fideszes politikus a politikai következmények latolgatása után egy meglepő kulturális utalással zárta gondolatait.

Szerinte Majka a „Csurran, cseppen” című slágerét Magyar Péternek írta, majd idézett is a dalból: „én mindent túlélek”.

Az ügy előzménye, hogy Pócs János múlt szerdán sajtótájékoztatón vádolta meg a Tisza Párthoz köthető személyeket a tanú befolyásolásával. Erre reagálva Bangó Sándor és Magyar Márton is bejelentette, hogy jogi lépéseket tesznek.

Eközben a hivatalos nyomozásban már tizenegy gyanúsított van. Orbán Viktor „gyalázatos provokációnak” nevezte a történteket. A koronatanú, Bangó Sándor, bár korábban bizonytalanságot jelzett, végül az ügyészségen vallomást tett, és megnevezte az általa „Zsolti bácsiként” emlegetett férfit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely: Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak
A Fidesz frakcióvezetője a Tisza Párt 12 éves mandátumkorlátozási javaslatát bírálta. Szerinte a visszamenőleges alkalmazás a választói akaratot korlátozná.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 22.



„Antidemokratikus” és „demokráciakorlát” – így minősítette Gulyás Gergely a 12 éves képviselői mandátumplafon visszamenőleges alkalmazását, miközben azt állítja: a benyújtott törvény nem is menne vissza az időben. A vita hétfőn élesedett ki, és akár tucatnyi, régóta hivatalban lévő politikus jövőjét is eldöntheti.

Magyar Péter bejelentése után, amely 12 évben korlátozná a parlamenti képviselők mandátumát, Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy

a törvényjavaslat „a Tisza Párt szokásával szemben” nem visszamenőleges hatályú, hanem csak a jövőre vonatkozik

– írta a 444.hu.

Gulyás ugyanakkor elismerte, hogy a miniszterelnök beszédéből az ellenkezője következett, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy a Tisza Párt hamarosan módosító indítványt nyújt be a szöveg pontosítására. Amennyiben a jogszabály a már parlamentben eltöltött éveket is beleszámítaná a 12 évbe, a rendelkezést Gulyás „nagyon rossznak” tartaná.

A frakcióvezető szerint a választói akaratot korlátozná egy ilyen lépés.

„Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak.

Amikor a kétharmados többség úgy gondolja, hogy okosabb a népnél, és ezért nem akarja, hogy a nép esetleg harmadszor is megválassza ugyanazt a képviselőt, az egy demokráciakorlát.”

A korlátozás számos tapasztalt politikust érintene. A Fidesz–KDNP padsoraiból többek között Lázár János, Szijjártó Péter vagy Kocsis Máté sem folytathatná pályafutását 2030 után. A Mi Hazánk Mozgalom politikusai közül Apáti István, Dúró Dóra és Novák Előd is elérné a 12 éves limitet.

Gulyást személyesen is érintené a szabályozás, mivel 2010 óta országgyűlési képviselő. A felvetésre ironikusan úgy reagált, hogy ha a rendelkezés visszamenőleges hatállyal rá is vonatkozna, akkor ő már öt éve nem képviselő, és izgulna, hogy az elmúlt ötéves képviselői fizetését ne kelljen visszafizetnie.

Bár a korlátozással nem ért egyet, Gulyás szerint nem ez lesz az ország legnagyobb problémája.

A vita következő állomása a törvényjavaslathoz esetlegesen benyújtandó módosító indítványok megvitatása lehet a parlamentben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter szerint napokon belül lemond a legfőbb ügyész
Az Alaptörvény-módosításról szóló javaslatban nincs szó a legfőbb ügyészről, az Állami Számvevőszék és a Gazdasági Versenyhivatal vezetőjének eltávolításáról. A kormányfő délutáni sajtótájékoztatóján azt mondta, erről később döntenek.
F. O. - szmo.hu
2026. június 22.



Ha Sulyok Tamás nem írja alá az Alaptörvény-módosítást, akkor szembemegy az Alaptörvénnyel és jogszabályokkal, „akkor okkal és alappal megindítható ellene a megfosztási eljárás” – mondta Magyar Péter hétfő délutáni sajtótájékoztatóján. Ebben az esetben ideiglenesen az Országgyűlés elnöke fogja gyakorolni a jogköreit, Forsthoffer Ágnes pedig biztosan aláírja a módosítást.

A javaslatban nincs szó a legfőbb ügyészről, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal vezetőjének eltávolításáról.

A miniszterelnök azt mondta, tudomása szerint a legfőbb ügyész hamarosan magától lemond, a többi közjogi tisztségviselő eltávolításáról pedig később döntenek.

„Abban maradtunk a frakcióval, hogy először túl leszünk ezen, és utána megvizsgáljuk azokat a szervezeteket” - mondta a kormányfő. Várhatóan szeptemberre új elnöke lesz az Alkotmánybíróságnak is, és Polt Péter elveszíti a mentelmi jogát is. tette hozzá Magyar Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk