SZEMPONT
A Rovatból

„Másfél héttel később egymillióval nagyobb összeget mondott az asztalos, annyit ment fel a faanyag ára”

Elképesztő mértékben drágulnak az építőanyagok az utóbbi pár hónapban. Bemutatunk néhány konkrét példát, valamint az idevezető okokat is sorra vesszük.


Aki mostanában építkezik vagy felújít, a saját bőrén és pénztárcáján érezheti, hogy valami nagyon nincs rendben: olyan szintű áremelkedés kezdődött az idei első negyedévben, amit kis túlzással akár a II. világháborút követő hiperinflációhoz is lehetne hasonlítani.

Az összevetés mellett szól, hogy egyre több beszállító vezet be napi árazást, több terméknél pedig ez se jelent megoldást, ugyanis bármennyit is fizetnének érte a vevők, egyszerűen lehetetlen beszerezni.

A témára már a kormány figyelme is ráirányult: először Orbán Viktor ígért beavatkozást múlt pénteki rádióinterjújában, a július 7-i kormányinfón pedig Gulyás Gergely is bejelentette: októbertől megtiltják az exportot, egyes termékeknél pedig különadót is vetnek ki az extraprofitra. Kérdés, mire lesz ez elég, hiszen a kiváltó okok jóval szerteágazóbbak.

Egy hét múlva már semmit nem ér a precízen kiszámolt költségvetés

"Nekünk szerencsénk van, mert az apukám kőműves, így nagyon sok pénzt megspórolunk, mert sok dolgot meg tud csinálni, de ettől az anyagokat még meg kell venni. Azok pedig horror áron vannak, így az ember azon agyal, hogyan tud olcsóbban, de mégis minőségi anyagot vásárolni" – meséli Patrícia, aki májusban vágott neki egy régi ház felújításának.

Elmondása szerint volt olyan anyag, amit már meg sem próbáltak Magyarországon beszerezni, hanem a szomszédos Ausztriából hozták át, mert jobban megérte.

De amit megpróbáltak, abban sem volt köszönet: az asztalos, akivel a nyílászárókat csináltatják, az egyik héten mondott egy összeget, majd másfél hét múlva kb. egymillióval többet, mert annyit ment fel annak az adott faanyagnak az ára. A betonozáshoz használt vasháló darabja pedig múlt hét elején még 14 ezer forint volt, alig néhány nappal később, ugyanazon a helyen viszont már 21 ezer forintba került.

A legdurvább egyébként az, hogy bármilyen szakembertől szeretnénk árajánlatot kérni, szinte senki nem tud még csak körülbelüli összegeket sem mondani, mert olyan gyorsan változnak az anyagárak, hogy 2-3 napra előre tudnak tervezni. Illetve vannak olyan szakemberek, akik nagyjából anyagáron dolgoznak, tehát így a munkadíj is majdhogynem lutri, ha több héttel, hónappal előre le akarja beszélni az ember. Márpedig le kell, hiszen nem úgy működik a dolog, hogy szólok egy szakembernek és két nap múlva jön dolgozni.

Patrícia úgy látja, egy hitelhez összerakni a költségvetést ma kész káosz: hiába írja össze, hogy nagyjából mi mennyibe kerül, hiába számolják ki nagyon precízen, mennyire van szükség, kb. egy hét múlva az a költségvetés már semmit sem ér.

Hasonló tapasztalatokról számolt be Árész is, aki édesapjával közösen tavaly nyáron kezdett felújítani egy családi örökségből származó házat, teljeskörűen, tégláig visszabontva és a padlót is felszedve. Mivel egyelőre nem vontak be mást a munkálatokba, elég lassan haladnak, rendszerint csak hétvégente van idejük foglalkozni vele.

Idén február-március környékén tűnt fel nekik, hogy bár csak hozzávetőleges költségvetést készítettek, attól is erősen kezdenek eltérni felfelé. Elmondása szerint a vízszerelésnél vették észre először, hogy nemcsak a PVC- és rézcsövek, hanem még a minimális kis fémbilincsek is durván megdrágultak. A réznél akár 30 százalékot is rádobhattak néhány hónap leforgása alatt, amennyi a tervezéstől a beszerzésig eltelt.

„A napokban vettük meg a járólapot és a csempét, a korábban becsült 2700-2800 forintos négyzetméterár itt 3500 forint környékére kúszott fel. Az egyik szobát lebetonoztuk tavaly, a másikig csak most jutottunk el, az ehhez szükséges összes eszköznél (pl. cement vagy glett) is érezni a változást” – teszi hozzá.

Abból a szempontból szerencsés a helyzetük, hogy a szükséges építőanyagok nagyjából kétharmadát már tavaly megvették, így csak a maradék esetében érinti őket érzékenyen az áremelkedés. De úgy becsüli, a teljes költségvetésük így is legalább 2-300 ezer forinttal magasabb lesz.

Több tényező együttes hatása okozta az árrobbanást

„Idén tavasztól kezdődtek a komolyabb anyaghiányok, mostanra pedig ott tartunk, hogy a kereslet óriási lenne, hiszen az egész régióban nyílnak a piacok, a gyártók azonban bizonyos anyagok esetén átmenetileg képtelenek kiszolgálni a hirtelen megugró igényeket. A hiány nem általános, vannak, amik stabilak, ezért fontos különválasztani a termékköröket” – nyilatkozta megkeresésünkre egy neve elhallgatását kérő építéstechnológiai szakember.

Hiány leginkább a fa, a műanyagok, az epoxi és poliuretán műgyanta, illetve kémiai diszperziós alapanyagokat igénylő termékeknél fordulhat elő. Ez egyébként nem csak az építőipart érinti, hanem minden olyan területet, ahol ezeket a gyártási alapanyagokat használják.

Szerinte az árak elszabadulása több szerencsétlen tényező együttállásának eredménye. Általánosságban érvényes, hogy rettentően elszálltak a logisztikai költségek, ráadásul fennakadások voltak a szállításokban is (Szuezi-csatornába szorult Ever Given), ami a gyártási költségekre és az ütemezésre is hatással van.

Átalakult Kína szerepe is a világpiacon: míg korábban inkább olcsó exportőrnek számított például az acéliparban, ez a folyamat az utóbbi években már megfordulni látszik. Elkezdték felvásárolni a nyersanyagokat és építőanyagokat, hiszen óriási beruházások zajlanak az országban. Az Egyesült Államokban hasonló tendencia alakult ki, ők más okokból, de elkezdték felvásárolni a készleteket a faanyagokból.

Az okok közé tartozik az is, hogy márciusban leégett a BASF egyik németországi vegyi üzeme Ludwigshafenben, ami szintén nagy érvágás volt az egész építőiparnak. A járvány alatt pedig az hektikus olajár mozgások és az alacsony kereslet miatt több beszállító is leállt, az ő hiányuk most ugyancsak érződik. A kőolaj alapú alapanyagok áremelkedése közvetetten is befolyásolja az építőanyagok árát, hiszen a kiszereléshez szükséges csomagolóanyagok, vödrök beszerzése is nehezebb és drágább.

A fenti problémák egymásra rakódtak és az utóbbi hónapokban egymás hatását erősítve okoztak robbanást. Százalékosan nem lehet megmondani, mennyivel nőttek az árak, hiszen ez erősen termékfüggő, de forrásunk szerint 10 százaléktól egészen az eredeti duplájáig terjed az 1 éves drágulás mértéke.

„Hiába vennék meg akár kétszeres áron is, ha nem elérhető egy termék. Természetesen mindenki igyekszik alternatív beszállítókat és alapanyagokat találni, illetve helyettesítő műszaki megoldásokat kidolgozni, de ez is időbe telik. A minőségből nem szeretnénk engedni, csodát tenni pedig nem tudunk. Ilyenkor marad a kivárás.”

A kereskedők bizonyos termékek esetében csak nagyon rövid határidejű árajánlatokat adnak ki, extrém esetben akár csak egy napra szólót, de vannak esetek, amikor – ha becsületesek – árajánlatot sem adnak, mert nem szeretnének megígérni olyat, amit aztán később nem tudnak teljesíteni.

„Azoknál a termékeknél, amelyekre én rálátok, a gyártók és kereskedők is elszenvedői a most kialakult helyzetnek. Extraprofitjuk nincs rajta, főként a tömegtermékeknél. Talán ez sovány vigasz, de a régióban még mindig az egyik legolcsóbbak, vagy sok esetben a legolcsóbbak a magyar árak” – teszi hozzá.

Az építőanyag árakkal kapcsolatos kérdéskör része, hogy eleve kevés a magyar nyersanyag, alapanyag beszállító, illetve gyár. Több gyár is bezárt a rendszerváltáskor, egy részük pedig külföldi tulajdonba került.

A cementet, kavicsot, homokot, stb. leszámítva a legtöbb alapanyagot és nagyon sok terméket importálunk (acél, fa, hideg- és melegburkolatok, gépészeti és villamos berendezések, stb.) Magyar gyártóknak mondhatjuk még a nagynevű nemzetközi cégcsoportokhoz kötődő, vagy az ő tulajdonukban lévő magyarországi gyártókat is, akik évtizedek óta a magyar építőipari beszállítók javát teszik ki minőségben és mennyiségben egyaránt (falazóanyagok, részben a szigetelő anyagok, építési segédanyagok, habarcsok, ragasztóanyagok, vakolatok, gépészeti csövek, szaniterek, stb.)

A hazai gyárakon nem múlik a helyzet rendeződése, de ezzel valószínűleg a külföldi gyártók is így vannak, hiszen ők is abból élnek, amit eladnak. Nehéz volna kivenni a rendszerből minden külföldi építőanyagot, nélkülük valószínűleg nemcsak drágán, hanem bizonyos esetekben sehogyan sem boldogulnánk.

Arról, hogy mikor állhat helyre a gördülékeny beszerzés, a szakértő csak becsléseket tud mondani: az optimista verzió szerint van, ami már ebben a hónapban, más viszont csak ősszel vagy év végére rendeződik. Sajnos azt is bele kell kalkulálni, hogy Magyarország viszonylag kis piac, ezért a külföldi gyártók jó eséllyel először a nagyobb piacok nagyobb projektjeit fogják kiszolgálni (pl. német), a magyar igények csak ezután következnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Bálint: Tucatnyi ügyben eljuthatnak Orbán Viktorhoz a nyomozók
Az egykori SZDSZ-es miniszter szerint a Fidesz nem tud megújulni, mert egy bűnszervezet, amelynek vezetője a menekülését tervezi. A szociológus Krug Emília műsorában arról beszélt, hogy az új fideszes vezetők csak a rendszer összeomlását lassítják.
F. O. - Fotó: - szmo.hu
2026. július 05.



Magyar Bálint volt a vendége Krug Emília Szinten túl című műsorának, ahol a szociológus, egykori SZDSZ-es miniszter arról beszélt, miért tartja a Fidesz rendszerét egy bűnszervezetnek, és szerinte miért nem lehetséges annak megújulása. Mint mondta, a „maffiaállam” kifejezést már 1999-ben, az SZDSZ küldöttgyűlésén is használta, és úgy érzi, a mostani események őt igazolják.

Szerinte a Fidesz nem tud megújulni, mert az nem egy politikai párt, hanem egy bűnszervezet.

„Egy bűnszervezet nem tud megújulni”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy a Fidesz vezetésének cseréjét is ennek fényében kell értelmezni. „Visszaküldte büntetésből Szijjártót, beküldte büntetésből Lázárt, egyébként pedig kicserélte az embereket: golyófogóknak vannak odatéve” – fogalmazott.

A helyzetet egy bankrablóéhoz hasonlította, aki lebukása után nem tud érdemben szembenézni a tettével. „Hát hogy tudsz szembenézni vele? Vagy azt mondja, hogy kérem szépen, nem voltam elég ügyes, nem voltam elég erőszakos, nem nyírtam ki mindenkit, vagy azt mondja, hogy nem kellett volna bankrablónak lenni. Nincs megoldás” – magyarázta.

Magyar Bálint szerint a rendszer lényege a közös bűnben való részvétel volt, ami mindenkit fogva tartott. Úgy véli, a NER logikája megkövetelte, hogy szinte mindenki korrupt legyen valamilyen mértékig. „A NER lényege az volt, hogy majdnem mindenkinek korruptnak kellett lennie ebben különböző mértékig” – állította. Éppen ezért szerinte nincsenek valódi „dezertálások”, legfeljebb csendes félrevonulások, és ezért nem hisz abban, hogy Navracsics Tibor vagy Bóka János képes lenne egy megtisztult úton továbbvinni a pártot, mert ehhez szembe kellene fordulniuk a rendszer bűnszervezeti jellegével.

A politológus élesen kritizálta az akadémiai-értelmiségi közeget is, amely szerinte nem merte a nevén nevezni a rendszert. Az olyan kifejezéseket, mint a „hibrid rendszer” vagy az „illiberális demokrácia”, félrevezetőnek és a hatalomhoz való idomulásnak tartja. Utóbbiról azt mondta: „egyfelől ott volt a végén a demokrácia, tehát benyalunk a rendszernek, (...) másfelől kikacsintunk, hogy ez egy fosztóképző”.

A TISZA-kormány intézkedéseit a rendszerváltás szükséges lépéseinek tartja. Három pillért emelt ki: a jogállam helyreállítását, az állami bűnszervezet felszámolását és az orosz csatlós viszony felszámolását.

A bebetonozott vezetők leváltását elkerülhetetlennek nevezte. „Bűnbánó maffiózókra bízni a rendteremtést, vagy a jogállam visszaállítását, ezt nem lehet” – szögezte le.

A legfontosabbnak a választási rendszer arányossá tételét tartja, ami szerinte megakadályozná, hogy egy párt monopolhelyzetbe kerüljön.

Az „aranykonvoj-ügyet” egy rendkívül kézenfekvő és világos ügynek nevezte, ahol szerinte nevetséges felvetés, hogy Orbán Viktor ne tudott volna a történtekről. „Ezt én nevetségesnek tartom már magát a nyelvezetet, amit használnak” – mondta arra a felvetésre, hogy „talán Orbánig is elnyúlnak a szálak”. Úgy véli, több szervezet összehangolt működése elképzelhetetlen a legfelsőbb vezetés tudta és jóváhagyása nélkül. Magyar szerint tucatjával lesznek ügyek, amelyekben el lehet jutni Orbánig is.

Magyar Bálint úgy gondolja: Orbán Viktornak menekülési terve van.

„Orbán Viktornak egy evakuációs programja van, amikor a család kimenekül, megpróbál állampolgárságot kérni”

– állította.

Magyar Bálint szerint a Fidesz-kormány orosz befolyás alatt állt, a kapcsolat egy 2009-es „megzsarolt viszonyból” indult. A „nemzeti szuverenitás” hangoztatását álcának tartja.

„A szuverenitás számukra nem jelent mást, mint egy bűnszervezet büntethetetlenségét” – fogalmazott.

Úgy látja, Magyarország az EU és a NATO aláásásával „fizetett” Oroszországnak, ami szerinte „nettó hazaárulás”. Azt is állította, hogy amikor Szijjártó Péter orosz kérésre uniós szankciós listák módosítását próbálta elérni, az bűncselekmény volt. „Én szerintem ez egy egyértelműen bűncselekmény, hogy állami magyar nemzeti kompetenciát árusít ki bizonyos anyagi előnyökért cserébe” – mondta.

A jövővel kapcsolatban úgy véli, a TISZA Párt megjelenésével egy demokratikus, de domináns pártrendszer alakulhat ki.

Kizártnak tartja, hogy Magyar Péter egy „Fidesz 2.0-t” építene. „Én ezt egyszerűen kizártnak tartom. Hogy Magyar Péter Fidesz 2.0, ezt egyszerűen kizárom” – jelentette ki. Szerinte a TISZA sikere abban rejlik, hogy

a középjobbos retorikát baloldali-liberális gesztusokkal ötvözi, például a romák, a szegények és a melegek felé.

„Ez a belátás 16 év ilyen önkényuralmi rendszere után, szerintem elég erős akár a baloldali, akár a liberális, akár a zöld, vagy éppen a jobboldali emberekben, hogy talán most egy kis nyugalommal működhet egy ilyen dolog, amikor egyszerűen rendbe teszünk magunkat” – zárta gondolatait.

A TELJES BESZÉLGETÉS


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Orbán Viktor úgy hívta vissza a megválasztott képviselőket, mint az IKEA a balesetveszélyes szekrényét
A közéleti influenszer bírálta a Fideszt, mert a pártban az exminiszterelnök szava erősebb, mint 2,4 millió Fidesz-szavazó döntése, hiszen semmibe vette még azt is, hogy az emberek kit választottak meg képviselőnek. Szerinte amit Orbán Viktor tett, az már önmagában is elegendő indok a „politikai arisztokrácia túlhatalmának” korlátozására.


Pottyondy Edina a közösségi oldalán fejtette ki véleményét a képviselői ciklusok korlátozásáról szóló vitában.

Szerinte „szórakoztató, hogy az a Fidesz kiált önkényt a képviselői ciklusok korlátozása miatt, aminek a vezére a választási vereség után úgy rendelte vissza a 2,4 millió Fidesz-szavazó által megválasztott képviselőket, mint az IKEA a balesetveszélyes szekrényét az üzletek polcairól.”

A bejegyzésben egy sor kérdést is felvetett: „Hol volt ekkor a szent választójog? Hol volt a szent népakarat? Hol volt a szent képviselői megbízatás? Hol volt a nagyon értékes tapasztalat, amely felhalmozódott Kósa Lajosban? Hol volt az az elv, hogy az embereknél kell hagyni a döntést? És hol volt a jogállamiságvédő Áder János, hogy tiltakozzon? Sehol.”

Pottyondy szerint az „ex-nemzetvezető” egy sor megválasztott képviselőt „kivágott a parlamentből”, hogy a helyükre olyan politikusokat ültessen, akiket a választók nem juttattak mandátumhoz. Példaként említette Pócs Jánost, Vitályos Esztert, Németh Balázst, Radics Bélát, valamint „a megafonos gyökeret a lista 218. helyéről”.

„Milyen elképesztő hatalom van annak az embernek a kezében, aki rá tud kényszeríteni 23 parlamenti képviselőt, hogy eldobják azt a kiváltságot, azt a megtiszteltetést, azt az egzisztenciát, amit a parlamenti képviselőség jelent?” – tette hozzá.

Szerinte amit Orbán Viktor tett a képviselőivel, önmagában is elegendő indok a „politikai arisztokrácia túlhatalmának” korlátozására.

Pottyondy szerint a helyzet azt mutatja, hogy „ma az exminiszterelnök szava erősebb, mint 2,4 millió Fidesz-szavazó döntése.”

Úgy véli, „ezt a hatalomkoncentrációt nem éli túl a demokrácia”. „És az a paradox igazság, hogy a hatalom demokratikus működéséhez korlátozni kell a hatalomhoz való hozzáférés lehetőségét. Simán lehet, hogy a tizenkét év önmagában nem lesz elég. De ez egy jó lépés a jó irányba" – írta a közéleti influenszer.

A képviselői ciklusok korlátozását és az ezt is tartalmazó alaptörvény-módosítási előterjesztését a Fidesz és a KDNP frakciószövetsége botrányosnak tartja. Ezért Gulyás Gergely és Rétvári Bence frakcióvezetők hétfőn bejelentették, hogy csütörtökön tüntetésen tiltakoznak a tervezett alkotmánymódosítás ellen. Szerintük a Tisza-kormány lépése nem egy egyszerű határátlépés, hanem „egy olyan önkényuralomra törekvésnek a megnyilvánulása, ami idegen volt eddig a magyar demokráciától”.

A tüntetés hírére Magyar Péter azonnal reagált. Azt üzente: „Még Isztambulban is hangosan felnevettek, amikor meghallották, hogy a Fidesz akar tüntetni az alkotmányosság és a demokrácia mellett. Mint a tolvaj, aki rendőrért kiált.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Lakner Zoltán: Megbocsátani annak lehet, aki bocsánatot kér, népi igény van Magyar Péter parlamenti stílusára, amíg a Fidesz nem teszi ezt meg
A politikai elemző szerint a Fidesz nem tudja hitelesen eljátszani a politikai áldozat szerepét, mert az elmúlt 16 évért nem kért bocsánatot. Szerinte enélkül a társadalmi indulatok megmaradnak, és a miniszterelnök konfrontatív stílusának is meglesz a támogatottsága.


Lakner Zoltán politikai elemző a Partizán Elemző című műsorában beszélt Benyó Ritának a Tisza-kormány első heteinek kihívásairól, a klímaváltozás kezelésétől az elszámoltatásokon át a parlamenti viták stílusáig. Az elemző szerint a kormányzati felelősség fokozatosan terhelődik át az új kabinetre, aminek jó példája az uniós pénzekről kötött megállapodás. Úgy látja, a 16,4 milliárd eurós egyezség egy konkrét szám, amihez ezentúl mérni lehet a Magyar Péter vezette kormány teljesítményét.

A közelmúltbeli hőhullám kapcsán Lakner kiemelte, hogy a kormány részéről „kifejezetten emberséges üzenetek” hangzottak el, például a hajléktalanok befogadásáról, ami szerinte elképzelhetetlen lett volna Orbán Viktor részéről. Ugyanakkor hiányolja, hogy a kormányzati kommunikáció egyértelműen a klímaváltozás keretébe helyezze a problémát. Szerinte már most is fizetjük a klímaváltozás árát az egészségügyben, az energiarendszerben és a mezőgazdaságban is.

„Nem arról van szó, hogy el kell dönteni, hogy mikor kezdünk el sok pénzt költeni a megváltozott klímához való alkalmazkodásra. Ne adj Isten arra, hogy megpróbáljunk hozzájárulni ahhoz, hogy ez a klímaváltozás ne robogjon ilyen tempóval, hanem ennek a költségeit már most fizetjük” – fogalmazott.

A rezsicsökkentéssel kapcsolatban úgy véli, egy 73 százalékos támogatottságú kormány abban a pozícióban van, hogy megváltoztassa az ilyen „vétlenül hazug és iszonyatosan káros politikákat”.

Elismeri, hogy a közszolgáltatások egy részének támogatása legitim kormányzati cél lehet, de a jelenlegi rendszert több sebből vérzőnek tartja. Problémásnak nevezte, hogy a támogatás mértéke a fogyasztástól függ, így a gazdagabbak járnak jobban, miközben a karbantartási és fejlesztési költségek elmaradtak. „Ezt a feje tetejéről a talpára állítani, az szerintem egy fontos, tehát anyagi előny, fontos, a társadalom igazságosság szempontjából is fontos, és ráadásul egy lehetséges törekvés lenne” – mondta.

A kormány rászorultsági elv felé fordulását az iskolakezdési támogatás kapcsán elemezte. Lakner szerint az, hogy a kormány nem tudja pontosan, hány rászoruló gyerek van az országban, a korábbi évek statisztikai problémáira és a szociális ellátórendszer leépítésére vezethető vissza.

A támogatás módjában kettősséget lát: a célzott csoportok (pl. egyszülős családok, SNI-s gyermeket nevelők) támogatását „nagyon szép szociáldemokrata érvelésnek” tartja, míg a támogatás egy részének utalványos formáját klasszikus jobboldali, a rászorulók feletti kontrollt megtestesítő politikának. „Ez az érdemesség problémáját hozza elő, amikor úgy gondoljuk, hogy mi tudjuk, hogy mások hogyan élnek, és azt gondoljuk, hogy mi felelősen használjuk fel a pénzt, míg más felelőtlenül használja fel” – vélekedett.

A Tisza-kormány első 50 napját és a költségvetési helyzetet értékelve Lakner Zoltán úgy látja, a kabinetnek egyszerre kell végrehajtania egy „rendszerváltó speciális feladatot” az elszámoltatással és a jogállam helyreállításával, valamint egy klasszikus kormányzást. A kettő szorosan összefügg, hiszen uniós pénzek nélkül a költségvetési hiányt sem lehet csökkenteni.

A családi pótlék megduplázásáról szóló ígéret kapcsán megjegyezte, a miniszterelnök ugyan megerősítette a szándékot, de a költségvetési helyzetre hivatkozva jelezte, még keresik a forrását.

„Arról beszélt Magyar Péter, hogy a jelenlegi költségvetési helyzetben még keresik a helyét, hogy ezt hova lehet berakni a büdzsében, miközben az egyik zászlóshajója a Tisza szociálpolitikájának” – emlékeztetett.

Szerinte a  családi póltlék duplázás az egy évben 300 milliárd forint plusz, miközben van egy ígéret az egészségügyi büdzsé évente minimum 800 milliárd forinttal való  növelésére.

„Ha mondjuk ezt a két nagyon jól kézenfogható társadalmi politikai célt nézzük, akkor kell csinálni 800 milliárd forintnyi helyet a költségvetésben.” Lakner Zoltán szerint ha figyelembe vesszük, hogy eddig 150-160 milliárdot költött az ország az állami médiára, vagy milyen propagandakiadások voltak, akkor össze lehet vetni a nagyságrendeket.

„Ez nem egy kis mutatvány, de ez két olyan dolog, aminek az én értelmezésemben a kormánynak mindenképpen helyet kell szorítania ahhoz, hogy azt mondhassa, ugyanebben a tempóban folytatódik a választási ígéretek  teljesítése.”

Az olyan szimbolikus ügyekről, mint a képviselői mandátumok korlátozása, Lakner azt gondolja, nem csupán elterelő hadműveletek. „Ez szerintem alapvetően arról szól, hogy mit gondolunk, mi a politikus helye a társadalomban, hogy ez egy zárt foglalkozási csoport, vagy pedig valami olyan élő és fokozatos, állandó átmenetet jelent a hétköznapi élet szférái felé, ami mondjuk szükségesé teszi, hogy legyen egy ilyen beépített rotációs elem.”

Szerinte teljesen mindegy, hogy 2026. júniusában-júliusában, vagy 2026. szeptemberétől. egy éven keresztül folyik a vita, a dilemmák ugyanazok lesznek, ezek a kérdések legitimek és fennálnak. Az persze  nem mindegy, hogy milyen széles részéhez jut el ez a társadalomnak, hányan szólnak bele, hány embernek van ideje egyáltalán ezen elgondolkodni.

Lakner szerint ezekről fontos beszélgetni, és az emberek nem mindig tudják, minek mi a következménye. „Például az emberek szeretnének arányosabb választási rendszert, viszont nem becsülik túl sokra a listás képviselőket. Az a rossz hírem, hogy ha arányosabb rendszert akarunk, akkor az a listás elemet fogja erősíteni.”

Az elszámoltatásokkal, így az NKA- és az Aranykonvoj-üggyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az igazságszolgáltatásnak a saját logikája szerint, bizonyítékok alapján kell működnie, nem pedig közhangulat alapján. Ugyanakkor valószínűsíti, hogy a felelősség nem áll majd meg az alsóbb szinteken.

„A társadalmi elvárás, meg a józan ész is azt mondathatja velünk, hogy ez valószínűleg nem az adott adminisztrátoroknál, meg nem is csak Bús Balázsnál, az NKA volt alelnökénél fog majd megállni, de ez időbe telik” – mondta.

Az Aranykonvoj-ügy kapcsán felhívta a figyelmet, hogy a gyanú nemcsak korrupcióról, hanem hivatali visszaélésről, sőt, terrorcselekményről is szólhat. Orbán Viktor kiállását Hajdú János, a TEK korábbi főigazgatója mellett talányosnak nevezte, szerinte ez akár azt is jelentheti: „köszönöm szépen, hogy elviszed helyettem a balhét”.

„Vajon meddig tart egy ilyen lojalitás? Tehát, hogy az ember a nyakába vesz-e vajon ilyen nagyon kapitális bűncselekmények miatti felelősséget, vagy van egy pont, amikor azt mondja, hogy na jó, de hát ezt én nem találtam ki” – latolgatta.

A politikai mártíromság lehetőségét firtatva Lakner úgy látja, ehhez széles társadalmi támogatottságra és aktív, a nyilvánosság előtt zajló politikai munkára van szükség, ami nem pótolható Facebook-posztokkal. Példaként Gyurcsány Ferenc 2011-es ügyészségi kihallgatását hozta fel. A Fidesz jelenlegi, 20 százalék körüli támogatottsága szerinte nem elegendő alap a mártírszerephez.

A parlamentben tapasztalható feszült hangnemről és Magyar Péter stílusáról azt mondta, a parlament „egy politikai színház”, és a történelem során mindig is elhangzottak kemény szavak. Szerinte a miniszterelnöknek azért van szüksége a folyamatos konfrontációra, hogy fenntartsa az ellentétet a „legyőzött ellenféllel”. Lakner Zoltán emlékeztetett arra, hogy még mindig nem telt el három hónap a választás óta, és még mindig épp csak elkezdődött valamiféle elszámoltatási folyamat.

„Amíg ez zajlik, addig lesz egy népi igény arra, hogy a már legyőzött ellenfél bűneit és a politikusokhoz köthető személyes, negatív tulajdonságokat újra és újra és újra elmondja.”

Mindezt nagyban befolyásolja, hogy a Fidesz részéről semmiféle bocsánatkérés nem hangzott el az elmúlt 16 évért. „Ezt a szurkolói indulatot fűti az, hogy a Fidesz és a KDNP képviselői részéről továbbra sem érkezett semmiért, semmiféle bocsánatkérés. Ha ők tennének egy gesztust azzal kapcsolatosan, hogy a gyerekvédelemben, a igazságtalan politikákban, társadalmi csoportok megbélyegzésében hibát követtek el, szerintem onnantól kezdve nem lehetne velük így beszélni.”

Lakner Zoltán azt mondja, ő biztos nem beszélne úgy, mint a miniszterelnök, de ez ő. Szerinte ha azt gondoljuk, hogy Magyar Péter trumpista módon, populista módon, az indulatokat tovább fűtve beszél, akkor azért a mélyben mégiscsak az van, hogy ennek van egy oka, amire refelktálni kellene.

„Megbocsátani annak lehet, aki bocsánatot kér. És addig, ameddig ez nem történik meg, addig ezek az indulatok ott maradnak a levegőben, és lehet, hogy a Fidesz számára is talán előnyös lenne ezeknek az indulatoknak az okán elgondolkodni” – vélekedett.

A Magyar Péter és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke közötti nyilvános véleménykülönbséget nem tartja előre megtervezettnek, de úgy látja, a Tisza-párt utólag jól használja a helyzetet, megmutatva, hogy náluk különböző karakterek is megférnek.

Lakner Zoltán szerint a politikai helyzet alapvetően megváltozott, az embereknek már nem kell attól tartaniuk, hogy Orbán Viktor a nyakukon marad. „Ezen most túl vagyunk, és szerintem tényleg érdemes akár a hangnemről, akár az alaptörvénymódosításokról, akár a konkrét gazdasági vagy jóléti intézkedésekről viszonylag higgadt vitát folytatni.”

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar György: Jogtipró volt a közmédia, de a felelősök mégis megúszhatják
A neves ügyvéd a Klikk TV Mélyvíz című műsorában beszélt a közmédia átalakításáról és a felelősségre vonás nehézségeiről. Szerinte a jogi elévülés miatt szinte lehetetlen a számonkérés, ezért a társadalom erkölcsi ítéletére maradhat a feladat.


Magyar György ügyvéd a Klikk TV Mélyvíz című műsorában fejtette ki véleményét az új médiatörvényről és a közmédia átalakításának lehetőségeiről. Az ügyvéd szerint a valódi közszolgálati médiára hatalmas igény és szükség van, amelynek alapvető szerepe az elfogulatlanság, a függetlenség és a többoldalúság lenne. Ezzel szemben állítása szerint az elmúlt tizenhat évben ennek a szöges ellentétét tapasztaltuk.

„Tizenhat év árnyékában azt láttuk, hogy a közmédia beállt a hatalom kizárólagos szolgálatába” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az M1-re például joggal mondták, hogy „Királyi TV”, mivel nem a köz, hanem egyetlen párt vagy pártvezetés érdekeit szolgálta.

Úgy véli, az előző hatalomnak kifejezett szándéka volt, hogy az emberek hamis információkat kapjanak, amelyekből számukra kedvező következtetéseket vonjanak le, és közben féljenek és rettegjenek.

Arra a kérdésre, hogy a propagandában közreműködőket felelősségre lehet-e vonni, Magyar György azt mondta, a kérdés jó, de a válasz bonyolult. Szerinte

az ügyeket egyénileg kell vizsgálni, mivel a büntetőjogban nem létezik általános felelősség.

„A Beneš-dekrétumok óta tudjuk, hogy kollektív bűnösség nem létezik” – jelentette ki. Hozzátette, nehéz megállapítani, hogy egy-egy szerkesztőnek, műsorfelelősnek vagy „beszélő fejnek” mekkora volt a személyes felelőssége és a mozgástere. Ugyanakkor megjegyezte, hogy

a központi irányítás a régi pártrendszerhez hasonlóan valósult meg, és a vidéki médiakoncentráció is azt a célt szolgálta, hogy „egyenlő feltételek mellett ugyanazt az őrületet harsogták”.

Az MTVA-t hatalmas apparátusnak nevezte, amelynek költségvetéséből egy hadsereget is fenn lehetne tartani.

Az ügyvéd szerint az, hogy a közmédia munkatársai a kormányváltás után egyik napról a másikra képesek voltak stílust váltani, és kiegyensúlyozottan viselkedni, önmagában leleplező. „Ez sajnos egy önkép; ez bizonyítja a korábbi tevékenység elfogadhatatlanságát” – mondta.

Ez a váltás szerinte azt dokumentálja, hogy amit tizenhat éven keresztül csináltak, az „determinált volt és jogtipró”.

Ugyanakkor nem hiszi, hogy a közmédiában dolgozó több ezer ember mind „elvetemült lenne”, szerinte sokan csak a szakmájukat akarták gyakorolni és fizetést kapni. Figyelmeztetett azonban a veszélyre, hogy a média most a másik irányba lengjen ki. „Isten őrizzen, hogy elszálljunk, és most az új hatalom elvárásainak akarjunk megfelelni” – fogalmazott.

A jogi felelősségre vonás kapcsán kifejtette, hogy több jogterület is szóba jöhetne a munkajogtól a büntetőjogig, de mindegyik esetében komoly akadályt jelent az elévülés.

Rámutatott, hogy a munkajogi határidők rendkívül szűkek, a polgári jogi elévülés általában öt év, míg a büntetőjogi a büntetési tétel felső határához igazodik. „Az elévülés a jog nagyon fontos intézménye, amelyet az elszámoltatásnál és az igazságszolgáltatásnál figyelembe kell venni” – magyarázta.

Ha a jog eszközei elégtelennek bizonyulnak, Magyar György szerint még mindig ott van az erkölcs és a társadalom ítélete. „Nem szabad mindent a jogtól várni, mert létezik erkölcs is. A jog és az erkölcs világa sokszor összeér” – mondta. Úgy véli, a társadalomnak óriási szerepe van az igazságszolgáltatásban, és a polgárok igazságérzete és moralitása erősebb lehet bármilyen hatalomnál. Szerinte a társadalomnak megvannak az eszközei a nyomásgyakorlásra, még ha nem is mennek ki az utcára minden ügy miatt: például kikapcsolhatják a televíziót. A választásokat a legerősebb ítéletnek nevezte, de hangsúlyozta, hogy a köztes időszakban is van lehetőség a tiltakozás kifejezésére. „Az emberek igazságérzete és a tisztesség iránti igénye előbb-utóbb visszahozza őket a helyes útra. Csak hagyni kell” – mondta, majd liberális gondolkodású emberként jellemezte magát, aki hisz abban, hogy a társadalom képes kivetni magából azokat, akik az összérdekkel szembefordulnak. Az interjú végén a média hatalmát hangsúlyozta.

„A média nagyon fontos, mert tudjuk, hogy van három hatalmi ág: a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói – és a negyedik a média. A hatékonysága, az ereje sokszor felülmúlja a másik hármat” – zárta gondolatait.

A TELJES BESZÉLGETÉS


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk