HÍREK
A Rovatból

Brexit: véget ért az átmeneti időszak, Nagy Britannia kilépett az EU-ból

Mától új szabályok léptek életbe az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatrendszerében. Mutatjuk, mi változik a brexittel.

Link másolása

Új szabályok léptek életbe pénteken az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatrendszerében, miután véget ért a brit EU-tagság tavaly januári megszűnése (Brexit) óta érvényben volt átmeneti időszak.

Az egyik legfontosabb változás az, hogy

megszűnt a négy uniós szabadságjog, az emberek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások akadálytalan áramlásának automatikus érvényesítése a kétoldalú forgalomban, és a brit kormány új, az EU-országokból újonnan érkezőkre is vonatkozó bevándorlási szabályozást léptetett életbe.

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én lépett ki az EU-ból, de a kilépés napján kezdődött, közép-európai idő szerint pénteken nulla órakor véget ért 11 hónapos átmeneti időszakban jórészt a korábbi szabályrendszer maradt érvényben a kétoldalú kapcsolatokban.

Az átmeneti időszak pénteki lejártával ugyanakkor megszűnt az Egyesült Királyság tagsága az Európai Unió egységes belső piacán és vámuniójában is.

A Brexit előzményeként 2016. június 23-án népszavazást tartottak a brit EU-tagságról, és a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a távozásra voksolt.

Az Európai Unió és elődszervezetei történetében a brit kilépésig nem volt példa teljes jogú tagország kilépésére.

Az Egyesült Királyság 47 évet és egy hónapot töltött az Európai Közösség, majd utódja, az Európai Unió tagországaként, ugyanis 1973. január 1-jén lépett be a közösségbe Sir Edward Heath akkori konzervatív párti miniszterelnök vezetésével.

A pénteken véget ért átmeneti időszak egyik legfontosabb célja az volt, hogy legyen idő a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú viszonyrendszer sarkalatos szabályairól. Ezt számos sikertelen tárgyalási forduló után szinte az utolsó pillanatban, közvetlenül karácsony előtt sikerült elérni.

Az 1246 oldalas megállapodás egyik fő eleme egy szabadkereskedelmi egyezmény, amely péntektől százszázalékos vámliberalizációt - vagyis vám- és kvótamenetes kereskedelmet - biztosít az Egyesült Királyság és az EU kétoldalú áruforgalmában.

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelmének értéke a hivatalos statisztika szerint tavaly 668 milliárd font (272 ezer milliárd forint) volt.

A megállapodással együtt azonban számos alapvető fontosságú változás is történt a szabályokban.

Ezek közé tartozik, hogy megszűnt a brit hazai össztermék (GDP) éves értékének 80 százalékát előállító szolgáltatási szektor garantált hozzáférése az Európai Unió egységes belső piacához. Ez különösen érzékenyen érintheti a londoni pénzügyi szektor, a City több mint 300 ezer alkalmazottat foglalkoztató pénzügyi szolgáltató cégeit. Ezek a vállalatok a Brexit-folyamat kezdete óta tartanak attól, hogy a pénzügyi szolgáltatásokra kiterjedő konkrét megállapodás híján elveszíthetik passporting-jogosultságaikat, vagyis az euróövezeti piacokra szóló specifikus szolgáltatásnyújtási engedélyeiket.

London teljes önálló kivitelén belül a pénzügyi és egyéb kapcsolódó szolgáltatások exportjának értéke eléri az évi 100 milliárd fontot (több mint 40 ezer milliárd forint). Ez London önálló gazdasági egységként lebonyolított teljes exportjának a fele.

A londoni pénzügyi szolgáltatási szektor csak úgy tarthatná meg a jelenlegihez hasonló mértékű hozzáférését az unió egységes belső piacához, ha az EU szabályozási ekvivalencia-státust biztosít számára. Ennek feltétele azonban nagy valószínűséggel az lenne, hogy a brit szolgáltatási ágazat jórészt tartsa magát az uniós szabályozási keretrendszerhez. Az Európai Bizottság véleménye szerint London máskülönben kicsemegézné az uniós szolgáltatási piac előnyeit a hozzáféréssel járó kötelezettségek teljesítése nélkül.

A kétoldalú kapcsolatrendszerről kötött megállapodás lehetőséget biztosít arra, hogy a brit kormány és az EU a következő hónapokban tárgyaljon a pénzügyi szolgáltatási szektor uniós piaci hozzáféréséről.

A londoni pénzügyi szolgáltatási cégek ugyanakkor már komoly előkészületi lépéseket tettek arra az esetre, ha elveszítenék e hozzáférést. Számos vállalat fiókintézményeket hozott létre vezető uniós pénzügyi központokban, mindenekelőtt Frankfurtban és Párizsban. Mindemellett az EY globális üzleti tanácsadó és könyvvizsgáló cég becslése szerint a Londonban honos pénzügyi szolgáltatási cégek a 2016-os népszavazás óta ezermilliárd fontnak megfelelő eszközállományt telepítettek át uniós országokba.

Az EU-polgárokat érintő egyik legnagyobb jelentőségű változás a brit bevándorlási szabályozásban történt. Péntektől ugyanis az Egyesült Királyság beszüntette az emberek szabad mozgását biztosító uniós szabadságjog érvényesítését, és mindenkire - vagyis az EU-ból és az unión kívüli országokból újonnan érkezőkre - egyformán érvényes, pontozásos elbírálási rendszerre épülő bevándorlási szabályozást léptetett életbe.

E szabályozás alapján a brit hatóságok főleg a jelentkezők szakképzettsége és angol nyelvtudása alapján bírálják el a letelepedési kérelmeket. Azok az EU-polgárok, akik a pénteki határidő előtt érkeztek, és már életvitelszerűen, törvényesen az Egyesült Királyságban laknak, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával. Ehhez meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért - hivatalos elnevezéssel letelepedett jogi státusért - kell folyamodniuk a brit hatóságokhoz; ennek benyújtási határideje június 30. Megtagadható ugyanakkor a letelepedett státus, sőt a belépési engedély is azoktól, akikre más országokban legalább egy év szabadságvesztést róttak ki korábbi bűncselekmények miatt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Varga Judit nyilvánosságra hozott hangfelvétele miatt tovább blokkolhatják a Magyarországnak szánt EU-s pénzeket
Az EP állásfoglalása aggályosnak tartja, hogy belenyúlhattak ügyészségi iratokba. De van számos más kifogása is, ami miatt továbbra sem jönnek az eurómilliárdok.

Link másolása

Ugyan bizonyos területeken van némi javulás, „a legtöbb területen a helyzet továbbra is riasztó”, és van, ahol tovább romlott – erre jutott az Európai Parlament. Az állásfoglalást 399-en megszavazták, 117 nemmel és 28 tartózkodással szemben.

A tervezetet öt frakció – köztük a jobbközép, a KDNP-t is sorai közt tudó Európai Néppárt – nevében adták be – írja a Telex.

A parlamenti állásfoglalás szerint a tavaly elfogadott igazságügyi reform ellenére súlyos jogállami hiányosságok maradtak ezen a téren. Példaként említik, hogy a Kúria jelenlegi elnöke tulajdonképpen elmozdíthatatlan a helyéről. A szöveg szerint Magyarországon politikailag beavatkoznak „az ügyészi szolgálatok és az egyes ügyészek munkájába”, valamint nyomást gyakorolnak az Országos Bírói Tanács tagjaira.

Az igazságügyi követelmények azért különösen fontosak, mert ezek miatt az Európai Bizottság a 22 milliárd eurónyi uniós felzárkóztatási támogatások szinte egészét befagyasztotta – említi meg a portál.

Az állásfoglalásban immár szerepel a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvétel is, amin a volt igazságügyi miniszter, Varga Judit arról beszél, hogy belenyúlhattak az ügyészségen a Schadl-Völner-ügy peranyagába, és abból kormányhoz közeli szereplők neveit húzhatták ki.

Az állásfoglalás

„ismételten felhívja a Bizottságot, hogy értékelje újra határozatát, különösen az elfogadása óta hozott nemzeti intézkedések, valamint a korábbi magyar igazságügyi miniszter kiszivárogtatott kijelentéseinek fényében, amelyek az ügyészség függetlenségének hiányára és a büntetőeljárásokba való politikai beavatkozásra utaltak”.

A határozat pontokba szedett más problémákat is:

  • a Szuverenitásvédelmi Hivatal civilek és a média elleni lehetséges vizsgálataitól kezdve
  • a kormány médiára gyakorolt túlzott befolyásán át
  • „az Integritás Hatóság megfelelő hatáskörének, felhatalmazásának, információkhoz való hozzáférésének” hiányáig.

A szuverenitási törvényt külön elítéli az állásfoglalás, mert úgy véli, uniós jogszabályok mellett a demokrácia normáit is alapjaiban sért. A szöveg ezen felül „sajnálatosnak tartja, hogy Magyarország visszaélt vétójogával a Tanácsban, és az EU stratégiai érdekeit aláásva megakadályozta a létfontosságú támogatás nyújtását Ukrajnának”. Emellett „elítéli a magyar kormány Oroszországgal kapcsolatos általános politikáját”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Először szólalt meg Orbán Viktor Magyar Péterről: a baloldal belügye, majd maguk között elrendezik
A kormányfő nem győzte hangsúlyozni, hogy ő a legfőbb ügyésznek hisz a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvétellel kapcsolatban.

Link másolása

Orbán Viktor is meghallgatta a hangfelvételt, amin Varga Judit arról beszélt, hogy Rogán Antalék belenyúltak az ügyészség irataiba - írja a Telex. Majd többször hozzátette, hogy ő a legfőbb ügyésznek hisz, aki szerint nem lehet nyomtalanul manipulálni ügyészségi iratokat.

Hogy töretlen-e a bizalma Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter iránt, leszögezte:

A Gergőnek van baja, mert megműtötték és nehezen mozog. Az komoly baj, nem pedig az, hogy ő volt az ajánlója egyébként a Fidesz-tagságra is az igazságügyi miniszter férjének, de ez nem érinti az ő munkáját, mert a bizalom, az a munkából fakad.

A Tisza Párt alelnökével kapcsolatos kérdésekre azt ismételgette, hogy Magyar Péter a baloldal belügye.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Schmidt Mária és Iványi Gábor egy asztalhoz ült az amerikai nagykövet Széder-estjén
David Pressman szerint: „A zsidó hagyomány azonban azt tanítja, hogy a vita valójában lehetőség arra, hogy megküzdjünk saját nézőpontjainkkal, jobban megértsük másokét”.

Link másolása

David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete április 23-án, kedden Széder-estet tartott a rezidenciáján. Ilyen eseményre tavaly is sort került, akkor sokáig téma volt a sajtóban, hogy a zsidók egyik legnagyobb ünnepén a nagykövet asztalánál ült az a Gyöngyösi Márton is, aki korábban listázta volna, hogy hány olya tagja van az Országgyűlésnek, aki „bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára”.

„Az Egyesült Államok magyarországi nagykövete, David Pressman április 23-án, kedden Széder-estet tartott a rezidenciáján, ahol egy beszélgetés keretében különböző vallásokat, politikai nézeteket és hátteret képviselő embereket látott vendégül” – áll a budapesti amerikai nagykövetség honlapján. Hozzátették, a fő beszédtémák között szándékosan olyanok szerepeltek, amik a kormány fő üzeneteihez kapcsolódnak: „migráció, gender, háború”.

Az est egyik érdekessége volt, hogy azon egyaránt részt vett Schmidt Mária történész, az Orbán-kormány egyik legfőbb ideológusa és Iványi Gábor lelkész, a kormányzat egyik legfőbb kritikusa is, akinek egyházát és személyét az utóbbi időben számos attrocitás érte a hatóságok részéről, a Fideszhez közeli sajtó pedig gyakran pécézi ki magának.

A vacsorával kapcsolatban egyébként David Pressman azt írta: A családomban a Pészah ünnepén tartott Széder-est mindig az élénk viták és beszélgetések helyszíne volt. A határozott nézetekkel rendelkezőknek, különösen azoknak, akik nem értenek egyet egymással, több időt kellene egymás társaságában tölteniük, nem pedig kevesebbet. Azok a beszélgetések, amelyeket a sajátunktól eltérő véleményű emberekkel folytatunk toleranciát szülnek, elősegítik a különbözőségek tiszteletét, és megerősítik demokráciáinkat.

A közlemény szerint a Széder egyik vendége arról beszélt, „általában úgy tekintünk a vitákra, mint amiket meg kell nyernünk. A zsidó hagyomány azonban azt tanítja, hogy a vita valójában lehetőség arra, hogy megküzdjünk saját nézőpontjainkkal, jobban megértsük másokét, és így megtaláljuk a közös hangot”.

David Pressman kiemelte: „A ma esti lenyűgöző széder-esti beszélgetés alkalmat adott a közös vitára és arra, hogy megvitassuk a Pészah történetét és annak politikai relevanciáját, amelyek gyakran megosztanak minket. Megtiszteltetés volt egy sokszínű, szenvedélyes, egyedi hangú csoportot vendégül látni egy széderasztal körül”.

via Index


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Továbbra is gondban van az iskola, ahonnan hat tanárt rúgtak ki polgári engedetlenség miatt – azóta sem tudták teljesen megoldani a pótlásukat
Csoportösszevonások, különböző szintű diákok együtt tanítása, szakemberhiány – nagyon hiányoznak az oktatásból az elbocsátott pedagógusok.

Link másolása

A budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium igazgatója szerint még nem tudták megoldani az intézményből polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok pótlását. Ahogy korábban mi is beszámoltunk róla, hat tanárt bocsátottak el az iskolából, amiért csatlakoztak a béremelésért és jobb munkakörülményekért tiltakozókhoz.

A pedagógusok munkaügyi pere kedden folytatódott a bíróságon. Oda beidézték az iskola igazgatóját, aki elmondta, hogy a kirúgások után fel kellett oszlatni a földrajz fakultációt, németül biológiát tanító tanár azóta sincs, több osztály osztályfőnök nélkül maradt és a francia csoportokat össze kellett vonni az iskolában – írja a hvg.hu.

Hutai László elmondta:

maradtak el órák a polgári engedetlenség miatt, de ez nem okozott nagyobb gondot, mint egy súlyosabb influenzajárvány. A tanárok elbocsátása azonban nagy érvágás volt, mert sokuknak különleges szaktudása volt.

A nemzetközi érettségi esetében sem maradt olyan franciatanár, aki elvégezte volna az ehhez szükséges felkészítő tanfolyamot.

A spanyolórák esetében is össze kellett vonni csoportokat, így előfordult, hogy egy tanárnak egyszerre kellett foglalkoznia a kezdőtől a haladóig minden csoporttal. Az igazgató azt mondta, több fórumon kezdeményezte, hogy legalább a speciális tudású kollégákat óraadóként visszafoglalkoztathassák, de nem kapott zöld utat.

Hutai arról is beszélt, hogy a kirúgások előtt felhívta Rábel Krisztina tankerületi igazgató, és arra kérte, hasson az engedetlen tanárokra. Két tanárra külön felhívta a figyelmet, akik „nagyon közel állnak a vörös vonalhoz”. Amikor az igazgató emiatt szólt nekik, polgári engedetlenség helyett végül sztrájkba kezdtek.

Miután hat tanárt elbocsátották, a többiek úgy érezték, a diákok érdekében nem jó ötlet folytatni az engedetlenséget. Hutai azt is mondta, nem érezte, hogy a tankerület külön a Karinthyt akarta büntetni, de megszorításként érzékelte, amikor hirtelen határozatot kapott arról, hogy a szokásos öt osztály helyett csak hármat indíthat az iskola.

Link másolása
KÖVESS MINKET: