Elszabadultak az indulatok a Karmelitánál, könnygázt is bevetettek a rendőrök a diákok ellen
Ellenzéki képviselők kezdték megint elbontani a Karmelitánál felállított kordonokat, de a rendőrök ezúttal nem hagyták nekik. Később az akcióba becsatlakoztak a tüntető diákok is.
Negyedszerre próbáltak kordont bontani ellenzéki képviselők hétfő este a Karmelitánál, ahova később csatlakoztak hozzájuk a belvárosban tüntető diákok is. A rendőrök könnygázt is bevetettek, több diákot a mentősök láttak el.
Hadházy Ákos és a Momentum képviselői délután kezdtek akciózni a Karmelitánál, de ezúttal a rendőrök nem hagyták, hogy elbontsák a felállított kordonokat.
Hadházy ráfeküdt egy félig elbontott kordonra, őt a rendőrök kézben vitték arrébb a helyszínről,
ahogy később Lőcsei Lajos és Gelencsér Ferenc momentumos képviselőket is.
A képviselőknek egy szál kordont sikerült elbontaniuk, aminek a helyére egy rendőrsorfal sorakozott fel.
Este hét óra körül aztán a belvárosban tüntető diákok is csatlakoztak a képviselőkhöz és többek között azt skandálták, hogy „szabad ország, szabad oktatás”, „rendőrállam nem jogállam”, illetve, hogy „kordont le”. Egy ponton pedig a tömeg meg is indult a kordonok felé, ahol a diákok és a képviselők együtt kezdték el tolni azt.
A rendőrök könnygázt is bevetettek, több diákot a mentősöknek kellett ellátniuk.
Munkatársunk szerint este fél 9 körül még többszáz tiltakozó volt a Karmelitánál.
Negyedszerre próbáltak kordont bontani ellenzéki képviselők hétfő este a Karmelitánál, ahova később csatlakoztak hozzájuk a belvárosban tüntető diákok is. A rendőrök könnygázt is bevetettek, több diákot a mentősök láttak el.
Hadházy Ákos és a Momentum képviselői délután kezdtek akciózni a Karmelitánál, de ezúttal a rendőrök nem hagyták, hogy elbontsák a felállított kordonokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Blikk: Meghalt a Skóciában eltűnt, majd holtan talált Huszti ikrek édesapja
A lap szerint a 63 éves férfi hétfőn otthonában hunyt el, miután állapota napok alatt rosszabbodott. Az apa alig egy évvel élte túl lányait, Elizát és Henriettát, akiket a skóciai Dee folyóban találtak meg holtan.
Alig több mint egy évvel a Skóciában holtan talált Huszti ikrek tragédiája után a család újabb tagját veszítette el: meghalt a két nő édesapja, Huszti Miklós. A 63 éves férfi február 9-én, hétfőn hunyt el – írja a Blikk.
Egy hozzátartozó a lapnak azt mondta, a férfi állapota napok alatt fordult rosszra.
„Múlt pénteken még megfázásra panaszkodott, de nem látszott, hogy komoly baja lenne. Aztán egyre rosszabbul lett, úgy tudjuk, a tragikus napon lefeküdt aludni, hogy megpróbálja kipihenni a betegséget, de már nem kelt fel többé.”
Lányai, Eliza és Henrietta 2025 januárjában tűntek el a skóciai Aberdeen városát átszelő Dee folyó közelében. Holttestüket hetekkel később, január 31-én találták meg a vízben. A skót rendőrség a halálokot fulladásként állapította meg, és hivatalosan balesetnek minősítette az ügyet, idegenkezűségre utaló jelet nem találtak. Ennek ellenére a közvélemény egy része és a család egyes tagjai is kételkednek a hivatalos magyarázatban. Huszti Miklóst mélyen megviselte a lányai elvesztése és a tragédiát követő ügyintézés terhe. A család a magas költségek miatt végül hamvasztás után, urnában hozta haza az ikreket Magyarországra.
A Blikk szerint az édesapát otthonában, Tornyospálcán helyezik örök nyugalomra. Lányai, Eliza és Henrietta a Pest vármegyei Monor sírkertjében nyugszanak.
Alig több mint egy évvel a Skóciában holtan talált Huszti ikrek tragédiája után a család újabb tagját veszítette el: meghalt a két nő édesapja, Huszti Miklós. A 63 éves férfi február 9-én, hétfőn hunyt el – írja a Blikk.
Egy hozzátartozó a lapnak azt mondta, a férfi állapota napok alatt fordult rosszra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A gödi Samsung-gyár ügyében emberölés gyanúja miatt is nyomozhatnának a szakértő szerint
Egy ügyvéd szerint a közveszély okozása és a hivatali visszaélés gyanúja is fennállhat a súlyos mérgezések miatt. A felelősség ugyanis nemcsak a céget terhelheti, hanem akár az engedélyeket kiadó Pest Vármegyei Kormányhivatalt is.
Akár a gondatlanságból elkövetett emberölés gyanúja is felmerülhet a gödi Samsung-gyár ügyében, ahol a rendőrség már nyomoz a súlyos mérgezések miatt. A gyárban a rákkeltő anyagok koncentrációja akár 510-szeresen is meghaladhatta az egészségügyi határértéket.
Az ügyészség tájékoztatása szerint a nyomozás jelenleg foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt folyik. Ez könnyebben bizonyítható, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel járhat, súlyos esetekben akár hárommal. Egy akkumulátorgyári ügyekkel foglalkozó ügyvéd szerint azonban más, súlyosabb bűncselekmények gyanúja is felmerülhet.
„Ez olyan, mint egy klasszikus Agatha Christie-regény, amelyben az elkövető apránként mérgezi meg a családját” – mondta a 24.hu-nak Litresits András ügyvéd.
Szerinte ha a munkáltató tudott arról, hogy a dolgozóit tartósan a határérték több százszorosának teszi ki, az elvben felveti a gondatlanságból elkövetett emberölés gyanúját. Ehhez nem kell halálos áldozat, a kísérlet is büntetendő.
Az ügyvéd szerint a hivatali visszaélés gyanúja is felmerülhet az engedélyeket kiadó Pest Vármegyei Kormányhivatal munkatársaival szemben.
Ha pedig a hatóságok „jobb tudomásuk ellenére nem állították le a gyárat, akkor az akár a közveszély okozása bűncselekmény is lehet” – szögezte le.
Az ügyvéd szerint a felelősség nemcsak a céget terhelheti.
„Nemcsak a munkáltató, vagyis a Samsung vezetése tehető felelőssé a sajtóhírek alapján fennálló tényállás szerint, hanem akár a Pest Vármegyei Kormányhivatal is, ha bizonyítható módon tudtak erről, és ennek ellenére nem tettek semmit”
– jegyezte meg.
A Pest Vármegyei Kormányhivatal korábban egy közleményben reagált a Telex akkugyáras cikkére, szerintük a sajtóban megjelentek valótlanságokat tartalmaznak, és „a Samsung-gyár működése nem veszélyeztette a környezetet”. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter „orbitális hazugságnak” nevezte az állításokat, és beperelte a lapot.
A Telex cikke szerint a kormányüléseken is felmerült a gyár bezárása, de végül elvetették ezt a megoldást, és határidőt adtak a problémák megoldására, ami csak ideiglenes javulást hozott. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón kijelentette, hogy „soha semmilyen környezetszennyezést, vagy egészségre káros kibocsátási értéket nem mértek a gyár környékén”, és a gyáron kívül, annak közvetlen közelében sem volt soha semmilyen szabálytalanság, határérték-átlépés. Azt is tagadta, hogy bármilyen titkosszolgálati vizsgálat indult volna a gyár szennyezése kapcsán.
A Kúria február 3-án újra hatályossá tette a gyár egységes környezethasználati engedélyét, amelyet egy bíróság korábban visszavont. A gyárat korábban már négyszer is megbírságolták munkavédelmi hiányosságok miatt, legutóbb a legmagasabb, 100 millió forintos tételre.
Akár a gondatlanságból elkövetett emberölés gyanúja is felmerülhet a gödi Samsung-gyár ügyében, ahol a rendőrség már nyomoz a súlyos mérgezések miatt. A gyárban a rákkeltő anyagok koncentrációja akár 510-szeresen is meghaladhatta az egészségügyi határértéket.
Az ügyészség tájékoztatása szerint a nyomozás jelenleg foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt folyik. Ez könnyebben bizonyítható, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel járhat, súlyos esetekben akár hárommal. Egy akkumulátorgyári ügyekkel foglalkozó ügyvéd szerint azonban más, súlyosabb bűncselekmények gyanúja is felmerülhet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az MSZP elnöksége azt javasolja, ne induljanak a 2026-os választáson
„A kormányváltás jelöltjeit támogatjuk 2026-ban. Új baloldalhoz egy új rendszeren keresztül vezet az út” – írják közleményükben. Céljuk, hogy a választás után ne alakíthasson kormányt egy esetleges Fidesz-Mi Hazánk koalíció.
A Magyar Szocialista Párt a közösségi oldalán közzétett közleményében arról ír, hogy
a kormányváltás jelöltjeit támogatják 2026-ban. A párt szerint hallják a támogatóik hangját, és úgy látják, a magyar baloldaliak túlnyomó többsége azt szeretné, ha 2026-ban minden egyéni választókerületben kizárólag a legtöbb szavazatot elérni képes jelölt indulna a Fidesz jelöltje ellen.
Ezért az MSZP Országos Elnöksége azt javasolja a párt kongresszusának, hogy „az MSZP Magyarország egyetlen felelős baloldali pártjaként döntsön úgy, hogy nem indul a 2026. évi országgyűlési választáson.”
Azt is javasolják, hogy minden választókerületben a legtöbb szavazatot elérni képes ellenzéki jelöltet támogassák, mert szerintük
„nem elég csak győzni, az eltorzított választási rendszer miatt az elérhető legnagyobb arányban kell győzni minden választókerületben.”
A párt közleménye szerint ennek értelmében négy jelöltet már meg is neveznek, akiket támogatnak: Budapest 8-as választókerületében Kunhalmi Ágnest, Budapest 14-es választókerületében Vajda Zoltánt, Budapest 16-os választókerületében Dr. Hiller Istvánt, Csongrád-Csanád megye 1-es választókerületében pedig Szabó Sándort. A többi választókerületben arra kérik támogatóikat, szavazzanak a kormányváltás érdekében. Azt írják, a választási kampányban
azért fognak mozgósítani, „hogy a 2026-os választás után ne alakíthasson kormányt egy esetleges Fidesz-Mi Hazánk koalíció.”
A párt állítja, hogy a választás után is ott lesznek, „hogy képviseljük saját baloldali programunkat, érvényesítsük azt a kormányváltás utáni időszakban, és számon kérjük az új kormányon a szolidaritás, az emberség, az esélyteremtés értékeit.” A poszt szerint ha 2026-ban kormányváltás lesz, utána haladéktalanul új választási rendszer kidolgozását kell megkezdeni.
A mostani bejelentés éles fordulatot jelent a párt korábbi stratégiájához képest. 2025 novemberében még arról számoltak be, hogy 102 egyéni körzetben indítanak jelöltet és országos listát is állítanak. 2026 januárjában Komjáthi Imre pártelnök a sajtóértesülésekre reagálva még azt mondta, nincs olyan döntés, hogy az MSZP ne indulna a választáson, és a végleges stratégiáról a február közepi kongresszus fog határozni.
A Magyar Szocialista Párt a közösségi oldalán közzétett közleményében arról ír, hogy
a kormányváltás jelöltjeit támogatják 2026-ban. A párt szerint hallják a támogatóik hangját, és úgy látják, a magyar baloldaliak túlnyomó többsége azt szeretné, ha 2026-ban minden egyéni választókerületben kizárólag a legtöbb szavazatot elérni képes jelölt indulna a Fidesz jelöltje ellen.
Ezért az MSZP Országos Elnöksége azt javasolja a párt kongresszusának, hogy „az MSZP Magyarország egyetlen felelős baloldali pártjaként döntsön úgy, hogy nem indul a 2026. évi országgyűlési választáson.”
Azt is javasolják, hogy minden választókerületben a legtöbb szavazatot elérni képes ellenzéki jelöltet támogassák, mert szerintük
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
IDEA-felmérés: 10 pontos előnnyel veri a TISZA Párt a Fideszt
A február elején készült felmérés szerint a TISZA a teljes népesség körében 36, a Fidesz 28 százalékon áll, a 10 százalékpontos különbséget a biztos szavazó, pártot választani tudók között mérték. A Mi Hazánk és a DK bejutásával négypárti parlament jöhetne létre az eredmények alapján.
A parlamenti választási kampány előrehaladtával sem csökken a Tisza Párt előnye a kormánypártok előtt. Magyar Péter pártja a teljes népesség körében 8, a biztos szavazó, pártot választani tudók között pedig 10 százalékponttal előzi meg a Fidesz–KDNP-t – derül ki az IDEA Intézet február elején végzett országosan reprezentatív felméréséből.
Ha most vasárnap tartanának parlamenti választásokat, a felnőtt népesség több mint egyharmada, 36 százaléka szavazna a Tisza Párt listájára, míg bő egynegyede, 28 százaléka a Fidesz–KDNP-re. A biztos szavazók körében még markánsabb a különbség: itt a Tisza Párt 48, a Fidesz–KDNP pedig 38 százalékon áll.
Ha február elején lett volna a választás, négypárti parlament jöhetett volna létre.
A két nagy párton kívül a DK és a Mi Hazánk is elérte volna a frakcióalapításhoz szükséges 5 százalékos támogatottsági szintet. A teljes felnőtt népesség körében a DK és a Mi Hazánk is 4-4 százalékon áll, míg az MKKP-re 3 százalék szavazna.
Az elmúlt egy hónapban a Tisza és a Fidesz–KDNP támogatottsága lényegében nem változott. Jelentős változás viszont, hogy a februári eredmények hosszú idő óta először nem három-, hanem négypárti parlament létrejöttét valószínűsítik. A Mi Hazánk 2025 nyara óta először érte el újra az 5 százalékos parlamenti küszöbértéket a biztos szavazók körében.
A kutatás szerint az elmúlt hetekben sokan találtak pártot maguknak, a „nem tudom/nem válaszolok” tábora 3 százalékponttal csökkent, amiből a kisebb pártok is profitálhattak.
Más intézmények friss kutatásai ugyanakkor eltérő képet mutatnak. A kormányközeli Nézőpont Intézet február eleji mérése szerint listán a Fidesz vezet, míg a 21 Kutatóközpont január végi felmérése az IDEA-nál is nagyobb, 16 százalékpontos Tisza-előnyt mért a biztos szavazók körében. A különbségeket részben az eltérő módszertanok magyarázhatják: az IDEA online, önkitöltős kérdőívet használ, míg más intézetek például telefonos lekérdezést.
Az IDEA Intézet a kutatás adatait január 31. és február 6. között vette fel online kitölthető kérdőív segítségével.
A parlamenti választási kampány előrehaladtával sem csökken a Tisza Párt előnye a kormánypártok előtt. Magyar Péter pártja a teljes népesség körében 8, a biztos szavazó, pártot választani tudók között pedig 10 százalékponttal előzi meg a Fidesz–KDNP-t – derül ki az IDEA Intézet február elején végzett országosan reprezentatív felméréséből.
Ha most vasárnap tartanának parlamenti választásokat, a felnőtt népesség több mint egyharmada, 36 százaléka szavazna a Tisza Párt listájára, míg bő egynegyede, 28 százaléka a Fidesz–KDNP-re. A biztos szavazók körében még markánsabb a különbség: itt a Tisza Párt 48, a Fidesz–KDNP pedig 38 százalékon áll.
Ha február elején lett volna a választás, négypárti parlament jöhetett volna létre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
