Személyes hangú üzenettel indította az új évet Cserhalmi György, a Nemzet Színésze, aki az RTL-en elmondott köszöntője után bevallotta, hogy a tavalyi év egyik legnagyobb botránya, a Szőlő utcai Javítóintézetben történtek miatt ragadott tollat. Az RTL Híradónak adott interjúban elmondta, hogy a beszédet kifejezetten az ott élő gyerekeknek címezte.
A színész az újévi köszöntőben a békéről és a szeretetről beszélt, de a megszokottak helyett másként:
„Most kéne egy nagy levegőt venni, és mondani egy égbekiáltóan gyönyörűt: világbéke, meg szeretet, meg még több szeretet és még több béke” – kezdte a beszédét, majd így folytatta:
„Akkor lesz béke, ha a hőseink nem díjak, utcák és terek lesznek. A szeretet meg terem, mint a fű. Nemcsak nekünk, akik családba születtünk és élünk, hanem azoknak is, akiket korán pofon vágott a sors.”
A beszéd után az RTL Híradónak mondta el, mit gondolt a köszöntőről. Cserhalmit a tavalyi év eseményei közül a Szőlő utcai javítóintézet körül kirobbant botrány háborította fel a leginkább.
„Az engem teljesen kihozott a sodromból. Főleg az a mérhetetlen hazugságáradat, ami elkezdte ezt az egész történetet körülvenni” – mondta a színész, aki azt is elárulta, hogy a téma miért érinti ennyire mélyen.
„Én gyerekkoromban, 10 és 11 éves korom között eltöltöttem közel egy évet a téglási nevelő- és javítóintézetben, így tudom, hogy nem úgy zajlanak a dolgok, ahogy megpróbálják beállítani”
– tette hozzá.
Cserhalmi azt is élesen bírálta, hogy az intézetben élő gyerekeket eleve bűnözőként kezeli.
„Azt, hogy itt eleve bűnös gyerekek vannak, kikérem magamnak – az ő nevükben is. Igen, azzá teszik őket ezekkel a pokoli rossz példákkal, amelyeket aztán utóbb lehetett látni”
– fogalmazott.
A Híradó ripoprterének kérdésre, hogy "Picit akkor nekik is írta ezt, azoknak, akik most ott vannak?", azt válaszolta:
"Én nekik írtam" – válaszolta Cserhalmi György.
A Szőlő utcai javítóintézet ügye 2025 végén robbant ki, miután olyan biztonsági kamerafelvételek kerültek nyilvánosságra, amelyeken az látszott, ahogy a nevelők bántalmazzák a gyerekeket. A botrány hatására az intézet megbízott igazgatója lemondott, a rendőrség pedig több embert is őrizetbe vett. Az ügynek politikai következményei is lettek: a kormány bejelentette, hogy a javítóintézetek a rendőrség és a büntetés-végrehajtás felügyelete alá kerülnek, amit szakmai és civil szervezetek is élesen bíráltak, mondván, a javítóintézetek a gyermekvédelmi rendszer részei, nem pedig börtönök.
VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója
A köszöntőt egy különleges kulturális műsor keretezte az RTL-en. Az új évet a 130 éves Vígszínház 41 színészének Himnusz-előadása indította, Presser Gábor zongorakíséretével és egy 32 tagú zenekarral. A produkció különlegessége volt, hogy az eredeti, Erkel Ferenc-féle kottát játszották. Cserhalmi beszéde után a műsort Geszti Péter és Oláh Ibolya közös klipje zárta, amelyben a Magyarország című dalt adták elő, miközben a képeken az ország ikonikus tájai mellett felidézték a 2025-ös év fontos pillanatait, és megemlékeztek az elhunytakról is.
Személyes hangú üzenettel indította az új évet Cserhalmi György, a Nemzet Színésze, aki az RTL-en elmondott köszöntője után bevallotta, hogy a tavalyi év egyik legnagyobb botránya, a Szőlő utcai Javítóintézetben történtek miatt ragadott tollat. Az RTL Híradónak adott interjúban elmondta, hogy a beszédet kifejezetten az ott élő gyerekeknek címezte.
A színész az újévi köszöntőben a békéről és a szeretetről beszélt, de a megszokottak helyett másként:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megtört a lojalitás lánca: Zárug Péter Farkas szerint ezért hagyták magára Orbán Viktort a milliárdosai
Az elemző szerint a Fidesz gazdasági hátországának támogatása a választási vereség után elapadt. A konfliktus oka, hogy a lojalitás a hatalmi pozíción alapult, és mivel a remény elveszett Orbán Viktor visszatérésére, a gazdasági szereplők már nem finanszírozzák a pártot.
Zárug Péter Farkassal Benyó Rita beszélgetett a VálaszOnline podcastjában a Fidesz választási vereség utáni helyzetéről és a párt jövőjéről. Az elemző szerint a Fidesz nem nézett szembe a történtekkel, és a hétvégi kongresszus sem a megújulásról, hanem egy cég belső ügyeinek rendezéséről szól.
Zárug Péter Farkas szerint a Fidesz egy céghálóként működik, amelynek tulajdonos-ügyvezető igazgatója Orbán Viktor, a párt pedig most egy hatalmas piaci bukást szenvedett el.
Úgy látja, a cég „fogyasztóit elvesztette, lemérgezte”, de még egy bocsánatkérő közleményt sem adott ki.
„Úgy csináltak, mintha ez egy párton belüli dolog lenne, cégen belül kell rendezni a dolgokat, és először cégen belül rendezzük, aztán majd utána meglátjuk” – fogalmazott.
Állítása szerint a párton belül ugyan voltak kritikus hangok, de a választókkal azóta sem kommunikáltak érdemben. „Akik ott maradtak, azok irányába mi a mondás?” – tette fel a kérdést.
Az elemző szerint a párt a választók felé a „védvonal” kommunikációján és a Mi Hazánkkal közösen szervezett tüntetéseken kívül nem tudott mást felmutatni. Úgy véli, a Fidesz most a belső ügyeit rendezi, aminek semmi köze a magyar konzervativizmushoz vagy a polgári értékekhez.
A párt visszatérését a polgári vonalhoz kétségesnek tartja. A Fidesz jelenlegi állapotát úgy jellemezte: „szotyit köpködve, zsebredugott kézzel billegek elő, és mondom, folytatjuk”.
Hozzátette, a polgári-nemzeti irányt maga Orbán Viktor cserélte le egy plebejus vonalra. „Én értem a paraszti erőkultuszt, de nem így indultunk el” – jegyezte meg. Zárug szerint „most ezen nem is kell már idegesítenie magát egy normális, polgári gondolkodású konzervatívnak. Ez egy cégügy.”
Zárug kitért Navracsics Tibor helyzetére is, akit tisztességesnek tart, amiért elmondta, hogy 65 százalékban ért egyet a Fidesz politikájával, de hiányolja, hogy a fennmaradó 35 százalékról sosem beszélt. Úgy látja, a mérsékelt fideszesek politikai jövője bizonytalan. „Ezeknek a meglévő pislákoló politikai fénye Orbán mellett teljes vaksötétbe tart” – vélekedett.
A Fidesz szervezeti átalakítását, amelynek keretében az önkormányzati hálózatra helyeznék a hangsúlyt, szintén cégszervezési kérdésnek tartja. Szerinte a 106 iroda fenntarthatatlan, ezért a karcsúsítás logikus lépés. „Elszálltak a táncos évek, gyerekek, most akkor a hét szűk esztendőre kell berendezkedni” – mondta.
A párt jövője szerinte a következő önkormányzati választáson dől el. „Ha ott egy DK-típusú, óriási visszazuhanás van, amihez a Fidesz esetében már elég, ha 20% alatti lesz ez az eredmény, akkor megpecsételődött a sorsa.”
Arra a kérdésre, hogy a TISZA Pártnak érdeke lenne-e egy előrehozott önkormányzati választás, Zárug azt mondta, hogy bár a politikai logika ezt diktálná, a jogállamiság elveivel ez ellentétes lenne. Szerinte a fennálló mandátumokat nem lehet politikai érdekek alapján megszüntetni. Úgy látja, a jelenlegi helyzetet csak egy átfogó alkotmányozási folyamattal lehet rendezni.
Arról, hogy Orbán Viktor miért nem vonul vissza, az elemző azt mondta, a miniszterelnök nem teheti meg, mert ő birtokolja a „céget” és annak minden titkát. „Orbán Viktor nem tud Boross Péter lenni, aki nagy idők nagy tanújaként, szimbolikus tanácsadással és mégiscsak ellentétes oldali rendszerváltóként háttérbe tud vonulni” – állította. „Le kell szerveznie a brigád levonulását, és le kell szerveznie, hogy ez a cég azért egy történelmi veresség után ne a büntetőjog alá kerüljön” – fejtette ki.
A párt jelenlegi állapotát egy temetéshez hasonlította. „Egy 16 évig hegemónként kormányzó pártnál, amelyiknek az utolsó egy hónapjában ezer milliárdok esnek ki a szekrényéből, szerintem a 10%-os lét is temetés.” „A Fidesz mint brand egyenlő a koponyás bélyeggel, hogy vigyázz, méreg” – fogalmazott.
A Fidesz-közeli vagyonok eltűnését azzal magyarázta, hogy a vereség megtörte a lojalitás láncát.
A rendszer alapja a hatalmi pozíció volt, és mivel a remény elveszett arra, hogy Orbán visszakerüljön a korábbi helyzetébe, a gazdasági szereplők már nem érzik kötelességüknek a párt finanszírozását. „Ott vannak a milliárdok, de nincs remény. Igaz? Nincs remény” – tette hozzá.
Az elemző nem ért egyet azzal, hogy a Fidesz rendszere egy kártyavár lett volna. Szerinte egy erős rendszer volt, amelynek egyetlen gyenge pontján sikerült áttörni, ami az egész szerkezetet szétpattintotta. A belső káoszról szólva ironikusan megjegyezte: „Mráz Ágoston hajat növesztett, kontaktlencsét vett és hippiként járja a fesztiválokat, hogy ne ismerjék föl. Tehát, hogy itt teljes végórák vannak.”
A belső kihívó hiányát azzal magyarázta, hogy a potenciális utódjelöltek látják, hogy a megmaradt szavazóbázis még mindig Orbánhoz hűséges, másrészt pedig intézményi fogságban érzik magukat. „Ez egy súlyosan bántalmazott agyi állapot” – összegezte.
A teljes beszélgetés
Zárug Péter Farkassal Benyó Rita beszélgetett a VálaszOnline podcastjában a Fidesz választási vereség utáni helyzetéről és a párt jövőjéről. Az elemző szerint a Fidesz nem nézett szembe a történtekkel, és a hétvégi kongresszus sem a megújulásról, hanem egy cég belső ügyeinek rendezéséről szól.
Zárug Péter Farkas szerint a Fidesz egy céghálóként működik, amelynek tulajdonos-ügyvezető igazgatója Orbán Viktor, a párt pedig most egy hatalmas piaci bukást szenvedett el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Friss elemzés: Komoly hibákat vétett a Tisza-kormány, ennek még ára lesz
A Political Capital elemzése szerint a TISZA-kormány több vitatott lépést is tett, például a parlamenti szabályok fellazításával. Bár a népszerűségük töretlen, a hibáknak később politikai következménye lesz.
Miközben a közvélemény-kutatások történelmi előnyt mérnek a TISZA-nak, aközben gyűlnek a vitatott döntések: nem távozott egyetlen célkeresztbe került intézményvezető sem a határidőre, a Házszabály átmeneti fellazítása a Fidesz-éra eszköztárát idézi, és a vendégmunkás-szigorítás gazdasági feszültségeket kelt. A kérdés nem az, lesz-e ennek ára, hanem az, hogy mikor – írja a Political Capital friss elemzésében.
A leglátványosabb törésvonal az állami csúcsintézményeknél rajzolódik ki. A Magyar Péter által szabott május 31-i ultimátum eredménytelenül telt el, egyetlen, a Fidesz által kinevezett csúcsvezető sem mondott le. A határidő lejárta után a miniszterelnök ugyan egyeztetett az államfővel a Sándor-palotában, de ott nem tudott előállni kész jogi csomaggal a leváltásukra, csupán az alkotmánymódosítás előkészítésének szándékát jelentette be.
Az ügy azért bír kiemelt jelentőséggel, mert ez az egyik első, kézzelfogható ígéret, amelyen a kormány cselekvőképessége lemérhető.
A módszerek körüli viták a parlamenti eljárásoknál is előkerülnek. A TISZA-kormány egy javaslattal átmenetileg, 2026 végéig megemelné a sürgős és kivételes eljárások számát az Országgyűlésben, amit a befagyasztott uniós források minél gyorsabb lehívásával indokol.
Eközben a törvényjavaslatok továbbra is jellemzően egyéni képviselői indítványként kerülnek a Ház elé, noha ezt a gyakorlatot az ellenzék tizenhat éven át bírálta. Ezek a lépések, még ha hatékonysági célok is vezérlik őket, erősíthetik azt a vélekedést, hogy az új kormány is a fékek és ellensúlyok rendszerének gyengítésében érdekelt.
A személyre szabott jogalkotás vádja a miniszterelnöki ciklusok korlátozásánál csúcsosodott ki. Bár a lépés közjogilag védhető, politikailag támadási felületet ad, mivel visszamenőleges hatályúként és Orbán Viktor kizárását célzó intézkedésként is keretezhető. Az elemzés szerint egy 2026-tól induló korlátozás stratégiailag tisztább lett volna.
A stratégiai kockázatok mellett azonnali gazdasági súrlódások is jelentkeznek a vendégmunkások ügyében. A kampányban ígért teljes leállás helyett a kormány egy szigorítást vezetett be, amelynek értelmében szombattól nem adnak ki újabb vendégmunkás-tartózkodási engedélyeket. A lépés heves reakciókat váltott ki gazdasági szereplőkből, a Master Good nevű cég például beruházások leállításával fenyegetőzött.
Valójában a TISZA ugyanúgy a migrációellenesség csapdájában vergődik, mint korábban a Fidesz, amely szintén nem talált egyensúlyt a szigorú retorika és a gazdasági érdekek között.
Mindezt olyan kisebb, de sokasodó operatív zökkenők keretezik, mint a rapid igazságügyiminiszter-váltás vagy a kormányzati szereplők elhamarkodott kijelentései miatti kommunikációs helyreigazítások. Ezek önmagukban csekély súlyúak, de ha menetrendszerűvé válnak, ronthatják a kormány professzionalizmusába vetett bizalmat.
Május 9-én megalakult az új Országgyűlés, majd május 13-án megszűnt a több mint hat évig fennálló veszélyhelyzet, ami szimbolikusan a rendeleti kormányzás végét jelentette. A politikai figyelem ezt követően az állami csúcsintézmények, kiemelten Sulyok Tamás köztársasági elnök sorsára és a május 31-i ultimátum felé fordult.
Az elmúlt napokban két, a következő hónapok hangulatát meghatározó lépés történt: szombattól a kormány szigorította az EU-n kívüli vendégmunkások beléptetését, majd kedden benyújtotta a Házszabály átmeneti fellazításának tervét. Közben az intézményvezetői távozások elmaradtak, és az államfői egyeztetés után csak az alkotmánymódosítás előkészítésének szándéka hangzott el.
Miközben a közvélemény-kutatások történelmi előnyt mérnek a TISZA-nak, aközben gyűlnek a vitatott döntések: nem távozott egyetlen célkeresztbe került intézményvezető sem a határidőre, a Házszabály átmeneti fellazítása a Fidesz-éra eszköztárát idézi, és a vendégmunkás-szigorítás gazdasági feszültségeket kelt. A kérdés nem az, lesz-e ennek ára, hanem az, hogy mikor – írja a Political Capital friss elemzésében.
A leglátványosabb törésvonal az állami csúcsintézményeknél rajzolódik ki. A Magyar Péter által szabott május 31-i ultimátum eredménytelenül telt el, egyetlen, a Fidesz által kinevezett csúcsvezető sem mondott le. A határidő lejárta után a miniszterelnök ugyan egyeztetett az államfővel a Sándor-palotában, de ott nem tudott előállni kész jogi csomaggal a leváltásukra, csupán az alkotmánymódosítás előkészítésének szándékát jelentette be.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fekete-Győr András a Fidesz-kongresszusról: A győri Ceaușescu-pillanat már intő jel volt, de ez a röpirat és Orbán beszéde együtt minden kétséget eloszlat
A politikus a közösségi oldalán értékelte a Fidesz kongresszusát, ahol szerinte a volt miniszterelnök megnyilvánulásai a valóságtól való elszakadást mutatták. Orbán Viktor a vereség okait külső ellenségekre keni, miközben a valódi ok a 16 évnyi korrupció és a lezüllesztett állam.
Fekete-Győr András Facebook-posztban fejtette ki véleményét a Fidesz kongresszusán elhangzottakról és Orbán Viktor politikai röpiratáról. A politikus azzal kezdte bejegyzését, hogy volt benne némi kíváncsisággal vegyes aggodalom, hogy a párt képes lesz-e bármiféle politikai innovációra a választási vereség után. „Lesz-e bennük akár csak egy pillanatnyi önreflexió? Lesz-e bármi új a gyűlöletkampányokban, a hazudozásban, a félelemkeltésben, vagy legalább megpróbálják-e eljátszani, hogy értik, mi történt az országgal?”
A politikus a volt miniszterelnök kongresszusi röpiratából idéz:
„A 2026-os választási vereségben vastagon benne voltak a saját hibáink is (...), ám a döntő tényező a velünk szemben manőverező négy ellenséges hadtest ereje és összehangolt támadása volt. Soros-világ + Brüsszel + ukránok + multinacionális cégek = vereség.”
Fekete-Győr szerint ebből a két mondatból világosan kiderül, hogy semmit
nem tanultak a vereségből, és nem értették meg, a magyarok miért zavarták el őket.
Úgy véli, Magyarország nem külső erők, hanem a Fidesz-kormányzás miatt fordult ellenük.
„Hanem miattuk. A felfoghatatlan mértékű korrupciójuk miatt. Az elmebajra hajazó hatalmi arrogancia miatt. Az ipari méretű hazudozás miatt. A szétrohadt magyar állam, a lezüllesztett egészségügy, a széteső oktatás, a kizsigerelt gyermekvédelem és a tizenhat évnyi következménynélküliség miatt.”
A poszt kitér arra is, hogy Orbán Viktor arról beszélt, a Tisza-kormány van „bántalmazó kapcsolatban” az országgal. „Mondja ezt úgy, hogy
magyarok milliói ünneplik könnyek között, egymás nyakába borulva hónapok óta, hogy végre kiszabadultak az Orbán-rezsim tizenhat évig tartó bántalmazó kapcsolatából.
A bukott miniszterelnök régi szokásához híven azzal vádolja az ellenfelét, amit valójában ő maga követ el.”
Fekete-Győr azt írja, sokáig racionális politikai szereplőnek tartotta Orbán Viktort, aki csak cinikusan eljátssza, amit a Rogán-művek a szájába ad. „De egyre inkább úgy tűnik, hogy addig ismételgette a saját hazugságait, amíg végül ő maga is elhitte őket.”
„A győri Ceaușescu-pillanat már intő jel volt, de ez a röpirat és a mai beszéd együtt minden kétséget eloszlat: Orbán Viktor politikailag teljesen elvesztette a kapcsolatát a valósággal.”
A bejegyzés végkövetkeztetése, hogy „Orbánnal nincs megújulás. Orbán nélkül viszont nincs Fidesz.”
„A feladat tehát világos: minél gyorsabban el kell takarítani ennek a bukott, valóságát vesztett, megújulásra képtelen rezsimnek a maradékát, hogy 2030-ra végre ne a Fidesz és a zsebnáci segédcsapata legyen az ellenzék Magyarországon, hanem egy tisztességes, hiteles és párbeszédképes politikai oldal! A NER-t a kormányból már leváltottuk, most az ellenzékből is le kell váltani!” – zárul a poszt.
Fekete-Győr András Facebook-posztban fejtette ki véleményét a Fidesz kongresszusán elhangzottakról és Orbán Viktor politikai röpiratáról. A politikus azzal kezdte bejegyzését, hogy volt benne némi kíváncsisággal vegyes aggodalom, hogy a párt képes lesz-e bármiféle politikai innovációra a választási vereség után. „Lesz-e bennük akár csak egy pillanatnyi önreflexió? Lesz-e bármi új a gyűlöletkampányokban, a hazudozásban, a félelemkeltésben, vagy legalább megpróbálják-e eljátszani, hogy értik, mi történt az országgal?”
A politikus a volt miniszterelnök kongresszusi röpiratából idéz:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Többször kellett volna megvezetnünk őket” – Orbánt nem hozta zavarba a menekülttábor ügye
A Fidesz kongresszusra időzítette Magyar Péter a leleplezést: az Orbán-kormány titokban valóban elrendelte egy menekülttábor építését Vitnyéden. A volt miniszterelnök szerint ezzel azonban csak az uniót akarták félrevezetni.
„Többször kellett volna megvezetnünk őket” – magyarázta Orbán Viktor a Fidesz-kongresszus előtt, hogyan lehetséges, hogy a migránsellenes Fidesz-kormány a legnagyobb titokban menekülttábort készült nyitni Vitnyéden a kormányzati dokumentumok szerint, amiket reggel Magyar Péter hozott nyilvánosságra.
A volt miniszterelnök szerint ez az egész csak egy nagy átverés része volt.
Gulyás Gergely azt mondta, az Európai Unió Bírósága napi egymillió eurós bírság megfizetésére kötelezte Magyarországot, a kormányhatározat pedig ennek nyomán, a tárgyalásokhoz volt „egy taktikai eszköz”. Arra a kérdésre, hogy a hazugság része-e a politikai kultúrának, Gulyás azt válaszolta, „a hazugság nem része, de az ország érdekének képviselete az része.”
Orbán Viktort is megkérdezték, hogy a táborral tulajdonképpen az Európai Uniót akarták-e becsapni. A volt miniszterelnök úgy válaszolt,
„Mégiscsak egy kultúrország lennénk. Ne azt a szót használjuk, hogy becsapjuk. Nem, hívjuk úgy, hogy kitaktikázzuk.”
A lényeg azonban az szerinte, hogy „Magyarországon ma nincsen semmilyen migránstábor, nincs egyetlen migráns sem”.
Ferenczi Orsolya azonban felháborodott azon, hogy a kormány teljesen mást kommunikált a nyilvánosság felé. „A probléma itt az, hogy itt ezt így kezelték” – fogalmazott.
A Fidesz kongresszusra érkező politikusokat persze nem csak a vitnyédi menekülttáborról kérdeztük, hanem arról is, Orbán Viktor mit jelent most a Fidesznek.
„Többször kellett volna megvezetnünk őket” – magyarázta Orbán Viktor a Fidesz-kongresszus előtt, hogyan lehetséges, hogy a migránsellenes Fidesz-kormány a legnagyobb titokban menekülttábort készült nyitni Vitnyéden a kormányzati dokumentumok szerint, amiket reggel Magyar Péter hozott nyilvánosságra.
A volt miniszterelnök szerint ez az egész csak egy nagy átverés része volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
