HÍREK
A Rovatból

„Élnie kellett volna” – A kórházi eszközhiány miatt halt meg egy egyhetes ukrán kisbaba Lvivben

Súlyos hiány van a gyógyászati segédeszközökből a nyugat-ukrajnai nagyvárosban, amely az ország egészségügyi központja lett, annyian érkeznek oda ellátásra.


Az orosz-ukrán háború kezdete óta özönlenek Lvivbe az Ukrajna más részeiről érkező menekültek, köztük számos olyan ember, aki orvosi ellátásra szorul. A nagyváros kórházai megteltek a sérültekkel, sokukat az oroszok által ostromolt városok, pl. Kijev, Harkiv vagy Mariupol kórházaiból szállítottak át Lvivbe. Szerencsére van elég orvos a betegek ellátására, mivel sok szakember menekült el otthonról nyugatra a háború miatt. A gyógyászati segédeszközök viszont a bezárt vagy megtámadott kórházakban maradtak, vagy megsemmisültek, így hiába van sok orvos a lvivi egészségügyi intézményekben, sok esetben nem tudják a munkájukat végezni eszköz híján. Ennek pedig sajnos tragikus következményei vannak – számolt be róla a The Guardian.

Az egyik kórházban egy alig egyhetes kisbaba halt meg azért, mert nem tudtak angiográfia vizsgálatot végezni rajta, ami életmentő lett volna számára.

Ugyanis szívbetegséggel született márciusban, ezért sürgősen meg kellett volna nézni az ereit egy orvosnak a speciális, kontrasztanyagos röntgenvizsgálattal, ám ezt nem tudták időben elvégezni. Az ehhez szükséges berendezés ugyanis nem volt éppen a kórházban, mert több lvivi intézmény is ugyanazon az egyetlen darabon osztozik a hiány miatt. A megnőtt várakozási idő pedig a kis Andrij esetében sajnos végzetes volt.

Kezelőorvosa, Dr. Dmitro (a vezetéknevét az ő védelmében nem írták le a cikkben) 13 éve dolgozik kardiológusként, és kevés dolog rázta meg őt annyira, mint egy gyerek halála, még akkor is, ha tudta, hogy már semmit nem tudott tenni a megmentéséért. Andrij halála viszont még fájdalmasabb számára, hiszen segíthetett volna rajta, ha időben a rendelkezésére állt volna a megfelelő berendezés.

„Ez teljesen lesújtott orvosként. Élhetett volna, nem a betegsége miatt halt meg. Egy gyerek volt, akinek iskolába kellett volna járnia, barátokat szereznie, fociznia. Még inkább lesújtó ez úgy, hogy tudod, hogy meg tudtad volna oldani ezt a problémát, és meg is van hozzá az angiográfiás gép”

– mondta a Guardiannek.

A háború előtt havonta kb. 30 angiográfiás vizsgálatot végeztek, de csak a múlt hónapban 66 betegüknek volt szüksége ilyenre.

„Ha a műtőasztal folyamatosan foglalt, a szívrohamban vagy szélütésben szenvedő betegeknél sokkal nagyobb az esélye annak, hogy meghalnak, vagy neurológiai károsodást szenvednek. Egy plusz óra várakozás 20 százalékkal növelheti a halálozási kockázatot”

– mutatott rá.

Hasonló a helyzet egy lvivi gyermekkórházban is, ahová rengeteg krónikus betegségben, veleszületett fejlődési rendellenességben szenvedő, szívsebészeti vagy idegsebészeti ellátásra szoruló betegek és háborús sérültek érkeznek. Az intézményben pedig nem áll rendelkezésre elég orvosi felszerelés, hiszen nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy ennyi súlyos beteget ápoljanak, úgyhogy ez most nagy problémát jelent számukra. Például csak egy monitoruk van az intenzív osztályokon lévő betegek életfunkcióinak mérésére.

„Naponta három nagyobb műtétet kellene elvégeznünk az orvosokkal, de mivel csak egy monitorunk van, ezt nem tudjuk megtenni. Tehát csak naponta egy műtét fér bele, majd megvárjuk, amíg a gyerek állapota teljesen stabil lesz, és aztán átadjuk a monitort a következő betegnek”

– mondta.

A gyermekkórház aneszteziológiai és intenzív osztályának vezetője, Dr. Denisz elmondása szerint olyan speciális eszközökre lenne szükségük, mint pl. lélegeztetőgép, intenzíves ágy, fecskendős pumpa, magas szintű monitor-rendszer és ECMO-berendezés. Hozzátette azt is, hogy nemcsak az eszközök, berendezések hiánya, hanem a meglévők minőségén is múlhat az, hogy sikerül-e megmenteni egy beteget, vagy sem. A régi, szovjet időkből származó, raktáron lévő eszközökkel ugyanis nem tudnak olyan magas szintű ellátást biztosítani, mint a modernebb technikákkal.

Dr. Denisz szerint elképzelni sem tudják, hány sérült érkezik majd hozzájuk, ha megnyitják a humanitárius folyosókat. Éppen ezért nemcsak fegyverekre és katonai felszerelésekre van szüksége Ukrajnának, hanem modern gyógyászati segédeszközökre, kórházi felszerelésekre is. Az ukrán orvosok jól képzettek, de rájuk is hatalmas nyomás nehezedik, mert nemcsak a testi, de a lelki sebeket is be kell gyógyítaniuk.

„Most minden orvosnak pszichológusnak is kell lennie. Az emberek úgy bezárkóznak érzelmileg, mint egy kagyló. De talán a legrosszabb az, amikor az emberek, a gyerekek szemében semmit nem látsz”

– mondta a gyermekkórház egyik frissen végzett, a háború előtt munkába állt orvosa, Dr. Ivan.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor bejelentette: lecseréli 11 éve bebetonozott képviselőjét a Fidesz Zalaegerszegen
A párt egy 37 éves, sportos apukát indít a veterán politikus helyett. A leváltott Vigh Lászlónak sem kell aggódnia, a miniszterelnök már meg is ígért neki egy új kormányzati állást.


„Vigh László marad a munkatársunk, számítok rá a parlamenti választás után is, de nem képviselőként. Erről állapodtam meg vele” – ezzel a mondattal jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök kedden Zalaegerszegen, hogy a Fidesz 11 év után lecseréli a Zalaegerszeg-központú, Zala 01-es számú választókerület országgyűlési képviselőjelöltjét.

A három cikluson át győztes Vigh László helyett a 2026-os választáson a 37 éves Szilasi Gábor indul a kormánypártok színeiben.

A bejelentés azután hangzott el, hogy a miniszterelnök részt vett a Flex új, 35 milliárd forintos gyáregységének átadásán – írta  meg a Zaol. A döntés hátterét Orbán Viktor a lojalitás és a közös munka keretébe helyezte, kiemelve, hogy Vigh Lászlóval 25 éves közös múltra tekintenek vissza, és bajtársának tekinti őt. A miniszterelnök szavai szerint a távozó képviselőnek a jövőben is fontos szerepet szánnak; a helyi sajtó értesülései szerint Vigh a választás után a zalaegerszegi járműipari tesztpályához kapcsolódó kormányzati feladatot kaphat.

Az új jelölt, Szilasi Gábor helyben ismert figura. A 37 éves, nős, kétgyermekes férfi 2019 óta a zalaegerszegi közgyűlés Fidesz–KDNP-s képviselője és frakcióvezető-helyettese.

A Semmelweis Egyetemen végzett, civil életében pedig sikeres sportoló volt: 20-szoros magyar bajnok atléta és korosztályos válogatott. A jelöltet a sajtóinformációk szerint Vigh László és Balaicz Zoltán polgármester közösen javasolta a párt vezetésének.

Vigh László a Fidesz egyik stabil bázisának számító körzetet vezette. 2014 óta háromszor nyert itt egyéni mandátumot, legutóbb, 2022-ben a szavazatok 56,8 százalékát szerezte meg.

A Zala 01-es választókerületben a Fidesz új jelöltjének a legerősebb kihívója várhatóan a Tisza Párt jelöltje lesz. A párt éppen ezekben a napokban tartja előválasztását a körzetben, ahol három jelölt-jelölt verseng az indulás jogáért: Gyuk Zsolt informatikus, Horváth Dávid gépészmérnök és dr. Nagy Márta gyógyszerész. 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Menczer is kiakadt a TISZA állítólagos kutyaadóján: Legközelebb a feleségem után is adót kell fizetnem?
A fideszes politikus szerint a kutya nem jövedelem és nem vagyon, nálunk inkább családtag. Azt is írta: „ezt a szarházi bandát el kell söpörnünk! El is fogjuk”.


Menczer Tamás, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója a Facebook-oldalán fejtette ki véleményét a kutyaadó ötletéről. Az apropót az adta, hogy az Index kedden egy "belsős dokumentum" alapján arról írt, hogy a TISZA Párt kormányváltás esetén megszorításokra készülhet. Cikkük szerint ennek része lenne a kisállatadó is, sőt különadó jöhetne a kutya- és macskatápokra is. Ezt Orbán Viktor is említette Facebook-bejegyzésében, amelyben az állítólagos tervekről írt.

Menczer Tamás a posztjában azt a kérdést tette fel, hogy „De mi az, hogy kutyaadó?”.

Álláspontja szerint a kutya nem jövedelem és nem vagyon. Menczer Tamás úgy fogalmazott: „A kutya hű barát. Nálunk speciel családtag.”

A kommunikációs igazgató ezután arra a következtetésre jutott, hogy ha a kutyák után adózni kellene, akkor a következő lépés akár a házastársak megadóztatása is lehetne.

„Legközelebb a feleségem után is adót kell fizetnem? Magyar Péter ezt is kitalálja?!”

– írta.

Hozzátette, szerinte a TISZA Párt elnöke könnyen vetne ki ilyen adót, mivel neki „úgysincs”. Menczer Tamás a bejegyzését azzal zárta, hogy

„Ezt a szarházi bandát el kell söpörnünk! El is fogjuk.”

Magyar Péter az Index cikkének megjelenése után cáfolta, hogy pártja megszorításokra készülne. Mivel jó ideje adóemeléssel vádolják a TISZÁT, a pártelnök következetesen azt kommunikálja, hogy nem erre, hanem adócsökkentésre készülnek. Azt is közölte, hazugság, hogy a kisállatadót vezetnének be kormányváltás esetén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán: Kutya- és macskaadót vezetne be a TISZA, különadót vetnének ki a tápokra is
A miniszterelnök egy 1300 milliárd forintos sarcnak nevezte a TISZA Párt állítólagos megszorító terveit, amelyekről a párt azt közölte, hazugság. A kormányfő azt üzente: „ne hagyjuk, hogy padlóra vigyék vele Magyarországot!”.


„Minden, amit tudni kell a tiszás megszorító csomagról” – ezzel a címmel jelent meg egy bejegyzés szerdán Orbán Viktor Facebook-oldalán. A miniszterelnök annak apropóján írt erről, hogy kedden a kormánypárti Index közzétett egy cikket, amelyben egy "belsős anyagra" hivatkozva azt állítják, a TISZA Párt komoly megszorításokra készül kormányváltás esetén. A párt elnöke, Magyar Péter azonnal cáfolta ezt, szerinte a cikk minden szava hazugság.

Orbán Viktor a Facebookon most megismételte az Index cikkének állításait. E szerint Magyar Péterék a csomaggal progresszív, 22-33%-os SZJA-emelést vezetnének be, amivel már a bruttó 416 ezer forint fölött keresőknek is 22%-ra ugrana a személyi jövedelemadója. A miniszterelnök szerint egy átlagos magyar családnak 30%-kal csökkentenék a családi adókedvezményeit.

Azt is írja, hogy a TISZA Párt jelentősen emelné a kis- és középvállalkozások adóterheit is. Orbán Viktor úgy fogalmazott, „a kisvállalkozásoknak 13,5%-ra, a középvállalkozásoknak 18%-ra emelnék a társasági adóját”. Állítja, hogy „32%-os ÁFÁ-t vetnének ki az 1600 cm3 feletti autókra, azok alkatrészeire, az alkoholos italokra és a dohánytermékekre”. A miniszterelnök azt is állítja, hogy „20%-os özvegyi nyugdíjadót vezetnének be”.

„Bevezetnék az eb- és macskaadót és 4%-os különadót vetnének ki a házi kedvencek termékeire (kutya és macskatáp, macskaalom és így tovább)”

– olvasható a bejegyzésben.

Orbán Viktor szerint Magyar Péterék privatizálnák az egészségügyet és a nyugdíjrendszert, aminek következtében szerinte „a munkavállaló csak a várható legalacsonyabb nyugdíj és leggyengébb egészségügyi alapellátás esetén is többet fizetne, mint a mostani rendszerben”.

Úgy véli, a csomagban „ott van minden, amiért a liberális közgazdászok, a brüsszeli bürokraták és a baloldali szakértők lelkesedni szoktak”.

A miniszterelnök egy 1300 milliárd forintos sarcnak nevezte a terveket, és a posztot azzal zárta, hogy „ne hagyjuk, hogy padlóra vigyék vele Magyarországot!”.

A kormányzati kommunikáció és több kormányközeli lap kész tényként kezeli az Index által ismertetett állítólagos tervek tartalmát, míg a TISZA Párt azt állítja, hogy hamisított anyag alapján zajlik lejárató kampány. Egy hasonló, augusztusi „szivárgás” után a kormány nemzeti konzultációt indított a feltételezett adóemelésekről; a TISZA Párt pedig helyreigazítási pert kezdeményezett az Index cikkei kapcsán.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Drámai napok Szerbiában: leállás fenyegeti az egyetlen olajfinomítót, Vučić Orbánhoz fordul segítségért
Az amerikai szankciók miatt az ország napokon belül üzemanyag nélkül maradhat. A szerb elnök utolsó reménye a magyar miniszterelnök, miközben az óra vészesen ketyeg.


Szerbia egy teljes finomítói leállás küszöbén áll, miután Aleksandar Vučić elnök bejelentette: legfeljebb négy napjuk maradt, mielőtt le kell állítani az ország egyetlen nagy olajfinomítóját. A szerb elnök a drámai helyzetben Orbán Viktorhoz fordult segítségért, akivel szerdán találkozik, hogy az energiaellátás biztonságáról tárgyaljanak. A tét nem csupán az üzemanyag-ellátás, hanem a teljes szerb pénzügyi rendszer stabilitása.

A válság hátterében az Egyesült Államok Oroszország-ellenes szankciói állnak, amelyek október 9-én kiterjedtek a szerb Naftna Industrija Srbije olajipari vállalatra is annak orosz többségi tulajdona miatt.

A lépés azonnali következményekkel járt: leálltak a horvát JANAF-vezetéken keresztül érkező nyersolaj-szállítások, a NIS töltőállomásain pedig már jelentkeztek fennakadások a Visa és Mastercard kártyás fizetésekben. A helyzet tegnap, november 25-én eszkalálódott, amikor Vučić a szerb kormány hivatalos közleménye szerint tudatta, hogy a pancsovai finomító „csökkentett üzemmódba” kapcsolt. Amennyiben az amerikai Pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala nem adja meg a működéshez szükséges speciális engedélyt, az üzem négy napon belül teljesen leáll. Egy ilyen leállás után az újraindítás 14–20 napot is igénybe vehet.

A kockázatok túlmutatnak az üzemanyaghiányon. A Szerb Nemzeti Bank jelezte, hogy a licenc meghosszabbításának hiányában felfüggesztheti a NIS-hez kötődő összes pénzügyi tranzakciót, ami a bankrendszert is megbéníthatja. A szerb elnök ma Budapestre utazik, hogy Orbán Viktorral tárgyaljon a lehetséges megoldásokról.

„Felajánlom Szerbia részvételét a Paks II.-ben és más olyan energiaprojektekben, amelyek biztonságot nyújthatnak számunkra”

– mondta Aleksandar Vučić. Magyarország a MOL-on keresztül már növelte a Szerbia felé irányuló szállításait, de ez önmagában nem képes pótolni a horvát útvonal kiesését. Hosszabb távú megoldásként egy új, évi 4-5 millió tonna kapacitású magyar–szerb kőolajvezeték épül, ami 2027 végére készülhet el.

Vučić diplomáciai érvelésében egy friss amerikai döntésre is hivatkozik: Washington november 21-én általános engedélyt adott a Paks II. atomerőmű-projekthez kapcsolódó bizonyos tranzakciókra, ami precedenst teremthet. Az elnök nyilvánosan fordult az amerikai hatóságokhoz, méltányosságot kérve.

„Ez az én kérésem az amerikaiakhoz”

– fogalmazott angolul a szerb elnök.

A kormány lépéseit otthon heves bírálatok érik. Az ellenzék szerint a kormány túl sokáig halogatta a döntést az orosz tulajdonrész csökkentéséről. „Ahogy önnek nem hittek Putyin és Trump sem, úgy a szerb állampolgárok sem hiszik, hogy a NIS problémáját a következő hét napban megoldja” – nyilatkozta Dušan Nikezić, a Szabadság és Igazságosság Pártjának alelnöke. A Srbija centar mozgalom szerint „a Putyintól való félelem erősebb a nemzeti érdeknél”, míg a jobboldali Dveri mozgalom óva intett a NIS államosításától.

A számok is a helyzet súlyosságát mutatják: a finomító leállása esetén 50 ezer tonnás dízelhiány keletkezhet, bár az állami tartalékok jelenleg 184 ezer tonnát tesznek ki. A NIS-ben a Gazprom Nyeft és a Gazprom együttesen több mint 56%-os tulajdonrésszel bír, míg a szerb állam közel 30%-kal. Washington február 13-ig adott haladékot az orosz félnek, hogy vevőt találjon a részesedésére. A következő napok döntőek lesznek: vagy megérkezik az amerikai engedély, és a piac megnyugszik, vagy Szerbiának egy elhúzódó ellátási válsággal kell szembenéznie a tél közeledtével.

(via Euronews, 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: