HÍREK
A Rovatból

Emelkednek a bérleti díjak – már az albérletpiacon is érezhető a „menekülthatás”

Február 23-a után folyamatosan nőnek a bérleti díjak, hatalmasat ugrott a kereslet az ukrán határ melletti Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.


Még nagyobb tempóra kapcsolt az országos albérletpiac, amely újabb rekordot döntött – derül ki a ingatlan.com elemzéséből, amely a KSH-ingatlan.com lakbérindex legújabb adatai mellett ismerteti azt is, hogyan alakult március első felében a kereslet és a kínálat és ennek eredményeként miként alakultak a bérleti díjak.

Növekvő lakbérek

Idén februárban országos szinten 2 százalékkal voltak magasabbak a lakbérek, mint januárban, a fővárosban pedig 1,5 százalékos növekedést következett be.

Tavaly februárhoz képest pedig országosan 16,1 százalékkal, Budapesten 16,5 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta: Februárban újabb csúcsot döntött a piac, hiszen a hosszú távú index szerint, a 2015-ös átlaghoz képest februárban 49,2 százalékkal voltak magasabbak a lakbérek, amire a mutató történetében még nem volt példa. Hozzátette: „Az országon belül jelentős eltérések vannak a 2015-ös szintekhez képest. Míg a fővárosban közel 41 százalékkal nőttek a bérleti díjak, Pest megyében, a közép-dunántúli és észak-magyarországi megyéket 70 százalék feletti bérletidíj-emelkedés jellemezte.”

Balogh László kiemelte azt is, hogy a drágulás ellenére a fővárosi átlagos bérleti díjak még elmaradnak a koronavírus-járvány előtti szinttől. Az ingatlan.com szakértője szerint ez viszont már nem sokáig lesz így.

Menekülthatás az albérletpiacon

Az ingatlan.com elemzéséből látszik az is, hogy márciusban további élénkülés következett be az albérletpiacon, amelyben szerepet játszott az Ukrajnából a háború miatt menekülők által támasztott kereslet is. „Az ukrán határhoz közeli Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több mint 50 százalékkal nőtt az kiadó lakóingatlanok iránt érdeklődések száma az egy hónappal korábbihoz képest. Békés megyében 30 százalékos, Budapesten pedig 19 százalékos volt a növekedés” – mondta Balogh László.

A kereslet és a kínálat változásának köszönhetően a bérleti díjak felfelé indultak a háború kitörését követően. „Február 23-a volt az utolsó békés nap, ahhoz képest március közepére Budapesten, Nyíregyházán 10-10 ezer forinttal 160 ezer és 110 ezer forintra nőttek a bérleti díjak a kínálati piacon. Ezzel az összeggel a szabolcsi megyeszékhely az egyetemvárosok szintjét közelíti, Pécsen ugyanis szintén 110 ezer forintnál tartott az átlagos bérleti díj, Szegeden pedig 120 ezer forintot tett ki” – fogalmazott az ingatlan.com szakembere.

Élénkülő kereslet, szűkülő kínálat, növekvő albérletárak

A jelentős keresletnövekedéssel párhuzamosan a kínálat viszont csökkent, a háború kitörése óta 1500 kiadó lakással kevesebb van a piacon. A bérlők azonban még így is több mint 12 ezer albérletből tudnak válogatni országszerte.

Az ingatlan.com adatai szerint továbbra is az V. kerület a legdrágább budapesti városrész, ahol március közepén átlagosan 285 ezer forintért kínálták a bérelhető lakásokat.

Utána a budai I. és II. kerület következik 230 ezer és 210 ezer forintos összeggel. A legnagyobb albérletkínálattal rendelkező városrészekben, a XI., XIII. és XIV. kerületben 140-180 ezer forintért hirdették a kiadó lakásokat a tulajdonosok.

A Budapesten kívüli piacot nézve kiderül, hogy a megyeszékhelyeken átlagosan 115 ezer forint volt a bérleti díj a harmadik hónap közepén, szemben az egy évvel korábbi 100 ezer forinttal. A különböző városok között jelentős eltérések vannak. A legdrágábbak közé tartozik Székesfehérvár, Veszprém, Győr és Debrecen, ezekben a városokban 125-140 ezer forint volt az átlagos bérleti díj. Sok megyeszékhelyen, például Szolnokon, Miskolcon, Szekszárdon és Salgótarjánban még a 100 ezer forintos havi díj alatt lehet lakóingatlan bérelni.

A KSH-ingatlan.com lakbérindex 2022 februári összefoglalója EZEN A LINKEN olvasható.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Ötöslottó: ezekkel a számokkal lehetett nyerni
Nézd meg, hátha te is a szerencsések között vagy.


A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 2026. 6. hetén tartott ötös lottó és Joker számsorsoláson a következő számokat húzták ki:

Nyerőszámok:

11

17

53

86

88

Joker: 162392.

A nyeremények:

Telitalálatos szelvény nem volt.

2 találatos szelvény 78 322 darab - 3 085 forintot érnek;

3 találatos szelvény 2677 darab - nyereménye 24 065 forint;

4 találatos szelvény 33 db - nyereményük 1 854 555 forint;

A következő héten a várható főnyeremény 4,56 milliárd forint lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Megszűnt a szülészet Szentesen, a kormány egy mellékletben „ismerte el”
Rétvári Bence államtitkár egy kórházi fejlesztésről szóló dokumentummal válaszolt egy parlamenti írásbeli kérdésre, amely világosan kimondja a szentesi kórház szülészeti osztályának bezárását. A neurológia költözik a helyére, a 2022 óta tartó átmeneti állapot ezzel véglegessé vált.


Bravúros kommunikációs fogással válaszolt az egészségügyért felelős Belügyminisztérium a szentesi szülészet sorsáért aggódó ellenzéki képviselő írásbeli kérdésére. Varga Ferenc arról érdeklődött Pintér Sándor belügyminiszternél, hogy végleg felszámolják-e a szentesi szülészetet. A képviselő szerint a helyiek attól tartanak, hogy a felújított épületbe költöző neurológiai osztály végleg elveszi a reményt attól, hogy gyermekeik és unokáik a városban születhessenek.

Pintér Sándor helyett államtitkára, Rétvári Bence válaszolt, aki a Szegedi Tudományegyetem egy korábbi közleményét csatolta, azt jelölve meg irányadóként. A kórházi fejlesztésekről szóló dokumentum két kulcsfontosságú mondatot is tartalmaz a 25 ezres Csongrád-Csanád vármegyei város szülészetének sorsáról. Egyrészt:

„A fejlesztéseknek köszönhetően a Neurológiai Osztály a korábban a Szülészet-Nőgyógyászatnak otthont adó épület egyik szárnyába költözik.”

Másrészt:

„A teljes körű, 24 órában elérhető szülészeti-nőgyógyászati ellátás a személyi feltételek hiánya miatt szűnt meg Szentesen.”

A szentesi szülészet 2022-ben került bajba, amikor szakorvoshiány miatt átmenetileg bezárták az osztályt. Az akkori döntés értelmében a kismamákat Hódmezővásárhelyre, Szegedre és Kecskemétre irányították át. A mostani parlamenti válasszal lényegében hivatalossá vált, hogy az átmeneti állapot tartósnak bizonyult. Az elmúlt években a szentesi kórház több más osztályát is érintették átszervezések, 2024-ben például a fül-orr-gégészet fekvőbeteg-ellátása szűnt meg.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Félmillió levélszavazó miatt fordult Dobrev Klára az EBESZ-hez, választási csalást emleget
A DK elnöke a levélszavazatok őrzési láncának sérülékenységére hivatkozva kérte a nemzetközi szervezet beavatkozását. A politikus egy postai szavazásra szakosodott szakértő bevonását is javasolta.


„Talán így lesz 94 százaléka Orbán Viktornak a határon túli magyar szavazók között” – ezzel az ironikus megjegyzéssel jelentette be Dobrev Klára vasárnap, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) fordult a határon túli levélszavazatok ügyében. A Demokratikus Koalíció elnöke szerint a rendszer „a választási csalások melegágya”, mivel nincs garantálva, hogy a szavazók külső nyomás nélkül dönthetnek, a voksok őrzési és szállítási lánca pedig sérülékeny.

A politikus Facebook-videójában fejtette ki, hogy

a levélszavazatoknál „nincs egyáltalán garantálva, hogy mindenki szabadon, külső nyomás nélkül húzza be az X-et”, mivel a szavazólapot „nem egy ellenőrzött szavazóhelyiségben töltik ki egy meghatározott időpontban, hanem gyakorlatilag bárhol, bármikor, bármilyen hatás alatt”.

Dobrev Klára szerint a szavazatok „nem államilag ellenőrzött csatornákon érkeznek meg a választási szervekhez, hanem különböző civil szervezetek autóiban.” A DK elnöke ezért azt kérte az EBESZ vezetőjétől, hogy a jövőbeli magyar választások felügyeletekor kiemelten vizsgálják a levélszavazást, és vonjanak be a munkába egy, a postai szavazásra szakosodott szakértőt is.

A beadvány aktualitását az adja, hogy Dobrev szerint már most kétszer annyian regisztráltak a határon túlról a választásra, mint ahányan 2022-ben szavaztak.

„Félmillió ember kért lehetőséget arra, hogy adott esetben beleszólhasson a magyar választásba úgy, hogy soha nem élt itt, soha nem adózott itt, és hát nem is viseli a döntése következményét”

– fogalmazott. A 2022-es országgyűlési választáson a levélben leadott szavazatok közel 94 százaléka a Fidesz–KDNP listájára érkezett.

A hatályos szabályozás szerint levélben azok a magyar állampolgárok szavazhatnak, akiknek nincs magyarországi lakcímük. A szavazási csomagot postán, a külképviseleteken, illetve a választás napján az országgyűlési egyéni választókerületi irodákban adhatják le. A jogszabály azt is lehetővé teszi, hogy a lezárt borítékot más személy juttassa el a leadási pontokra.

A levélszavazás tisztasága körüli vita a 2022-es választás előtt éleződött ki, amikor Marosvásárhely mellett egy zsáknyi, részben elégetett, kidobott szavazólapot találtak. Az ügyben a Nemzeti Választási Iroda ismeretlen tettes ellen feljelentést tett, a Nemzeti Választási Bizottság azonban hatáskör hiányára hivatkozva nem vizsgálta az esetet, mivel az Románia területén történt.

A DK álláspontja szerint a rendszer a jelenlegi formájában sebezhető, és lehetőséget ad a visszaélésekre.

Dobrev Klára a párt régóta hangoztatott javaslatát is megismételte: „a legegyszerűbb és legigazságosabb megoldás persze az lenne, hogyha elvennénk a határon túliak szavazati jogát”.

A kormányoldal és a Nemzeti Választási Iroda ezzel szemben a törvényi keretekre hivatkozik, melyek szerint a szavazatok begyűjtése és leadása a jogszabályoknak megfelelően zajlik. A hatóságok pedig a felmerülő problémák esetén a saját hatáskörükben járnak el.

Az EBESZ választási megfigyelői már a 2022-es választásról készült zárójelentésükben javasolták a Magyarországon kívüli szavazási eljárások egységesítését, valamint az állampolgári megfigyelés lehetőségeinek megerősítését a levélszavazatok feldolgozásánál a bizalom növelése érdekében. Dobrev Klára mostani beadványa nyomán a szervezet dönthet úgy, hogy a következő választási megfigyelő missziója során különös figyelmet fordít a levélszavazás logisztikájára és a szomszédos országokban alkalmazott gyűjtési gyakorlatokra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leállások jönnek a K&H-nál, ezekre figyelmeztet a bank
A K&H Bank több tervezett karbantartást is tart a hónapban, vasárnap éjjel is lesz pár órás üzemszünet. A leghosszabb, bankszünnapnak minősülő leállás február 28-tól március 1-ig tart majd.


Vasárnap este 22 órakor folytatódik a K&H Bank februári karbantartás-sorozata, amely a hónap során többször is érinti még az elektronikus szolgáltatásokat. A ma éjszakai leállást több másik is követi, köztük két hosszabb, a jogszabályok szerint is bankszünnapnak minősülő szünet.

Február 8-án 22 órától február 9-én hajnali 2 óráig üzemszünet lesz a banknál, amely alatt átmeneti szünetelés vagy lassulás várható a K&H e-bank, a mobilbank, az e-portfólió, az e-posta és az Electra szolgáltatásoknál, valamint a bank weboldalán. Hasonló, üzemszünetnek minősülő karbantartás lesz február 17-én 22 órától február 18-án hajnali 2 óráig is.

Az első bankszünnap február 13-án 23 órától február 14-én reggel 7 óráig tart majd. Ekkor a már említett szolgáltatások mellett a K&H SZÉP Kártya és a 3D Secure biztonsági azonosítás működésében is szünet várható.

A leghosszabb leállás február 28-án 23 órától március 1-jén délután 14 óráig tart majd egy informatikai fejlesztés miatt.

Ebben az időszakban az internetbanki és mobilbanki alkalmazások, valamint az ATM készpénzbefizetési funkció sem működik. Szünetel az azonnali átutalási megbízások indítása és a fizetési kérelmek fogadása is. A bejövő azonnali átutalásokat a bank visszautasítja, azokat a szolgáltatás helyreállása után az indító félnek újra kell benyújtania. Ez a gyakorlat megfelel az Azonnali Fizetési Rendszer működésének, amely technikai hiba esetén visszautasítja a tranzakciót.

A bankszünnapok alatt is elérhető marad a készpénzfelvétel az ATM-ekből, a bankkártyás vásárlás boltokban és online, valamint a bankkártya letiltása a K&H Telecenteren keresztül. Fontos azonban, hogy a betéti- és hitelkártyákat a február 28-i, 23 órakor elérhető egyenleg erejéig lehet majd használni. A leállás ideje alatt sem az egyenleg feltöltésére, sem a kártyalimitek módosítására nem lesz lehetőség, még telefonon sem. A bank felhívja a figyelmet, hogy az online bankkártyás és SZÉP kártyás fizetéseknél, illetve a tranzakciókat megerősítő SMS üzenetek érkezésénél akadozás vagy leállás fordulhat elő.

A bank azt javasolja az ügyfeleknek, hogy a bankszünnapokra eső határidős fizetéseiket, például számlakiegyenlítéseket vagy közterheket, lehetőség szerint még az azt megelőző munkanapon rendezzék. A bankszünnapokra ütemezett rendszeres megbízásokat és csoportos beszedéseket a bank automatikusan a következő munkanapon teljesíti. Azokat az előre rögzített, de még alá nem írt megbízásokat, amelyeket a leállás előtt vittek fel a rendszerbe, a szünet után érdemes újra rögzíteni és aláírni. A tervezett üzemszünetek és bankszünnapok előzetes bejelentése bevett gyakorlat a hazai bankszektorban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk