Bardóczi Sándor: Sajnos nincs már nagyon időnk

Mintegy ezermilliárd forintos indítóköltséggel és évi 500–700 millió köbméter víz tájba juttatásával kellene elkezdeni Magyarország vízpótlását egy geofizikus szerint, aki a jelenlegi, szavannákra emlékeztető állapotok visszafordítására tett javaslatot. Timár Gábor, az ELTE Természettudományi Karának munkatársa a 24.hu-nak vázolta fel a tervet, amelynek sürgősségét a Duna történelmi mélypontja és a Paksi Atomerőmű emiatti teljesítménycsökkentése is alátámasztja.

A cél az, hogy a talaj, mint a leghatékonyabb víztározó, feltöltődjön. Timár Gábor szerint már a következő télen el kellene kezdeni a munkát.

„Legalább egyharmad Balatonnyi vizet kellene már a következő télen a tájba juttatni, az már észrevehető segítség lenne jövő nyáron. 500–700 millió köbméter évente – ez a beugró szint” – hangsúlyozta.

A talajban tárolt víz a mélybe nyúló gyökerű növények számára hónapokig elérhető, a párologtatásuk pedig hűti a környezetet és segíti a helyi zivatarok kialakulását.

A terv az agrárgyakorlat átalakítását is megköveteli. A geofizikus szerint fel kellene hagyni a szántóföldi gazdálkodással az Alföld olyan laposabb régióiban, mint a Sárrét és a Kis-Sárrét, ahol ehelyett tavasszal elöntött, nyárra kiszáradó réteket, legelőket kellene fenntartani.

Országosan a regeneratív talajgazdálkodásra való áttérést sürgeti, amely a talaj takarásával (mulccsal, növénymaradékkal) védekezik a párolgás ellen. A szakértő a jelenlegi helyzet drámaiságát azzal érzékeltette, hogy a fedetlen talajok miatt gyakorlatilag megszűnt a harmatképződés.

Emellett arra is figyelmeztetett, hogy a gazdálkodók már a nem megújuló rétegvízkészleteket is öntözésre használják, ami hosszú távon fenntarthatatlan.

A vízpótlási terv aktualitását az elmúlt napok eseményei adják. Hétfőn a Duna vízállása Paksnál rekordalacsony, mínusz 106 centiméteres szintre süllyedt, ami miatt a Paksi Atomerőmű kénytelen volt csökkenteni a blokkok teljesítményét. Kedden Budapesten is negatív vízállási rekord dőlt meg, komoly fennakadásokat okozva a hajózásban. Az atomerőmű pénteken a névleges teljesítményének közel felén, 960 megawatton üzemelt a kritikus vízhelyzet miatt.

A jelenlegi vízhiányos állapotok mélyen gyökereznek a magyar vízgazdálkodás történetében. A 19. és 20. században a fő cél a vizek minél gyorsabb levezetése volt: a folyószabályozásokkal, a lápok és mocsarak lecsapolásával a gazdálkodás alá vonható területek növelése volt a cél.

A belvizet károsnak tartották, és a teljes rendszer arra épült, hogy a többletvizet azonnal elvezesse az országból. A klímaváltozás azonban átírta a szabályokat, és ma már a víz megtartása lenne a legfontosabb feladat, de a szemléletváltás a jogszabályok és a gyakorlat szintjén is várat magára.

Több vízügyi körzetben is a legmagasabb fokozatú készültséget rendelték el, a helyzet pedig több településen annyira kritikussá vált, hogy a honvédségnek kellett lajtoskocsikkal vizet osztania, például Szadán. A krízis a politikai vitákat is fellobbantotta: a Paksi atomerőmű teljesítménycsökkentése és az általános vízhiány miatt is élénk közéleti vita zajlott. A szakértők szerint a probléma egyik oka az elöregedett víziközmű-hálózat, amelynek felújítása évi több százmilliárd forintot emésztene fel.

Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár egy ma közzétett bejegyzésben számolt be arról, hogy vezetőváltás történt a Magyar Külügyi Intézet élén. „Na végre!” – kezdte a posztot.

Azt írta, a döntés híre megkönnyebbülést okozott a hazai külpolitikai szakértői körökben. Szent-Iványi szerint a miniszter barátságosan búcsúztatta az amerikai vezetőt, ami szerinte nem volt indokolt Pappin tényleges tevékenysége alapján, a gesztus mögött „inkább diplomáciai megfontolások állhattak”. A volt államtitkár szerint ennek oka, hogy „Pappin jó kapcsolatokkal rendelkezik a MAGA mozgalomban és különösen J.D. Vance alelnökhöz van közeli baráti kapcsolata.” Úgy véli, erre tekintettel kaphatott Pappin nem megérdemelt méltatást. A posztban súlyos állítások is szerepelnek az intézet belső működéséről.

Állítása szerint ez a két ember „valóságos politikai komisszárként” irányította a működést, az épületet bekamerázták, és folyamatosan figyelték a munkatársakat, akik ezért csak az udvaron mertek vele szabadon beszélni. Azt is írta, hogy „minden dokumentumot, írásos anyagot, közleményt Google fordítóval ellenőriztek, alaposan belenyúltak, átírtak.” Szent-Iványi szerint „valósággal rettegésben tartották a munkatársakat”, akik kérték a segítségét Pappin eltávolításában. A bejegyzés egy másik, még jobb hírnek nevezi, hogy értesülései szerint új vezetője lehet az intézetnek.

A volt államtitkár méltatta Feledy felkészültségét és elemző készségét. Azzal zárta sorait, hogy ha valóban ő lesz a vezető, „akkor végre jó kezekbe kerül az Intézet”. Gladden Pappin 2023 tavaszán, a Magyar Külügyi Intézet újjászervezésekor került az intézmény élére. A Szent-Iványi által említett bejelentést tevő Orbán Anita idén májusban lett külügyminiszter, így hatáskörébe tartozik a döntés. A távozás időzítését ugyanakkor árnyalja, hogy a Magyar Hang már két hónappal ezelőtt arról írt, hogy Pappin a választásokat követően „csendben lelépett” az intézet éléről. A mostani bejegyzés így vagy a távozás hivatalos megerősítésének napját jelöli, vagy egy új fejleményt a korábbi sajtóértesüléshez képest. Cikkünk megjelenéséig hivatalos kormányzati közlemény a vezetőváltásról nem jelent meg. Pappin kinevezésekor a kormányzat célja az volt, hogy megerősítse kapcsolatait az amerikai konzervatív körökkel, szoros kapcsolatot ápol a Republikánus Párt Trump-féle szárnyával. A kormányközeli sajtó rendszeresen sikerként számolt be nemzetközi szerepléseiről, például a Müncheni Biztonsági Konferencián való fellépéséről.

A Duna rekordalacsony vízállása miatt a Paksi Atomerőmű fokozatos teljesítménycsökkentésbe kezdett, majd a kormány jelezte: ha a vízszint eléri a kritikus –134 centimétert, a blokkok teljes leállása is elkerülhetetlenné válhat.  Magyar Péter az erőműben tartott sajtótájékoztatóján az Orbán-kormányt hibáztatta. A miniszterelnök felidézte, Orbán Viktor 2023-ban még azzal érvelt az akkumulátorgyárak mellett, hogy az ország vízkészletei bőségesek.

A többség viszont a természetet okolja, „Én nem hibáztatok egy politikust sem. Erről nem tehetnek, erről az időjárás tehet” – mondta egy helyi lakos.

Az erőmű dolgozói arról beszéltek, szerintük nekik ugyanúgy be kell majd járniuk, mint eddig. „Nem tudjuk, mert még sose volt ilyen, de eddig nem volt róla szó, hogy csökkentett létszámmal működnénk. Hogyha nem mennek a blokkok, például amikor főjavítás is van, a karbantartásnak akkor  is bent kell lenni, az üzemeltetésnek is, úgyhogy én bízom benne, hogy nem lesz home office” – magyarázta egyikük.

A mostani vízszint őket is meglepte. Egyikük elmondta, a hidegvizes csatornát évtizedekkel ezelőtt az elmúlt száz év legalacsonyabb vízállásánál is méterekkel mélyebbre tervezték, de azzal senki nem számolt, hogy a Duna vize valaha annyira alacsony lesz, mint most. Hozzátette, az alternatív megoldás a hűtőtorony lenne, de „az maximum egy új építésű erőműnél lehetne kivitelezni, ennél már nem.”

A többség ugyanakkor már alkalmazkodott a kormány által kért energiatakarékossághoz. „A légkondit nem kapcsolom be, nagy mosást meg fagyasztást nem ilyenkor üzemeltetem” – sorolta egy nő. Mások a redőnyök leengedésével védekeznek a hőség ellen, vagy a klímát ventilátorra cserélik.

Jámbor András a közösségi oldalán tette közzé gondolatait az aktuális hőség és aszály kapcsán.

„Így, a nagy melegben, amikor a fél ország kiszáradt, eszembe jutott Orbán Viktor méltán egyik legbutább felszólalása, amely tökéletesen mutatja, miért tartunk a vízgazdálkodásban, az aszály és a klímaválság elleni védekezésben ott, ahol tartunk.

Jámbor posztja Orbán Viktor egy 2023. május 8-i parlamenti felszólalására utal. A miniszterelnök akkor, az azonnali kérdések órájában egy képviselői kérdésre reagálva azt mondta: „nekünk az a bajunk, hogy több víz megy ki az országból, mint amennyi bejön.” A kijelentés többször hivatkozási ponttá vált a vízgazdálkodás körüli politikai vitákban.

A kormányzati kommunikáció később változott; 2025-ben már arról beszéltek, hogy a vízvisszatartási intézkedéseknek, például csatornák és tározók fejlesztésének köszönhetően „ma már kevesebb víz folyik ki az országból, mint amennyi beérkezik”.

Szakértők szerint az ilyen helyzetek kialakulásában a hálózati veszteségek és a fogyasztási csúcsok mellett a rendszerszintű problémák is szerepet játszanak, ami miatt a jelenlegi mezőgazdasági modell egy aszálykatasztrófa idején fenntarthatatlan.

Maga Orbán Viktor is árnyalta a kérdést idén márciusban, amikor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara eseményén úgy fogalmazott: „Magyarország elvileg édesvíz-nagyhatalom. Csak nem jól csináljuk”, elismerve a rendszerszintű javítások szükségességét.