prcikk: Egyre nagyobb képtelenségeket hisznek el az emberek | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Egyre nagyobb képtelenségeket hisznek el az emberek

Tudatlanság, haszonszerzés, vagy szimpla rosszindulat miatt terjednek inkább az álhírek? Az Urbanlegends.hu szerkesztőjével beszélgettünk.


Marinov Iván 12 éve írja és szerkeszti a legnagyobb hazai legendavadász oldalnak számító Urbanlegends.hu-t. Egyre táguló profiljába ma már a hoaxoktól az internetes csalásokon át a más médiumokban megjelent tévedésekig minden beletartozik.

Cikkeivel senkit nem akar meggyőzni: az oldalt inkább egyfajta útmutatónak szánja a források értékeléséhez, az egymással ellentétes nézőpontok összevetéséhez, valamint ahhoz, hogy felfedezzük mindennapi félelmeink esetenkénti irracionalitását. Elmesélte azt is, hogyan göngyölíti fel a témákat, mivel járhat hosszú távon, ha valaki csak a Facebookról tájékozódik, és van-e szerinte esély manapság arra, hogy egy álhír tömegpánikot okozzon.

– Mennyire 21. századi jelenség a városi legenda?

– Kétségtelen, hogy az internet elterjedése erős katalizátor volt, hiszen közelebb hozta az embereket, és rettentően felgyorsította az információáramlást. Ugyanakkor ez az egész valójában sokkal ősibb dolog:

"
történeteket mindig is meséltek, csak régebben inkább a kocsmában, vagy a kapuba kiállva terjesztették őket, nem Facebook-megosztások útján.

– Téged mikor kezdtek el ezek foglalkoztatni?

– A történetmesélés már gyerekkorom óta jelen van az életemben: apám rengeteget anekdotázott és anekdotázik a mai napig, ez megalapozta érdeklődésemet a jó sztorik iránt. Ami a blogot illeti, az Urbanlegends.hu története az e-mailes lánclevelek hőskorában kezdődött, valamivel több, mint egy évtizede. Ezek biztos mindenkinek megvannak, akik használtak internetet a kétezres évek elején. Legkönnyebben a nagyon hosszú, több száz karakteres tárgysorról, a rengeteg címzettről, az indokolatlanul sok nagybetűről, felkiáltójelről és helyesírási hibákról lehetett felismerni őket. Tartalmilag pedig a "Bill Gates kétszáz dollárt ad neked a vagyonából, ha továbbküldöd ezt a levelet", vagy "ennek a beteg kislánynak három dollárt utal a Microsoft minden továbbítás után" szinten mozogtak.

Ezek elég keményen tele tudták tömni az ember postaládáját néhány nap távollét után is, így elkezdtem visszaküldözgetni őket a feladóknak, mondván "te ezt tényleg komolyan gondolod?" Egy idő után belefáradtam ebbe, és mivel épp akkoriban kezdtek megjelenni az első hazai blogszolgáltatók, a freeblog.hu-n elindítottam az Urban Legends elődjét. Ez volt 2004 májusában. Akadtak megingásaim, például amikor fél napot dolgoztam egy bejegyzésen, majd elolvasták pár tucatnyian. De mielőtt ráuntam volna, elkezdtek jönni a pozitív visszajelzések, hogy hiánypótló az oldal és mindenképp folytassam. Így alakult, hogy azóta is csinálom.

urbleg

– Mi volt a következő tipikus formátum a továbbküldős lánclevelek után?

– Egyértelműen a Facebook népszerűvé válása hozta a legnagyobb robbanást, ott tényleg bárki elindíthatott bármit. De még ezelőtt a blogok elterjedése is fontos tényező volt. Hirtelen mindenki tartalomgyártóvá vált, a klasszikus média mellett rengeteg új és nehezen ellenőrizhető hírforrás jelent meg.

Névjegy

Marinov Iván 1976-ban született Budapesten. Végzettségét tekintve szociológus-közgazdász. 2000 óta újságíró, korábban főszerkesztő-helyettesként dolgozott az Internettónál és a hvg.hu-nál, jelenleg pedig a HVG Business Extra magazin szerkesztője.

2003 óta blogol, 2005-ben pedig – két társával – egy könyvet is írt Legendavadászat címen. Szabadidejében könyveket fal, fut, kosárlabdázik és kosárlabdát néz, valamint vörös–fehér csapatok fanatikus rajongója.

– Hogy találod meg a témákat, amikkel foglalkozol? Tudatos kutatómunkát végzel, vagy csak szembejönnek veled?

– Szerencsém van, mert a lassan 40 ezer facebookos követőmtől folyamatosan kapom a tippeket. Mellesleg az oldal profilja is folyamatosan bővült az idők során: alapvetően minden olyan dologgal foglalkozom, amiről az emberek beszélnek, illetve ami engem érdekel. Ha a kettő találkozik (és nagyon sokszor találkozik), különösen élvezem a munkát.

A városi legendák mellett kezdettől fogva stabil pontnak számítanak az oldalon a hoaxok és átverések, a tudományos és történelmi tévhitek, de beleférnek a médiában megjelent félreértések és az internetes csalások is. Szóval nagyon vegyes a tematika: amiről úgy gondolom, hogy segíthet az embereknek tisztán látni, azt megírom.

– Mekkora a saját és a máshonnan átvett anyagok aránya?

– Ez mindig a szabadidőm függvénye. Az Urbanlegends.hu mellett egy negyedévente megjelenő print magazint szerkesztek, és a leadási időszak környékén kevésbé van időm belemenős kutatómunkára. Ilyenkor ritkábban is frissül az oldal, és több a fordított vagy szemlézett tartalom. Szerencsére az évek során sok forrást összegyűjtöttem, úgyhogy bőven van honnan válogatni. Amikor azonban két lapszám között van néhány hét szünetem, jobban el tudok mélyedni egy-egy témában.

urbleg4– Hogyan írsz meg egy cikket?

– Első lépésként mindig utánajárok, hogy az adott témával foglalkoztak-e már máshol a világban. Ha igen, az megkönnyíti a dolgom: elég rámutatni, hogy az adott átverés már máshol is terjedt, szinte szóról szóra, és már ott sem volt igaz. Ha sehol nem találok nyomot, akkor jön a következő fázis – utána kell járni. A legfontosabb ilyenkor a józan ésszel való gondolkodás, illetve olyan pontot keresni a történetben, ami könnyen megfogható, ellenőrizhető.

Ha például egy fizikailag teljesen nonszensz állításra támaszkodik a sztori, nagy a valószínűsége, hogy átverésről van szó. Egy másik fontos eredmény, ha sikerül bizonyítani, hogy az adott történet keringetése mögött valamilyen érdek húzódik – például egy gerillareklám vagy propaganda.

– Volt olyan hoax vagy álhír, aminek első látásra te is bedőltél?

– Nem akarom magam tévedhetetlenként pozicionálni, én is ember vagyok. Ezen kívül azzal is tisztában vagyok, hogy ismereteink folyamatosan változnak, az úgynevezett tényekből pedig gyorsan túlhaladott tudás lesz.

Az Urbanlegends.hu bejegyzései az adott időpontban rendelkezésre álló forrásokból készülnek, így előfordulhat, hogy idővel idejét múlttá válnak. Ezen úgy tudok segíteni, hogy folyamatosan figyelem a feldolgozott témák utóéletét. Pillanatnyilag nagyjából 1700 cikk van a blogon, igyekszem az egyes témákat elraktározni a fejemben, és ha bármelyik kapcsán új részletbe botlok, azt hozzácsapni a régi anyagokhoz.

Csak egy példa: a blog indulásának évében még bátran leírhattam, hogy nincsenek mobilvírusok. És ha olyanok még ma sincsenek, amilyenekről az akkori lánclevelek tudósítottak, az okostelefonok térnyerésével sok minden változott. Ettől persze még az akkori körlevelek visszamenőleg nem lesznek igazak.

urbleg3

A Nyugati téri felüljáró legendája: tényleg nem ért össze a két félhíd, és a tervező öngyilkos lett emiatt? A bejegyzésért KATT IDE. (Kép forrása: Fortepan)

– Milyen motivációi lehetnek annak, aki elkezd terjeszteni egy kamu történetet? Inkább a tudatlanság, vagy a szimpla rosszindulat, esetleg a haszonszerzés játszik bele?

– Nem mindegyik ilyen sztori tudatos dezinformáció. A legendák, átverések egy részét az motiválja, hogy közvetítésükkel az emberek hangot adhatnak elrejtett vágyaiknak vagy félelmeiknek. Rengetegen félnek ezen kívül az ismeretlentől, és barátaik figyelmét is fel akarják hívni a potenciális veszélyforrásokra. Ezek sokszor alapvetően jó szándékú figyelmeztetések, rosszabb esetben irracionális félelmet keltenek a társadalomban, jobb esetben viszont csak terjesztőiket járatják le tájékozottabb ismerőseik előtt.

A másik véglet, amikor különböző oldalak tudatosan terjesztenek álhíreket. Ennek két fő vonulata van: az egyik a felívelőben lévő megélhetési dezinformálás, amikor is a kamuoldalak üzemeltetői a kattintásokból származó reklámbevételekre mennek rá, hihetetlen sikerrel. Egy-egy kamu sztorival több ezer, sőt akár tízezer megosztást is össze lehet hozni. A másik ágat nem kell magyarázni, sokkal régebbi a története: ez a propaganda, amikor is valaki egy bizonyos ügy érdekében az alaptalan információk keringetésétől sem riad vissza.

Egyébként az is érdekes kérdés, miért hisznek el emberek olyan teljesen képtelen álhíreket, amelyek nemcsak, hogy elsőre nevetségesek, hanem ráadásul egyetlen Google-kereséssel elérhető a cáfolatuk. Erről nemrég olvastam egy tanulmányt:

a többség egyszerűen megszűri az információkat, és csak azt fogadja be, ami az ő véleményét tükrözi vagy alátámasztja. Rettentően beszűkült a tájékozódás, különösen amióta nagyon sok embernek a közösségi oldalak jelentik az egyetlen információforrást.

Azt pedig nagyon könnyű beállítani, hogy a Facebook csak a nekünk tetsző dolgokat mutassa. Úgyhogy egyfajta csapdahelyzet alakult ki.

urbleg2

Egy friss hoax: tényleg hatástalanítani lehet az autózárat egyetlen pénzérmével? A bejegyzésért KATT IDE.

– Mi lehet ennek a hosszú távú hatása?

– Szerintem egy idő után az emberek ráébrednek majd arra, hogy érdemes kilépniük ebből a körből, és meghallgatni az övékkel ellentétes véleményeket is. Mert ha nem, abból egy nagyon csúnya egymás mellett élés alakulhat ki. A magam eszközeivel én is azért küzdök, hogy minél több embert tegyek nyitottá a sajátjától eltérő nézőpontok megismerésére. Az oldal ars poeticájában sem állítom, hogy amit leírok, az az Egyértelmű Igazság. A hangsúlyt inkább arra helyezem, hogy mindenki láthassa az adott dolog másik oldalát, majd az egész kép alapján eldönthesse, miben hisz.

– Szerinted van esély manapság arra, hogy egy hoax akkora pánikot okozzon, mint mondjuk Orson Welles 1938-as, ufótámadással riogató rádiójátéka, a Világok harca?

– Érdekes, hogy szóba hozod ezt a sztorit, mert erről is van egy bejegyzésem. Ma már valószínűbbnek tűnik, hogy igazából nem volt országos, utcára rohanós pánik a rádiójátékot követően, ezt a szóbeszédet csak a nyomtatott sajtó terjesztette el. A rádió előrenyomulása ugyanis elég hátrányosan érintette a hirdetési bevételeiket, ezért ezzel a módszerrel akarták komolytalanná tenni az új médiumot. Persze voltak, akik megijedtek, de hogy tízezrek vonultak volna utcára, az erős túlzás.

Ma is előfordul, hogy egy álhír sokkal gyorsabb ütemben terjed és többekhez jut el az interneten, mint a cáfolata, országos pánikra ugyanakkor szerintem nincs túl nagy esély. De ettől függetlenül tény, hogy

minden felfokozott helyzetben (lásd például legutóbb a párizsi merényleteket) szinte az első percben megjelennek a nagyon vad összeesküvés-elméletek és álhírek, amelyek aztán a közösségi médiában őrült sebességgel terjednek.

Ráadásul rengetegen anélkül osztják tovább, hogy ténylegesen elolvasnák, elég hozzá nekik egy adott esetben direkt hatásvadász cím.

urbleg6

Tényleg tömegpánikot okozott a Világok harca rádiójáték? A bejegyzésért KATT IDE.

– Mennyire fér bele itthon, hogy egy komoly médium akár poénból, akár más okból kamu sztorival álljon elő? Az Indexnek például utólag tisztáznia kellett a kitalált chemtrail-pilótával készített álinterjúját.

– Ha onnan nézzük az esetet, hogy az ilyesmi hosszú távon megerősítheti az adott összeesküvés-elmélet hívőit, akár károsnak is nevezhetjük. A tévhiteknek és a városi legendáknak ugyanis van egy olyan érdekes tulajdonságuk, hogy ha agyunkban elraktározunk egy kamu sztorit és mellé a cáfolatot, utóbbi sokkal gyorsabban kikopik a memóriánkból. Tehát megvan az esélye annak, hogy idővel még egy leleplezett sztorira is igaz történetként emlékezzünk. Ráadásul ezt a chemtrailes sztorit Pataky Attila nemrég már kész tényként adta elő az egyik kereskedelmi csatornán, és a műsorvezető se nagyon tette helyre a dolgot.

Másrészről viszont mégsem tudom hibáztatni az Indexet. Jó poénnak tartottam már megjelenése pillanatában, és utólag is; ennyi fricska mindenkinek bele kell, hogy férjen. Ezen már nem sok múlik, enélkül is rengeteg ostobaság jelenik meg a neten, és ez legalább vicces volt. Úgyis csak azoknál van esély rá, hogy átmenjen a cáfolat, akik hajlandóak gondolkodni, de nem mindenki ilyen.

– Utóbbiaknak növekszik a száma?

– Nem hiszem, hogy egyre többen lennének, inkább csak jobban látszódnak az interneten. De közben meg mintha a másik oldalon lévők, a gondolkodni vágyók száma tényleg szaporodna. Az utóbbi időben többször előfordult, hogy a témaötletek mellett kész megoldásokat is küldtek nekem, mivel az olvasók eleve utánanéztek a különböző csatornákon.

urbleg5

Fotó: László Éva Lilla

– Mik voltak szerinted az eddigi leghajmeresztőbb kamu sztorik, amik nagy karriert futottak be?

– Nehéz lenne toplistát összeállítani, de azt látom, hogy egyre meredekebb történeteket vesznek készpénznek az emberek.

"
Olyan témák bukkannak fel, amikhez öt-tíz évvel ezelőtt hozzá se nyúltam volna, akkora képtelenségnek tartottam őket.

De amikor már tizenöten kérdeznek rá ugyanarra, kénytelen vagyok foglalkozni vele. És még csak az sem igaz, hogy a kultúrkör befolyásolná a terjedést: egy-egy sztori ugyanúgy képes tarolni Európában, Amerikában, vagy a világon bárhol. Úgy tűnik, az emberek eredendő félelmei függetlenek származásuktól.

– Anyagilag mennyire kifizetődő neked a blog írása?

– Nem tudok megélni belőle, de a hirdetésekből azért van némi bevételem. Inkább mellékállásnak mondanám, mindazonáltal napi szinten sok időt töltök vele – legyen szó témakeresésről, cikkírásról, vagy a kommentek és az üzenetek megválaszolásáról. Ha órabérre lebontva nézném, az jönne ki, hogy nagyon nem éri meg foglalkozni vele, de mivel ez egyfajta hobbi, nem végzem el ezeket a számításokat.

Ha tetszett a cikk, oszd meg ismerőseiddel!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Vályi István: Ami tegnap Győrben történt, az valóban egy önmerénylet volt
Szerinte Orbán győri megszólalása egy fordulópont volt, ahol „elpattant valami”. Az újságíró úgy véli, hogy a magyar társadalom már nem fél, hanem cselekszik: megszervezi a választási csalások elleni ellenőrzést, a saját független médiáját és pénzt gyűjt azoknak, akiket a hatalom „be akar mocskolni”.
M.M. / Fotó: RTL - szmo.hu
2026. március 28.



Vályi István autós újságíró és influenszer egy Facebook-posztban reagált arra, hogy Orbán Viktor egy győri rendezvényen az ellentüntetőknek azt kiabálta, hogy az ukránok szekerét tolják. Vályi szerint ami Győrben történt, az „valóban egy önmerénylet volt”, amit Orbán Viktor követett el saját magán - utalva erre azokra a pletykákra, hogy a kormány egy önmerénylettel is bepróbálkozna a választás megnyerése érdekében.

Az újságíró összefoglalja, hogy a miniszterelnöki kirohanást több, a kormányt kellemetlenül érintő esemény előzte meg. Véleménye szerint a külügyminiszter „bukott le azzal, hogy Lavrovnak jelent”, és szerinte a hatalom szolgálatába állították az államapparátus olyan szerveit, amelyeknek ezt tiltanák a jogszabályok.

Vályi István azt írja, hogy egy „ingyenélő és a kormánypropagandát telesíró celebről” kiderült, hogy „mondvacsinált státuszban van a Fidesz fizetési listáján” - utalt itt Tóth Gabira. Emellett felemlegeti a Matolcsy-klán és Mészáros Lőrinc körüli gazdasági ügyeket, valamint a vidéki szavazatvásárlásokra utaló híreket is, amelyről pedig A szavazat ára című dokumentumfilm számolt be.

Vályi szerint a kormány mindezekre a problémákra az ukránkártya ismételt elővételével reagál. Azt írja, a kormányzati kommunikáció „zavaros és kaotikus magyarázkodás”, amelyben mindenért Ukrajna és az ukránok a felelősek.

„Ukrán a Tisza (titkosítást feloldották már?), ukrán a két informatikus, tiszás Szabó Bence, ukránok, Ukrajna, árulók és konspirátorok, újságírótól telefonszámot elkérő titkosszolgálatok, saját maguk után kémkedő ukránok 2020 óta, magyarpéter, megint ukránok és Ukrajna, gyarmatosító Ukrajna, EU-ra támadó Ukrajna, NATO-ra támadó Ukrajna, beavatkozó Ukrajna és ukránok (miközben Szíjjártó Lavrovnál pukedlizik egy Pellegrini-találkozó érdekében, belepofázva más ország belügyeibe), mindenki ukrán, aki nincs velük, mindenki áruló és tiszás” – fogalmazott Vályi.

Szerinte a korábbi kommunikációs panelek, mint Soros, Brüsszel vagy a migránsok, teljesen eltűntek, és helyén csak ez a zavaros történet van. Az influenszer szerint a győri esemény egy fordulópont volt, ahol „elpattant valami”.

„Tegnap Győrben már ukrán volt a magyar is. Ukrán és háborúpárti lett az adófizető magyar állampolgár, a fiatal, akit nem sikerült megszólítani és mindenki, akinek a vörös vonalait átlépte az a rendszer, amelyben áldozat lehet az a tízéves kisfiú, amellyel édesanyja halálhírét úgy közli egy intézményvezető, hogy közben a nadrágjában turkál és amelyben ennek az embernek a segítőjét felmentik, amelyben 19 ezer kép és videó gyermekabúzusról 400 ezer forintért kiváltható és amelyben az egészségügyi államtitkár válaszát úgy kezdi, hogy bszdmg. Amelyben felemelt ujjakkal fenyegetnek bírákat, orvosokat és könygázzal fújnak le diákokat, amelyben vergődik a tanár, a mentős, a rendőr és a tűzoltó, a kisebbségi és amely droggal-tüzifával és erőszakkal tartja rettegésben és készteti szavazásra a saját maga által kitermelt mélyszegény társadalmi réteget.”

Vályi István szerint a hatalom képviselői – Lázár János, Szijjártó Péter, majd Orbán Viktor is – felemelt ujjal fenyegették meg a saját népüket. Ezzel szemben úgy véli, „a nemzet és a nép felemelt ujját már látja mindenki”.

„A pszichológiai elszigetelődés, a hatalmi elit megingása, gyors ütemű legitimációvesztés a nemzetközi elszigetelődés és a mindezekkel járó erőszak és erődemonstráció fokozodása mind azok a törvényszerű mechanizmusok, amelyek ezen rendszerek bukásához vezettek és ezen nem segít a világ összes propagandista csicskája és népét eláruló Ephialtészek hada sem. A kiszolgálószemélyzet növekvő gátlástalansága csupán törvényes velejárója a bennük növekvő félelemnek” – írja.

Az újságíró szerint a magyar társadalom már nem fél, hanem cselekszik: megszervezi a választási csalások elleni ellenőrzést, a saját független médiáját és pénzt gyűjt azoknak, akiket a hatalom „be akar mocskolni”. Szerinte a társadalom átlépett egy morális határt, és a lopást, a korrupciót sokan elnézik, de van, amit már nem lehet megmagyarázni.

A posztot azzal a kérdéssel zárja, hogy mi lesz, ha a megfenyített hatósági személyek egyszer elővehetik az aktákat, és felteszi a kérdést a miniszterelnöknek: „Meddig lehet még hazugsággal húzni az időt?”

Tegnap Orbán Viktor a győri országjáró rendezvényén a színpadról azt kiabálta az ellentüntetők egy csoportjának, hogy „az ukránok szekerét toljátok”. A miniszterelnök kihívója, Magyar Péter „összeomlásnak” értékelte a kirohanást, Török Gábor politikai elemző szerint pedig ezzel Orbán lerombolta a saját imázsát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Az Orbán-rendszernek nincs visszaút” – Lakner Zoltán szerint a Fidesz felmondta a társadalommal kötött szerződését
Szerinte a rendszer régen túl van a zenitjén, ahová már soha, még egy választási győzelem esetén sem fog tudni visszatérni. Felvázolta a NER korszakolását, a jelenlegi időszakot orbáni pangásként jellemezte.


A Direkt36-nak adott interjú és videóvallomás után Szabó Bence története nemcsak megvilágosodást hozott, hanem a helyükre is tett dolgokat – ezzel a felütéssel kezdte Benyó Rita Lakner Zoltánnal a Partizán Elemző című műsorában folytatott beszélgetését.

Lakner a két párt közötti narratíva verseny elemzésével kezdett. Úgy véli, azok a kommunikációs magyarázatok működnek jobban, „amelyek ráerősítenek olyan benyomásokra, amelyekkel kapcsolatosan nem volt információ, tehát információs rések voltak”.

A videó másfél milliós nézettsége szerinte eldönti a narratívaversenyt, és bár ezt a tábort nagyrészt a már aktív ellenzékiek adják, kampányszempontból a Fidesznek akkor sem jó, ha a kormányra nézve kedvezőtlen benyomások megerősítést nyernek.

Lakner szerint Szabó Bence esetében a latban sokat nyom, hogy mindenki látja: személyes kockázatot vállal, feladja a hivatását és súlyos megtorlásnak teszi ki magát. „És én azt gondolom, hogy ez egy olyan erkölcsi horgonya az ő történetének, amivel szemben – persze – le lehet fényképezni, nem tudom én, a TISZA Párt informatikusait” – fogalmazott.

Az elemző szerint a mostani információszivárgások, mint a V-Híd pénzmozgásai vagy Szabó Bence vallomása, azt mutatják, hogy a rendszeren repedések vannak. Felidézte, hogy Unger Anna már 2023-ban arról beszélt, hogy a gazdasági krízis és a pénzforrások szűkülése miatt a rendszeren belüli szereplők elkezdenek másként gondolkodni, vagy azért, mert már nem jut nekik a pénzből, vagy azért, mert az erkölcsi érzékük nem bír el bizonyos parancsokat.

„És igazából ezek a lehetőségek, amikre Unger Anna – mondom – 2023-ban már rámutatott mint elméleti lehetőségekre, ezek alá így beúszott a történelem” – mondta. Lakner szerint az is a rendszer repedezését mutatja, hogy a titkosszolgálatok és a nyomozó hatóságok mintha egymás ellen dolgoznának, vagy legalábbis az egyik használni próbálná a másikat.

A kormány narratívájával kapcsolatban, miszerint ukrán kémek férkőztek a TISZA Párt közelébe, Lakner Zoltán feltette a kérdést: „mégis mit árul el az a magyar államról, a kormányzatról, a szolgálatoknak az állapotáról, hogyha igaz lenne az, hogy minden bokor alatt van egy ukrán kém?” Hozzátette, a kormányinfóról kitiltott újságírók kérdései is pont azokra az ellentmondásokra világítanak rá, hogy ha valóban kémekről van szó, az állam miért nem akadályozta meg a beépülésüket.

Lakner Zoltán egy sajátos NER-korszakolást is felvázolt. Szerinte 2010 és 2015 között zajlott a rendszer kiépülése, 2015 és 2022 között volt a zenit, a csúcskorszak, 2022 óta pedig egyfajta „orbáni pangás” tapasztalható.

„Tehát van egy ilyen elhúzódó agónia: egy nagyon erős, tehát a hatalmi pozíciókat szilárdan a kezében tartó rendszer (…), amely azonban nem képes azt a társadalmi szerződést teljesíteni, ami hát valami olyasmi: mi rengeteg pénzt elveszünk, és korlátozzuk a szabadságot, de nektek is jut annyi, hogy érezzétek a hétköznapok gyarapodását” – fejtette ki. Ezt a szerződést a Fidesz 2022 után egyoldalúan felmondta, amihez a kegyelmi botrány erkölcsi megrázkódtatása is hozzájött.

„Ebben az értelemben szerintem az Orbán-rendszernek nincs visszaútja. Tehát lehet egy választási győzelem esetén még így hosszabbítgatni ezeket az egyeneseket, de a zenit korszakába nincsen visszatérés” – állította. Ha a Fidesz hatalmon marad, szerinte a 2022-es megszorítások „kutyafüle” lesznek ahhoz képest, ami az országra vár. Ha viszont a Fidesz elveszíti a választást, a mostani szivárgások sokszorosára számít. „Akkor tényleg csontvázak zuhannának ki tömegesen a szekrényekből” – vélekedett.

Szijjártó Péter orosz kapcsolatairól szólva Lakner kiemelte, hogy a külügyminiszter először álhírnek nevezte a Washington Post értesülését, majd arról beszélt, miért ne lenne normális, hogy Szergej Lavrovval egyeztet. Az elemző nonszensznek tartja azt az érvelést, hogy az uniós tanácsüléseken nincsenek biztonsági intézkedések, és bárki ki-be járkálhat. A probléma szerinte az, hogy egy ellenérdekelt fél valós időben kap tájékoztatást, és felmerül a kérdés, hogy ez a kommunikáció egy- vagy kétoldalú-e. A rezsicsökkentés és az orosz gáz kapcsolatáról azt mondta, nem tudjuk, mennyiért vesszük a gázt, de a szakmai konszenzus szerint valószínűleg világpiaci áron.

A kampány fő témáiról szólva Lakner azt mondta, a kormány részéről kényszer, hogy szinte kizárólag a háborúról beszél, mert a gazdasági sikerekkel és a jóléti ígéretekkel már nem tud kampányolni. Ezzel szemben a kampánynak van egy másik, a médiában kevésbé látható szintje: az országjárások.

„Valójában a magyar politikának ez a legnagyobb innovációja az elmúlt két évben, hogy – most ez iszonyú triviálisan fog hangzani – de, tudod, Magyarországon ez egészen újdonság: a politikusok elkezdtek találkozni a választópolgárral” – mondta.

Szerinte Magyar Péter gyűlésein a szakpolitikai témák is jelen vannak, és emlékezteti az embereket, miért mentek el oda. Lakner szerint Magyar Péter narratívája – Európai Unió vagy Oroszország – politikailag jól működik, mert „az EU, meg a nyugat, meg Európa: az népszerű dolog Magyarországon”.

A Medián legfrissebb felméréséről, amely a TISZA Párt hatalmas előnyét mutatja, Lakner Zoltán azt mondta, a most döntő választók egy része valószínűleg arra a következtetésre jut, hogy nem kérnek újabb négy év Orbán Viktorból. Emellett szerinte egy „abszolút prognosztizálható folyamat” zajlik: a kisebb pártok szavazói a rendszerváltás reményében átpártolnak a TISZA Párt-hoz.

A 2010-es hangulathoz képest tapasztalható különbséget az autokratikus környezettel magyarázza. „Egyszerűen nehéz elhinni 16 év után, és – a „angol kémeket” utoljára tényleg Rákosi Mátyás emlegetett ilyen sűrűséggel ebben az országban”

– fogalmazott.

A felmérés hihetőségét firtató kérdésre azt válaszolta, a Mediánnak 35 éves múltja van, és a legtöbb választáson az ő adataik álltak legközelebb a valósághoz. Ráadásul a most mért egymillió fős különbség a TISZA és a Fidesz között nem sci-fi egy olyan ciklus után, ahol nulla volt a gazdasági növekedés, inflációs sokk és morális megrázkódtatás érte az országot.

„Mi a fenétől lenne népszerű a kormány, hogyha ezeket a dolgokat egymás mellé teszem?”

– tette fel a kérdést.

A rejtőzködő Fidesz-szavazók és a szavazatvásárlás témájában Lakner óvatosságra intett. Szerinte a magasabb organikus részvétel hígíthatja a megvásárolt szavazatok arányát. A rejtőzködő fideszesekről szóló elméletet legendának nevezte. „Én nem nagyon látom magam előtt azt, hogy 16 év hatalom után a fideszes szavazók most így összehúzták magukat és megrettentek” – mondta. Hivatkozott Kovács Imre szociológusra, aki szerint a helyi véleményvezérek „átdobták a váltót”, ami megnehezítheti a Fidesz mozgósítását.

Lakner üzent azoknak, akik attól tartanak, hogy a választást esetleg elcsalják: „Ha valakinek mondjuk csalás-aggodalma van, (…) egy dologban lehet bízni: hogy egy olyan erős választói akaratot kell megfogalmazni, amit nem lehet felülírni.”

A visszalépő ellenzéki jelöltekről azt mondta, a választási matematika egyértelmű. „Ha ő úgy gondolja, hogy létezik valami fifikás matematika, amivel lehetséges az, hogy szavazatmegosztással vagy valamilyen okossággal úgy tudja a Fidesz távozását a hatalomból megoldani, hogy közben az ellenzéki szavazatkoncentrációt nem gyengíti, akkor viszont sajnos azt kell mondanom, hogy ilyen nincsen” – jelentette ki.

A győzteskompenzáció miatt minden olyan helyzet, ahol nem a legerősebb ellenzéki jelölt nyer, szavazatveszteséget okoz az ellenzéki oldalnak. Szerinte azok a politikusok, akik visszaléptek, racionális döntést hoztak, mert felismerték: „hogyha ő bármikor politikus akar lenni ebben az országban, ahhoz most hátra kell lépni”.

Végezetül a választókat érő mentális terhelésről szólva Lakner azt tanácsolta, senki ne hagyja, hogy a történtek elvegyék a kedvét a szavazástól, mert az a legerősebb eszköz. Azt javasolta, hogy az emberek beszélgessenek egymással, alkossanak közösségeket, mert a kormánykritikus közvélemény egyik legnagyobb ereje éppen az, hogy az emberek elkezdtek kapcsolódni egymáshoz. „Ezt a nagyon súlyos mentális pressziót, ami alatt mindannyian vagyunk (…), azzal tudjuk kioldani, hogy nem maradunk egyedül” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
A kémelhárítás kihallgatta a Tisza informatikusát, és rögtön közzé is tették a kihallgatások videóját
Két kihallgatás vágott részleteit publikálták. A Tisza informatikusának azt mondják, már az is kémkedés előkészülete, hogy nem szólt nekik Henry próbálkozásairól. A második felvételen az informatikus arra jut, Ukrajnában 16 éves korában valóban a beszervezésével próbálkozhattak.


A kémelhárítás kihallgatta a Tisza 19 éves informatikusát, akit a Direkt36 cikkéből, illetve Szabó Bence rendőrszázados elmondásából ismerhetett meg az ország. A furcsaság ebben, hogy a kormány rögtön közzé is tette a kihallgatásról készült videófelvétel majdnem egy órás, vágott verzióját.

Ez azzal kezdődik, hogy a kémelhárítók a rejtélyes Henry-vel való cseteléséről faggatják az informatikust. Henry volt az, aki a rendőrséghez került képernyőképek tanúsága szerint megpróbálta beszervezni a Tisza informatikusát, és rávenni, hogy adjon hátsó hozzáférést a Tisza rendszeréhez. A célját is közölte: a választások előtt bedönteni az ellenzéki párt infrastruktúráját. Arra is utalt, hogy neki, és a csapatának köze volt a tiszás adatszivárgásokhoz is, valamint egy másik, hozzá hasonló csapat tagja volt Vogel Evelin, Magyar Péter titokban hangfelvételeket készítő exbarátnője.

A kémelhárítók a kérdéseikben arra utaltak, hogy Henry valójában nem egy ember lehetett, vagy legalábbis nem tudott magyarul,

szerintük ugyanis élő ember nem fogalmaz úgy, ahogy ő, ezekben a csetekben. Például azt írta, „nem bánnám, hogyha lehetne vele kicsit agancsoskodni”.

A nyomozók szerint a mondatok nyelvtana és az írásjelek használata tökéletes volt, ami szintén felvetette a gyanút, hogy a szöveget nem egy magyar anyanyelvű ember írta.

A kémelhárítók ezután azt magyarázták, hogy az informatikus bűncselekményt követett el azzal, hogy Henry-ről nem értesítette azonnal a titkosszolgálatot, és maga próbált csapdát állítani neki. Szerintük ugyanis ez jogilag ”kémkedés előkészülete”.

A Tisza informatikusa azt mondta, hogy azért nem értesítették a szolgálatokat, mert volt rá esély, hogy ellenük irányuló akcióban ők is benne vannak. Azt is elmagyarázta, hogy nem készült kémkedésre, épp ellenkezőleg, mindenről tájékoztatta a másik informatikust és a Tisza vezetését. A kémelhárítók szerint azonban ez nem számít, pont elég az, hogy úgy tett, mintha együttműködne Henry-vel.

Ezután hosszan faggatták arról is, hogy 16 évesen miért vett részt egy kiberképzésen. Az informatikus azt mondta, a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központjában, Észtországban képeztek ki hozzá hasonló, tehetséges fiatalokat arra, hogy később részt vegyenek a NATO infrastruktúrájának védelmében. Őt a Githubon találták meg, és így hívták ki. Semmilyen kémkedéssel kapcsolatos dolgot nem tanítottak neki, arról volt szó, hogyan védhetőek meg a különféle informatikai eszközök és hálózatok.

Ez a szervezet egyébként valóban létezik, méghozzá a NATO teljes jogú szervezete, amit az észtek azért hoztak létre, hogy a NATO tagállamok hatékonyan védekezhessenek a kibertámadások ellen.

A kémelhárítók arról faggatták a Tisza informatikusát, hogy nem lehetett-e az egész megrendezett, és nem lehet-e, hogy az ott megismert társai csak szerepet játszottak.

Emellett azt akarták tudni, van-e a képzésről valamilyen papírja. Az informatikus azt válaszolta, a felhőben van, és ha megengedik neki, hozzá is tud férni.

A kémelhárítók szerint teljesen életszerűtlen, hogy egy 16 éves informatikusra „bízná a NATO a titkai őrzését.” A kémelhárító azt mondta, ha kiderül, hogy a Tisza informatikusa igazat mond, ők lesznek a legboldogabbak, mert nem kell bajszot akasztaniuk a szövetségi rendszeren belül, hogy egy kémet neveltek fel. A tiszás informatikus azt válaszolta, az valóban érdekes lenne. Erre a kémelhárító azt mondta „semmi sem az, aminek látszik, a mai világban. Ön megbízik minden barátjában, minden barátjáról pontosan tudja, hogy kicsoda?”

Ezután a Tisza másik informatikusáról kérdezősködtek a kémelhárítók. Elővették az angol útlevelének másolatát, ő ugyanis brit-magyar kettős állampolgár, és arról faggatták, mit gondol, miért kaphatta ezt a társa.

Szerintük brit állampolgárságot nem osztogatnak csak úgy.

A kihallgatás következő részében a tiszás informatikus ukrán útja került szóba. Azt mondta, az ukrajnai háború kitörése nagyon felzaklatta. Arra gondolt, bár nincs kiemelkedő informatikai tudása, segíteni akar. Állítása szerint védekező műveleteket csinált, orosz hackercsoportok támadásai ellen védekeztek, régi rendszereket újítottak fel. „Szerettem volna valahogy segíteni az ukrán célt, hogy megvédjék a hazájukat.” Az észtek ezt támogatták.

Internetes fórumokon, telegram-csatornákon lehetett jelentkezni. Miután beszélgetett pár emberrel, olyanra is rátalált, aki feladatokat osztott neki. Voltak olyan csoportok is, amik orosz infrastruktúrákat támadtak, azokban ő állítása szerint nem vett részt.

Ezután egy másik videó következik, ami már egy később kihallgatásról készült.

Ekkor a Tisza informatikusa azzal kezdi, hogy a legutóbbi beszélgetés óta sokat gondolkodott, és ő is arra jutott, hogy ez „valami beszervezés jellegű" dolog lehetett, „későbbi akcióra való felkészítés.”

Kiderült, az észt vizsgapapírján a European Information Technology Academy neve szerepel. A bizonyítványon volt ugyan azonosító, de most nem sikerül validálnia. "Ez elég erős vörös zászló, hogy így mondjam" - mondta erről. „Az volt a mondás, hogy ez egy közös partnerség a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központjával, de lehet, hogy csak eljátszották."

Ezután arról beszélgettek, hogy a Session alkalmazáson csak egy 30 számból álló ID-val lehet bárkivel kapcsolatba lépni. Ezt Henry-nek valakitől meg kellett tudnia. A Tisza informatikusa szerint észteknek, ukránoknak és tiszásoknak is megvolt ez a szám, legalább 30-an ismerték.

Az ukránokról azt mondta, az észt kapcsolattartója, Ragnar kötötte össze őket. Ő egyébként egy alkalommal az igazolványát is megmutatta neki, ami NATO-logóval volt ellátva. Az észt képzésben írták elő, hogy menjen ki Ukrajnába, illetve Izraelt is javasolták.

Ukrajnába vonattal utazott, és egy Davidov nevű emberrel találkozott a Majdan téren, ő volt a kapcsolattartója, aki a csoportot vezette.

Úgy nézett ki, mint egy nehézsúlyú bokszoló. Azt mondta, egy hivatalos ukrán kibervédelmi szervnél dolgozik. Velük volt egy lengyel srác, és néhány másik ukrán is. Davidov arról beszélt, csinálhatnának egy csapatot, ami komplex módon segíti Ukrajnát, és kibertámadásokat hajthatnának végre. De a Tisza informatikusa szerint ettől mindenki óvakodott. Arról is beszélt, azóta már nem tartja a kapcsolatot a csoport tagjaival.

A kihallgatás videója

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Az Információs Hivatal vezetője nagyon dühös” - Panyi Szabolcs azt állítja, vészjósló figyelmeztetést kapott egyik cikke után
Publikálta a szóban forgó anyagot, majd rögtön azt a tippet kapta, hogy a külföldi hírszerzés tudomást szerzett bizonyos beszélgetésekről, amelyek egy olyan nyomozáshoz kapcsolódtak, amin dolgozott és amelyben a kormány tagjai is érintettek voltak.


„Orbán kémjei vadásztak rám” – ezzel a címmel közölt interjút a brüsszeli Politico, Panyi Szabolcs oknyomozó újságíróval, akit a magyar kormány kémkedéssel és az ukrán hírszerzéssel való összejátszással vádol.

Panyi azt állította, hogy a magyar külföldi hírszerző szolgálat, az Információs Hivatal figyelhette meg a magánbeszélgetéseit. Szerinte a kampány 2025 közepén kezdődött, és azután vált „agresszívabbá”, hogy a Direkt36, ahol dolgozik, cikket közölt egy magyar hírszerző brüsszeli toborzási kísérletéről. A Direkt36, a Der Spiegel és a De Tijd oknyomozása szerint a magyar Információs Hivatal Brüsszelben EU-s tisztviselőket próbált beszervezni. A kormányzati kommunikáció ezt akkor „külföldi titkosszolgálati lejáratásként” keretezte.

Panyi azt állítja, hogy

„A cikket követően már kaptam figyelmeztetéseket magyar biztonsági forrásoktól, hogy a Magyar Információs Hivatal vezetője nagyon dühös. Azt a tippet kaptam, hogy a magyar külföldi hírszerzés tudomást szerzett bizonyos beszélgetésekről, amelyek egy olyan nyomozáshoz kapcsolódtak, amin dolgoztam, és amelyben a magyar kormány tagjai is érintettek voltak.”

Ezután történt az, hogy szerinte elővették

„az összes anyagot, ami volt rólam, megvágták, kiforgatták, és egyfajta kompromatként közzétették”

– mondta Panyi, aki úgy véli, a megfigyelést helyiség lehallgatásával vagy a forrásai telefonjain keresztül végezhették.

Az újságíró arról is beszélt, hogy elárulva érzi magát az EU által.

„Kicsit úgy érzem, hogy elárultak… hagyták, hogy Orbán felépítse a maga kis Oroszországát.”

Panyi hozzátette, a nyomás akkor erősödött fel, amikor a kormány tudomást szerzett arról, hogy Szijjártó Péter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kommunikációját, köztük egy állítólagos „külön telefon” használatát vizsgálja.

Az ügy nemzetközi figyelmet kapott, miután a The Washington Post több európai biztonsági forrásra hivatkozva arról írt, hogy Szijjártó Péter rendszeresen tájékoztatta Lavrovot az EU Tanács zárt ajtós üléseiről. Szijjártó elismerte, hogy orosz partnerével uniós ülések előtt és után is egyeztet, de a legsúlyosabb állításokat tagadta. Az Európai Bizottság magyarázatot kért a magyar kormánytól a sajtóhírekre. Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint a magyar–orosz összeköttetés gyanúja „nem meglepő”, míg Magyar Péter a hazaárulás gyanújának kivizsgálását sürgette. Kovács Zoltán kormányszóvivő a Politico pénteki megkeresésére nem reagált Panyi vádjaival kapcsolatban.

„Nem akarunk visszatérni ahhoz a korszakhoz, amikor a titkosszolgálatokat az eltérő vélemények elnyomására használják” – fogalmazott Panyi. Szerinte a vele történtek célja a pszichológiai nyomásgyakorlás és a hitelességének lerombolása - írja a lap.

Az újság azt is megemlíti, hogy 2021-ben Panyi telefonján az izraeli Pegasus kémszoftverrel történt fertőzést mutattak ki, az újságíró azóta rendszeresen ellenőrzi eszközeit.


Link másolása
KÖVESS MINKET: