SZEMPONT
A Rovatból

Dorner Lajos a vasúti káoszról: Ez egy nagyon komoly figyelmeztetés a kormánynak, hogy a vasútból már nem lehet több pénzt kispórolni

Hétfőn több ezer utas szembesült azzal, hogy késnek vagy teljesen máshonnan indulnak a budapesti vonatok. A VEKE elnöke szerint mindez annak a következménye, hogy az állam évtizedek óta nem biztosít elég forrást a vonatközlekedésre.


A hétfő igazi rémálom volt a MÁV számára: a három nagy budapesti fejpályaudvar, a Keleti, a Nyugati és a Déli is „elesett”, azaz jókora késések és információs zűrzavar jellemezték a napot. A kisebb balesetek mellett a káosz fő oka az volt, hogy a Kolozsvár felől Budapestre tartó Claudiopolis InterCity kisiklott a Keleti pályaudvar előterében. Emiatt ott egyáltalán nem tudtak vonatokat fogadni. A pécsi és a győri, hegyeshalmi vonal belföldi és nemzetközi távolsági vonatai még kedd reggel is a kelenföldi állomásra érkeztek.

A területért felelős miniszter és a volt államtitkár, vagyis Lázár János és Vitézy Dávid egymásnak üzengetnek, de Dorner Lajos a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöke szerint a most történtek oka egy évtizedes probléma: a kormány folyamatosan kispórolja a pénzt a vasútból.

– Vitézy Dávid a bejegyzésében azt írja, hogy Lázár János állította le mind a budapesti vasúthálózat korszerűsítését, mind az új vasúti kocsik beszerzését. Ebből az következik, hogy akár váltóhiba okozta a balesetet, akár a kocsik rossz állapota, akkor is van személyes felelőssége. Ön is így látja?

– Ha valakinek le kellene mondania, az pont Vitézy Dávid lenne. Ugyanis ő volt Lázár János elődje ebben a pozícióban. Az ilyen állapotromlások pedig nem egyik pillanatról a másikra következnek be.

Szóval én azt üzenem neki, hogy fogja be a száját,

mert ha valaki felelős azért, hogy 40-50 milliárd forintot kidobott ez az ország az ablakon, például olyan tervekre, amelyek soha nem fognak megvalósulni, és ez a pénz most hiányzik például a vasúti karbantartás kasszájából, akkor talán inkább maradjon csendben. Egyébként pedig a miniszternek és az elődjének, tehát két politikusnak az üzengetésével nem kellene foglalkozni.

– Mivel kell foglalkozni akkor?

– Ez egy évtizedes ügy. A probléma a megrendelési oldalon van. Azaz azzal, amikor

a magyar állam, mint megrendelő, nem biztosít elég forrást egy alapinfrastruktúra működtetéséhez.

Most, hogy ez egy siklás vagy egy síntörés, vagy bármilyen más, egyre sűrűbben előforduló baleset formájában végre felkelti a közvélemény érdeklődését, nem jelenti azt, hogy évtizedek óta nem ez megy.

– Az megállja a helyét, hogy voltak elnyert uniós források ezekre a fejlesztésekre, és ezt Lázár János visszatartotta?

– Itt mindenben a kormány dönt. Aki azt gondolja, hogy itt bármelyik miniszternek vagy államtitkárnak hatalmas mozgástere van, az nagyon téved. Amikor fogytán van a pénz, akkor általában mindig a Pénzügyminisztérium az, amelyik az utolsó szót kimondja, és ha azt mondják, hogy erre nincs pénzünk, akkor nincs pénzünk rá. Miközben persze látjuk azt, hogy mennyi mindenre van pénz. Ezek álságos dolgok.

– Egyre gyakoribbak az ilyen balesetek, ahogy ön is mondta. Féljek, ha vonatra szállok?

– Csak ebben az évben a cseh, az osztrák, a német vasútnál is voltak nagyon súlyos balesetek, sokkal súlyosabbak ennél. De emlékszünk arra is, hogy az elmúlt néhány évben hányszor fordult elő, hogy a nyílt pályán egymással szemben pár száz méterre álltak meg vonatok. Az is balesetnek számít, holott igazából láthatólag nem történt semmi. Ott lehetett volna aztán igazán nagy katasztrófa.

A vasút egy többszörösen túlbiztosított rendszerrel működik, ezért is olyan drága, aminek pont az a lényege, hogy egy hibát még kiküszöböljön.

Kettőt egyszerre nem tud. Tehát mondjuk egy emberi hibát a biztosítóberendezés, ahol van, ki tud küszöbölni. Vagy egy műszaki hibát egy ember beavatkozásával szintén. Most ez történt, hogy a kicsit hátrább lévő vonat mozdonyvezetője észlelte, hogy mi történt, és azonnal megállt. Igen, ha ez nem lenne, és ezekbe a rendszerekbe nem lenne valamennyi pénz fektetve, akkor súlyos balesetek lennének, de most sem történt meg a katasztrófa.

A félelemkeltéstől mindenkit óvnék.

Nézzük meg, hogy a közúton mennyi halálos baleset történik. A vasúton a halálos balesetek általában úgy történnek, hogy a vasúti átjáróban a figyelmetlen gyalogos vagy autós behajt a tilos jelzés ellenére. A legtöbb üzemzavar most is ebből adódik. Igen, vannak műszaki hibák, akár katasztrófa közeli helyzetek is. Szerencsére, lekopogom, nagyon rég nem volt komoly baleset, ami még mindig azt mutatja, hogy azért egy egész jól felkészült állomány van a vasúttársaságnál. Az viszont tény, hogy ennél sokkal több pénzt kellene beletenni. Ez egy alapinfrastruktúra. Mindig azt szoktam mondani, hogy a vasút is olyan, mint a víz, villany, gáz, amit természetesnek veszünk, hogy ott van, és hogy mindig működik. Ha megnyitjuk a csapot, jön belőle a víz. De hogy mi van emögött és mennyi pénz? Sokan nem tudják azt sem, hogy a víziközmű-hálózatok milyen rettenetes állapotban vannak, és mennyi ivóvíz folyik el. Van olyan hely, ahol a betáplált ivóvíz 70 százaléka pocsékba megy, mert olyan állapotban vannak a víziközmű-hálózatok. Csak abba nem hal bele senki, ha nem jön a csapból a víz. A vasút hasonlóan alapinfrastruktúra, amire költeni kellene.

Sajnos ott tartunk, hogy már az uniós pénzből felújított korridor vasútvonalakon is vannak lassújelek. Mert az nem úgy működik, hogy egyszer költünk rá, és utána húsz évig rá se nézünk.

Folyamatos karbantartásnak kellene lennie, hogy a műszaki hibák bekövetkezésének a valószínűségét csökkentsük. Nullára soha nem lehet csökkenteni, mindig lehet valamilyen hiba, de ezeket, ha lehet, minimalizálni kell. Egy bizonyos határig lehet is, amikor ezt már nem lehet, akkor pedig egy olyan felkészült hibaelhárító rendszerrel kell rendelkezni, ami minél gyorsabban felszabadítja a pályát, és minél gyorsabban megszünteti a forgalmi zavarokat. Én mást nem tudok mondani, mint azt, hogy a lehető legnagyobb elismerésem azoknak a vasutas kollégáknak, akik ilyenkor esőben, hóban, 50 fokban, éjjel-nappal dolgoznak azon, hogy minél hamarabb mindent megoldjanak. Nyilván egy idő után az ő erőforrásaik is el fognak fogyni, és

ami történt, annak nagyon komoly figyelmeztetésnek kellene lennie a kormányzat számára, hogy nem lehet egy alapinfrastruktúrából most már több pénzt kispórolni. Bele kell tenni ezt a pénzt.

Ez fizika, matematika és pénz kérdése. Ha azt akarjuk, hogy árut szállítsanak, ha azt akarjuk, hogy az embereket elvigyék, akkor bizony ebbe pénzt kell tenni, sokkal többet, mint eddig. És nekem meggyőződésem, hogy ez megtérül az ország számára.

– Gondolom, ránézett a tegnapi fotókra. Ön szerint valószínűsíthetően mi történt tegnap este?

– Van egy közlekedésbiztonsági szervezet, amelynek az a dolga, hogy precízen feltárja, mi történt, és ajánlásokat tegyen. Most kiszállnak a szakemberek, és töviről hegyire átnéznek mindent, és rá fognak jönni, mi történt. Műszaki hiba történt a pályában, műszaki hiba történt valamelyik járműben, vagy emberi hiba történt. Ezek lehetnek. Hogy ezek közül melyik történt, hadd ne tippeljek, azt gondolom, hogy most az teljesen szakmaiatlan lenne.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
CNN: Trump olajszankciói akár meg is buktathatják Orbánt, aki szinte csak az oroszoktól hajlandó olajat venni
Miközben az EU-tagok leváltak az orosz energiaforrásokról, Magyarország 92%-ban Moszkvára támaszkodik. A leválás helyett nőtt a függőség.


Orbán Viktor a múlt héten még örömmel fogadta, hogy Magyarország lehet az Oroszország és az Egyesült Államok közötti, ukrajnai háborúról szóló csúcstalálkozó helyszíne. A miniszterelnök abban bízott, hogy ezzel megmutathatja a világnak: „a békéhez vezető út Budapesten keresztül vezet”, írja a CNN.

A tervek azonban hirtelen megváltoztak. A Trump-adminisztráció végül félretette a budapesti találkozó ötletét, és ehelyett szankciókat jelentett be Oroszország két legnagyobb olajcége ellen. Ez volt az első ilyen lépés azóta, hogy Trump visszatért a Fehér Házba.

A szankciók célja, hogy csökkentsék Oroszország hadieszközeinek utánpótlását, de a magyar gazdaságra is komoly hatással lehetnek.

Magyarország továbbra is nagymértékben függ az orosz energiától. 2024-ben az ország nyersolajimportjának 92 százaléka Oroszországból származott.

Egy friss jelentés szerint Magyarország az invázió előtti 61 százalékról 86 százalékra növelte az orosz olajtól való függőségét. A dokumentum alapján

Magyarország és Szlovákia vásárlásai májusra 2060 milliárd forintot hoztak Oroszországnak.

A jelentés szerint ez „egyenértékű 1800 Iszkander–M rakéta beszerzésének költségével, amelyeket ukrán infrastruktúra megsemmisítésére és ukrán civilek megölésére használtak”.

Az orosz olaj jelenleg a Druzsba vezetéken keresztül érkezik Magyarországra, amit a nyáron több alkalommal is ukrán drónok támadtak meg. A szakértők szerint hazánk más forrásból is beszerezhetne nyersolajat, például a horvát Adria vezetéken keresztül, de eddig nem történt érdemi változás.

A CNN szerint

Orbán Viktor a magyar állami rádióban arról beszélt, hogy kormánya „azon dolgozik, hogyan lehetne megkerülni” az amerikai szankciókat, de további részleteket nem közölt.

Közben az Európai Unió is új bejelentést tett: 2027-től betiltják az orosz cseppfolyósított földgáz importját.

Orbán egy korábbi találkozón azt mondta Donald Trumpnak, hogy orosz energia nélkül a magyar gazdaság „térdre kényszerül”.

2022 februárjában, amikor Oroszország lerohanta Ukrajnát, az EU-tagországok lépéseket tettek az orosz energiafüggőség csökkentésére. Magyarország, Szlovákia és Csehország azonban mentességet kaptak az orosz nyersolajtilalom alól, hogy több idejük legyen az átállásra.

Magyarország a leválás helyett növelte a függőséget.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a „szuverenitás” mellett áll ki – vagyis fontosnak tartja, hogy az ország maga dönthessen a stratégiai kérdésekről, beleértve a nemzetközi kapcsolatait is. Orbán az utóbbi években szoros viszonyt alakított ki Donald Trumppal és Vlagyimir Putyinnal is.

Az új amerikai és uniós intézkedések egy olyan időszakban érkeztek, amikor Orbán Viktornak belpolitikai kihívásokkal is szembe kell néznie.

Az ellenzék soraiban egyre aktívabb Magyar Péter, aki korábban a kormány egyik szoros szövetségese volt, mára viszont az egyik legélesebb bírálójává vált, írja az amerikai lap.

Elina Ribakova, a Peterson Institute for International Economics vezető közgazdásza szerint

Magyarország reakciója lehet az első komoly teszt arra, mennyire veszi komolyan a Trump-adminisztráció a szankciók betartatását.

Az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent úgy fogalmazott: a szankciók azért váltak szükségessé, mert Putyin „nem volt hajlandó véget vetni ennek az értelmetlen háborúnak”.

Donald Trump óvatosabban nyilatkozott, reményét fejezte ki, hogy a szankciók „nem lesznek sokáig érvényben”. A budapesti csúcstalálkozóról pedig azt mondta: „meg fogjuk csinálni a jövőben”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Udvaros Dorottya: Kedves Nagy Feró, ne várjon másokra, adja vissza a Kossuth-díjat!
A színésznő szerint Feró szavai megbocsáthatatlanok. Úgy véli, a zenész csak hárít, és nem vállalja a tettei következményét.


Nagy Feró a Békemeneten adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a Szőlő utcai ügyben érintett lányok kerestek pénzt, tehát „mindenki jól járt”. A kijelentését később sem vonta vissza, sőt, több alkalommal is kiállt mellette. Az RTL Híradónak annyit azért elismert, hogy „lehet, kicsit túllőtt a célon”, de továbbra is azt gondolja, hogy nem mondott olyat, ami ne lenne vállalható. Időközben felmerült az is, hogy Őrbottyánban visszavonják a díszpolgári címét, de ez sem érintette különösebben.

A történtekre Udvaros Dorottya is reagált, és a Magyar Hangnak adott interjúban elmondta a véleményét.

„Nem hiszem, hogy Nagy Ferónak másokra kellene várnia, adja vissza magától a Kossuth-díját.”

A Kossuth-díjas színésznő és a Nemzet Színésze szerint Nagy Feró „szörnyű kijelentése” után nem méltó a kitüntetésre.

„Miért kell megvárnia, amíg tízen erre kérik, nem az lenne a legtermészetesebb, hogy egy ilyen nyilatkozat után magától lemond az elismerésről? Kedves Nagy Feró, ne várjon másokra, adja vissza a díjat” – fogalmazott Udvaros.

Szerinte a zenész kijelentései a kihasznált és bántalmazott lányokról felháborítóak, és még az egyre durvább közbeszédben is különösen kegyetlenek.

„Nagyon felzaklatott az ügy, botrány, hogy ma elhangozhat egy ilyen mondat, ahogy Nagy Feró későbbi kijelentései is szörnyűek. Azt mondja, hajlandó bocsánatot kérni, mintha ez valamiféle kegy lenne, de ahhoz már nem elég bátor, hogy viselje a szavai következményeit.”

„Ne mások javaslatára és védelmére várjon, a saját lelkében tegyen rendet, kérjen bocsánatot és adja vissza a Kossuth-díjat. Így talán még megőrizheti a méltóságát” – mondta a színésznő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Az orosz válasz: nyet-nyet-nyet-nyet” – ezért hiúsult meg a budapesti Trump-Putyin csúcs Gyarmati István szerint
Az oroszok megijedtek, de végül kijátszották Trumpot – mondja a szakértő. Amíg nem lesz komoly és hihető az amerikai elnök elszántsága a szankciókra vagy a fegyverszállításokra, addig az oroszok egyetlen lépést sem tesznek.


Egy hét alatt hatalmasat fordult Trump orosz-politikája. Nemrég még Orbán Viktor arra számított, hogy történelmi békecsúcsot tartanak Budapesten Ukrajna ügyében, az orosz és az amerikai külügyminiszter előkészítő telefonbeszélgetése után azonban mindez teljesen lekerült a napirendről. Sőt, Trump a korábbiaknál sokkal erősebb szankciókat jelentett be a Lukoil és a Rosznyeft ellen, ami Magyarország energiaellátását is érzékenyen érintheti. A Bloomberg azóta kiderítette, hogy az oroszok arra számítottak, Trump megenyhült a Donbász teljes átengedése ügyében, az amerikaiak viszont ragaszkodtak a tűzszünethez a jelenlegi frontvonalak mentén.

Mi okozhatta ezt a hatalmas féleértést? Mi motiválta Trump lépéseit, és mire játszottak az oroszok, amikor először lelkesen üdvözölték a békecsúcsot, majd hajthatatlannak bizonyultak az alapvető kérdésekben? Erről beszélgettünk Gyarmati István volt diplomatával, biztonságpolitikai szakértővel.

– A fejlemények tükrében megalapozott volt-e egyáltalán a budapesti csúcstalálkozó terve?

– Ha az amerikai elnök bejelent valamit, azt komolyan veszi, akkor igen. Donald Trumpnál viszont más a helyzet, ezek szerint nem kell mindent komolyan venni, amit mond. Persze ő komolyan gondolta, csak aztán az események talán elgondolkoztatták, meg beléptek a tanácsok is a történetbe. Trump esetében úgy működnek a dolgok, hogy a nagy bejelentéseket nem feltétlenül egy előre megtervezett sajtóértekezleten teszik, ahol a sajtóközleményt 25 szakértő átnézi előzetesen, hanem, mondjuk adott esetben Donald Trump ott ül az irodában, vagy az ágyában a számítógép mellett, és úgy érzi, csinálni kéne valami nagyon fontosat, mint ahogy Malacka érezte a bizonyos dalban, ezért beírja valamelyik közösségi médiára, hogy mit gondolt éppen, és abból máris politikai bejelentés lesz. Szerintem ebben az esetben is ez történt.

Meggondolatlanul fellelkesedett azon, hogy ez a drága Vlagyimir milyen szépen beszélt vele, és bejelentette, hogy most lesz egy csúcstalálkozó, anélkül, hogy átgondolta volna, mivel jár ez.

Aztán ebből amerikai politika lett, mert ha az elnök valamit bejelent, akkor az úgy van. El is kezdődtek a biztonsági szolgálatok előkészületei. Szerencsére Marco Rubiot jelölte ki Trump, hogy előkészítő tárgyalásokat folytasson, nem azt az idióta Steve Witkoffot. Rubio, aki szerintem talán a legjobb külpolitikusa Trump környezetének, két és fél órát telefonált Szergej Lavrovval, és Lavrov meg azt csinálta, amit régen Gromiko szokott, az egykori „Mr. Nyet”, és elmondta, hogy szó sincs megegyezésről. Rubio visszament, és elmondta ezt az elnöknek. Közben az is kiderült, amikor Volodimir Zelenszkij ott volt, hogy ő sem hajlandó elfogadni ezeket a feltételeket, és nyilvánvalóan az európai vezetők is mind interveniáltak Trumphoz. Ez még neki is sok volt, így elhalasztották a csúcstalálkozót.

– Nyilván az orosz tárgyalási pozíció egy hatalmas nagy „nem”-mel kezdődik.

– És azzal is végződik.

– A diplomáciában szokás, hogy mindenki először megteszi a maga tétjeit, aztán valahol középen találkoznak. Tehát ha az oroszok az elején azt mondják, hogy „nem”, abból – ellentétben sok más esettel – a végén is csak egy „nem” lehet?

– Az oroszoknál általában igen, most különösen. Donald Trump sajnos azt a hibát követte el, és nem először, hogy nyerő helyzetből vereséget szenvedett. Az egész csúcstalálkozó ötlete Putyin részéről azért merült fel, mert megijedt attól, hogy Trump és az európaiak bevezetik az úgynevezett másodlagos szankciókat. Trump rábeszélte Indiát, ami óriási dolog, hogy álljon be a sorba és ne vegyen orosz olajat, Japánt is rábeszélte, az új miniszterelnök is támogatni fogja ezt. Kína nem tudja pótolni: vesz ugyan orosz olajat és gázt, de nem tudja átvenni azt a mennyiséget, amit India nem vesz meg; nincs hozzá sem szállítási kapacitása, sem igénye. Szívességből nem fogja a Jangce folyóba önteni az orosz olajat. A másik, amitől az oroszok megijedtek, az a Tomahawk. Trump „készenlétbe helyezte” őket. Putyin egész akciója arról szólt, hogy ezt a két veszélyt elhárítsa, és úgy tűnik, sikerült is neki, legalábbis egyelőre „bepaliznia” Trumpot, hogy ne tegye meg azt, amit kilátásba helyezett.

Pedig ez nyerő helyzet volt, hiszen Putyin megijedt tőle.

Ez a vesztes amerikai pozíció így is marad mindaddig, amíg nem lesz komoly és hihető Trump elszántsága a szankciókra vagy fegyverszállításokra. Addig az oroszok egyetlen lépést sem tesznek.

– Trump már többször is belesétált ebbe a csapdába.

– Igen, többször. A leglátványosabban Alaszkában, ott szó szerint sétált bele, de volt több telefonos megbeszélés is. Valaki csinált egy grafikont arról, hogyan alakultak az orosz légitámadások Ukrajna ellen, és bejelölte azokat az időpontokat, amikor Putyin találkozott vagy telefonon beszélt Donald Trumppal. Kivétel nélkül mindegyik alkalom után megugrottak az orosz légitámadások. Trump nem külpolitikus, másrészt azzal dicsekszik, hogy életében egyetlen könyvet sem olvasott el, valószínűleg Kennan már túl hosszú lenne neki.

– Meg kell-e annyira ijedni a Tomahawkoktól, amikor Ukrajna hónapról-hónapra fejleszt ki elég komoly robotrepülőgép-kapacitást Amerika nélkül is?

– Az ukrán stratégia most úgy néz ki, bár nem hirdették meg, hogy orosz olajipari létesítményeket támadnak. Egyes számítások szerint az orosz finomítói kapacitás 18%-a már működésképtelen, és már ez is elég ahhoz, hogy komoly üzemanyaghiány lépjen fel Oroszországban. Megtiltották a benzinexportot, de egyes területeken így sem lehet benzint kapni, hosszú sorok vannak, sok idő után ismét a kutaknál. Ezt valahogy elviseli az orosz gazdaság, az ukránok pedig ezt akarják tovább folytatni. A Tomahawkok erre jók: mélységi csapásmérésre alkalmasak, nagyon pontosak, nagy robbanóerejűek, pontosan erre a célra valók. Azt szokták mondani, helytelenül, hogy az orosz nép mindent elvisel. Talán ezt még igen, de a gazdaságnak, a fegyvergyártásnak probléma lesz, és igazán nagy gond akkor lesz Oroszországban, amikor a hadsereg üzemanyag-ellátása válik problémássá. Ezt szeretnék elérni az ukránok nagyon helyesen, jó taktika, és ehhez kellenek a Tomahawkok.

– Ha Trump végül rájön, mire használták fel, elképzelhető, hogy a Tomahawkok mégis megérkeznek Ukrajnába?

– Abszolút, erre várunk. Kérdés, eljött-e már ez a pillanat: Trumpot már többször átverték. Normális ember egy átverés után felismeri a mintát, kettő-három-négy-öt után pedig muszáj lenne. Ráadásul fokozódik rajta a nyomás otthon. Nem gondolom, hogy például a külügyminisztere most már szó nélkül helyeselne neki, különben nem úgy tárgyalt volna, ahogy tárgyalt.

– Vajon még mi lehetett a két külügyminiszter beszélgetésében? Elképzelhető, hogy az oroszok a NATO-val kapcsolatos követeléseikhez is ragaszkodtak, hogy vonuljon vissza az 1997-es határai mögé? Ez még napirenden van?

– Abszolút napirenden van. A beszélgetés két és fél órás volt, de felezzük meg a tolmácsolással miatt. Akkor is jó másfél óra érdemi beszélgetés. Lavrovval nagyon nehéz tárgyalni, mert nem tud igent mondani; főleg semmit sem mond, csak nemet. Szerintem Rubióék idáig biztos nem jutottak el. Úgy gondolom, kizárólag az orosz–ukrán háborúról beszéltek; ott adta elő az elvárásait az amerikai külügyminiszter: azonnali tűzszünet ott, ahol a csapatok vannak, területcserével és így tovább azok, amiket szoktak, amik talán még mindig túl engedékenynek tűnhetnek, de már lehetett volna velük mit kezdeni. Biztonsági garanciákról is biztosan szó volt, de erről az oroszok hallani sem akarnak, és még néhány más dologról. Az orosz válasz pedig: nyet-nyet-nyet-nyet.

– Mikor kerülhet sor valódi tárgyalásra, akár amerikaiak és oroszok, de leginkább oroszok és ukránok között? Hány évig lehet húzni még egy ilyen háborút?

– Attól függ, mi történik a háborúban. Ha Trump „durcáskodik”, és az amerikaiak kivonulnak az egészből, az egy dolog. Ha odaadja a Tomahawkokat, az meg egy másik. Hetek alatt lehetne fegyverszünetet teremteni, ha Trump valóban beizzítja ezeket a fenyegetéseket vagy lehetőségeket. De ha minden így marad, még évekig is eltarthat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Görög Zita is üzent Nagy Ferónak: Bízom benne, hogy átgondolja szavait, mert tetteinek súlya alapvetően befolyásolhatja a közélet tisztaságát
A modell-műsorvezető a zenész több, a Szőlő utcai ügyről tett kijelentésére is reagált. Végül meghívta Ferót Lánczi Zsuzsa, az Árvácska Alapítvány nemrég elhunyt alapítójának búcsúztatására.


Görög Zita sem hagyta szó nélkül Nagy Feró szavait a Szőlő utcai ügy kapcsán. Mint megírtuk, a Beatrice frontembere még a múlt heti Békemeneten mondta el a véleményét, amin aztán több ismert ember is felháborodott. Többek közt úgy fogalmazott: „Ő csak kereste a pénzt ezzel, lányokat futtatott, a lányok is keresnek pénzt, mindenki jól járt, nem?” A kijelentését később sem vonta vissza, sőt, több alkalommal is kiállt mellette.

A közéleti kérdésekben gyakran megszólaló Görög Zita korábban már elmondta, mit gondol a Szőlő utcai botrányról. Most Instagram-oldalán osztott meg egy hosszú sztori-sorozatot, amely csak 24 órán keresztül látható. Terjedelmes sorait kifejezetten Nagy Ferónak címezte.

„Tiszelt Nagy Feró! Engedje meg, hogy reagáljak a Szőlő utcai ügyben elhangzott szavaira, miszerint »mindenki jól járt, nem?« Erkölcsileg rendkívül aggályos, ha egy gyermekotthon vezetője visszaél pozíciójával és gyermekvédelmi intézményben felnőtt, kiszolgálatott fiatalokat futtat prostituáltként. Ezek a lányok a társadalom védelmet igénylő tagjai, életük legnehezebb szakaszán vannak túl, család, biztonság és önbizalom nélkül”

– kezdte a modell-műsorvezető.

Ezután kitért arra, hogy a prostitúcióval kapcsolatos hazai és nemzetközi kutatások szerint a nők túlnyomó többsége nem önszántából, hanem kényszer, traumatizáló élethelyzet, kizsákmányolás vagy gazdasági kényszer miatt kerül ebbe a körbe. Mint írja, a prostitúció "szabad választása" társadalmi mítosz, hiszen a legkiszolgáltatottabb, legvédtelenebb nők örében a gazdasági kényszer, az erőszak, a gyermekkori trauma és a kapcsolati manipuláció meghatározó tényező.

„A vezető feladata minden körülmények között a fiatalok védelme, támogatása, értékrendjük, önbizalmuk erősítése, nem pedig kihasználásuk vagy kényszermunka, emberkereskedelem szervezése, akár anyagi előnyért, akár bármilyen más érdekből. Egy ilyen emberi cselekedet az emberi méltóság, az emberi jogok és az erkölcs szempontjából mély, helyrehozhatatlan rombolást jelent, és hosszú távú lelki károkat okoz az áldozatoknak.”

Görög Zita szerint erkölcsileg, jogilag és emberileg is súlyosan elítélendő, ha valaki ebben a pozícióban visszaél hatalmával, és vagy fiatalkorúakat vagy fiatalokat kényszerít eladhatóvá, kiszolgáltatottá tenni önmagukat.

„Ez sérti a bizalmat, az emberi méltóságot, az önrendelkezés jogát – mindezt olyan helyzetben, ahol az érintett személyek védelme lenne a feladat. Az ilyen cselekedet nem csupán jogsértő, hanem szembemegy az alapvető társadalmi, erkölcsi normákkal”

– írja a műsorvezető.

Nagy Feró arra is utalt, szerinte senki nem kényszerített prostitúcióra akaratuk ellenére fiatalokat a Szőlő utcai intézményben, hiszen ha így lett volna, bementek volna a rendőrségre és elmondták volna ezt. Görög Zita erre úgy reagált, hogy az intézményi nevelésben felnövekvő gyermekek gyakran a nevelőkhöz tudnak érzelmileg kapcsolódni, mert a családi mintáik hiányosak vagy károk. Ha viszont a nevelők visszaélnek ezzel a bizalommal, az súlyosan sérti a gyermekek érzelmi stabilitását és kötődési képességét.

„Ez a visszaélés gyakran rejtve marad, mert a fiatalok félnek, vagy nem tudják, hogyan jelezzék a problémát, illetve sokszor nem is érzik problémának, hiszen bíznak abban a felnőttben, aki eddigi életükben figyelmével kitüntette őket.”

Felhívta a figyelmet arra, hogy mennyire fontos a nevelői szerepben dolgozók felelősségteljes és etikus magatartása, valamint a gyermekvédelem és a társadalmi támogatási rendszerek fejlesztése a sérülékeny gyermekek biztonságáért és jövőjéért.

„Fontos, hogy a közszereplők, akiknek nagy társadalmi hatása van, sohasem relativizálják az áldozatok helyzetét vagy az elkövetők felelősségét. Bízom benne, hogy átgondolja szavait, mert tetteinek súlya, főként ebben a kiemelten érzékeny témában alapvetően befolyásolhatja a közélet tisztaságát”

– üzente a Beatrice frontemberének.

Feró azt mondta, ő „próbálta megvédeni” azokat a lányokat, akik felnőttek már, és „ha segítségre szorulnak, akkor szóljanak” neki, mert a kapcsolatai révén segítene rajtuk. Erre a modell ezt írta:

„Kedves Feró! Ezek után nem ön lesz, akinek szólni fognak, mert eddig sem mertek szinte senkinek, épp ezért marad fedve ezeknek a bűnöknek a többsége.”

Görög Zita végül meghívta Nagy Ferót Lánczi Zsuzsa, az Árvácska Alapítvány október 18-án elhunyt alapítójának búcsúztatására.

„Ő azokért a fiatalokért tett és dolgozott, akik az intézményekből kikerülve keresték helyüket a világban. Tisztelettel kérem, kísérje velem el Zsuzsát utolsó útjára, ezzel leróhatja tiszteletét egy olyan ember iránt, aki egész életét áldozta mindazokért, akiknek a lelkében zúgó viharokat csak kevesek értették.”

– zárta Instasztori-sorozatát a modell.


Link másolása
KÖVESS MINKET: