SZEMPONT
A Rovatból

„Egy gyerek se maradhat ki az iskolából azért, mert a szüleinek nincs pénze buszbérletre” – Bogdán László halála után is folytatódik a cserdi csoda

A falut jelenleg a három és fél éve elhunyt polgármester öccse vezeti, akinek az előítéletek felszámolása mellett az a legfőbb célja, hogy befejezze a tragédia miatt félbemaradt beruházásokat. Helyszíni riport.


A cserdi polgármesteri hivatal tárgyalója kicsit olyan, mintha múzeum lenne: ma is minden úgy van benne, ahogy azt Bogdán László a halála napján, 2020. július 13-án hagyta.

A szoba bővelkedik szimbolikus, sőt a maguk módján kifejezetten nyomasztó berendezési tárgyakban. A székeket hordókból alakították ki, méghozzá pont olyanokból, amilyenekben a II. világháború idején a gázt szállították a haláltáborokba. A falon annak a vasúti vagonnak a képe látható, amivel Bogdán nagyapját Auschwitzba vitték.

A plafonról sűrűn lógó óriási papírokra pedig olyan kérdésekre érkezett válaszokat írt fel a néhai polgármester, amiket a helyi gyerekeknek tett fel a mindennapos foglalkozásai során. Például: Miért köszönünk? Miért kell fogat mosni? Miért fontos tanulni? Ezek az alkalmak különösen fontosak voltak számára, folyamatosan nevelte lényegében az egész falut.

Öccse, a 2020 októberében polgármesterré választott Bogdán Gyula – vagy ahogy mindenki nevezi, Boxi – halk szavú, zárkózott ember. Inkább kerüli a nyilvánosságot, mint mondja, ő nem szeretne „celeb” lenni. Megvan rá az oka.

„Rengeteg politikus jött ide Budapestről csak azért, hogy készíthessenek egy közös képet Lacival, a nagy barátjuknak mondták magukat, de a halála óta Cserdi felé se néztek. Sőt, még a telefont se veszik fel nekem” – magyarázza leplezetlen keserűséggel a hangjában.

Ne maradjon ki senki az iskolából azért, mert nincs pénze buszbérletre

Egyetért a fentiekkel Etelközi Péter is, Bogdán azon kevés barátjának egyike, akik a mai napig ápolják az emlékét.

Első találkozásukra ugyanebben a szobában került sor 2016 környékén, utána pedig elkezdett rendszeresen lejárni hozzá Budapestről. Az egyik ilyen alkalom különösen élénken megmaradt benne.

„Éppen beszélgettünk, amikor egy férfi hangját hallottuk beszűrődni a titkárságról. Laci kikiáltott, hogy jöjjön be. Amikor bejött, gratulált neki, hogy a hamarosan kezdődő tanévben már a negyedik gyereke lesz iskolás” – idézi fel Etelközi.

A férfi azt válaszolta, hogy ez ugyan igaz, de a negyedik buszbérletre már nem lesz pénze (mivel Cserdiben nincs iskola, a gyerekeknek a szomszédos Bükkösdre kell ingázniuk). A polgármester erre bármiféle jegyzet nélkül, fejből elkezdte sorolni, mennyit keres az illető, és milyen kiadásai vannak havonta, például öltözködésre, élelmiszerre, hasonlókra. A végén az jött ki, hogy gyerekenként 3800 forint marad buszbérletre, ami viszont darabonként 5400 forintba kerül.

Bogdán közölte, hogy a hiányzó pénzt az önkormányzat minden hónapban kipótolja mind a négy gyereknek. „De nehogy az legyen, hogy egy reggel kimegyek a buszmegállóba, és az egyik gyerek nincs ott!” – tette hozzá.

„Amikor a férfi elment, Laci rám nézett és azt mondta: »Ez rendben is van addig, amíg én vagyok a polgármester. De mi lesz azután?«” – fejezi be a történetet Etelközi.

Mindez akkora hatással volt rá, hogy másnap felhívta két barátját, elmesélte nekik az esetet, majd létrehozták az AMENDE Cserdi Cigány Gyerekek Tanulásáért Alapítványt, hogy ne maradjon ki egy gyerek sem az iskolából azért, mert a szüleinek nincs pénze buszbérletre.

Amikor felmerült, hogy az alapítvány a jó tanulókat támogatná, Bogdán azonnal azt kérte: ne a jó tanulókat támogassa, hanem a tanulókat. Hiszen ha valaki akár csak kettessel átbukdácsol a szakmunkásképzőben, akkor is szerez egy szakmát, amivel pénzt tud keresni, szóval tisztességes ember lesz belőle.

Azóta is ez az alapelvük. 2019-ben adták át először a kizárólag magánadományokból összekalapozott ösztöndíjat, ekkor még a néhai polgármester jelenlétében. A következő évet sajnos már nem érhette meg, a hagyomány azonban nem szakadt meg. Az elismerést pedig most először Bogdán László ösztöndíjnak keresztelték el.

Az alapítvány idén 9 gyereket támogatott, egyenként 30 ezer forinttal. Mivel az önkormányzat jelenleg is biztosít buszbérlet-támogatást, a pénzt inkább egyfajta motivációnak szánják, nincs megszabva, mire kell költeni.

A díjazottak személyéről Boxival egyeztetve döntenek, aki folyamatos kapcsolatban áll a bükkösdi iskola igazgatónőjével, így pontosan tudja, ki hogy halad a tanulmányaival. És sok minden mást is: „Próbáljatok meg viselkedni, különösen a buszon, mert némelyikőtöknek borzalmas a magatartása, attól függetlenül, hogy jól tanultok” – dorgálta meg őket rövid köszöntője elején, utána viszont inkább már azt fejtegette, mennyire fontos, hogy a tanulással példát mutatnak a többieknek.

Miután mind a kilencen megkapták a nekik járó elismerést, kedvükre vehettek maguknak egy óriási doboz szaloncukorból, amit az alapítvány rendszeres támogatója, Kenyér Anikó ajánlott fel. Végül pedig együtt helyeztek el virágot Bogdán László 2021-ben felavatott emléktáblája alá az épület bejáratánál.

Félre kellett tenni a gyászt, hogy továbbléphessen a falu

Boxit a helyiek kapacitálták, hogy vállalja el a jelöltséget testvére halála után, mivel addigra már 12 évet lehúzott mellette falugondnokként, így kézenfekvő volt, hogy ő foglalja el a megüresedett polgármesteri széket. De amilyen simán megnyerte a választást, annyira nehéz volt megbirkóznia a lelki teherrel.

„2020. október 4-én, amikor megválasztottak, a szó szoros értelmében a padlón voltam. Az elmúlt 3 év úgy telt el, hogy azon gondolkodtam, hogyan fogom továbbvinni ezt az örökséget. A mai napig óriási fájdalmat érzek Laci miatt.”

Elmondása szerint az első két év volt a legszörnyűbb, szinte azt se tudta, mi történik körülötte. „Először félre kellett tennem a gyászt, csak utána tudtam elkezdeni azon gondolkodni, mi legyen a Laci halála miatt félbeszakadt projektek sorsa.”

A legnagyobb ilyen projekt a logisztikai hűtőház a falu határában, ami három és fél éve áll befejezetlenül. A kivitelező céget az adósságai miatt felszámolták, onnan pénzt már biztosan nem kap vissza az önkormányzat.

Amennyiben sikerül megállapodni egy másik kivitelezővel, aki vállalja a befejezését, legalább 10 falusinak ad majd munkát. Főleg paprikát és paradicsomot fognak ott feldolgozni, amiből a helyi specialitásnak számító cigány lecsó készül.

Szerinte ha átadják, azzal fog kiteljesedni a sok helyen máig emlegetett „cserdi csoda”, vagyis a bátyja által megálmodott felzárkóztatási program. Bogdán László annak idején, polgármesterré választása után két dolgot jelentett ki a falu lakóinak: tanulni és dolgozni fognak.

A terv enyhén szólva nem aratott osztatlan sikert a helyiek körében, az eredmények mégis magukért beszélnek: ma már gyakorlatilag egy gyerek se marad ki az iskolából Cserdiben, a lányok többsége előbb szakmát szerez és csak utána alapít családot, és a korábbi közmunkások közül is egyre többen helyezkednek el a munkaerőpiacon.

Mindez sok ponton egybevág a kormány céljaival, a falu a társadalmi felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztos, Vecsei Miklós támogatását is élvezi.

Megszüntetni a 600 éves ellentétet

Boxi jövőre újraindul a polgármesteri székért, ha ismét megválasztják, az előítéletek felszámolása lesz a legfőbb célja.

„Szeretném, ha a bükkösdi iskola nem cigányosodna el. Tőlünk 47-en járnak most oda, a magyar gyerekek szülei viszont inkább kiveszik onnan őket és elviszik máshova. Ez nagyon zavar, szeretnék tenni ellene, de nem lesz egyszerű feladat.”

A legfontosabbnak ő is azt tartja, hogy minél többen tanuljanak, mert csak így lehetséges előrelépni. Legjobb példaként másik testvérének lányát, Veronikát említi, aki a faluból elsőként szerzett diplomát. Most óvodapedagógusként dolgozik, de mellette elkezdte a jogi kart is, ügyvéd szeretne lenni.

„A múltkor meghallottam, ahogy egy anyuka azt mondja a gyerekének: ne menj iskolába, úgysem lesz belőled senki. Odaléptem hozzájuk és kérdőre vontam, miért beszél ilyen hülyeséget, hiszen ezzel a saját gyereke jövőjét teszi tönkre.”

Etelközi Péter az ünnepség végén a lelkére is köti mindegyik díjazottnak: „Remélem, a ti gyerekeitek is magától értetődőnek fogják venni, hogy tanuljanak! Ígérjétek meg, hogy jó példát mutattok majd nekik, hiszen csak ez szüntetheti meg a nem cigányok és cigányok közötti 600 éves ellentétet, aminek a felszámolásáért Laci is egész életében küzdött.”

Az AMENDE Alapítvány munkáját a következő számlaszámon lehet támogatni: 16200106-11646637. A pénzt teljes egészében ösztöndíjakra költik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Frei Tamás: A magyar társadalom sose fogja megbocsátani Orbán Viktornak, hogy nekünk ilyenek lettek az oligarcha-családjaink
Új, Kobalt című könyve apropóján adott interjút Frei Tamás a Magyar Hangnak, ahol a regény geopolitikai háttere mellett beszélt Orbán Viktor nemzetközi szerepéről és az ország jövőjéről is.


Az író szerint új könyvének egyik karakterét, egy pocakos, vadászó, NER-milliárdost már több valós személy is magára vette. Elmondása szerint vicces, amikor a „könyv fölött álló kiadók és terjesztők szintjére” befut egy telefon, és egy oligarcha azzal tiltakozik, hogy ő nem is olyan, mint a regényben. „És azt mondja, hogy magamra ismertem, de én nem ilyen vagyok. Hát akkor miért rántottad magadra? Most akkor magyarázzam, hogy nem is ő, hát hiszen ő is mondja, hogy ő nem ilyen” – ecsetelte a helyzet abszurditását. Frei szerint a karaktert Mészáros Lőrinctől Szíjj Lászlóig sok mindenkiből gyúrta össze.

A könyv 2025-ben játszódik, és Orbán Viktor még mindig miniszterelnökként szerepel benne. Frei Tamás a jelenlegi belpolitikai helyzetet elemezve úgy látja, hogy 50-50 százalék az esélye a Fidesz-kormány maradásának. Úgy fogalmazott: „minimum annyi esélyt látok, hogy a Fidesz marad, mint hogy nem.”

Az interjúban Frei Tamás élesen bírálta a magyarországi oligarcha-rendszer kiépítését, amelyet Orbán Viktor legsúlyosabb bűnének nevezett.

„Ez lesz a legsúlyosabb bűne Orbán Viktornak. Nem fogják megbocsátani. A magyar társadalom történelmileg sose fogja megbocsátani. Hogy nekünk ilyenek lettek a... ezek lettek az oligarcha-családjaink” 

– jelentette ki.

Úgy véli, a folyamatot rosszul vitelezték ki, rossz embereket választottak, és ez nem a dél-koreai modell, ahol a legtehetségesebb szereplőket támogatta az állam. Szerinte ezek az emberek abban tehetségesek, hogy megszerezzék a pénzt, de abban már nem, hogy üzemeltessék a megszerzett vagyont. „Pontosan tudom, hogy próbálják a menedzsereket levadászni, hogy ezt a kuplerájt üzemeltessék. Már azt se tudják, mijük van.” Ennek következménye Frei szerint egy rettenetes kontraszelekció, ami miatt a tehetséges emberek elhagyják az országot, ennek következtében millió befektetés nem jön be.

„Tényleg az lesz a legvége, hogy ők meggazdagodtak, és egyébként semmi haszna ebből az országnak nem volt, és nem lesz.”

Frei szerint ezután jön a magyar történelem tipikus tragikuma. „Itt egy-két generációnként mindig lenullázódik ez az ország, ugye? És újrakezdjük, és a Dunába lőjük, és kitelepítjük, és államosítjuk, és privatizáljuk, és reprivatizáljuk, és most majd megint reprivatizáljuk” – mondta, hozzátéve, hogy

a mostani oligarcha-családok második generációjának tagjai tévednek, ha azt hiszik, 40 év múlva is luxuséletet élhetnek.

A világpolitikai helyzetet elemezve kifejtette, hogy a világ egyre inkább az 1600-as évek eleji, harmincéves háború korszakára kezd hasonlítani, ahol az államok nem állandó szövetségi rendszerekben, hanem ügyek mentén, eseti jelleggel működnek együtt. Szerinte a világ egyre több országában egyetlen ember dönt, ami furcsa módon kiszámíthatóbbá teszi a politikát, hiszen elég az adott vezető – például Donald Trump, Hszi Csin-ping vagy Orbán Viktor – szándékait megérteni.

Frei szerint a világ a nagyhatalmak harcának korszaka felé halad, ahol Magyarországnak is döntenie kell majd, kivel van. Példaként említette az akkumulátorgyártást, ahol az amerikai és a kínai technológia versenyez egymással. Állítása szerint eljöhet a pillanat, amikor az országot felhívják.

„Mi van akkor, hogyha majd jön a hívás Trumptól, vagy Hszi Csin-pingtől, hogy kivel vagy, Viktor?” – tette fel a kérdést.

Frei Tamás szerint Orbán Viktor a hozzá hasonló úton járó politikusok, így Donald Trump számára is jelentős szereplő. Úgy látja, Trump jobban figyel Orbánra, mint sok más vezetőre, mert valós példának tekinti arra, „hogy hogy kell egyszemélyes országmenedzserré válni, és ebben mennyire kell vizionárius módon határozottnak és eltökéltnek lenni”,  a cél érdekében akár „maffiamódszerekkel” megsemmisíteni az ellenfelet.

Az ország gazdasági jövőjével kapcsolatban pesszimista. Úgy látja, Magyarország beleragadt a közepes jövedelmű országok csapdájába, ahonnan a Covid, az ukrajnai háború és a választási költekezések miatt már nem is tud kitörni.

A legrosszabb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az ország visszasüllyed az összeszerelő üzem szintjére, de már nem is magyar, hanem importált, például fülöp-szigeteki munkaerővel, miközben a magyar társadalom 80 százaléka a mindennapi megélhetésért küzd. Feltette a költői kérdést, amit Orbán Viktornak is feltenne: „Jól látom, hogy ön most már föl is adta a reményét, hogy mi ezt megugorjuk, és ezért azt találta ki, hogy visszamegyünk újra az olcsó munkaerő országába?”

Rámutatott, hogy míg Amerikában politikai botrányt okozott, hogy a jövedelmek 8%-át költik élelmiszerre az emberek, addig „Magyarországon ez már majdnem 40%.”

Szerinte a magyar politikai elitből senki nem beszél őszintén az emberekkel a valós helyzetről. „Ezen a vonalon itt én egy hangot nem hallok, aki a magyar emberekkel tényleg őszintén beszél” – jelentette ki.

Az interjú végén a magyar társadalom állapotát Hamvas Béla Az öt géniusz* című műve alapján elemezte. Elmélete szerint Trianon után felborult a történelmi Magyarországot alkotó ötféle embertípus (délias, nyugatias, északi, sztyeppei és bizánci) egyensúlya, és a „sztyeppei magyar” mentalitása került túlsúlyba.

Szerinte az azóta tartó kivándorlás ezt az arányt tovább rontotta, és ez a kulturális-antropológiai eltolódás az ország mélyebb problémája, aminek a megoldása nélkül a gazdaságpolitikai döntések felszínesek maradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Varga-Damm Andrea: A szentmártonkátai tragédia nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba
A volt parlamenti képviselő szerint pár nap után mindenki továbblép az ilyen tragédiák után, és nem vonják le a tanulságokat, ezzel pedig elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.


Varga-Damm Andrea volt jobbikos országgyűlési képviselő a Facebookon fejtette ki véleményét a szentmártonkátai tragikus balesetről, amelyben öt fiatal vesztette életét.

Az ügyvéd szerint az ilyen esetek után a társadalom nem beszéli ki a valódi okokat, pedig szerinte „ennek nem szabadott volna megtörténnie, ha normálisan élték volna életüket azok, akik áldozatokká váltak.” Úgy véli, ha nem keresik az okokat és nem vonják le a tanulságokat, azzal elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.

A volt képviselő azt állítja, munkája miatt jól ismeri a települést, amely szerinte a nagyszerű emberek és az egészséges természeti környezet mellett „rendkívül fertőzött a bűncselekményektől.” Hozzáteszi, hogy szerinte a hatóságok mindent tudnak ezekről, de nem tesznek semmit. Szerinte a következmények nélküli bűnözői életvitel azt üzeni a fiataloknak, hogy bármi rosszat megtehetnek, és a bűnözésből több pénzt lehet keresni, mint a tanulásból vagy a munkából.

Varga-Damm úgy véli, a tragédia borítékolható volt, és nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba.

„Ez a tragédia akkor kezdődött, amikor a temetésre tarháló apuka autót vett a fiának, akinek nincs jogosítványa” – fogalmazott.

Állítása szerint mindenki tudta a faluban, hogy a sofőrnek nincs jogosítványa, száguldozik, és sportot űz abból, hogy a vonatok előtt hajt át, a közösség mégsem tett semmit. Ő maga is többször látta ezt autót száguldozni, „mintha egy őrült vezetné.”

„A lakók pedig naponta nézhették végig mindezt. S nem tett ellene senki, semmit. Apuka sem vette el az autót” – szögezi le a volt parlamenti képviselő. Hozzáteszi, hogy az áldozatok hatan ültek be egy ötszemélyes autóba, miközben tudták, hogy „a sofőr ittas, és nincs jogosítványa.”

Megemlíti, hogy az áldozatok szülei azt mondták, nem tudtak hatni a gyerekeikre, hogy kerüljék a fiatalember társaságát. Varga-Damm Andrea azzal zárja a posztját, reméli, hogy Szentmártonkátán mindenki elgondolkodik.

Mint arról beszámoltunk, a szentmártonkátai tragédia kedden este 9 óra után történt Szentmártonkátán, a Vasútsoron található vasúti átjáróban. A Budapest felé tartó Tokaj InterCity ütközött egy autóval, amelyben hatan utaztak. A helyszínen életét vesztette a 24 éves sofőr, egy 15 és egy 17 éves fiú, valamint egy 18 éves fiatal, és egy 30 éves férfi. A baleset egyetlen túlélője egy 18 éves lány, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg.

A MÁV tájékoztatása szerint a fénysorompó a baleset idején működött, és tiltó jelzést mutatott. Az elsődleges vizsgálatok szerint az autó vezetője a lezárt félsorompót kikerülve hajtott a sínekre. A rendőrség több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Kitálalt a volt kémfőnök: Maga az Orbán-kormány jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot
Telkes András szerint a kormány baráti viszonya Moszkvával és Pekinggel védtelenné tette az országot. A szakértő úgy látja, a szolgálatok ma már nem a nemzetet, hanem a hatalmat védik.


Magyarországon a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot maga az Orbán-kormány jelenti – erről beszélt Telkes András, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese Kéri László politológus KÉRI KÉRDI című műsorában. A szakértő szerint a titkosszolgálati tevékenység általában azokban a viszonyokban erősödik fel, ahol egy országnak érdekellentétei vannak, a jelenlegi kormányzat felfogásában pedig ezek az ellentétek nem Oroszországgal vagy Kínával, hanem Brüsszellel és a „Soros-birodalommal” szemben állnak fenn.

Telkes úgy látja, hogy azokban az irányokban, ahol a kormányzat barátságot ápol és kevés az érdekellentét, egy kis kapacitásokkal bíró országban a titkosszolgálati munka – a hírszerzés és a kémelhárítás is – visszafogott lesz.

„Tehát így fordulhat elő az, hogy Magyarország tulajdonképpen titkosszolgálati átjáróházzá vált”

– fogalmazott a szakértő.

Példaként említette, hogy Oroszország szabadon hozzáférhetett a Külügyminisztérium informatikai rendszereihez. Ezt arra vezette vissza, hogy a kormány korábban megszüntette az önálló nemzetbiztonsági felügyeletet. Állítása szerint korábban Magyarországnak olyan kibervédelmi képességei voltak, hogy a magyar szakemberek jelezték nyugati partnereiknek az oroszok által alkalmazott új módszereket, de ez a képesség mára jelentősen meggyengült.

Telkes András szerint az orosz témával kapcsolatban látható, hogy „tulajdonképpen egy politikai együttműködés alakult ki a magyar kormány és az orosz hírszerzés között”. Ezt szerinte jól példázza az az eset, amikor az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SVR) közleményt adott ki arról, hogy Brüsszel és Ursula von der Leyen akarja Magyar Pétert hatalomra juttatni. A szakértő felidézte, hogy másnap a magyar külügyminiszter lényegében megerősítette ezt a narratívát.

A nemzetbiztonsági szakértő egy másik példát is hozott az orosz-magyar propaganda együttműködésére. Elmondása szerint a magyar propagandasajtóban jelent meg először az az információ, hogy az ukránok lezuhant orosz drónokból akarnak robbanófejjel ellátott fegyvereket összeszerelni, amelyeket Lengyelország és Románia ellen vetnének be. Ezt a hírt felkapta az orosz külügyi szóvivő, majd egy orosz X-csatorna már arra hivatkozott, hogy az információ a magyar hírszerzéstől származik, végül pedig az SVR is kiadott egy közleményt az állítólagos ukrán provokációról. „Tehát egy ilyen ide-oda pingpongozás volt az információ” – foglalta össze a folyamatot.

Telkes szerint az orosz beavatkozás a jövőben még komolyabb lehet.

Úgy véli, „azzal, hogy létrehozzák ezeket a digitális polgári köröket, egy nagyon széles ajtót nyitnak az orosz szolgálatoknak arra, hogy beavatkozhassanak a magyar választásokba”.

Kifejtette, hogy az orosz szolgálatoknak specializált egységeik vannak arra, hogy valódinak látszó profilokkal és információkkal jelenjenek meg egy másik ország online terében. Szerinte „itt meg lehet jelenni ebben a digitális polgári körös ökoszisztémában úgy, mintha magyarok lennénk, és ebbe el lehet ültetni az orosz érdekeknek megfelelő információkat, úgyhogy ezt mi tulajdonképpen észre se vesszük”.

A szakértő a kínai jelenlétre is kitért. Felidézte, hogy májusban Budapestre látogatott a Kínai Kommunista Párt egyik magas rangú tisztségviselője, aki korábban állambiztonsági miniszter volt, és jelenleg is a pártapparátusban felügyeli ezt a területet. Telkes szerint a politikai tárgyalások mellett a kínai vezető felkereste az Információs Hivatalt is. „Tehát ez számomra azt jelenti, hogy itt egyfajta titkosszolgálati kapcsolatfelvétel is történt Kína és Magyarország között” – mondta. Emellett megemlítette a magyar és a kínai hírügynökségek közötti megállapodást is, amely hírcserét és szakemberek képzését is magában foglalja, ami szerinte szintén tág kaput nyit a kínai befolyásnak.

Telkes András szerint az orosz és a kínai érdekek közösek abban, hogy Orbán Viktort hatalomban tartsák.

„Azt hiszem, ami közös itt az orosz és a kínai érdekekben az az, hogy egyfelől mindenképpen Orbán Viktor-t hatalomban tartsák, de úgy tartsák hatalomban, hogy Magyarország közben az EU és a NATO tagja maradjon”

– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország így hídfőállás lehet ezen hatalmak számára.

Az interjú végén a Tisza Párt környékén is feltűnő szakértő arról is beszélt, hogy egy esetleges kormányváltás után mik lennének a legfontosabb teendők a nemzetbiztonság területén. Ezek között említette a szolgálatok feletti parlamenti és politikai ellenőrzés helyreállítását, a politikai felelősségi viszonyok átláthatóvá tételét, valamint a 2010 után keletkezett teljes dokumentáció megmentését és feldolgozását, hogy rekonstruálható legyen, mi történt az elmúlt másfél évtizedben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Börtön jár érte!” – Magyar Péter keményen üzent a Fidesznek a kirobbant adatbotrány után
A politikus szerint a kormánypárt illegálisan listázza a TISZA szimpatizánsait a megszerzett adatokból. Ezért a törvény szerint akár többéves szabadságvesztés is kiszabható.
Malinovszki András - szmo.hu
2025. november 06.



A Tisza Világ nevű mobilalkalmazásból egy mintegy 200 ezer sort tartalmazó adathalmaz került nyilvánosságra. Az ügyben a kormányoldal és Tisza Párt teljesen ellentétes magyarázattal állt elő. Erről kérdeztük Magyar Pétert, az ellenzéki párt elnökét, és Menczer Tamást, a Fidesz kommunikációs igazgatóját.

Menczer szerint a tények egyértelműen ukrán szálra utalnak. Állítása szerint a kiszivárgott adatok között két ukrán állampolgár, Miroslav Tokar és egy Andriy Galelyuk nevű férfi is szerepel, akik a PettersonApps nevű ukrán cégnek dolgozva vettek részt az applikáció fejlesztésében és tesztelésében.

„Ezeket az adatokat az ukránok kapták meg és vitték magukkal, és ott van 200 ezer magyar ember adata egy háborúban álló kormánynál, aminek szuverenitási és nemzetbiztonsági vonatkozása van”

– jelentette ki Menczer, aki szerint Magyar Péter korábban letagadta, hogy ukránokkal dolgozott volna. A kormánypárti politikus úgy véli, nem egyszerű behatolásról van szó, hanem együttműködésről.

Ezzel szemben Magyar Péter orosz titkosszolgálati akciót sejt a háttérben, amelynek célja Orbán Viktor hatalomban tartása. „Kinek az érdeke hatalomban tartani Orbán Viktort és a galerijét? Mindenki tudja: az orosz elnöknek és az oroszoknak” – fogalmazott a Tisza Párt vezetője. Szerinte az ukrán neveket és feliratokat az orosz szolgálatok is elhelyezhették az adatbázisban megtévesztésül. Kiemelte, hogy a kormány narratívája folyamatosan változott: először amerikai, majd ukrán fejlesztőkről beszéltek, végül pedig ukrán elkövetőkről.

Magyar szerint a legfontosabb kérdés, hogy ki használja fel az illegálisan megszerzett adatokat. „Érdekes módon mégis az orbáni hatalom használja ezeket az adatokat: az orbáni propaganda listázza ez alapján a civileket, hozza nyilvánosságra művészek, bírók, újságírók nevét, elérhetőségét, címét. Akkor hol vannak itt az ukránok?” – tette fel a kérdést.

A politikus szerint az adatokkal való visszaélés és a listázás bűncselekmény, amelyért a törvény szerint börtön jár. „Remélem, hogy tudják: ezt a magyar hatóságok ki fogják vizsgálni, ha a választásokig nem, akkor utána” – üzente a fideszes politikusoknak.

Magyar Péter azt is állítja, hogy a nyilvánosságra hozott lista manipulált, mivel olyan személyek neve is szerepel rajta, akik soha nem töltötték le az alkalmazást. „Ha valaki manipulálja, akkor nem belül manipulálja, hanem a Karmelitában vagy éppen az orosz nagykövetségen” – tette hozzá.

Magyar Péter és Menczer Tamás a botrányról

Link másolása
KÖVESS MINKET: