„Másfél héttel később egymillióval nagyobb összeget mondott az asztalos, annyit ment fel a faanyag ára”

Magyar Bálint volt a vendége Krug Emília Szinten túl című műsorának, ahol a szociológus, egykori SZDSZ-es miniszter arról beszélt, miért tartja a Fidesz rendszerét egy bűnszervezetnek, és szerinte miért nem lehetséges annak megújulása. Mint mondta, a „maffiaállam” kifejezést már 1999-ben, az SZDSZ küldöttgyűlésén is használta, és úgy érzi, a mostani események őt igazolják.

Szerinte a Fidesz nem tud megújulni, mert az nem egy politikai párt, hanem egy bűnszervezet.

– jelentette ki, hozzátéve, hogy a Fidesz vezetésének cseréjét is ennek fényében kell értelmezni. „Visszaküldte büntetésből Szijjártót, beküldte büntetésből Lázárt, egyébként pedig kicserélte az embereket: golyófogóknak vannak odatéve” – fogalmazott.

Magyar Bálint szerint a rendszer lényege a közös bűnben való részvétel volt, ami mindenkit fogva tartott. Úgy véli, a NER logikája megkövetelte, hogy szinte mindenki korrupt legyen valamilyen mértékig. „A NER lényege az volt, hogy majdnem mindenkinek korruptnak kellett lennie ebben különböző mértékig” – állította. Éppen ezért szerinte nincsenek valódi „dezertálások”, legfeljebb csendes félrevonulások, és ezért nem hisz abban, hogy Navracsics Tibor vagy Bóka János képes lenne egy megtisztult úton továbbvinni a pártot, mert ehhez szembe kellene fordulniuk a rendszer bűnszervezeti jellegével.

A politológus élesen kritizálta az akadémiai-értelmiségi közeget is, amely szerinte nem merte a nevén nevezni a rendszert. Az olyan kifejezéseket, mint a „hibrid rendszer” vagy az „illiberális demokrácia”, félrevezetőnek és a hatalomhoz való idomulásnak tartja. Utóbbiról azt mondta: „egyfelől ott volt a végén a demokrácia, tehát benyalunk a rendszernek, (...) másfelől kikacsintunk, hogy ez egy fosztóképző”.

A bebetonozott vezetők leváltását elkerülhetetlennek nevezte. „Bűnbánó maffiózókra bízni a rendteremtést, vagy a jogállam visszaállítását, ezt nem lehet” – szögezte le.

A legfontosabbnak a választási rendszer arányossá tételét tartja, ami szerinte megakadályozná, hogy egy párt monopolhelyzetbe kerüljön.

Az „aranykonvoj-ügyet” egy rendkívül kézenfekvő és világos ügynek nevezte, ahol szerinte nevetséges felvetés, hogy Orbán Viktor ne tudott volna a történtekről. „Ezt én nevetségesnek tartom már magát a nyelvezetet, amit használnak” – mondta arra a felvetésre, hogy „talán Orbánig is elnyúlnak a szálak”. Úgy véli, több szervezet összehangolt működése elképzelhetetlen a legfelsőbb vezetés tudta és jóváhagyása nélkül. Magyar szerint tucatjával lesznek ügyek, amelyekben el lehet jutni Orbánig is.

Magyar Bálint úgy gondolja: Orbán Viktornak menekülési terve van.

– állította.

Magyar Bálint szerint a Fidesz-kormány orosz befolyás alatt állt, a kapcsolat egy 2009-es „megzsarolt viszonyból” indult. A „nemzeti szuverenitás” hangoztatását álcának tartja.

Úgy látja, Magyarország az EU és a NATO aláásásával „fizetett” Oroszországnak, ami szerinte „nettó hazaárulás”. Azt is állította, hogy amikor Szijjártó Péter orosz kérésre uniós szankciós listák módosítását próbálta elérni, az bűncselekmény volt. „Én szerintem ez egy egyértelműen bűncselekmény, hogy állami magyar nemzeti kompetenciát árusít ki bizonyos anyagi előnyökért cserébe” – mondta.

Kizártnak tartja, hogy Magyar Péter egy „Fidesz 2.0-t” építene. „Én ezt egyszerűen kizártnak tartom. Hogy Magyar Péter Fidesz 2.0, ezt egyszerűen kizárom” – jelentette ki. Szerinte a TISZA sikere abban rejlik, hogy

„Ez a belátás 16 év ilyen önkényuralmi rendszere után, szerintem elég erős akár a baloldali, akár a liberális, akár a zöld, vagy éppen a jobboldali emberekben, hogy talán most egy kis nyugalommal működhet egy ilyen dolog, amikor egyszerűen rendbe teszünk magunkat” – zárta gondolatait.

A TELJES BESZÉLGETÉS

Pottyondy Edina a közösségi oldalán fejtette ki véleményét a képviselői ciklusok korlátozásáról szóló vitában.

A bejegyzésben egy sor kérdést is felvetett: „Hol volt ekkor a szent választójog? Hol volt a szent népakarat? Hol volt a szent képviselői megbízatás? Hol volt a nagyon értékes tapasztalat, amely felhalmozódott Kósa Lajosban? Hol volt az az elv, hogy az embereknél kell hagyni a döntést? És hol volt a jogállamiságvédő Áder János, hogy tiltakozzon? Sehol.”

Pottyondy szerint az „ex-nemzetvezető” egy sor megválasztott képviselőt „kivágott a parlamentből”, hogy a helyükre olyan politikusokat ültessen, akiket a választók nem juttattak mandátumhoz. Példaként említette Pócs Jánost, Vitályos Esztert, Németh Balázst, Radics Bélát, valamint „a megafonos gyökeret a lista 218. helyéről”.

Szerinte amit Orbán Viktor tett a képviselőivel, önmagában is elegendő indok a „politikai arisztokrácia túlhatalmának” korlátozására.

Úgy véli, „ezt a hatalomkoncentrációt nem éli túl a demokrácia”. „És az a paradox igazság, hogy a hatalom demokratikus működéséhez korlátozni kell a hatalomhoz való hozzáférés lehetőségét. Simán lehet, hogy a tizenkét év önmagában nem lesz elég. De ez egy jó lépés a jó irányba" – írta a közéleti influenszer.

A képviselői ciklusok korlátozását és az ezt is tartalmazó alaptörvény-módosítási előterjesztését a Fidesz és a KDNP frakciószövetsége botrányosnak tartja. Ezért Gulyás Gergely és Rétvári Bence frakcióvezetők hétfőn bejelentették, hogy csütörtökön tüntetésen tiltakoznak a tervezett alkotmánymódosítás ellen. Szerintük a Tisza-kormány lépése nem egy egyszerű határátlépés, hanem „egy olyan önkényuralomra törekvésnek a megnyilvánulása, ami idegen volt eddig a magyar demokráciától”.

A tüntetés hírére Magyar Péter azonnal reagált. Azt üzente: „Még Isztambulban is hangosan felnevettek, amikor meghallották, hogy a Fidesz akar tüntetni az alkotmányosság és a demokrácia mellett. Mint a tolvaj, aki rendőrért kiált.”

Lakner Zoltán politikai elemző a Partizán Elemző című műsorában beszélt Benyó Ritának a Tisza-kormány első heteinek kihívásairól, a klímaváltozás kezelésétől az elszámoltatásokon át a parlamenti viták stílusáig. Az elemző szerint a kormányzati felelősség fokozatosan terhelődik át az új kabinetre, aminek jó példája az uniós pénzekről kötött megállapodás. Úgy látja, a 16,4 milliárd eurós egyezség egy konkrét szám, amihez ezentúl mérni lehet a Magyar Péter vezette kormány teljesítményét.

A közelmúltbeli hőhullám kapcsán Lakner kiemelte, hogy a kormány részéről „kifejezetten emberséges üzenetek” hangzottak el, például a hajléktalanok befogadásáról, ami szerinte elképzelhetetlen lett volna Orbán Viktor részéről. Ugyanakkor hiányolja, hogy a kormányzati kommunikáció egyértelműen a klímaváltozás keretébe helyezze a problémát. Szerinte már most is fizetjük a klímaváltozás árát az egészségügyben, az energiarendszerben és a mezőgazdaságban is.

„Nem arról van szó, hogy el kell dönteni, hogy mikor kezdünk el sok pénzt költeni a megváltozott klímához való alkalmazkodásra. Ne adj Isten arra, hogy megpróbáljunk hozzájárulni ahhoz, hogy ez a klímaváltozás ne robogjon ilyen tempóval, hanem ennek a költségeit már most fizetjük” – fogalmazott.

Elismeri, hogy a közszolgáltatások egy részének támogatása legitim kormányzati cél lehet, de a jelenlegi rendszert több sebből vérzőnek tartja. Problémásnak nevezte, hogy a támogatás mértéke a fogyasztástól függ, így a gazdagabbak járnak jobban, miközben a karbantartási és fejlesztési költségek elmaradtak. „Ezt a feje tetejéről a talpára állítani, az szerintem egy fontos, tehát anyagi előny, fontos, a társadalom igazságosság szempontjából is fontos, és ráadásul egy lehetséges törekvés lenne” – mondta.

A kormány rászorultsági elv felé fordulását az iskolakezdési támogatás kapcsán elemezte. Lakner szerint az, hogy a kormány nem tudja pontosan, hány rászoruló gyerek van az országban, a korábbi évek statisztikai problémáira és a szociális ellátórendszer leépítésére vezethető vissza.

A támogatás módjában kettősséget lát: a célzott csoportok (pl. egyszülős családok, SNI-s gyermeket nevelők) támogatását „nagyon szép szociáldemokrata érvelésnek” tartja, míg a támogatás egy részének utalványos formáját klasszikus jobboldali, a rászorulók feletti kontrollt megtestesítő politikának. „Ez az érdemesség problémáját hozza elő, amikor úgy gondoljuk, hogy mi tudjuk, hogy mások hogyan élnek, és azt gondoljuk, hogy mi felelősen használjuk fel a pénzt, míg más felelőtlenül használja fel” – vélekedett.

A Tisza-kormány első 50 napját és a költségvetési helyzetet értékelve Lakner Zoltán úgy látja, a kabinetnek egyszerre kell végrehajtania egy „rendszerváltó speciális feladatot” az elszámoltatással és a jogállam helyreállításával, valamint egy klasszikus kormányzást. A kettő szorosan összefügg, hiszen uniós pénzek nélkül a költségvetési hiányt sem lehet csökkenteni.

„Arról beszélt Magyar Péter, hogy a jelenlegi költségvetési helyzetben még keresik a helyét, hogy ezt hova lehet berakni a büdzsében, miközben az egyik zászlóshajója a Tisza szociálpolitikájának” – emlékeztetett.

Szerinte a  családi póltlék duplázás az egy évben 300 milliárd forint plusz, miközben van egy ígéret az egészségügyi büdzsé évente minimum 800 milliárd forinttal való  növelésére.

„Ha mondjuk ezt a két nagyon jól kézenfogható társadalmi politikai célt nézzük, akkor kell csinálni 800 milliárd forintnyi helyet a költségvetésben.” Lakner Zoltán szerint ha figyelembe vesszük, hogy eddig 150-160 milliárdot költött az ország az állami médiára, vagy milyen propagandakiadások voltak, akkor össze lehet vetni a nagyságrendeket.

Az olyan szimbolikus ügyekről, mint a képviselői mandátumok korlátozása, Lakner azt gondolja, nem csupán elterelő hadműveletek. „Ez szerintem alapvetően arról szól, hogy mit gondolunk, mi a politikus helye a társadalomban, hogy ez egy zárt foglalkozási csoport, vagy pedig valami olyan élő és fokozatos, állandó átmenetet jelent a hétköznapi élet szférái felé, ami mondjuk szükségesé teszi, hogy legyen egy ilyen beépített rotációs elem.”

Szerinte teljesen mindegy, hogy 2026. júniusában-júliusában, vagy 2026. szeptemberétől. egy éven keresztül folyik a vita, a dilemmák ugyanazok lesznek, ezek a kérdések legitimek és fennálnak. Az persze  nem mindegy, hogy milyen széles részéhez jut el ez a társadalomnak, hányan szólnak bele, hány embernek van ideje egyáltalán ezen elgondolkodni.

Lakner szerint ezekről fontos beszélgetni, és az emberek nem mindig tudják, minek mi a következménye. „Például az emberek szeretnének arányosabb választási rendszert, viszont nem becsülik túl sokra a listás képviselőket. Az a rossz hírem, hogy ha arányosabb rendszert akarunk, akkor az a listás elemet fogja erősíteni.”

Az elszámoltatásokkal, így az NKA- és az Aranykonvoj-üggyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az igazságszolgáltatásnak a saját logikája szerint, bizonyítékok alapján kell működnie, nem pedig közhangulat alapján. Ugyanakkor valószínűsíti, hogy a felelősség nem áll majd meg az alsóbb szinteken.

„A társadalmi elvárás, meg a józan ész is azt mondathatja velünk, hogy ez valószínűleg nem az adott adminisztrátoroknál, meg nem is csak Bús Balázsnál, az NKA volt alelnökénél fog majd megállni, de ez időbe telik” – mondta.

Az Aranykonvoj-ügy kapcsán felhívta a figyelmet, hogy a gyanú nemcsak korrupcióról, hanem hivatali visszaélésről, sőt, terrorcselekményről is szólhat. Orbán Viktor kiállását Hajdú János, a TEK korábbi főigazgatója mellett talányosnak nevezte, szerinte ez akár azt is jelentheti: „köszönöm szépen, hogy elviszed helyettem a balhét”.

A politikai mártíromság lehetőségét firtatva Lakner úgy látja, ehhez széles társadalmi támogatottságra és aktív, a nyilvánosság előtt zajló politikai munkára van szükség, ami nem pótolható Facebook-posztokkal. Példaként Gyurcsány Ferenc 2011-es ügyészségi kihallgatását hozta fel. A Fidesz jelenlegi, 20 százalék körüli támogatottsága szerinte nem elegendő alap a mártírszerephez.

A parlamentben tapasztalható feszült hangnemről és Magyar Péter stílusáról azt mondta, a parlament „egy politikai színház”, és a történelem során mindig is elhangzottak kemény szavak. Szerinte a miniszterelnöknek azért van szüksége a folyamatos konfrontációra, hogy fenntartsa az ellentétet a „legyőzött ellenféllel”. Lakner Zoltán emlékeztetett arra, hogy még mindig nem telt el három hónap a választás óta, és még mindig épp csak elkezdődött valamiféle elszámoltatási folyamat.

Mindezt nagyban befolyásolja, hogy a Fidesz részéről semmiféle bocsánatkérés nem hangzott el az elmúlt 16 évért. „Ezt a szurkolói indulatot fűti az, hogy a Fidesz és a KDNP képviselői részéről továbbra sem érkezett semmiért, semmiféle bocsánatkérés. Ha ők tennének egy gesztust azzal kapcsolatosan, hogy a gyerekvédelemben, a igazságtalan politikákban, társadalmi csoportok megbélyegzésében hibát követtek el, szerintem onnantól kezdve nem lehetne velük így beszélni.”

Lakner Zoltán azt mondja, ő biztos nem beszélne úgy, mint a miniszterelnök, de ez ő. Szerinte ha azt gondoljuk, hogy Magyar Péter trumpista módon, populista módon, az indulatokat tovább fűtve beszél, akkor azért a mélyben mégiscsak az van, hogy ennek van egy oka, amire refelktálni kellene.

A Magyar Péter és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke közötti nyilvános véleménykülönbséget nem tartja előre megtervezettnek, de úgy látja, a Tisza-párt utólag jól használja a helyzetet, megmutatva, hogy náluk különböző karakterek is megférnek.

Lakner Zoltán szerint a politikai helyzet alapvetően megváltozott, az embereknek már nem kell attól tartaniuk, hogy Orbán Viktor a nyakukon marad. „Ezen most túl vagyunk, és szerintem tényleg érdemes akár a hangnemről, akár az alaptörvénymódosításokról, akár a konkrét gazdasági vagy jóléti intézkedésekről viszonylag higgadt vitát folytatni.”

Magyar György ügyvéd a Klikk TV Mélyvíz című műsorában fejtette ki véleményét az új médiatörvényről és a közmédia átalakításának lehetőségeiről. Az ügyvéd szerint a valódi közszolgálati médiára hatalmas igény és szükség van, amelynek alapvető szerepe az elfogulatlanság, a függetlenség és a többoldalúság lenne. Ezzel szemben állítása szerint az elmúlt tizenhat évben ennek a szöges ellentétét tapasztaltuk.

Úgy véli, az előző hatalomnak kifejezett szándéka volt, hogy az emberek hamis információkat kapjanak, amelyekből számukra kedvező következtetéseket vonjanak le, és közben féljenek és rettegjenek.

Arra a kérdésre, hogy a propagandában közreműködőket felelősségre lehet-e vonni, Magyar György azt mondta, a kérdés jó, de a válasz bonyolult. Szerinte

„A Beneš-dekrétumok óta tudjuk, hogy kollektív bűnösség nem létezik” – jelentette ki. Hozzátette, nehéz megállapítani, hogy egy-egy szerkesztőnek, műsorfelelősnek vagy „beszélő fejnek” mekkora volt a személyes felelőssége és a mozgástere. Ugyanakkor megjegyezte, hogy

Az MTVA-t hatalmas apparátusnak nevezte, amelynek költségvetéséből egy hadsereget is fenn lehetne tartani.

Az ügyvéd szerint az, hogy a közmédia munkatársai a kormányváltás után egyik napról a másikra képesek voltak stílust váltani, és kiegyensúlyozottan viselkedni, önmagában leleplező. „Ez sajnos egy önkép; ez bizonyítja a korábbi tevékenység elfogadhatatlanságát” – mondta.

Ugyanakkor nem hiszi, hogy a közmédiában dolgozó több ezer ember mind „elvetemült lenne”, szerinte sokan csak a szakmájukat akarták gyakorolni és fizetést kapni. Figyelmeztetett azonban a veszélyre, hogy a média most a másik irányba lengjen ki. „Isten őrizzen, hogy elszálljunk, és most az új hatalom elvárásainak akarjunk megfelelni” – fogalmazott.

Rámutatott, hogy a munkajogi határidők rendkívül szűkek, a polgári jogi elévülés általában öt év, míg a büntetőjogi a büntetési tétel felső határához igazodik. „Az elévülés a jog nagyon fontos intézménye, amelyet az elszámoltatásnál és az igazságszolgáltatásnál figyelembe kell venni” – magyarázta.

Ha a jog eszközei elégtelennek bizonyulnak, Magyar György szerint még mindig ott van az erkölcs és a társadalom ítélete. „Nem szabad mindent a jogtól várni, mert létezik erkölcs is. A jog és az erkölcs világa sokszor összeér” – mondta. Úgy véli, a társadalomnak óriási szerepe van az igazságszolgáltatásban, és a polgárok igazságérzete és moralitása erősebb lehet bármilyen hatalomnál. Szerinte a társadalomnak megvannak az eszközei a nyomásgyakorlásra, még ha nem is mennek ki az utcára minden ügy miatt: például kikapcsolhatják a televíziót. A választásokat a legerősebb ítéletnek nevezte, de hangsúlyozta, hogy a köztes időszakban is van lehetőség a tiltakozás kifejezésére. „Az emberek igazságérzete és a tisztesség iránti igénye előbb-utóbb visszahozza őket a helyes útra. Csak hagyni kell” – mondta, majd liberális gondolkodású emberként jellemezte magát, aki hisz abban, hogy a társadalom képes kivetni magából azokat, akik az összérdekkel szembefordulnak. Az interjú végén a média hatalmát hangsúlyozta.

„A média nagyon fontos, mert tudjuk, hogy van három hatalmi ág: a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói – és a negyedik a média. A hatékonysága, az ereje sokszor felülmúlja a másik hármat” – zárta gondolatait.

A TELJES BESZÉLGETÉS