HÍREK
A Rovatból

„Ez a szokásos módszere Parragh elnök úrnak” – élesen vitázott az országos és a budapesti iparkamara elnöke

Nagy Elek azon akadt ki, hogy Parragh László annak ellenére javasolt egy törvénymódosítást, hogy azzal a területi kamarák többsége nem értett egyet, és a kamarai rendszerben sem hagyták jóvá.


Személyeskedésbe menő éles szóváltás alakult ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamra (MKIK) pénteki elnökségi ülésén Parragh László, az országos kamara elnöke és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát (BKIK) vezető Nagy Elek között - írja a hvg.hu.

Forrásaik szerint a BKIK elnöke egy nemrég benyújtott törvényjavaslatban szereplő elképzelés miatt szólalkozott össze az MKIK vezetőjével, amely szerint a területi kamaráknak fizetendő kötelező hozzájárulás a jövőben már teljes egészében az MKIK-hoz menne. Most a vállalkozások által befizetett ötezer forintos díjnak csupán a tíz százaléka kerül az országos kamarához, a többi a területi kamaráknál marad.

A törvénymódosítást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be, de a hvg.hu kamarai forrásai szerint Parragh László ötlete volt. Szerinte ezzel egy olyan újraelosztási metódus lépne életbe, amellyel az eddiginél több pénz juthatna a forráshiányos régiók fejlesztésére.

Viszont egyelőre nem tudni, hogy történne ez az újraelosztás, mert az a kamara elnökének magyarázatából és a törvényjavaslatból sem derül ki. A hvg.hu arról ír, hogy egyes kamarai források szerint felmerült egy 60-10-30-as elképzelés, amelyben az MKIK-hoz befolyó 5 ezer forintok 60 százaléka jutna vissza a területi kamarákhoz, tíz százalék továbbra is az országos központnál maradna, a befizetések 30 százaléka pedig a hátrányosabb térségek kamaráinak plusztámogatásaként jelenne meg. Dunai Péter, az MKIK főtitkára pedig egy nyilatkozatában egy olyan verzióról beszél, amelyben az eddig a területi kamaráknál maradó 90 százalékból 5-10 százalék menne központi fejlesztésekre, és a fennmaradó 80-85 százalék osztanák el úgy, hogy több jusson a gyengébb vállalkozói réteggel bíró, forráshiányos megyék kamaráinak.

A módosítás leginkább a központi régióba tartozó kamarák lennének, mert az évi nagyjából 4,3 milliárd forintnyi hozzájárulás 40 százaléka ide folyik be. Ezért is fakadhatott ki a hvg.hu szerint a fővárosi iparkamara elnöke.

A lap úgy értesült, hogy a javaslat kifejezetten a nem túl jó viszonyt ápoló Nagy és Parragh harcáról szól. Nagy nem is cáfolta a szóváltást a hvg.hu megkeresésére. Elmondta, hogy

elsősorban az egyeztetés hiányát rótta fel az országos kamara vezetőjének, aki annak ellenére javasolta a törvénymódosítást, hogy a területi kamarák többsége nem értett egyet vele. A javaslat pedig anélkül került a parlament elé, hogy a kamarai rendszerben nem hagyták jóvá, sőt az újraelosztás módját és mértékét meghatározó részletek sem ismertek. A BKIK vezetője szerint ez az MKIK alapszabályába is ütközik,

mivel az előírja, hogy elnökségi állásfoglalás kell a szervezet működését érintő döntésekhez. Nagy Elek a pénteki elnökségi ülésen szavazást akart a tervezetről, de ezt állítása szerint Parragh azzal utasította el, hogy "nincs miről szavazni, mert a miniszterelnökkel már le van egyeztetve".

"Ez a szokásos módszere Parragh elnök úrnak: tájékoztat, hogy a témát egyeztette valamelyik miniszterrel, vagy a miniszterelnökkel, azzal a téma le van zárva. A kormány gazdasági partnere az MKIK és ha a kamara elnöke valamit mond, akkor joggal gondolhatják, hogy az az MKIK mint testület véleménye. Sajnos, ez távolról sincs így, ezt a nemrég benyújtott törvénymódosítási javaslat is ékesen bizonyítja"

– magyarázta a lapnak Nagy Elek.

A hvg.hu információi szerint a kamarai főtitkárok értekezletén is óriási tiltakozást váltott ki az országos kamara elnökének terve, és még a vele amúgy jó kapcsolatot ápoló kamarai vezetők és a kormánypárti irányítású megyék és városok tisztségviselői is ellenezték a módosítást mindkét fórumon.

A területi kamarai képviselők szerint egy nagyon erős központosításhoz vezetne az, ha a kamarai hozzájárulás teljes összege az országos kamarához kerülne. Ráadásul ez a kamarák vállalkozókkal való kapcsolatának és a befizetési moráljának sem tenne jót.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Hadházy: Hogy fog gazdálkodni Orbán Ráhel a frissen megvett földjein? Távirányítású traktorral?
A független országgyűlési képviselő szerint a miniszterelnök lánya újabb 23 hektár erdőt vásárolt magának 32 millió forintért, mielőtt Amerikába költöztek a családjával.


Hadházy Ákos vasárnap délelőtti Facebook-posztjában írt arról, hogy Orbán Ráhel újabb 23 hektár erdőt vásárolt magának Somogy megyében, Kőkúton, 32 millió forintért.

„Értik? Az aranykalászos gazdasszony királylány a választások előtt emigrál Amérikába, de előtte még vesz gyorsan egy kis erdőt...”

– fogalmaz Hadházy, hozzátéve: nem ez az első vásárlás, tavasszal és nyáron a sajtó már beszámolt arról, hogy az anyósával együtt közel egy milliárd forintért vettek több száz hektárnyi területet a környéken.

A képviselő szerint a mostani ügyletből is kiderül, hogy a földek felett valójában eddig is Orbán Ráhel és Tiborcz István rendelkezett: Tiborcz cége művelte a területeket, sőt jelzálogjogot is bejegyeztek rájuk. Hadházy szerint ennek „olyan zsebszerződéses bukéja van”: elvileg kölcsönt adtak a tulajdonosnak, majd amikor Ráhel aranykalászos gazdasszonyi papírt szerzett, hivatalosan is a nevére került a föld.

A posztban Hadházy egy tavalyi nyilatkozatra is emlékeztet, amelyet Tiborczék cégétől adtak ki.

„Mezőgazdasági és erdészeti gazdálkodás céljából vásárolna földeket Orbán Ráhel Somogy vármegye déli részén, és a beruházásban kifejezetten figyelnének a fenntarthatóságra és a regionális adottságokra is”

- írták annak idején.

„De hogy fog gazdálkodni sok ezer kilométerről? Távirányítású traktorral?”

- jegyzi meg Hadházy, aki szerint Magyarországon néhány évtizedenként teljesen átrendeződnek a tulajdonviszonyok: előbb a nácik vették el a zsidó vagyont, aztán a kommunisták mindenkiét, később a privatizáció során lehetett nagyot szakítani, most pedig „az új feudalizmusban Orbán családtagjai és kegyencei” jutnak felfoghatatlan vagyonhoz.

„Sajnos ki kell mondani: ez egyszerűen nem maradhat így” – zárja posztját Hadházy, aki szerint valódi rendszerváltásról csak akkor lehet szó, ha a mostani vagyonszerkezet megszűnik. „Ez nem jó, nem elegáns, de egyszerűen szánalmas és lúzer nemzet lennénk, ha a lopott vagyonokat otthagynánk a néhány tucat nemzeti nagytőkésnél.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Gyereke születhetett a sziámi ikerpárnak, akik két fejjel jöttek a világra
Az ikrek már korábban beszéltek a családalapítás vágyáról. Most pedig több fotó is megjelent, amely arra utalhat, hogy valóban megszületett az első gyermekük.
Karkó Ádám - szmo.hu
2025. augusztus 31.



Abby és Brittany Hensel különleges sziámi ikerpárként jöttek a világra: két fejük van, de közös testtel élnek. Deréktól lefelé minden szervük közös. Már az is rendkívüli volt, hogy túlélték a csecsemőkort. Az ikrek az évek során többször is reflektorfénybe kerültek. 2021-ben Abby összeházasodott egy Josh Bowling nevű férfival, de a házasság ténye csak tavaly márciusban vált ismertté.

Édesanyjuk korábban arról beszélt, hogy a lányai szeretnének gyermeket, és ez biológiailag is lehetséges. A testvérpár később maga is megerősítette, hogy külön családról álmodnak. Abby akkor így fogalmazott: "Igen, egy napon anyukák leszünk, de még nem akarunk beszélni arról, az hogyan működik majd."

Az utóbbi időben több fotó is megjelent, amelyek arra utalnak, hogy megszülethetett a közös gyermekük. Augusztusban kétszer is lefotózták őket egy kisbabával.

Először 14-én, amikor Minnesotában autóztak a fekete Teslájukban, másodszor pedig 27-én, amikor meglátogatták azt az iskolát, ahol tanárként dolgoznak. A People magazin beszámolója szerint az épület előtt beszélgettek egy kollégájukkal, és náluk volt egy babahordozó is.

@theussun Conjoined twins Brittany and Abby Hensel proudly show off newborn to friends #conjoinedtwin #twins #conjoinedtwins #abbyandbrittanyhensel #newborn #newbornbaby #babynews ♬ original sound - The US Sun

Sem az ikrek, sem Abby férje eddig nem erősítette meg, hogy valóban megszületett a gyermekük.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Betiltatnák a rendőrök ezt a rendszámot Németországban
A berlini rendőrszakszervezet szerint az AC-AB betűkombináció közízlést sértő és antidemokratikus világnézetet közvetít, ezért követelik annak betiltását. Eddig 1699 autó kapta meg ezt a jelzést.


