SZEMPONT

Őt hívják a hatóságok, ha egy gyereket megerőszakolnak, elhanyagolnak, vagy súlyosan bántalmaznak

Rendszerhibákról, gyerekeket érintő bűnügyekről és a gyermekpszichiátria jelenlegi állapotáról beszélgettünk Dr. Sófi Gyula igazságügyi gyermek- és ifjúsági pszichiáter szakértővel.

Báthory-Beck Nóra - szmo.hu
2021. április 14.

Az igazságügyi szakértők munkáját bemutató sorozatunk következő részében a bűncselekményekben – áldozatként vagy elkövetőként - résztvevő gyerekeket érintő területtel foglalkozunk, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet, Gyermek és Serdülő Pszichiátriai Osztályának vezetőjével, igazságügyi gyermekpszichiátriai szakértővel.

Dr. Sófi Gyulától évente körülbelül 5000 gyerek kér és kap segítséget. Az osztályán 800-1000 gyerek fordul meg fekvőbetegként, a sürgősségi pszichiátriai ambulanciájukon pedig további 3500-4000.

Amellett, hogy az ország egyik legjobb gyermekpszichiátriai és pszichológiai ápolói csapatát irányítom, törekszem a szakmák közötti kiegyensúlyozott együttműködésre is. A magas szintű szakmai munkának köszönhetően rengeteg sikerélményem van, ezekből töltekezem. Ez az igazi motiváció számomra, amitől másnap boldogan kelek fel, hogy a hivatásom végezzem.”

Igazságügyi szakértőként is vannak ügyei, gyerekotthonokban és javító-nevelő intézetekben is gyógyít, ahol liaison pszichiátriai ellátást ad. Ezen kívül tanul, kutat és publikál. Három gyermeke közül ketten még kamaszok, és úgy tudom, a harcművészetekkel is komolyan foglalkozik. A nap neki is 24 órából áll, de gyanítom, nem sokat tölt belőle alvással...

Hivatás

Sófi doktor a gimnáziumban még atomfizikusnak vagy jogásznak készült, de miután a nővére elkezdte az orvosi egyetemet Debrecenben, úgy döntött, ő is hasonló pályát választ.

„Olyan dolgokat tanult, amelyek engem is érdekeltek. Például a genetika. Amikor hétvégente hazajárt, sokat mesélt erről, így elkezdtem a tankönyveit olvasni. Egyre inkább érdekelt a molekuláris biológia és az anatómia, de általában az, amit a testvérem éppen tanult” – meséli a doktor, majd hozzáteszi: a gimi végére egyre kevésbé vonzotta az atomfizika vagy a jog.

Innen azonban még hosszú út vezetett a gyermekpszichiátria felé. Sófi doktor az egyetem alatt molekuláris genetikával, immunológiával majd születés előtti genetikai vizsgálatokkal foglalkozott.

„Az egyetem után szerettem volna a szülészeti klinikán dolgozni, de ott nem volt hely. Semmi másra nem készültem az egyetem alatt, csak erre, úgyhogy nagyon csalódott voltam, de szerencsére meghívtak a gyermekklinikára immunológiával foglalkozni, az MTA-nál nyertem el egy kutatói ösztöndíjat.”

A doktor eleinte a kutatólaborban dolgozott, de hamar kiderült, hogy könnyen szót ért a gyerekekkel és a családokkal is.

„Kezdetben az volt a félelmem, hogy nem tudnék elég jól kommunikálni gyerekekkel – főleg a betegekkel – és a családjukkal.

A munkám során azonban ez az érzés napról napra enyhült és éreztem, hogy ez valójában passzol hozzám. Könnyen teremtek megnyugtató és oldott légkört, így könnyedén tudom a gyermekeket vizsgálni. Ezért átkértem magam a kutatói állásból a gyógyító pályára, és végül gyermekgyógyászatból szakvizsgáztam.”

Sófi Gyula évekig dolgozott gyerekorvosként, de aztán mégis pályaelhagyó lett.

„A munkám során egyre többször találkoztam bántalmazott gyermekekkel és kerültem rendőrségi és bírósági eljárásokba, mint orvostanú.

Ezekben az ügyekben találkoztam először az igazságügyi szakértők munkájával is, akiknek a szakvéleményére támaszkodik a hatóság az ilyen ügyek eldöntésében” – fejti ki az orvos, aki azt mondja: nagyon érdekesnek találta a szakértők munkáját, és ez volt az a pont, amikor elhatározta, hogy maga is igazságügyi szakértőként akar részt venni a gyerekeket érintő eljárásokban, nem pedig tanúként.

„Itt köszönt vissza a jog iránti tinédzserkori érdeklődésem is. Tudatosan készültem az igazságügyi szakértői pályára, ezért elkezdtem a jogász szakot Pécsett. Közben természetesen az orvosi munkámat végeztem, és láttam, hogy a nyugati orvostudomány rengeteget tud, de mégis sokszor hiányérzetem volt. Nehéz megszólítani egy súlyos beteget vagy a szülőt, és

ott vannak a pszichoszomatikus betegségek: amikor mindegy, meddig és hogyan vizsgálunk egy hasfájós gyereket, érezzük, hogy valami van a háttérben, de az nem egy fekély vagy egy bélgyulladás, olyan megfoghatatlan.

Mert a háttérben ott mozoghat egy családi nehézség, akár egy kortárs közösségi feszültség, egy konfliktus a társakkal, a pedagógusokkal, vagy egy tanulással kapcsolatos probléma.”

Sófi doktort egyre inkább kezdte érdekelni a gyerekek gondolkodása, érzelmi világa, személyisége, vagyis a lelke.

„Különösen miután én is apa lettem. És nem mindig kaptam választ a testi betegségek gyógyításával foglalkozó orvosi tudásomból. Felmerült bennem, hogy mi lenne, ha utánamennék ezeknek, és gyermekpszichológus lennék.”

Erről azonban a mentora lebeszélte az akkor már évek óta gyerekorvosként praktizáló doktort.

„Azt tanácsolta, ne kezdjek el egy új pályát teljesen az elejéről, hiszen én már gyermekorvos vagyok, így ráépített szakvizsgaként olyan ismeretekhez jutnék a gyermekpszichiátria szakterületen keresztül, amely sokkal rövidebb idő alatt egy másfajta megközelítéssel, nem a lélek szintjén, hanem a tudat, a gondolkodás szintjén közelíti meg ezeket a problémákat” – mondja az orvos.

Hallgatott a tanárára és bár viszonylag későn, de végül gyermekpszichiáter lett. Az élethosszig tartó tanulással azóta sem hagyott fel.

Jelenleg egészségügyi-management specialistának és orvosközgazdásznak tanul a Soproni Egyetemen, valamint igazságügyi gyermekpszichiáterként: egy egyészségügyi, rendészeti és jogi multidiszciplináris kutatási témában doktorál.

Bűnelkövető gyermekek

A korábban Angliában is tanult módszertanokat most Magyarországon használja: a fiatalkori bűnelkövetők és problémás viselkedésű gyerekek pszichiátriai megsegítésével foglakozik.

Már gyakorló gyermekpszichiáterként elsősorban nehezebb karakterű gyermekekkel vagy családokkal sodort össze az élet. Könnyen megtalálom azt a pszichés teret, amelyben együtt tudunk dolgozni, viszont mélyebben akartam megismerni, hogy milyen genetikai, hormonális, szomatikus, neurológiai vagy pszichiátriai alapjai vannak a problémás viselkedésnek, amelyek sok esetben sajnos egy bűncselekménybe torkollnak.

Szerettem volna abban is gyakorlatot szerezni, hogy a bűnelkövető fiatalok indulatait egy akut, közvetlenül veszélyeztető helyzetben is hatékonyan tudjam verbálisan kezelni” – magyarázza a doktor, aki szerint a nevelés illetve a genetikai adottságok aránya körülbelül 80-20 százalékra tehető a személyiség kialakulása során.

„Az biztos, hogy a genetika markáns megalapozója a viselkedésnek, de ott van az a 80 százalék, amely nemcsak a nevelésből, hanem a környezeti faktorokból is áll. Például akár az is számít, hogy kik laknak a szomszédban, hogyan élik ők az életüket, milyenek a játszótéren a társak és az ő bátyjaik vagy nővéreik.

A problémás viselkedésű gyerekeknél Angliában külön tanulmányban vizsgálták a szomszédok hatását. Az ő karakterük, viselkedésük is nagyban befolyásolja a gyerekek személyiségfejlődését.

Azt is fontos tudni, hogy vannak olyan traumák, amelyekből akár egyetlen egy is tönkre teheti a gyerek további életét és vannak olyanok, amelyekből az ismétlődő sok-sok, akár enyhébb traumák láncolata is ugyanazt a hatást éri el” – mondja a pszichiáter, aki hozzáteszi:

„Az egyéni érzékenység is számít, hogyan fejlődött az erkölcs, a gyerek kötődési mintázata a gondozójával, és még számtalan faktor.

Olyan, mint egy ezer darabból álló kirakó, ezért minden eset teljesen más. Ez is nagyon izgalmassá teszi a munkát amellett, hogy minden nap kihívással szembesülök, hiszen mindenki számára más formában szükséges megadni a segítséget.”

A környezet gyerekre gyakorolt hatásait egyébként hazánkban is felügyelik és vizsgálják jelzés esetén. Ilyen feladatokat lát el például az úgynevezett párfogó felügyelői szolgálat, ahol bűncselekményt elkövetett gyermekekkel is foglalkoznak, vagy a családsegítő szolgálatok is.

A rendszer hibái

A rendszerben azonban vannak hiányosságok és joghézagok. Egy aktuális eljárásban például, amelyben egy tinédzser által elkövetett bűncselekményben kell döntenie a bírónak, éppen arról folyik a vita, hogy Sófi doktor, mint igazságügyi gyermekpszichiáter szakértő adhat-e egyáltalán szakvéleményt a 17 éves elkövetővel kapcsolatban.

A kérdés nem is olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre látszik. Hiszen a Polgári Törvénykönyv kiskorúként határoz meg minden 18 év alattit, bár elkülöníti a 14 év alatti és feletti kiskorúakat. A Büntető Törvénykönyv már egy kicsit bonyolultabb. Eszerint gyermekkorúnak számítanak a 14 év alattiak, és vannak olyan bűncselekmények, amelyek esetében már a 12 évesnél idősebbek is felelősségre vonhatók. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben van még egy kategória; ez a fiatal felnőtt fogalma, amely 24 éves korig tart.

Sófi doktor azonban a szakképesítése szerint gyermek- és ifjúságipszichiáter, azaz addig foglalkozik a gyerekekkel, amíg azok felnőtté nem válnak.

Létezik egy nem konzekvens hozzáállás. Az Egészségügyi Törvény értelmében a felnőtt pszichiátriai osztályokra még akár a 17 év 364 napot betöltött fiatalt sem veszik fel, mivel ő nem felnőtt. Tehát egy ilyen korú fiatal hozzánk jön, az osztályunkon kap ellátást. Ellenben egy rendőrségi, vagy bírósági eljárásban érintett gyermekkorú elmeállapotát már vizsgálhatja az elmeszakértő, aki a mindennapi munkájában felnőttekkel foglalkozik, hiszen gyermekkorúak ellátására nem jogosítja fel a szakvizsgája.

Ebben én egy olyan billegő, bizonytalan helyzetet érzek, amit úgy gondolom, hogy egyértelműbben kéne szabályozni”

– mondja a szakember.

Már csak azért is, mert a gyermek és felnőtt pszichiátria teljesen eltérő szakterületek, teszi hozzá a doktor.

„A gyermek az nem kis felnőtt. Teljesen eltérő, teljesen más a lelki, az érzelmi és a gondolkodási működése.

Vannak olyan mentális állapotok, amelyek veleszületettek, így a személyt végigkísérheti a gyerekkorától a felnőttkorba is, és kivizsgálva, beállított terápiával adjuk át a felnőtt ellátásnak. Vannak azonban olyan mentális állapotok is, amelyek elsősorban a felnőttkorra jellemzőek, de már serdülőkorban is megjelenhetnek.”

Például a skizofrénia egy tipikusan olyan betegség, ami egészen más megnyilvánulásokkal jelentkezhet egy felnőttnél, mint egy gyereknél.

A skizofrénia egy spektrum, egy nagyon összetett gondolkodási zavar, sok-sok területet érintő eltérés. Egészen más lehet a tünettana 15-18 éves kor között, mint egy felnőttnél.

Egy felnőttkorban kialakuló deluzív zavarban (pszichiátriai fogalom: paranoid zavar, téveszmék, gyanakvás, bizalmatlanság) általában egy összerendezett téves eszmerendszerrel találkozunk, amely a környezetnek, de sokszor magának a személynek is olyan zavaró gondolkodási és viselkedési megnyilvánulása, hogy előbb vagy utóbb pszichiátriai segítségre szorul. Gyermekkorban az életkortól függően el kell különíteni, hogy kóros fantáziáról vagy valóban hallucinációk okozta téveszmékről van-e szó” – fejti ki a pszichiáter, aki hozzáteszi:

„Megemlíthetjük az autizmus spektrumzavar érintettséget is, amely a tudomány mai állása szerint - és nem várható, hogy ez változna - egy veleszületett központi idegrendszeri fejlődési-érési eltérés. Először az 1940-es évek második felében kezdték a megnevezést használni, de mintegy 40 éven keresztül ez az eltérés nem nyerte el az önálló kategóriát, többek között a skizofrénia veleszületett vagy gyermekkori formájaként is értelmezték. Ma, 2021-ben már teljesen másként gondolkodunk erről.”

Így, ha egy szakorvos más területen dolgozik és a napi munkájában nem találkozik azzal, milyen megnyilvánulásai vannak egy 3 éves gyermeknek, miben más egy 5 éves, egy 10 éves vagy egy 17 éves, milyen jellegzetes gondolkodási vagy viselkedési eltérések jelentkezhetnek az említett életkorokban például az autizmussal összefüggésben, ezeket a tüneteket hogyan lehet értelmezni, hogyan lehet a gyermeknek és a családjának segíteni, akkor annak a szakembernek a szemlélete is merőben eltér a gyermekorvosétól, és nem tud hatékony segítséget adni.

„Minden életszakasznak megvan a jellegzetessége gyerekkorban. Ha ezeket a mozaikokat nem ismerjük, akkor nem fog összeállni a kép.

Ha egy felnőtt pszichiáter vizsgál egy 17 éves tinédzsert, azt nyilván meg tudja állapítani, hogy pszichotikus-e vagy nem, beszámítható-e vagy sem. Nem biztos azonban, hogy pontosan ismeri, hogyan lehet segíteni a fiatalt, milyen rehabilitáció kell ahhoz, hogy a társadalomba visszailleszthető legyen.

Talán úgy lehet elképzelni, hogy egy kamaszról egy felnőtt pszichiáter fotót tud készíteni, de közben egy egész estés filmre lenne szükség ahhoz, hogy a fiatal előtt álló évtizedek megélt életminősége kedvezőbb lehessen.

Éppen ezért nagyon fontosnak érzem, hogy a 18 év alatti sértettek és elkövetők elmevizsgálatát és pszichológiai vizsgálatát csakis olyan szakemberek végezhessék, akik ezeken a területeken szakvizsgával és klinikai tapasztalattal rendelkeznek” – mondja az igazságügyi szakértő.

Ez azonban nem az egyetlen probléma a szabályozással. A Büntető Törvénykönyv bevezette a 14 év alatti, tehát gyermekkorú bűnelkövetők fogalmát. Bizonyos bűncselekményeknél 12 évesnél idősebbeket már felelősségre lehet vonni, amennyiben a belátási és beszámítási képességük ép.

Ennek a megállapítására azonban a törvény szerint igazságügyi elmeszakértőre van szükség, a gyermek- és ifjúsági pszichiátert konzultánsként kell bevonni. A két szakképesítés között azonban óriási a különbség.

„Az igazságügyi gyermekpszichiáter szakértő azokban az ügyekben kompetens, amelyekben az érintett személy 18 évesnél fiatalabb. Ez lehet polgárijogi, családjogi, kártérítési eljárás, de lehet büntetőeljárás is, amelyekben a 18 év alatti személy lehet sértett vagy elkövető.”

A gyermek- és ifjúsági pszichiáter a 18 év alattiak kóros mentális állapotát állapítja meg, és ezek terápiáját végzi. Az igazságügyi szakértő ettől eltérő feladatokat végez, a jog nyelvére fordítja le a pszichiátriai megállapításokat és jogi eljárási folyamatok megalapozására alkalmas véleményt ad. Elmeállapotokat határoz meg, és megoldási lehetőségeket ad a feltett kérdések megválaszolásával: a rendőrségnek, a bíróságnak vagy a gyámhatóságnak.

"Alapvetően más ez, mint amikor egy problémás hangulatú, gondolkodású, vagy önsértéseket végző gyermek családja kér segítséget a gyógyításban” – magyarázza Sófi doktor, aki kórházi munkája és a tanulmányai mellett az Európai Igazságügyi Gyermekpszichológiai és Gyermekpszichiátriai Társaság tanácsadó testületének tagja. Jól ismeri európai kollégái munkáját, a különböző módszertanokat és a nemzetközi szakirodalmat.

Azt mondja, a felmérések szerint a bűncselekményeket elkövető fiatalok 80 százalékának van legalább egy olyan pszichiátriai problémája, amely ok-okozati összefüggésben van az általa elkövetett cselekménnyel, vagy annak súlyával.

Ezen pszichés eltérések kezeletlensége pedig a társadalomba való visszaillesztés akadálya lehet.

„Márpedig egy serdülő javító-nevelő intézetbe vagy börtönbe kerülése még egyetlen pszichiátriai betegséget sem gyógyított meg. Attól senki sem gyógyul meg, hogy be van zárva. Ahhoz, hogy egy elmefolyamatot gyógyítsunk, pszichiátriai diagnózisra és pszichiátriai megsegítésre van szükség” – fejti ki a szakember.

MTI/Marjai János

Probléma az is, hogy Magyarországon egyelőre nincs olyan intézmény, amelyben a pszichiátriai zavarban szenvedő fiatalkorú bűnelkövetőket gyógyítanák.

Van olyan, korábban általam kezelt 14 év alatti gyermek, aki a pszichiátriai problémája miatt az IMEI-ben tartózkodik.

Olyan súlyosságú bűncselekményt követett el, amely miatt szükséges részére az igazságügyi gyermekpszichiátriai megsegítés. Csak éppen hazánkban jelenleg nem létezik olyan intézményrendszerben, ahol lehetőség lenne gyermekpszichiátriai ellátásra, tehát ahol a 18 év alatti életkorú bűnelkövetőket a felnőttektől elkülönítve tudnák fogadni és megfelelően kezelni. Úgyhogy kénytelen kelletlen a 18 év alattiakat is az IMEI-ben látják el.”

Az IMEI, vagyis a hírhedt Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet, ahová azok a felnőtt brutális gyilkosok és erőszaktevők kerülnek, akik nem voltak beszámíthatóak, amikor ezeket a súlyos bűncselekményeket elkövették. Itt jó esetben a felnőtt életkor szakpszichológusai foglalkoznak a fiatalokkal, akik viszont nem feltétlenül ismerik a fiatal korcsoport életkori sajátosságait.

Ezzel szemben Svájcban, Németországban és más európai országokban is vannak kifejezetten gyermekeknek és serdülőknek létrehozott igazságügyi pszichiátriai ellátó helyek. Ezek rendszerhiányosságok, amelyek döntéshozói szinten érzékenyítést és megoldást tesznek szükségessé”

- fogalmaz Sófi doktor.

Siker

Döntéshozói oldalról úgy tűnik, van némi befogadó készség a szakmai vélemények iránt. Például 10 év után, 2021. január 1-től a büntetőeljárási törvény új rendelkezése lehetővé teszi, hogy az eljárás során igazságügyi pszichológus szakértő vagy szaktanácsadó kérdezze ki a bűncselekmények gyerekáldozatait. Másrészt az új jogszabályi rendelkezés elismeri az izlandi Barnahus-módszer magyarosított változatát. A traumatizált gyermekek vizsgálatát és ellátását biztosító intézményben folyó szakmai munka kidolgozásában Sófi doktornak és kollégáinak is nagy szerepe volt.

A modell célja, hogy nem az áldozattá vált gyereknek kell különböző intézményekbe (rendőrség, ügyészség, bíróság) mennie, hogy meghallgassák, hanem egy helyen elérhető számára a segítő - és igazságszolgáltatás.

Szmo/Markovics Z. Kristóf

A gyerek meghallgatása közben több kamerával kép- és hangfelvétel készül. Ennek az a célja, hogy a lehető legkevesebbszer kelljen az átélt traumáról beszélnie, és a meghallgatás során szerzett információk elegendő bizonyítékként szolgáljanak a vádemeléshez és a későbbi ítélethozatalhoz.

A gyermekvédelem és az igazságszolgáltatás különböző szereplői: nyomozó, ügyész, bíró, esetleg ügyvéd a gyerek meghallgatása során egy monitoring szobában ülnek, és úgy van lehetőségük kérdéseket feltenni, hogy azt a meghallgatást végző szakember tolmácsolja a gyermek számára érthető módon. A kérdéseiket a pszichológus egy fülhallgatón keresztül hallja.

„Ez mindenképpen egy óriási dolog, és sok szakember sok munkaórája van abban, hogy végül Magyarországon is egy olyan érzékenységet ért el ez a téma, hogy aktivitás, szándék volt arra, hogy elmozduljunk a korábbi gyakorlattól.

Örülök, hogy mára már nem elég az ikeás asztalka, a kismaci meg a szép, gyerekbarát szoba, hanem a gyermeket ellátó szakembernek is alkalmasnak kell lennie arra, hogy a gyermek ne szenvedjen az eljárás során további sérülést, ne viktimizálódjon.”

A modellnek egyébként része a speciális módszertan átadása, a szakemberek képzése is.

A szakemberhiány azonban nemcsak a gyerekáldozatok meghallgatása során probléma, hanem a gyermekpszichiátria területén is. A legutolsó, néhány évvel ezelőtti adatok szerint

Magyarországon összesen 45 gyermekpszichiáter szakorvos dolgozik a közfinanszírozott ellátásban, miközben több mint 1,5 millió 18 év alatt gyerek él az országban.

„A szakemberek száma méltatlanul alacsony. Például tudjuk, hogy a statisztikák szerint a gyerekek 3-7 százaléka ADHD-s (figyelemhiányos, hiperaktivitás-zavar), ez hazánkban legalább 50.000 gyereket jelent, ennek a számnak azonban csak a töredékét kezeljük. Tehát a jéghegy anomália itt is létezik.

Ezeknek a gyerekeknek a jelentős hányada nem jut el a szakorvoshoz, a szakellátáshoz. A szakemberhez el nem jutó gyermek pedig nem kap diagnózist, a diagnózis nélkül maradt gyerek pedig nem kap segítséget. A problémás gyermekből pedig így válik könnyen problémás felnőtt.

A közvélemény szerint egyre több pszichés problémájú gyermek van. Ez azonban nem felel meg a valóságnak. A pszichés eltérések arányszámai jellemzően nem változtak. A társadalom érzékenysége és a pszichológia, pszichiátriai fejlődése hozza el, ahogy a gyermek a társadalomban egyre nagyobb értéket jelent, hogy kisebb eltéréseket, problémákat is ki tudunk szűrni. Ugyanakkor a nem elegendő szakember miatt még mindig kevesen kapnak megfelelő segítséget. Ezért üvöltő a problémás gyermekek jelenléte a különböző kortárs közösségekben. Ha ezek a gyermekek megfelelő megsegítést kapnának, felnőttként teljes, minőségi életet tudnának élni és a társadalom hasznos tagjaivá válhatnának” - fejti ki a gyermekpszichiáter.

Ügyek

Bár az ügyei részleteiről nem beszélhet, a doktor azért azt elárulja, hogy nagyon emlékezetes volt számára a Veronai buszbaleset kapcsán tapasztalt szakmai összefogás.

MTI/EPA/Vigili Del Fuoco

Katartikus volt az életben maradt gyerekek és családjaik életereje, ahogyan jöttek és kérték, igényelték a szakmai segítséget. Nagyon jó érzés volt, hogy a baleset után rögtön, Magyarországról egy gyermek pszichológus és pszichiáter team összefogott, beültek a saját kocsijukba és a helyszínre mentek, ahol azonnal elkezdték az elsődleges ellátást.”

Sófi doktor klinikusként dolgozott ebben az ügyben is, a poszttraumás stressz zavarral diagnosztizált serdülőknek adott terápiás segítséget. Majd, mint igazságügyi gyermekpszichiáter szakértő több gyermek vizsgálatában és az iratanyagok elemzésében is részt vett.

„Mint felkért igazságügyi gyermekpszichiáter szakértő a baleset következtében kialakult poszttraumás stresszzavar megállapítása volt a feladatom. Az érintett gyerekeknél egy létező probléma lett, amely túlmutat a testi sérüléseken, a haláleseteken és nyomot hagy a fiatalok és a családtagjaik pszichéjében, így nyilván érinti a felelősök jogi megítélését, és a kártérítési kérdést is” – magyarázza a szakértő.

2013. novemberében az ügyészség vádat emelt egy szigetszentmiklósi házaspár ellen, akik éveken keresztül megerőszakolták, kínozták, verték, patkányokkal és ürülékkel etették az akkor nyolc-, kilenc- és tízéves gyerekeiket.

Az egész ország hitetlenkedve fogadta a hírt, amit később hosszú nyomozás, ombudsmani és egyéb vizsgálatok, majd több bírósági eljárás követett.

A horrorisztikus körülmények között nevelkedő gyermekek terápiás kezelését Dr. Sófi Gyula irányította. A doktor az eljárás elejétől kezdve állította, hogy a gyermekeket nemcsak sanyargatták és elhanyagolták, hanem szexuálisan is bántalmazták a szülők.

Első fokon azonban mégis enyhe ítéletet szabtak ki a vádlottakra, miután az eljárásban résztvevő szakértő úgy ítélte meg, hogy a gyermekek nincsenek traumatizálva. Végül a másodfokú bíróság és az új szakértő más álláspontra helyezkedett, figyelembe vették a gyerekeket évek óta kezelő Sófi doktor állításait és igazat adtak neki. A szülőket jogerősen 13 évre ítélték.

„Jól esik, hogy a munkám eredményét, hasznosságát figyelembe vették a megismételt eljárásban. Alapvetően ebben az ügyben nem szakértőként vettem részt, hanem mint gyerekpszichiátert kerestek meg a nevelőszülők a családból kiemelt gyermekekkel kapcsolatban. Az én rendelőmben nyert szakember számára bizonyságot, hogy ezeknek a gyermekeknek az életére egy komoly, összetett lelki, testi és szexuális abúzus nyomhatta rá a bélyeget. Ezek után indult el a nyomozati munka. A gyermekek járóbeteg és fekvőbeteg szakellátása már évekkel azelőtt elkezdődött, amikor az elsőfokú eljárásban kirendelt szakértő nem talált poszttraumás stresszre utaló jeleket náluk.

Ez azonban csak a munkánk minőségét bizonyítja, hogy képesek voltunk ilyen borzalmak után is megsegíteni, helyreállítani a gyermekek gondolkodási zavarát, érzelmi és lelki működését.”

Sófi doktor azt mondja: szakmai pályafutásának legnagyobb kudarcaként éli meg azt az ügyet, amelyben az elkövető és az áldozat is gyermek volt még.

„A fiatalkorú vádlott nem azt a gondoskodást kapta az ítéletben, mint amit a mentális állapota alapján meg kellett volna kapnia. Amellyel lehetősége lenne arra, hogy a vitán felül megérdemelt büntetésének letöltése után, egy jobb szellemi állapotban, egy, a társadalomba jobban visszailleszthető, akkorra már felnőtt emberként hagyhatná el a börtönt.

Nagyon rosszul érintett engem, hogy ebben az esetben egy szakorvosi evidencia szintjén megállapított kóros elmeállapotot találtunk, ami ugyan nem zárta ki a büntethetőséget, a javasolt gyógyítás esélyét azonban ez a serdülő nem kapta meg”

– mondja az orvos, aki szerint sok esetben előfordul, hogy a gyermekpszichiátriai evidenciák nem kerülnek be kellő súllyal az ítéletbe. Vizsgálatuk megállapítását, ajánlását ebben az ítéletben figyelmen kívül hagyták, amelynek később még súlyos következményei lehetnek.

„Szakértőként azt tudom mondani, hogy nagy esély van arra, hogy szabadulása után valamilyen büntetendő cselekménybe keveredik. Ezek a fiatalok azonban a pszichiátriai eltéréseik miatt nem Hannibal Lecterek lesznek, hanem sokkal inkább áldozatok.”

A konkrét esetben egyébként kisgyermekkor óta nyomon követhető volt a probléma a különböző jegyzőkönyvekben, megállapításokban, a gyermek mégsem jutott el gyermekpszichiáterhez.

Ha kezelést kapott volna már gyerekkorában, mert nála ez az eltérés veleszületett volt, akkor jó eséllyel elkerülhető lett volna a bűncselekmény, és nem lett volna áldozata sem.”

Az orvos szerint az, hogy ezek a problémás fiatalok nem kapnak segítséget kisgyermekkoruktól kezdve, az egész társadalom és az állam felelőssége.

A Büntető Törvénykönyv úgy fogalmaz, hogy aki észreveszi a gyereken, hogy probléma van, jeleznie kell, de nem határozza meg, hogy az kicsoda. A pedagógus, a szülő, az orvos, a védőnő, a szomszéd, a postás vagy éppen a gyerekvédelem. Mindenki, tehát konkrétan senki.

„Ez egy rendszerhiba. Valahogy szemellenzőt viselünk, és nem szívesen beszélünk ezekről a problémákról. Nem szívesen teszünk róla említést az érintett gyerek életéért, sorsáért felelős szülőnek, mert nehezen tudjuk magunkat kifejezni. Vagy arra számítunk, hogy nem megfelelő fogadtatást kapnak szavaink a szülőtől. Természetes, hogy nehéz ezekről az érzékeny problémákról beszélni a szülőknek, de ezt a képességet fejleszteni kell a gyermekekkel foglalkozó szakembereknél.

A szülők reakcióitól való aggodalmak általában feleslegesek. Számomra ez nem lehet magyarázat. Azt gondolom, hogy a társadalom minden szereplőjének feladata az, hogy megtanuljunk figyelni egymásra. Merjünk egymásnak segítséget adni.

Merjük kimondani szépen, etikusan olyan szavakkal a meglátásainkat, mint ahogy mi is szeretnénk, hogy részünkre fogalmazzák meg a nehezen elmondhatókat” – mondja a gyermekpszichiáter, aki szerint, ha ez megvalósul, akkor óriásit fog előre lépni a gyermekegészségügyi és gyermekvédelmi rendszer működése is.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Videó: ájultra ütött egy nőt egy taxis a belvárosban

A Redditre került fel a felvétel a döbbenetes támadásról, ami után a nő mozdulatlanul terült el a földön. Megszólalt a rendőrség is az ügyben.

KÉK HÍREK

Bőröndbe rejtve találták meg az eltűnt osztrák influenszer holttestét egy szlovén erdőben – megtört az exbarát a kihallgatáson

Egy hétig reménykedett a család, miközben a rendőrök két országban keresték a nőt. A szörnyű igazságra a gyanúsított vallomása után derült fény.

KÉK HÍREK

„Orrtörést szenvedett az ütéstől, és rengeteg vér gyűlt össze az agyában” – megszólalt a Morrison's 2-ben megölt férfi családtagja

A család a hírekből értesült a tragédia részleteiről. A nyilatkozó rokon azt mondta, sem a rendőrségtől, sem pedig a kórháztól nem kaptak még hivatalos tájékoztatást.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Gyarmati István: Ahogy az ukránok számára elfogadhatóbbá válik ez a béketervezet, úgy lesz egyre elfogadhatatlanabb az oroszok számára

A szakértő szerint az eredeti amerikai javaslat egy tákolmány volt, a módosítása viszont azt is eredményezheti, hogy a megállapodás az oroszokkal egyre távolabbra kerül. Az elkövetkező napok nagyon fontosak lesznek, de valószínűbb, hogy folytatódik a háború.

Fischer Gábor, Címlapkép: Beyza Binnur, Getty Images - szmo.hu
2025. november 25.

A pár napja kiszivárgott amerikai béketerv sokkolta az ukrán és az európai vezetőket. Zelenszkij drámai beszédében azt mondta, könnyen lehet, hogy választaniuk kell a méltóságuk és a legerősebb szövetségesük között. Csupán Orbán Viktor volt, aki azonnali elfogadásra ajánlotta azokat a pontokat, melyekről pár nap múlva már Trump is úgy nyilatkozott, hogy azok csupán javaslatok voltak. Az amerikaiak és az ukránok között Genfben lefolytatott intenzív megbeszélések után hétfő estére szinte semmi nem maradt az eredeti tervezetből. A pontok száma sajtóhírek 20 közelébe csökkent, és kikerült a szövegből az ukrán hadsereg létszámának korlátozása, a NATO-csapatok Ukrajnán belüli állomásoztatásának tilalma, valamint az a rész is, hogy hol húzzák meg az Oroszország és Ukrajna közötti új határokat.

Így viszont megnőtt az esélye, hogy kapásból visszautasítja az átdolgozott béketervet, ezek ugyanis épp az oroszok eddigi legfontosabb követelései voltak. Születhet-e minden érintett fél által elfogadható, aláírható békeegyezmény a trumpi alapokon? Az esélyekről Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő, egyetemi oktató, volt diplomatával beszélgettünk.

– Először volt egy 28 pontos amerikai béketerv, aztán jött egy 28 pontos európai alternatíva, most pedig már 20 pontról írnak a genfi tárgyalások eredményeképp. Mi történik pontosan?

– Az első kérdés, hogy az amerikai 28 pont az amerikai-e, vagy orosz? Rubio egyszer azt mondta, hogy az orosz. Utána letagadták, persze. Trump azt mondta, hogy csütörtök a végső határidő, hogy Ukrajna elfogadja a tervezetet, ha nem, akkor minden amerikai támogatást megvonnak. De utána azt mondta, hogy ez természetesen nem az utolsó szó, hanem erről is lehet tárgyalni. El is kezdtek tárgyalni, mert az ukránok nagyon helyesen nemet mondtak, és határozottan felsorakoztak mögéjük az európaiak. A jó hír, hogy a genfi tárgyalásokon nem Steve Witkoff vezeti az amerikai delegációt, mert ő egy inkompetens, arrogáns, hozzá nem értő alak, aki ráadásul Putyin zsebében van, az üzletei még ma is Oroszországban vannak. Ez a 28 pont az ő műve. Most szerencsére ő csak benne van a delegációban, reméljük, hogy jó hátul. Az ukránok és az európaiak is előjöttek egy másik 28 ponttal, és azt mondta Rubio, hogy ez egy nagyon jó tárgyalás, mert haladnak előre. Egy dolgot felejt el Rubio, most nem tudom, hogy elfelejti-e, vagy szándékosan nem említi, hogy

ahogy az ukránok számára elfogadhatóbbá válik ez a béketervezet, úgy egyre elfogadhatatlanabbá válik az oroszok számára.

Tehát lehet, hogy nagyon jó tárgyalás zajlik ott, de ez azt is eredményezheti, hogy a megállapodás az oroszokkal egyre távolabbra kerül. J. D. Vance azt mondta, hogy minden megállapodásnak vagy tervezetnek három kritériumnak kell eleget tenni, és ebben az egyik kritérium az volt, hogy elfogadható legyen mindkét fél számára. Üzenem J. D. Vance-nek, hogy ilyen nincsen, ilyen megállapodástervezet nincsen, és nem is lesz addig, amíg az egyik felet, az ukránokat az európaiakkal, vagy az oroszokat rá nem kényszerítik arra, hogy elfogadják.

– A hírek szerint 11 órányi tárgyalás után teljesen átakult a 28 pont. De akkor tulajdonképpen mi az amerikai álláspont?

– Az amerikai álláspontot nem ismerjük, mert állandóan változik. Hol az a 28 pontos szörnyűség az amerikai álláspont, aztán kiderül, hogy nem is az, de nem tudjuk, hogy micsoda. Nekik csak az kell, hogy elfogadható legyen. Úgyhogy nagyon nehéz így megállapodni.

Ezért helyes az a tárgyalási stratégia, amit az európaiak folytatnak, hogy dicsérik az amerikainak nevezett javaslatot, és közben szétszedik darabokra.

Egyébként, ha megnézi az eredeti 28 pontot, politikai irányultságától függetlenül, ez egy tákolmány. Ha egy első féléves diplomata szakos hallgató nekem ilyet terjesztene elő, úgy megbuktatnám, mint a huzat.

– Nézzük azt, hogy milyen pontok miatt érdemelné ki az elégtelen minősítést.

– Azért, mert következetlen. Nagyon fontos dolgok nincsenek benne, nincsenek tisztázva. Ez egyszerűen végrehajthatatlan, mert hiányzik belőle egy csomó olyan kérdés, amit egy megállapodástervezetnek tisztázni kell.

– Ilyen például a területek kérdése?

– Igen. Az eredeti tervezetben van egy „innovatív” megállapodásrész, ami még akár érdekes is lehet: az oroszok bért fizetnének azokért a területekért, amiket megszállnak, és nem az övék. Tipikus Donald Trumpnál: mindent meg lehet venni, a szuverenitást is. Ez érdekes dolog, de nem hiszem, hogy túlságosan nagy esélye van a sikerre. Az európai tervezet meg azt mondja, hogy

területi kérdésekről csak majd a fegyverszünet után tárgyalunk,

nagyon helyesen. A megállapodástervezetben emellett van egy olyan pont, hogy békeidőben nem állomásoznak NATO-haderők Ukrajnában. Ez még akár elfogadható is. De itt is tettenérhető a tákolmány-jelleg: ebben a tervezetben, amelynek Lengyelország nem része, mégis azt a kötelezettséget írják elő Lengyelországnak, hogy fogadjon be NATO repülőgépeket. Ráadásul, akik írják ezt a tervezetet, azoknak lehet, hogy tudniuk kéne, hogy Lengyelországban már vannak NATO repülőgépek.

– Azt tudjuk, hogy Trump mindenáron nagyon gyors megegyezést akar, de mikor lehet reális a béke?

– Az amerikai nyomásnak olyan erősnek kell lennie, hogy valamelyik fél belássa: jobb elfogadni azt, amit az amerikaiak javasolnak, mint tovább folytatni a háborút.

– Van olyan vélekedés, miszerint Ukrajna a kimerülés küszöbére jutott, Oroszország ezt a háborút előbb-utóbb meg fogja nyerni. Mások szerint viszont éppen Oroszország éli fel szép lassan a tartalékait, most már az aranykészleteit kezdi kiárusítani.

– Ezt mi nem tudjuk felmérni, mert azt, hogy egy háborúban ki mire képes, csak maguk a háború résztvevői tudják eldönteni. Egy háborúban teljesen más dolgokra képesek az emberek meg az országok, mint amit egyébként elképzelnénk róluk. Nem tudjuk, mire képes Ukrajna, nem tudjuk, mire képes Oroszország. Ezért kellene az amerikaiaknak azt tenni, amit Donald Trump már huszonötször megígért:

szankciókkal rákényszeríteni Oroszországot arra, hogy egy normális megállapodást kössön meg.

De hát egyelőre úgy tűnik, hogy Donald Trump jobban szereti Putyin barátját, mint hogy ezt megtegye.

– Reálisnak tartja, hogy egyértelmű áttörés következzen be csütörtökig? Trump erős nyomás alá helyezte ennek érdekében Ukrajnát, miközben úgy tűnik, Oroszország nincs ekkora nyomás alatt.

– Nem, mert szerelmes a barátjába. A két ember politikája, Trumpé és Putyiné, sokkal közelebb áll egymáshoz, mint Trumpé és Zelenszkijé. Így aztán nem meglepő, hogy nem nagyon szeretne keménykedni. De nem teheti meg, mert mégiscsak ő az amerikai elnök, és ma már otthon is háborognak a politikai tényezők, még a Republikánus Pártban is. Úgyhogy ez egy nagyon két- vagy többesélyes játszma. Nem tudjuk, hogyan fog végül is alakulni. Az elkövetkező napok nagyon fontosak lesznek, de nem vennék rá mérget, hogy elvezetnek a békéhez.

– Sokak szerint Trump a békeközvetítéssel eltereli a figyelmet az Epstein-akták miatti belpolitikai viharról. De ugyanakkor, amit ön említett, az is igaz, hogy most már republikánus képviselők is felróják neki, hogy becstelenség lenne egy ilyen egyezményt megkötni abban a formában, ahogy az eredeti javaslata szólt. Sokat nyerhet, de sokat veszíthet is ezzel.

– Ez a Trumpi politika. Mindez akkor is fennállt, amikor az Epstein-aktákról még nem is nagyon volt szó. Lehet, hogy van egy ilyen mellékhatása, bár nem látszik, hogy az Epstein-aktákról sikerrel terelné el a figyelmet, nem hiszem, hogy ez lenne Donald Trump fő motivációja. Egyszerűen ilyen a politikája; tragikus. Erről sajnos nem sok jót tudunk elmondani. Mindig is ilyen volt.

Most egy drámai csúcsponthoz érkezett, de egyáltalán nem biztos, hogy a végkifejlethez közelítünk.

– És ott van Zelenszkij. Elfogadni egy rákényszerített békét azok után, hogy négy éven keresztül ennyi ember, ennyi erőfeszítés ment ebbe a háborúba, nem az azonnali bukást jelentené neki?

– Nem feltétlenül. Ha viszonylag elfogadható feltételeket sikerül végül elérni, akkor az emberek megértik: nem jó, de a lehető legelfogadhatóbb megoldás született. Megértik az ukrán emberek is, mert elegük van nekik is a háborúból. Tehát

ha nem a megadás, nem az ukrán államiság, szuverenitás feladása az ára, akkor ezt meg fogják érteni, és nem tartom valószínűnek, hogy Zelenszkij ebbe belebukna.

Valószínűleg úgy jár majd, mint Winston Churchill, bár ő megnyerte a háborút. Az ukrán elnök egyébként azt mondta, a háború után nem indul újra az elnökségért.

– El tud képzelni egy olyan helyzetet, hogy bár komoly engedményekkel, de Ukrajna számára elfogadható egyezmény szülessen?

– Attól függ, mik a részletek. Azt megírtam nem olyan régen, hogy a NATO-tagság, ha lenne, önmagában nem elég garancia Ukrajna számára, mert ott a segítségnyújtás feltételes. Neki olyan garanciákra van szüksége, ahol nem feltételes a segítségnyújtás, és ezt mindenféle több- vagy kétoldalú megállapodásokon keresztül lehet biztosítani. Ez nem lehetetlen, és szerintem efelé haladunk. Kérdés, hogy az amerikaiak benne lesznek-e. A legutóbbi állítólagos megegyezés alapján benne lesznek, de hát ez már három napja volt, és az sajnos nem biztos, hogy ma még érvényes. Mindenki elfeledkezik róla, pedig sokszor mondtam, hogy egy ilyen garancia lehetne az Európai Unióról szóló szerződés 42. cikkének (7) bekezdése, ami kimondja:

ha bármelyik uniós tagállamot megtámadják, a többiek kötelesek segítséget nyújtani.

Hogy ez mit ér a gyakorlatban, az sok mindentől függ. Főként attól, hogy az oroszok támadnak-e ismét Ukrajna ellen, vagy akár azon túl is. Ez viszont nem csak attól függ, hogyan rendezik az ukrán kérdést, hanem attól is, hogy az európaiak – és velük az amerikaiak, hogyan készülnek fel arra, hogy hogyan reagáljanak, ha Oroszország valamilyen követelést támaszt. Tehát ez egy nagyon átfogó dolog, nem pusztán az ukrán megállapodás kérdése.

– Valószínűbb, hogy úgy múlik el a hálaadás napja, hogy Trump nem tud felmutatni egy mindenki által elfogadott egyezséget? És akkor egyelőre folytatódik a háború?

– Valószínűleg, igen.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Az utcán verte agyon 59 éves ismerősét egy 19 éves fiú, miután italoztak és összevesztek

Tragédiába torkollott a görbe este Miskolcon. A holttestet az úton találták meg, a gyilkost pedig alig egy órán belül elfogták.

KULT

Majka bocsánatot kért Gáspár Lacitól, Valkusz Milán "levizelte magát" – ilyen volt az X-Faktor negyedik élő show-ja

Tóth Andi szépségének dicsérete és a műsorvezetők poénkodása most sem maradhatott el. Majka versenyzőjét pedig még a „fantasztikus” Nika sem mentette meg a kieséstől.

KULT

Szentesi kolesztől az MVM Dome-ig: a Pogány Indulóról szóló HBO-dokusorozat felfedi a hirtelen jött siker sötét oldalát is

A Pogány Induló – Vajon mit mondana anya című dokumentumsorozat egészen intim módon követi a rappert. Ez nem csak egy fiatal zenész története, hanem egy generáció vallomása is egyben.

SZEMPONT

Kéri László: Miközben a Fidesz ismétli önmagát, a Tisza Pártnál egy frusztrált korosztály forradalma zajlik

A politológus egy komplett generációváltást lát kibontakozni, ami a rendszerváltás óta nem látott jelenség. Szerinte a negyveneseknek elegük lett, hogy 15-20 év munka után sem jutnak szóhoz.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2025. november 29.

Kéri László politológus az ATV Egyenes Beszéd című műsorában elemezte a Medián legfrissebb felmérését és a politikai helyzetet. A kutatás által jelzett 50-40-es arányt a Fidesz és a Tisza Párt között nem tartja meglepőnek, sőt, állítása szerint számítani lehetett a Fidesz erősödésére.

Ezt két okra vezette vissza: egyrészt szerinte „Orbán Viktor olyan erővel telepedett bele körülbelül szeptembertől a kampányba, hogy nincs nap, hogy ne lenne ő hír”, másrészt pedig elindult egy „ígéretcunami”.

A politológus ugyanakkor hozzátette, őszintén szólva jobban számított az olló záródására.

Úgy vélte, a Fidesz egyfajta kettős támadást indított, mivel Orbán Viktorral is beláttatták, hogy a rivális napi aktivitása miatt neki is mindennap kampányolnia kell. Az ígéretekről szólva megjegyezte, a lakosság nagy része nem gondolkodik azon, hogy „ezeknek az ígéreteknek a nagy része majd 2026 második felétől terhel”.

A politológus szerint a Fidesz stratégiája mégsem hozott akkora fordulatot, mint 2021 végén, mert bár zárta a távolságot 2-3 százalékponttal, de a nagy áttörés egyelőre elmaradt. Ennek egyik fő okaként azt nevezte meg, hogy „meglepően nincs új abban, amit csinálnak”.

Kifejtette, hogy az Orbán-mondandókban nincs újdonság, minden Brüsszelről szól, és arról, hogy a miniszterelnök a világpolitika nagyjai között mozog.

„A mondandó a régi, ígérek, az ellenfelem megint ugyanaz, hogy ők háborúpártiak, ez egyszer bejött 2022-ben, de 2025-26 fordulóján nem ugyanazt jelenti a háborúpártiság” – fogalmazott.

Kéri szerint Orbán Viktornak az utóbbi időben több, a politikai rutinjához képest szokatlanul nagy melléfogása is volt, példaként említette a „24 órán belüli Trump-béketeremtést” és a Pride-dal kapcsolatos könnyedén odavetett megjegyzését. „Ekkora beégései Orbán Viktornak a több évtizedes politikai rutinja alatt nem nagyon voltak” – állította.

Kéri László szerint a politikai helyzet alapvetően két dolog miatt változott meg 2022-höz képest. Egyrészt megjelent egy valóságos ellenfél, másrészt pedig megváltozott a hazai közvélemény szerkezete és érzékenysége. Míg korábban a közvélemény megvezethető volt, most „van egy gyanakvó közvélemény, amelyik most már állandóan éber, és kíváncsi arra, hogy ebből mi az, ami igaz”.

Ezt a médiafogyasztási szokások átalakulásával is magyarázta, mondván, ma már a kistelepüléseken is a 444-ből, a Telexből vagy a 24.hu-ból tájékozódnak, és a szakértői véleményeket (Mellár Tamás, Bod Péter Ákos, Surányi György) több százezren nézik.

„A mai közvélemény nagy része gyanakvóbbá vált és jobban szűri a mindennapi tapasztalatai alapján azt, amit 15 éven keresztül el lehetett nyomni a torkán” – tette hozzá.

A Tisza Párt és Magyar Péter stratégiájában Kéri egyértelmű elmozdulást lát a nyár óta: a kormánykritikáról a hangsúly a kormányzóképesség hirdetésére került át. Ennek bizonyítékaként említette az újabb szakértők – Kulcsár Krisztián, Bódis Kriszta, Tarr Zoltán, Kármán András – felmutatását. Szerinte ma már nem lehet azt mondani, hogy ez egy „egyszemélyes show”.

A 106 egyéni körzetben zajló jelöltállításnak kettős funkciója van: egyrészt helyben is megmutatni a párt jelenlétét, másrészt új arcokat bemutatni azoknak a választóknak, akiknek elegük van az eddigi politikai elitből.

A politológus egyfajta generációs forradalom jeleit is látja a Tisza Párt körül. Megfigyelése szerint a negyvenes korosztály aktivizálódott, egy olyan „frusztrált korosztály”, amely kimaradt a 2010-es változásból, és 15-20 év munka után most már szeretne beleszólni a saját szakmája, ágazata életébe.

„Rohadt élet, lassan 15-20 éve dolgozom, most már nekem is megvan a véleményem mindenről, most már mikor jövök én is szóba?” – idézte fel a korosztály attitűdjét.

Kéri szerint ezek az emberek már a rendszerváltás után nőttek fel, és „ezért van belőlük elegük, hogy ezt ezerszer színvonalasabban is lehetne”.

Úgy látja, a mostani egy belülről jövő, szakmai alapokon nyugvó rendszerváltási kísérlet, nem pedig egy tagadáson alapuló, mint a '90-es volt. A megjelenő új szereplőkben szakmai, nem pedig politikai magabiztosságot lát. „Én teszek szívességet azzal, hogy beállok oda melléjük, és nem ők tesznek szívességet azzal, hogy előre löknek engem. Ez azért egy nagy változás.”

Zárásként a politikai kommunikáció hitelességéről beszélt. Véleménye szerint annyi a hamisítvány és a csúsztatás, hogy már csak azt lehet elhinni, amit valaki a saját nevével, nyilvánosan felvállal. Azt jósolta, hogy „a magyar állampolgárnak olyan nehéz dolga lesz a következő öt hónapban, mint még nem volt soha”.

A teljes interjú

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Egyetlen ütéstől halt meg a 25 éves férfi a Morrison's 2-ben az éjjel – néhány perc alatt elfogták a támadót

A V. kerületi szórakozóhelyen történt a szörnyűség. A kiérkező rendőrök és a mentők is küzdöttek a férfi életéért, de a kórházban belehalt sérüléseibe.

KÉK HÍREK

Tragédiába fulladt a gyerekzsúr: négyen, köztük gyerekek is meghaltak a kaliforniai lövöldözésben

Egy stocktoni rendezvényteremben ünnepelt a család, amikor a fegyveres tüzet nyitott rájuk. A négy halálos áldozat mellett további tíz ember, köztük több gyerek is megsérült a támadásban.

KULT

Ilyen még nem volt: Majka versenyzője esett ki az X-Faktorból, megvan a három döntős

A rapper csapatából eddig mindig továbbjutott mindenki, most azonban Farkas Ancsi búcsúzott a versenytől. A jövő heti döntőben három versenyző küzd meg a győzelemért.

SZEMPONT

Otthon Start: Lehet, hogy ugyanúgy kihozzák 1,5 milliós négyzetméter áron az új lakásokat, de a műszaki tartalom „vékonyodik”

Miközben 25 éve nem látott mértékben drágulhatnak idén az ingatlanok, az épülő új lakásoknál problémás lehet a másfél milliós árkorlát - mondja a Bankmonitor elemzője. Kulcskérdés, hogy az adminisztratív könnyítések mit jelentenek majd forintban a kivitelezőknek.

Fischer Gábor, Címlapkép: Nagy Bogi - szmo.hu
2025. november 24.

25 éve nem látott drágulást jelez előre év végéig a Nemzeti Bank az ingatlanpiacon. Legújabb elemzésük szerint már a második negyedévben gyorsuló ütemben, 17,7 százalékkal nőttek a lakásárak, az év egészében pedig pedig országosan elérheti az áremelkedés mértéke a 29 százalékot. Ezzel Magyarország vezetheti az EU lakásár-emelkedési rangsorát.

A kormány azt ígérte, hogy az Otthon Start nem okoz drágulást, vagy legalábbis nem emelkednek jobban az ingatlanárak annál, mint amennyire amúgy is emelkedtek volna. Ez azonban láthatóan másképp alakult. Az Otthon Start miatt augusztusban már 46%-kal nagyobb volt a kereslet mint egy évvel korábban, szeptemberben pedig már a tranzakciók száma is 37%-kal emelkedett. Argyelán Józseffel, a Bankmonitor vezető elemzőjével beszélgettünk a következményekről.

– Az MNB elemzése szerint már a második negyedévben 17,7 százalékos volt az áremelkedés az ingatlanpiacon. Mennyiben tulajdonítható ez az Otthon Start programnak?

– Ha őszinte akarok lenni, akkor szinte semennyiben. A második negyedévről beszélünk, ami június végével zárult, az Otthon Start programot pedig július 2–3-án jelentették be. Tehát

már az Otthon Startot megelőzően rekord-áremelkedés volt a lakáspiacon.

Ez egy érdekes helyzet: egy olyan környezetben jelentettek be alapvetően az ingatlanárakat felfelé toló programot, amikor már eleve elég dinamikus volt az árnövekedés. Ha azt nézzük, mi volt ennek az áremelkedésnek az oka, összetett a kép, több tényező is közrejátszott, de talán kiemelhető az állampapírpiacokon megfigyelhető változás. Az idei év első pár hónapját „kamatesőként” emlegették, mert a lakossági állampapíroknál, különösen a Prémium Magyar Állampapírnál (az inflációkövető PMÁP-nál) ekkor voltak a kamatfizetések, a korábbi magas infláció alapján kalkulált, 18–19% körüli éves kamattal. Mindenki azt figyelte, hogy a kifizetett kamatok hová áramlanak: maradnak-e állampapírban, vagy más befektetési formát keresnek. Felmerült az is, hogy egy részüket visszaválthatják, hiszen az új kamatszint alacsonyabb volt a megelőzőnél. Ez fokozott hype-ot okozott az ingatlanpiacon is, ami lecsapódott az árakban. Inkább az első negyedév tolta emiatt az árakat; a második negyedév már kicsit nyugodtabb volt, de éves alapon még mindig komoly drágulást láttunk.

– Mennyire célszerű ilyen körülmények között elindítani egy Otthon Start-jellegű programot?

– Három időtávot érdemes nézni: nagyon rövid, rövid–középtáv és hosszabb táv. Nagyon rövid távon, főleg a hitelből vásárlóknál, kedvező az elmozdulás, javult a hozzáférhetőség. A 6,5% körüli piaci kamatozású hitelek helyett 3%-os Otthon Start-hitelt vehet fel sok ember. Az Otthon Start új célcsoportot céloz: első lakásszerzőkét, de életkori, családi állapothoz vagy gyerekszámhoz kötött feltételek nélkül. Ráadásul az „első lakásszerző” definícióját a jogszabály elég megengedően fogalmazza, tehát sokan beleférhetnek. Rövid távon a kamatcsökkenés miatt érdemben nőhet az elérhető kölcsönösszeg, és ez akár 20–30%-os bővülést is jelenthet, ami javítja a vevők hitelhez és így az ingatlanpiachoz való hozzáférését. Ugyanakkor a keresletet is növeli: többen tudnak több pénzt elkölteni. Itt jön elő rövid–középtávon a kérdés, hogyan reagál a kínálat, ami különböző okokból valóban nőtt valamennyit, de kérdés, a tartósan magas keresletet hosszabb távon ki tudja-e szolgálni.

Ötezer új építésű lakást nem lehet egy hét alatt elővarázsolni: idő kell a projektek indításához, értékesítéséhez, majd az átadáshoz.

A használtlakás-piacon is megjelent több új hirdetés, részben lakáscserélőktől, részben olyanoktól, akik korábban leálltak a hirdetéssel, de ha a kínálat hosszabb távon nem tudja követni a keresletet, az komoly áremelkedéshez vezethet, és ez az áremelkedés már el is indult. Pontos MNB- vagy KSH-adatok még nincsenek a harmadik negyedévre, de az ingatlanközvetítők és ingatlanportálok becslései dinamikusabb drágulást jeleznek: a korábbi, országos 17% körüli év/év emelkedés helyett akár 23% is lehet, Budapesten pedig 29% fölött. Ezek becslések néha túlzók, de a trendet többnyire jól mutatják.

– Az, hogy 2025 második negyedévében két és fél éves csúcsra ugrott a kiadott építési engedélyek száma, előrevetíti, hogy a kínálat is próbál majd lépést tartani a kereslettel?

– Ez biztos, de ez már inkább közép–hosszú távú tényező. Nagyon rövid távon az történik, hogy mielőtt az árak még jobban megugranának, a vevők több hitelhez jutnak, és mivel több pénzük van, az árak is elindulnak felfelé. Ez már az Otthon Start bejelentése után, de még az indulás előtt megtörtént. Középtávon az a kérdés, a kínálat fel tudja-e venni a versenyt, elsősorban az új építésű ingatlanoknál. Valóban érdemben bővülni kezdett az építési engedélyek száma, de az átadások száma történelmi mércével nézve alacsony. Amit ma engedélyeznek, abból később lesz kész lakás: egy hagyományos projekt nulláról indulva nagyjából három év, míg elkészül, új technológiával ennek a fele is lehet, de akkor is idő. Ezek az engedélyek már az Otthon Start előtt is emelkedni kezdtek.

Az MNB előrejelzése szerint az átadások száma jó eséllyel az idei évben még nem fog érdemben nőni.

Az viszont tény, hogy az Otthon Start erre az engedélyezési hullámra rá is tett egy lapáttal, a programirodához több ezer, sőt egyes információk szerint több tízezer kérelem vagy egyeztetés érkezett.

A kivitelezőket is megmozgatja az új lehetőség, főleg, hogy több egyéb kedvezmény kapcsolódik hozzá, például egyszerűsített eljárások, egyes helyi építéshatósági elvárások könnyítése, illetve az építményi jog alkalmazása is segíthet,

ami lehetővé teheti, hogy a vevők már nagyon korai fázisban önálló jogot szerezzenek, ami rákerül a tulajdoni lapra, és jelzálog is bejegyezhető rá. Fontos, hogy a projektek sokszor már tervezőasztalos, félkész állapotban megjelennek a piacon, de a banki finanszírozás jellemzően használatbavételi engedélyhez kötött, persze az önerőt már korábban is átadhatják a vevők. Ez az Otthon Startra is igaz valamilyen szinten. Vannak kezdeményezések a rendeletben, amelyek könnyítést jeleznek, de jelenleg kérdés, hogy az építményi jog, amely várhatóan jövő évben teljes körűen megjelenik, hogyan épül be a folyamatba, és lehetővé teszi-e, hogy szakaszosan, az elkészülés előtt is finanszírozhatók legyenek a lakások Otthon Startból. Mert ha a jogszabályi környezet csak kész állapotra engedi a finanszírozást, akkor az erős, Otthon Start által fűtött kereslet és a kínálat nem tud találkozni addig, amíg el nem készülnek az ingatlanok.

Most ezt próbálják áthidalni olyan szabályozással, amely lehetővé teszi, hogy ne kelljen megvárni a végleges elkészülést a támogatott hitelhez.

Ez tényleg kulcsfeltétel ahhoz, hogy az új építésű ingatlanok minél hamarabb ki tudják szolgálni az Otthon Start által fűtött keresletet.

– Budapesten egyes felkapottabb kerületekben a panellakások ára megközelítette az új építésűekét. Ez hogy lehet?

– Az Otthon Startnál eleve próbálták fékezni az árakat különböző korlátokkal. Kétféle árkorlát van: egy abszolút értékhatár, lakásoknál 100 millió, házaknál 150 millió forint, és egy 1,5 millió forintos négyzetméterár-korlát, amely általánosan érvényes minden ingatlantípusra. Budapesten ez élesebben jelentkezik, sok kerületben és típuskategóriában is rengeteg ingatlan ára meghaladja ezt. A panellakások gyakorlatilag bárhol jó eséllyel a korlát alatt vannak, mind négyzetméterárban, mind az abszolút árban.

Nagyon sok első lakáskeresőnek tehát azon kellett gondolkodnia, hogy vesz-e rosszabb állapotú vagy külső kerületi lakást, vagy inkább egy számára frekventált helyen lévő panelt. Sokan a panel mellett döntöttek, ami erősen felfűtötte a panellakások árait.

Ha a teljes piacot nézzük Budapesten, az áreloszlás is átrendeződött, kiugróan nőtt az 1–1,5 millió forint közötti négyzetméterár-sávban lévő ingatlanok aránya, sokan gyakorlatilag az 1,5 milliós plafon közelébe áraznak, míg a plafon fölötti szegmensben csökkenés látszik. Ennek két oka lehet: egyrészt kisebb ott a kereslet, másrészt akik eddig kicsivel a limit fölött voltak, leáraztak a limit alá.

Az újépítésűeknél Budapesten elég alacsony azon lakások aránya, amelyek megfelelnek mindkét árkorlátnak; korábban nagyjából 17–18% volt.

Itt tehát komoly előrelépés kell, akár költségoldali hatékonysággal, adminisztratív terhek csökkentésével, hogy minél több projekt beférjen 1,5 millió alá. A kivitelezés hosszú távú elköteleződés; ha bármi történne a programmal (például másfél év múlva kivezetnék), az a folyamatban lévő projekteket nagyon negatívan érintené. Éppen ezért a kivitelezőknek kiszámítható, stabil környezet kell. Vélhetően ezért kommunikálja a kormány is, hogy az Otthon Start hosszú távú program. Panyi Miklós államtitkár is hangsúlyozta, hogy nem tervezik kivezetni, hasonlóan kezelik, mint a CSOK-ot, amely 2015-től nagyjából 2023-ig élt. Ezzel igyekeznek biztonságot adni a kivitelezőknek, hogy a program által gerjesztett kereslet stabil lesz, érdemes a projekteket elindítani. Tehát fogjanak bele a kivitelezésekbe, álljanak neki a projekteknek, mert ott lesz a program akkor is, amikor már tényleg vevőket kell keresniük az új lakásokra.

– Meddig tartható az árplafon? Nyilván csábító, hogy Otthon Starttal el lehet adni egy új lakást, de mi történik, ha ez már a gazdaságosság rovására megy?

– Ez valóban kényes kérdés. A kivitelezési költség és a projektek megtérülése kulcstényező. Ha van eladó és vevő az jó, de ha olyan áron kellene eladni, ami mellett nem térül meg a projekt, az olyan, mintha nem lenne vevő. A bérek és a hazai költségek is emelkedtek, 2–3 évre előre is kalkulálni kell további növekedéssel. Az MNB egyik elemzése szerint a budapesti új lakásprojektek potenciális profitrátája az utóbbi években inkább 20% körül alakult, miközben ezek ára bőven a 1,5 milliós négyzetméterár fölött volt.

Ha be kell szorítani a projekteket a plafon alá, plusz kigazdálkodni a további költségnövekedéseket, a profitráta gyorsan megfeleződhet, ha nem figyelnek.

Kulcskérdés, hogy a kiemelt eljárások, adminisztratív könnyítések forintban mérhetően mekkora segítséget jelentenek, erre nincsenek publikus becslések. Ha a költségcsökkentés jelentős, még jó ideig tartható lehet a 1,5 milliós limit, de ha nem, érdemi technológiai és hatékonysági ugrás nélkül több évig nem fenntartható a nyomott ár. A kormányzati szereplők többször elmondták, hogy nem kívánják felülvizsgálni a legfontosabb limiteket; jelen állás szerint a 1,5 milliós korlát marad. Hogy meddig, nehéz megjósolni. Én 2026 közepéig szinte biztosra venném, utána kérdéses, hozzányúlnak-e.

– Előfordulhat-e, hogy a kész ingatlanok minőségének rovására spórolnak majd?

– Alapvetően mindig van kockázat, támogatási programoktól függetlenül is. Mindig ott lebeg a félelem, hogy a projekt olyan minőségben és anyagokkal készül-e el, ahogy le van írva. A vevő műszaki tartalmi leírást és tervdokumentációt kap, a projektekben műszaki ellenőr, projektellenőr és más szereplők is dolgoznak, akiknek feladata a vállalt minimumok és a mászaki tartalom ellenőrzése. Ideális világban ez kizárja a trükközést, de a kockázatot nem lehet nullára csökkenteni. Új építésű ingatlan vásárlásánál, programtól függetlenül kalkulálni kell ezzel, és alaposan meg kell nézni a kivitelezőt: referenciamunkák, cégháló, tulajdonosi háttér, volt-e végrehajtás vagy eljárás korábban, milyen csúszások és problémák voltak korábbi projekteknél.

Hogy nagyobb-e a kockázat ilyen környezetben? Igen, potenciálisan nagyobb.

Ez nem feltétlenül úgy jelenik meg, hogy a vállalt műszaki tartalomhoz képest sunyi módon rosszabb ingatlan készül el, inkább úgy, hogy a vállalt műszaki tartalom „vékonyodik”. Lehet, hogy ugyanúgy kihozzák 1,5 millióból, de ha megnézzük a műszaki leírást, kiderül: szerényebb a specifikáció, kevésbé modern vagy jobb minőségű anyagokat használnak, és ami plusz, az feláras, külön megállapodás tárgya. Tehát ami eddig prémium volt, az lejjebb csúszhat. Természetesen az építési szabályok alapjainál senki sem mehet lejjebb, vannak minimum elvárások. De simán el tudom képzelni, hogy a műszaki tartalom úgy alakul át, hogy olcsóbban kijöjjenek a kivitelezések.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Halálra vertek egy fiatal férfit egy V. kerületi szórakozóhelyen

A mentők kórházba vitték a 25 éves férfit, de az életét már nem tudták megmenteni. A rendőrség halált okozó testi sértés miatt indított eljárást.

KULT

Lengyel Johanna nyerte meg az idei Megasztárt

Mestere, Marics Peti szerint az énekesnővel hatalmasat nyer a hazai zeneipar. A sokat kritizált Ádám Attila a második helyig jutott.

KÉK HÍREK

Vérzett a feje és káprázott a szeme a fiúnak, akit viccből légpuskával lőttek fejbe az utcán a 20. kerületben

A mentők a fiút azonnal traumatológiára vitték, egy másik fiatalt is eltaláltak. A lövöldözőkre akár négy és fél év börtönbüntetést is kiszabhatnak.

SZEMPONT

„Kérlelt, sírt, elhúzódott, eltolta a másikat” - a kollégiumi erőszakról beszélő lány ügyvédje szerint több szinten is gond van az igazságszolgáltatással

Az egyetemisták és a jogvédők körében is nagy felháborodást váltott ki, hogy felmentették a Képzőművészeti Egyetem volt diákját, aki diáktársa szerint 2021-ben megerőszakolta a kollégiumban. A lány ügyvédje szerint elsősorban az ügyészség hibázott, de a törvény sem pontos.

Fischer Gábor - szmo.hu
2025. november 27.

Csordultig telt a Képzővészeti Egyetem aulája kedden az Eduline beszámolója szerint, ahol az volt a téma, hogy a bíróság felmentett egy diákot, aki diáktársa szerint 2021-ben megerőszakolta a kollégiumi szobájában. Az egyetemistákat főleg az háborította fel, hogy a múlt csütörtöki ítéletig szinte semmit sem tudtak az egészről, és a HÖK titkára szerint az egyetem három éven át sem az áldozatot, sem a diákságot nem védte megfelelő intézkedésekkel. A fiú a kollégiumban maradhatott, részt vehetett az Erasmuson, kiállíthatott az Art Marketen és lediplomázhatott, miközben a 21 éves lány egyéni tanrendet kért és kiköltözött a kollégiumból. Mérő Vera, az áldozatot képviselő jogvédő szerint az egyetem vezetésének belső vizsgálatot kellett volna elrendelnie, és lépéseket kellett volna tenniük a többi hallgató biztonsága érdekében. Az egyetem azonban úgy látja, nem hibáztak.

Az, hogy a fiút a bíróságon felmentették, nagy visszhangot váltott ki a politikában is. Mérő Vera szerint a bíró szóbeli indoklásában arról beszélt, a nem beleegyezés még nem erőszak a magyar törvények szerint. A Képzművészeti Egyetem hallgatói emiatt hétfőn véres lepedőket tettek ki az egyetemen, olyan feliratokkal, hogy „Nem” és „A hallgatás nem beleegyezés!” De a fiú felmentése a jogvédő és a lány ügyvédje szerint elsősorban azért történhetett meg, mert az ügyészség szexuális kényszerítéssel, nem pedig erőszakkal vádolta meg. Az ügyészség az ítélet ellen nem fellebbezett, tudomásul vette. Keviczky Istvánnal, a lány jogi képviselőjével az ügyről beszélgettünk.

— Milyen volt a kapcsolat az áldozat és a fiú között?

— Nem klasszikus párkapcsolat, inkább baráti viszony. Korábban előfordult köztük beleegyezéses aktus. Az adott estén a sértett magatartása egyértelmű volt: kérlelt, sírt, elhúzódott, eltolta a másikat. Jelentős fizikai, erőbeli különbség is volt köztük: a fiú száz kiló körül, a lány alig ötven fölött. Ilyenkor egy ágyban a falhoz szorítás már önmagában „hatásos”. A fiú többször hangoztatta, hogy felizgatja, ha ellenállást tapasztal; a sértett ezért egy idő után kevésbé látványosan állt ellen, remélve, hogy ettől alábbhagy. Nem így lett.

Másnap üzenetben a fiú gyakorlatilag elismerte, hogy beleegyezés nélküli aktus történt.

— Mit állított a védekezésében?

— Azt, hogy nem alkalmazott sem erőszakot, sem fenyegetést. Ezt azonban érdemben nem is lehetett ütköztetni, mert nem ez volt a vád tárgya.

— Az hogy lehet?

— Már a nyomozás során elcsúszott a történet. Röviden a jogi háttér: itt szexuális bűncselekményről van szó, ahol alapvetően két tényállás jöhet szóba: szexuális erőszak és szexuális kényszerítés. A kettő nem ugyanaz. A szexuális erőszakot régebben „erőszakos közösülésnek” hívták, a lényege, hogy erőszakkal vagy élet, illetve testi épség elleni fenyegetéssel kényszerítik a sértettet a nemi aktusra. A szexuális kényszerítésnél nincs erőszak és nincs ilyen súlyú fenyegetés, de valamilyen, a sértettre nyomást gyakorló (például függelmi viszonyban állásvesztéssel való) fenyegetés mégis megjelenik. Mi szexuális erőszak miatt tettünk feljelentést.

A nyomozóhatóság azonban valamiért mégis a szexuális kényszerítés felé vitte az ügyet,

holott az elejétől fogva egyértelmű volt, hogy senki nem hivatkozott semmiféle fenyegetésre. Márpedig fenyegetés nélkül a szexuális kényszerítés tényállása biztosan nem valósul meg. Ezzel együtt az ügyészség is ezen a vonalon emelt vádat, ami szerintem eleve zsákutca volt.

— A szexuális erőszak hogyan képzelhető el kényszerítés nélkül?

— Fizikai erőszakkal. És a fizikai erőszak az nem kényszerítés. Az erőszak.

— Amikor kiderült, hogy mégis kényszerítés miatt folyik az eljárás, próbálták ezt korrigáltatni?

— Erre nincs valódi lehetőségünk. Magyarországon a sértetti jogosultságok szűkek: a feljelentés után az ügy hivatalból megy tovább. Küldhetünk jelzéseket a hatóságoknak, de

a nyomozati iratok nagy részébe a bírósági szakaszig nem is látunk bele.

Mi is csak a tárgyaláson szembesültünk azzal, hogy itt bizony gond van.

— Tehát önök erőszak miatt tettek feljelentést, az ügyészség kényszerítés miatt emelt vádat, miközben fenyegetésről nem volt szó, tehát ez nem is bizonyítható. Ebből pedig egyenesen következett felmentés. Amikor kiderült, hogy kényszerítés miatt emeltek vádat, már tudta, hogy ez felmentéssel végződik majd?

— Nem állítom, hogy tudtam, de rossz érzésem volt végig. Ráadásul

a bíróság vádhoz kötött: arról dönthet csak, ami a vádban áll.

Ha a vád tárgya eleve téves, az végzetes lehet.

— Van-e jogorvoslatra lehetőség?

— Rendes jogorvoslattal érdemben már nemigen lehet élni. Rendkívüli jogorvoslatok, úgy mint felülvizsgálat, alkotmányjogi panasz, elvben szóba jöhetnek, de ezekre kevés esélyt látok. Hozzáteszem: az sem vehető készpénznek, hogy ha erőszak miatt emelnek vádat, akkor biztos lett volna az elmarasztalás.

Ez az ügy jogi értelemben határeset volt. Nem brutális bántalmazásról szólt, de a mi megítélésünk szerint elérte az erőszak szintjét.

— A bíró sajtóhírek szerint úgy fogalmazott, hogy az még nem erőszak, ha a sértett nemet mond. Ez tényleg elhangzott?

— Nem pontosan így. De várjuk meg az írásbeli indokolást, mi csak a szóbeli összefoglalót hallottuk. A bíróság azt tudta, hogy a sértett részéről volt sírás, könyörgés, eltolás, elhúzódás, tehát minimális aktív védekezés. Ugyanakkor

hiányolta a nagyon határozott ellenállási formákat (menekülési kísérlet, sikítás, segítségkérés).

Én épp ezért mondtam, hogy a jelenlegi szabályozás és bírói gyakorlat problémás, ha ilyen elvárások felmerülnek.

— Milyen tágabb tanulságai vannak ennek az ügynek?

— Szerintem több szinten van gond. Ilyen típusú ügyészi tévedéssel ritkán találkozni. Egy eleve lehetetlen köztes megoldás (kényszerítés fenyegetés nélkül) nem vezethet eredményre. Emellett a szabályozás sem kielégítő. EU-s szinten napirenden van a „beleegyezés-alapú” megközelítés:

ahol nincs beleegyezés, ott erőszak van.

Ehhez viszont a beleegyezés fogalmát kellene törvényi szinten pontosan meghatározni. A beleegyezés nem csak kimondott „igen” lehet, hiszen a szexuális együttléteknél a beleegyezés tipikusan ráutaló magatartással fejeződik ki, ritkán beszélik meg előtte egy asztalnál konkrét szavakkal, mi lesz most. A ráutaló magatartásnak viszont egyértelmű jelei vannak.

– A beleegyezés hiányát hogyan lehet bizonyítani utólag?

– Bizonyítási szempontból ez nem lenne nehezebb a jelenlegi gyakorlatnál. Sokszor most sincsenek külsérelmi nyomok, tanúk sincsenek. Marad a felek elmondása és a pszichológus szakértő vizsgálata (mindkét fél szavahihetőségének, élményátéltségének értékelése). Ezek eddig is rendelkezésre álltak.

— Hogyan élte meg a lány a felmentést?

— Nagyon rosszul.

Ő ezt erőszakként élte meg, és ennek tartós pszichés következményei vannak.

Ráadásul ebben a történetben mindkét oldal vesztes: az érintett fiatalember sem volt boldog a felmentéstől, erős erkölcsi felelősséget érez. Úgy gondolom, még egy nem végrehajtandó büntetés kimondása is egyfajta feloldozást jelenthetett volna számára. Most ez sincs, és a helyzet mindkét fél számára ambivalens maradt.

Törvénymódosításra van szükség a jogvédők szerint

A Patent Egyesület jogásza, Spronz Júlia szerint a szexuális erőszak körül erős társadalmi felháborodás van, a valódi törésvonal pedig nem a társadalom és az áldozatok, hanem a nők/nőszervezetek és a mindenkori jogalkotás között húzódik. Törvénymódosítást sürget, mert szerinte a jog nemcsak véd, hanem üzen is: ha kimondja, hogy az akarattal szembeni szexuális aktus bűncselekmény, azzal az állam az áldozatok mellé áll. Úgy látja, a bírósági elvárások – például a „határozott ellenállás” – figyelmen kívül hagyják, hogy a nők sokszor a túlélésre játszanak, ezért nem állnak ellen. „Szerintem rablásnál sem várnak el ellenállást bizonyítékként, mégis szexuális erőszaknál gyakran igen.” A Patent a történtek után petíciót indított el, amely fő tételmondata megerősíti a Spronz Júlia által elmondottakat: „A lefagyás nem beleegyezés”.