SZEMPONT
A Rovatból

Dorner Lajos: „Az fog közlekedni a magyar vasúton, akinek működőképes járműve van, és ez egyre kevésbé a MÁV-Start lesz”

A VEKE elnöke szerint főképp a pénzhiány és a karbantartási színvonal esése miatt szenvedhettek égési sérüléseket hétfőn egy motorvonat utasai Hodásznál.


Eddig tisztázatlan okok miatt hétfő délelőtt felforrt a Debrecenből Fehérgyarmatra közlekedő 6314-es Bz motorvonat hűtővize. A tartályból kiáramló gőz hat utasnak, köztük egy gyereknek okozott égési sérüléseket a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Hodásznál. Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke szerint több tényező okozhatta a balesetet.

– A Bz motorvonatok konstrukciójával eddig is voltak gondok. Ez a sínbusz egy nagyon egyszerű szerkezet, de emiatt erősen kompromisszumokkal terhelt. A motor hűtőrendszere nem fért el a jármű alatt, így a kiegyenlítő tartálya és annak csővezetékei az utastérbe kerültek, az egyik ülés alá. Egy csőtörés vagy tömítetlenség miatt innen csaphatott ki a forró gőz. Ezeknél a járműveknél már eleve a hűtő sincs szerencsés helyen, mivel a kocsi oldalában nem éri jól a menetszél. Persze az sem ártana, ha takarítanák a hűtőt, amiből naponta kellene kifúvatni a koszt, de ezt nem biztos, hogy meg is csinálják mindig minden telephelyen – tudtuk meg Dorner Lajostól.

A VEKE elnöke szerint a országot sújtó hőségnek lehet szerepe a balesetben, de messze nem ez a döntő. Főként az 1977 és 1986 között Csehszlovákiában gyártott motorvonat konstrukciós adottságai és karbantartásának hiányosságai okozhatták azt.

– Ilyen melegben persze jóval nagyobb terhelést kap a rendszer, és nagyobb az esélye egy hasonló műszaki hibának. A BKV vagy a Volán régi buszaiban is rendszeresen felforrt a hűtővíz, járműleégés is volt már ilyenből. A jelenség a Bz-knél is előfordul, hiszen a gépészeti rendszere egy 40 éves buszénak felel meg, nagyjából tíz évvel ezelőtt pedig volt már ilyen égési sérüléses baleset is. A régi vasaknál mindig a hűtőrendszernél szokott szétdurranni valami. Ökölszabályként 30 évre tervezik a vasúti járműveket, de sok tényezőtől függ, hogy melyik mikor megy tönkre. 20-25 éves korban érdemes egy teljes felújítást elvégezni, akkor még 15-20 évig működhet. A Bz-k nagy részénél ez meg is történt, de ma már a második húsz éven is túl vagyunk.

Dorner Lajos úgy véli, hogy a hétfőn égési sérüléseket okozó szerelvényt már régen selejtezni kellett volna. De ez több okból sem történt meg eddig.

– Egyrészt nincs helyette más, sosem volt rá pénz, és ezek a mellékvonali járművek soha nem voltak fontosak. Nemcsak a pályára, hanem a járművekre sem költöttek. Több mint 200 ilyen sínbuszt, eredetileg Skoda, ma már MAN buszmotorral rendelkező, hidromechanikus váltóval szerelt vonatot, vásároltak régen. Ezekből még ma is állományban van nagyjából 150 motor és 100 mellékkocsi, miközben azért negyven év feletti buszok már nem nagyon járkálnak. Egy vasúti jármű elvileg akármeddig üzemben tartható, de minél tovább tákolunk egy öreg vasat, annál több probléma lesz vele – tette hozzá.

A VEKE elnöke kiemelte: a csehek idén kezdik meg ennek a típusnak a kivonását, mert ők vásároltak helyette újakat.

– Arra lehet esélyünk, hogy az egyébként a mieinknél jobb állapotban lévő cseh példányokból megszerezzünk néhányat. Erről a MÁV-Start próbál tárgyalni, de ha nem kapnak rá pénzt, akkor ezeket sem tudják megvenni, pedig darabonként néhány millió forintról van szó. A közbeszerzési rendszer is ellene van a használt jármű beszerzésnek, mire kiírnának egy eljárást, a készpénzes vevők megelőzik a MÁV-ot.

Dorner Lajos szerint ráadásul a vadonatúj vonatok beszerzése sem egyszerű feladat, mivel nagyon felpörgött a vasút Európában. Így ha ma rendelnénk az elöregedett vonatok helyett újakat, legkorábban 4-5 év múlva érkeznének meg, de addig is kell kezdeni a helyzettel valamit. Vonalbezárásokról szó sem lehet.

– Idén a MÁV-Starttól elvettek 50 milliárd forintot, és így nem maradt pénz karbantartásra. A másik oldalról ugyanakkor mondhatnánk azt is, hogy a hűtőrendszer átnézése és takarítása fillérekbe kerül. A pénzhiány és a karbantartási színvonal esése együtt vezet oda, hogy előbb-utóbb valami megadja magát. A MÁV-Start dolgozói küzdenek ugyan a szolgáltatás fenntartásáért, de ezt a mérkőzést nem nyerhetik meg, a műszaki helyzet reménytelen, ezzel a tudattal pedig nehéz a dolgozókat motiválni.

A VEKE elnöke hangsúlyozta, hogy mindazonáltal felesleges pánikolni: a hétfőihez hasonló eset csak egyszer fordult elő az utóbbi években, negyven év alatt mindössze kétszer. A jövő azonban kétséges.

– Nagyon úgy néz ki, hogy az elkövetkezendő években nem lesz érdemi állami járműbeszerzés. Az utolsó, az emeletes vonatok megrendelése 5-6 éve történt. Most ugyan kiírtak egy előzetes piaci konzultációt húsz darab motorvonatra, amelyeket ha végül meg is vesznek, nagyjából öt év múlva érkezhetnek meg. Ez semmire sem elég. A helyzetre megoldás lehet azonban a Budapesten már bevált piacnyitás. Az fog közlekedni a magyar vasúton, akinek működőképes járműve van, és ez egyre kevésbé a MÁV-Start lesz – tette hozzá Dorner Lajos.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr András: Orbán a VIP-páholyból gyászolva ismerte el, hogy Gyurcsány alatt is demokrácia volt?
A politikus a közösségi oldalán elemezte Orbán Viktor bejegyzését, amelyben a volt kormányfő a magyar demokrácia végét jelentette be. Fekete-Győr szerint Orbán a Gyurcsány-korszakot is a demokratikus időszak részének ismerte el.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. július 14.



Fekete-Győr András Facebook-posztjában arra kért mindenkit, hogy ne nevessen a „bukott miniszterelnökön”, mert szerinte mindenki máshogy dolgozza fel a veszteséget. Példaként említi, hogy van, aki tüntetést szervez, mécsest gyújt, feketébe öltözik, lemond a frakcióvezetésről vagy a Sándor-palotánál virraszt.

Ezzel szemben, írja, Orbán Viktor a gyászfeldolgozás egy egészen más formáját választotta: „kiposztolt egy fekete szívet, majd úgy döntött, átrepüli az Atlanti-óceánt, hogy egy kényelmes amerikai VIP-páholyból gyászolja végig a foci-világbajnokság két elődöntőjét és döntőjét.”

„Van, akin a mécses és a fekete ruha segít, máson a business class, a luxusszálloda és a VIP-ellátás! Egyik sem kevésbé őszinte vagy természetes a másiknál” – fogalmazott ironikusan.

A bejegyzés ezután komolyra fordulva egy ellentmondásra hívja fel a figyelmet. Fekete-Győr azt írja, egyvalamit nem ért.

„Orbán azt állítja, hogy a demokratikus Magyarország 1990-től 2026-ig létezett. Ezek szerint a »szemkilövető Gyurcsány-rezsim« idején még demokrácia volt Magyarországon?”

A politikus felidézi, hogy a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata még „az átmenet két zavaros évtizedének” nevezte a rendszerváltás utáni húsz évet, a 2010-es választást pedig „szavazófülkékben véghez vitt forradalomnak”.

„Most akkor a fülkeforradalom mégsem volt forradalom? A régi rendszer mégsem volt leváltandó? Gyurcsány mégsem diktátor volt? A Nemzeti Együttműködés Rendszerére pedig tulajdonképpen semmi szükség nem volt?” – sorolja a kérdéseket.

„Kiderül a végén, hogy Orbán tizenhat éven át egy működő demokráciától védte meg Magyarországot.”

A posztot egy gúnyos megjegyzéssel zárja: „Szörnyen traumatikus felismerés lehet. Szerencsére lesz három világbajnoki mérkőzése és egy kényelmes VIP-páholya, hogy feldolgozza. Nagyon drukkolunk neki, hogy a döntőig valahogy átvészelje ezt a rettenetes időszakot. Küldjük az energiát, Viktor, ne add fel!”

Fekete-Győr András posztja a Parlament által hétfőn elfogadott, 17. Alaptörvény-módosításra reagál, amelynek értelmében megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása. A Fidesz a napot a „magyar demokrácia gyásznapjának” nevezte, frakcióvezetőjük, Gulyás Gergely pedig lemondott.

Orbán Viktor ugyanaznap egy Facebook-posztban a „Demokratikus Magyarország 1990–2026” felirattal és egy fekete szívvel búcsúzott, majd elutazott az Egyesült Államokba, hogy a helyszínen tekintse meg a labdarúgó-világbajnokság keddi és szerdai elődöntőit, valamint a vasárnapi döntőt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Hadházy Ákos: Tegnaptól ugyanis másodrangú állampolgár vagyok a hazámban
A volt országgyűlési képviselő az Alaptörvény 17. módosítására reagált, amely élete végéig kizárja a választhatóságból. A Fideszt nem ellenzéknek, hanem bűnszervezet maradványának nevezte, és a valódi rendszerváltás feltételeit is felvázolta, például, hogy Orbán ellen büntetőeljárás induljon.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. július 14.



Hadházy Ákos permetezés közben fejtette ki a véleményét az Alaptörvény 17. módosításáról, és arról, hogy mennyire van valóságalapja annak, hogy Orbán Viktor „focimeccsre menet temette a demokráciát”.

A politikus négy pontban foglalta össze a véleményét.

Sulyok Tamás köztársasági elnök és Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke eltávolítását „abszolút okénak” tartja, ahogy az új korrupcióellenes hatóság felállítását is. Előbbiekről azt írta: „egy bűnszervezet legfontosabb és legelvtelenebb kiszolgálói ne csodálkozzanak”.

A képviselői mandátumkorlátozást ugyanakkor „felesleges és gáz” intézkedésnek nevezte, még akkor is, ha egy populista javaslathoz méltón népszerű lehet.

„Tegnaptól ugyanis másodrangú állampolgár vagyok a hazámban, életem végéig nem vagyok választható a magyar parlamenti választáson.”

Hadházy szerint bár csak 10 évig volt képviselő, „egy utolsó pillanatban odabiggyesztett módosítással így is gondoskodott a kormány arról, hogy soha ne lehessek egy valódi, demokratikus választáson megválasztott magyar parlament tagja”.

A poszt nagyobb részében a mandátuma utolsó napján megfogalmazott gondolatait idézte, amelyeket most még inkább érvényesnek tart.

„A most megalakuló parlament - köszönhetően az ellenzékre leadott 3,4 millió szavazatnak - nyilvánvalóan LEGITIM. Azonban ne felejtsük el, hogy a nagyszerű eredmény ellenére paradox módon ez MÉGSEM VALÓDI, NEM TISZTESSÉGES VÁLASZTÁSOKON MEGVÁLASZTOTT országgyűlés. Ha az lett volna, nagyon máshogy nézne ki az összetétele. De így a propaganda, a klasszikus választási csalások és a piszkos, Fidesz által diktált választási rendszer eredményeként gyakorlatilag egy EGYPÁRTI parlament jött létre, VALÓDI ELLENZÉK NÉLKÜL” - idézte saját magát.

Hadházy szerint a Fidesz egy „bűnszervezet maradványa”, a Tisza Párt pedig egy arányosabb választási rendszerben jóval kevesebb szavazatot kapott volna. Úgy véli, a valódi vitáknak a frakción belül kell lezajlania.

„Tudni fogjuk pl., hogy jó úton jár az ország vezetése, amikor Orbán ellen megindul a büntetőeljárás - és ilyen mérföldkő lesz az is, amikor az első tiszás gyanús ügyet - mert természetesen előbb vagy utóbb lehetnek ilyenek - nem söprik a szőnyeg alá.”

A politikus szerint a rendszerváltás még csak most kezdődik, és olyan mérföldkövek jelzik majd a sikerét, mint egy új választási törvény vagy alkotmányozási folyamat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Puzsér: Az, hogy Gulyás ennyire nyíltan szembeszegül Orbán akaratával, a pártelnök végzetes meggyengülésének jele
Puzsér Róbert azt írja, a Fidesz politikusai az elmúlt húsz évben sosem merték visszautasítani az Orbán Viktor által rájuk osztott feladatot. Szerinte „az elbomlás ténye a Napnál világosabb, a következő hónapokban a fideszes politikai tömb rohamos széthullása várható”.


Puzsér Róbert a Facebookon elemezte Gulyás Gergely bejelentését, amellyel lemondott a Fidesz frakcióvezetői posztjáról. A publicista szerint Gulyás hivatalos indoka, hogy a 12 éves mandátumkorlát miatt mondott le, nem állja meg a helyét.

„Nem értem: miért ne lehetne? Azért, mert Gulyásnak nem jutott jobb kifogás az eszébe?” – teszi fel a kérdést. Puzsér felveti, hogy a képviselői fizetés megtartása motiválhatta Gulyást abban, hogy a frakcióvezetéstől megváljon, de a mandátumától nem. Szerinte Gulyás kinevezése Orbán Viktor utasítására történt, és az elmúlt időszakban egyértelmű volt, hogy Gulyásnak nagyon terhes ez a pozíció.

„A tény pedig, hogy ennyire nyíltan szembeszegül Orbán akaratával, a pártelnök végzetes meggyengülésének jele.”

A posztban az áll, a Fidesz politikusai az elmúlt húsz évben sosem merték visszautasítani az Orbán Viktor által rájuk osztott feladatot. „Akkor vettek fel akármilyen mandátumot, és akkor mondtak le arról, amikor uruk és parancsolójuk így rendelkezett” – írja Puzsér.

Képtelenségnek tartja, hogy Orbán májusban kinevezi, majd júliusban lemondatja Gulyást egy szerinte „filléres magyarázattal”. A publicista arra a következtetésre jut, hogy Gulyás Gergely távozását nem Orbán határozta el, mert már nincs hatalma a Fidesz frakcióvezetőjének személyéről dönteni.

„Az elbomlás ténye a Napnál világosabb, a következő hónapokban a fideszes politikai tömb rohamos széthullása várható” – zárja bejegyzését.

Gulyás Gergely hétfőn, a parlament rendkívüli ülésének kezdetével egy időben tartott sajtótájékoztatón jelentette be lemondását. Indoklása szerint „a legnagyobb ellenzéki frakciónak nem lehet olyan vezetője”, aki a tervezett közjogi korlátok miatt a 2030-as választáson már nem indulhat.

A Fidesz–KDNP frakciója aznap bojkottálta az ülést. A lépést a kormány alaptörvény-módosítási csomagjával, többek között Sulyok Tamás köztársasági elnök tervezett elmozdításával indokolták.

Magyar Péter miniszterelnök a parlamentben úgy reagált Gulyás lemondására: „Nagy nap ez a mai, ön mától szabad ember.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Politikai elemző: Gulyás Gergely lemondásának az lehetett az oka, hogy megbukott a frakcióban
A távozó frakcióvezető állítólag azt javasolta a Fidesz képviselőinek, hogy tiltakozásul egységesen adják vissza a mandátumukat. A frakció tagjai azonban elvetették az ötletet, ami egy elemző szerint a frakcióvezető lemondásához vezetett.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. július 14.



Schlanger Márton politikai elemző szerint a Fidesz frakcióvezetőjének távozása mögött az állhat, hogy megbukott a képviselőcsoportban, mert nem tudott érvényesíteni egy észszerű politikai manővert – írta a Népszava. A Republikon Intézet kutatója úgy véli, Gulyás Gergely azt a logikus politikai lépést javasolta, hogy a Fidesz képviselői tiltakozásul egységesen adják vissza a mandátumukat.

Ez egy erős lépés lett volna, amiről a párt tudott volna beszélni, de a képviselőcsoport nem támogatta, mert jelentős részüket – különösen az újakat – a képviselői fizetés elvesztése visszatartotta.

Az elemző teóriáját alátámasztja, hogy Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a parlamentben arról beszélt, információi szerint Gulyás valóban felvetette a frakciónak az egységes mandátum-visszaadást, de ezt a képviselők leszavazták.

Gulyás később az ATV-ben azt mondta, nem szavaztatta meg a frakciót a mandátumok visszaadásáról.

A lemondás körüli belső zavart jelzi az is, hogy míg Gulyás Gergely este az ATV-nek azt mondta, már múlt pénteken tájékoztatta Orbán Viktort a döntéséről, addig Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója a sajtóból értesült a hírről, amit „megdöbbenéssel és erős ellenérzésekkel” fogadott.

Gulyás Gergely távozásával megindult a találgatás az utódlásról.

Schlanger Márton szerint a frakcióvezetői székbe olyan új képviselő ülhet, aki a frakció többségével összhangban még szeretné élvezni a pozícióból fakadó privilégiumokat.

Ilyen lehet például a korábbi megafonos Szűcs Gábor vagy Szentkirályi Alexandra is, bár utóbbi jelölését Gulyás este cáfolta.

A szakértő a Fidesz teljes parlamenti bojkottját is kényszerpályának tartja. Úgy látja, a lépés indokolt, mert a pártot „pusztítja” a parlamenti részvétel, nem találnak fogást a Tiszán, így nem tudnak labdába rúgni az Országgyűlésben. Bár a kivonulás felületvesztéssel jár, Schlanger szerint a Fidesznek van elég más felülete, a rossz parlamenti szereplésük miatt pedig a bojkott nem jelent számukra nagy veszteséget.

Magyar Péter a parlamentben azt üzente a távozó politikusnak: „Ön mától szabad ember”.

A miniszterelnök szerint az események azt mutatják, hogy „teljesen szétesett az egykori állampárt”.

Hétfőn az Országgyűlés a Fidesz–KDNP képviselőinek távollétében szavazta meg az Alaptörvény 17. módosítását, amely többek közt megszünteti Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását és 12 évben maximálja a képviselők mandátumát. A Fidesz a szavazást megelőzően „Stop önkény!” jelszóval tüntetést is szervezett, a szavazás napján pedig fekete ruhában bojkottálta az ülést, a jogállamiság sárba tiprásának nevezve a történteket.

Gulyás Gergely hivatalos indoklása szerint azért mond le, mert a mandátumkorlát őt személyesen is kizárja a jövőbeli politikai versenyből, és olyannak kell vezetnie a frakciót, aki a következő választáson is elindulhat. Döntését a jogállamiság melletti kiállásként is bemutatta: „Nem kívánok asszisztálni a demokratikus jogállam végéhez”.


Link másolása
KÖVESS MINKET: