Balogh László: Budapesten már használt lakásoknál is 1 millió 150 ezer forintos négyzetméterárakról beszélhetünk

A kormány büszkén jelentette be, hogy 29 termék ára 50 százalékkal is csökkent az árrésstop hatására. A termékek szélesebb körét nézve ennél kisebb az árcsökkenés, de tény, hogy érzékelhető az árrésstop hatása a boltokban. Viszont több áruházlánc is mennyiségi korlátozást vezetett be, a CBA szóvivője pedig arról beszélt, hogy az új rendszer hosszú távon visszafordíthatatlan károkat okoz a kereskedelemben. A kisebb, jellemzően magyar tulajdonú boltok kerültek a legnagyobb bajba.

Mik az első néhány nap tapasztalatai, és meddig tartható fenn ez az intézkedés, ami a kormány eddigi kommunikációja szerint legalább május végéig tart? Raskó György agrárközgazdásszal beszélgettünk.

– Lehet érezni az árrés-stop hatását?

– Igen. Elsősorban a tejtermékeknél volt nagy az árrés, ott látványosan változtak az árak. A zöldségek közül is jó pár, például a paradicsom egyértelműen olcsóbb lett, tehát vannak látható jelei az intézkedésnek.

– Sokan arra panaszkodnak, hogy ebből a 10 százalékból nem tudják kigazdálkodni a rezsit és a költségeiket. Más termékekre szétteríthető ez a veszteség? Látni is erre jeleket?

– Most még nem, egyelőre mindenki csak tanulgatja, hogy körülbelül mire áll be a piac. Egy konkrét pontra, egy nagyjából 300 négyzetméter alapterületű, tehát középkategóriás szupermarketre vannak adataim. Ez a bolt egyébként egy lánc része. Ott

Egy ilyen nap még oké, de ez minden nap újratermelődik, ráadásul éppen nem a hétfő az igazán erős nap, pénteken ez felmehet millió fölé is. Gondoljuk végig, hogy csak egy hónap alatt, alsó hangon 15 millió forint veszteséget hoz össze ez a rendelkezés. Ezt rövid ideig lehet finanszírozni, de a rendelet hatálya május 31-én jár le. Ha akkor nem szüntetik meg, akkor olyan elképesztő veszteségek lesznek a magyar élelmiszer-kiskereskedelemben, hogy nagyon sok bolt tönkre fog menni.

– Maradjunk ennél a közepes alapterületű, 300 négyzetméteres boltnál. Ha megpróbálják kompenzálni ezt a veszteséget, reális egy ekkora üzlet árukészletére átterhelni?

– Egy részét lehet, de az egészet biztosan nem.

– Mennyi volt eddig egy ilyen boltnak a tiszta nyeresége? Tehát mivel kell szembeállítani ezt a körülbelül 15 millió forintot?

– Egy ekkora boltnak 1% körüli lehet a nyeresége a forgalom arányában.

– Mekkora forgalomról beszélünk?

– Éves szinten egymilliárd forint körüli forgalomról van szó.

– Ez durván tízmillió forint, amit szembeállítva a tizenöttel, nettó ötmillió forint veszteséget jelent.

– Igen, havonta.

– Tehát mindenképpen áremelkedésnek kell jönnie, ha nem akarják lehúzni a rolót?

– Nem tud mit csinálni. Azt nem veszi figyelembe a kormány, hogy az élelmiszer-kereskedelem nem olyan, mint például a benzin- vagy a gázolaj-kereskedelem, vagy a műszaki cikkek forgalmazása.

Egy színes tévé ott állhat egy hónapig, akár egy évig is, hozzá se kell nyúlni, de itt nincs mese: ha lejárt a szavatosság, azt el kell távolítani. Vagy például a húspultnál ott kell valakinek állnia egész nap. Annak munkabére van. De nem is sorolom tovább. Az viszont tény, hogy az élelmiszer-kiskereskedelemben a 20% körüli költség a jellemző. Tehát ha 10 százalék a megengedett árrés, az azt jelenti, hogy a másik 10 százalékot elbukta a boltos, és próbál játszani.

Viszont minél kisebb alapterületű egy bolt, és minél inkább az élelmiszerforgalmazás a jellemző rá, annál rosszabb helyzetben van.

– Mit lehet ez ellen tenni?

– Ez reménytelen. Mondtam korábban, hogy a Lidl és az Aldi lesznek ennek a nyertesei. Ők is csak hosszú távon, rövid távon ők sem, mert most ez nekik is brutális veszteség, de ugyanakkor megszerzik a piacot. A magyar független boltok pedig mennek a levesbe.

– A nagy láncok pedig arra panaszkodnak, hogy a kisboltosok, melyeknek egymilliárd alatti a forgalma, rájöttek, hogy a nagy boltokban most olcsón be tudnak szerezni ilyen cikkeket, és elkezdtek onnan vásárolni nagyobb tételben. Ezért mennyiségi korlátozást vezettek be, illetve áfás számlára nem adnak ki ilyen termékeket.

– Nem lehet olyan hülye egy lánc, hogy a viszonteladók veszteségét ő fizesse ki. Ez teljesen nonszensz gondolkodás. Ilyen nincs, hogy egyes szereplők finanszírozzák más boltok jövedelmét a saját veszteségükből. Ezt lehet játszani, de hosszú távon ez nem működik.

– A kisebb boltok, amelyekre nem vonatkozik ez az árrésszabályozás, kénytelenek árat csökkenteni, vagy eleve, mivel kisebb a rezsijük, olcsóbban tudták eddig is adni ezeket a termékeket?

– Mindent drágábban adtak.

– Akkor viszont hiába kaptak mentességet, ha nem akarnak csődbe menni, nekik is lejjebb kell vinni az árakat, ha azt akarják, hogy náluk is vásároljanak.

– Ebből is látszik, hogy ez egy politikai akció, amelynek semmi köze a gazdasági ésszerűséghez. Ez a propaganda része, semmi másról nincs szó. Választás lesz jövőre, ezért a kormánypropaganda már most sulykolja, hogy lám,

Erről szól ez a történet a médián és a propagandán keresztül.

– A kormány szívéhez közel álló CBA üzletlánc szóvivője azt mondta, ha az új rendelkezés hosszú távon fennmarad, visszafordíthatatlan károkat okoz. Úgy látszik, a kedvezményezettnek gondolt üzleteket sem segíti ez az intézkedés.

– Sőt, paradox módon őket sújtja a legjobban.

– Mennyiben?

– A kínált árucikkek száma kevés ahhoz, hogy szét lehessen teríteni az árrést. Ha benne vannak az árrésstopos körben, mert vállalati alapon működnek, az a baj, ha meg függetlenek, akkor az a baj. Tehát mindkét esetben rosszul járnak, mert a kereskedőket, különböző mértékben ugyan, de valójában az sújtja, hogy a kormánynak politikai elképzelései vannak.

Az is tarthatatlan ötlet, hogy a boltoknak fenn kell tartaniuk a saját márkás és a gyártói márkás termékek arányát. Ez az előírás abból fakad, hogy a saját márkás termékeknél a kisebb árrés mellett is van nyereség. A gyártói márkás termékekre pedig a kereskedők eddig nagyobb árrést tettek, ami az árstop miatt most nem lehetséges, így azt is le kell vinni 10%-ra. Ez viszont akkora veszteséget okozna a kereskedőknek, hogy biztosan inkább a saját márkás termékeik körét bővítenék. Azt pedig biztosan nem fogják megtenni, amit a kormány gondol, hogy majd a kereskedő azt mondja a nyugdíjas Mari néninek:

Ez abszurd lenne, főleg egy olyan országban, ahol a magyar társadalom döntő hányada az olcsóbb terméket keresi.

– Romlandó áruk esetében ez azt jelenti, hogy azokat időnként le kell venni a polcról és ki kell dobni. Tehát ez a rendelkezés még plusz veszteséget is jelent?

– Igen.

– Mi lehet ennek a következménye?

– Ezután még inkább a diszkontláncokba fognak menni vásárolni az emberek. A diszkontláncoknak ez előnyt jelent, mert ott olyan nagy mennyiségű vásárlás történik, hogy emiatt a fajlagos üzemeltetési költségek jóval kisebbek lesznek az eladott termékre vetítve, és így még mindig van nyereségük.

– Mi lesz akkor, ha erre még rájön a nyugdíjasok által visszaigényelhető élelmiszer-áfa rendszere?

– Totális káosz lesz Magyarországon.

– Meddig lehet fenntartani ezt az intézkedést anélkül, hogy visszavonhatatlan, jóvátehetetlen károkat ne szenvedjen a kiskereskedelem?

– Ez láthatóan nem érdekli a kormányt. Az a vélekedés, hogy a multik olyan erősek, hogy a végtelenségig lehet őket fejni, vagy legalábbis a következő országgyűlési választásig mindenképpen. Utána majd meglátjuk, mi történik. Pillanatnyilag ez a politika. A 2022 óta tönkrement, több mint 20 ezer független vegyesbolt, amely élelmiszert forgalmazott, láthatóan nem érdekelte a kormányt.

Most más szempontok láthatóan fontosabbak. Ez abból a filozófiából fakad, hogy Magyarországon a kereskedő a népmesékben is a legutálatosabb alak volt. Miközben az arab országokban a kereskedő tiszteletre méltó ember, Kínában úgyszintén, addig Magyarországon a kereskedő az a gaz, árdrágító, uzsorás, és sorolhatnám tovább. Népmesei szinten ez van beépülve a magyar emberek tudatába.

Sulyok Tamás köztársasági elnök szinte azonnal aláírta a Pride betiltását lehetővé tevő jogszabálymódosítást, arra hivatkozva, hogy a korlátozás szerinte „a gyülekezési jog lényegi tartalmát nem érinti”. Az Alkotmánybíróság volt elnöke abban sem látott kivetnivalót, hogy magáról az alkotmánymódosításról, amire a törvénymódosítás hivatkozik, még nem is szavaztak. Az új szabályozás értelmében akár 200 ezer forintra bírságolhatnak mindenkit, aki részt vesz a Pride-on, és arcfelismerő rendszerrel azonosíthatják a szabálysértőket. Orbán Viktor szerda este azt mondta, senkit sem tartóztanak majd le, de a bírságot be kell fizetni.

Ha az Alaptörvénymódosítást is elfogadják, akkor az kimondja majd, hogy a gyermekek védelme minden más alapjogot megelőz, beleértve például a gyülekezési szabadságot, a szólás- és véleménynyilvánítási szabadságot vagy épp a tulajdonhoz való jogot. Egyetlen kivétel lesz, az élethez való jog. Milyen következményei lesznek mindennek a magyar jogállamra és az igazsságszolgáltatásra? Erről beszélgettünk Bárándy Péter ügyvéddel, volt igazságügyminiszterrel.

– Hogyan jutottunk el ide?

– Két szálon induljunk el. Az egyik az alaptörvény 15. tervezett módosítása, amiben szörnyű dolgok vannak, többek közt a gyermekekre vonatkozó rendelkezés. Ez a jelenlegi alaptörvényben is szó szerint benne van, ezt egészítené ki azzal a módosítás, hogy ez a jog minden egyéb alapjogot megelőz. Az alaptörvény Szabadság és felelősség című részében vannak felsorolva az alapvető emberi jogok. Ugyanez a rész azzal kezdődik, hogy az állam elsődleges feladata ezeknek a biztosítása. Tehát ez egy állami felelősség.

Tovább megyek: ezek az alapjogok nincsenek sorrendbe szedve,

Tehát az alapjogok összemérésének ez az egyetlen módja. Ehhez képest nem lehet kijelölni egy alapjogot, amely az élethez való jog kivételével mindegyiket megelőzi. Mert ez mindig szituációnként vizsgálandó. Itt például ezt a szituációt össze kellene mérnie az Alkotmánybíróságnak a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadsággal, valamint a gyermekvédelemmel. És egy rendesen működő Alkotmánybíróság erre mondana valamit. A magyarországi persze nem az, de a struktúrában az Alkotmánybíróság lenne az, amelyik hivatott ezt kezelni. Ezt a tervezett alaptörvény-módosítás felborítja. És ez ellentétes az alkotmányossággal. Ez hosszú téma, ebbe én most nem megyek bele, annyi a lényeg, hogy az alkotmány, illetve az alaptörvény szövegén felül van egy alkotmányosság, ami a törvényi szövegnél magasabb rendű kívánalomrendszer. Ez az egyik vonulat. A másik vonulat az, hogy most hoztak botrányos módon egy, a gyülekezésre vonatkozó törvényt.

Ez mindig fáj, de akkor, amikor egy alapjogot korlátozó törvénymódosítás történik ilyen módon, hogy mezítlábas képviselők benyújtanak valamit, és azt másnap elfogadja a parlamenti kétharmad, akkor ez körülrajzolja azt a borzalmat, ami a jelenlegi gyakorlat. A tartalma ennek a törvénynek pedig azt jelenti, hogy áttörtük azt a falat, amely a véleményalkotás, véleménynyilvánítás, gyülekezés szabadságát alapjognak, alapvető demokratikus értéknek tekintve védi. Innen csak az várható, hogy a gyülekezési jogot, a véleménynyilvánítás jogát különböző szintű, rendű, rangú szabályozásokkal fogják korlátozni. Mert itt ez azt jelenti, hogy magát a bejelentett tüntetést megtilthatja a hatóság, ha úgy ítéli meg, hogy ez a gyermekjogok Fidesz általi, a mostani hatalom általi értelmezését sérti.

– Nem kellene szakmai bizonyítás, hogy mennyiben sérti a gyermekjogokat egy utcai vonulás?

– Ha majd a hatóság, a rendőrség betiltja, akkor lesz egy bírósági eljárás, de addigra lejár az egésznek az érdekessége. És a rendőrség, a bíróság alapvetően nem arra hivatott, hogy a jogszabályok alkotmányosságát vizsgálja, hanem azt kell vizsgálniuk, hogy a jogszabály mit ír, és ez az életbeli szituációhoz hogyan idomul.

– Nem inkább szakmai, pszichológiai és pedagógiai kérdés, hogy a gyermekekre valóban ártalmas-e egy ilyen rendezvény megtartása?

– Persze. Csak innen már kicsúszik az egész a rendes kerékvágásból, amikor a rendőrség majd ezt mérlegeli. Az volt és az a helyes határ, hogy engedélyezek mindent, ami nem bűncselekmény megvalósítására irányul. A helyszínen feloszlatom, ha ott bűncselekményt kezdenek el megvalósítani. Na most ez nem bűncselekmény, persze csináltak belőle egy szabálysértést mindenesetre, de az nem a Pride tüntetésre vonatkozik, hanem a tüntetésre, amit ilyen módon betiltanak. Mindannyian tudjuk, hogy ez a Pride tüntetés megakadályozására irányul.

Ha ilyet tesznek néhány szavazat reménybeli megvásárlása érdekében, akkor nagyon szomorú időszaknak nézünk elébe. Itt van az alkotmány, ami igazából nincs, de hát van ez az eszkábált tákolmány. Ennek a szövege fölött ott kellene lebegnie az alkotmányosság szellemének. Innen értelmezve, ha az alkotmányos szöveg alkotmányellenes lesz, azaz az alkotmányossággal szembemegy, mint ahogy például most történik, akkor az élet különböző területeit szabályozó joganyagban óriási pusztítást végez, ami még rengeteg bajt fog okozni.

– Vagy inkább arról van szó, hogy nem néhány, hanem nagyon sok szavazatot akarnak úgy szerezni, hogy a jelenleg fellépő legnagyobb ellenzéki pártot akarják ezzel provokálni? Nem egy politikai provokáció ez az egész?

– Biztos van egy ilyen szándék is ebben. De akkor is, a magyarra fordítása ennek az egész szövevénynek az, hogy korlátozták a gyülekezési jogot. Nem lényeges, hogy LMBTQ vagy nem LMBTQ. Ha egyszer áttörtünk valamit, akkor az át van törve.

Tehát ha most az Alkotmánybíróság elkezdene vizsgálódni, muszáj lenne megállapítania, hogy jelenleg ez a szabályozás ellentétes az alaptörvénnyel. Ezzel szemben az Alkotmánybíróság eddigi elnöke, aki most a köztársasági elnök, azonnal aláírta.

– Most 2025 márciusa van. A választások várhatóan több mint egy év múlva lesznek. Ezzel a tempóval mire számítsunk, mi történhet addig?

– Nézze, én attól tartok, hogy ez a hatalom erkölcsileg megsemmisül. Ez látható a szóhasználatban, hogy visszautaljak például a március 15-i beszédre, erre a típusú törvényalkotásra, annak a technikájára, annak a tartalmára.

ami elkezdődött az államhoz visszakötött egyház keretein belül indult erkölcsi botrányokkal, és pontosan az államhoz kötődés miatt ezek az egyházi botrányok közvetlenül a kormányzat, a hatalom, a politikai hatalom erkölcsi megsemmisülését fogják okozni.

– Karácsony Gergely azt mondta, hogy lesz Pride, talán a legnagyobb. Hogyan lehet ügyesen kikerülni ezeket a rendelkezéseket? Magánterületté nyilvánítani azt a területet, ahol megtartják a Pride-ot?

– Nem lehet az Andrássy utat magánterületté nyilvánítani.

– A Múzeumkert elé azért nem engedtek be mindenkit, mert azt mondták, hogy ez egy magánrendezvény. Ilyen módon nem lehet valahogyan meghekkelni ezt a dolgot?

– Jogilag nem hiszem, de hát most épp arról beszéltünk az elmúlt percekben, hogy a jog már nem önazonos. Tehát innen a társadalmi mozgások meglehetősen kiszámíthatatlanná válnak, ami az állami működés végső stádiuma.

– Ott lesz-e ön az idei 30. Pride-on?

– Én eddig soha nem voltam ott, mert nem vagyok ebben érintett. Ez nem egy negatív tartalmú kijelentés, egyszerűen nem vagyok benne érdekelve.

Mert így arról van szó, hogy szabad-e véleményt nyilvánítani és szabad-e gyülekezni. Ez a dolog lényege, és teljesen mindegy, hogy mi a tárgya a gyülekezésnek.

Orbán Viktor hétfőn már visszakozott poloskázós beszédéből, és azt írta, csak Magyar Péterre gondolt, akit szerinte azért neveznek poloskának, mert lehallgatta a feleségét. Pedig az ünnepi beszédében egyértelműen többesszámban fogalmazott a miniszterelnök, sőt, azt is megnevezte, kikre gondol: „A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás: átteleltek a poloskák. Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat.” Magyar Péter szerint Orbán Viktor most gyáván magyarázkodik, miután a közvéleménykutatóik megmérték, mekkora felháborodást váltottak ki a szavai.

Hogyan befolyásolhatják az elhangzottak a Fidesz és a TISZA párharcát? És miért lett fontos hirtelen a Fidesznek a Pride betiltása, aminek az érdekében az alaptörvényt és a gyülekezési törvényt is rohamtempóban módosítják? Erről beszélgettünk Somogyi Zoltán politikai elemzővel.

– Orbán Viktor már korábban beszélt a „guruló dollárokról”, és arról, hogy kormánybiztost küld Washingtonba, hogy feltárja, milyen szervezetek kaptak pénzt az USAID-től. Március 15-én viszont szintet lépett, amikor poloskázással egybekötve „húsvéti nagytakarítást” emlegetett. Mire jó a kormánynak ez a radikális hangvétel?

– Orbán nyilván azért teszi ezt, mert felmerült a politikájával kapcsolatban annak gyengesége, sikertelensége, elfáradása. Felmerült, hogy esetleg nem is ért már a kormányzáshoz, mert nagyon nem jönnek az eredmények. Ezzel a véleménnyel szemben kell neki erőt mutatnia. A választók oda szeretnek csatlakozni, ahol erőt látnak, nem gyengeséget. Ezt az erőt építi mind a két politikus. Orbán Viktor folyamatosan fenyegetőzik valamivel, amiről nem tudjuk, hogy mi is lesz az.

Az amerikai pénzek befagyasztása ugyanis valóban hatni fog számos civil szervezetre, ellenzéki médiára, lesznek leépítések, és lesz, amelyik eltűnik, és akkor már önmagában azt mondhatja majd a miniszterelnök, hogy lám, meglett az eredménye ennek a politikának, mert rá tud mutatni konkrét intézményekre, amelyek meggyengültek. Előre bejelenti, hogy milyen kemény lesz, majd az egész amerikai eseménysorozat eredményét felmutatja úgy, mint a saját eredményét. Persze nyilván ez a legoptimistább verzió, miközben vannak más, realistának tekinthető forgatókönyvek, mely szerint lépni fog, belemegy abba, hogy ellehetetlenítse azokat az intézményeket, amelyek a kormányzását felügyelhetik, kritizálhatják, kontrollálhatják, rákérdezhetnek. Lehet részéről mindenféle szabályozást hozni, rendeleti kormányzásról beszélünk, és fel lehet lépni büntetőjogi eszközökkel is.

Ezt neki is mérlegelnie kell, mert egyáltalán nem biztos, hogy az a fajta presszió, amit ő gyakorolni akar, népszerű lesz. Lásd ehhez most a poloskás beszédet: másnap már visszavonulót fújt, azt mondta, hogy csak Magyar Péterről szólt, miközben tudjuk, mert hallottuk, hogy messze nem csak Magyar Péterről szólt. Miközben az is nagyon durva lenne azért, de ennél még durvább dologról beszélünk. Nyilván mérték utána azonnal, hogy ment át ez a része a beszédnek. Azt gondolom, azt mérték, hogy a többség megijedt a miniszterelnöktől, ami pedig nem lehet cél, mert akkor a választók elfordulnak tőle.

– Elképzelhető az, hogy a Fidesz fogja diktálni a közbeszédet egy év után újra?

– Persze, abszolút elképzelhető, hiszen ő diktálja már most is. Egy igen hosszú kihagyás után Orbánék tematizálnak újra. Az azonban kérdés, hogy az, amivel tematizálnak, jó-e. Nem mindig előnyös minden politikai akció. A politikában végig kell gondolni, hogy mi az, amiben úgy gondolod, hogy te akarod bedobni a témát. Ha valaki durva, ha valaki szélre megy, ha valaki radikális, azzal szemben mindig nehéz tematizációs versenyben nyerni, mert a szokatlan, váratlan, polgárokat pukkasztó szöveg nyilván érdekesebb.

Mindig oda kell gondolnunk ilyenkor a csendes többséget, egy olyan többséget, amelyik nem szereti az ilyen típusú hangot, amelyik inkább a békés megoldásokat szereti, nem támogatja azt, aki nagyon agresszíven lép fel. Mindig jól kell beállítani, hogy mivel és hogyan tematizál valaki, mert amikor ezt teszi egy politikus, akkor mindenki rá figyel. Ez a tematizálás lényege. Ott pedig minden elrontott pillanat beleéghet a választók emlékezetébe, ahogy minden jó húzás is.

– Magyar Péter az ATV-ben, arról beszélt, a Pride betiltását csak azért találta ki a kormány, hogy az emberek figyelmét eltereljék. Az nem lehet, hogy legalább annyira egy a Tisza Párt elnökének bekészített csapda ez a lépés, mint amennyire tematizálási kísérlet?

– Ez összetett probléma, mert nem igazán tudjuk, hogy a magyar társadalomnak mi a véleménye arról, hogy az Orbánék betiltják a Pride-ot. Az igaz lehet, hogy semmilyen többségi támogatást nem élvezett a Pride, de most ezt az egészet felülírja, a miniszterelnök kampánya a gyülekezési szabadsággal szemben. Ez pedig nem ugyanaz a probléma, így nem is ugyanaz a kérdés. Miközben Magyar Péternek olyan közügyben kellene állást foglalni, ami elviszi a fókuszt arról, amiről ő igazán beszélni akar. Ez pedig hátrányos lehet számára, ahogy arra is figyelnie kell, hogy még mindig szüksége van a Fidesz oldaláról szavazatok elbitorlására úgy, hogy megtartsa az ellenzéki tábort is maga mellett.

A legelőnyösebb számára, ha nem megy bele a Fidesz által generált témákba.

– Ha történik valamilyen attrocitás, akkor már nem teheti meg, hogy nem szólal meg. És lehet, hogy csak emberjogi oldaláról szól hozzá, de a kormánypárt behúzhatja így a csőbe, hogy lám-lám, ő is LMBTQ aktivista.

– 1990 és 1994 között a két legnagyobb politikai erő, az MDF és az SZDSZ gyakorlatilag demokrácia-vitát folytatott egymással. Eközben ott volt az MSZP, amelyik inkább abba az irányba ment, hogy megpróbált nyugodt, szakpolitikai programot hirdetni, majd ezzel 50 százalék fölött megnyerte a választásokat. Nyilván most nem ugyanaz a helyzet, meg persze az akkori is sokkal bonyolultabb volt, de az viszont igaz, hogy

Ha Magyar Péter azt gondolja, nincs fontosabb annál, hogy meg kell verni Orbán Viktort a következő választáson, és ehhez az kell, hogy ne menjen be az Orbán Viktor által kínált csapdákba, akkor valószínűleg tartani fogja magát ehhez még akkor is, ha sokan meg ezért a hallgatásért fognak haragudni rá.

– Ha már ott tartunk, hogy a Magyar Péternek tanácsos kerülnie a kormány által erőltetett témákat, akkor nem vétett-e hibát, amikor beemelte az általa meghirdetett népszavazás pontjai közé plusz pontként az ukrajnai uniós tagságot?

– Ha ugyanazt az eredményt hozza, mint a Fidesz, és azt mondja, hogy ezt mi sem támogatjuk, mert a mi szavazásunkon is ugyanez volt az álláspont, mint a Fideszén, akkor eljelentékteleníti ezzel az egész kérdést, nem?

– Nem lett volna okosabb kikerülnie ezt a kérdést? Pont azért, mert nincs jelentősége, de esetleg a jövőben külpolitikai károkat okozhat a Tiszának is, ha így beleáll.

– A Fidesz talált egy olyan kérdést, ami mellé tényleg többséget állíthat, Ukrajna Európai Uniós tagságára a többség valószínűsíthetően nemet mondana. Csak azért, mert nincs témaként Oroszország mellé téve. Minden olyan ügyben gyengébb lenne a Fidesz álláspontja, ahol ott lenne Oroszország is. Ukrajna vagy Oroszország? Ukrajna. Legyen orosz-magyar határ? Ne legyen. Oroszországgal szemben fontos egy közös európai hadsereg? Igen. Ezeket válaszolná a többség.

Magyar Péter valószínűleg ki akarja húzni ennek a méregfogát azzal, hogy megszavaztatja az emberek ő is, és ezzel letudja a problémát, nem kell bonyolult magyarázkodásba kezdenie.

A New York Times terjedelmes cikkben foglalkozik a magyarországi árkorlátozásokkal. A lap szerint Orbán Viktor az inflációt olyan módszerekkel próbálja megfékezni, amelyek kritikusai szerint a kommunista tervgazdaságot idézik.

Megszólal például Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, aki úgy fogalmaz: „A gulyáskommunizmus helyett gulyáskapitalizmust kaptunk.”

Azt írják, Magyar Péter gyorsan az országos politika meghatározó szereplőjévé vált, és mozgalmát arra építette, hogy elítéli Orbán Viktort a „megélhetési válság” miatt, valamint őt hibáztatja az akadozó közszolgáltatásokért, és a miniszterelnök rokonai, valamint politikai szövetségesei által irányított vállalkozások helyzetbe hozásáért.

A lap szerint a miniszterelnök eddig sikeresen elhárította a gazdaság helyzetével és a korrupcióval kapcsolatos kritikákat azzal, hogy a magas árakért az ukrajnai háborút okolta, és a közvélemény figyelmét más problémák felé terelte, például az illegális bevándorlásról beszélt, vagy hamisan azzal vádolta az Európai Uniót, hogy transzneművé vagy meleggé akarja tenni a magyar gyerekeket.

De a New York Times-ban a Nézőpont Intézet vezetője, Mráz Ágoston is elismerte, hogy az ukrajnai háború vagy az illegális bevándorlás már nem foglalkoztatja annyira a magyar szavazókat.

Hozzátette, hogy a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása szerint a Fidesz továbbra is masszívan vezet Magyar Péterrel szemben, de gazdaságilag sebezhető.

Ennek ellenére Orbán Viktor a lap szerint továbbra is próbálja elterelni a figyelmet, például a gyülekezési törvény keddi módosításával, amivel betiltják a Pride felvonulásokat.

Idézik a GKI egyik felmérését, ami szerint a vállalkozói bizalmi index 50 hónapos mélypontra süllyedt. A hivatalos adatok szerint a magyar élelmiszerárak februárban 7,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, és az elmúlt öt évben több mint 80 százalékkal emelkedtek. Az ING Bank elemzése szerint ez a növekedés drámaian megterheli a háztartásokat. A kormány képtelen megfékezni az inflációt, ami ismét a legmagasabb az Európai Unióban, 5,6%.

A magyar miniszterelnök az amerikai lap szerint az elmúlt években nagy népszerűségre tett szert az amerikai konzervatívok és Donald Trump körében is azzal, hogy évek óta harcol az általa „migrációs őrületnek”, „woke-vírusnak” és „genderőrületnek” nevezett jelenségek ellen. Most azonban a politikai veszélyt érezve olyan lépésre szánta el magát, ami eltér a hagyományos konzervatív elvektől, miszerint az államnak távol kell maradnia a piacgazdaságtól: korlátozza az alapvető élelmiszerek árát.

A lap beszámolója szerint Orbán Viktor az inflációért a boltokat hibáztatja, amelyek közül a legnagyobbak külföldi tulajdonban vannak, mint például a brit Tesco és az osztrák Spar. A szupermarketeket azzal vádolja, hogy túlárazzák az alapvető termékeket, különösen a tojást és a vajat. Megoldásként 30 terméknél maximálta a boltok árrését, ami nem lehet nagyobb 10 százaléknál.

Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Központjának vezetője ugyanakkor New York Times-nak azt mondta, hogy Orbán Viktor valószínűleg nem fog ellenőröket küldeni a boltokba, hogy megbüntesse azokat a kereskedőket, akik nem csökkentették az áraikat. „A szocializmus nyilvánvalóan nem működik” – mondta. „És Kelet-Európa ezt jobban tudja, mint bárki más.”