Németországban komoly vitát váltott ki az AC-AB betűkombinációval kiadott rendszám – írja a Vezess.hu a német Auto Bild alapján. Aachen városában eddig 1699 autó kapta meg ezt a jelzést, ami sokak számára az All Cops Are Bastards rövidítése, vagyis magyarul azt jelenti: „Minden rendőr rohadék.”

A berlini rendőrszakszervezet szerint ez a felirat sérti a jó ízlést, antidemokratikus világnézetet közvetít, és a nyílt rendőrgyalázás kategóriájába tartozik. Ezért a szakszervezet követeli, hogy tiltsák be a kiadását.

A közlekedési törvény valóban tiltja a közízlést sértő betűkombinációk használatát, ugyanakkor az illetékes észak-rajna-vesztfáliai minisztérium egyelőre nem tartja indokoltnak, hogy közbelépjen.

Herbert Reul tartományi belügyminiszter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „A választott szavak gyakran a büntetőjogi felelősség határán táncolnak, ami azt jelenti, hogy jogi szankciók nem lehetségesek.” Hozzátette: „A rendőrök, de a mentősök és más közalkalmazottak is újra meg újra szembesülnek erőszakkal. Szinte mindennaposak az őket érő provokációk, különösen a rendőrök esetében.”

Érdekesség, hogy az AC-DC betűkombinációval is sok jármű közlekedik a német utakon: 1953 autón látható ez a rendszám. Ezzel kapcsolatban azonban eddig senki sem emelt kifogást, hiszen leginkább a világhírű rockzenekarra asszociálnak róla.

Az ügyben végső soron a járműnyilvántartással foglalkozó szövetségi tartományi szakértői bizottság dönthet arról, hogy a betűkombináció jogsértőnek számít-e.

A Vezess.hu szerint néhány éve Magyarországon is előfordult, hogy olyan rendszámokat adtak ki, amelyek egyértelműen sértették a jogszabályokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Itt a 2025/2026-os tanév rendje: mutatjuk, mikor lesznek szünetek és vizsgák
A tanév szeptember 1-jén indul, és június 19-én fejeződik be. Az első félév a megszokottnál egy héttel hosszabb lesz.


Július végén tette közzé a Belügyminisztérium a következő, 2025/2026-os tanév rendjét.

A 2025/26-os tanév szeptember 1-jén indul és június 19-én fejeződik be. A végzősök számára rövidebb lesz a tanév: a középfokú intézményekben április 30-án, a két évfolyamos szakiskolákban május 29-én zárul. Az első félév január 23-án ér véget, az iskoláknak január 30-ig kell tájékoztatniuk a tanulókat és szüleiket az eredményekről.

A tanévben három tanítási szünet is lesz. Az őszi szünet október 23. és november 2. között tart, a téli december 20. és január 4. között, a tavaszi pedig április 2–12. között.

Az őszi érettségik 2025. október 10-én kezdődnek, és október 27-ig tartanak. Az emelt szintű szóbeli vizsgákat november 6–10. között, a középszintűeket pedig november 17–21. között rendezik meg.

A központi írásbeli felvételire december 1-ig lehet jelentkezni. A vizsgát január 24-én, szombaton 10 órakor tartják, a pótló időpont február 3-án lesz. A szóbeliket 2026. március 2–19. között szervezik meg, az iskoláknak pedig március 20-ig kell nyilvánosságra hozniuk a felvételi jegyzéket. Az általános iskola első évfolyamára a tanköteles gyerekeket 2026. április 23–24-én kell beíratni.

A tavaszi érettségi írásbeli vizsgák 2026. május 4-én kezdődnek magyar nyelv és irodalomból, és május 22-én zárulnak az olasz nyelvvel. Az emelt szintű szóbeliket június 3–10. között, a középszintűeket június 15. és július 1. között tartják meg.

A gimnáziumok és szakgimnáziumok 9–11. évfolyamán a tanítás május 4–8. között tantermen kívüli, digitális munkarendben zajlik majd.

A tanulók 2026. március 23. és május 29. között országos kompetenciaméréseken vesznek részt.

A 4. évfolyamon szövegértésből és matematikából, az 5. évfolyamon szövegértésből, matematikából, történelemből és digitális kultúrából, a 6–11. évfolyamon pedig szövegértésből, matematikából, digitális kultúrából, történelemből, természettudományból, idegen nyelvből és célnyelvből mérik a teljesítményt.

A tanév során több témahét is várja a diákokat.

A Magyar Diáksport Napja szeptember 26-án lesz. A PÉNZ7 március 2–6., a Digitális Témahét március 23–27., a Fenntarthatósági Témahét pedig április 20–24. között zajlik.

A NETFIT-méréseket 2026. január 12. és május 6. között tartják, amelyek a tanulók fizikai állapotát és edzettségét vizsgálják. Ez minden nappali tagozatos diákra vonatkozik, kivéve az 1–4. évfolyamosokat és a felnőttoktatásban tanulókat.


Link másolása
KÖVESS MINKET: