HÍREK
A Rovatból

Brexit: véget ért az átmeneti időszak, Nagy Britannia kilépett az EU-ból

Mától új szabályok léptek életbe az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatrendszerében. Mutatjuk, mi változik a brexittel.


Új szabályok léptek életbe pénteken az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatrendszerében, miután véget ért a brit EU-tagság tavaly januári megszűnése (Brexit) óta érvényben volt átmeneti időszak.

Az egyik legfontosabb változás az, hogy

megszűnt a négy uniós szabadságjog, az emberek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások akadálytalan áramlásának automatikus érvényesítése a kétoldalú forgalomban, és a brit kormány új, az EU-országokból újonnan érkezőkre is vonatkozó bevándorlási szabályozást léptetett életbe.

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én lépett ki az EU-ból, de a kilépés napján kezdődött, közép-európai idő szerint pénteken nulla órakor véget ért 11 hónapos átmeneti időszakban jórészt a korábbi szabályrendszer maradt érvényben a kétoldalú kapcsolatokban.

Az átmeneti időszak pénteki lejártával ugyanakkor megszűnt az Egyesült Királyság tagsága az Európai Unió egységes belső piacán és vámuniójában is.

A Brexit előzményeként 2016. június 23-án népszavazást tartottak a brit EU-tagságról, és a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a távozásra voksolt.

Az Európai Unió és elődszervezetei történetében a brit kilépésig nem volt példa teljes jogú tagország kilépésére.

Az Egyesült Királyság 47 évet és egy hónapot töltött az Európai Közösség, majd utódja, az Európai Unió tagországaként, ugyanis 1973. január 1-jén lépett be a közösségbe Sir Edward Heath akkori konzervatív párti miniszterelnök vezetésével.

A pénteken véget ért átmeneti időszak egyik legfontosabb célja az volt, hogy legyen idő a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú viszonyrendszer sarkalatos szabályairól. Ezt számos sikertelen tárgyalási forduló után szinte az utolsó pillanatban, közvetlenül karácsony előtt sikerült elérni.

Az 1246 oldalas megállapodás egyik fő eleme egy szabadkereskedelmi egyezmény, amely péntektől százszázalékos vámliberalizációt - vagyis vám- és kvótamenetes kereskedelmet - biztosít az Egyesült Királyság és az EU kétoldalú áruforgalmában.

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelmének értéke a hivatalos statisztika szerint tavaly 668 milliárd font (272 ezer milliárd forint) volt.

A megállapodással együtt azonban számos alapvető fontosságú változás is történt a szabályokban.

Ezek közé tartozik, hogy megszűnt a brit hazai össztermék (GDP) éves értékének 80 százalékát előállító szolgáltatási szektor garantált hozzáférése az Európai Unió egységes belső piacához. Ez különösen érzékenyen érintheti a londoni pénzügyi szektor, a City több mint 300 ezer alkalmazottat foglalkoztató pénzügyi szolgáltató cégeit. Ezek a vállalatok a Brexit-folyamat kezdete óta tartanak attól, hogy a pénzügyi szolgáltatásokra kiterjedő konkrét megállapodás híján elveszíthetik passporting-jogosultságaikat, vagyis az euróövezeti piacokra szóló specifikus szolgáltatásnyújtási engedélyeiket.

London teljes önálló kivitelén belül a pénzügyi és egyéb kapcsolódó szolgáltatások exportjának értéke eléri az évi 100 milliárd fontot (több mint 40 ezer milliárd forint). Ez London önálló gazdasági egységként lebonyolított teljes exportjának a fele.

A londoni pénzügyi szolgáltatási szektor csak úgy tarthatná meg a jelenlegihez hasonló mértékű hozzáférését az unió egységes belső piacához, ha az EU szabályozási ekvivalencia-státust biztosít számára. Ennek feltétele azonban nagy valószínűséggel az lenne, hogy a brit szolgáltatási ágazat jórészt tartsa magát az uniós szabályozási keretrendszerhez. Az Európai Bizottság véleménye szerint London máskülönben kicsemegézné az uniós szolgáltatási piac előnyeit a hozzáféréssel járó kötelezettségek teljesítése nélkül.

A kétoldalú kapcsolatrendszerről kötött megállapodás lehetőséget biztosít arra, hogy a brit kormány és az EU a következő hónapokban tárgyaljon a pénzügyi szolgáltatási szektor uniós piaci hozzáféréséről.

A londoni pénzügyi szolgáltatási cégek ugyanakkor már komoly előkészületi lépéseket tettek arra az esetre, ha elveszítenék e hozzáférést. Számos vállalat fiókintézményeket hozott létre vezető uniós pénzügyi központokban, mindenekelőtt Frankfurtban és Párizsban. Mindemellett az EY globális üzleti tanácsadó és könyvvizsgáló cég becslése szerint a Londonban honos pénzügyi szolgáltatási cégek a 2016-os népszavazás óta ezermilliárd fontnak megfelelő eszközállományt telepítettek át uniós országokba.

Az EU-polgárokat érintő egyik legnagyobb jelentőségű változás a brit bevándorlási szabályozásban történt. Péntektől ugyanis az Egyesült Királyság beszüntette az emberek szabad mozgását biztosító uniós szabadságjog érvényesítését, és mindenkire - vagyis az EU-ból és az unión kívüli országokból újonnan érkezőkre - egyformán érvényes, pontozásos elbírálási rendszerre épülő bevándorlási szabályozást léptetett életbe.

E szabályozás alapján a brit hatóságok főleg a jelentkezők szakképzettsége és angol nyelvtudása alapján bírálják el a letelepedési kérelmeket. Azok az EU-polgárok, akik a pénteki határidő előtt érkeztek, és már életvitelszerűen, törvényesen az Egyesült Királyságban laknak, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával. Ehhez meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért - hivatalos elnevezéssel letelepedett jogi státusért - kell folyamodniuk a brit hatóságokhoz; ennek benyújtási határideje június 30. Megtagadható ugyanakkor a letelepedett státus, sőt a belépési engedély is azoktól, akikre más országokban legalább egy év szabadságvesztést róttak ki korábbi bűncselekmények miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fotógaléria – Egy nappal az alakuló ülés előtt vette át megbízólevelét Szijjártó és Lázár
A hétfői parlamenti ünnepségről távol maradó politikusok a Nemzeti Választási Irodában vették át a dokumentumot. Az átvevők között volt Kocsis Máté és az új KDNP-frakcióvezető, Rétvári Bence is.


Közvetlenül a szombati alakuló ülés előtt, péntek délelőtt a Nemzeti Választási Irodában is átvették megbízólevelüket azok a listáról bejutott politikusok, akik nem vettek részt a hétfői, országházi ünnepségen. A távolmaradók között volt többek között Szijjártó Péter, Lázár János és Kocsis Máté is. Ezzel az országos listáról bejutott, hétfőn távol maradt politikusok közül többen is átvették a megbízólevelüket a szombati alakuló ülés előtt.

A pénteki átadón több ismert politikus is megjelent, akik az új, ellenzéki szerepben készülő Fidesz–KDNP-frakciókban kapnak feladatot.

Szijjártó Péter mellett ott volt Lázár János, aki még korábban jelezte, egy évre vállalja a parlamenti munkát, valamint Kocsis Máté, aki a frakcióvezetői poszt után frakcióvezető-helyettesként folytatja.

Mellettük Tuzson Bence, Hankó Balázs, Pócs János és Németh Balázs is pénteken kapta meg a képviselői munkához szükséges dokumentumot. Az átvevők között volt Rétvári Bence, aki a KDNP frakcióvezetője lesz, Vitályos Eszter, az Országgyűlés leendő fideszes alelnöke, valamint Latorcai Csaba, a KDNP alelnökjelöltje is. A Mi Hazánk Mozgalom részéről Szabadi István vette át megbízólevelét – írta az Index.hu.

Az új Országgyűlés szombaton 10 órakor tartja alakuló ülését,

ahol a képviselők eskütétele után megválasztják a Ház tisztségviselőit, és hivatalosan is megalakulnak a frakciók. Az Országgyűlés Hivatalának napirendi javaslata szerint az ülésen dél körül következik a házelnökválasztás és az alelnökök megválasztása, majd délután a miniszterelnök megválasztása.

Sasvári Róbert László, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke a dokumentumok jelentőségéről beszélt: „A megbízólevél szimbolizálja a felhatalmazást arra, hogy a nemzet szolgálatába álljanak”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Távozik a Tisza Párt sajtófőnöki posztjáról Tárkányi Zsolt
Azt egyelőre nem tudni, ki veszi át a helyét, de a Tisza parlamenti frakciójának sajtókommunikációs struktúrája rövidesen véglegessé válik. Tárkányi üzent a sajtó munkatársainak is.


Megszűnik Tárkányi Zsolt sajtófőnöki megbízása a Tisza Pártnál, miután a debreceni központú Hajdú-Bihar 01-es körzetből országgyűlési képviselői mandátumot szerzett. A politikus pénteken maga jelentette be a váltást.

„Országgyűlési képviselői megbízásommal a Tisza Pártnál betöltött munkaviszonyom és a sajtókapcsolati vezetői megbízásom a mai nappal megszűnik”

– közölte közösségi oldalán.

Azt egyelőre nem tudni, ki veszi át a helyét, de jelezte, hogy a Tisza parlamenti frakciójának sajtókommunikációs struktúrája rövidesen véglegessé válik.

Tárkányi üzent a sajtó munkatársainak is, és képviselői munkájának egyik céljaként a sajtószabadság helyreállítását jelölte meg.

„Jó munkát kívánok minden magyar szerkesztőségnek! Azon fogok dolgozni, hogy ez a munka sokkal szabadabb lehessen, mint az elmúlt években volt”

– zárta bejelentését.

A politikus 2025 júliusában lett a Tisza Párt sajtófőnöke, miután otthagyta az RTL Híradót, ahol politikai riporterként dolgozott. A váltásról akkor azt mondta, döntése egy hosszabb folyamat eredménye volt. Egy interjúban úgy fogalmazott”: „Nem az RTL-t hagytam ott, hanem az újságírást”.

Képviselőjelöltként aktívan foglalkozott a debreceni CATL akkumulátorgyár körüli ügyekkel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kert Attila megpályázná a közmédia elnöki posztját
Az Euronews magyar irodájának vezetője egy podcastben jelezte, hogy nyitott a közmédia vezetésére. Azt is elmondta, hogy egyelőre senki nem kereste meg őt ezzel kapcsolatban.
F O. - szmo.hu
2026. május 08.



Ha korrektnek tűnik a pályázat, versenybe száll a közmédia vezetéséért Kert Attila – erről ő maga beszélt egy podcastben, amit a Média1 vett észre.

Az Euronews magyar irodájának vezetője hozzátette, hogy őt senki nem kereste meg a feladattal.

Szerinte nincs is kinek megkeresnie, mivel az uniós szabályozás átlátható, nyílt és diszkriminációmentes eljárást ír elő a közmédia vezetőjének kiválasztására. Azt is elmondta, hogy a mostani munkáját akkor is szívesen végzi, ha végül nem kerül az állami médiumhoz.

Kert Attila korábban úgy nyilatkozott: „senkivel, semmiféle állásról nem egyeztettem a Tiszánál, sőt úgy hallottam, a pártnál azt az elvet követik, hogy nem osztogatnak pozíciókat, hanem a feladathoz keresnek embert”.

A szakember neve már korábban is felmerült az állami médium lehetséges új vezetőjeként. Kert 2006 és 2009 között a Magyar Televízió hírigazgatója volt.

Már februárban értékelte a Tisza Párt közmédiával kapcsolatos terveit. Akkor arról beszélt, hogy a közmédia „teljes, érdemi átalakítása csak kétharmados többséggel lehetséges, a sima többség ehhez kevés”. A hírszolgáltatás azonnali felfüggesztését pedig olyan politikai ígéretnek nevezte, amelyet szakmailag nehéz gyorsan kivitelezni.

A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter a választási győzelem után többször is megerősítette, hogy kormányalakításukat követően felfüggesztenék a közmédia hírszolgáltatását, mert álláspontja szerint az intézmény propagandát folytat.

Az Európai Bizottság már korábban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben az Európai Médiaszabadság Rendelet és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv több pontja miatt,

beleértve a közszolgálati médiával kapcsolatos követelmények megsértését is. A Bizottság felszólító levelet küldött, amelyre Magyarországnak két hónapja volt válaszolni; elégtelen válasz esetén a következő lépés egy indokolással ellátott vélemény lehet. A bírósági szakasz és az esetleges pénzbírság csak ezután következhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Sopronban is kimutatták az azbesztet a kőzúzalékban
A Greenpeace megbízásából egy laboratórium két soproni helyszínen is kimutatta a tremolit típusú azbesztet. A szervezet szerint a probléma egész Nyugat-Magyarországot érinti, korábban Szombathelyen és Zalaegerszegen is találtak szennyezett kőzetet.


Az MAir-Scope azbesztvizsgáló laboratóriuma két soproni mintában is kimutatta a rákkeltő azbeszt jelenlétét – közölte a Greenpeace Magyarország pénteken. A szervezet szerint a Nyugat-Magyarországon található településeket érintő azbesztszennyezettség lényegesen nagyobb mértékű, mint amit korábban bárki feltételezett, ezért azonnali kormányzati intézkedéseket és egy egyeztető fórum létrehozását sürgetik.

A vizsgálatok tremolit típusú azbesztet mutattak ki a kőzúzalékban Sopronban.

Az egyik érintett terület egy forgalmas útkereszteződés a Pozsonyi úton, lakóházak és egy temető közelében, a másik pedig az új építésű Egeredi-domb lakópark egyik utcája, ahol egy társasház építése zajlik.

Sopron városvezetése korábban igyekezett megnyugtatni a kedélyeket. Dr. Farkas Ciprián polgármester egy videóban arról beszélt, hogy az ő adataik alapján nincs probléma, ugyanakkor elismerte, hogy a magánberuházásokkal kapcsolatban nem állnak rendelkezésükre információk. A Greenpeace egy helyi önkormányzati képviselővel, Jakál Adriennel együttműködve éppen ilyen területekről vett mintákat, amelyek beigazolták a gyanút.

A probléma az egész régiót érinti. Az elmúlt hetekben Szombathelyen és Zalaegerszegen is találtak azbeszttel szennyezett, Ausztriából származó kőzúzalékot, Kőszegen pedig azbesztgyanú miatt vezettek be hatósági intézkedéseket, és maszkokat osztottak a lakosoknak.

Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője szerint egy egyeztető fórumra van szükség, „amelyen a helyzet rövid és hosszútávú megoldásairól is dönthetnek”.

A Greenpeace szerint a kármentesítést azonnal meg kell kezdeni állami forrásból, a későbbiekben pedig olyan kártérítési mechanizmusokra lesz szükség, amelyek fedezik a mentesítés és a védekezés költségeit.

A szervezet állítja, a szennyezett kőzúzalék ausztriai bányákból származik, és bizonyítékaik vannak arra, hogy az osztrák hatóságok évek óta tudtak a problémáról.

A Greenpeace Ausztria feljelentést is tett, miután kiderült, hogy a pilgersdorfi bányában még 2025 őszén is katasztrófavédelmi gyakorlatot tartottak, több száz résztvevővel, köztük diákokkal. Burgenland tartomány vitatja a vádakat, szerintük a gyakorlat idején a bánya rendelkezett a szükséges engedélyekkel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk